MSZP: Dagadó egészségügyi botrányok! Jobbik: Rabosítható-e az internetes demokrácia? KDNP: Sikeres-e a fémlopás elleni küzdelem? LMP: Nem elég, hogy keveset keresnek, még késve is jutnak a bérükhöz a közszféra dolgozói? Fidesz: Kiemelt figyelmet érdemelnek és kapnak hazánkban a fiatalok!
kdnp.hu: Bartha Szabó József
Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze”. /Patriae fumus igni alieno luculentior./
Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi, évzáró szónoklataikat.
Dagadó egészségügyi botrányok!
TUKACS ISTVÁN, (MSZP): - Itt, a Parlament falai között ellenzéki képviselők rendre felvetik az egészségügy problémáit, és rendre kapnak olyan válaszokat, amelyekkel a kormánytöbbség azt jelzi, hogy az egészségüggyel alapjában véve minden rendben van. A probléma azonban csak az, hogy ez nincs így. A legutóbbi időszak néhány, egyébként már botrányba hajló ügye azt húzta alá, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar egészségügyben és különösen a kórházakban, a fekvőbeteg-ellátásban. Sorolok néhány nevet: Szent László, Szent István, Szent János, Szent Imre. Orvosok, ápolók állnak fel és hagyják ott az intézményt. Hírek szólnak arról, hogy egyes szobákban csoportosítani kell a betegeket, hogy rájuk tudjanak egyáltalán pillantani. Pótolhatatlan orvosok távozásáról szólnak a hírek, akiknek távozásával a gyógyulás kerül veszélybe.
- Persze, nemcsak ott, az intézményekben jelentkezik a baj, hanem immár az utcán is. Az egészségügy érdekvédői és képviselői sorozatban nyújtanak át petíciókat, követeléseket, javaslatokat a kormány képviselőinek, de az új államtitkártól sem kaptak érdemi választ arra, hogy milyen változás várható náluk. Távoznak; naponta ketten-hárman távoznak az egészségügyből külföldre, és nem áll szándékukban rövid úton visszajönni. Hiányoznak. De ez nem csoda, mert a tegnapi napon, amikor a Független Egészségügyi Szakszervezet demonstrált, ezt a lapot is megkaptam a kezembe tőlük. Egy dolgozó átlagbérének 1 százaléka áll raja, kimondani is szörnyű: 3643 forint. Bérek kellenek, fizetésemelés kell, azért, hogy oldjuk azt a méltatlan és méltánytalan hálapénzrendszert, ami most létezik, hogy itthon tartsuk őket, hogy lehetőség szerint színvonalas ellátást biztosítsunk. Fizetésemelés kell ahhoz érdemben, hogy a munkájukat, ha nem is megnyugtató körülmények között, de legalábbis valamivel nyugodtabban tudják végezni. És persze nemcsak értük szól ez, hanem a betegekért, hiszen az egészségügy nemcsak az orvosról, nemcsak az ápolóról, a szakdolgozóról szól, hanem a betegről, aki gyógyulni akar.
- Államtitkár úr, lehet, hogy a kiemelt ellátásokat biztosító kormánytagoknak és állami vezetőknek szóló ellátások szemüvegén ez másképpen néz ki, mégis azt kérdezem, mit fognak érdemben cselekedni az egészségügy problémáinak megállítása érdekében?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - A megfogyatkozott MSZP-frakciónak csak azt tudnám mondani, hogy véghetetlen képmutatás az, amit a Szocialista Párt tesz. Most, amikor ellenzékben van, többletjuttatásokat követel az egészségügyben dolgozóknak, teszem hozzá, mi ezen dolgozunk, nemcsak követeljük, hanem igyekszünk meg is tenni ezt a nemzeti össztermék növekedésénél nagyobb mértékben. Amikor kormányon voltak, akkor nem rendszerszintű megoldásokra törekedtek, hanem kórházakat privatizáltak, és ezzel sodorták veszélybe az ott dolgozókat. Azt nézze meg képviselő úr, hogy mekkora hátrányt jelent ez most is Egerben vagy Hatvanban, vagy máshol, ahol privatizálták a kórházakat, és hány orvos ment el! Akkor elvették a 13, havi fizetést, nemhogy nem emelték, de csökkentették minden egészségügyi dolgozó bérét. És rendszerszintű megoldás helyett csak távol akarták tartani a betegeket a kórházaktól, vizitdíjat, kórházi napidíjat vezettek volna be azért, hogy minél kevesebben menjenek be gyógyulni, és minél többeket vonjanak el a gyógyulás útjáról. Ezek után nagy büszkén kiáll a Magyar Szocialista Párt, miután bérben és GDP-arányos támogatásban is kiállították már a választók, az OECD is róla a szegénységi bizonyítványt, hiszen nem a mostani kormány, nem kormányhoz köthető bármilyen szakértő, hanem az OECD mondta, hogy a szocialista kormányok alatt 2,3 százalékos forráskivonás volt az egészségügyből.
