A kereskedelmi termékekről is lekerülhetnek az önkényuralmi jelképek

Az Országgyűlés megkezdte az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának betiltásáról szóló vitát. A KDNP vezérszónoka, Vejkey Imre rámutatott: a nemzetiszocialista és kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök mély és fájdalmas sebeket ejtettek honfitársainkon, ezért a két totális diktatúra szimbólumai hazánkban még ma is irritálóak, nemcsak az áldozatok és hozzátartozóik, hanem minden jóérzésű ember számára.


Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 20-án. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

KDNP: az országnak el kell gondolkodnia az európai jogi egyezménynek való alávetés felbontásáról vagy a felfüggesztésről

Vejkey Imre (KDNP) azt idézte fel, hogy egy múlt keddi strasbourgi ítélet szerint a magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén, visszaküldésük pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban. "Bennünket meszeltek el, akik betartjuk a jogszabályokat" – fogalmazott, majd úgy értékelt: a döntés "tűrhetetlen túlterjeszkedése" a strasbourgi bíróságnak, amely belegyalogolt Magyarország szuverenitásába, az ítélet mögött pedig az "Európai Egyesült Államok" terve húzódik meg. "Itt az idő, hogy elgondolkodjunk magának az emberi jogi egyezménynek való alávetés felbontásáról vagy legalább arról, hogy az egyezmény bizonyos pontjait felfüggesszük" – mondta. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt felelte: Magyarország jogszerűen járt el a bangladesiek ügyében, az ítélet ellen a kormány fellebbez. Strasbourg a tényeket és a jogi környezetet figyelmen kívül hagyva döntött – mondta.

Fidesz: szégyen a strasbourgi döntés

Kósa Lajos (Fidesz) is a bangladesiek ügyében Magyarországot elmarasztaló strasbourgi döntést kritizálta, megdöbbentőnek, szégyennek nevezve azt, mert „minden létező jogelvet figyelmen kívül hagy", és az európai jog halálához fog vezetni. Ez a döntés nem jogi, hanem politikai – jelentette ki, úgy fogalmazva: „odamentek a Soros által finanszírozott szervezetek ügynökei – két olyan bangladesi fiatalember védelmében, akikről azóta nem tudjuk, hol vannak –, hogy a magyar állammal pereskedjenek". Az az ítélet, amely szerint a migránsok Görögországba visszakerülése fenyegetést jelent számukra, csak akkor fogadható el, ha kezdeményezik a görögök kizárását az EU-ból és a NATO-ból – mondta. Dömötör Csaba államtitkár szerint „van egy unió, amely nem védi meg a határait, sőt kvótákkal osztaná szét a bevándorlókat. Vannak a bevándorlók, akik kijátsszák az uniós szabályozást. És vannak a magukat jogvédőnek nevező csoportok, amelyek törvénysértésre bátorítják a bevándorlókat, feljelentik Magyarországot és még keresnek is ezen az egészen. Tényleg megáll az ész. És hogy ki állja ennek a terhét? Természetesen az állampolgárok, a magyar családok". Ő is őrültnek minősítette az ítéletet. Megemlítette, hogy a jórészt külföldről, például egy Soros-hálózathoz tartózó alapítvány által támogatott Magyar Helsinki Bizottság képviselte a bangladesieket, és a védők milliós összeget kaptak perköltségként. Az ítélet mögött tehát valójában egy külföldről pénzelt aktivistacsoport van, amely a Soros-hálózat tagja – fogalmazott.


Napirend

A Fidesz kezdeményezésére levették a napirendről az állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról és a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását, amelyet fideszes, KDNP-s és MSZP-s képviselők nyújtottak be, majd a szocialisták visszaléptek a törvény támogatásától. A kétharmados támogatást igénylő javaslat ingyenesen az Országos Magyar Vadászkamarának adná a hatvani Grassalkovich-kastélyt. Ugyancsak a Fidesz kezdeményezésére levették a napirendről az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosítását.


Interpellációk

Fidesz: hogy áll a 2007 és 2014 közötti uniós fejlesztési ciklus zárása?

