A KDNP a kommunista diktatúra áldozataira emlékezett


Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. február 27-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Harrach Péter (KDNP) a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezett felszólalásában. Szólt azokról az emberekről – az elkövetőkről –, akik a hatalom közelébe kerültek. Említést tett az állampárt egykori 800 tagjáról is, akik vagy meggyőződésből, vagy karrierizmusból léptek be a pártba. Kijelentette: őket nem kell az elkövetőkkel együtt említeni – jelentette ki. Maga sosem volt az állampárt tagja – tette hozzá.

Rétvári Bence úgy válaszolt: a Gulag-ra hurcoltak 800 ezer ember, közülük 200 ezren soha nem jöttek haza, de Kárpátaljáról minden ötödik magyart elvitték – tette hozzá. A kommunista diktatúra számos áldozatára mutatott rá, például arra: 80 ezer ember jövőjét vágták el és másfél ezer civil szervezetet oszlattak fel.


Fidesz: az ügynökszervezetek ismét Magyarországot „mószerolják" Brüsszelben

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az európai parlament egyik bizottsága ma az alapvető jogok magyarországi helyzetéről tart vitát, most azonban nem a baloldal áll a „vádló szerepében", hanem az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság. Ezekről kijelentette: nem igazi civilek, hanem külföldi pénzből fizetett aktivisták, akiket ügynököknek nevezett. Rámutatott: ezen szervezetek Ahmed H. elítélt terrorista ügyén keresztül mutatnák be az emberi jogok magyarországi helyzetét, aki terrorcselekmények miatt tíz évre ítélték. Az ítélet ellen Soros György bevándorlást támogató hálózatának egyik tagszervezete tiltakozott. „Soros György határokon átnyúló birodalma elért Magyarországra is, és számos, magukat civilnek mondó szervezet kap pénzt azért, százezer szám szállítsák Európába a migránsokat" – fogalmazott. Dömötör Csaba úgy felelt: a következő hónapokban is kemény vitákra kell számítani. A bevándorlás egyike lesz ezeknek, ami még egy ok arra, hogy a kormány kikérje az emberek véleményét a nemzeti konzultációban. Sorolta ezek kérdéseit, amely érinti az energiapolitikát, a migrációt vagy a külföldről támogatott politikai aktivistacsoportok átláthatóságát, mondván: nem tudható, mekkora összegeket kapnak külföldről.


Kérdések

Fidesz: hogy állnak a tanuszoda- és tornaterem-építések?

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) a tanuszoda- és tornaterem-építési program állásáról érdeklődött. Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára tudatta: a kormány kiemelt feladatának tekinti a gyermekek fejlesztését, ezért is indította meg a szóban forgó infrastruktúrafejlesztési programot. A beruházások folytatódnak, a következő tanév megkezdéséig a diákok várhatóan 14 településen vehetnek birtokba új tornatermet, további 11 helyen pedig új tanuszodát – tájékoztatott.


A Fidesz az egri vár fejlesztéséről érdeklődött

Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt kérdezte, mit tesz a kormány az egri vár fejlesztésének további folytatásáért. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában nemzetstratégiai célnak nevezte a vidéki várak helyreállítását, majd közölte: 2015-ig 2,3 milliárd forintot költöttek az egri vár – amely nemzeti emlékhely – fejlesztésére. Tájékoztatása szerint a vár teljes rekonstrukciójára 6,5 milliárd forintot szánnak, ebből 1,5 milliárd forintot már megnyert a város, 5 milliárdot pedig költségvetési támogatásból biztosítanak neki. Utóbbiból tavaly 250 millió forintot kapott meg az önkormányzat tervezői előkészítésre, idén pedig további 4 milliárd forint folyósítására van lehetőség.


Fidesz: 5 milliárdos forintos beruházás Biatorbágyon

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a GSI Hungary Kft. 5 milliárd forint értékben hoz létre mezőgazdasági gépgyárat Biatorbágyon, ami hozzájárul az ágazat fejlődéséhez. Értékelése szerint ez a Magyarország iránti bizalmat is mutatja, s a következő 10 évben növelheti az exportot. A beruházás hatásairól érdeklődött. Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott, hogy a beruházás segít áthozni az ágazatot a 21. századba. A bővítést komoly sikerként értékelte és kiemelte a szektor elkötelezettségét az innováció felé. Az államtitkár azt is üdvözölte, hogy a mérnöki tervezést is Biatorbágyon végzik. A mezőgazdasági gépgyártásnak 110 milliárd forint feletti árbevétele származik exportból – ismertette.


