Miniszterelnök Úr! – Az a sok pénz..!

Hány bedőlt hitelt tartanak önök számon? Hány család kerülhet az utcára az elkövetkező időszakokban? Miniszterelnök úr, ön is együtt sír most velük, avagy pedig ugyanúgy nevet tovább, mint ahogyan eddig tették? Azt a sok pénzt, amit önök kimentettek ebből az országból, ha a töredékét visszahoznák legális keretek között, akkor családok ezreit, százait lehetne megmenteni!

Soltész Miklós, a KDNP képviselője a „közepén” kezdte mondandóját a Tisztelt Házban: – Miniszterelnök Úr! Rabló-pandúrt játszanak, nem tudom, ezt sikerrel fogják-e továbbvinni, de az biztos, hogy az elmúlt hét évben, amit lehetett, önök a kormányzás során mindent elrontottak! A rossz kormányzás, a hazugságok és a csalások következtében odajutott az ország, ahol most tartunk, - s ennek ön is részese volt gazdasági miniszterként! Amikor miniszterelnök lett, akkor a következőt mondta: együtt sírunk, együtt nevetünk! Azt kérdezem, és nemcsak kérdezem, hanem mondom is: mi van azokkal, akiknek nincs kedvük önnel együtt sírni, de kényszerűségből sírniuk kell?

– És most azokról beszélek, akik a lakásuk elvesztéséért aggódnak, azért aggódnak, hogy családjukkal, gyerekeikkel utcára fognak kerülni. Ezek az emberek hitelből megvásárolták, vagy pedig hitelből felépítették az otthonukat, s megvásárolták a lakásukat! Ők befizették az áfát, befizették az adókat, járulékokat, bevétele volt ennek az országnak, nem is kevés, ebből az építésből, ebből a vásárlásból. Körülbelül 2008 második felében a lakáshitel-állomány 3875 milliárd forint, óriási nagy összeg, és körülbelül 600-700 ezer ember az, akik a devizahitelben bíztak, mert elhitték önöknek, hogy minden rendben van ebben az országban; önnek, mint gazdasági miniszternek, elhitték, hogy minden rendben van, nyugodtan vállalhatják a lakásépítésnek, - vásárlásnak ezt a formáját. Ezek az emberek most nagy bajban vannak.

– Miniszterelnök Úr!

• Hány bedőlt hitelt tartanak önök számon?

• Hány család kerülhet az utcára az elkövetkező időszakokban?

• Mit tesz a bedőlt lakáshitelek következtében az utcára kerülő családok érdekében?

• Miniszterelnök úr, ön is együtt sír most velük, avagy pedig ugyanúgy nevet tovább, mint ahogyan eddig tették?

+

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Képviselő Úr! Én már gazdasági miniszterként is sürgettem hogy legyünk végre olyan ország, amely a részérdekek helyett megpróbál összefogni, egy irányba húzni, egy összefüggő egységes egészet, egy akaratot, egy érdeket képvisel. Már csak azért is, mert azt látjuk, össze vagyunk kötve gazdaságilag, ha akarjuk, ha nem, akkor is együtt sírunk, mert összeköt minket ennek az országnak az adórendszere, összeköt a gazdasága, összeköt a külföldi megítélése.

– Ami a lakáshiteleseket illeti: kormányom programjában kiemelt helyen szerepel. Gyors lépésekkel orvosolnunk kell, azt a több mint 700 ezer devizaalapú lakáshitelt, amely családok vagyonkáját jelenti, egy élet megtakarítását. Szerencsére - és persze nem szeretnék ezzel nagyon büszkélkedni, hiszen sok tényezőn alapul -, amióta kormányom elkezdte a programját csinálni, az árfolyamok javultak, talán jobban is, mint a régiós devizák átlaga. Látszik, hogy ha Magyarország képes fájdalmas döntéseket is meghozni, képes végigmenni azon az úton, amin legalább tíz éve a rossz politikai vetélkedés, az egymással való licitálás, a szabotálás miatt nem tudott végigmenni.  Magyarország végre kiegyenesedhet, a forint stabilizálódhat, és a családok otthonai ismét kikerülhetnek a veszélyzónából!  Sok százezer család sóhajtott fel talán egy picit, de még nagyon sok mindent kell tennünk azért, hogy ne csak felsóhajtás, hanem tartós biztonságérzet legyen. A kormányom ezen dolgozik!  (Taps az MSZP-SZDSZ soraiban.)

