„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbb, október végi szónoklataikból szolidan stilizálva- udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Jövőre már magunk áshatjuk a sírokat?

KORÓZS LAJOS (MSZP):  – Államtitkár Úr! Alig két hónap múlva, a tél középen, január 1-jétől életbe lép a szociális temetés rendszere, amely a szegényeket halálukban is elkülönítené a nem szegényektől. Külön szociális parcellát kell majd létrehozni az önkormányzatoknak a temetőkben. Ingyenes sírhelyért és koporsóért cserébe pedig személyes közreműködést várnak el az elhunyt hozzátartozójáról.

– A szociális temetés először 2013 májusában került reflektorfénybe egy jogszabálytervezet kapcsán. Eszerint a temető fenntartója köteles lesz külön parcellát kijelölni a koporsós vagy urnás, úgynevezett szociális temetkezési helyek számára, az állam pedig biztosítja a kellékeket, a koporsót, az urnát s a többit. Már a tervezetben is szerepelt, hogy a szociális temetés feltétele az lesz, hogy az eltemettető vagy az általa felkért személy vállaljon személyes közreműködést a temetés során, például felöltözteti az elhunytat, kiássa a sírhelyet, felravatalozza vagy elbúcsúztatja a megboldogultat, esetleg leengedi a koporsót vagy behantolja a sírt.

– Államtitkár Úr! A szociális temetkezés ötlete a legékesebb bizonyítéka a Fidesz-kormányzat embertelenségének és cinizmusának. Embertelen, mivel az emberi méltóságot sértő módon semmibe veszi az elhunytak és a hozzátartozók kegyeleti jogát is. Cinikus, mert csak azoktól vár el közreműködést, akiknek semmijük sincs, mintha móresre kéne őket tanítani még gyászukban is. Az elfogadott törvényjavaslat szerint 2015-től, azaz alig két hónap múlva már valóban áshatják a sírokat azok a szegény emberek, akiknek nincs pénzük eltemettetni a szeretteiket.

– Államtitkár Úr! Mi már felkínáltunk egy valódi alternatívát jelentő megoldást. Még az előző ciklusban benyújtottuk a kegyeleti járandóság bevezetéséről szóló országgyűlési határozati javaslatunkat. Ezt lesöpörték az asztalról, pedig annak célja a valódi segítségnyújtás volt, szemben az önök ötletével, ami az önkiszolgáló szociális temetésről, megalázásról és embertelenségről szól. Éppen ezért kérdezem:

– Lát-e esélyt arra, hogy mégsem vezetik be az önök által szociálisnak nevezett, szerintünk embertelen temetés rendszerét?

– Valóban azt szeretnék, hogy a hozzátartozók maguk ássák és hantolják el a halottaikat?

+

POGÁCSÁS TIBOR, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A szociális temetésről szóló törvénytervezet előkészítésekor, majd a törvény elfogadását követően is a szocialista frakció többször felvetette kétségeit. A kormányzat részéről is számos esetben elhangzott már, hogy ez a temetkezési forma egyáltalán nem idegen a hazai hagyományoktól, és ami lényeges: senkinek a számára sem jelent kényszert, hanem egy lehetőség, egy kiegészítő forma a hagyományos temetési formák mellett.

Képviselő Úr! A kormány az elmúlt évek tapasztalatait, különösen a temetkezési költségek megnövekedését figyelembe véve döntött a szociális temetés bevezetésének lehetőségéről. Célja, hogy az alanyi jogon járó ingyenes temetési választás lehetőségét megteremtse. Itt tájékoztatom arról_ nincs szándék arra, hogy a szociális temetés intézményéről rendelkező jogszabály hatálybalépését késleltetnénk vagy visszavonnánk. A részletekről ismételten szükséges elmondani: a szociális temetési csomag igénybevétele során a hozzátartozó számára a temetési helyet, a temetéshez szükséges kellékeket az állam biztosítja, és az elhunyt szállítását, egészségügyi intézményben történő öltöztetését, kérés esetén a hamvasztását, illetve a hamvak visszaszállítását szintén a költségvetés finanszírozza. Még egyszer mondom: a szociális temetés során a hozzátartozónak a személyes közreműködésről gondoskodnia kell, de  amennyiben ezt saját maga nem tudja vagy nem kívánja ellátni, erre külső segítséget igénybe vehet. A személyes közreműködés mértéke tehát a hozzátartozó választásától is függ. A szociális temetési csomag a hozzátartozónak ingyenes, hagyatéki teherként sem jelenik meg, így a lakosság terhei nem növekednek, a felmerülő költségeket az eljárásban részt vevő szervek átvállalják. A szociális temetés intézményét, a temetőkről és temetkezésről szóló törvény módosításával az Országgyűlés elfogadta, így az 2015. január 1-jétől bevezetésre kerül.

