A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő javaslat tucatnyi törvényt módosít. Aktualitását Párizs és Brüsszel után nem szükséges magyarázni. Vezérszónoki felszólalásomban néhány olyan témakört szeretnék kiemelni, amely a módosítás tartalmát tekintve különösen jelentős.

- Jelen törvénymódosítás egyik legmarkánsabb elemeként létrejön a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, vagyis a Tibek. A lehető legátfogóbb képet kell összeállítania az ország terror-, illetve esetleg más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Az új szervezet hatékony feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az állami szervek adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz történő hozzáférés normatív szabályozása.

A Tibek mint nemzetbiztonsági szolgálat jogosult lesz személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi személyes adatot, valamint közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot kezelni. Figyelemmel azonban a Tibek sajátos feladataira, az adatkezelése két tekintetben el fog térni az egyéb nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésétől. Az általa kezelhető adatok megszerzése érdekében nem lesz jogosult önállóan titkos információgyűjtő tevékenység végzésére. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény által meghatározott körben az együttműködő szervek vonatkozásában a tevékenységének ellátásához szükséges adatokat közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján szerzi be, nem pedig a hagyományos hozzáférést eredményező megkereséssel.

- A Tibek a közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján nem beszerezhető adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény általános adatkezelési előírásai szerint a megkeresett által nem megtagadható megkeresés útján szerzi be. A külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve a Tibek hatáskörének meghatározásával el kell érni, hogy a kiemelt biztonsági kockázatokkal szemben fellépő szervek és szolgálatok legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként működhessen. Természetesen a rengeteg információ feldolgozásához és elemzéséhez nemzetközi viszonylatban is korszerű bűnelemző informatikai eszközöket és módszereket kell alkalmazni, és fontos a külföldi és nemzetközi partnerszervekkel, szolgálatokkal történő együttműködés.

- A Tibek létrehozására azért van szükség, mivel jelenleg sem a közigazgatás, sem a rendészeti szervek, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok jelenlegi rendszerében nincs olyan szerv, ami a terrorizmussal, a bűnözéssel, a nemzetbiztonsági kockázatokkal összefüggő adatokat és információkat kormányzati szinten összesíti, szintetizálja és a kormány döntéseit összbiztonsági szemlélettel készült taktikai és stratégiai elemzésekkel vagy javaslatokkal segítené. Sajnos, az elmúlt hónapok rávilágítottak arra, hogy a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait, így egy koherens, a szükséges információkkal, tudással, képességgel rendelkező szervezetre van szükség, amely egyszerre biztosít hatékony fellépést a nemzetközi és hazai terrorizmus, illetve az annak bázisát jelentő szervezett bűnözés ellen.

- A kódolt telefonos szolgáltatások korlátozása tekintetében fontos megemlíteni azt a tényt, hogy az internetalapú globális kommunikációs rendszerek elterjedése miatt reális veszélynek tekinthető, hogy az általános kommunikációs szokások megváltoznak, és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett egyre inkább ezen szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók adatmegőrzési, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettsége kerül kialakításra, mivel ezen szolgáltatók a rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek irányába jelenleg nem tartoznak adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettséggel. Bízom abban, hogy az ötpárti egyeztetés során e tekintetben megfogalmazott fenntartásait a Jobbik frakciója a továbbiakban már nem tartja fenn, és ők is támogatni fogják a törvényjavaslatot.

- A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, esetleges korlátozásokat. A korlátozások természetesen nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre, ennek pontosítására is ellenzéki kérésre került sor az ötpárti egyeztetés alkalmával.

- A módosítások további indoka, hogy a hatályos magyar szabályozás nem biztosít lehetőséget a kormány vagy a miniszter számára az egyes terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításának korlátozására vagy például a tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények látogatásának, tömegrendezvények tartásának korlátozására. Terrorveszély fennállása esetén ezek az intézkedések nem tekinthetők indokolatlan jogkorlátozásnak.

