„Csendes” találkozás

MP: Miért nem tesz semmit a kormány az elvándorlás megakadályozása érdekében? KDNP: Egy történelmi város történelmi esélye! MSZP: Aktuális ügyek, brókerkormány. Jobbik: Tapolca után. Fidesz: az ország előtt álló kihívások.

kdnp.hu – Bartha Szabó József

A Házszabály szerint csak országos ügyekben szabadna, illene napirend előtt szólni, – de ki mondja meg, mi számít annak, s mi nem, – elvégre mérlegelni csak az elhangzása után lehet. Alapszabály még: egy frakció, egy napirend előtti felszólalással bírhat, ideje maximum öt perc lehet. Független parlamenti képviselők napirend előtt szót nem kaphattak, – így a Gyurcsány-Bajnai csapatnak  enyhe vigaszként Xenokrátészt történetét ajánlották: „Azt már megbántam, hogy beszéltem, de azt, hogy hallgattam, még soha!”

Íme, akik a hét első napján szóltak.

Miért nem tesz semmit a kormány az elvándorlás megakadályozása érdekében?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Tisztelt Ház! Van egy ország Európában, amely pusztító tempóban néptelenedik el. Lakói évente tíz- és százezer számra költöznek Nyugat-Európába. És miért? Azért, hogy legyen jó megélhetésük, legyenek kiszámíthatóbbak a mindennapjaik. Ennek az országnak a kormánya semmit nem tesz a kivándorlás megfékezéséért, sőt megkockáztatom, hogy titokban talán még örül is neki! Kik mennek el ebből az országból? Elmennek a fiatalok, elmennek a nyelveket beszélők, a piacképes végzettséggel rendelkezők. Talán azt gondolja ez a kormány, hogy ezekkel az emberekkel úgyis csak a baj lenne, mert nem kérnek a keleti típusú illiberális demokrácia úgymond áldásaiból. Ez az ország, amiről beszélek, Magyarország!

– Tavaly 31 500 magyar állampolgár távozott külföldre, másfélszer annyian, mint egy évvel korábban, és ami nagyon durva, hatszor annyian, mint 2009-ben. Többségük ráadásul családalapítás előtt álló fiatal. Közel felük 30 év alatti, háromnegyedük pedig még nem érte el a 40 éves kort sem. A kormány persze nem győzi bagatellizálni ezt a problémát. A miniszterelnök úr arról beszél, hogy ezek a fiatalok kalandvágyból mentek külföldre, meg vendégmunkásokról beszél, akik előbb-utóbb visszajönnek, de addig is jó sok pénzt küldenek haza, ami tetszik a miniszterelnök úrnak, mert ő úgy gondolja, hogy ezzel mindenki jól jár. Nem! Nem, ezzel Magyarország nagyon rosszul jár, a miniszterelnök pedig téved! Ezeknek a fiataloknak a többsége ugyanis nem kalandvágyból megy külföldre. Az itthon végzett fiatalok kőkeményen megélhetési okokból, a magasabb bér, a munka reményében mennek külföldre, és abban is nagyon téved a miniszterelnök, amikor azt mondja, hogy ahogyan kimentek, vissza is jönnek. Egy friss kutatás mutatja, hogy negyedük már haza sem akar jönni. Családok sokasága azért marad kint tartósan, mert nem látja itthon a feltételeit egy élhető életnek, nem látja a perspektívákat, nem látja, hogyan fogja tudni felnevelni a gyerekét, nem látja, hogy mi lesz vele idős napjaira. A kinti fizetésének a töredékéből kellene megélnie, vagy pedig a biztos munkanélküliség vár rá.

– Tisztelt Ház! A kormánynak kőkemény felelőssége van az egyre gyorsuló ütemű elvándorlásban, ideje lenne, ha most már tükörbe néznének! A kormány felelőssége az is, hogy a dolgozók kétharmada átlagbér alatt keres, és komplett ágazatok vannak most már a létminimum alatt. De az is a kormány bűne, hogy az oktatási rendszer egyre inkább leépül, és egyre kevesebben férnek hozzá a tandíjmentes egyetemi oktatáshoz is. És nem alakítottak ki jó feltételeket a családalapításhoz sem. A család-munka egyensúly ebben az országban csak egy illúzió, a nőket folyamatosan hátrányok érik a munkaerőpiacon, és a fiatal pároknak is kedvező bérlakásszektor pedig ismeretlen fogalom. Nem véletlen, hogy a szülőképes korban lévő magyar nőknek már 6-8 százaléka tartózkodik külföldön, holott ez az arány pár éve még csak 1-2 százalék volt.