– Képviselő Úr! A szociális temetkezés lehetősége mellett továbbra is rendelkezésre állnak a már megszokott temetési segélyezési formák. Egyrészt az elhunyt személy eltemettetésének a költségeihez az önkormányzatok segély formájában nyújthatnak támogatást, ami a helyben szokásos temetési költségek 10 százalékát el kell hogy érje, de amennyiben ez szükséges, a temetkezési költségek akár 100 százalékát is elérheti. Másrészről az elhunyt személyek közköltségen történő eltemettetéséről gondoskodnia kell az önkormányzatnak, ha nincs vagy nem lelhető fel a temetésre kötelezett, vagy senki sem gondoskodik az elhunyt eltemetéséről.

A rászorulók számára tehát a szociális törvényben foglalt lehetőségek továbbra is rendelkezésre állnak majd, és ezzel együtt képezik az elhunyt személyek méltó eltemetéséhez biztosított állami segítségnyújtás rendszerét.

+

KORÓZS LAJOS: – Államtitkár Úr! Arra hivatkozni, hogy majd a temetési segélyből az emberek egy jelentős része el tudja a halottait temetni, hát ez igencsak megmosolyognivaló.

Nézze, Budapesten, körülbelül két kilométeren keresztül kell a halottat gépjármű segítsége nélkül a sírba helyezni. Már szinte két éve könyörgünk, hogy legalább a halottakat ne alázzák meg! Ha életében megalázzák emberek millióit ebben az országban a kormányzati intézkedések kapcsán, legalább a halottakra lennének tekintettel!

+

A képviselő  úr nem, az Országgyűlés viszont  104 igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Hány új adófajta található még?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Államtitkár Úr! A kormányzat az utóbbi öt választást megelőző időszakban jellemzően azzal kampányolt, hogy újabb megszorításokra nem kerül sor, sőt, a korábbiakban a 2010-ig regnáló kabinetek által bevezetett vagy emelt adók kivezetését, illetve csökkentését is előrevetítette. Ezzel szemben 2010-től tucatnyi új vagy új formában kivetett adó került bevezetésre, és a 2014-es országgyűlési választásokat követően is újabb emelésekre került sor. A múlt heti, adócsomagnak nevezett megszorítósarc-gyűjtemény nagyobb terhelést foganatosít egy-egy családra nézve, mint amennyi kedvezményt biztosított az úgynevezett rezsicsökkentés. Látható tehát, hogy a szektorális különadók áthárításával együtt ez egy olyan adócunamit produkált, ami Magyarország lakosságát minden korábbinál súlyosabban érinti, talán csak a Bokros-csomagnak voltak ilyen mélyreható hatásai.

– Államtitkár Úr! Már 2010-től látható volt: az adójóváírás megszüntetése által, a béren kívüli juttatások drasztikus csökkentésével, a kafetéria már akkor, első körben történő megadóztatásával, az áfaszint 25-ről 27 százalékra történő emelésével, az ingatlanadó de facto bevezetésével,  az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével, az autópálya-használat minimumának négyről tíz napra történő emelésével, a táppénz csökkentésével és az elektronikus útdíj bevezetésével mind a polgárokat, mind azok kis- és mikrovállalkozásait elképesztő mértékben terhelték. Szőnyegbombázás volt ez a magyar családokkal szemben! Most pedig azt látjuk, hogy az újabb adócsomag, az úgynevezett rezsicsökkentés mértékét meghaladó módon terheli a családokat. Látható, hogy 2015-től már több mint 51 százalékra emelkedne az Erzsébet-utalvány, a Széchenyi-pihenőkártya, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári hozzájárulás, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás és a munkahelyi étkeztetés közterhe is. Még egyszer mondom: szőnyegbombázás ez a javából kiskeresetűekkel, a nagyon nehéz helyzetben lévőkkel szemben. Adódik tehát a kérdés:

– Várható-e bármelyik adótípus megszüntetése, tolerálható mértékre történő csökkentése, vagy pedig vannak újabb ötletek a kormány tarsolyában?

