Kivételes esély van magyar cégek kuvaiti térnyerésére

Kivételes esély van arra, hogy magyar cégek részt vegyenek Kuvait gazdaságfejlesztési tervének végrehajtásában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek adott telefoninterjúban kuvaitvárosi tárgyalásai közben.

Kivételes esély van magyar cégek kuvaiti térnyerésére

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) megbeszélést folytat Abdulvahháb Mohamed al-Vazzánnal,  a Kereskedelmi Kamara ügyvezető alelnökével és vezető kuvaiti vállalatok képviselőivel Kuvaitvárosban 2017. április 19-én. (MTI Fotó: KKM)

„Nagy szimpátiával tekintenek itt Magyarországra, és támogatják a magyar vállalatok kuvaiti piaci terjeszkedését, mert Budapest szigorúan elítélte, amikor Irak 1990-ben megszállta Kuvaitot, és mert Magyarország az első öbölháború után részt vett Kuvait újjáépítésében" – tette hozzá.

Az Új Kuvait nevű gazdaságfejlesztési terv keretében számos nagyberuházás lesz az országban, ezért az Eximbank nyitott egy 510 millió eurós hitelkeretet magyar cégek piacra lépésének támogatására – mondta.

Szijjártó Péter szerint négy olyan terület van, amelyen a kuvaitiak kiemelten számítanak a magyar cégekre. Az első az informatikai biztonság, ahol az együttműködés már előrehaladott, ugyanis a legnagyobb kuvaiti internetszolgáltató számára egy magyar cég nyújtja a kiberbiztonsági szolgáltatásokat.

A második a vízgazdálkodás, hiszen Kuvait számára nagy feladat szűkös vízkészletének bővítése. Ha folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor Kuvaitnak 2050-re az összes olajbevételét a tengervíz lepárlására kell majd fordítania. Ezért keresik a megoldásokat a vízhiány leküzdésére. Ebben tudnak segíteni magyar vízgazdálkodási szakemberek és a Fővárosi Vízművek – mondta.

A harmadik területnek az egészségügyet említette. A miniszter elmondta, nagy kórházberuházások kezdődnek az országban, és a kórház-üzemeltetés, valamint az orvosi eszközök, gyógyszerek szállítása területén számítanak a magyar egészség- és a gyógyszeripar termékeire.

A negyedik az olajipar, amelyben a kuvaiti állami olajvállalat és a Mol továbbra is keresi a közös beruházások lehetőségét harmadik országokban – ismertette.

A két ország közötti turisztikai kapcsolatok is folyamatosan bővülnek: kuvaiti állampolgárok tavaly 18 százalékkal több magyar vízumra szóló kérelmet adtak be, mint egy évvel korábban. Szijjártó Péter szerint ennek részben az az oka, hogy a Kuvaitvárosban tavaly megnyitott magyar vízumkiadási központban sokkal gyorsabb az ügyintézés, ezért ebből a szempontból Magyarország versenyképesebb, mint sok más ország. A Magyarországra látogató, illetve ott beruházó kuvaitiak nagyra becsülik a biztonságot, aminek részben az az oka, hogy a szigorú magyar bevándorláspolitika miatt Magyarországon nincsenek illegális bevándorlók – mondta a miniszter. Hozzátette: Budapest támogatja, hogy az Európai Unió kössön vízummentességi megállapodást Kuvaittal.

„Tárgyalópartnereimmel egyetértettünk abban, hogy minden országnak meg kell adni a jogot arra, hogy a jövőjét érintő legfontosabb kérdésekben maga döntsön" – jelentette ki Szijjártó Péter.

A két ország együtt lép fel a terror elleni küzdelemben. Magyarországhoz hasonlóan Kuvait is részese az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet elleni nemzetközi koalíciónak. Magyarország támogatja, hogy Kuvait 2018-19-ben tagja legyen az ENSZ Biztonsági Tanácsának, cserébe Kuvait támogatja Magyarország felvételi pályázatait különböző ENSZ-szervezetekben.

Szijjártó Pétert fogadta Szabáh al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh emír, kuvaiti uralkodó, találkozott Dzsáber al-Mubárak al-Hamad asz-Szabáh sejk miniszterelnökkel, az oktatási és felsőoktatási miniszterrel, a kereskedelmi kamara elnökségével és mintegy 40 kuvaiti vállalatvezetővel.

A magyar miniszter kétnapos látogatásának programján szerepel még találkozó a külügyminiszterrel, valamint az ipari- és kereskedelmi miniszterrel, és egy külügyi konzultációs, egy oktatási és tudományos, valamint egy sportügyi megállapodás aláírása.

Szeptembertől 20 kuvaiti ösztöndíjas kezdi meg tanulmányait Magyarországon. A kuvaiti kormány elsőként három magyar egyetemet, az ELTE-t, a szegedi és a debreceni egyetemet akkreditálta, ami azt jelenti, hogy az ezeken az egyetemeken kiadott diplomákat a kuvaiti állam elismeri – mondta.

kdnp.hu – MTI