Lázár János: a nemzeti érdekek mentén szeretnék átalakítani az uniót [+videó]

Magyarország nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem átalakítani és megváltoztatni az intézményrendszerét, hogy minden ország sikeres lehessen – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi csúcstalálkozón.

Lázár János: a nemzeti érdekek mentén szeretnék átalakítani az uniót [+videó]

Szapáry György volt washingtoni nagykövet, Gajus Scheltema, Hollandia nagykövete, Czakó Borbála, a HBLF elnöke, Cséfalvay Zoltán, Magyarország állandó OECD és az UNESCO képviselője és Éric Fournier, Franciaország nagykövete (b-j) a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által rendezett XIX. Pénzügyi csúcstalálkozón a Sofitel Budapest szállodában 2017. április 20-án. (Fotó: Mohai Balázs – MTI)

A Pénzügyi Csúcstalálkozó 19. Az új világ? Európa és Amerika globális kihívásai  elnevezésű fórumon Lázár János hangsúlyozta, hogy a visegrádi országokkal közösen, a közép-európai és nemzeti érdekek mentén szeretnék átalakítani az uniót. Úgy vélte, a Brexit történelmi hiba volt, de a magyar kormány álláspontja szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy alapvető változások legyenek az integrációban.

Kitért arra: az európai szocialisták szerint akkor lesz versenyképes az unió, ha tovább mélyítik az integrációt, ám a magyar kormány szerint ez teljesen ellentétes Magyarország érdekeivel, a nemzeti érdekekkel.

Fel kell számolni a jogbizonytalanságot

A Nagy-Britanniában dolgozók közül sokan nem tudják mi vár rájuk. A Brexitnél a német gazdaság és az azzal szoros kapcsolatban lévő magyar gazdaság számára is fontos kérdés, hogy az EU milyen kereskedelmi megállapodást köt Nagy-Britanniával. Magyarországnak az az érdeke, hogy a kereskedelmi és az EU költségvetéséről szóló tárgyalások egyszerre haladjanak és gyorsan záruljanak le.

Júliusban veszi át Magyarország a V4 szövetség konzultációjának vezetését, és a fő kérdés, hogy mi történik az uniós költségvetéssel, a kohéziós alapokkal 2020 után, amikor Nagy-Britannia már nem lesz tag. Mint fogalmazott, nem hisznek abban, hogy megszűnnének ezek a pénzügyi alapok, a finanszírozás azonban át fog alakulni. Úgy vélte lesznek források, de új, központi elosztású rendszer lesz, a Juncker fejlesztési alaphoz hasonlóan, amelyből „érdemes megnézni”, hány közép-európai ország részesült.

A magyar költségvetés már képes saját forrásból is fejleszteni

Kitért arra, hogy az évi 33-35 ezermilliárd forintos magyar bruttó hazai termékből (GDP) évi 2-2,5 ezermilliárd forint az uniós kifizetés, ennyiben befolyásolja az ország gazdasági fejlődését. A forrásoknak volt stratégiai jelentősége a magyar gazdaság fejlesztése szempontjából, a gazdaság állapotától függően – mutatott rá. Magyarország elsősorban az államháztartás rendbetétele és a pénzügyi egyensúly kialakítása szempontjából járt jól ezekkel a forrásokkal, így nőtt a befektetői bizalom, csökkent az ország kitettsége – mondta, hozzátéve, a magyar költségvetés már képes saját forrásból is fejleszteni.

Hangsúlyozta, ezek a források nem ajándék források, Magyarország megnyitotta piacát, és cserébe kapta a felzárkózás lehetőségét, amelyet egy, az európai versenyképességet az unió szerint elősegítő, „jól körülhatárolható” ideológiai célhoz kötve határoztak meg.

Míg Ausztria dicséretet kap, addig Magyarországot elítélik a schengeni szabályok betartásáért

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint súlyos kettős mérce áldozata Magyarország, míg Ausztria dicséretet kap azért, mert határainál az „európai jogot lábbal tipró” intézkedéseket vezet be a határellenőrzés visszaállításával, addig Magyarországot elítélik a schengeni szabályok betartásáért a magyar-szerb határon. A migráció volt az egyetlen olyan, az integráció jövőjét meghatározó kérdés az elmúlt években, amelynél „egy lépést sem” sem közeledtek az álláspontok Magyarország és az Európai Bizottság között. Sok egyéb kérdésben a kezdeti túlfűtött viták után sikerült racionális egyezségre jutni 2010 után – jegyezte meg. Magyarország álláspontja szerint meg kell állítani, kontroll alá kell helyezni a migrációt, míg az európai többség megszervezni szeretné azt.

Úgy vélte, ez a vita meghatározza a következő évet, hiszen 2017 nyarán a bizottság célja, hogy akár jogi eszközökkel kényszerítse Magyarországot a menekültek visszafogadására és a liberálisabb határmenti beléptetésre. Az európai szocialisták a „fejükbe vették”, hogy megpróbálják Magyarországot az Európai Unió szélére szorítani – jelentette ki Lázár János.

A Brexit egyik következményének nevezte, hogy az európai konzervatívok „lebénultak”, míg a szocialistáknak van kész válaszuk arra, mi legyen az unióval Nagy-Britannia kilépése után, ők „szocializmust szeretnének”. Megjegyezte, az európai szocialisták azt szeretnék elérni, hogy a nemzeti érdekek képviseletében és szuverenitásban gondolkodó államokat „megregulázzák, letérdepeltetessék” vagy kiszorítsák. 

A következő időszak nagy vitája, hogy a tagállamok további jogkörök – adózás, ellátási rendszer – leadásával vagy azok jobb gyakorlásával tudnak az unió jövőjéhez hozzájárulni – fejtette ki. A magyar álláspont 2010 óta következetes: nincs szükség és lehetőség további hatáskörök átengedésére, mert az ország versenyképességét az segíti, ha tagállami hatáskörben maradnak ezek a kérdések – mondta Lázár János.

kdnp.hu – MTI