– Hol a cunami vége?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Úgy gondoljuk, hogy egy ország adórendszerében nem az a legfontosabb kérdés, hogy darabszámra hány adó van,  hanem az, hogy a megtermelt jövedelem, a GDP hány százalékát vonja el az állam adóként. És ha Magyarország teljesítményét így vizsgáljuk az elmúlt négy évben, akkor bizony büszkék lehetünk. Azért lehetünk büszkék, mert amikor átvettük a kormányzást 2010-ben, akkor a gazdasági növekedés, a megtermelt jövedelem 41 százaléka lett elvonva adóként, ezt követően pedig ez az arány 38-39 százalékra csökkent, és ez évben is ennyi lesz. és a következő évben is erről fogunk beszélni. Lehet, hogy darabszámra több adó lett bevezetve, de a társasági adó és a személyi jövedelemadó, ami az emberek és a vállalkozások megtermelt jövedelmét illeti, az viszont csökkent. Csökkent a társasági adó vonatkozásában, hiszen az 500 millió forintos adóalapig mindössze 10 százalék társasági adót kell fizetni, ami Európában az egyik legalacsonyabb.

Az egykulcsos adó bevezetésével, a családi adókedvezmény növelésével a gyermeket nevelő családok adóterhei eleve jelentősen csökkent, de akik nem nevelnek gyermeket, azon családoknak az adóterhe is alacsonyabb lett.

– Képviselő Úr! A kormány újfajta adórendszert vezetett be, amelynek a lényege, hogy a hangsúlyt a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezte. Tehát, aki jövedelmet szerez, az adózzon alacsonyan, hogy többet tudjon költeni, viszont azzal, hogy többet fogyaszt, több adót fog az államnak majd fizetni. Ezért van az, hogy az általános forgalmiadó bevétele a kormányváltás óta évek óta folyamatosan növekszik ennek a koncepciónak, ennek a filozófiának a mentén. Természetesen vannak más típusú adók is. A különadók lényege az, hogy olyan szektorok, olyan ágazatok, amelyek eddig nem vettek részt kellő mértékben a közteherviselésben, járuljanak hozzá.  Egy egészségesen működő országban ugyanis az a természetes dolog, hogy mindenki részt vállal a közteherviselésből. A bankadót vagy a tranzakciós illeték bevezetését, a szektorális adók bevezetését is ez a cél vezérelte. Én úgy gondolom, hogy a kormány helyes adófilozófiát folytat, amikor ezt kialakította, és még helyesebbet akkor, amikor azt üzeni a társadalomnak, hogy a következő négy évben az adórendszer alapvetően nem fog változni, csak a jövedelemadók mértéke fog csökkenni, mert a társasági adó és a személyi jövedelemadó kulcsát is egy számjegyűre szeretnénk ebben a ciklusban levinni.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány 2010-ben 34 központi adóval vette át a kormányzást, az idei választások előtt tavasszal már 41 ilyen adót találtunk, azóta pedig új adótípusokat és emeléseket találtak ki nekünk. Azt mondja, hogy az önök kormánya büszke lehet arra, hogy GDP-arányosan - állítólag, az önök statisztikái szerint - némiképp kevésbé terhelik a polgárokat. Közölném önnel: ha többen találunk elhalálozni, és ez növeli a temetkezési vállalkozók forgalmát, átmenetileg ettől is magasabb lesz a GDP, tehát a lehető legrosszabb mutatószámot választotta ki e tekintetben. Családonként több tízezer forinttal nő az a terhelés, ami indokolatlanul sújtja a családokat, holott az áthárítások megakadályozásával a multikat és a bankokat kellene hogy sújtsa. Erről beszéljen legközelebb!

+

A képviselő  úr nem, az Országgyűlés viszont  102 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében az államtitkári választ elfogadta.

Ha uniós pénz, akkor nem számít, hova folyik el?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Miniszter Úr! Az Öveges-program a természettudományos képzés megújítását segíti, az uniós forrásból finanszírozott kezdeményezés céljait az LMP is nagyon fontosnak tartja. Ugyanakkor hiába a képzési és innovációs célkitűzések, a források felhasználása komoly visszaélések gyanúját veti fel. A projekt során több tízmillió forintot fordítottak tanterem-felújításokra, de ami feltűnő: ennél a nagyságrendnél nagyobb összeget költöttek különböző tanulmányok megírására, a tananyag elkészítésére, munkafüzetek és szaktanári segédletek kidolgozására. Nem csupán a pályáztatás volt drága, hanem a megvalósítás is pazarló.

