Magyarország diplomáciai választ is ad az ukrán oktatási törvény elfogadhatatlan módosítására, ugyanakkor folytatja a humanitárius segítségnyújtást is – közölte Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke szombaton Budapesten, az utolsó turnusban Magyarországon nyaraló ukrán gyermekcsoport búcsúztatásakor.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke
Soltész Miklós kifejtette: a külgazdasági és külügyminiszter által bejelentett diplomáciai lépésekben „nem fogunk megtántorodni”, amíg a szomszédos állam nem tér vissza az elmúlt években követett útra, ugyanakkor ha Ukrajna vagy a magyarországi ukrán közösség azt kéri, folytatódik a humanitárius segítségnyújtás.
„Magyarország és a magyar kormány minden segítséget megad és megadott Ukrajnának” az uniós integrációban, a gazdasági helyzet javításában és az uniós vízummentesség elérésében, valamint humanitárius téren – hangsúlyozta az államtitkár.
Az az út, amelyen Ukrajna most elindult, az nem egy európai út, nem egy közösségi út – fogalmazott az államtitkár, megemlítve, hogy Ukrajnának a jogszabály jövő szeptemberi életbe lépéséig van módja visszalépni a módosítástól.
Humanitárius segítségnyújtás
Soltész Miklós a humanitárius segítségnyújtás elemeként említette az utóbbi években kijuttatott, több mint kétszáz tonnányi élelmiszert, orvosi segédeszközt, az sebesült ukrán katonák magyarországi rehabilitációját, valamint a sérült vagy elesett katonák gyermekeinek nyaraltatását. Jelezte, hogy utóbbi programban három év alatt közel kétezer – idén mintegy hétszáz gyermek – tölthetett egy hetet Magyarországon.
Hangsúlyozta, a program azt is mutatja, Magyarország nem azt figyeli, hogy „Ukrajna milyen lépéseket tesz a nemzetiségeivel szemben, hanem azt néztük, hogy a rászorultakon, az elesetteken segítsünk”, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekekre, fiatalokra.
Kravcsenkó György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke azt emelte ki, nem értenek egyet az ukrán oktatási törvény kisebbségeket érintő módosításával, mert az „nem európai szellemiségű”, és reményét fejezte ki, hogy visszavonják a döntést.
Hangsúlyozta: a nemzetiségek magyarországi önkormányzatisága révén régóta teljes az önrendelkezésük az oktatás terén, „és ez másképpen Európában nem is lehet”.