+

Soltész Miklós: – Miniszterelnök Úr! Én nem akartam zavarba hozni! Én azt kérdeztem, hányan kerülhetnek utcára? Én azt kérdeztem, mit tesz ennek érdekében a kormány. Én azt kérdeztem, mik azok a lépések, amelyekkel családok százait, ezreit kellene megmenteni, hogy ne veszítsék el a lakásukat, az otthonukat. Ehelyett ön mindenféle dolgot összehordott az önkormányzatokról, mindenről, mintha nem ön lett volna a gazdasági miniszter, mintha ezt az országot hét évig nem önök vezették volna. Ehhez képest semmire nem válaszolt.

– Azt a sok pénzt, amit önök kimentettek ebből az országból, kijuttattak ebből az országból, ha a töredékét visszahoznák legális keretek között, akkor családok ezreit, százait lehetne megmenteni. De önök nem tudnak másról gondolkodni, csak ezer négyzetméteres villát felhúzni Salgótarjánban, meg 300–400 millió forintos villát felhúzni itt Budapesten, a pénzügyminiszter vezetésével, de a kisemberekről nem tudnak gondolkodni, és nem is tudnak törődni velük. Ezért a válasza elfogadhatatlan, nemcsak nekem, hanem mindenkinek.

+

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Képviselő Úr! Visszatérve a tárgyszerű hangnemhez: kormányom nagyon konkrét intézkedéseket tervez a devizahitelesek, sőt nemcsak a devizahitelesek, hanem általában a lakáshitellel rendelkezők védelme érdekében.  Kormányom tárgyalásokat kezdeményezett a Bankszövetséggel arról, hogy alakítsuk át azt a meglévő megállapodást, amelyet még az előző kormány kötött, sokkal több biztonságot és sokkal több átláthatóságot adva a devizahiteleseknek, hogy hogyan is számolják ki azokat a kamatokat és árfolyamokat, amelyeket törleszteniük kell. Kormányom elindított olyan folyamatot, szakmai egyeztetést, amelynek révén megpróbáljuk az esetlegesen árverezésre kerülő ingatlanokat is megvédeni attól, hogy belőlük a tulajdonosok azonnal az utcára kerüljenek. Azt gondolom, a következő egy hónapban, hat hétben nagyon konkrét, kézzelfogható megoldásokkal tudunk előállni, olyanokkal, amelyekkel meg tudunk állapodni a magyar bankokkal is. Ilyen konkrét megoldásokról akkor majd itt a parlamentben is lehet szó! (Taps az MSZPľSZDSZ soraiban.)

 

Bajnai: Nehéz kárhoztatni őket... – Adóparadicsomok és adózási fegyelem…

Tudjuk, hogy az adóelkerülés sok esetben nemzeti sporttá vált Magyarországon. Nagyságrendet nézve, kiemelkedő az off-shore cégeken keresztül a vagyon kimentése, az adózási fegyelem különböző fokú megsértése. Az off-shore cégek ügyében az ön kormányának több tagja is nyilvánvalóan komoly szakértelemre és tapasztalatra tett szert!

Szijjártó Péter, nem egészen barátságosan, a néhai baráti-, üzleti körére utalva szólította meg a Tisztelt Házban a miniszterelnököt: - Miniszterelnök Úr! Ön hivatalba lépése óta és előtte is többször beszélt már a válságkezelés fontosságáról és mikéntjéről. Azt is tudjuk most már, hogy egy meglehetősen brutális megszorító intézkedéseket tartalmazó csomaggal állt elő. Tudjuk, hogy az adóelkerülés sok esetben nemzeti sporttá vált Magyarországon. Nagyságrendet nézve, kiemelkedő az off-shore cégeken keresztül a vagyon kimentése, az adózási fegyelem különböző fokú megsértése. Az off-shore cégek ügyében az ön kormányának több tagja is nyilvánvalóan komoly szakértelemre és tapasztalatra tett szert! A cégjegyzék figyelmes tanulmányozásával azt is lehet tudni, hogy ön is két esetben a ciprusi bejegyzésű off-shore cégek kézbesítési megbízottjaként szerepelt, és azt is lehet tudni, hogy az ön kormányának pénzügyminisztere egy olyan cég éléről érkezett az ön kormányába, amelynek tulajdonosa szintén egy Cipruson bejegyzett cég. Azt is tudjuk ma, hogy Cipruson körülbelül harminc Deloitte nevű céget jegyeztek be. Ciprus nem egy olyan nagy ország, talán nem valószínű, hogy harminc ilyen cég működik azon a szigeten. Tisztelt Miniszterelnök Úr!