– Miniszter Úr! Az LMP utánajárt, hogy miről is van szó. Több mint félszáz magyar településen és fővárosi kerületben fut az Öveges-program. Nem mellékes, hogy döntő többségük fideszes vezetésű önkormányzat, és az sem hogy ezek az önkormányzatok sok esetben referencia nélküli cégekkel kötöttek megbízásokat. Mi megkerestük az összes helyszínt és bekértük az összes dokumentumot. Annak ellenére, hogy a biológia-, kémia- és fizikakísérletek természetesen minden városban ugyanúgy zajlanak, minden város és kerület külön-külön megrendelte a maga munkafüzetét. Sokszor ezek betűről betűre ugyanolyan munkafüzetek voltak, egyenként több millió forintért készültek. Ez már eleve sántít, de ami felháborítóbb: nem egy esetben láttuk, hogy ezek a dokumentumok nemhogy szóról szóra megegyeznek, hanem az értük kifizetett összeg is hatalmas. A munkafüzetek megrendelésénél az uniós pénzek hatalmas százaléka feleslegesen került kifizetésre, ez talán európai rekord is. Az LMP kiderítette azt is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ugyanúgy részese volt a pazarlásnak. A KLIK úgy tett, mint ha nem tudná, mi zajlik az iskolákban, mint ha az intézmények nem egy fenntartó alá tartoznának: ugyanazon feladatok elvégzésére ők is egyesével elköltötték ezeket a súlyos összegeket.

– Miniszter Úr! Az Öveges-program pontosan megmutatja, hogyan működik Magyarországon a szocialista kormányok alatt kialakított, majd a Fidesz által tökéletesített uniós pénzelosztó rendszer. Túlárazott munkák, szűk kedvezményezetti kör, a kommunikációs, jogi és tanácsadói szerződéseknél ismeretlen és referencia nélküli cégek milliós megbízása, ez az intézményesült korrupció, ez az ami a források 50-80 százalékát magánzsebekbe szivattyúzta.

Eltelt több hónap, nem történt semmi azóta, hogy ezt a nyár elején felvetettük. Az LMP lefolytatta a maga vizsgálatát, és bebizonyítottuk  hogy többmilliárdos pazarlás történt. Jogos tehát a kérdés:

– Mi van ezzel a vizsgálattal?

– Ki a felelőse ennek a programnak?

+

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselő Úr! Természetes jelenségnek tartom azt, hogy ahol kiosztanak 8200 milliárd forintot, ott egy viszonylag szegény országban előfordulhatnak visszaélések és visszaélésekre való törekvések. Az a kérdés, hogy a kormányzat az európai uniós pénzek fölhasználása kapcsán megtesz-e mindent annak érdekében, hogy ezt megakadályozza vagy pedig a jogosulatlan pénzfölhasználást föltárja a válaszom egyértelműen igen! Amikor átvettem először - államtitkári minőségben - ennek a hivatalnak a vezetését, amelyet a kormány 2012-ben és ’13-ban teljes egészében lecserélt - talán nem véletlenül -, akkor az első lépések közé tartozott a belső ellenőrzés megerősítése. A jelenlegi belső ellenőrzést nem 2010 után, hanem még előtte, az Európai Unióval konzultálva nevezte ki a magyar kormány.

– Képviselő Úr! Megállapításaink és véleményünk szerint a vizsgálatnak ebben a szakaszában valóban fölmerült, hogy szabálytalanul került fölhasználásra a pénz. Néhány okot említenék: először is a pályázat kiírása, amely az Öveges-programot megelőzte, fölveti annak a gyanúját, hogy nem járt el jó gazda módjára és körültekintően a pályázat kiírója. Nem állítom, hogy ez súlyos szabálytalanság vagy bűncselekmény, hiszen a szabályrendszer, amit az Európai Unió hagyott jóvá, lehetővé tette, hogy infrastrukturális beruházás a programon belül 30 vagy 50 százalék legyen. Magyarul: az Európai Unió fölhatalmazása alapján 100 millió forintból 70 milliót vagy 50 milliót lehetett költeni nem infrastrukturális típusú kiadásra, kommunikációra, jogi tanácsadásra és projekt-előkészítésre.

– Képviselő Úr! Vizsgálataink alapján fölmerül annak a lehetősége, hogy túlárazás történt a program kapcsán, fölmerül annak is a lehetősége, hogy több beszerzésnél sérültek az átláthatóság és a közbeszerzési törvény szabályai is. Ezeket a vizsgálati megállapításokat, amelyek általánosságban nem tudják megcáfolni az ön állítását, mely szerint ebben a konkrét ügyben szabálytalanság történt, az érintett minisztériummal véleményeztetjük, ezt követően fogom teljességében a nyilvánosság elé tárni. Szeretném megadni az esélyt az előkészítő minisztériumnak és a bonyolító önkormányzatoknak, hogy az általunk is föltett kérdésekre, amelyek egyeznek az önéivel, válaszolni tudjanak.