- A rendőrségről szóló törvényhez kapcsolódó módosítások a javaslatban kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv, vagyis a Terrorelhárítási Központ (TEK) feladatkörét. Személyi védelmi feladatain túl a kijelölt létesítmények tekintetében a létesítményvédelmi feladatok ellátására is felhatalmazást kap. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatályos szabályozása jelenleg a TEK-hez telepíti a magyar külképviseletek és azok diplomáciai személyzete, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek, intézmények és létesítmények személy- és létesítményvédelmét. Kézenfekvő, hogy a Magyar Honvédség közreműködjön e feladat ellátásában, amennyiben fegyveres jelenléte a közelben biztosított.

- A javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy a rendőrség bizonyos esetekben speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el és felvételt rögzíthessen. A módosítás elhagyja továbbá azt a korlátozást, amely szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehessen felhasználni.

- Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy ellenzéki képviselőtársaim is felismerik, hogy sajnos a terrorizmus elleni fellépés a XXI. század egyik kiemelten fontos feladata lett. Erről a törvényjavaslat szövegének előkészítése érdekében több fordulóban megtartott és már többször említett egyeztetéseken részben meg is győződhettünk, hiszen az ellenzéki frakciók képviselői több javaslattal is segítették az előterjesztés elkészítését, amelyek befogadásra kerültek. A KDNP-frakció a magyar emberek biztonságának megőrzése, a terrorveszély csökkentése, illetve az esetleges gyors és hatékony reagálás megteremtése érdekében a törvényjavaslatot támogatja.  (Előterjesztő: belügyminiszter.  Szövege: PDF.)

Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): - Tisztelt Képviselőtársaim! Kifejezetten üdvözlendőnek tartjuk azt, hogyha a magyar fiatalok az iskola vagy főiskola, egyetem mellett minél hamarabb találkoznak a munka világával, bepillantást nyerhetnek a munka világába, lesz egy képük arról, hogy hogyan kell dolgozni, miután elvégzik az iskoláikat és diplomát szereznek. Természetesen mindez csak abban az esetben támogatható, ha ennek a jogi keretei megvédik a fiatalokat, és világos viszonyokat teremtenek számukra és a munkáltatók számára egyaránt. Ebben számos előrelépés történt az elmúlt időben, az egyik legfontosabb, hogy a főiskolai, egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatukat iskolaszövetkezeti munka keretében is teljesíthették egy nemrég elfogadott módosítás szerint, természetesen csak abban az esetben, ha a munkát biztosító vállalkozás nyilatkozik arról, hogy a rá vonatkozó előírásoknak megfelel. Ez a nemrég elfogadott módosítás is kifejezetten előnyös a fiatalok számára, az iskolaszövetkezeti munkát mint atipikus foglalkoztatási munkát is vonzóbbá teszi, és nem a szürkegazdaságba vagy a feketegazdaságba irányítja őket, hanem szabályozott keretek között tudnak részt venni a munka világában.

- Az előttünk fekvő javaslat célja az, hogy az iskolaszövetkezeti szabályozást a jogrendszerben odategye, ahova való, a helyére tegye. Teszi mindezt úgy, hogy a szabályozás lényegét - és azt hiszem, ezt az ellenzéki, szocialista megszólalás után fontos hangsúlyozni, hogy a szabályozás lényegét -  érintetlenül hagyja, sőt még némileg érintett, meg is erősíti. A lényeg az, hogy a munka törvénykönyvéből a szövetkezeti törvénybe helyezi át. A hatályos szabályozás ugyanis a munka törvénykönyve alá tartozónak tekinti az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos hallgató, tanuló tagja között a tag személyes közreműködésére irányuló megállapodást. A szövetkezeti törvény javasolt módosítása értelmében személyes közreműködés keretében történő feladatellátás megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak a teljesítendő konkrét feladatban vagy feladatokban. Ez a megállapodás túllép a hagyományos munkaszerződés, illetve munkaviszony tartalmának keretein, s ennek megfelelően az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulója, hallgatója, tagja közötti megállapodásnak alapvetően nem a munka törvénykönyve munkaszerződésre, munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseit, hanem a polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal,. Fontos kiemelni, hogy a javaslat meghatározott esetekben a tanuló, hallgató, tag védelme érdekében utal a munka törvénykönyve meghatározó rendelkezéseire.

