Teher alatt nő a pálma?

356 országgyűlési határozat terjesztetett a T. Ház elé. 244 kapott zöld utat. Az ellenzéki pártoknak nem termett sok babér. A KDNP volt a legsikerebb: két indítványát elfogadta a T. Ház. A Fidesz egyet, az MDF egyet sem ünneplhetett. Sikerre csak azok az indítványaik számíthattak, amelyeket a kormánypártokkal közösen nyújtottak be.

BENYÚJTÓ

2006

2007

2008

ÖSSZESEN

javaslat száma

elfogadva

javaslat száma

elfogadva

javaslat száma

elfogadva

javaslat száma

elfogadva

Köztársasági elnök

3

2

4

2

3

1

10

5

Országgyűlés elnöke

21

21

29

29

26

23

76

73

Beszámolásra kötelezett

1

1

3

3

-

-

4

4

Kormány

3

3

18

16

5

4

26

23

Bizottságok

37

22

58

50

44

46

139

118

MSZP-SZDSZ-FIDESZ-KDNP-MDF

1

1

8

6

4

1

13

8

MSZP-SZDSZ-FIDESZ-MDF

-

-

2

2

-

-

2

2

MSZP-SZDSZ-KDNP-MDF

-

-

-

-

1

1

1

1

MSZP-FIDESZ-KDNP-MDF

-

-

2

1

1

1

3

2

FIDESZ-KDNP-MDF-SZDSZ

-

-

-

-

1

-

1

-

MSZP

1

-

7

2

1

-

9

2

MSZP-SZDSZ

-

-

-

-

1

1

1

1

SZDSZ

-

-

-

-

2

-

2

-

Fidesz

4

-

19

1

2

-

25

1

KDNP

2

-

4

-

5

2

11

2

MDF

2

-

8

-

4

-

14

-

FIDESZ-KDNP-MDF

-

-

1

1

1

-

2

1

FIDESZ-KDNP

5

1

4

-

8

-

17

1

ÖSSZESEN

80

51

167

113

109

80

356

244

Ellenzék önállóan

13

 -

36

2

20

2

69

4

 

KDNP

A Kereszténydemokrata Néppártra sütött leginkább a nap: 11 önálló országgyűlési javaslatából kettőt megszavazott a Tisztelt Ház. Mindkettőt ez év tavaszán. Dr. Medgyasszay László, és dr. Simicskó István indítványát 366 igen, 2 nem (Csontos János, dr. Gál Zoltán - MSZP) ellenében, tartózkodás nélkül elfogadva az Országgyűlés határozatban kinyilvánította:

1. Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 83. §-ban meghatározottak alapján felállításra került önkéntes tartalékos rendszer és annak működése felülvizsgálatra kerüljön.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy hozzon létre szakértő bizottságot a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszere feladat- és feltételrendszerének elemzése, a bevezetésekor megfogalmazott elvárásoknak való megfelelés vizsgálata, az eddigi működési tapasztalatok összegzése és a rendszer fejlesztésének lehetséges irányaira vonatkozó javaslatok megfogalmazása céljából.

3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a szakértői bizottság munkája alapján 2008. október 31-ig terjesszen javaslatot az Országgyűlés elé.

Elfogadva dr. Simicskó István indítványát, a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének felülvizsgálatáról az alábbi határozatot alkotta: 

1. Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 83. §-ban meghatározottak alapján felállításra került önkéntes tartalékos rendszer és annak működése felülvizsgálatra kerüljön.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy hozzon létre szakértő bizottságot a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszere feladat- és feltételrendszerének elemzése, a bevezetésekor megfogalmazott elvárásoknak való megfelelés vizsgálata, az eddigi működési tapasztalatok összegzése és a rendszer fejlesztésének lehetséges irányaira vonatkozó javaslatok megfogalmazása céljából.

3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a szakértői bizottság munkája alapján 2008. október 31-ig terjesszen javaslatot az Országgyűlés elé.