• Van-e önöknek számításuk arról, hogy az off-shore cégek működése Magyarország szempontjából mennyi adóbevétel-kiesést okozott az elmúlt tíz esztendő folyamán?

• Milyen tapasztalatai vannak önnek off-shore cégekkel kapcsolatban, milyen mennyiségű adófizetési kötelezettséget lehet elkerülni ilyen cégekben való részvétellel?

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Képviselő Úr! Az első mondatára reagálva azt gondolom, hogy az igazán brutális megszorításra akkor lenne szükség Magyarországon, ha nem lépnénk nagyon gyorsan és határozottan e válság ellenében, és akkor nem is az a tervezett folyamat, az a kontrollált megtakarítás, takarékosság lenne, ami most zajlik, hanem annál sokkal fájdalmasabb. De a lényegre térve: azok a cégek, amelyek arra törekszenek, hogy a tulajdonosaiknak jó esetben a törvényes keretek betartásával a lehető legnagyobb hasznot érjék el, és minden cégvezetőnek érthető módon az a törekvése, hogy lehetőségeihez képest a cége a legmagasabb profitot érje el. Ettől működnek ezek a cégek. Ezért nehéz kárhoztatni azokat, akik cégvezetőként élve az európai uniós tagsághoz kapcsolódó törvényes lehetőségekkel a legkedvezőbb adózású helyeken alapítanak cégeket, ha ezt tehetik. Ezért én nem hibáztatnám a cégvezetőket. Szerintem az állam jól tette volna, ha korábban lép ebben az ügyben. Most megteszi a magyar kormány azt, ami ezzel kapcsolatban a dolga. (Taps az MSZP-SZDSZ padsoraiban)

Szijjártó Péter: – Miniszterelnök Úr! Azt gondolom, az államtól, az állam vezetőitől és tisztségviselőitől a magyar emberek, a választópolgárok joggal várják el, hogy olyan emberek legyenek, akik az állam érdekeit képviselik, akik az állam adóbevételeinek maximalizálására törnek. Kérdés, hogy ezek az emberek, a választópolgárok vajon hogyan számíthatnak önökre ebben az ügyben, amikor korábban az ön kormányának több tagja is, akár ön is, akár a pénzügyminiszter is a másik oldalon állt ebben a kérdésben. Vajon akkor követett helyes magatartást, vagy azt gondolja, hogy most követ helyes magatartást, és most, mondjuk, mindent megtesz-e annak érdekében, hogy helyes magatartást kövessen?

+

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Egyetértek önnel, képviselő úr, abban, hogy a választópolgároknak azt kell elvárni, hogy aki állami hivatal tölt be, az a magyar állam és ezen keresztül a magyar választók érdekeit képviselje. Nem hiszem, hogy ugyanakkor ezt el kellene várniuk vállalatvezetőktől vagy magáncégek tulajdonosaitól, hiszen attól működik ez a piacgazdaság, amit 1990-ben itt is bevezettek, hogy a vállalkozások mindig a saját profitjukat akarják, jó esetben, mondom, a törvényes keretek között optimalizálni és maximalizálni. Azt gondolom, ezt a két funkciót ketté kell választani: aki magánvállalatot vezet, annak az a dolga, hogy a lehető legmagasabb profitot származtassa a mindenkori tulajdonosai számára, azonban ha ez az ember befejezi ezt a tevékenységét, és átkerül a magyar állam valamilyen választott vagy kinevezett funkciójába, akkor ott pedig az a dolga, hogy a magyar választók érdekeit leginkább követve, akár építve is korábbi tapasztalataira és megszerzett tudására, az állam érdekében lépjen fel, és az állam bevételeit maximalizálja. Kormányom ezt teszi! (Taps az MSZP–SZDSZ padsoraiban.)

