Tavaszi hozsannától eltérve, ezúttal csak kettő, azaz kettő kormánypárti törvényjavaslat jutott át e héten a parlament szűrőgépezetén. Két ellenzéki indítvány is porondra lépett, nem okozva csalódást, mindkettő zátonyra futott. Íme.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
ELFOGADVA
Energiahatékonyság: Európához igazodva
Az európai parlamenti és tanácsi irányelv olyan intézkedésekből álló közösségi keretrendszert hozott létre, amely biztosíthatja az energiahatékonyságnak az Európai Unió egészében történő előmozdítását, ezen keresztül pedig az Európai Unió 2020-ig elérendő 20 %-os energiahatékonysági célkitűzésének teljesülését. Az irányelv alapján minden tagállamnak meg kell állapítania egy nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzést, amely célkitűzéseknek összességében kell biztosítaniuk az Európai Unió egységes célkitűzésének megvalósulását.
A magyar Országgyűlés a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok végrehajtása feltételeinek biztosítása céljából, az energiaellátás és energiafelhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására, s ezzel az energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvását elősegítve – az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel – alkotott új törvényt. A benne foglalt intézkedések a nemzeti célérték teljesülését biztosíthatják.
Magyarország 18 százalékkal csökkenti energiafogyasztását 2020-ig. A törvény rögzíti az energetikai auditálás szabályait, meghatározva, hogy milyen feltételekkel végezhető ez a tevékenység, továbbá a nagyvállalatoknak kötelezővé is teszi az auditálást. A nagyobb cégeknek ezt négyévente kell majd elvégeztetniük, először idén december 5-ig, azonban - a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében - egy évig nem jár büntetés az auditálás elmulasztásáért.
A vállalatok mellett a lakossági fogyasztókat segíti egy új információs honlap, amely energia-megtakarítási módszerekről, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi és jogi keretekről ad tájékoztatást.
Az Országgyűlés döntésével a kormánynak is kötelezettségeket írt elő. Ezek egyike kimondja: a kabinet évente az energetikai fejlesztésre szoruló épületei teljes alapterületének 3 százalékát újítsa fel. Rögzíti továbbá, hogy a magán- és köztulajdonban álló lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításának ösztönzésére a kormánynak hosszú távú épületenergetikai stratégiát kell kidolgoznia, amelyet háromévente felül kell vizsgálnia.
A parlament a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt bízta meg az energiahatékonyság értékeléséhez szükséges adatok kezelésével. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF. )
+
Az Országgyűlés az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslatot 116 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 20 tartózkodás kíséretében fogadta el.
Polgárőrség
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény módosításai kiszélesítik a területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét. A területi szervezetekre bízza az Országos Polgárőr Szövetségtől,(OPSZ) több feladatát, biztosítja a polgárőr szervezetek autonómiáját, önszabályozó képességük erősödését.
Fenntartja a polgárőrség társadalmi szervezeti jellegét, tevékenysége alapvetően az egyesülési jog alapján létrejött és működő egyesületekre, valamint azok szövetségeire épül, de feltételekhez köti annak ellátását.
A törvénymódosítás megújítja a polgárőr szolgálati és etikai szabályszegésekor alkalmazható intézkedéseket is.Az eltiltás idejét hat hónapról egy évre emeli, valamint az OPS Z részére javaslattételi lehetőséget biztosít a tag kizárására.
Új elemként jelenik meg a törvényben az ifjú polgárőr szerepkör, amely lehetővé teszi a tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalok önkéntes szerepvállalását a szervezet munkájában. Rögzíti ennek szabályait és meghatározza, hogy az érintettek részt vehetnek például tájékoztatási feladatokban, katasztrófák elleni védekezésben, baleset-megelőzési tevékenységekben is. (Előterjesztők: Bíró Márk, dr. Hörcsik Richárd, dr. Vas Imre Fidesz-képviselők. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítását 164 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodások nélkül elfogadta.
ELUASÍTVA
Közpénzek, vagyonnyilatkozatok
Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakítását szorgalmazó törvénymódosítást, annak érdekében, hogy а nyilatkozatok tényleges, hatékony ellenőrzés tárgyai lehessenek.
Ebbe az elképzelésbe illeszkedik a legfontosabbnak szánt változás а köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők, а politikai vezetők vagyonnyilatkozatai, az Országgyűlés által kinevezett tisztségviselők vagyonnyilatkozatai, egyes állami és önkormányzati cégek, valamint а nagyvárosi polgármesterek és а köztulajdonban álló nagyvállalatok vezetői vagyonnyilatkozatai helytállóságának az Állami Számvevőszék általi hivatalból történő vizsgálata. Emellett előírja а nyilvános vagyonnyilatkozatok összevethető és kereshető módon történő közzétételét, kizárja а nyilatkozat utólagos módosítását, továbbá а köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetői számára а nyilvános vagyonnyilatkozat tételét.
А törvényjavaslat а misztikusan növekvő ingatlanok problémája mellett а nagyvonalú családi ajándékokra hivatkozó védekezés régi hagyományának is gátat kíván szabni: а vagyonnyilatkozat kötelező vizsgálata kiterjesztené az ingyenes juttatásoknak jogszerűségének vizsgálatára is. (Előterjesztő: dr. Schiffer András. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés az egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló politikusok és közpénzekkel gazdálkodók vagyonnyilatkozat-tételi szabályainak átalakítását szolgáló módosítását szorgalmazó törvényjavaslat tárgysorozatba vételét 115 nemmel, 53 igen kíséretében elutasította.
Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásáról
Az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a Nemzeti Vidékstratégiáról és annak végrehajtásáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 programjának elfogadása óta immár két év eltelt, a valódi megoldások érdekében szorgalmazta:
– A kormányt, évente jelentésben számoljon be a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásáról, valamint az agrárgazdaság előző naptári évének eredményeiről.
– A jelentés a Nemzeti Vidékstratégia által megfogalmazott stratégiai célterületek (1. Tájaink, természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése. 2. Sokszínű és életképes agrártermelés. 3. Élelmezési és élelmiszer-biztonság. 4. A vidék gazdasági létalapjainak biztosítása a vidéki foglalkoztatás növelése. 5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása.) szerinti bontásban adjon valós értékelést az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a vidékfejlesztés területén elért eredményekről, a vidék gazdasági-társadalmi állapotáról, a vidéki életminőség és a helyi közösségek alakulásáról, az agrárgazdasággal és a vidékfejlesztéssel összefüggésben a környezetvédelem, a víz, a levegő, az élővilág (különös figyelemmel a genetikailag módosított szervezetekre és az inváziós fajok elterjedésére) és a talaj állapotáról, valamint a klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációról.
– A jelentés mutassa be továbbá a költségvetési támogatások felhasználását, a kormány a tárgyévet követő évben legkésőbb november 15-ig terjessze az Országgyűlés elé. (Előterjesztő: Sallai R. Benedek.. Szövege: PDF.)
+
Az Országgyűlés a Nemzeti Vidékstratégiáról és annak végrehajtásáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba vételét 115 nemmel, 53 igen, és 1 tartózkodás kíséretében elutasította.