- 2010 után trendforduló következett, és nemcsak hogy csökkent a kivonás mértéke, nemhogy megszűnt a kivonás, hanem forrásbővítés volt az egészségügyben, és ehhez még nem számítom hozzá azt az 500 milliárd forint értékű egészségügyi fejlesztést, amelyek befejezésére általában ebben a félévben kerül sor. Ehhez képest nekünk van egy hosszú távú képünk az egészségügyről, amelynek első lépéseit igyekeztünk már most megvalósítani. Így például ezt a 27 százalékos béremelést, amelyre jelenleg fedezetünk volt. Azt mondtuk, hogy mi hitelből nem merünk fizetésemeléseket vállalni, de ahogy nő a nemzeti össztermék, márpedig az 2013 óta érezhető mértékben nő, úgy annál nagyobb arányban vállaljuk az egészségügyi béremelést. Nem vitatjuk, hogy az ápolóknak, az orvosoknak ennél több járna azért a munkáért, amit elvégeztek, de nem vállaltuk azt, hogy adósságból, hitelből finanszíroznánk ezeket a béreket. Az idei évben a korábbi 95 ezer egészségügyi dolgozó mellett, még ezeken felül további 77 ezer embernek, akik betegágy mellett dolgoznak és mű- szakpótlékuk, éjszakai pótlékuk van, további béremelésére teremtettünk fedezetet, így a korábbi 75 milliárdos vállalásunk mellett az idei évben még 5 milliárdot, a jövő évben pedig 12 milliárd forint pluszt fordítunk az egészségügyben dolgozók bérére.
- De nem csak ezen a téren léptünk előre, tisztelt képviselő úr. Ön is nagyon jól tudja, hogy az elvándorlás leginkább a fiatal orvosokat veszélyezteti, akik mobilak, és adott esetben elmennek vidékről Budapestre, Budapestről vagy Nyugat-Magyarországról pedig külföldre. Éppen ezért indítottuk el a rezidenstámogatási programot, amely révén most már több ezer rezidenst sikerült itthon tartani. Ennek a számai megmutatkoznak abban is, hogy amikor önöktől átvettük a kormányzást, akkor évente a szakképzésbe belépő rezidensek száma 420 volt. Ez a tavalyi évben 904-re emelkedett, és idén, amikor módosítottuk is a rendszert, és már nem a kórházak fizetik, hanem a központi költségvetésből fizetjük a bérüket, 1338-ra emeltük a felvehető rezidensek keretszámát. Vesse össze ezt a két számot! 420 és 1338. Az önök eredményét a maival. Vagy nézze meg azt, tisztelt képviselő úr, hogy hány orvos kért munkavállalási engedélyt külföldre! Ha csak azt nézi meg, hogy hány magyar orvos kért első alkalommal külföldi munkavállalási engedélyt, önöknél ez 755 volt, most 432-re csökkent. Ennyivel kevesebb orvos vándorol el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne kéne folytatni a béremelések politikáját, de ez csak a Fidesz-KDNP-nek sikerült, önök csak csökkenteni tudták az egészségügyben dolgozók bérét.
***
TUKACS ISTVÁN: - Gratulálok a Fidesz-frakciónak, hogy ennyire jónak találják az egészségügy helyzetét. Államtitkár úr az elmúlt héten azt válaszolta nekem a Szent Imrés kérdésre, hogy miniszterelnöki szintű fizetést kapnak ezek a felállt aneszteziológusok, és én hozzáfűztem, hogy bizonyára akkor kalandvágyból mennek el a kórházukból. Szégyen! Azóta abban a kórházban még hat orvos állt fel!
- Államtitkár úr, a valóságot kellene figyelni! A valóság pedig a Szent János Kórház omló orvosi szobájának az interneten keringő képe, nem az, amit ön mond. És a szakdolgozónak egy falat kenyeret nem adnak a boltban azért, hogy ön hasonlítgatja az elmúlt évhez. Én megnéztem az OECD-táblázatot, és ha megnézi, és megfordítja, akkor majd látni fogja, hogy mennyi pénzt vontak ki önök az egészségügyből. Ezt javasolnám!
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 103 igen, 32 nem szavazattal, tartózkodások nélkül elfogadta.
Rabosítható-e az internetes demokrácia?
