„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

–Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Tervezik-e, hogy kiemelt beruházásként megvalósítják az 1-es villamos útvonalának meghosszabbítását?

KISS LÁSZLÓ  (MSZP): – Államtitkár Úr! Jelenleg is számos döccenővel zajlik az 1-es villamos vonalának korszerűsítése, illetve az esztergomi vasútvonal felújítása. Remélhetőleg hamarosan elkezdődik az M0-ás körgyűrű további építése is. Úgy gondolom, hogy ezek az építkezések, illetve tervezett építkezések kellő logisztikai alapot kell hogy biztosítsanak arra, hogy meghosszabbítsák az óbudai vasútvonalig az 1-es villamos vonalát. Ha azt gondoljuk, azt kívánjuk, hogy az emberek minél többen használják a tömegközlekedést, akkor értelemszerűen erre lehetőséget kell számukra adni. A főváros 2030-ig tartó hosszú távú fejlesztési tervében egyébként is láthatjuk ezt a felújítási tervet, ezért azt gondoljuk mi, III. kerületiek, hogy itt az idő arra, hogy a tervből valami meg is valósuljon. Ez a fejlesztés már csak azért is kívánatos lenne a főváros egésze szempontjából, mert talán az óbudai az egyetlen olyan nagy temető, ahova a hozzátartozók, nagyon nagy számban idős emberek nem tudnak közvetlenül eljutni, nem tudják közvetlenül szeretteiket meglátogatni. Viszont kényelmesen, dugómentesen lehet majd megközelíteni, ha megvalósul ez a beruházás, és fordítva is: a hegyen lakó emberek is dugómentesen tudnak eljutni a Nyugati pályaudvarig.

– Államtitkár Úr! Az 1-es villamosnak nincsenek fideszes, szocialista vagy más párthoz tartozó utasai. Olyan utasai vannak, akik szeretnének minőségi tömegközlekedést, olyan óbudai polgárok, akik szeretnének bejutni a városba. Kérdezem ezért: tervezik-e, hogy a következő kormányzati ciklusban kiemelt beruházásként megvalósítják-e az 1-es villamos meghosszabbítását, illetve van-e valódi egyeztetés a kormányzat és a főváros között, hogy mely fejlesztések indulnak el a következő években, és ez köztük lesz-e?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A 2010-ben megalakult kormány és az akkor megválasztott Fővárosi Közgyűlés leromlott infrastruktúrával rendelkező fővárosi közösségi hálózatot, járműparkot és hatalmas összegű adósságállományt örökölt korábbi baloldali kormányoktól és a korábbi liberális városvezetéstől. A közlekedési operatív programból a városi és elővárosi környezetbarát közösségi közlekedési fejlesztésekre országos szinten 545 milliárd forint használható fel. Ennek majdnem felét, mintegy 210 milliárd forintot kötelezően a 4-es metróvonal megépítésére kellett fordítani.

– A jelenlegi kormányzat a lehetőségekre álló kereteken belül a felszíni közlekedést támogatja. Ennek köszönhetően olyan, a korábbiakhoz nem mérhető kiemelt beruházások fejeződhetnek be, amelyek jelentős hatással lesznek a főváros közlekedésére. Ezek közé tartozik a villamos- és trolibeszerzés, a budai fonódó villamoshálózat kialakítása, valamint az 1-es és a 3-as villamospályák rekonstrukciója is. A külső Bécsi úti villamosvonal Aranyvölgy végállomásig történő meghosszabbításának előkészítésére irányuló megvalósítási tanulmány 2013-ban elkészült. A beruházás keretében hat új megálló létesült mintegy 3 ezer méter hosszú új vonalszakaszon. A becsült teljes beruházási költség mintegy 7 milliárd forint, a kivitelezés időigénye mintegy 3-3,5 év.