Fidesz

A Fidesz 25 önálló indítványából mindössze egy maradt talpon. Dr. Navracsics Tibor és Demeter Ervin „Az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének körülményeit vizsgálandó bizottság létrehozását kezdeményezte. Előzménye: érdemben -  azóta sem cáfolt információk szerint - az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány", karitatív céllal a Távol-Keletről hozott élelmiszer-szállítmányokat Magyarországra, így mentesülvén a hazai adó- és vámfizetési kötelezettségek alól. A nyomozó hatóság gyanúja szerint azonban, az Alapítvány közel 8500 tonna konzervet nem a rászorulóknak adományozott, hanem kereskedelmi forgalomba hozott, s így mintegy 1,22 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. Az indítvány fölöttébb kínos pillanatokat okozott a kormánypártok padsoraiban, mégis megszavazták, tudván: a parlament történetében nem volt még olyan bizottság, amely érdemi következményekkel járóan „bármit is" feltárt. Mégis... - Ime, a, határozatban rögzített dilemmák:  

Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló bizottság elnevezéssel.  A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása:

1. Mikor és milyen körülmények között jegyezték be az Alapítványt, mikor és milyen körülmények között vált az közhasznú szervezetté?

2. Milyen eredménnyel zárult az ORFK szervezett bűnözés elleni egységénél a Földesi-Szabó László által vezetett nyomozás, amely az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítványt" (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozó, Jakubinyi György elleni, hamis váltókkal - több százmillió forintos - csalás vádjával indult?

3. Milyen körülmények között került sor Jakubinyi Györgynek - az igazságügyminiszter által javasolt - köztársasági elnöki egyéni kegyelemben részesítésére?

4. Milyen közhasznú tevékenységet végzett, illetve végez az Alapítvány?

5. Milyen üzleti csoportokkal és gazdasági társaságokkal került kapcsolatba az Alapítvány? Milyen üzleti érdekek és politikai kapcsolatépítési tendencia figyelhető meg az Alapítvány tevékenységében?

6. Milyen forrásból származó pénzek szétosztását végezte és végzi az Alapítvány?

7. Milyen körülmények között nyújtott segítséget az Alapítvány egy részvénytársaságnak, hogy 1,4 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt kereskedelmi forgalomban értékesítsen?

8. Milyen körülmények között és milyen engedélyek alapján hozott forgalomba az Alapítványt irányítása alatt tartó személyek köre külföldről - az esetek többségében Távol-Keletről - származó élelmiszereket Magyarországon? 9. Milyen körülmények között minősítette segélyszállítmánynak és vámkezelte vám- és áfamentesen a vámhatóság az Alapítványhoz külföldről érkező élelmiszereket?

10. Igaz-e, hogy a külföldről segélyszállítmányként érkezett élelmiszereket magyarországi áruházláncokban értékesítették?

11. Mekkora összegű vám- és áfafizetés alól mentesültek az élelmiszer importálói azáltal, hogy segélyszállítmányként tüntették fel a behozott élelmiszereket? 12. Milyen információk (megalapozott gyanú) alapján rendelt el nyomozást a VPOP az Alapítványnál az élelmiszersegélyek ügyében?

13. Milyen célból és kinek az utasítására tettek látogatást a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál?

14. Az Alapítvány ellen megindult vizsgálatról tudomást szerezve milyen jelentést tett a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztje? Milyen lépéseket tett a Nemzetbiztonsági Hivatal a jelentéstételt követően?

15. Milyen engedélyezési (ellenőrzési) eljárást követően vált lehetségessé aktív nemzetbiztonsági tisztek közreműködése az Alapítvány működésében?

16. Vizsgálta-e az Alapítványt a Nemzetbiztonsági Hivatal, munkatársainak az Alapítvány kuratóriumában történő szerepvállalását megelőzően?