– Tisztelt Ház! Az LMP tudja, hogy van ellenszere a tömeges kivándorlásnak. Az LMP a magas bérek és az oktatás, a tudás megszerzése mellett tette le a voksot. Amíg önök összeszerelő üzemmé tették ezt az országot, mi azt követeljük, hogy nőjenek a nettó bérek, mi visszaadnánk az oktatás elvett forrásait. Fejlesztenénk a felsőoktatást, az egészségügyet és a jövő iparágait, a megújuló energiákat, az energiahatékonyságot. Mi 450 ezer munkahelyet tudnánk létrehozni ebben az országban, és olyan béreket adnánk, amiből meg lehet élni. Emellett mi azt is tudjuk, hogy olyan adórendszerre van szükség, amely a kisebb vállalkozásoknak kedvező, és nem a munkát adóztatja.

– Az LMP a dolgozói szegénységet felszámoló javaslatait letette az Országgyűlés asztalára. Önöknek most, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, színt kell vallaniuk. Vagy megszavazzák ezt a javaslatot, vagy ha nem, akkor vállalják fel a gyermekeiket, unokáikat elveszítő családok százezrei előtt, hogy önöket tulajdonképpen nem érdekli ezeknek a szétszakított családoknak a sorsa. A választás az önöké lesz!

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! A bérkérdéseket hozta elő mint nagyon fontos kérdést a migrációs folyamatok motorjaként, problémájaként. Szeretném önnek jelezni és hangsúlyozni, hogy 2010 óta Magyarországon a bruttó bérek a minimálbér tekintetében több mint 40 százalékkal nőttek, reálértéken, a családi adókedvezménnyel együtt 11,7 százalékkal, családi adókedvezmény nélkül pedig 5,7 százalékkal. Tehát folyamatosan nőnek a bérek. Abban ugyan vita van közöttünk, hogy lehet-e hitelből béreket növelni, vagy pedig a teljesítmény arányában tudjuk és akarjuk mind a versenyszférában, mind pedig a közszolgálatban emelni.

– Képviselő Asszony! A migráció valóban fontos a kérdés, nem lehet szőnyeg alá söpörni. Nemcsak a magyar kormány, hanem mindenki más, egész Európa szenved ettől. De a tényekhez az is hozzátartozik, hogy Magyarországon 2006 után kezdett el felgyorsulni a migrációs folyamat, 2008-ban és 2009-ben kapott a válságtól még egy lökést, és ehhez jött 2011-ben a munkaerő-piaci határnyitás. Tehát ezeket a folyamatokat érdemes figyelembe venni. Ehhez képest Magyarországon a háztartások mindössze 2 százalékához tartozik olyan személy, aki külföldön tartanak nyilván. Ezt a KSH és a Népességtudományi Kutatóintézet legutóbbi felmérése is egyértelműen bizonyítja. Azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy amikor az Európai Unió tagjává váltunk 2004-ben, az egyik legfontosabb elem az volt, hogy a szabad munkaerő-áramlást lehetővé tegyük, és fiatalok és idősebbek is rövidebb-hosszabb időtartamra akár külföldön tanuljanak vagy vállaljanak munkát. Ennek a lehetősége 2004 óta a magyarok kezében van, és a lehetőséggel élnek is. A kérdés inkább az, hogy lehetőségként vagy kényszerként éljük-e meg a külföldi munkavállalást vagy a külföldi oktatást. Lehetőség tekintetében, azt gondolom, a későbbi években sem kell szűkítenünk a lehetőségét, hiszen alapvető lehetőség és alapvető igény mutatkozik minden társadalomban ezzel kapcsolatosan.

– Képviselő Asszony! Azzal kapcsolatban, hogy nem tett a magyar kormány semmit, azért engedje meg, képviselő asszony, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy pontosan a 15-24 éves fiatalok tekintetében nőtt a foglalkoztatási ráta Magyarországon, az Európai Unióban legnagyobb mértékben. Mégpedig azért, mert elindítottuk az ifjúsági garanciaprogramot a korábbi években. „Első munkahely” garanciaprogram címén 17 ezer fiatal dolgozik jelen pillanatban is a versenyszférában a munkaerőpiacon. Diákmunkát indítunk minden nyári időszakban, ahol 15-20-25 ezer fiatal vesz részt, tehát ne állítsa azt, hogy a magyar kormány ölbe tett kézzel figyelte az eseményeket, mert számos olyan intézkedés történt, amely kifejezetten a fiatalok vállalkozását, munkavállalását segítette.