KEPLI LAJOS, (Jobbik): - Képviselőtársaim! Siófok városa az utóbbi időben több hírrel is a média érdeklődésének középpontjába került, éspedig sajnos nem kiváló strandjai vagy híres turizmusa miatt, hanem a polgármesterváltás óta az előző városvezetés csontvázai hullanak ki a szekrényből. Hangfelvétel került elő, amelyen az exfideszes polgármester, Balázs Árpád győzködi az akkori fideszes országgyűlési képviselő-jelöltet arról, hogyan fogja a Közgép egy hulladékválogató-beruházáson keresztül megfinanszírozni a kampányát. Vagy beszéljünk a Balaton-Parti Kft. elhíresült korrupciógyanús ügyleteiről, amelyben a jelenlegi polgármester, Lengyel Róbert tett sorozatos feljelentéseket, és amelyben az ügyészség szintén nyomoz.
- A város exfideszes polgármesterénél, Balázs Árpádnál azonban nem ezek verték ki a biztosítékot, hanem egy közösségi oldalon megosztott bejegyzés, amely szerint gyanúsan áron alul kelt el egy siófoki belvárosi önkormányzati tulajdonú lakás. A történet innentől meglehetősen érdekes fordulatot vesz. Balázs Árpád ugyanis mindenkit feljelentett, aki a saját közösségi oldalán ezt a neki tetsző bejegyzést megosztotta. Majd, egyébként még megdöbbentőbb módon, az ügyészség ezt az egyébként magánvádas bűncselekményt átveszi, és közvádas eljárásban folytatja tovább azon személyek rabosítását, tehát bűnügyi nyilvántartásba vételét, akik megosztottak egy bejegyzést a saját Facebook-oldalukon. Csak azért, mert egy számukra tetsző bejegyzést megosztottak. Ez egy demokráciának hazudott országban elképzelhetetlen! Közvádlóként lépett fel tehát az ügyészség. Bűnözőként kezelik ezeket az embereket. Ez felháborító, ámde minden ízében fideszes megoldás. Hogy miért? Ha nem tudod befolyásod alá vonni vagy nem tudod cenzúrázni az internetet, akkor lépjél fel a megfélemlítés eszközével! Félemlítsd meg azokat, akik megosztanak egy bejegyzést, rabosítsd őket, és majd legközelebb nem teszik meg!
- Miféle megoldás ez államtitkár úr? A bejegyzést a mai napig ennek ellenére - vagy talán pontosan ezért - közel háromezren osztották már meg, tiltakozásul a szólásszabadság korlátozása ellen. Kérdezem a kormányt: fontos-e önöknek a szólásszabadság intézménye? Nem elég, hogy korrupciós ügyletektől hemzseg a kormány, önök még azt is szankcionálják, aki ezt az önök fejére olvassa? Mennyit kell eltűrni egy közszereplőnek? Ha kétes ügyleteit a fejére olvassák, el kell-e tűrnie? Mert véleményünk szerint igenis el kell tűrnie! Tervezik-e cenzúrázni az internetet vagy más módon korlátozni tovább a szólásszabadságot, mégpedig azért, hogy a közösségi oldalakra visszaszorult szólásszabadság ellen végső támadást intézzenek? Végső támadást azért, hogy az egyébként a kormánypropaganda szánalmas szócsövévé silányult közmédia akadálytalanul végezhesse agymosó tevékenységét. Jelen pillanatban ennek vagyunk sajnos szemtanúi Magyarországon. Mit akarnak, államtitkár úr? Az 50-es éveket szeretnék vissza?.
***
Dr. VÖLNER PÁL, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó megalkuvás és félelem nélkül vehessenek részt a társadalmi és politikai vitákban. A politikai véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind pedig a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik. A demokratikus jogállam intézményeinek és a demokratikus közéletet hivatásszerűen alakító politikusoknak a szabad bírálata, működésük, tevékenységük ellenőrzése és kritikája - legyen ez akár rendkívül éles hangú vagy támadó - a társadalom tagjainak, az állampolgároknak, illetve a sajtónak olyan alapvető joga, amely a demokrácia lényegi eleme.
- A közhatalmat gyakorló személyek és közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb körben minősül szükségesnek és arányosnak. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem jár az érintettek emberi méltósága, magánélete és jó hírneve védelmének kiüresedésével. A közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, a közéleti szereplők is igényelhetnek jogi védelmet a hamis tényállításokkal szemben. A büntető törvénykönyv ezért a társadalmi együttélésből fakadó követelményekre tekintettel megvonta a szólásszabadság határait, és rágalmazás miatt rendeli büntetni azt, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.