 

Tombol a tolvajszellem! – Bajnai: De van, aki korrektül vállalkozik...

A tények arról tanúskodnak, hogy újabb hatalmas ingatlanspekuláció készül hátsó, szocialista kormánytámogatás mellett, a Velencei-tó tönkretételével. A recept a szokásos: hangzatos ígéretek zengenek munkahelyteremtésről, idegenforgalomról, közben pedig komoly kormányzati segítség fonódik a háttérben az ingatlanspekulációhoz, a környezetromboló beruházáshoz.

Súlyos megállapítással szembesítette dr. Cser-Palkovics András az újdondász miniszterelnököt a Tisztelt Házban. Friss „történetet” is csatolt mondandója igazolásul hozzá: – Szól a hír: kaszinóváros épül a Velencei-tó északi partján, Sukoró külterületén. Egy befektetőkből álló csoport állítólag turisztikai centrumot szeretne felépíteni. A szükséges területet tavaly a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től csereszerződéssel szerezték meg. A tények arról tanúskodnak, hogy újabb hatalmas ingatlanspekuláció készül hátsó, szocialista kormánytámogatás mellett, a Velencei-tó tönkretételével. A recept a szokásos: hangzatos ígéretek zengenek munkahelyteremtésről, idegenforgalomról, közben pedig komoly kormányzati segítség fonódik a háttérben az ingatlanspekulációhoz, a környezetromboló beruházáshoz.

– Miniszterelnök Úr!

• Vajon milyen érdeke fűződik az ilyen teljesen bizonytalan és zűrzavaros üzlet támogatásához a magyar kormánynak?

• Vajon mi indokolta, hogy Gyurcsány Ferenc kormányának végnapjaiban még kormányrendeletben nemzetgazdaságilag jelentős beruházásnak minősít, és kiemelt üggyé nyilvánít egy beruházást, amiről azóta sem tudunk jóformán semmit, amivel kapcsolatban azóta nyomozás van, nyomozás nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és közokirat-hamisítással kapcsolatban?

• Nem gondolja-e, ha a kormány ilyen mértékben támogat egy beruházást, amiről ma még nem tudunk semmit, az bizony felvet kérdéseket?

• Nem gondolják-e, hogy az ilyen tolvajszellemre utaló, kormánytámogatást élvező beruházások miatt mondják ma az emberek, hogy elég?

• Mi az oka annak, hogy a szocialista kormány már megint nem az emberek, nem az állam, hanem egy szűk befektetői kör érdekét képviselte?

• Miniszterelnök úr! Ön a Gyurcsány Ferenc kormány utolsó napjaiban támogatta ezt a beruházást?

• Ön kormányzásának első napjaiban támogatja-e vagy visszavonja a teljesen értelmetlen állami támogatást, a teljesen értelmetlen állami jogszabályváltozásokat az üggyel kapcsolatban?

+

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Képviselő Úr! Hogy a lényegre koncentráljak: ön azt mondja, nem sokat tudunk erről a beruházásról, ezért nem tudjuk megítélni, hogy miről van szó. Ezért nem tudom, miből vélelmezik, hogy itt tolvajszellemről vagy a kérdéséből vélelmezhetően bűncselekményekről lenne szó. Azt gondolom, hogy a magyar kormány illetékes szervezeteinek, szerveinek akkor kell támogatni kell egy ilyen beruházást, ha meggyőződnek arról, hogy ez a beruházás jelenetős többletértéket hoz létre Magyarországon. Akkor szabad támogatni egy ilyen beruházást, ha az jön létre a beruházás eredményeként, amit a beruházók az elején a magyar kormánynak elmondanak, hogy mit akarnak építeni. A magyar kormány illetékes szerveinek erre garanciákat kell kérni.

