Életében évtizedek óta elválaszthatatlanul egybefonódott a mérnöki munka, a környezetvédelem, a keresztény értékrend és az emberek szolgálata.

1937-ben született Budapesten. A Széchenyi István Közgazdasági Technikumban végezte középiskolai tanulmányait. A Telefongyárban fizikai munkásként dolgozott. Ezt követően tanári, majd mérnöki oklevelet szerzett. Sokoldalúságát jól mutatja, hogy az épületgépész mérnök, a városgazdálkodási szakmérnök és a környezetvédelmi szakértői területen is otthonosan mozgott. Dolgozott az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban is. Speciális szakterülete – ahol elméleti és gyakorlati munkákat is végzett – a településügy és a környezetügy volt. Nevéhez fűződik több városfejlesztési, környezetvédelmi műszaki-gazdasági program kidolgozása. Ezen a területen szerzett később műszaki doktorátust.

Megbízott előadóként egyetemeken és főiskolákon is oktatta az ifjúságot.

Párttársunk és kollégánk 1991-ben lépett be a Kereszténydemokrata Néppártba. A rendszerváltáskor közösségünk országgyűlési képviselőjelöltje is volt. Aktív kereszténydemokrataként részt vett a párt Környezetvédelmi Szakbizottságának munkájában, amelyet haláláig elnökként vezetett.

Folyamatosan tanult és képezte magát, hiszen szakértői megbízatásai rendre új kihívások elé állították. Még a betegágyban is tervezgetett, új projekteken gondolkodott. Aki ismerte, az tudta, hogy számára a lokalitás nemcsak a családot és Zuglót jelenti. Képes volt országban és nemzeti sorskérdésekben gondolkodni.

Személyében szakmailag elhivatott munkatársat és jó barátot vesztettünk.