– Képviselő Úr! A 2014-2020. finanszírozási időszakban az IKOP úgynevezett hármas prioritása adta a keretet az 1-es villamosvonal meghosszabbításának támogatására. Az IKOP az Európai Bizottság jóváhagyására vár. Tehát ami itt előkészítés kellett, azt megtettük, az Uniónál van. A jelenleg zajló szakmai egyeztetés lezárultát követően lehet megmondani, hogy az előkészített projektek közül melyek valósulhatnak meg a következő ciklusban uniós forrásokból. A projektek rangsorolása és ütemezése természetesen a Fővárosi Önkormányzat döntésétől is függ..

Milyen lépések megtételét tervezi a kormány a vasárnapi bérpótlék körül kialakult probléma orvoslására?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár Úr! A tavalyi évben egy olyan visszás helyzet alakult ki a bérpótlék intézménye körül, amely a teljes kiszolgáltatottságban lévő munkavállalók helyzetét még kilátástalanabbá tette. A Kúria a múlt évben egy ítéletében egy fővárosi bevásárlóközpontban található üzletet rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatóvá minősített. A döntés eredményeként az 50 százalékos vasárnapi pótlék intézményét a törvény már nem garantálja a vásárlóközpontokban lévő üzletek alkalmazottainak, de ez kiterjed más multinacionális cégek dolgozóira is, például tömegesen a benzinkutaknál dolgozókra. A határozatból kiolvasható a Kúria elszomorító értékítélete, amely szerint a vasárnapi vásárlás igénye megelőzheti a családok egységének megőrzéséhez fűződő társadalmi érdeket.

– Államtitkár Úr! A bíróságok vészjósló gyakorlata nyomán nagyon sok munkaadó esett el a számára teljesen joggal járó vasárnapi pótléktól, amely véleményünk szerint teljesen igazságtalan, hisz a vasárnapi munkavégzés minden munkavállaló számára átlagon felüli megterhelést jelent. Ennek oka, hogy számos olyan hátránnyal szembesül a munkavállaló, amelyek, igaz, pénzben nem kifejezhető jelenségek, viszont a bérpótlék intézményének alkalmazása némileg kompenzálhatóvá válna. Példának okáért említhetjük a családi, baráti kapcsolatok meggyengülését, a szabadidő kihasználhatóságának korlátozott voltát.

– Államtitkár Úr! Elfogadhatatlannak tartom a kormány tétlenségét abban a helyzetben, amikor állandó társadalmi vita zajlik a vasárnapi munkavégzés eltörlésének lehetőségéről!

Teljesen megalapozott az az erős társadalmi elvárás a kormány felé, hogy egyrészt olyan szabályozási keretet alakítson ki, amelyben a vasárnapi munkavégzésre csak egészen kivételes esetben kerülhet sor, másrészt pedig a többletteherrel járó vasárnapi munkavégzésért anyagi kompenzáció is járjon. A Jobbik álláspontja világos a kérdésben: határozottan kiállunk amellett, hogy a munkavállalók megkapják a vasárnapi munkavégzésük után járó pótlékot.

Mindezek alapján kérdezem: milyen lépések megtételét tervezi a kormány a vasárnapi bérpótlék visszaadásának érdekében?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Mindenekelőtt felhívom az ön figyelmét arra, hogy vasárnapra, illetve munkaszüneti napra általában nem oszthatók be a munkavállalók rendes munkaidőben. Ezeken a napokon a dolgozók csak kivételes, a törvényben egyértelműen és szigorúan meghatározott esetekben kötelezhetők rendes munkaidőben való munkavégzésre. Az ön által említett vitás eset még 2012 júliusa előtt történt, ezért elbírálására a régi munka törvénykönyvének szabályait kell alkalmaznia a bíróságnak.

– A Kúria a 2013 májusában hozott eseti döntésében ennek megfelelően értelmezte, idézem: „a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató” fogalmát. A jog helyzet azonban azóta megváltozott. Az új munka törvénykönyve a korábbi szabályozással ellentétben önállóan és külön rendelkezik a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő vasárnapi munkavégzésről és annak díjazásáról. Eszerint a kereskedelmi tevékenységet végző üzletekben vasárnap is elrendelhető rendes munkaidőben a munkavégzés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál, tehát azoknál, akik ezen munkáltatónál dolgoznak. A vasárnapi munkavégzés ezen esetében 50 százalék bérpótlék, úgynevezett vasárnapi pótlék jár a munkavállalónak. Összefoglalva tehát: a Kúria döntésének a kereskedelmi üzletekben a munka törvénykönyve hatálybalépése és legutóbbi módosítása nyomán kialakult helyzetre nincs hatása. Emellett sem a munkáltató, sem a munkavállalói érdekképviseletek nem jeleztek problémát a vasárnapi munkavégzés szabályainak alkalmazásával kapcsolatban.