– Azonban ha az derülne ki esetleg, hogy ez a beruházó valóban Európa egyik legnagyobb turisztikai beruházását hozza létre a Velencei-tó partján, ha igaz az az állítás, amit a beruházó ismereteim szerint mond, hogy mintegy 2 ezer új munkahelyet hoz létre egy olyan időszakban, amikor Magyarországon – ahogy önök is mindig elmondják – tömegével szűnnek meg a munkahelyek, ha ezért a beruházásért több nagy európai város versengett, és ebben Magyarország Budapest, illetve Székesfehérvár közelében tudott elnyerni egy ilyen dolgot, szóval ha az derülne ki, hogy valóban egy 1 milliárd dolláros vagy eurós nagyságú beruházással munkahelyek ezreit hozzák létre, és ezzel jelentős tartós értéket hoznak létre Magyarországon, akkor azt gondolom, hogy a kormánynak érdemes ezt támogatni,

– Amit én eddig erről a beruházásról tudok – a sejtetéseken túl, amiket én is olvastam a napokban a sajtóban –, az inkább azt támasztja alá, hogy komoly pénzügyi hátterű, komoly munkahelyet teremtő beruházásról van szó, de ezt természetesen ellenőrizni fogjuk, s az ellenőrzés és a vállalt garanciák fényében fogjuk továbbra is támogatni ezt a beruházást. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsorokban.)

+

Cser-Palkovics András: – Miniszterelnök Úr! Nem sejtetésekről van szó, hanem ügyészségi nyomozásról, a magyar államot érő kárról, hűtlen kezelésről, ráadásul különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésről és közokirat-hamisításról. Ez nem sejtetés, hanem tény, hiszen az ügyészség ezt a tényt nyilvánosságra is hozta.

• Nem azt követően kellene egy beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani, ha pontosan tudjuk, hogy mit takar az a beruházás?

• Nem kellene először egy gondos, felelős kormánynak meggyőződni arról, hogy mi készül a Velencei-tó északi partján egy környezetvédelmileg is kiemelten fontos területen, mielőtt különböző módokon - jogszabályváltozásokkal vagy kormányhatározatokkal - elkezdik támogatni?

– Szerintem, de! Ha tudjuk, hogy miről van szó, akkor lehet dönteni. De ahogy miniszterelnök úr is jelezte, senkinek fogalma nincs arról, hogy miről szól a történet, miről szól a beruházás. Egy viszont biztos: önök már most támogatják!

+

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Magyarországot két esetben érheti kár. Az egyik, ha a befektetők nem tartják be azokat az ígéreteket, amiket tettek, bűncselekmény, vagy környezeti kár történne. De legalább ennyire súlyos kár lenne, ha Magyarország lemondana egy 1 milliárd euró környéki beruházásról, és elveszítene közel 2 ezer munkahelyet. Abban az időben, amikor Magyarországon munkahelyek tízezrei szűnnek meg, és mégis van, aki korrektül arra vállalkozik, hogy itt munkahelyeket és beruházásokat teremtsen, akkor ezt a kárt nem kéne elszenvednie az országnak. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsorokban.)

 

Miniszterelnök Úr – bizonyára emlékszik rá..!

Ön az elmúlt hetekben több alkalommal is hitet tett a magyar munkahelyek védelme érdekében. Azt is mondta, pont az első beszédében, itt a parlamentben, hogy a válság terheiből mindenkinek részt kell vállalnia. A felsorolásból persze a multicégek kimaradtak! Talán most mégis lesz mód a kiegészítésre…

– Miniszterelnök Úr! Reklámköltség-hozzájárulás, marketingköltség-hozzájárulás, áruháznyitási hozzájárulás, listántartási költségtérítés, belistázási költségtérítés, adminisztrációs költségtérítés, árváltozási költségtérítés, bónusz, központi bónusz, extra bónusz, fix bónusz, polcpénz, - néhány abból a jogcímből, amelyeket a kereskedelmi üzletláncok alkalmaznak a beszállítókkal szemben. 81 jogcím, tisztelt miniszterelnök úr! Ráadásul a válságra tekintettel még az elmúlt hónapokban, az elmúlt hetekben emeltek is! Nevezzük egyszerűen ezt csak visszatérítési díjnak, vagy köznapi nevén polcpénznek!

– Miniszterelnök Úr!

•  Ön az elmúlt hetekben több alkalommal is hitet tett a magyar munkahelyek védelme érdekében. Azt is mondta, pont az első beszédében, itt a parlamentben, hogy a válság terheiből mindenkinek részt kell vállalni: bizonyára emlékszik rá! A felsorolásból persze a multicégek kimaradtak!  

• Talán mégis most lesz mód a kiegészítésre!

• Egyetért-e ön azzal hogy ez a gyakorlat tűrhetetlen és tarthatatlan?