Tessely Zoltán (Fidesz) azt tudakolta, hogyan áll az előző, 2007 és 2014 közötti uniós fejlesztési ciklus zárása. Elmondta, Magyarország a források 108 százalékát használta fel, több mint 70 ezer projekt kapott uniós támogatást 9536 milliárd forint értékben. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára összehasonlította a szocialista és a jelenlegi kormány fejlesztéspolitikáját. Míg a 2007-ben indult ciklusban a magánérdek mindig felülírta a közérdeket, ez 2014-től megfordult – mondta, hozzátéve: a 2007-es fejlesztéspolitika felelősei alapvetően Brüsszel érdekeit képviselték Budapesten. Közölte, a szocialisták 2010-ben a kifizetésekben nem jeleskedtek, ezért a mostani kormány azt a vállalást tette, garantálja az összes Magyarországnak járó forrás lehívását. Ezt a vállalást teljesítette a kormány, sőt saját forrásból túl is teljesítette – jelezte.


KDNP az új bölcsődei férőhelyekről

Hollik István az új bölcsődei rendszer finanszírozásáról kérdezett. Mint kiemelte: januártól a szülők már nem csak hagyományos bölcsődébe, hanem mini, munkahelyi, vagy családi bölcsődébe is írathatják gyermeküket. Ugyanakkor a megváltozott szerkezet csak akkor működik hatékonyan, ha a kormány megfelelő forrást biztosít – jegyezte meg a KDNP-s politikus. Kitért arra, hogy 2018-tól azoknak az önkormányzatoknak is kötelező bölcsődei szolgáltatást nyújtani, ahol legalább 40 három év alatti gyerek van, vagy öt olyan, akinek szülője igényli az ellátást. Elmondta, míg 2000-ben 532, addig 2015-ben már 749 bölcsőde működött országszerte, s az akkori mintegy 25 ezer férőhelyhez képest, 40 ezer gyereket tudtak elhelyezni, s 2016-ban a családi napközis férőhelyekkel együtt a szám közel 50 ezer volt. Megjegyezte azt is, hogy tavaly 1,48 százalékos volt termékenységi ráta, ami 20 százalékos bővülés 2011-hez képest, így további helyekre lesz majd szükség. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára közölte: a következő években 106 milliárd forint áll rendelkezésre új bölcsődei és óvodai férőhelyek kialakítására, ebből 96 milliárdot már meg is hirdettek. Kitért a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők fizetésének a pedagógus életpályához igazítására, így az 46 százalékkal lett magasabb, s szintén nőtt, 32 százalékkal a középfokú végzettségűek bére. Szólt arról is, hogy a most rendelkezésre álló 46 ezer férőhelyet 2020-ra 60 ezerre szeretnék növelni, s arról, hogy idén 2010-hez képest 27 százalékkal fordítanak többet bölcsődei ellátásra.


A Fidesz a csok tapasztalatairól

Selmeczi Gabriella a csok feltételeinek kibővüléséről beszélt, ismertetve a legújabb változásokat is. Rámutatott: a Fidesz a kormánnyal karöltve újabb ösztönzőket keres, hogy ne teher, hanem áldás legyen a gyermekvállalás. Szerinte az ellenzék kezdettől folyamatosan támadja az otthonteremtési programot, amely ugyanakkor egyre népszerűbb. Decemberben rekordösszegben, 9,6 milliárdos értékben kötöttek szerződést, s a program indulása óta 87 milliárd értékben fogadtak be igényléseket. Arra volt kíváncsi, milyen tapasztalatai vannak a bevezetett módosításoknak? Rétvári Bence, az Emmi államtitkár elmondta: eddig 39 ezer családon tudtak segíteni mintegy 95 milliárd értékben. Ez biztosan a családok lakhatását fogja szolgálni, a benyújtott igénylések mintegy harmada új lakás építésére irányult – közölte. A három és több gyerekes családokat nézve, ötezren kérelmezték a csok-ot, az összes új lakáshoz támogatást igénylők 60 százaléka volt nagycsaládos, az általuk igényelt összeg pedig 48 milliárd volt – jegyezte meg Rétvári Bence, aki úgy értékelte: jól célzott intézkedésről van szó, az adminisztratív korlátok bontása jól sikerült.


Fidesz: Németországban vége a felelőtlen politikának?