Ki fizeti meg a játszóteres csalás költségeit?

 SALLAI R. BENEDEK  (LMP): – Miniszter Úr! A játszótérbotrányként elhíresült ügyben, amelyben 145 hazai kistelepülés érintett, újra bebizonyosodott, hogy a kormány és az MVH nem tudja maradéktalanul megakadályozni az EU-s pénzforrások hatékonytalan felhasználását, és az ezzel kapcsolatos visszaéléseket. 2008-ban kezdődtek ezek a forrásfelhasználások, azonban nemcsak 2009-ig tartottak, hanem 2011-ig. Jelen pillanatban, amikor az Európai Csalás Elleni Hivatal fényt derített az esetre, és a támogatások visszakövetelése ügyében lépéseket és kezdeményezéseket tett, nagyon-nagyon sok kérdés merül fel. Hol van az a pályázatíró cég, amely rászedte ezt a 145 önkormányzatot? Ki a felelős azért, hogy a korábbi rendszerekben, ahol többek között az MSZP egy államtitkára is észrevette az ezekkel kapcsolatos túlszámlázásokat, nem történtek lépések? Hol van annak a felelőssége, hogy ezek a terhek hol fognak jelentkezni? Az önkormányzatokat hogyan fogja ez érinteni? A kormányzat fizeti vissza ezeket a pénzeket? Hol vannak a fejlesztők, akik megvalósították ezeket a túlárazott költségvetési beruházásokat? Egyáltalán kinek a felelőssége lesz ez?

– Felmerül kérdésként, hogy az MVH vezetőjének a hirtelen felmondása vagy lemondása nincs-e egyáltalán valami összefüggésben ezzel, és nincs-e olyan kormányzati felelősség, amiről esetleg érdemes lenne a Parlament falai között beszélni? Nagyon-nagyon aggódva látjuk ezeknek az önkormányzatoknak a helyzetét, és aggodalmunkat fejezzük ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország európai megítélése egyáltalán nem fog javulni, ha mindezeket az esetleges visszaéléseket a magyar kormány saját közigazgatási szerveivel nem tárja fel. Ha az MVH nem képes erre, akkor nem hozhatjuk az országot ilyen hírbe, hogy folyamatosan az EU nyomozzon utánunk!

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselő Úr! Valóban 2008-ban és 2009-ben kialakult egy gyakorlat, és százat meghaladó azon önkormányzatoknak a száma, amelyek ezzel a gyakorlattal éltek. Nem mindenki esett el a vizsgálat kapcsán, nem mindenki csalt vélelmezhetően, de jelentős a csalással gyanúsíthatóak száma. A vidékfejlesztési rendszeren keresztül kiosztott, játszótérépítésre fordítandó, egyébként jogos társadalompolitikai célt úgy valósították meg, hogy többlettámogatást igényeltek egy tanácsadó segítségével, a kivitelező pedig visszajuttatott pénzeket elsősorban a tanácsadónak, de az önkormányzat sem járt rosszul. Ez a technológia bukott meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál. 2011-ben ennek az eljárásrendnek a mostani kormányzat véget vetett.