17. Ellenőrzi-e a Nemzetbiztonsági Hivatal volt alkalmazottainak az üzleti világban történő szerepvállalását? Adott esetben felhívja-e a figyelmüket, hogy tevékenységükkel bűncselekmény elkövetésének részesévé válhatnak?

18. Az Alapítvány működtetői az ellenük megindult nyomozás megindítását követően milyen politikai jellegű kapcsolatépítésre törekedtek? Mely személyek irányába tettek „behálózási," „befolyásolási," lépéseket? Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Alapítvány tagjainak Szilvásy György kancelláriaminiszter irányába történő kapcsolatépítési törekvése?

19. Hogyan, mikor és milyen céllal kerültek az Alapítvánnyal kapcsolatba a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter, Szilvásy György testvérei, Szilvásy István és Szilvásy Péter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos?

A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatának figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

 c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

Ellenzék közösen

Dr. Nagy Andor (KDNP), V. Németh Zsolt (Fidesz) és Katona Kálmán (MDF) Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának védelme érdekében kért sürgősen teendő intézkedéseket. Az Országgyűlés a magyar polgárok egészségének védelme, az Alkotmányban rögzített egészséges környezethez való jog érvényesítése érdekében a következő határozatot hozta:  

1. Az Országgyűlés elfogadhatatlannak tartja, ha egy ország oly módon hárítja át, illetve oldja meg környezeti problémáit, hogy az a szomszédos alvízi vagy fő szélirányba fekvő ország számára kedvezőtlen, káros környezeti következményekkel jár, környezeti kockázatot jelent. Az Országgyűlés az ilyen jellegű problémák megoldásában az érintettek együttműködését helyezi előtérbe.

2. Az Országgyűlés aggódik Szentgotthárd város és térsége lakosságát és társadalmát kedvezőtlenül érintő, az Osztrák Köztársaság területéről származó káros környezeti hatások miatt, és tiltakozik az osztrák hulladékégető határ mellé tervezése ellen, szolidaritást vállal az érintettekkel.

3. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy továbbra is tegyen meg mindent a térség környezeti kárainak elhárítására, a környezeti veszélyek, kockázatok megelőzése érdekében. Ennek keretében:

a) értékelje és szükség szerint kezdeményezze a két- és többoldalú nemzetközi szerződésekben, továbbá az EU jogszabályokban rögzített előírások és határértékek felülvizsgálatát, módosítását, szigorítását a felvízi, illetve fő szélirány szerinti kibocsátók vonatkozásában,

b) az EU Víz Keretirányelvének megfelelően a Rába folyó teljes vízgyűjtőjére közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervben értékelje a környezeti állapotot és a környezeti kockázatokat,

c) kezdeményezzen tárgyalásokat az Osztrák Köztársaság kormányával arra vonatkozóan, hogy a Heiligenkreutzi Ipari Parkba tervezett hulladékégető mű ne a magyar országhatár közelében épüljön meg.

4. Az Országgyűlés felkéri és támogatja az országos, regionális és helyi társadalmi szervezeteket, hogy hazai és nemzetközi kapcsolataikat is felhasználva, tevékenyen működjenek közre Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának javítása, a hulladékégető határ mellé építésének megelőzése érdekében.

5. Az Országgyűlés felkéri a tudományos testületeket, hogy kutatásaikkal segítsék a térség környezeti állapotának felmérését és a várható hatások feltárását, az Országgyűlés és a Kormány intézkedéseit.

6. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a térség környezeti helyzetéről folyamatosan számoljon be az Országgyűlés illetékes szakbizottságának.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság létrehozását szorgalmazta dr. Rubovszky György (KDNP), dr. Répássy Róbert, Pelczné dr. Gáll Ildikó, Nógrádi Zoltán (Fidesz).   A határozat:

Az Országgyűlés a Házszabály 34. § (1) bekezdése és 35. §-a alapján, a végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalom általi ellenőrzése alkotmányos követelményének érvényesítése érdekében, a fejlesztéspolitikai források felhasználása feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítására eseti bizottságot hoz létre.    A Bizottság megbízatása a tagok megválasztását követő alakuló üléssel kezdődik és 2010. április 30-ig tart.