– Képviselő Asszony! Az kétségtelen tény, hogy nagyon sok a teendő, nagyon sok problémával küzdünk még, és szükség is van arra, hogy a kormány a következő években olyan intézkedéseket hozzon meg, amelyek - különösen a fiatalok tekintetében - a hazai foglalkoztatás bővülését szolgálják. Ebben az ügyben, azt gondolom, nemcsak a kormánynak, hanem az ellenzéknek a céljai is teljesen egyértelműek. Azt gondolom, hogy ezeket a célokat közösen képesek leszünk a következő időszakban elérni. 

Egy történelmi város történelmi esélye! 

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): – Tisztelt Ház! A vidéki Magyarország fejlesztésének, megerősítésének szándékával a „Modern városok” programmal Magyarország kormánya a vidéki városokat történelmi helyzetbe juttatja. Sopron és térsége országgyűlési képviselőjeként a soproniak és a térségben élők nevében külön megköszönöm Magyarország kormányának, személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és Lázár János miniszter úrnak, hogy Sopron első lehetett a megyei jogú városok sorában, amellyel a sikeres jövőről, a további fejlődéséről és a helyben élők érdekét szolgáló megújulásáról megköthettük a szerződést.

– Tisztelt Ház!  Sopron számára több mint jelképes jelentőségű a szerződés aláírása, azért, mert Sopron hosszú évtizedeken át valóságosan elzárt város volt. A trianoni döntést követően, a nemzet leghűségesebb városaként ugyan, de elhelyezkedése miatt elszigetelődött, majd a második világháborút követő időszak a kommunista rendszer természete és a határzóna miatt még szigorúbb elzártságot, kirekesztést, a gazdaság vérkeringéséből való kikerülését jelentette. Sopron nemcsak a fejlesztések előtt volt elzárt, hanem ténylegesen zárt város, hiszen vagyunk itt még néhányan, akik emlékszünk arra, hogy már Győrben, Csornán, Kapuváron a határőrök felszálltak a vonatra, és mindenkit leszállítottak, akinek nem volt megfelelő papírja ahhoz, hogy Sopronba mehessen. Természetesen ez a közúton is így volt. Ilyen előzmények mellett nem túlzás azt mondani, hogy ez Sopron életében történelmi esély, történelmi lehetőség, mert olyan nagy korszak kezdődik az Orbán-kormánynak köszönhetően, amelyben hosszú évtizedek után először soha nem látott fejlődési lehetőségekhez jut a város és környéke. Sopron visszakerül a történelem főutcájára.

– Tisztelt Ház! Sopron nagy történelmi pillanataiban, 1277-ben hűséges volt a magyarsághoz, 1921-ben a nemzethez, 1989-ben a szabadsághoz. A 23 megyei jogú város közül elsőként Sopronnal kötötte meg a szerződést a kormány. Ez a hűség és a szabadság érdemeinek tiszteletén túl annak az eredménye, hogy Sopron megfelelő előkészítettségű fejlesztési tervekkel és programokkal rendelkezik és rendelkezett. Elsősorban a harmadik ciklusát megkezdett Fidesz-KDNP-s városvezetés érdeme, a folyamatos, város iránti elkötelezett munka eredménye. Sopron város le tudott tenni a kormány asztalára a kormányzat által is elfogadható, legfőképpen a helyiek érdekeit szolgáló, megfelelően kidolgozott terveket, amelyekben minden, a város ügyeit fontosnak tartó soproni és térségbeli polgár közös munkájának eredménye is benne van. Köszönet ezért Sopron város vezetésének! És köszönettel tartozunk Magyarország kormányának, hogy egyeztetéseink során a város és a térségben élők érdekeinek képviselőiként dr. Molnár Ágnes képviselőtársam és jómagam a választóink érdekeinek képviseletében, az ő felhatalmazásukkal eredményesek lehettünk ezeken a tárgyalásokon. Meggyőződésem, hogy az elért eredményeink közösségeink, az ország közös eredményességét és megerősödését szolgálják.

– Tisztelt Ház! A 2010-es országmentés, majd talpra állás és megerősödés időszakát követően elérkezhetett a modern városok programjának ideje. Olyan nagy korszak kezdetét élhetjük, amely az egész ország számára történelmi esélyek és lehetőségek korának számít. Mint ahogy Sopron és térsége esetében a szerződésben foglalt konkrét fejlesztések a felemelkedést, a megerősödést szolgálják, úgy Magyarország egészének fejlődését és megerősödését is szolgálják. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az M85-ös út, a történelmi belváros rekonstrukciója, a Fertő tó turisztikai fejlesztése mellett a Lővérek turisztikai fejlesztése, valamint hogy Sopronban és térségében egy innovációs industrial park létrehozása is megvalósuljon.

