„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

 Hogyan lesz képes megoldani a Honvédkórház Újpest és Rákospalota mintegy 160 ezer lakosának aktív kórházi ellátását?

HORVÁTH IMRE, (MSZP): – 2015. augusztus 24-én az újpesti Károlyi Kórházban állománygyűlésen jelentették be, hogy 2015. november 1-jétől megszűnik az aktív ellátás a kórházban. Helyette 200 ágyas rehabilitációs részleg működik majd a kórház jelenlegi épületeiben. Az állománygyűlésen a kórház dolgozóit sikerült megnyugtatni, hiszen részükre 40 százalékos béremelést ígértek, viszont ezzel az intézkedéssel nem sikerült megnyugtatni Újpest, illetve Rákospalota lakosságát, akik aggódnak a kórházi ellátás miatt. Kérdezem államtitkár urat:

– Szükség volt-e az aktív ellátás megszüntetésére?

– Mi indokolta a megszüntetést?

– Lehetséges-e, hogy a kórházban rehabilitációs ellátáson kívül tudnak majd ambuláns ellátást is biztosítani, esetleg egynapos sebészeti beavatkozásokat végezni?

– Hozzá tud-e járulni az állam a szakrendelő fejlesztéséhez, feladatai bővítéséhez, hogy a kórházi osztályokon végzett gyógyító tevékenységet a szakrendelőben részben pótolni tudják,  elsősorban a megelőzési szempontokat figyelembe véve?

– Hogyan lesz képes megoldani a Honvédkórház az újpesti kórházból átkerülő 65 ágyon az aktív ellátást?

– Mi lesz a hiányzó mintegy száz ágy pótlásával?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Ezt a kérdést inkább 2007-ben a saját kormányának kellett volna feltennie. Akkor, amikor a Károlyi Sándor Kórház az aktív ágyainak jelentős részét elveszítette. Az idősgondozás, az ápolási szolgáltatás irányába mozdult el a kórház. Ez egy 2007-es döntés volt. Az elmúlt évek folyamatos intézkedései ellenére a Károlyi Kórházban havonta több tíz millió forint veszteség keletkezett. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vis maior keretéből, ha csak az előző évet nézem, 300 millió forint került pótlásra, és csak az idei évben eddig 80 millió forint támogatást kapott a kórház a likviditási helyzet javítására.

 – 2015. augusztus 3-án aláírt feladatátadás-átvételi megállapodás alapján a Károlyi Kórház úgynevezett aktív betegellátó tevékenységét október 1-jétől a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ veszi át, magyarul a Honvédkórház. Ezzel az intézkedéssel biztosítható hosszú távon is az érintett betegek biztonságos ellátása, a térség ellátásának racionalizálása, a Károlyi Kórház veszteséges gazdálkodásának megszüntetése. A változással a kórháznak egyik telephelye sem szűnik meg, mindegyik továbbra is működik, krónikus, rehabilitációs és ápolási feladatokat fognak ellátni minden helyen, ahol eddig is működött. 

 – Budapest IV. és XV. kerületei aktív kórházi ellátását különböző szakmákban és progresszivitási szinteken jelenleg összesen 20 kórház biztosítja. Tehát a két kerület aktív ellátását eddig sem kizárólag a Károlyi Sándor Kórház látta el önmagában. A feladatellátás átvételével pedig, bízunk benne, hogy mindenki még magasabb szintű egészségügyi szolgáltatást kaphat.

Ki a felelős a Határtalanul-program idei évben is botrányos működéséért, és mikor fogják végre elbírálni az egyébként is későn kiírt pályázatokat?