 Kormánypártokkal közösen

Tizenhárom országgyűlési határozati javaslat ért célba az ellenzéki pártok konszenzuskészségének, késztetésének köszönhetően.

1. "A Nemzeti Tehetség Programról", - 2008.06.13., dr. Hoffmann Rózsa (KDNP), Kormos Dénes (MSZP), Almássy Kornél (MDF), dr. Sándor Klára (SZDSZ).

A tehetségkutatás és a tehetségsegítés átfogó nemzeti programjának megalkotása és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszerrel összefüggő intézkedések meghozatala érdekében a Magyar Országgyűlés arra kérte a kormámyt,  hogy

1. a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum összetételére és feladatrendszerére vonatkozó javaslatát 2008. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé,

2. a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal együttműködve dolgozza ki a Nemzeti Tehetség Programot, és szakmai egyeztetést követően 2008. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé,

3. a Nemzeti Tehetség Alap forrásrendszerére és működésére vonatkozó javaslatát a szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően 2008. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, 4. kétévente készítsen jelentést a Nemzeti Tehetség Program helyzetéről, a fejlesztés feladatairól.

 2. „A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről", - 2008.05.19., dr. Szili Katalin (MSZP), Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), Velkey Gábor (SZDSZ).

A Tanács általános feladatköre, feladatai: a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés figyelembevétele, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése. A Tanácsba delegáltak: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai (1 fő képviselőcsoportonként), a Magyar Tudományos Akadémia (3 fő), a gazdasági kamarák (2 fő), az egyházak (2 fő), a szakszervezetek (2 fő), a munkaadói szervezetek (2 fő), az önkormányzati szövetségek (2 fő), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (1 fő), a Magyar Rektori Konferencia (1 fő), a szociális ügyekkel, illetve egészségüggyel foglalkozó civil szervezeteket (2 fő), a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezeteket (2 fő), a környezet- és természetvédő civil szervezeteket (2 fő), a réteg- és korosztályi civil szervezeteket (2 fő) és az oktatási és kulturális civil szervezeteket (2 fő).

3.  „A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról", -  2008.03.03. dr. Szili Katalin, Göndör István (MSZP), Herényi Károly, dr. Csapody Miklós (MDF), dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rubovszky György (KDNP).

Az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy támogassa a KMKF testületeinek működését a szükséges információk rendelkezésre bocsátásával; rendszeresen tájékoztassa a KMKF testületeit a határon túli magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos lépéseiről.

4.  „A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról” - 2007.12.03. dr. Salamon László (KDNP), dr. Répássy Róbert (Fidesz)  dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), dr. Bőhm András (SZDSZ), Herényi Károly (MDF).

Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a Házszabállyal, számos esetben alkotmányellenességet, illetve alkotmányos mulasztást  is megállapított. A javaslat ugyan – a szükséges konszenzus hiányában – nem old meg minden alkotmányos problémát, megteszi azonban az első lépést ahhoz, hogy a Házszabály megfeleljen az alkotmánybírósági határozatokból és egyéb jogszabályi előírásokból adódó követelményeknek.

5. „A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési, és egyeztetési folyamat feladatairól" - 2007.11.12., Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), Béki Gabriella (SZDSZ).