+

L. SIMON LÁSZLÓ, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselő Úr! Valóban, a vidék fejlesztésének kulcsa a vidéki városok fejlődése, a kormány éppen ezért hozta létre a „Modern városok” elnevezésű programot, amelynek keretében a 23 megyei jogú város fellendülését tűztük ki célul. Mindegyik várost végig fogjuk látogatni, és a városok vezetőivel a kormány stratégiai megállapodást fog kötni. Fontos ennek a programnak a keretében az is, hogy a mintegy 1200 milliárd forintnyi területi operatív programot hogyan, miképpen fogjuk hasznosítani, miképpen fognak ebből részesedni a megyei jogú városok, és ez mennyiben fogja a gazdaság erősödését és a városok fejlesztését szolgálni. De ezen az országjáró programon természetesen nemcsak európai uniós források felhasználásáról, hanem nemzeti források fejlesztésbe történő bevonásáról is egyeztet miniszterelnök úr a városvezetőkkel.

– Képviselő Úr! Sopron esetében valóban évtizedes törlesztéseink vannak, nem véletlen tehát, hogy miniszterelnök úr első útja oda vezetett. E feladatok közül ki kell emelnem a város bekötését az országos közúthálózatba, pontosabban: a gyorsforgalmi úthálózatba. Éppen ennek érdekében a kétsávos M85-ös autóút építése zajlik jelenleg Sopron és Csorna között, valamint az országhatár és a város között, de Sopron és az M1-es autópálya között is gyorsforgalmi út fog rendelkezésre állni. Ez mindösszesen egy 100 milliárd forintos forrás bevonását jelenti. Alapvető az idegenforgalom és a gazdaság fejlődése érdekében ez a fejlesztés. Mindezeken túl a miniszterelnöki látogatás során szóba került a barokk belváros fejlesztése. Azt tudjuk, hogy tulajdonképpen Sopron az egyetlen olyan város, amely teljesen intakt barokk belvárosi központtal rendelkezik. Itt nagyon sok épületet kell felújítani, hiszen akkor tud kedvelt turisztikai célpont lenni Sopron, ha a műemlékei rendben vannak tartva, és ha kellő szolgáltatásokat nyújt a turistáknak. Éppen ezért az egyházi épületek, az állam tulajdonában lévő műemlék épületek, a magánkézben és a Sopron város tulajdonában lévő épületek felújítását kell összehangolnunk. Ezeket javarészt központi költségvetési forrásból és nem uniós pénzekből tervezzük megvalósítani. Legalább ilyen fontos turisztikai szempontból a Fertő térségének fejlesztése. Itt a világörökségi terület idegenforgalmának a fejlesztéséről van szó, és a vízisport-lehetőségek bővítése az, amely a megállapodás, illetve a tárgyalás során szóba került.

– Képviselő Úr! Sopron példája is azt mutatja tehát, hogy a „Modern városok” elnevezésű programunknak van értelme. Nagy-nagy várakozással tekintünk a városvezetőkkel együtt a további látogatások elé. Azt tudjuk ígérni, hogy Magyarország kormánya valamennyi magyar nagyvárosra is oda fog figyelni, ahogyan a fővárosra és a vidék kisebb településeire is.

Aktuális ügyekről!

TÓTH BERTALAN (MSZP): – Tisztelt Országgyűlés! Igen, aktuális ügy, hogy a mai napon tárgyalja az Országgyűlés a fideszes brókerkormány károsultjai egy részének kártalanításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat mindenképp előrelépés ahhoz képest, amit a fideszes brókerkormány először mondott a botrány kirobbanását követően. Azt mondta, hogy a befektetőknek a magasabb kamat miatt tudniuk kellett volna, hogy nagyobb kockázatot vállalnak, - hát így jártak. Ekkora cinizmust még nem látott a világ, főleg annak ismeretében, hogy Orbán Viktor már rég kiadta az utasítást minisztereinek a pénzmenekítésre! A ma tárgyalandó törvényjavaslat jelenthet előrelépést, azonban több sebből vérzik. Kínosan kerüli a felelősség kérdését, elkerüli a brókerkormány felelősségét, nem ad választ arra, hogy Orbán Viktor kormánya hogyan hagyhatott magára több mint 30 ezer embert, akiknek a pénzét egy államilag felügyelt piacon egyszerűen ellopták. Magára hagyta, mert fontosabb volt a kormány tagjait menteni, mint a kisbefektetőket figyelmeztetni.

