Főhajtással kezdenek: megemlékeznek Göncz Árpád elhunyt volt köztársasági elnökről. 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, tíz éven át, 2000-ig töltötte be az államfői posztot.

Az Országgyűlés Hivatala emlékkönyvet helyezett el a tiszteletére az Országházban, ahol minden állampolgár kifejezheti részvétét a szabadon választott Országgyűlés és a demokratikus Magyarország első elnökének elhunyta alkalmából. Az emlékkönyvbe vasárnap estig 10 és 18, hétfőn, kedden és szerdán 14 és 18 óra között lehet bejegyezni az Országház főbejáratánál. (Megtekintés »)

A folytatásban, a hagyományokhoz híven, bemelegítéseként, napirend előtti felszólalásokkal ingerlik egymást, melyet az elfogadandó törvényjavaslatokról készült bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája követ.

A  honi viszonyokhoz és a nemzetközi szerződésekhez történő igazodás reményében hét törvényjavaslat rárószavazására is megtörténik, és természetesen nem maradnak el a kedélyeket fölöttébb borzoló interpellációk, azonnali és egyszerű kérdések, s válaszok sem.

Döntésre várva

 Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról.

A kormány élve szervezetalakítási szabadságával úgy határozott, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát önálló minisztériummá alakítja át. Egyértelművé teszi, hogy az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető személy, vagyis a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszteri rangban látja el feladatát. A poszt betöltőjét a miniszterelnök javasolja és a köztársasági elnök fogja kinevezni.

Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint elsősorban általános politikai koordinációt ellátó,

szakpolitikai feladatokat ellátó minisztérium lesz. E törvény keretei között az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és

működési szabályzatában meghatározottak szerint, főosztályokra és osztályokra tagozódik.

(Előterjesztő: kormány,  – Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Már nem titok, hogy a  törvény elfogadása után Rogán Antal miniszter vezénylete alatt Tuzson Bence - aki eddig a Fidesz-frakció szóvivője volt - kommunikációs államtitkár, Dömötör Csaba - a Miniszterelnökség jelenlegi kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkára – parlamenti államtitkár,  Bíró Marcell – a Belügyminisztérium volt miniszteri kabinetfőnöke – közigazgatási államtitkár lesz. Nagy János pedig, – aki eddig kabinetfőnökként Orbán programjának összeállításáért felelt - most államtitkárként felel majd a miniszterelnöki programokért.

 ***

 Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztériummá történő  átalakítása teszi szükségessé a 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosítását. Az új fejezet létrehozásával felmerülő források biztosítását - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - a kormány saját hatáskörben fogja rendezni. A státuszokat, az irodákat és a költségvetést a Miniszterelnökség anyagi keretéből vonja el. (Előterjesztő: kormány, – Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

***

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása.

A Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerős ítéletében megsemmisítette a szervezet tavalyi tisztújításáról szóló határozatait. A bíró a döntés kihirdetésekor közölte, súlyos jogsértések történtek, ezért szükségszerűen meg kell ismételni a választásokat.

A mostani javaslat célja, hogy az ügyvédi kamara autonómiájának tiszteletben tartásával legyenek rendezhetőek az olyan jogbizonytalanságot eredményező helyzetek, amelyek az átmenetileg működésképtelenné vált területi kamara közfeladatainak ellátását veszélyeztetik.

Az indoklás szerint ebben az átmeneti időszakban – kiindulva a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből – a törvényjavaslat a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe helyezné a döntést az átmenetileg működésképtelenné vált területi kamara által ellátandó feladatok „szétosztásról”. (Előterjesztő: dr. Bárándy Gergely, MSZP, dr. Lukács László, Jobbik, dr. Schmuck Erzsébet, LMP), dr. Völner Pál, Fidesz, dr. Vejkey Imre KDNP. Szövege: PDF.)

***

Az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány kihirdetéséről.

Az Alapokmány az Európai Űrügynökség létrehozásáról a korábbi Európai Űrkutatási Szervezet és az Európai Hordozórakéta Fejlesztési Szervezet összeolvadásával életre hívott Európai Űrügynökség (ESA) 10 alapító tagállama között megkötött nemzetközi szerződés, 1980. október 30-án lépett hatályba. Alapvető céljaiként határozza meg, hogy elősegítse az európai államok közötti békés célú együttműködést az űrkutatás, az űrtechnológia fejlesztés és az űralkalmazások kidolgozása, hasznosítása területén. E célok elérése érdekében kialakítja a szervezet működését meghatározó intézményi struktúrát, valamint meghatározza az ESA tevékenységeit szabályozó elveket és rendelkezésére bocsátott erőforrások felhasználásának módjait.