Azonnali kérdések

Fidesz: tanult az Európai Bizottság a Brexitből?

Gyopáros Alpár (Fidesz) a Brexit-népszavazásról szólva arról beszélt, hogy „Nagy-Britannia köszöni szépen, jól van", tudja, mit akar, Brüsszel viszont már a szavazás előtt sem volt rózsás helyzetben, „a szakítás megviselte", kudarcot vallott, és most a sértődöttet játssza. Tanult az Európai Bizottság bármit is a Brexitből? – kérdezte, majd bírálta Jean-Claude Junckert, a brüsszeli bizottság elnökét, „akinek a jókedve talán még Szanyi Tiborén is túltesz". Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter reagálásában az Európai Unió fennállása legsúlyosabb kudarcának nevezte a Brexitet. Magyarország egy fair Brexitben érdekelt – ismételte meg a kormányzati álláspontot, jelezve, hogy a kilépés után Nagy-Britannia az EU-n kívüli legnagyobb kereskedelmi partnere lesz Magyarországnak.


KDNP: milyen béremelés várható a szociális területen?

Hoffmann Rózsa (KDNP) a szociális területen dolgozók bérfejlesztéséről és bértáblájáról beszélt felszólalása során. A politikus, aki kiemelt felelősségnek nevezte, hogy a szociális szféra dolgozói megfelelő megbecsültségben részesüljenek, hangsúlyozta, hogy a kormány az utóbbi három évben megkezdte az ágazat szereplőinek bérfelzárkóztatását. Végül azt kérdezte, hogy milyen mértékű lesz és pontosan kiket érint a területen a béremelés. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium parlamenti államtitkára válaszként azt mondta, hogy a korábban nyújtott bérpótlék valamint bérkiegészítés komoly többletet eredményezetett az ágazatban. Az államtitkár, aki a következő évekre további növekedést ígért, hangsúlyozta, hogy idén átlagosan 33 ezer forintos béremelkedésre számíthatnak a szociális szféra dolgozói. Ez munkakörtől függően magasabb vagy alacsonyabb is lehet, de a 16 ezer 500 forintot mindenképpen el kell, hogy érje. A kormány a területen 2013-2019 között egy 62 százalékos, átlagos béremelést szeretne elérni – jelentette ki.


Fidesz: a Jobbik szerint bűnösek a kutyatartók

Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy a Jobbik egyik képviselője korábban olyan javaslatot nyújtott, amelynek alapján minden kutyát kötelezően ivartalanítani kellene, és ez alól csak egy illeték megfizetésével lehetne mentesülni. A képviselő úgy fogalmazott: a javaslatban a régi jobbikos logika sejlik fel, ami alapján minden kutyatartó bűnös, a problémát pedig úgy oldanák meg, hogy „ők újra kasztrálnának". A válaszadó Zsigó Róbert, a földművelésügyi tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára sajnálatosnak nevezte, hogy vannak olyan pártok, amelyek az államvédelem ügyét saját céljaikra használják. Hangsúlyozta, az idei költségvetésben 40 millió forinttal nő az államvédelemre fordítható összeg, ebből 30 milliót biztosítanak az ebrendészeti telepek és az állatmenhelyek korszerűsítésére. Pócs János azt mondta, hogy a Jobbik javaslatában külön költségvetési támogatást adna az állatmenhelyeknek. A múlt héten viszont kiderült, hogy a párt egyik képviselője egy olyan kutyamenhelyet üzemeltet, aminek a működésével kapcsolatban „súlyos hiányosságok és szabálytalanságok híre látott napvilágot" – tette hozzá.


Napirend után

Hoppál Péter (Fidesz) a kommunizmus áldozatainak emléknapjának pécsi vonatkozásait elevenítette fel.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, a parlament jövő hétfőn folytatja munkáját.