Balla Mihály (Fidesz) arra mutatott rá: a migrációs válságra két válasz él Európában. Volt olyan ország, amely megvédte határait és Európát, míg mások ezzel ellentétesen cselekedtek, ellenőrzés, szervezettség nélkül engedték be az embereket hazájukba. Kijelentette ugyanakkor: úgy tűnik, Németországban vége a felelőtlen politikának, egyes politikusaik már észak-afrikai országokban hoznának létre migránstáborokat. Azt kérdezte: végre Németország is a migráció megfékezését tartja fontosnak? Szabó László, a külügyi tárca államtitkára azt válaszolta: most olyan közel áll egymáshoz Berlin és Budapest álláspontja a migránsválságban, amilyenre régóta nem volt példa. Emlékeztetett: a német szövetségi belügyminiszter észak-afrikai táborok kialakítását kezdeményezte, csatlakozva azokhoz, akik a válságot az unión kívül kezelnék. Már eredménynek tartják a balkáni útvonal lezárását – tette hozzá – és már a német kancellár szerint is harcolni kell az illegális migráció és az embercsempészek ellen. Kijelentette azt is: az EU-Török megállapodás nem nyújt védelmet, és hangsúlyosan szólt a déli határzár megerősítésének szükségességéről.


Azonnali kérdések

Fidesz: hogyan lehet megvédeni a jogi határzárat?

Répássy Róbert (Fidesz) arról beszélt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése értelmében Magyarországnak fejenként 3 millió forintot kell fizetnie annak a két bangladesi férfinek, aki egy napot várakozott a röszkei tranzitzónában kérelme elbírálásáig. Bírálta, hogy annak ellenére döntött így a bíróság, hogy Magyarország mindenben az uniós jog szerint járt el. Ha nem így lenne, az EU már rég kötelezettségszegési eljárást indított volna – emelte ki, és arról érdeklődött, hogyan lehet megvédeni a jogi határzárat a nemzetközi fórumokon. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára szerint a strasbourgi bíróság szélsőséges emberi jogi értelmezéssel jutott el a döntésig, azonban Magyarország határidőben benyújtja felülvizsgálati kérelmét. Kifejtette, hogy a nagykamara elé terjesztést kérhetik a felek, és mivel az lényeges kérdéseket vet fel és európai jelentőségű, megalapozhatja, hogy a testület foglakozzon a kérdéssel.


A KDNP a kerékpáros fejlesztésekről érdeklődött

Móring József Attila (KDNP) a 2020-ig szóló kerékpáros fejlesztési prioritásokról és azok költségéről érdeklődött. Új utak építését, a meglévők korszerűsítését és az infrastruktúra fejlesztését is fontosnak nevezte, célként megjelölve, hogy egységes rendszer jöjjön létre és összekössék a meglévő hálózatot. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy 2020-ig nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a turisztikai célú kerékpáros-fejlesztésekre. Példaként hozta, hogy a Tisza-tavi kör 2018-ra teljes lehet, az Eurovelo 14 című programban pedig az európai szövetség döntésére várnak. Ennek részeként például kerékpárúttal kötnék össze a Fertő-tavat és Keszthelyt. Hozzátette azt is, hogy 2020-ig várhatóan 90-100 milliárd forintot fordítanak ilyen fejlesztésekre.


Bizottsági jelentések

Két törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek vitáját tartották meg a Házban hétfő este. A jövedéki adóról szóló javaslattal kapcsolatban Z. Kárpát Dániel megjegyezte, hogy a kormány koncepció nélkül nyúlt hozzá az adórendszerhez. Mint fogalmazott: egyszer a konyakmeggy-lobbi "tenyészik be a Házba", most pedig az elektromos cigaretta-lobbi, bár utóbbival legalább jó irányba indultak el.

Az épített környezetről szóló javaslattal kapcsolatos vitában Hegedűs Lorántné megköszönte a kormánynak, hogy a rendeltetésmód változtatásának tilalmát bevezették, bár nem az általa kért 10, csak 5 évre, ugyanakkor nem értette, hogy az elidegenítési tilalom bevezetését miért nem támogatta a kormány.


Önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalma

A parlament az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalmáról szóló vitával folytatta munkáját. Ennek során Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, mint előterjesztő expozéjában kifejtette: az indítvány benyújtásának egyik oka, hogy a Heineken-csoport piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását. Kijelentette, indítványuk elsősorban azoknak az emberi méltóságát védi, akik a nemzetiszocialista, illetve kommunista jelképek kereskedelmi használatakor sértve érzik magukat a holokauszt túlélőiként, vagy a kommunizmus áldozataiként.

Lázár János emellett arra kérte képviselőtársait, hogy minden esetben védjék meg a magyar nemzeti érdeket is, így amennyiben azt „védjegy vonalon" támadják, akkor arra egy védjegyüggyel válaszoljanak. A Heineken-csoport stratégiai partnere a kormánynak, ezért a javaslat nem munkaadóként és adófizetőként támadja a céget, csak azt szeretné elérni, hogy a multinacionális cégek is tiszteletben tartsák a magyar nemzeti érdeket – fejtette ki a miniszter, hozzátéve, a szóban forgó konfliktusnak lett volna kulturált rendezése, például egy közös védjegy-megállapodással, azonban a Heineken ezt nem kereste, hanem minden eszközzel megpróbált ellehetetleníteni egy magyar érdeket.

Lázár János tájékoztatása alapján a javaslatukat az Európai Bizottságnak is megküldték egy három hónapos notifikációs eljárásra, a kedvező elbírálás esetén pedig Magyarországon tilossá válhat a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarlókalapács, az ötágú vöröscsillag, valamint ezeket tartalmazó jelképek megjelenítése haszonszerzés céljából. A tárcavezető kifejtette, a reklámok ilyen formájú korlátozását szerintük az Alkotmánybíróság korábbi ítéletei, valamint az európai joggyakorlat is lehetővé teszi, mivel azok alapján egyértelműen különválasztható a politikai véleménynyilvánítás szabadsága és a kereskedelmi szólásszabadság, utóbbi ugyanis nem sértheti mások emberi méltóságát, ennek érdekében pedig korlátozható.

A miniszter szerint javaslatuk méltányos és arányos, mivel az oktatásra, az ismeretterjesztésre és a képzőművészetre nem vonatkozik, továbbá a kormány egyedi esetekben felmentést adhat például kereskedelmi televíziók műsorainak. Lázár János megjegyezte, a Heineken 1951-ben önkorlátozó jelleggel negyven évig fehérre cserélte a vörös csillagot termékein a Szovjetunió áldozatainak méltóságát védve, az indítvány benyújtói pedig ehhez a gyakorlathoz szeretnének visszatérni.


A kormány később alakítja ki álláspontját

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában hangsúlyozta, a kabinet elutasítja az önkényuralmi jelképek mindenfajta használatát, és mindent megtesz a magyar érdekek védelme érdekében. Az államtitkár ugyanakkor azt közölte, a kormány később alakítja ki végleges álláspontját a javaslatról.


Fidesz: alapvető kötelesség a kegyeleti jog védelme

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka a vitában kifejtette: Magyarország nem tesz különbséget a vörös- és a fehérterror bűnei között, a kegyeleti jog megvédése mindkét esetben alapvető kötelesség. Hozzátette, úgy tűnik, mintha Nyugaton különbséget tennének haláltábor és haláltábor között, szerintük a vörös csillag mást is jelent. Hangsúlyozta: nem a véleménynyilvánítás korlátozásáról szól a javaslat, a cél, hogy általános, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát tiltó szabályrendszert állítsanak fel. A kormány emellett nem tűrheti az áldozatok védelmében sem, hogy a mindennapok része legyen egy olyan jelkép, amely önkényuralmi rendszer jelképe volt.
 

Dr. Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettesének a vörös csillag kereskedelmi betiltásáról szóló vitában elmondott vezérszónoklata


Tisztelt Elnök Úr, Köszönöm a szót!
Tisztelt Ház, Tisztelt Képviselőtársaim!


A kereszténydemokraták elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartják az önkényuralmi jelképek nem csak politikai, hanem kereskedelmi célú megjelenítését is.