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): – Szinte már közhely Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2010-es ígérete, pontosabban az, hogy minden hetedikes diák elutazhasson külhonba. Azóta csökken a korábban erre a célra szánt keret. Amióta pedig a program 2014-ben átkerült a Bethlen Gábor Alaptól az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, egyre hajmeresztőbb dolgok történnek. Tavaly azzal hozták lehetetlen helyzetbe az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat, hogy nem voltak hajlandóak időben kiutalni az elnyert támogatásokat. Így aki ősszel kirándult volna, annak azt javasolták, hogy egy állami garancialevelet lobogtassanak az utazásszervező vállalkozók, a székelyföldi szállásadók számára, hogy majd valamikor fognak fizetni. Idén pedig a már két hónap csúszással kiírt pályázatokat sem voltak hajlandóak időben elbírálni, végletekig kikészítve ezzel minden érintettnek az idegeit.

 – Csak Kiskunhalasról és környékéről 200 gyermek marad itthon, pedig ők már az előleget is összegyűjtötték. De úgy tűnik, hogy 15 év után Kalocsáról sem fognak - először 15 év után - elmenni a diákok Székelykeresztúrra. Azt pedig nemcsak vérlázítónak, hanem súlyos dilettantizmusról árulkodónak is tartom, hogy egy kiskunhalasi tanárnak nemrégiben azt mondták hetykén az Emberi Erőforrás ámogatáskezelőügyfélszolgálatán, hogy az 1848-49-es események köré szervezett tematikus október 6-ai kirándulásokat is rakják át másik időpontra, mert nem fog időben megérkezni a pénz. Államtitkár úr, a felelősök megnevezését és azonnali menesztését követeljük. Ezért is kérdezem:

 – Mikor fogják végre elbírálni a korábbi évekhez képest egyébként is két hónap csúszással kiírt pályázatokat, mikor lesz ezeknek eredménye?

– Fogja-e kompenzálni valahogyan a kormány azokat, akik nem vagy csak körülményesen tudnak kiutazni az EMET botrányos működése és mulasztásai miatt?

– Ki vagy mi az oka egyáltalán annak, hogy ilyen elképesztő módon működik ez az egész program?

– Kik felelnek a pályázatok kiírása és elbírálása miatti csúszásokért?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Szerintem nem kell botrányról beszélni ott a képviselő úrnak, ahol nincs, és nem kell összekeverni elég sok mindent. Ön azt mondta, hogy van, ahol 15 éve utaznak ki Erdélybe, Felvidékre vagy más elszakított területekre egyes iskolákból. A Határtalanul-program négyéves, tehát nyilván furcsa, hogy 15 éves példát említ. Egyetlenegy pályázati kiírás tekintetében halasztotta el a kiíró a kiírások megjelentetését, ez pedig a szakközépiskola területe. Pontosan azért, hiszen ott, ön is tudja: fenntartóváltás volt, és nyilván az iskolák a fenntartóváltás előtt egy-két hónappal nehezebben vállaltak volna kötelezettséget. A többieknek viszont kiírtuk már a korábbi időszakban, még tavasszal, pontosan azért, mert bízunk benne, hogy több forrást tudunk kiosztani.

– A program sikerét mutatja, hogy eddig 2010 óta több mint 90 ezer magyarországi és határon túli diák és tanár tudta meglátogatni határon túli vagy határon inneni testvérközösségeit, iskoláit. A 2014-15-ös tanévben pedig 839 győztes pályázat alapján 1 milliárd 25 millió 413 ezer forintot osztottunk ki. Ezeknek a pénzeknek a felhasználása 2015. – tehát az idei év – június 30-áig tartott, és az új pályázati időszaknak a kedvezményezetti időszaka pedig most kezdődik el szeptember 1-jétől, a tanítás elindításával. A 2015. évi pályázatokra 1 milliárd 227 millió 600 ezer forint állt rendelkezésre, tehát 200 millióval többet osztunk ki ebben a tanévben most idén szeptember 1-jétől, mint a június 30-án zárult előző időszakban. Ez azt jelenti, hogy ebben a tanévben, idén és jövő év első felében több mint 40 ezer magyarországi és határon túli diák és tanár vehet részt ebben. A döntés-előkészítés határidőben megszületett, a minisztériumi döntést követően pedig valamennyi kedvezményezett tájékoztatást fog kapni.