– A következmények súlyosak, hiszen az OLAF, a Csalás Elleni Hivatal állítása szerint az Európai Bizottságnak vissza kell fizetni az egész programra költött pénzt. – ez 1,3 milliárd forint lesz. A Belügyminisztériumnak helyt kell állnia az ország nevében az Európai Bizottság felé, tehát az önkormányzati alapjából kell kisegíteni azokat az önkormányzatokat, amelyek nem tudják ezt a pénzt visszafizetni. Hiszen lehet, hogy az érintett  polgármesterek már rég eltűntek, a képviselő-testületekben már nincsenek ott a csalások személyi felelősei és már az önkormányzat hivatalában sem feltétlenül találhatók. A Legfőbb Ügyészségnek kell megvizsgálnia, hogy hogyan lehet a felelősöket számon kérni. Egyébként nem hiszem, hogy ez érdemben befolyásolja Magyarország a reputációját, tekintettel arra, hogy a pénzek felhasználásában az elmúlt két évben jelentősen javított.

Mit várhatnak a csornaiak az épülő napelemgyártól?

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz):  – Miniszter Úr! Kevesen tudják, hogy a Rábaközben és a Csornán élő emberek milyen lehetőségekkel rendelkeznek a munkába járás, illetve a munkavállalás tekintetében. A gondot az okozza, hogy Csornán a rendszerváltás óta eltelt 24 évben nem volt egyetlenegy komolyabb munkahelyteremtő beruházás  ezért a munkát jellemzően nem helyben találják meg, hanem a megye más pontjain, Győrben, Sopronban vagy Mosonmagyaróváron. 2014. szeptember 20-án azonban egy új – mondhatom, hogy világviszonylatban is egyedülálló - technológiát alkalmazó napelemgyár alapkőletételére került sor.

– Miniszter Úr!  Mindannyian tudjuk, az energiahatékonyság nemcsak a versenyképesség, hanem a fenntartható fejlődés szempontjából is kulcskérdés. A napelemgyártás a megújulóenergia-szektor leggyorsabban fejlődő ágazata, az új üzem azonban új munkahelyeket is teremt, vele járhat, Csorna város adóerő-képességének megerősítése, a térség központi szerepének növelése, intézményfenntartó képességének megerősítése és a Csornán és térségében tapasztalt elvándorlás megállítása. Ezért is fontos az új üzem beindítása. Éppen ezért kérdezem a miniszter urat: mekkora összeggel támogatta ennek az üzemnek a beindulását a magyar kormány  és milyen vállalásokat tett a beruházó?

+

SZIJJÁRTÓ PÉTER, külgazdasági és külügyminiszter: – Képviselő Úr! A csornai napelemgyár beruházása több szempontból is egybeesik a magyar kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel. 2010-ben mi azt a célt fogalmaztuk meg, hogy legyünk Európa termelési központja. 2014-ben ezt úgy egészítettük ki, hogy minél több csúcstechnológiás kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitást vonzzunk Magyarországra. Ráadásul a megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében Magyarország egy, az európai uniós előírásnál is szigorúbb vállalást tett magára nézvést. Szeretnénk elérni, hogy 2020-ra a megújuló energiák aránya a teljes magyar energiafelhasználásban meghaladja a 14,5 százalékot.

– Képviselő Úr! A kormány úgy döntött, hogy beruházás-ösztönzési céltámogatásban részesíti a csornai napelemgyár építését 1 milliárd forint összegben. Emellett pedig a nemzetgazdasági tárca döntése alapján az Új Széchenyi-terv keretében a beruházás 2 milliárd forintos pályázati forráshoz jutott. Az új csornai napelemgyár 212 új munkahelyet fog teremteni, tovább javítva a térség foglalkoztatási helyzetét, ráadásul a hosszú távú működés mintegy garanciájaként a csornai gyárban olyan napelemeket fognak gyártani, amelyek hatékonyságát tekintve versenyképes konkurencia nem nagyon létezik, legalábbis a közelben. Tudomásunk szerint az egész iparágban egyetlenegy, Japánban működő gyár tud hasonló hatékonyságú napelemeket gyártani, mint a csornai napelemgyár, amelynek építését most kezdték el. A vállalattal lefolytatott tárgyalások alapján tisztelettel tájékoztatom a képviselő urat, hogy a termelés várhatóan 2015 második felében indul. Egyúttal köszönjük a személyes közbenjárását is annak érdekében, hogy ez a napelemgyár Magyarországot választotta a beruházás helyszínéül.