– Tisztelt Országgyűlés! A brókerkormány hogyan biztosíthatott egy fideszes milliárdos brókernek több mint két hetet arra, hogy kimenthesse a vagyonát, kisemmizhesse a hitelezőit, és eltüntethesse a bizonyítékokat? Erre sem ad választ ez a törvényjavaslat. Nem ad választ arra sem, hogy Orbán Viktornak voltak-e bennfentes információi, amelyek alapján figyelmeztette kormánytagjait. És arra sem ad választ, hogy milyen felelősség terheli a brókerkormány minisztereit, gondolok itt a külügyminiszterre és a mezőgazdasági miniszterre, akik a kisbefektetők elől elvitték a pénzt, akik emiatt nem kaphatták meg járandóságukat. És természetesen a törvényjavaslat mélyen hallgat a Magyar Nemzeti Bank felelősségéről is, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek a felelősségéről, amely a felügyeleti tevékenységét elmulasztotta, hiszen napi jelentéseket kap a Magyar Nemzeti Bank minden pénzügyi tranzakcióról, különösen a kötvényforgalomról. Ennek ellenére megtörténhetett az, hogy 150 milliárd forint értékben fiktív kötvények kerültek kibocsátásra.

– Tisztelt Országgyűlés! A törvény hibája még, hogy csak a Quaestor-károsultakat hozza szóba, a többi brókercég károsultjairól nem szól. Mi a helyzet a Buda-Cash és Hungária brókercégek károsultjaival, akik, ugye, 6 millió forintig kaptak kártalanítást? Ez a törvény ugyanis csak a Quaestor károsultjait 30 millió forint értékben kívánja kártalanítani. Mi van a többi brókercég károsultjaival? Ez a törvény erre nem ad választ. Ráadásul a törvény házszabályellenes, hiszen a határozati házszabály 33. §-a azt rögzíti: „Ha a törvényjavaslat általános vitájának megkezdéséig ugyanabban a tárgyban vagy ugyanazt a törvényt illetően több törvényjavaslatot is benyújtottak, akkor az egyenlő sorban álló benyújtók javaslatai közül a korábbi javaslat a későbbit megelőzi.” Itt arra gondolok, hogy mi benyújtottunk egy olyan törvényjavaslatot, amely azonnali és teljes körű kártalanítást nyújtana a Quaestor-károsultaknak, illetve azoknak, akik a brókerbotrányokban károsulttá váltak, és ez a javaslat megelőzi azt, amit önök most tárgyalnak. Így, amennyiben a házszabálytól eltérést elfogadja az Országgyűlés, akkor ez a törvényjavaslat nemcsak pofátlan, miután a mi javaslatunkat a Ház nem tárgyalta, de házszabály- és alkotmányellenes is, bárhogy csűri-csavarja a Fidesz. Az Országgyűlésnek először az MSZP kártalanítási javaslatáról kellett volna tárgyalnia, majd szavaznia.

– Probléma még a törvényjavaslattal az, hogy a végső megfizetői a károknak mégiscsak az adófizetők lehetnek, hiszen tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely arról szól, hogy azok a pénzügyi intézmények, amelyek előleget biztosítanak ennek az új alapnak, és nem kapják vissza a felszámolás után fennmaradó vagyonból a teljes mértékű előleget, abban az esetben majd az adójukból ezt leírhatják. Ez azt jelenti, hogy ha ez előfordul, akkor ez az összeg nem folyik be a költségvetésbe, ezt a magyar emberek fizetik meg más adó formájában ahelyett, hogy végre belátnák a Magyar Nemzeti Bank felelősségét és azt, hogy a Magyar Nemzeti Banknál lévő 204 milliárd forintból, ami alapítványoknál és ingatlanokban került eltüntetésre, a teljes kártalanítás megvalósítható lenne.

– Tisztelt Országgyűlés! A mai napon ismét benyújtottunk egy törvényjavaslatot, ami arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Banknál jöjjön létre végre a felügyelőbizottság, hogy ne lehessen felügyelet nélkül olyan tevékenységet folytatni, ami teljesen elfogadhatatlan. Szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy amennyiben megtörténik a kártalanítás, ne gondolják, képviselőtársaim, hogy a felelősséget ettől megúszhatják! 