A pénzügyi irányítást és az iparpolitkát érintő rendelkezések teljesjogú magyar tagság esetén kiemelt jelentőséggel bírnak majd a tevékenységekben történő magyar részvétellel járó nemzetgazdasági előnyök hatékony kihasználásának szempontjából. (Előterjesztő: kormány, – nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

 ***

Az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány részes államai és az Európai Űrügynökség között, a minősített információk védelméről és cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről.

Tekintettel arra, hogy az Európai Űrügynökség („ESA”) keretein belül folyó munka csúcstechnológiát és kiterjedt tudományos kutatások eredményeit magukban foglaló információkat is érinthet, elengedhetetlen, hogy a számukra érzékeny információk, dokumentumok és anyagok integritása kölcsönösen biztosítva legyen. Ezt a védelmet hivatott biztosítani a közösen meghatározott biztonsági elvek és minimum követelmények betartását előíró az Európai Űrügynökség megalapításáról szóló egyezményt aláíró államok és az Európai Űrügynökség között minősített információ védelméről és cseréjéről szóló biztonsági megállapodás, mely 2003. június 20. napja óta hatályos.

A megállapodás rögzíti, hogy az ESA által minősített információkat avagy a magyar jog fogalomhasználatában minősített adatokat az érintett felek közös megegyezés szerint kialakított biztonsági elveknek és minimum követelményeknek megfelelően megőrzik, kizárólag az ESA Alapokmánya által meghatározott célok érdekében használják fel, és az eredeztető előzetes beleegyezése nélkül nem bocsátják más tagállam vagy tagállamok, azok szervezetei, illetve bármely harmadik fél rendelkezésére.

Magyarország és a hazai űrkutatással kapcsolatos tevékenységet végző szereplők számára egyaránt alapvető érdek, hogy elért eredményeik külföldi partnereikkel való közös munkájuk során is nemzetközi jogi alapokon nyugvó védelmet élvezzenek. (Előterjesztő: kormány, – nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

***

Egyes európai kormányok az Ariane, a Vega és a Szojuz hordozórakétáknak a Guyana Űrközpontból történő hasznosításáról szóló nyilatkozatának kihirdetéséről.

A Hordozórakéta Nyilatkozat meghatározza a felek, az ESA és a rakétafelbocsátó feladat- és hatásköreit, valamint tisztázza, hogy a rakétafelbocsátó által esetlegesen okozott károkért mely szereplők milyen mértékben viselnek felelősséget. (Előterjesztő: kormány, – nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

 ***

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt módosító 15. Jegyzőkönyv kihirdetéséről.

 Az Egyezményben részes államok kötelesek a joghatóságuk alá eső minden személy számára biztosítani az Egyezményben meghatározott jogokat és szabadságokat, és nemzeti hatóság előtti hatékony jogorvoslatot kötelesek biztosítani minden olyan személy számára, akinek jogát vagy szabadságát megsértették. Az Egyezmény tekintetében a Bíróság értelmezése az irányadó. Joggyakorlata egyértelművé teszi, hogy – az adott ügy körülményeitől, illetve a szóban forgó jogoktól és szabadságoktól függően – a részes államok bizonyos terjedelmű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az Egyezmény alkalmazása és végrehajtása terén.

E jogkör azt tükrözi, hogy az Egyezmény az emberi jogok nemzeti szinten történő biztosításához képest kisegítő (szubszidiárius) jellegű, és hogy a nemzeti hatóságok elvileg jobb helyzetben vannak a helyi szükségletek és feltételek megítélésére, mint a nemzetközi bíróság.

A mérlegelési jogkör az Egyezményrendszer alapján történő ellenőrzéssel jár együtt. Ebben a vonatkozásban a Bíróságra az a szerep hárul, hogy az állam mérlegelési jogkörének kellő figyelembevételével. felülvizsgálja a nemzeti hatóságok által meghozott határozatok Egyezménynek való megfelelését. (Előterjesztő: kormány,– igazságügyi miniszter. Szövege. PDF.)