- A rágalmazás megvalósulásánál nem feltétel, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés tartalmilag valótlan legyen, következésképpen e bűncselekmények valós tény állítása esetén is megvalósulhatnak. Ugyanakkor a közügyekkel összefüggő szólásszabadság, a közérdekű bírálat követelménye, a társadalmi igazság olyan fontos érdek, amelynek érvényre jutását a jognak is biztosítania kell. A büntető törvénykönyv ezért büntethetőséget kizáró okként határozta meg azt, ha a közügyek vitatásával összefüggő, becsület csorbítására objektíve alkalmas tényállítás valónak bizonyul. A hivatalos személy társadalmi megbecsülésének és emberi méltóságának büntetőjogi védelméhez fokozott társadalmi érdek fűződik. Ez a hatályos szabályozásban kifejeződik azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény a hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt elkövetett becsületsértést és rágalmazást közváddal üldözendő bűncselekménynek minősíti, illetve e két bűncselekmény közváddal történő üldözését írja elő abban az esetben is, ha azt nem a hivatalos személy hivatalos eljárása alatt, de azzal szoros összefüggésben, a hivatalos eljárás miatt követik el.
- Jelezni kívánom, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem jogalkalmazó szerv, így hatásköre nem terjed ki arra, hogy a folyamatban levő ügyben döntést hozzon, továbbá arra sem, hogy a felekre vagy bármely közhatalmi szervre nézve kötelező állásfoglalást adjon ki. Csak a hatályos szabályozásra vonatkozó általános tájékoztatást áll módunkban nyújtani. A folyamatban levő ügyben a nyomozás felügyeletét az ügyészség látja el: az Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdése alapján a legfőbb ügyészhez kérdést lehet intézni.
***
KEPLI LAJOS: - Államtitkár Úr! Szakmai nyelven szólva ez egy hatalmas bullshit, amit ön most itt elmondott nekem, és érdemben nem válaszolt a kérdésemre. Önök az elmúlt 25 évben az MSZP-vel karöltve felépítettek egy olyan rendszert, amely arról szól, hogy mindenkinek féltenie kell munkáját, egzisztenciáját és most már személyes szabadságát is akkor, ha nem tesz hűségesküt a Fidesznek vagy az éppen aktuális, hatalmon lévő kormánynak.
- Ezt a rendszert a Jobbik fogja felszámolni, kormányra kerülve maradéktalanul! Mindenki az érdemei alapján nyerje el a neki megfelelő pozíciót, ne pedig a kormányzati kötődése alapján! És most, mivel elég nagy nyilvánosság előtt vagyunk, államtitkár úr, megteszem én is azt, amit közel háromezren megtettek, és megosztom az inkriminált bejegyzést saját Facebook-oldalamon. Elindulhat az eljárás, jöhet a rabosítás, jöhet a mentelmi jog felfüggesztése, állok elébe!
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 108 igen, 34 nem szavazattal, tartózkodások nélkül elfogadta.
Sikeres-e a fémlopás elleni küzdelem?
Dr. HOFFMANN RÓZSA, (KDNP): - Közel két év telt el a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CLX. törvény elfogadása óta, amely jelentősen szigorította az ágazatra vonatkozó szabályozást, és azt a célt tűzte maga elé, hogy meggátolja a színesfémlopásokat és az illegális kereskedelmet. Érdemes felidézni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a fémlopások visszaszorításának érdekében a szabályozással mit is tűztünk magunk elé célul. Néhány a legfontosabb változtatások közül: legyenek szigorúbbak az ellenőrzések, emelkedjenek a büntetési tételek, az engedélyezési, raktározási feltételek is szigorodjanak, és végül javuljon a hatóságok közötti együttműködés. A törvény elfogadása óta nagy megelégedésünkre szolgál, hogy olyan híreket lehet hallani, amelyek szerint a fémlopás vagy az illegális fémkereskedelem jelentős mértékben visszaszorult.
- Köztudott volt, hogy korábban igen érzékenyen érintette ez a probléma egyebek mellett a közszolgáltatókat. Úgy tájékozódtam, hogy a fémkereskedelemről szóló törvény hatálybalépése óta a közszolgáltatók helyzete is lényegesen javult. A biztonság érdekében tett erőfeszítések, valamint a szigorodó törvényi szabályozás együttesen az eddig eltelt viszonylag rövid időszakban érzékelhető eredménnyel járt. A MÁV-nál például, amely talán a leginkább veszélyeztetett, ám fontos közszolgálati szerepe miatt kiemelten védendő szolgáltató, két év alatt a hatodára csökkent a kábellopások száma, a fémlopásoké pedig a harmadára esett vissza. A Budapesti Közlekedési Vállalat tájékoztatása szerint a fémlopások száma náluk is jelentősen visszaesett, köszönhetően a BKV és a rendőrség hatékony együttműködésének, amely az elmúlt időszakban több sikeres razziában öltött testet. Itt jegyezném meg: a közlekedés biztonságának fenntartása továbbra is nagyon fontos cél kell hogy legyen. Elvárjuk tehát és joggal, hogy a további nagyon szigorú ellenőrzés is megvalósuljon, ezzel az esetleges bűncselekményeket előzzük meg, és teremtsük meg a maximális utasbiztonságot.