Lesz megoldás az LHH-besorolás rendezésére?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! A békés konstruktivitás talaján tenném fel a kérdésemet, tehát kérem, ne tekintse támadásnak, hogy megkérdezem azt, hogy van-e esély arra, hogy változás legyen a leghátrányosabb helyzetű települések besorolásában? Arról van szó, hogy jó néhány település, amely eredményesen részt vett a Start-közmunkaprogramban, a KSH adatai szerint kiesett a leghátrányosabb helyzetű települések listájából. A jelenlegi kormányrendelet miatt már a 2016. évi Start-közmunkaprogramban sem vehetnek részt. Csak Borsod megyében több mint 100 települést érint, és több mint 62 olyat, aki már 2016-ban kedvezőtlen helyzetbe kerül emiatt.

 – Azt gondoljuk, hogy rendeleti szinten lehetne valamit kezdeni a kormánynak, ha szándékában áll. Nagy segítség lenne az ott élőknek, és jó néhány esetben komoly problémákat oldana meg. Egy-egy településen, ahol volt szerencsém járni, egy éven belül akár 150 közmunkás kerülhet ki a közmunkaprogramból, ha a Start-közmunkát nem tudják újra meghirdetni. Mindez egy-egy település életére nagyon komoly hatással lehet, az az idő, amíg visszakerülnek a leghátrányosabb helyzetűek közé, az túl sok. Aziránt érdeklődnék:

 – Tud-e a Miniszterelnökség a problémáról?

– Szándékoznak-e kezelni a helyzetet?

– Ha igen, mikor, hogyan?

– Miként lesz kommunikálva a falvak vezetői felé?

– Esetleges pozitív kormányzati szándékra is lehet-e számítani ebben az ügyben?

***

L. SIMON LÁSZLÓ, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselő Úr! Arról kell önt tájékoztatnom, hogy 3155 településünk közül jelen pillanatban a hatályos rendelet szerint 1230 település számít kedvezményezett településnek. Annak, hogy valamely település a hatályos jogszabály szerint kedvezményezett legyen, két oka lehet. Az egyik társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település vagy – esetleg és – magas munkanélküliséggel sújtott település. Az 1230 település, amiről beszélünk, valamivel több, mint az össztelepülésszám egyharmada, melynek valamivel több mint a fele összesen 662 olyan amely az előbb elmondott címek, illetve lehetőségek okán mindkét szempontból kedvezményezettnek minősül.

 – Abban, gondolom, nem vitatkozik velem a képviselő úr sem, hogy annak a megítéléséhez, hogy mit vegyünk alapul, milyen mutatókat vegyünk alapul, hogy ki legyen valójában kedvezményezett, fontos, hogy a kormányzat nyilvános mutatók, nyilvános számok alapján döntsön. Ebből a szempontból kiemelten fontos a Központi Statisztikai Hivatal szerepe. Az, hogy a képviselő úr a közmunkával hozza összefüggésbe azt, hogy néhány település jobb besorolást kapott, ez részben igaz. Azzal, hogy a közmunkaprogramba bekerültek hátrányos helyzetű településeken állampolgárok, azokkal a települések terheit is csökkentettük. Szeretném kiemelni: azokra a forrásokra, amelyeket eddig a munkanélküliek ellátására fordítottak, a jövőben nem lesz szükség. Összességében tehát azt tudom mondani: a kormány természetesen nyitott arra, hogy amennyiben szükséges, a változó adatok tükrében a települések kikerüljenek vagy bekerüljenek a kedvezményezetti körbe, tehát lesz lehetőség az ön által fölvetett probléma orvoslására.

Mi áll a hazai kiskereskedelem folyamatos bővülésének hátterében?

VARGA GÁBOR (Fidesz): – Képviselőtársaim! Voltak, akik a vasárnapi zárva tartás márciusi életbelépésével a kiskereskedelmi forgalom visszaesése, valamint a munkahelyi elbocsátások miatt aggódtak. A Központi Statisztikai Hivatal augusztus végén közzétett gyorstájékoztatója szerint ezek az aggodalmak mára már nem indokoltak.