 Határtalan-e a magyar kormány behódolása az orosz szélsőségeknek és oligarcháknak?

SZABÓ TIMEA (független): – Miniszter Úr! Nemrég tartottak Moszkvában egy munkacímen családpolitikai kérdésekről szóló konferenciát, amelyen többek között részt vettek azon fundamentalista szervezetek vezetői is, akik rendszeresen a melegházasság és az abortusz ellen lobbiznak. Jelen voltak még emellett olyan milliárdosok is - s ez talán önöket jobban érdekli -, akiket már az EU és az USA szankciói alá vontak kétes finanszírozási ügyleteik és az orosz-ukrán ellentét szítása miatt. Ráadásul az egyik ilyen milliárdost tartják összekötő kapocsnak Putyin és az általa a háttérben pénzelt szélsőjobboldali EU-gyűlölő európai pártok között. Mindezen tények ellenére Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára is elutazott erre a konferenciára. Erről persze a magyar állampolgárok nem tudtak semmit, ugyanis a kormány nem akarta a kirakatba rakni.

– Miniszter Úr! Nem tartja-e aggályosnak Prőhle Gergely, az uniós ügyekért is felelős helyettes államtitkár titkos részvételét egy olyan moszkvai eseményen, ahol EU-s szankciók alá vont szélsőségesek és oligarchák is jelen voltak? Mi volt az utazás pontos célja és mi történt ezen a konferencián?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Asszony! Magyarország az orosz demográfiai kutató intézeten keresztül kapott meghívást egy szakmai konferenciára, amit el is fogadtunk, hiszen a magyar családpolitikát nemzetközi színtéren is figyelik, és olyan példaértékűnek tartják, ami szakmai körökben is egy ilyen előadást fontosnak tartott. Éppen ezért sok más amerikai, afrikai előadó, valamint Európából a Horvát Családszövetség vagy Luca Volunte, az Európa Tanács egykori képviselője mellett valóban az EMMI helyettes államtitkára, Prőhle Gergely is a szakmai előadásában beszámolt arról, hogy a magyar családpolitikának milyen célkitűzései vannak, milyen eredményeket értünk el, ezekhez a sikerekhez más ország hogyan tudná a saját jogszabályait módosítani. Magának a konferenciának is az volt a címe, hogy „Nagy család, az emberiség jövője”, és vezető kormánytisztviselőként és nem politikusként utazott el. Ebben semmiféle titkosság nincs, hiszen maga az esemény is nyilvános volt.

– Képviselő Asszony! Prőhle Gergely helyettes államtitkár úr, amikor a média kereste, nyilatkozott. Lehet, hogy ön is a Klubrádióban hallotta a vele való beszélgetést, hiszen mindenkinek állt elébe, hogyha erről a konferenciáról kérdezték, ahol a magyar demográfiai változásokat pozitívan értékelte mindenki. Egyébként ő maga Berel Lazar főrabbi és az orosz főmufti között szólalt föl ezen a konferencián. Tehát ön esetleg őket is kokettáló személyeknek tartja? Vagy nem? Kirill pátriárka is felszólalt, aki szintén nemzetközi elismerésnek örvend, és Vincenzo Paria érsek is felszólalt. A konferencián csak és kizárólag szakmai kérdésekről beszéltek, nemzetközi színtéren, több kontinens több országából érkezve a család értéke mellett tették le voksukat a felszólalók.

- Képviselő Asszony! Szerintem örülni kell annak, ha a magyar demográfiát, a magyar demográfiai intézkedéseket több országban is példaértékűnek tartják. Mi erről szívesen beszámolunk mindenki számára.  

Süllyedő Atlantisz - Somogyország a neved?