A XX. század ordas eszméire alapított nemzetiszocialista és kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett emberiesség elleni, embertelen és az emberi méltóságot is sértő bűnök mély és fájdalmas sebeket ejtettek honfitársainkon, ezért a két totális diktatúra szimbólumai hazánkban még ma is irritálóak, nemcsak az áldozatok és hozzátartozóik, hanem minden jóérzésű ember számára.


Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes, a KDNP-s vezérszónok az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 20-án. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A XX. század legborzasztóbb időszakai nem veszhetnek a feledés homályába, ezért Hazánkban 2000-ben, az első Orbán kormány idején, már országgyűlési határozat döntött, mind a kommunista, mind pedig a náci diktatúra áldozatainak az emléknapjáról.

Kérdésként merül fel, hogy vajon mi oka annak, hogy a több mint fél évszázada szabad Nyugat-Európában csak bennünket követően került sor az emléknap felállítására, és akkor is csak részlegesen, ugyanis a nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapját ugyan bevezették, de a nemzetközi szocializmus, vagyis a kommunizmus áldozatairól mind a mai napig nem emlékeznek meg, eltitkolva és elárulva ártatlanok millióinak a véráldozatát! Mindezt annak ellenére tették, hogy mindkét totális diktatúra sárbatiporta az emberi méltóságot! Az egyik faji alapon üldözött, a másik pedig osztályalapon rekesztette ki az embereket a közösségből, a kollektív felelősség elve alapján.

Ideológiailag mindkét diktatúrának közös célja volt - lerombolni a régi rendszert Európában -, ezért nem csoda, hogy a második világháborút a két totális diktatúra együtt robbantotta ki, Lengyelország közös lerohanásával, mely mögött a német birodalmi kormány és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya közötti, 1939. augusztus 23-án aláírt és titkos záradékkal ellátott, úgynevezett Molotov-Ribbentrop-paktum állt, amelyben többek között Lengyelország és a balti államok felosztásában is megállapodtak.


Tisztelt Hölgyeik és Uraim!

Mindezen tényekből megállapítható, hogy Nyugat-Európának az illúzió és a hallgatás egész rendszerével kellene leszámolnia ahhoz, hogy alappal ne lehessen vádolni a kommunizmus nyílt vagy fűalatti támogatásával!

A kereszténydemokraták számára úgy tűnik, hogy a nyugat mögött álló globális hatalom nem akar a nemzetközi szocializmus nyílt vagy hallgatólagos támogatásával leszámolni, sőt az ez irányú magyar törekvések kifejezetten irritálják őket.
Se Brüsszel, se pedig maga a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság nem akarja az önkényuralmi jelképek egy részét, az őket megillető történelmi szemétdombra küldeni!
Hol van hát, Brüsszel és Strasbourg híres emberi jogok iránti elkötelezettsége?
Hol van a szolidaritás a szenvedőkkel?
Hol van az együttérzés az áldozatokkal és hozzátartozóikkal?


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ez az együttérzés sehol nincs! Sehol, mert Brüsszel és Strasbourg egyoldalúan érzéketlen a kommunista diktatúra áldozataival, megsértve ezzel a magyarok emberi méltóságát, ítéleteikkel pedig kifejezetten buzdítják a kommunista diktatúrához kötődő szimbólumok megjelenését annak ellenére, hogy ezen jelképek Hazánkban való alkalmazása alkalmas a köznyugalom megzavarására.

Tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy sem Brüsszel, sem pedig Strasbourg nem veszi figyelembe, hogy Európának ezen részén a magyarság megszenvedte úgy a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért megillet bennünket az a jog, hogy Magyarországon se politikai célból, se pedig gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket használni.

Vegyék végre figyelembe, hogy Magyarországon emberek millióit nyomorították meg ennek a jelképnek a jegyében, ezért nem fogjuk tűrni ennek a használatát, bármennyire is támogatja ezt a globális hatalom és a mögötte álló politikai elit!


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló T/14441. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák Önök is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.


Budapest, 2017. március 20.


Dr. Vejkey Imre
KDNP Frakcióvezető-helyettes

 


Hiller István levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők kedd reggel folytatják a munkát.
 

kdnp.hu – MTI

Hozzászólások

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <em> <strong>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
  • A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Insert SoundCloud track or set with the [soundcloud:URL] tag.
  • You may insert videos with [video:URL]

További információ a formázási lehetőségekről