 – A KSH gyorstájékoztatójából látható, hogy két éve folyamatosan bővül hazánk kiskereskedelme. Idén júniusban a forgalom volumene több mint 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 2015. január-júniusi időszak forgalma szintén több mint 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A kiskereskedelmi forgalmon belül az élelmiszer-kereskedelem volumenében is mintegy 4,5 százalékos növekedés figyelhető meg a tavaly júniusihoz képest. Megállapítható tehát, folyamatos bővülésnek lehetünk tanúi az elmúlt két évben, a vasárnapi zárva tartás nem okozott visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban. Több mint 4400-zal dolgoznak többen a kiskereskedelemben, és több mint 5500 új munkahelyre van még lehetőség, amire lehet jelentkezni, tehát a magyar reformok működnek. Mindezekkel kapcsolatban kérdezem:

– Mi áll a hazai kiskereskedelem folyamatos bővülésének hátterében?

– Várható-e idén a hazai kiskereskedelem további növekedése?

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A makromutatók és -számok alapján Magyarország valóban jól teljesít az elmúlt néhány évben, 2013-tól. Beérnek a kormánynak azok a döntései, amelyek a gazdasági növekedés erősítését, növelését, illetve a munkahelyek számának növelését célozzák. Sok makromutatót meg lehet vitatni, hogy az miért ennyi, miért annyi, jó vagy nem jó az országnak, így lehet érteni, úgy lehet érteni, ezt egyébként a parlamentben is több képviselőcsoport meg is teszi. De azt, hogy a kiskereskedelmi forgalom fokozatosan nő, és Európában a legnagyobb mértékben, mintegy 6-7 százalékkal, azt gondolom, ez az a mutató, amit nem lehet elvitatni. Nem lehet elvitatni, mert ez azt jelenti, hogy az emberek többet költenek, többen több pénzből tudnak költeni, és ez azt jelenti, hogy az életüket nyilván a vásárlásokkal próbálják jobbá tenni.

– Hogyan áll össze ez a többletforrás? Egyrészt a gazdasági növekedés többletjövedelmet termel, így az embereknek több a fizetésük a versenyszférában. Ugyanez a helyzet az állami szférában, amit az állam indított el életpályamodellekkel a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók és a köztisztviselők esetében. Sokat segített a lakosságnak a rezsicsökkentés, amely több mint 300 milliárd forintot hagyott a zsebükben, és a devizahiteleknek a rendezése is, hiszen nem kell annyit törleszteni most már devizahitelekre, és azt fogyasztásra lehet elkölteni. De azt is figyelembe kell venni, hogy, ahogy mondtam, többen költünk, hiszen 400 ezerrel több munkahely van már a 2010-es adatokhoz képest. Nyilván ezek az emberek több jövedelemhez jutnak, és jövedelemhez jutnak, nem pedig segélyhez. Ezt a tendenciát szeretné a kormány folytatni, hogy az emberek még többet tudjanak költeni, még többen, még nagyobb jövedelemből.

Tbc-Magyarország: félidőben 1:0

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): – Államtitkár Úr! Egy apró, pici kis szúrás, a pillanat műve, nagyon tud fájni, be is dagad, be is pirosodik, és ezt kisgyermekeknek adják be, méghozzá újszülötteknek elsősorban: ez az úgynevezett BCG-oltás. A BCG-oltás Magyarországon példaértékűen működik, 1954 óta minden újszülött megkapja hazánkban, és ezzel az oltással védekezünk a tbc ellen, amelyet egy időben egyébként magyar betegségnek is hívtak. Éppen ezért – hiszen jól működött a magyar rendszer – megdöbbentő az a tény, hogy jelenleg Magyarországon az újszülötteket nem tudják oltani, hiány alakult ki. A hiány annak az eredménye, hogy a nemzetközi gyártó cég, szállító cég, egy dán cég nem tudja a megfelelő oltóanyagot biztosítani. Ezáltal nem oltják a csecsemőket, úgy kerülnek haza, és úgy kerülnek az otthonukba, hogy nincs meg a kellő védettség a tuberkulózis ellen.