- Államtitkár Úr! Az elmúlt időszak tapasztalataiból látszik, hogy csökkentek a lopások. Tisztelettel kérdezem, hogy az érintett hatóságok milyen fémkereskedelmi ellenőrzéseket és milyen eredménnyel hajtottak végre? Vannak-e új fejlemények, és remélhetjük-e a pozitív tendencia folytatását?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - A fémkereskedelemről szóló szabályozás közel kétéves kihirdetését követően ma is sikeres törvénynek mondható, és a végrehajtása is sikernek örvend, hiszen valóban úgy, ahogy ön is elmondta, a fémlopások visszaszorítása és az illegális fémkereskedelem felszámolása terén eredményeket tudunk felmutatni. A 2015. január 1-je és november 4-e közötti idő- szakban összesen 2045 darab fémkereskedelmi ellenőrzést hajtottak végre, amelyből 948 esetben állapítottak meg az eljáró pénzügyőrök jogsértést. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a feltárt fémkereskedelmi jogsértések eredményeként összesen 955 millió 862 ezer forint fémkereskedelmi bírságot szabott ki. A NAV vámszervei 137 esetben derítettek fel illegális fémkereskedelmi tevékenységet.
- A fémkereskedelmi ellenőrzések során több mint 8,7 tonna fémkereskedelmi-
- A minisztérium több szakmai szervezettel áll kapcsolatban, és folyamatosan értékelik a törvény végrehajtását, az esetleges változtatásokat, módosításokat. Egyeztetésre került sor az NGM, a NAV és több közszolgáltató között is, például a MÁV-val, a BKV-val és az ELMŰ-vel is. Az általuk elmondottak alapján nagymértékben csökkentek a károk. Például a BKV kára, amely 2012-ben 178 millió forint volt, az idei évben kevesebb mint 12 millió forintra mérséklődött. A MÁV-nál, ahol 2012-ben még 883 esetben történt a vasutat érintő lopás, illetve kár, ez 2015-ben ez ideig mindössze 109-re csökkent. Ugyanez mondható el az ELMŰ esetében is, ott a kár mértéke 2012-ben még 380 millió forint volt, ma már ez a szám 20 millió forint alá csökkent. Hasonló eredményeket mondanak el az E.ON-nál és a Vízművek esetében is. Azt gondolom, hogy ezek a számok is megkérdőjelezhetetlenül bizonyítják a fémtörvény sikerét. Természetesen a minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az illetékes szakmai szervek is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a pozitív tendencia tovább folytatódjon, és Magyarországon teljesen sikerüljön felszámolni a fémlopást és megszüntetni az illegális fémkereskedelmet.
***
Dr. HOFFMANN RÓZSA: - Tisztában vagyok azzal, hogy itt, az Országház falai között sokszor történelmi jelentőségű, súlyos dolgokról esik szó, ehhez képest a kábellopások, a fémlopások nagyon jelentéktelen témának tűnnek, ami esetleg derültséget is kelthet néhányakban. Ugyanakkor a „Ne lopj!” parancsa és ennek betartása egy évezredes parancs, és nagyon fontos, hogy a biztonságunkat szolgálja ennek a törvénynek a jó végrehajtása. Államtitkár úr meggyőző válaszai, amelyek 318 millióról 20 millióra történő csökkenésről vagy 178 millióról 12 millióra történő csökkenésről szóltak, megnyugtatók a tekintetben, hogy nem kell attól tartanunk, hogy a felelőtlen fém- és kábellopások miatt a biztonságos közlekedésünk, ne adj’ Isten, az életünk is veszélyben lesz. Kívánom önöknek, hogy továbbra is sikeresen folytassák ezt a munkát. A válaszát köszönettel elfogadom.
Nem elég, hogy keveset keresnek, még késve is jutnak a bérükhöz a közszféra dolgozói?
Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): - Úgy tűnik, eljutottunk odáig, hogy már nemcsak a béremelés okoz nehézséget a kormánynak a közszférában, de a bérek időben történő átutalásával sem képesek önök megbirkózni. Ráadásul itt most nem egy egyszeri hibáról van szó. Önök közel 900 ezer állami dolgozót tartanak olyan helyzetben, amelyben nem kapják meg időben a jogos bérüket, nem kapják meg a fizetésüket, több százezer dolgozó késve kapta meg ebben az országban a novemberre járó bérét, és vannak olyan emberek is, akik fizetésének csak egy részét utalták át, ráadásul mulasztások vannak a túlórapénzek, az utazási költségtérítések és a jutalmak kifizetésében is.
- Tudják, én most azért interpellálom a mélyen tisztelt kormányt, hogy végre legyen lehetőségük önöknek ezekkel az emberekkel szóba állni, és érdemben egyrészt bocsánatot kérnek tőlük, másrészt kivizsgálják ezt az esetet, a harmadik pedig az, hogy garanciát vállalnak arra, hogy soha többet ilyen nem fog előfordulni. Ugyanis a legfelháborítóbb ebben az egészben pontosan az, hogy a mai napig senki nem vállalta a felelősséget azért, hogy ezek az emberek nem kapták meg időben a bérüket. Az Államkincstár és az intézmények gyakorlatilag egymásra mutogatnak. Az Államkincstár mossa kezeit, ők nem tehettek róla, az intézmények viszont az Államkincstárt hibáztatják, és az új bérszámfejtési rendszerre való áttérést okolják. Csakhogy a kormány eközben egyetlen szót sem szól, nem kérnek elnézést, nem ígérnek azonnali intézkedést, nem keresik a felelősöket. Az NGM helyettes államtitkárától annyi tellett, hogy azt mondja: idézem: „ lehetséges, hogy az egyes költségvetési szerveknél „történt valami, sajnálatosnak tartják a történteket, és kérik a megértést.”
- Tudják, tisztelt uraim és hölgyeim, ha annyi lenne ezeknek az embereknek a fizetése, mint önöknek, akkor lehet, hogy nem okozna nekik problémát az, hogy nem kapják meg időben a bérüket. De a közszférában hetedik éve gyakorlatilag befagyasztották a béreket, béremelés nem volt, apró pótlékokat kaptak, akik egyáltalán kaptak. És most itt vannak ezek az emberek karácsony előtt úgy, hogy önök tartoznak nekik a bérekkel. Eközben persze tudom, hogy vannak olyan minisztériumok, ahol vannak jutalmak, vannak bőven kiegészítések. De mi van ezzel a 900 ezer emberrel? És hozzá szeretném tenni, a múlt heti kormányinfón gyakorlatilag a hazugságig eljutottak: azt mondták, hogy a pénzek kifizetése folytonos. Tudják, hogy miről van szó? A KLIK még azt se képes megmondani, hogy hány emberről van szó. A KLIK azt mondta: „aránytalanul sok munkával lehetne összeszedni az adatokat.” Ilyen helyzet van! A KLIK egy ilyen helyzetben azt képes mondani, neki sok munkába kerülne megtudni, hogy hány embert nem fizettek ki.
- Tudják, mit vár önöktől az LMP? Három dolgot: 1. kövessék meg a dolgozókat! 2. azonnal vizsgálják ki a helyzetet! 3. vállaljanak garanciát arra a felelősök megtalálásával, hogy ilyen soha többet nem fog előfordulni! Ezért is kérdezem: önök mit csinálnak ebben a helyzetben, mire számíthatnak a dolgozók?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Ön ismét nem készült fel egy interpellációra a kellő mélységben, ugyanis tényeket és valóságokat ferdít el, vagy egyszerűen nélkülözi azokat. Úgy gondolom, hogy egy negatív, szenzációhajhász ellenzéki politikus képében tűnt most fel az interpelláció elmondása során, különösen amikor olyanokat emleget, hogy közel 900 ezer állami dolgozót hónapok óta tartunk bizonytalanságban. Vagy amikor azt mondja, hogy több százezer dolgozó késve kapta meg a novemberre járó bérét. Úgy gondolom, hogy önt vagy a pártját nemhogy több százezer ember nem kereste meg, hanem valójában egyetlenegy panaszos sem. Ön a médiából eltúlzott híreket ollózta össze az interpellációja során.
- Valójában mik a tények? Az, hogy a Magyar Államkincstár 2015 novemberétől egy új, korszerű, a XXI. század kihívásainak is megfelelő illetményszámfejtő rendszerre tér át, egy ilyen programot vezet be, és már évek óta készül az átállásra. Ez Magyarországon 900 ezer embert érint, valamint több mint 12 ezer intézményt. Több száz millió adatot kellett feldolgozni ahhoz, hogy az új rendszer - amely egy modern, naprakész rendszer - működni tudjon, és a számfejtések, illetve az utalások időben megtörténjenek. Az átállásra november 5-16. között került sor.