+

L. SIMON LÁSZLÓ, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselőtársam! Az egész, az egész Quaestor-ügy nem jutott volna idáig, ha az önök kormányzása idején nem adnak 17 milliárd forintot a Quaestornak, nem jutott volna idáig, ha az önök bankára, Erős János a magyar adófizetők pénzéből nem stafírozza ki ezt a vállalatcsoportot.

– Képviselőtársam! A jelenlegi magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, ami egyébként a törvényes keretek között lehetősége és feladata, hogy megkapják a károsultak a pénzüket. , és a Magyar Országgyűlés azért fogja a mai napon a házszabálytól eltérően tárgyalni a képviselőtársaim által benyújtott törvényjavaslatot, mert az a szándékunk, hogy ne legyen olyan ember, aki nem kapja meg teljes egészében a beragadt pénzét. Az MSZP viszont láthatólag 32 ezer magyar ember, 32 ezer Quaestor-ügyfél ellen beszél, hiszen az a javaslat, amit ma meg fogunk tárgyalni, arról szól, hogy mindenki - mindenki! – száz százalékban megkapja a pénzét.

– Képviselőtársam! Azért nincs a javaslatba na Buda-Cash, mert a Buda-Cash esetében már 97 százalék megkapta a pénzét, az OBA gondoskodott arról, hogy a kisbefektetők a pénzükhöz jussanak. Tehát teljesen értelmetlen keverni a szezont a fazonnal. Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a Quaestor károsultjain segítsünk, amennyire csak lehet. Nyilvánvalóan önöknek ez a gondolat rendkívül furcsa és idegen. Emlékszünk azokra az időszakokra, amikor a Baumag, a Globex, a Hajdú-Bét károsultjaival önök nemhogy nem foglalkoztak, hanem volt olyan miniszterelnökük, aki még tevőlegesen részt is vett abban, hogy ne jussanak hozzá a pénzükhöz, legfeljebb csak a töredékéhez. Ez a mentalitásbeli különbség közöttünk. Mi azt nézzük, hogy milyen jogszabályi eszközökkel, milyen törvénymódosítással tudjuk elérni azt, hogy 32 ezer ember hozzájusson jogos igényéhez, 32 ezer ember visszakapja azt a pénzét, amit egyébként azzal a hittel helyezett el a Quaestornál, hogy arra tisztességes kamatot fognak neki fizetni. Úgyhogy arra kérjük önöket, hogy támogassák a javaslatunkat.

– Képviselő Ú! Ráadásul az is micsoda farizeus tempó, hogy itt most elkezd arról beszélni, hogy a javaslat alkotmányellenes és házszabályellenes, miközben a Házbizottságban önök is száz százalékig támogatták ennek a törvényjavaslatnak a házszabálytól eltérő módon való tárgyalását. Ott érdekes módon nem mondták azt, hogy ez alkotmányellenes. Döntsék el, hogy mikor mondanak igazat. Mindenesetre most el fog válni az ocsú a búzától, ki fog derülni, hogy önök a 32 ezer károsult pártján vannak-e avagy nem.

– A felelősség pedig, tisztelt képviselő úr, részben azoké, akik ilyen módon adtak a 2010-es kormányváltás előtt 17 milliárd forintot a Quaestornak és azoké, akik egyébként a politikától és a kormánytól teljesen függetlenül csődbe vitték a vállalkozást,  évtizedes csalássorozat eredményeképpen, olyan pilótajátékot játszottak az adófizetők, a kisbefektetők és a nagyobb befektetők pénzével, ami morálisan is megengedhetetlen, és természetesen jogszabályokba ütközik. Úgyhogy arra kérem tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy ahogyan a Házbizottságban támogatták a javaslatot, itt, a Házban is szíveskedjenek azt szavazatukkal megerősíteni. 

Tapolca után!

VONA GÁBOR (Jobbik): – Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon egy történelmi jelentőségű választás volt Veszprém megye 3. választókerületében. Köszönet mindenkinek, aki élt a lehetőséggel és szavazott. Történelmi jelentőségű, hiszen a Jobbik első egyéni mandátumát szerezte meg, Rig Lajos fogja képviselni az ott élőket a jövőben. Ezt az egyéni mandátumot ráadásul tisztességes körülmények között, nem sárdobálással, nem mocskolódással értük el. Ráadásul egy olyan fideszesnek mondott vagy fideszesnek hitt fellegvárban, ahol a kormányzó párt mindent bevetett, mindenkit bevetett. Jelen volt, ugye, Kubatov Gábor mozgósító csapata, jelen volt miniszterelnök úr is Tapolcán, ahol egyébként a Jobbik mind a tíz szavazókört megnyerte.