 – Hiányzik egy ilyen fontos oltás, méghozzá az az oltás, ami az ellen a tuberkulózis ellen véd, az ellen a tbc ellen véd, amellyel nagy számban fertőzöttek, és amelyet nagy számban hordoznak azok a bevándorlók, akik Magyarországra érkeznek. Tehát ennek tesszük ki az újszülöttjeinket. Mindenképpen fontos lenne foglalkozni azzal, hogy mit tesz a kormány, amikor az egészségügyben a kudarcait próbálja feledtetni, és feloldani azt a helyzetet, amelybe most került az egészségügyi kabinet. Így hát fontos feltenni a kérdéseket, és kérem az államtitkár urat, őszintén a családos emberek, az újszülöttek, a gyermekek megnyugtatására mindenképp válaszolja meg.

 – Meddig tart ez az oltóanyaghiány?

– Meddig áll fenn ez a helyzet, milyen, szerződésből eredő kötelességeket, felelősséget lehet érvényesíteni a gyártóval, a forgalmazóval szemben?

– Egyáltalán belegondoltak-e abba és felmérték-e azt, hogy az illegális bevándorlók milyen kockázatot jelentenek az ilyen oltatlan populációra?

– Egyáltalán mit kíván tenni a kormány, hogy a jövőben kialakult hasonló helyzetet elkerülje, és ne jussanak gyermekeink olyan sorsra, hogy az immár feledésbe merült tbc-t elkapják és ezáltal megbetegszenek?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! A BCG-oltóanyag hiánya egy világszerte tapasztalható probléma. Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása alapján itt egy gyártási problémával állunk szemben, amelynek a megoldását az hátráltatja, hogy a tényleges oltóanyag-előállítás igen hosszadalmas, és ezt szintén meg kell hogy előzze a megfelelő minőségbiztosítás, és ezeknek az időigényessége miatt akadtak ezek a problémák. Természetesen Magyarország és főleg az OTH, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy mihamarabb beszerezze a kellő mennyiségű oltóanyagot. Az átmenet idején sincsen különösen nagy probléma, hiszen a korábbiakban is már a tervezés úgy zajlott, hogy számolt azzal, hogy bármikor bekövetkezhet beszerzési nehézség. Éppen ezért Magyarország rendelkezik egy fél évre való tartalékkészlettel. Az oltások átütemezése is lehet az egyik megoldás a megfelelő hatékonyságot garantáló időszakon belül. Ez természetesen azokat a családokat nem érinti, ahol magasabb a kockázat, hiszen ott mind az újszülötteket, mind pedig a családtagokat is szükség szerint a járványügyi intézkedés alapján beoltják, és ezt készletek átcsoportosításával teszik meg.

 – A jelenlegi szerződés alapján, amelyben szolgáltatni kéne Magyarországnak vagy teljesíteni kellene Magyarország felé ezeket az oltóanyagokat, késedelmi kötbért kell fizessen a szállító. Ha felmondanánk jelen helyzetben, akkor meghiúsítási kötbért fizettethetnénk vele, de ettől viszont nem lenne gyorsabb az oltóanyagok beszerzése. Természetesen megvizsgáltuk az Európai Unión kívüli gyártóktól a beszerzés lehetőségét, de ezt a biztonsági kockázat magasabb foka miatt egyelőre elvetette Magyarország, illetve csatlakozott az Európai Unió oltóanyag közbeszerzését lehetővé tevő megállapodásához, amely segíthet számunkra, hogy BCG-oltóanyagot, ezt a problémát minél hamarabb közösen is megoldhassuk.

Hol tart a különleges gazdasági övezetek ügye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében?

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Amikor a tavalyi évben kihelyezett kormányülés volt a megyénkben, akkor került a különleges gazdasági övezetek ügye az asztalra. A kormány szerint ez lett volna az a gyógymód, amivel orvosolni lehet a már sokszor elmondott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei magas munkanélküliséget. Sajnálatos módon, amikor a megyénk neve szóba kerül, akkor először ez jut róla eszébe mindenkinek, de különösen az ott élőknek, akik szenvednek a munkahelyek hiányától.