• Egyetért-e azzal, hogy meg kell védeni a hazai termelőket és a munkahelyeket?

• Támogatja-e, hogy a kérdést szlovák vagy francia mintára törvényben szabályozzuk, és korlátot állítsunk az áruházláncok extraprofitszerző törekvéseinek?

+

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Képviselő Úr! Egyetértünk abban, hogy a magyar munkahelyek védelme a válságkezelés egyik legfontosabb célja, talán még a családok házainak védelme, lakásainak védelme az, ami ezzel vetekszik, és ez a két kör nagyon sok esetben át is fedi egymást. Kormányom nagyon sok intézkedést tervez folytatni vagy újraindítani, elindítani, amely a munkahelyek védelméről szól.

– Ha jól értem, akkor az áruházláncok magatartásának nehezedése vagy a feltételeinek nehezedése az, amelyben veszélyeztetve lát magyarországi munkahelyeket. Én úgy tudom, hogy ez a kódexmegállapodás létrejött, és ennek eredményeként az áruházakban jelentősen nő a magyar termelésű élelmiszerek aránya, amely mindenképpen magyar munkahelyeket véd meg vagy termel. Egyébként furcsa módon a sokat kárhoztatott forintgyengülés is azokat erősítik, akik belföldön termelnek az importtal szemben.

– Kormányomnak az a célja, hogy mintegy 27 milliárd forinttal növelje a közeli hetekben azokat az uniós forrásokat, amelyeket a munkahelyek megvédésére szánunk. Ez is közreműködhet abban, hogy termelői-beszállítói munkahelyek maradhassanak meg. (Taps az MSZP-SZDSZ soraiban.)

+

Áder János: – Miniszterelnök Úr! Franciaországban szabályozták a kérdést: törvényi mértéket, törvényi korlátot állítottak, ez 4 százalék. A szomszédos Szlovákiában, 3 százalékban határozták meg a visszatérítési díj mértékét. Ráadásul van olyan nagy áruházlánc, például az Aldi és a Lidl, amelyik nem is alkalmaz visszatérítési díjat, tehát ők még így is nyereségesen tudnak dolgozni. Ezért is mondom: elfogadhatatlan, hogy 10-12, sőt 20 százalék fölötti visszatérítési díjat követeljenek ezek a cégek. Ez a hazai termelőket tönkreteszi, és munkahelyek tíz- és százezreit veszélyezteti. Ezért kérem, válaszoljon legalább arra:

•  Egyetért-e abban, hogy ezt a kérdést törvényi szinten szabályozzuk?

+

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Képviselő Úr! Hadd hívjam fel egy dologra a figyelmét! A törvénybe iktatott protekcionizmus olyan veszély, amely Magyarországon munkahelyek százezreit szüntetheti meg. Olyanfajta visszacsapás történhet Magyarország ellen, ha mi elkezdünk protekcionista módon eljárni, másoktól védeni a kicsi magyar gazdaságot, ami munkahelyek tízezreit, százezreit szüntetheti meg azért, mert multicégek, amelyek ma foglalkoztatnak Magyarországon, elmennek innen.. Ha ilyen törvényeket fogadna el Magyarország, súlyos jogi szankciókra számíthatnánk. Ezért azt gondolom, hogy Magyarországnak óvatosan, a közös megállapodások útján kell haladni ebben is meg minden másban.  (Taps az MSZP–SZDSZ padsoraiban.)

Milyen érvek szóltak Ficsor Ádám miniszteri kinevezése mellett? A Szocialista Párt saját pártpolitikai céljaira használja a magyar titkosszolgálatokat. Ez a folyamat odáig vezetett, hogy ma azt kell tapasztalnunk, hogy az ország biztonságáért felelős szolgálat alkotmányos kereteken kívül működik.

Kérdezte volt a Tisztelt Házban Demeter Ervin: még mindig nem fontos a konszenzus?