+

IKOTITY ISTVÁN: – Miniszter Úr! Mindenképpen szeretném elmondani: nagyon örülünk, hogy a vizsgálat ennyire előrehaladt, és reméljük, hogy mielőbb nyilvánosságra is kerülnek majd ezek az anyagok, és reméljük azt is, hogy a felelősök is meg lesznek nevezve. Köszönöm, a választ elfogadom!

Milyen eredményei vannak a tűzifarezsi-csökkentési programnak?

PÓCS JÁNOS (Fidesz): – Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hét óta, végleg beköszöntött az igazán hideg időjárás, elindultunk a tél felé. Időben beindultak a távfűtési rendszerek, és már azok is befűtötték a lakhelyüket, akik eddig, a spórolás okán még kitartottak. Ilyenkor, a fűtési szezonban látszik igazán a kormány rezsicsökkentési programjának eredményessége. A villany, a gáz, a távhő árának csökkentése eddig 334 milliárd forint megtakarítást eredményezett a lakosság számára, és ez a kedvező folyamat az idén tovább folytatódik, sőt bővül.

– Államtitkár Úr! Örvendetes hír, hogy a gáz és a távhő felhasználói után már azok is elérik a rezsicsökkentést, akik fával fűtenek, hiszen beindult az állami erdőgazdaságok programja, amely 10 százalékkal olcsóbban értékesíti a tűzifát. Ez a program ráadásul a szociális tűzifa-támogatással párhuzamosan zajlik, így a korábbi évekhez képest jelentősen olcsóbban lehet hozzájutni a tűzifához. Az állami erdőgazdaságoknál rendelkezésre álló 170 ezer köbméteres keret árusítása már három hete zajlik országszerte. Kérdezem tisztelettel:

– Milyen eredményekkel zajlik a program?

– Mekkora az érdeklődés az olcsó tűzifa iránt a lakosság részéről?

–- Milyen föltételekkel lehet hozzájutni az olcsóbb tűzifához?

– A szociális tűzifa-támogatással együtt milyen mértéket ér el a tűzifarezsi-csökkentés?

+

BITAY MÁRTON ÖRS, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valóban, ebből a szempontból is egy új korszak kezdődött. Nem arról beszélgetünk, hogy mennyivel emelkedett és minek az ára, hanem arról beszélünk, hogy mennyivel és minek csökkent az ára. A rezsiköltségek vonatkozásában, azt gondolom, nagyon fontos tétel a magyar családok életében, hogy nem egyre többet és többet kell fizetni ezekért a kiadásokért, hanem a kormányzati politikának köszönhetően egyre kevesebbe kerülnek ezek a szolgáltatások.

 Azt gondolom, úgy érzem, hogy logikus sorrend a kormány rezsicsökkentő politikájában, hogy a gáz, a távhő, az elektromos áram - és még lehetne sorolni, hogy minek csökkent az ára - után a lakossági tűzifának az ára is csökkenjen.

– Magyarországon nagyon sokan élnek vidéken olyanok, akik részben vagy egészben az otthonuk melegét a tűzifával biztosítják, ezért nagyon fontos volt, hogy az ő számukra is érezhető hatása legyen a fűtési szezon megkezdésekor a rezsicsökkentés politikájának. 22 állami erdőgazdaság révén, 170 ezer köbméter lakossági tűzifával indult a program, de ez a 170 ezer köbméter azonban nem kőbe vésett szám. Nagyjából 20 ezer családnak nyújt fűtési lehetőséget. Csak szeretném jelezni: 2012 előtt nem volt ilyen program, 2012-ben 1 milliárd forint, 2013-ban 2 milliárd, az idei évben pedig már 3 milliárd forint áll rendelkezésre. Végig kell gondolni, milyen lehetőség nyílik arra - felhasználva az állami erdőgazdaságok piaci potenciálját, ami nagyjából a 60 százalékát jelenti a tűzifapiacnak -, hogyan tudnánk még inkább érvényt szerezni a kormány rezsicsökkentő politikájának.

+

PÓCS JÁNOS:  – Államtitkár Úr! Úgy gondolom: a válaszában is meggyőzött arról, hogy akár a fővárosban, akár nagyobb városokban és a vidéki településeken a kormány komplex rezsicsökkentési programja visszaadta az embereknek, a családoknak azt az egyhavi fizetést, azt az egyhavi nyugdíjat, amit az előző kormány elvett. Ezen családok nevében is tisztelettel köszönöm, és a válaszát elfogadom.