- Azt senki nem állítja, hogy az átállás, egy ilyen horderejű munka problémamentesen valósulhat meg, szinte természetes, hogy hibák is történnek. Az új illetményszámfejtő rendszerre való áttérés következtében egyes intézményeknél előfordulhatott, hogy egy-két nappal később kapták meg a bérüket, ez azonban még a törvényes határidőn belül van. Az intézményi gyakorlattól és a szokásoktól eltérően egy-két napos késés előfordulhatott. Jelzem: a törvény szerint a hivatásos állományúak minden hó- nap 5., a közalkalmazottak pedig minden hónap 10. napjáig kapják meg a munkabérüket, és ez teljesült a novemberi bérkifizetések során is. Egyébként a Kincstár e-mail rendszert alakított ki, amelyen jelezni lehetett, hogy kinek van problémája. December 7-ig 23, december 7-12. között pedig 61 megkeresés, bejelentés érkezett, amelyeket a Kincstár minden esetben alaposan kivizsgált, és a megfelelő választ megadta. Azt tudom önnek mondani, hogy a rendszer a finomhangolását követően tökéletesen működőképessé fog válni. A jövő évtől valóban egy XXI. századi illetményszámfejtő rendszer fog a közalkalmazottak és a köztisztviselők körében működni Magyarországon.
***
Dr. SZÉL BERNADETT: - Felháborító az, amit a kormány csinál! Miről beszélnek? A XXI. század nem arról szól, hogy nem fizetjük ki időben a dolgozók bérét. A XXI. századnak pontosan arról kellene szólnia, hogy vannak munkavállalói jogok és rendes bérek vannak. Felháborítónak tartom, hogy egyes állami dolgozók - tanárok, ápolók, szociális dolgozók s a többi - hiába várnak a bérükre.
- Féléves elmaradásokról beszélünk, tisztelt államtitkár úr. Féléves elmaradásokról! És önök nem vállalják a felelősséget, nem vizsgálják ki ezeket, gyakorlatilag semmit nem csinálnak. Azt mondják, hogy törvényes határidőn belül volt. Én azt gondolom, hogy ha az egyik minisztériumban 3 milliárdot el tudnak szórni mindenféle jutalékokra meg bónuszra azért, mert egyesek segítettek önöknek gyorsan kiszórni az EU-s forrásokat, akkor ne csinálják már meg a másik állami dolgozóval, hogy azt a kevés bért se kapja meg időben! Figyeljenek már arra, hogy állami dolgozó és állami dolgozó között nem lehet különbség! Nem lehet azt csinálni, hogy a kormány egyik része azt mondja, hogy bármennyi jutalom van, a másik meg azt mondja, várjon a dolgozó arra, hogy az éhbérét megkapja. Ilyet nem lehet csinálni, tisztelt államtitkár úr. Vizsgálják ki és cselekedjenek érdemben, ezt várjuk önöktől!
A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 112 igen, 38 nem szavazattal, tartózkodások nélkül elfogadta.
Kiemelt figyelmet érdemelnek és kapnak hazánkban a fiatalok!
Dr. KOVÁCS JÓZSEF, (Fidesz): - A Fidesz-KDNP számára elsődleges, hogy minden köznevelésben részt vevő gyermek lelki és testi egészségének megőrzése és erősítése mellett ugyanolyan magas szintű ismeretekben részesüljön az iskolákban, bárhol is éljen az országban. Ezt a célt hivatott szolgálni számos bevezetett változtatás is, mint például a fiatalok egészségmegőrzését segítő, 2015 januárjában életbe lépett menzarendelet, vagy a térítésmentes tankönyvellátás bevezetése felmenő rendszerben. A gyermekek testi és lelki egészségének megőrzése és erősítése mellett kiemelt figyelmet fordítunk a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedésére is. Huszonkétezer pályakezdő elhelyezkedése vált lehetővé a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően. Örömteli, hogy az elmúlt években Magyarországon csökkent az ifjúság munkanélküliség szintje, miközben az eurozónában ez tovább nőtt.
- A Fidesz-KDNP jelentős hangsúlyt fektet a rezidensek és fiatal szakorvosok itthon tartására is. Kiemelt kormányzati cél, hogy valamennyi, a szakorvosképzést Magyarországon megkezdeni szándékozó fiatal bekapcsolódhasson a programba. 2011 óta a rezidenstámogatási program is elérhető Magyarországon. Az ösztöndíjprogram bevezetése óta folyamatosan csökken a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma. A háziorvosi letelepedési pályázat keretében 2014 augusztusában a legalább 12 hónapja betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására is pályázat került kiírásra, 80 üres praxis került betöltésre.