- A további módosításokat tekintve a javaslat a polgári törvénykönyv diszpozitív szabályozási szemlélete alapján az iskolaszövetkezet rendeltetésének megfelelően oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap létrehozását is előírja. Ennek felhasználása célhoz kötött kell legyen, kizárólag a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését kell fedeznie. A módosítások eredményeképpen az iskolaszövetkezetek szabályozása a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének alapelveivel összhangban megalkotott polgári törvénykönyv előírásaihoz fog kapcsolódni, részévé válik így a polgári törvénykönyvnek, hiszen a Ptk. szabályozza, tartalmazza azokat a speciális elemeket, amelyek a szövetkezetet megkülönböztetik más jogi személyektől, különösen a gazdasági társaságoktól.

- Tisztelt Képviselőtársaim! Az iskolaszövetkezet tipikus foglalkoztatási forma Magyarországon bevált, ezt az elmúlt 10-15 év tapasztalatai igazolják. A jelen módosítás több tízezer fiatalt érint. Ugye, közel 200 ezer, majdnem 200 ezer diákmunkásból 130 ezren dolgoznak valamelyik iskolaszervezet keretein belül. Mi úgy gondoljuk, hogy az előttünk fekvő javaslat egy újabb fontos lépés a diákok érdekében, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a javaslatot támogatni fogja. (Előterjesztők: Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, Czomba Sándor, Fidesz-képviselők.  Szövege: PDF.) 

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról

Dr. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): - Tisztelt Ház! Nagyon fontos megjegyzés, hogy az MSZP a tegnap lezajlott ötpárti megbeszélésen nem vett részt. Ha részt vett volna, akkor arról szerezhetett volna tudomást Pintér Sándor belügyminiszter úrtól, hogy ezt az egész rendszert nem a Belügyminisztérium találta ki, hanem európai uniós támogatással egy csomó önkormányzat önkéntes alapon hozta létre. A létrehozó mintegy ötven önkormányzathoz további negyvenvalahány önkormányzat is csatlakozott, így ma ennek a rendszernek a gyakorlása több mint száz magyar önkormányzat által van fenntartva.

- Tisztelt Országgyűlés! Nagyon lényeges kérdés az, hogy tulajdonképpen miről szól ez a jogszabály. Ez a jogszabály arról szól, hogy egy nagyon jól kialakított központosítandó rendszerhez azonos módon csatlakozhatna valamennyi önkormányzat, ebben az esetben együttesen végezhetnék a munkájukat, és pontosan be tudnák tartani, egyszerűbb lenne az adatközlés. Semmilyen új adatot nem kér a Belügyminisztérium az eddig jelentésre kötelezett adatokon túlmenően, csak annak egy egységes szerkezetbe való bejelentéséről lenne szó.

Elmondta a Kincstár elnöke a tegnapi napon, hogy felkészületlenség okán a jelenlegi, ismeretlen módon kigyűjtött adatokkal, amelyeket a helyi önkormányzatok saját fejlesztésükkel csináltak vagy csináltattak, rendszeresen késedelembe esnek, és az önkormányzatok határtalan mennyiségű bírságot fizetnek azért, mert a ma fennálló adatközlési kötelezettségüket felkészületlenség okán nem tudják határidőre teljesíteni.

Gyakorlatilag az egységes rendszer kialakítása érdekében, - hangsúlyozom, a kezdeményezők az önkormányzatok voltak – együttes felkészülés alapján jött létre a javaslat. Tudva persze, hogy  nagyon sok kezdeti problémája van ennek a rendszernek, aminek alapvetően az oka az, hogy az elektronikus adatközléstől és levelezéstől a magyarok még egy kicsit idegenkednek. Szeretném emlékeztetni a Tisztelt Házat, hogy évekkel ezelőtt a cégbíróság még papír alapon dolgozott. Akkor, félfogadási napokon a Nádor utcában nem lehetett úgy elmenni, hogy ne lásson az ember 400-500 méteres sorokat a cégbíróság előtt, akik arra vártak, hogy még aznap beadhassák az irataikat. Amióta ezt az elektronikus ügyintézést bevezették nincsenek sorok.

Hozzáteszem: ez az informatikai dolog egy folyamat, a közös cél pedig egyértelmű: meg kell valósítani minden körülményeket között, mert ez jelenti a jövőt.

