Hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalása ingerli elsőként a jelenlévőket. Legfeljebb ötperces szónoklásra lesz jogosult, amelyre észrevétel céljából a képviselőcsoportok kijelölt jelesei kettő percben reagálhatnak.

További, napirend előtti felszólalások azonban bőségesen ingerlik, s feltehetően fogják is, a déli harangszó előtti pillanatokat.  

Ezt követően már „csak” a kérdések, és az azonnali kérdések órája színesíti a napot. Kimondottan ellenzéki műfaj. Hangosan ostorozzák a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószólóját, s beszólásokkal, hangzavarokkal kíséri a konkurens monológját.Így történik, mindig így történik, Íme, a hétfőre tervezett, már a címeikben is fölöttébb beszédes kérdések. 

KÉRDÉSEK

Az azonnali kérdések benyújtási határideje az ülés megkezdése előtt egy óra, így azok ma még titkosak.

CSÜTÖRTÖK

Politikai vita napja. Egyetlen napirendi pont szerepel az étlapján.”A Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Partnerség (TTIP) veszélyei és hatásai a fenntarthatóságra és szuverenitásra.”

Népes csapat kezdeményezte napirendre tűzését.

LMP:  Schiffer AndrásSzél Bernadett, Ikotity István, Sallai R. Benedek, Schmuck Erzsébet 

Jobbik: Vona Gábor, Volner János, dr. Staudt Gábor, Hegedűs Lorántné, Z. Kárpát Dániel, Novák Előd, Farkas Gergely, Mirkóczki Ádám, Egyed Zsolt, Lukács László György, Kepli Lajos, Ander Balázs,  Gyüre Csaba, Bana Tibor 

MSZP: Teleki László, Velez Árpád, Mesterházy Attila,  Legény Zsolt, Tukacs István, Korózs Lajos, Gőgös Zoltán, Harangozó Gábor István, Heringes Anita, Demeter Márta, Bangóné Borbély Ildikó, Lukács Zoltán, Tóth Csaba, dr. Tóth Bertalan, dr. Bárándy Gergely, Hiszékeny Dezső, Kiss László, Szabó Sándor,  Józsa István,  Molnár Zsolt,  Varga László, Gúr Nándor,  Szakács László, Tóbiás József, Kunhalmi Ágnes.

Az indítvány szerint: országunk, gazdaságunk, környezetünk jövőjét alapvetően befolyásoló változás készülődik. Az EU és az USA között kötendő Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Partnerség (TTIP) a világ legnagyobb egybefüggő szabadkereskedelmi övezetét hozná létre, ami nem csak a formális kereskedelmi korlátokat – pl. vámok – szüntetné meg, hanem minden más területen – egészségügyi, környezetvédelmi, pénzügyi szabályozás – is „egységesítené” a feltételeket.

„A megállapodás fenyegeti a szigorú európai GMO szabályozást és Magyarország Alaptörvényben rögzített GMO mentességét. Lehetővé tenné a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban olyan anyagok és technológiák alkalmazását – például egyes növényvédő szerek használata, nem terápiás célú antibiotikumokkal való takarmányozás, vagy szárnyashús klóros vízzel való fertőtlenítése –- amelyek most tiltottak. Lazítanák a pénzügyi piacok szabályozását is. Kivenné a kormányok kezéből (beleértve az EU-t is) annak a jogát, hogy állampolgáraik védelmében munkajogi , szociális, környezetvédelmi vagy egyéb szabályokat hozzon, ha azok sértik egyes vállalatok gazdasági érdekeit. Ez a rendszer az egyes országok, sőt az egész EU szuverenitását alapvetően kérdőjelezi meg. A magyar kormány ugyanakkor a szakmai nyilvánosság és a társadalom széles rétegeinek kizárásával alakította ki álláspontját a kérdésben, amelyet egy képviselője korábban így jellemzett: „offenzív álláspontot képvisel, egyértelműen támogatja”. Maga a kormányfő pedig azt nyilatkozta egy hónapja, hogy „a szabad kereskedelem kiterjesztése a glóbuszon bizonyítottan az emberiség javát szolgálná”.

A „konszenzuskereső” vitanap célja, hogy az Országgyűlés megvitathassa: milyen előnyöket remél a kormány az egyezménytől, miért támogatja egészét vagy részeit, mik a veszélyei, mely területeken fenyegeti gazdaságunkat, környezeti és társadalmi fenntarthatóságunkat, és nemzetközi cselekvőképességünket (azaz szuverenitásunkat)? Milyen alternatív kereskedelempolitika szolgálná az EU, és ennek részeként Magyarország valós és hosszú távú érdekeit? Kik lehetnek szövetségeseink az EU-n belül ennek kialakításában?

Az LMP 8 órás időtartamban akarta tárgyalni. Az Országgyűlés többsége azonban úgy döntött, hogy négy óra is bőségesen elég lesz, (135 igen, 18 nem, 1 tartózkodás). Megesett a szívük azonban az LMP-n: vigaszként időkeretét megduplázta, (+ 25 perc).

Felszólalások időkerete