- Államtitkár Úr! Milyen eredményei vannak a meghirdetett rezidensi ösztöndíjaknak és az ezzel összefüggő támogatási programoknak, és milyen intézkedéseket tesznek a fiatal szakorvosok itthon tartása érdekében?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Tisztelt Ház! Nem véletlenek azok a számok, amelyekről a képviselő úr is beszámolt. Ha megnézzük az Európai Unióban az ifjúsági munkanélküliség átlagát, akkor azt látjuk, hogy az 20,6 százalék, Magyarországon pedig 16,2, tehát több mint 4 százalékkal jobb a magyarországi adat, mint az európai uniós átlag. Ahogy a képviselő úr is említette, ez nemcsak helyi adottságokon múlik, hanem kormányzati fellépésen, márpedig a munkahelyvédelmi akciótervnek sok minden más célcsoport mellett a fiatalok is kiemelt célcsoportjai voltak, a 25 év alatti munkavállalók ugyanúgy, ahogy a gyesről visszatérő anyák vagy a tartósan munkanélküliek, a szakképzetlenek vagy a nyugdíj előtt álló védett korúak. Így a 25 év alattiak körében átlagosan az elmúlt időszakban 158 412 fiatal után vették igénybe a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeit. Ez azt jelenti, hogy a kormány 22,9 milliárd forint értékben támogatta azt, hogy a munkáltatók fiatal, 25 év alatti munkavállalókat alkalmazzanak. Ezért csökkent az európai uniós szint alá Magyarországon az ifjúsági munkanélküliség, és szintén fontos, hogy az ifjúsági garanciaprogram pedig 200 milliárdos további forrást jelent a fiatalok munkahelyteremésének támogatására.
- Képviselő úr a fiatal orvosok itthon tartásával kapcsolatos kormányzati intézkedésekről is kérdezett. Ön is nagyon jól ismeri a rezidenstámogatási programot, összességében 2500 fiatal orvost sikerült ezzel itthon tartani. Azt láthatjuk, hogy míg 2010-ben egy átlagos rezidensjövedelem, amikor elkezdte valaki az orvosi pályáját, valahol 130 ezer forint környékén volt, most már ezekkel az ösztöndíjakkal 400 ezer forint környékére sikerült felvinni. Nyilvánvalóan ezek nem hasonlíthatók össze egy angliai vagy svédországi fizetéssel, de ha megnézzük, hogy hogyan alakult az elmúlt években, akkor érezhető a pozitív elmozdulás. És ez a pozitív elmozdulás egyébként a külföldi munkavállalási engedélyt kérő fiatal orvosok számában is tetten érhető, hiszen a korábbi 755-ös számról összesen 432-re, tehát majdnem felére csökkent. Ez nem a véletlen műve, hanem azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyeket a kormányzat tett.
- A szakképzésbe belépő rezidensek száma már több mint kétszerese annak, mint ami volt öt évvel ezelőtt. A jövő évi költségvetésben 6 milliárd forint környéki az az összeg, amit a kormányzat levesz a kórházak válláról, hiszen idén, az év második felétől kezdve már a rezidensek fizetését nem a kórházaknak kell kigazdálkodni, hanem a központi költségvetésből fizetjük. Nemcsak a képzésük, de most már a fizetésük is központi költségvetési forrásból megy. Megszűnt az érdekellentét a kórházban dolgozó idősebb orvosok és a fiatal orvosok között. Nincsen köztük harc a státusokért, és nem kell azon gondolkozzon egy kórházi vezetőnek vagy gazdasági igazgatónak, hogy milyen idősebb orvos béréből kell levonni azt, amit esetleg egy fiatalabb orvosért fizet. Ezáltal bízunk benne, hogy nemcsak magasabb fizetés, de több hely is lesz a rezidensek számára, ahol el tudnak helyezkedni. Azt hiszem, hogy mostani emelkedésben már látszódik, hogy az a fajta orvosutánpótlás, ami hiányzott a 2010-es évet megelőző időszakból, most visszaemelkedni látszik.
***
Dr. KOVÁCS JÓZSEF: - Államtitkár Úr! Úgy gondolom, sokunk számára rendkívül megnyugtatóak voltak az elhangzottak, de ennél még az is sokkal fontosabb, hogy a pályakezdő fiatalok és az érintett fiatalok számára is ugyanilyen megnyugtatóak legyenek az itt elhangzottak. Remélem, hogy ezt a megkezdett utat tudjuk folytatni, és megtisztelő válaszát köszönettel elfogadom.