Az Országgyűlés a hazai adottságokra és az eddig elvégzett munkákra alapozva szükségesnek tartja a magyarországi fenntartható fejlődési célkitűzések, átfogó feladatok meghatározását egy hosszú távra szóló fenntartható fejlődési stratégia keretében. Ezt a hosszú távú jóléti, gazdaságfejlesztési, természeti erőforrás-gazdálkodási érdekek figyelembevételével, a környezeti, a kulturális értékek megőrzésének igényével és a tudományos eredmények figyelembevételével kell kialakítani, majd rendszeresen megújítani…. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a kidolgozásra kerülő terveket, stratégiai és szakmapolitikai dokumentumokat a továbbiakban a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégiával összhangban készítse el, illetve a megújításra kerülő programokat annak figyelembevételével dolgoztassa át.

6. A „Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló 14/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról”, – 2007.09.24., dr. Spiák Ibolya (Fidesz), Winkfein Csaba (MSZP), Gusztos Péter (SZDSZ), Pettkó András (MDF), dr. Hoffmann Rózsa (KDNP).

A hazai drogprobléma növekvő elterjedtsége jelentős társadalmi fenyegetettséget jelent mind az egyén, mind a társadalom szempontjából, mely szükségessé teszi, hogy Országgyűlés kiemelten foglakozzon a problémakörrel. A Bizottság tevékenysége 2010. április 30. napjáig tart. Munkájáról jelentést készít, melyet évente az Országgyűlés elé terjeszt.

7. „A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság létrehozásáról szóló 12/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról”, – 2007.09.24., dr. Navracsics Tibor, Koszorús László (Fidesz), Lendvai Ildikó, Alexa György (MSZP), Herényi Károly, Almássy Kornél (MDF), dr. Nagy Andor (KDNP).

A fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, civil szervezetek és köztestületek részéről is erős igény fogalmazódott meg arra, hogy az eseti bizottság működésével továbbra is biztosítson fórumot számukra.A bizottság tevékenysége 2008. november 15-ig tart. Munkájáról évente jelentést készít, amelyet az Országgyűlés elé terjeszt.

8. „Az audiovizuális média szabályozásának reformjáról”, – 2007.06.18., dr. Jánosi György (MSZP), dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), dr. Pető Iván (SZDSZ), Herényi Károly (MDF).

Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a digitális átállás technikai és piaci feltételeinek megteremtésén túl elengedhetetlen az audiovizuális média jogi szabályozásának átfogó megújítása. Az Országgyűlés ezért úgy határoz, hogy 2007. december 31-ig, de legkésőbb a műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvény alapján kiírt pályázat eredményének közzétételéig megalkotja az audiovizuális média szabályozásának új alaptörvényét, különös tekintettel az Alkotmány 61. § (4) bekezdésében meghatározott kérdésekre.

9. „ A műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról”,  – 2007.06.18., dr. Jánosi György (MSZP), dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), dr. Pető Iván (SZDSZ), Herényi Károly (MDF).

Egyetértés jött létre arról,hogy a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzés alá kerüljön.

10. „A Magyar-Lengyel Barátság Napjáról”, – 2007.03.12., dr. Latorcai János (KDNP), dr. Csapody Miklós (MDF), Balla Mihály (Fidesz), Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz). Hárs Gábor (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ).

Az Országgyűlés március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánítja, és egyúttal üdvözli a Lengyel Köztársaság törekvését, miszerint a lengyel törvényhozásban március 23-át a Lengyel-Magyar Barátság Napjává nyilvánítják annak érdekében, hogy országainkban ezt a napot közösen ünnepelhessük meg, tovább mélyítve és megerősítve a két nép közti barátságot.

11. „Fogyasztóvédelmi eseti bizottság létrehozásáról", - 2007.03.05., dr. Semjén Zsolt, Molnár Béla, dr. Nagy Andor (KDNP), dr. Navracsics Tibor, Koszorús László (Fidesz), Herényi Károly, Almássy Kornél (MDF), Mesterházy Attila, Alexa György (MSZP), Geberle Erzsébet, dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ).