ANDER BALÁZS (Jobbik): – Miniszter Úr! Somogyország - büszkén vallott elfogultsággal hirdethetem – hazánk legszebb megyéje. Csakhogy a nyolcvanas évek eleje óta eltelt harminc év alatt 360 ezres lakossága 315 ezer főre apadt, ez pedig az országos csökkenés tulajdonképpen kétszeresét meghaladó fogyást mutat. Immár ott tartunk, hogy megyénkben az országos másféllel szemben minden egyes születésre két temetés jut. Koppány vezér egykori uruszága csodálatos Árpád-kori falvaival lassan, illetve történeti léptékkel nézve nem is olyan lassan, de annál biztosabban felszámolja magát. Az elöregedés, a katasztrofális népességfogyás, valamint az egyre nagyobb méreteket öltő etnikai átstrukturálódás igen-igen komoly kérdéseket vet fel, és alapjaiban fogja meghatározni közösségeink jövőjét. Hogy is írta Babits Mihály egykor a Nyugatban? „Beszélni kell, kiáltozni, sírni, míg valaki ezt a védekezést meg nem találja. S ha egyszer a magyarság elpusztul: el fog pusztulni emléktelenül, nyomtalanul. A kutya sem ugat, a varjú sem károg utánunk. Mindaz, amit tettünk és teremtettünk, eltűnik, mintha sohasem lett volna.”

– Miniszter Úr! A népesség pusztulásával párhuzamosan döbbenetes mértéket ölt az épített környezet leromlása is. A megye 120 ezer lakóingatlanából több mint 20 ezer üresen áll, ezek háztáji gazdálkodásra kiválóan alkalmas gazdasági épületeikkel a mostani folyamatok fényében előbb vagy utóbb, de sajnos inkább előbb az enyészeté lesznek. A nemzeti fejlesztés 2030. évi területfejlesztési koncepciójában többéves késés után végre megfogalmazták, hogy az aprófalvas térségek nagyszámú üres ingatlanát fel kell mérni, hasznosításukra pedig tervet kell kidolgozni. Ezért jogos a kérdés: miért nem tett semmit a kormány csak a megyénkben legalább ilyen százmilliárdos vagyontömeg felmérésére, megmentésére? Miért nem kap tájékoztatást a szélesebb nyilvánosság a hazai települések harmadát alkotó kisfalvak sorsát alapvetően befolyásoló konkrét elképzelésekről?

+

LÁZÁR JÁNOS,  Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselő Úr! Valóban komoly felelősséget ró a mindenkori parlamentre és a végrehajtó hatalomra is, hogy Európa talán a britek után legrégebbi országát, államát, a több mint ezeréves Magyarországot még ötszáz év múlva is államként és országként emlegessék. Szívesen állok bármilyen vitára vagy személyes megbeszélésre is készen ezzel kapcsolatban.

– Képviselő Úr! Ennek a kormánynak a következő négy évben, a helyhatósági választások után, a legfontosabb társadalompolitikai kihívása az lesz, hogy hogyan tudja a kistelepülések helymegtartó képességét az ön által nagyra becsült és szeretett Somogyban éppen úgy, mint Békés megyében vagy Dél-Baranyában megtartani annak érdekében, hogy ne csökkenjen a lakosság létszáma. Ez alapvetően gazdasági erőforrás kérdése. Ezért nemcsak az ön által említett országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, vagy a Földművelésügyi Minisztérium által összeállított és most európai uniós támogatásra lefordítandó vidékfejlesztési program szintjén kell ennek megjelennie, hanem az állam számára rendelkezésre álló vagyonelemekkel való gazdálkodás szintjén is. Ezért próbáltuk beindítani az állami földek újraosztását, ezért fogjuk felülvizsgálni az állami erdőgazdaságok helyzetét, mert úgy gondoljuk, hogy ezeket alapvetően az önkormányzatok javára, az önkormányzatok által szervezett közösségek javára és különösképpen az ott élők javára kell kamatoztatni.

– Képviselő Úr! Nekünk az a célunk, hogy a helyben rendelkezésre álló, állam által birtokolt természeti és gazdasági erőforrások el tudják tartani ezeket a kis közösségeket. Hogy ez milyen tervben és keretek között valósul meg: 1200 milliárd forint van a következő hétéves fejlesztési tervben, amit önkormányzatok és megyék fognak felosztani. Somogy megye területfejlesztő megye lesz intézményfenntartó megye helyett. Reményeim szerint ezek a szempontok ott is érvényesülni fognak.