– De nemcsak a mi szempontunkból történelmi jelentőségű ez a választás, hanem az ország egésze szempontjából is az, hiszen nem fordult elő olyan a rendszerváltozás óta, 1990 óta, hogy olyan párt nyerjen egyéni mandátumot, amely nem volt részese a rendszerváltozásnak.

Egy új párt, egy új politikai erő tudott egyéni mandátumot szerezni. Ennek szimbolikája, azt gondolom, igen beszédes. Mondhatnánk úgy is, hogy a veszprémi választók a rendszerváltozás korhadó 25 éves építményéből végre kilöktek egy téglát. Mondhatnánk úgy is, hogy egy XXI. századi pártot segítettek győzelemre a XX. század pártjaival szemben. Nem szeretem ezt a kifejezést, de ha volt fülkeforradalom Magyarországon, akkor az tegnap történt Veszprém megye 3. választókerületében.

– Tisztelt Országgyűlés! Néhány héttel, hónappal ezelőtt Veszprémben az volt a választások tétje, hogy van-e kormányváltó hangulat Magyarországon. És akkor ott kiderült, hogy van. Nemcsak az ott élők számára, hanem az egész ország számára ez nyilvánvalóvá vált. A tegnapi nap tétje az volt, hogy ha van kormányváltó hangulat, akkor van-e kormányváltó erő is, amely képes szemtől szembe, egy az egyben megverni a Fideszt. És tegnap Tapolcán, Ajkán, Sümegen és a többi kistelepülésen megadták erre a kérdésre is a választ: van ilyen kormányváltó erő, s ez pedig a Jobbik! Mindenképpen egyet kell hogy értsünk tehát abban, hogy megváltozott a magyar belpolitika helyzete. Új helyzet van, ahogy azt egyébként Tóbiás József, az MSZP elnöke mondta tegnap, bár én egészen más szempontból érzem ezt új helyzetnek, mint ahogy azt ő tette. És egy ilyen új helyzet mindannyiunk számára, az önök számára és a mi számunkra is lehetőséget kínál arra, hogy újragondoljuk az eddigi történéseket, újragondoljuk a pártjaink stratégiáját, elképzeléseit, és ha megengedik, akkor mondanék néhány konstruktív javaslatot, ötletet ehhez a gondolkodáshoz.

– Tisztelt Országgyűlés! A Fidesztől és az MSZP-től, a XX. század pártjaitól azt kérném, hogy a nácizást, a nyilasozást fejezzék be végre, ugyanis ez eddig sem és a jövőben sem fog sehová vezetni. És túl azon, hogy nem vezet sehová, nem igaz! Nem igaz, és ezt nemcsak én mondom csupán, hanem tegnap a választópolgárok mondták ki egyértelműen az önök számára. Úgyhogy kérem önöket, fogadják el végre, hogy a Jobbik egy néppárt, amelynek az alappillére egy határozott, kemény, ha úgy tetszik, radikális program, de emellett higgadt, nyugodt, ha önöknek úgy tetszik, polgári stílusban. Ez a Jobbik, és én kérem önöket, hogy törődjenek ebbe bele, még ha az önök számára ez fáj is, mert ez az igazság! Persze vadhajtásokat előráncigálni a múltból, néhány e-mailt, néhány Facebook-bejegyzést lehet, de

ami a mi vadhajtásunk, bízzák rám. Önök is tapasztalták, láthatták, hogy mindig, minden egyes ilyen szituációban egyértelművé tettem, hogy mi a Jobbik, és mi az, ami már nem az.

– Tisztelt Országgyűlés! Én inkább azt javasolnám, hogy mindenki a saját háza táján söprögessen. Saját vadhajtásaikkal foglalkozzanak, ahol esetleg pökhendiség van, ott azt kellene levágni, ahol esetleg korrupció van, ott meg azt. De ami a legfontosabb: javaslatom az Országgyűlés számára, hogy próbáljuk meg az Országgyűlést abban a formában működtetni, ahogy azt kellene, próbáljunk meg végre szakmai, érdemi vitákat folytatni! Erre volna itt szükség az Országgyűlésben is, és nem azzal a hozzáállással, hogy már eleve elutasítjuk a másik párt javaslatát. Tételezzük föl egymásról, hogy lehetnek bárkinek építő gondolatai, ezt kérném, különösen a kormánypárttól!  Magunktól, jobbikosoktól pedig azt kérem: ne zengjünk örömódát, legyünk büszkék a tegnapi napra, de kellő tisztelettel, kellő alázattal folytassuk azt a néppárti munkát, amelyet megkezdtünk. Folytassuk azt a néppárti politikát, amely egyre több ember számára válik szimpatikussá, amely egyre több ember számára válik egyértelműen kormányváltó alternatívává, maradjunk az az ember közeli párt, amely eddig is voltunk, és amely a jövőben is leszünk!