A bizottság feladata: az eddig meghozott intézkedések hatékonyságának vizsgálata és értékelése; a vonatkozó jogszabályok áttekintése, jogszabály módosítások kezdeményezése;  tudatos és öntudatos fogyasztóvá válás ösztönzése;  tájékoztatók bekérése, adatgyűjtés a szakmai szervezetektől;  kommunikáció elősegítése; társadalmi párbeszéd; hatóságokkal, érintett szervezetekkel és civil szervezetekkel való kapcsolattartás.

12. „Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról", - 2007.03.05., dr. Semjén Zsolt, Soltész Miklós (KDNP), dr. Navracsics Tibor, dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), Herényi Károly, Pettkó András (MDF), Lendvai Ildikó, Winkfein Csaba (MSZP), Kuncze Gábor, Gusztos Péter (SZDSZ).

Az Országgyűlés 2000 . december 5-én fogadta el "A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében létrehozott nemzeti stratégiai programot." Becslések szerint megközelítőleg 200 ezer fiatal használ hétvégenként drogokat. Számuk folyamatosan nő. A bizottság feladata: a kábítószer adatgyűjtés európai uniós követelményrendszer teljesítésének vizsgálata; az iskolai drogmegelőzés helyzetének átvilágítása; a drogbetegek ellátásáért felelős intézményrendszer területi megoszlásának vizsgálata; a kábítószerbűnüldözés és a külső határok kábítószercsempészei elleni védelme helyzetének vizsgálata; tájékoztatók bekérése, adatgyűjtés az illetékes szervektől, intézményektől; az állami és civil kábítószerügyi szervezetekkel való kapcsolattartás.

13. „A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról", - 2006.11.27., - dr. Nagy Andor, dr. Medgyasszay László, Molnár Béla (KDNP), dr. Ángyán József, Ékes József, Font Sándor, Jakab István (Fidesz), dr. Csáky András, Karsai Péter, Pettkó András (MDF), Herbály Imre, dr. Orosz Sándor, dr. Schvarcz Tibor, dr. Szanyi Tibor (MSZP), dr. Kis Zoltán, Gusztos Péter (SZDSZ).

Az országgyűlési határozat felkérte a kormányt, hogy „indítson újabb hazai környezeti hatásvizsgálatokat azon géntechnológiával módosított növényfajták esetén, amelyek engedélyezése most van folyamatban vagy a jövőben kezdődik el az Európai Unióban, és amennyiben új géntechnológiával módosított növényfajták kapnak közösségi engedélyt és kerülnek a Közösségi Fajtajegyzékre, vizsgálja meg a védzáradéki eljárás szerinti moratórium bevezetésének lehetőségét, valamint új tudományos bizonyíték fennállta esetén haladéktalanul jelentsen be védzáradéki eljárást és moratóriumot az adott növényfajtákra."

A határozat felszólította a kormányt arra is, hogy a „géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos szennyeződések felderítése és megakadályozása érdekében szigorítsa a hazai ellenőrzési rendszert, továbbá támogassa a technológia hosszú távú környezeti, ökológiai és humán-egészségügyi hatásainak nyomon követését biztosító nemzeti vizsgálati protokoll, eljárásrend és monitoringrendszer hatékony működését, valamint alakítsa ki ennek egységes intézményi hátterét; haladéktalanul jelölje ki az egészségügyi géntechnológiai hatóságot és szakhatóságot, valamint vizsgálja meg a nemzeti jogalkotás szükségességét a géntechnológiával módosított szervezetek egészségügyi célú engedélyezésének és felhasználásának területén."

A határozat javasolta a kormánynak, hogy „megjelenő nemzeti érdekeink érvényesítéséhez kérje és vegye igénybe a tudomány segítségét, és teremtse meg számára az e kérdések tisztázásához szükséges finanszírozási és intézményi kereteket. Egyúttal felszólítja a kormányt, hogy az e határozatban foglalt stratégia és annak megvalósítását szolgáló feladatok végrehajtásáról legalább évente egyszer számoljon be a törvényhozásnak.

Bartha Szabó József

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!