– Előbb pontos szabályozásra vártak az érintettek, később megszületett ezeknek az övezeteknek a pontos körbeírása is, járásokat nevezett meg a kormányzat. Csak egy mellékszál: a megyében Nyíregyháza kivételével szinte az összes járás beletartozik a nagyon nehéz helyzetű térségek körébe. Azért szükséges ezzel foglalkozni, mert nyilvánvaló, hogy megyénket nem a közszféra, nem a közmunka fogja kihúzni a slamasztikából és ebből a sanyarú helyzetből, hanem az, ha minél több munkahely jön létre, amely nemcsak létrejön, hanem tartóssá is válik. Tartóssá még akkor is, ha ezek a kedvezmények köre bizonyos idő után már nem vehető igénybe. Azért gondoltam, hogy rá kellene pillantani erre a helyzetre, mert a remények nagyok voltak, ezért egy nagyon egyszerű kérdést szeretnék feltenni:

– Hány munkahely teremtődött ezeknek a kedvezményeknek a kapcsán, és ami lényegesebb: hány ilyen munkahely maradt meg a megyében tartósan?

***

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:  – Képviselő Úr! Jó híreim vannak. Ugyan picit nem jól emlékszik, mert nem tavaly volt, hanem 2011-ben volt ez a kihelyezett kormányülés Vásárosnaményban, és talán nem is véletlen az, hogy éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentette be a magyar kormány a szabad vállalkozási zónák létrehozását, hiszen valóban az a helyzet, hogy egy térség kivételével ott valamennyi terület ebbe a csoportba tartozik.

 – Ami a konkrétumokat illeti: a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból minden évben dupláztuk azokat a forrásokat, amelyek a munkahelyteremtő pályázatokra rendelkezésre álltak. Itt legutóbb már 16 milliárd forint volt, és a zónák tekintetében 700 ezer forinttal kaptak többet egy munkahely után azok, akik itt teremtettek munkahelyet, nyilván nem véletlenül. 2013 és ’14 között 685 kkv közel 10 milliárd forint összegű támogatásban részesült. A zónákban két év alatt 3850 új munkahely létrehozásához járultunk hozzá. Ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét konkrétan illeti: 2013-ban 38 nyertes vállalkozás 1,2 milliárd forintból 441 új munkahelyet hozott létre, 2014-ben 72 vállalkozás 1,6 milliárd forint értékből 665 munkahelyet hozott létre. Ezek kifejezetten versenyszférás munkahelyek, és láss csodát, a legsikeresebb pályázó Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt évek óta a szabad vállalkozási zónák tekintetében.

– A magyar kormány most is kiírt pályázatot: 10 milliárd forint értékben jelent meg GINOP-os pályázat. A zónák tekintetében annyira sikeres, hogy úgy tűnik, emelnünk kell a forrást akár a duplájára is, ezt meg is fogjuk tenni. Nagyon fontos, hogy itt nemcsak a feldolgozóiparra, hanem korlátozás nélkül akár a szolgáltató szektorban is lehet pályázni. Ezt a területet kell a következő években bővíteni. 

Visszaállítják-e a megszüntetett osztályokat a körmendi kórházban?

BANA TIBOR (Jobbik):  – Államtitkár Úr! A második Orbán-kormány három éve funkcióváltásra, hatékonyságra hivatkozva egyetlen tollvonással megszüntette Körmenden a szülészet-nőgyógyászatot és az aktív belgyógyászatot. Bár a kormányzati propagandagépezet igyekszik elferdíteni a valóságot, a vidéken élők, így a Vas megyeiek is nap mint nap szembesülnek az egészségügy egyre romló helyzetével. Rig Lajos frakciótársammal nyáron intézményeket látogattunk szűkebb hazámban. Tapasztalataink fényében mérhetetlenül cinikusnak tartom, hogy önök soha nem látott fejlesztésekről beszélnek az egészségügy területén. Míg ellenzékben felemelték szavukat elődeik vidékromboló lépéseivel szemben, addig az utóbbi években a szocialista-liberális kormányok által megkezdett sorba szervesen illeszkedő intézkedéseket foganatosítottak.