+

L. SIMON LÁSZLÓ, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselő Úr! A hétvégén egy demokratikus küzdelemben a kormányoldal képviselőjelöltje alulmaradt, a Jobbik képviselője, mint ahogy azt előbb elmondta, nyerte meg a választást. A kormányoldal jelöltje a Fidesz nevében már gratulált a választások estéjén, engedjék meg, hogy én is gratuláljak a parlamenti mandátumot szerzett képviselőnek. Azt kívánjuk, hogy a parlamentbe bejutott új képviselő az ottani térségben élő embereket képviselje és szolgálja. A kormány nyitott minden építő gondolatra.

Ugyanakkor mindenkit szeretnék megnyugtatni: 65 százalékos kormányzati többséggel a jövőben is higgadtan, alázattal fogjuk végezni a munkánkat, amiben kérjük mindenkinek a támogatását.

Az ország előtt álló kihívásokról

KÓSA LAJOS (Fidesz): – Tisztelt Ház! Tegnap a Veszprém megyei 3. számú választókörzetben időközi parlamenti választást tartottak. A Jobbik jelöltje győzött 10 354 szavazattal, második a kormánypártok jelölje volt 10 093 szavazattal, a harmadik helyet az MSZP-DK közös jelöltje szerezte meg hétezer-egynéhányszáz szavazattal. Ebben az értelemben éles, demokratikus verseny volt, és alakult ki ez a sorrend; mondhatnám azt, hogy célfotó volt, de akkor is a Jobbik-jelölt számára hozta meg a mandátumot. A jelöltünk már gratulált a mandátumot nyert képviselőnek, én is megteszem ezt. Azt gondolom, hogy lezárult egy hosszú periódus, hiszen belátható időn belül, reméljük, nem lesz időközi választás.

– Tisztelt Ház! Ez a választás érdemben nem módosította a parlamenti erőviszonyokat - ha jól számoljuk a százalékot, akkor 66,3 százalékról 65,8 százalékra csökkent a kormánypártok támogatottsága - azokra a feladatokra kell koncentrálni, ami tényleg sorsfordító, ami tényleg az ország egészének a sorsát érinti. Ebben az értelemben már most is látszik, hogy azok a javaslatok, amelyek például kétharmados többségű támogatást igényelnek a parlament plenáris ülésétől, azokat úgy készítettük elő, hogy előtte ötpárti egyeztetéseket tartottunk, és a kétharmados törvények közül ötből négyben olyan kompromisszumos javaslatokat dolgoztunk ki, közösen az ellenzéki frakciókkal, ami lehetővé teszi, hogy a nemzet egészének sorsát érintő kérdésekben közös bölcsesség alapján tudjunk dönteni.

– Tisztelt Ház! Azt hiszem, senkinek nem lehet más feladata ebben az országban, mint az, hogy minél több munkahelyet teremtsünk, mert a végső cél, az általános és teljes foglalkoztatás elérése olyan cél, ami az igazi eredményt és sikert hozhatja a szegénység leküzdésében, az elmaradottság felszámolásában és abban, hogy Magyarország népessége megálljon a demográfiai lejtőn, és növekedésnek induljon. Azt hiszem, hogy mindenkinek elfogadott célja ebben a Házban, hogy tudjuk tartani azt a költségvetési politikát, aminek eredményeképpen Magyarország a stabil, most már lassan a befektetésre ajánlott országok közé tartozik, 3 százalék alatt marad a költségvetési hiánya, és az európai uniós országok között vezető helyen van a gazdasági növekedést tekintve. Tavaly a második helyen voltunk és idén is szeretnénk ezt a helyet megtartani vagy adott esetben még erősíteni.

– Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy senkinek nem lehet más célja, mint az, hogy megteremtsük és erősítsük azokat a rendszereket, amelyek segítik az esélyegyenlőséget, segítik a fiataloknak a versenyképes tudáshoz jutását és azt, hogy ebben az országban mindenki boldoguljon. Ha ezek a minimumcélok közösek és elfogadhatóak mindenki számára, akkor Magyarország a Fidesz-KDNP-kormány vezetésével nagyon sikeres időszak elé néz, és azt hiszem, hogy az ország előtt álló feladatokat és a szükséges lépéseket az időközi választás és annak az eredménye nem befolyásolta.

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!