- Nem hiszem, hogy különösebb konkrét kifogás felmerülhet a törvényjavaslattal kapcsolatban, de ezt majd meglátjuk. A  mai kavalkád, az, hogy a Kincstár felé a megadott adatokat mindenki a saját rendszere szerint jelenti, ez hihetetlen nagy munkát jelent a Kincstárnak. De ez a kisebbik baj, mert ez a Kincstár gondja. A nagyobbik baj, hogy a kis önkormányzatok jelenleg felkészületlenek, és a saját rendszerük egy csomó pénzükbe kerül, amit ők finanszíroznak. Az új rendszer ingyenes lenne, tehát az önkormányzat ezzel megtakaríthatna, és ha végre megtanulnák, akkor megúsznák azt, ami ma gyakorlat, hogy a saját rendszerük szerint sem tudják teljesíteni a határidőre adatközlési kötelezettségeiket, és ezért ma is rendszeresen bírságolja őket a Kincstár. Tehát nem állítom, hogy hipp-hopp be lehet vezetni, nyilván meg kell szenvedni érte, meg kell tanulni, de az a cél, hogy mindenki flottul csinálhassa a későbbiek során.

- Tisztelettel szeretném bejelenteni: a kereszténydemokrata frakció ennek a törvényjavaslatnak a céljával, ennek a törvényjavaslatnak a megvalósításával teljes terjedelmében egyetért, a kereszténydemokraták a törvényjavaslatot támogatni fogják. (Előterjesztő: belügyminiszter.  Szövege: PDF.)

Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslatról

Dr. VEJKEY IMRE (KDNP): - Tisztelt Ház! Mi kereszténydemokraták, egyetértve a polgári magyar kormánnyal, szükségesnek tartjuk a területi államigazgatás működési hatékonyságának növelését, valamint az állami tisztviselői kar létrehozása érdekében a területi közigazgatás tisztviselői számára a modern állam kereteibe illeszkedő szakmai képzettséget és tapasztalatot, továbbá azt hogy a teljesítményt megbecsülő tisztviselői karrierút kerüljön kialakításra, vagyis támogatjuk és szorgalmazzuk az egységes állami tisztviselői kar létrehozását. Ennek megvalósítása érdekében került a Tisztelt Ház elé az állami tisztviselőkről szóló mostani törvényjavaslat, vagyis abból a célból, hogy az állami tisztviselői karról új szabályozás kerüljön kialakításra, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy a tisztviselő munkájával egy életpályamodell keretében hazáját és magyar polgártársait szolgálja.

- Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az állami tisztviselői karra vonatkozó új szabályozás bevezetése alulról építkezően kell hogy megvalósuljon, ezért támogatjuk, hogy az állami tisztviselői életpályamodell ott induljon el, ahol az államigazgatási struktúra átrendezése és egyszerűsítése már megtörtént. Így első lépésben 2016. július 1-jétől a járási, illetve a fővárosi kerületi hivataloknál foglalkoztatottak tekintetében, második lépésben 2017. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott tisztviselők és ügykezelők tekintetében, és végül harmadik lépésben 2018. január 1-jétől pedig majd külön törvény alapján a minisztériumoknál, illetve a minisztériumok irányítása alatt álló központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak tekintetében. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy 2016. július 1-jétől húszezer járási hivatalban dolgozó honfitársunk feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, első helyen azoknak, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel.