– Miniszterelnök Úr! Újabb jelenség, hogy a regnáló szocialista kormányokban - és ebben nem különbözik az öné sem – a nemzetbiztonsági miniszteri feladatok előszobája Gyurcsány Ferenc kabinetjében keresendő. A jelenlegi miniszter közvetlen ezelőtt Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke volt, és az ő elődje, Szilvásy György is miniszteri feladatai előtt közvetlenül Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke volt. 2006-tól látta el ezt a feladatot, és akkor kezdődött az az időszak, ami oda vezetett, hogy a Szocialista Párt saját pártpolitikai céljaira használja a magyar titkosszolgálatokat. Ez a folyamat odáig vezetett, hogy ma azt kell tapasztalnunk, hogy az ország biztonságáért felelős szolgálat alkotmányos kereteken kívül működik. Ön a kormány alakításakor azt mondta, hogy szakértők kerülnek az új kormányba. Azt mondta szó szerint: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító új tárca nélküli miniszter, Ficsor Ádám az országot fenyegető külső és belső veszélyek megelőzésében járulhat hozzá az ország biztonságához. Ez egy kicsit általános megfogalmazás, de abban bizonyára egyetértünk, hogy nem szakértőként tud hozzájárulni a feladathoz. Ezért érdeklődnék: milyen érvek szóltak Ficsor Ádám miniszteri kinevezése mellett?

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Képviselő Úr! Nem szerencsés, ha a titkosszolgálatok ügyeit vagy a nemzetbiztonsági ügyeket a sajtó címlapjain tárgyaljuk. Az ön kérdésére a válasz az, hogy Ficsor Ádámot úgy ismertem meg a miniszterelnök kabinetfőnökeként, akinek hivatalból rendszeresen kellett foglalkozni nemzetbiztonsági ügyekkel. Azt az elvárást teljes bizalommal tudtam megfogalmazni irányába, hogy mint a témában évek óta jártas ember, ebben az ügyben mélyedjen el, próbáljon nemzeti konszenzust teremteni, próbáljon megismerkedni az önök szempontjaival is, próbáljon nyitottságot tanúsítani, és vigye vissza a nemzetbiztonságot oda, ahová való, a zárt bizottsági ülésekre és a parlament erre feljogosított személyei felelős viselkedésének világába. Én bízom Ficsor Ádámban! (Taps az MSZP soraiban.)

Demeter Ervin: – Miniszterelnök Úr! Ön egy olyan embert nevezett ki erre a posztra, akit a szakbizottság nem tartott alkalmasnak! Szeretném önt tájékoztatni, hogy a szakbizottsági ülésen kizárólag a Szocialista Párt tagjai tartották alkalmasnak a jelöltet. Még, a rendszerváltás utáni az első kormány, Fidesz-barátsággal nem vádolható ex-minisztere, Gálszécsy András is komoly hibának tartja a nevezett miniszter kinevezését. Sőt, azt mondja: rossz irányba viszi a szolgálatokat, ha egy ilyen tapasztalatlan pártpolitikus irányítja azt. De álljon itt, mondjuk, az információs hivatal első, nemzetközi tekintélynek örvendő főigazgatójának véleménye, aki azt mondta: Ficsor jelölése vagy azt jelenti, hogy a döntéshozóknak, köztük az új kormányfőnek fogalma sincs a nemzetbiztonságról, szándékosan akarják a szolgálatokat degradálni.

– Miniszterelnök Úr! Önnek is el kell gondolkodni! Várom ez irányú lépéseit!

Bajnai Gordon, miniszterelnök: – Nézze, képviselő úr, az utolsó mondatával egyetértek, intenzíven gondolkodom!  Azt kérem: önök is tegyenek meg annyit, hogy a munkája alapján ítéljék meg az új minisztert, hiszen, nem szolgált még rá semmivel, amivel ezt a bizalmatlanságot megalapozhatná! Azt is kérem egyúttal, hogy ezt a bizalmat, és ezt az új konszenzust azzal segítsenek megteremteni, hogy a jövőben is a zárt üléseken elhangzott információkat a zárt ülésen belül tartsák, és az ország érdekeivel ilyen szempontból nem helyezkednek szembe!

– Még egyszer mondom! Bízom Ficsor Ádámban! Nagyon komoly figyelemmel fogom kísérni az ő tevékenységét, mint mindenki másét is. Azt gondolom, hogy a nemzetbiztonság olyan ügy, amelyben szükség van a megegyezésre, ráadásul ebben a megegyezésben minden félnek felelőssége van. Azt kérem, hogy önök is ezzel a felelősséggel járjanak el, és ezt várom el Ficsor Ádámtól és az engem támogató frakciók bizottságba delegált tagjaitól is!