– A Jobbik annak idején minden lehetséges eszközzel tiltakozott a leépítések ellen. Parlamenti felszólalásaim mellett tüntetést szerveztünk és aláírásokat is gyűjtöttünk a körmendi kórházért. A térségben élők szinte egyöntetűen álltak ki az intézményért, rendkívül rövid idő alatt ötezren írták alá az íveket, de a folyamatosan nemzeti konzultációkat folytató kormány semmibe vette a véleményüket. A tavalyi kampány során nagy csinnadrattával bejelentett beruházások sem úgy, olyan határidővel valósultak meg, ahogy megígérték. Ezek után sok jót nem várhatunk, pedig a megszüntetett osztályok visszaállítása elengedhetetlen lenne Körmenden. A jelenleg zajló felújítások kapcsán kormánypárti politikusok ígéretet tettek az aktív belgyógyászat visszaállítására, csak bízni tudok benne, hogy ez valóban így történik. Ugyanakkor a szülészet-nőgyógyászatra is egyértelműen szükség lenne a térségben. A biztonságos betegellátás érdekében bővíteni és korszerűsíteni kellene a megye mentőállomásainak gépparkját, de fontos lenne a kőszegi mentőállomás új, megfelelő épületbe helyezése is. A témában legutóbb feltett kérdésemre adott válaszában államtitkár úr  mellébeszélt. Remélem, hogy ezúttal konkrét válaszokat ad.

 – Visszaállítják-e a megszüntetett osztályokat Körmenden?

– Számíthatunk-e fejlesztésekre a megye mentőállomásainak vonatkozásában?

 ***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Múltkor a mentőkre nem maradt már időnk, úgyhogy kezdem most a végéről. Az Országos Mentőszolgálat fejlesztéseire vonatkozóan tájékoztatom, hogy Vas megyében uniós projekt keretében Szentgotthárd mentőállomás felújítása folyamatban van, az átadás-átvétel a tervezett ütemezés szerint zajlik. Az OMSZ 2014-ben új mentőkocsikat adott át és állított szolgálatba Celldömölkön, Körmenden, Sárváron, Bükön, Répcelakon és a szombathelyi állomáson. Körmend mentőállomásra egy új, úgynevezett B-típusú mentőgépkocsi került, Szombathelyen pedig oktatási központ, azaz skill-labor létrehozására kerül sor.

 – Ami a szülészet kérdését illeti: Körmend és térsége az elmúlt időszakban, lényegesen elmaradt a szülészeti fekvőbeteg-ellátás fenntartásához a szakmai kollégium által szükségesnek megjelölt éves születésszámtól. A jelenleg megvalósítás alatt álló TIOP 2.2.6 uniós projekt keretében a Markusovszky Kórház körmendi telephelyén a járó- és fekvőbeteg-ellátás integrációja valósul meg. A beruházásra a projekt 1,67 milliárd forintos önköltségéből több mint 1 milliárd forintot fordítunk, a tervezett fizikai befejezés időpontja 2016. március 31. A projekttel megvalósul az egymáshoz kapcsolódó szakmák egy helyen történő kezelése: sor kerül a 24 órás sürgősségi ellátás, a krónikus belgyógyászati osztály, a sebészeti osztály felújítására, valamint a műtőszint átalakítására és felújítására, és egynapos sebészeti műtő kialakítására. Ezenkívül korszerű gépek, műszerek beszerzése is megtörténik, így a diagnosztikai, terápiás és műtéti háttér biztosítására, a röntgen digitalizálására, új ultrahanggépek beszerzésére a munkaerőhelyzet és az ügyeleti ellátás biztosítása érdekében távdiagnosztikai céllal is. Tehát sok-sok fejlesztés az, amit elmondhatunk itt a körmendi kórház esetében is.