- Mi az alapvető indoka egy új állami tisztviselői jogviszonyra vonatkozó, a hatályos közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénytől eltérő életpálya-jellegű szabályozás kialakításának? Miképpen az állami tisztviselőkről szóló mostani törvényjavaslat általános indoklásában is olvasható: minden magyar állampolgárnak alaptörvénybeli joga, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék el. Ezek a terhek ma elsősorban járási szinten jelennek meg, figyelemmel arra, hogy a magyar állampolgárok érdekében az őket érintő ügyek jelentős részét járási szintre hoztuk le annak érdekében, hogy egy helyen, egy kormányablaknál minél több ügyet, külön eljárás nélkül el tudjanak intézni. Nyilvánvaló tény, hogy ennek következménye járási hivatali szinten az lett, hogy a járási dolgozóknál az ügyek száma nemcsak hogy primeren és hatványozottan megnövekedett, hanem egyidejűleg az ügyfajták is rendkívül módon sokszínűvé váltak. Mindezek pedig egyre nagyobb kihívás elé állították és állítják fokozódóan a járási tisztviselőket, ugyanis Magyarországon egyre több járási szint válik a közigazgatási tevékenység legfőbb és legsűrűbb helyszínévé. Ebből kifolyólag pedig először járási szinten kell a felmerülő szükségleteket kielégíteni. Ezért kell az állami tisztviselői szférában dolgozók bérét életpályamodell-szerűen rendezni, mint ahogyan az már a pedagógusoknál, a rendvédelmi és honvédelmi szervek dolgozóinál, az egészségügyi dolgozóknál megtörtént, és a jövőben a NAV-dolgozóknál is meg fog történni rövid időn belül.

- Az új sávos illetményrendszer bevezetésével párhuzamosan magas szintű szakmai képzettséget és tapasztalatot, illetve a teljesítményt megbecsülő, egy új tisztviselői hivatásrend kerül kialakításra. A törvényjavaslat az egyösszegű illetmény bevezetésével az állami tisztviselők vonatkozásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló  törvény illetménymegállapítási rendszerét váltja ki. A sávos illetményrendszer egyértelműen nagyobb felelősséget követel a munkáltatótól, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a tisztviselő az ellátott feladataival és teljesítményével jobban arányban álló illetményt kapjon.

- Az új karrierút vitathatatlanul elvárja a közigazgatásban dolgozó személyektől a feladataik magasabb színvonalon történő elvégzését, cserébe viszont megfelelő fizetést és előmeneteli lehetőséget biztosít. Teszi mindent a legmagasabb illetménynövekedést biztosítva az államigazgatás első szintjén foglalkoztatott, ügyfelekkel legközelebbi kapcsolatban álló, évtizedek óta a közigazgatásban dolgozó, felsőfokú, valamint középiskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők számára.

- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egyértelműen megállapítható, hogy minden tervezett rendelkezés az állami versenyképesség irányába hat. A még kialakítás alatt álló új államigazgatási modellt pedig röviden úgy vázolhatjuk fel, hogy míg a minisztériumok szintjén marad a stratégiai alkotás, addig a járási és kormányhivatalok kifejezetten a végrehajtás feladatát fogják majd ellátni. Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat, az egységes állami tisztviselői kar létrehozását alapozza meg, álláspontunk szerint pártpolitikai hovatartozás nélkül támogatható. Elutasítja a zsákmányrendszert, helyette a szaktudás és a teljesítmény szerinti előreléptetési rendszert alakítva ki, függetlenül a tisztviselő bármely politikai családhoz tartozó aktivitásától. A KDNP frakciója a törvényjavaslat elfogadását támogatja.(Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

Dr. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): -  Arra készültem, hogy a törvényjavaslat konkrét támadásoknak lesz kitéve, megfogalmaznak konkrét kifogásokat, és akkor ezekre a kifogásokra fogok reagálni. Ez nem történt meg, ezzel szemben kaptunk egy szemüvegen, egy bizonyos szocialista szemüvegen keresztül nézett történeti áttekintést, aminek a lényege az volt, hogy gyakorlatilag eddig se volt jó, és ami most van az se jó, de olyan, hogy mi a nem jó, az konkrétan nem került megfogalmazásra.

- Azt én elfogadom, hogy többszöri módosítások történtek, és remélem, hogy abban a pillanatban, ha az előterjesztő vagy bármelyik képviselő a következők során az eljárásban hiányosságot fog tapasztalni, akkor nyilván ennek a korrekciója is megindul. Az, hogy valamit többször javítanak, ez nem azt jelenti, hogy rossz, ez azt jelenti, hogy a fejlődésnek és az eredményeknek megfelelően igyekszik mindenki javítani ezen a dolgon.

- Nagyon röviden csak annyit szeretnék bejelenteni: a KDNP ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását támogatja, céljaival is és a megvalósulásával is egyetértünk. (Előterjesztő: belügyminiszter.  Szövege: PDF.)