Azonnali ütközet

Miért mindig Orbán Viktor barátai viszik el a zsíros állami és önkormányzati üzleteket, milyen véletlennek köszönhető ez? Hogyan segíthetjük a fogyatékos személyeket? Miért változtatták meg a paksi kivitelezési szerződés titkossági besorolását? Orbán Viktornak kisvasút, önnek különvonat? Nyújt-e segítséget most a magyar háztartásoknak az ’Otthon melege’ program?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

 

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Miért mindig Orbán Viktor barátai viszik el a zsíros állami és önkormányzati üzleteket, milyen véletlennek köszönhető ez?

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): – Miniszter Úr! A fogtündér egy olyan mitikus lény, aki a gyerekek által a párna alá helyezett fogért cserébe pénzt vagy ajándékot hagy a párnák alatt, lényegében fogból pénzt varázsol. Úgy tűnik, ilyen fogtündér járhat az állami fogászati pénzek háza táján is, Orbán Viktor személyes jó barátja és 1992 óta fogorvosa, Bátorfi Béla képében, aki fogakat és az akörüli bizniszt pénzzé varázsolja. Bátorfi Béla és céges érdekeltségei, ugyanis remekül teljesítenek az egyébként Orbán Viktor által meghirdetett fogászati turizmus terén. Mint ismert, a miniszterelnök fogorvosa kapta a fogászati turizmus megteremtésének lehetőségét, amely nemzetközi projekt volt, és amelyet a Magyar Fogászati Turizmus Központon keresztül kívántak megvalósítani.

– Az érdekes esetek közé illik szintén a miniszterelnöki fogtündér ügyeiben az az eset, hogy a 2014-es választások előtt egy héttel, biztos, ami biztos, az ő érdekeltsége kapott 400 millió forintot kormányzati tartalék terhére. De a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sem volt szűkmarkú a nemzet fogorvosa és barátai körébe tartozó cégekkel, mert 2,2 milliárd forint támogatást ítéltek meg részükre, ám volt egy kellemes karácsony előtti időszakuk, amikor öt döntés keretében két nap alatt 842 millió forintról döntöttek a javukra.

– Láthatóan tehát: ahhoz, a jelenleg 5500 körüli fogorvos közül valaki sikeres legyen, bírnia kell a miniszterelnök bizalmát. Sok fideszes szavazó úgy állítja be ezt az esetet, hogy bár léteznek visszaélések az állami pénzek körül, de erről Orbán Viktor nem tud semmit, éppen ezért nem cselekszik, de ha tudna, biztos megszüntetné. Ehhez képest a valóság teljesen mást mutat.

– Hogyan lehet, hogy még mindig az Orbán Viktorhoz közel álló személyek jutnak támogatáshoz?

– Hogy van az, hogy 5500 fogorvos közül pont Orbán Viktor fogorvosa gründol össze lassan 3 milliárd forint közpénzt?

***

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselőtársam! Talán abban nincs vita a parlament különböző oldalain helyet foglaló országgyűlési képviselők között, hogy a magyar fogászat minősége és működése támogatásra érdemes, pártpolitikai állásponttól teljesen függetlenül. Az ország turisztikai bevételeinek jelentős szeletét hozza az a munka, amelynek keretében az elmúlt 30 esztendőben először nyugat-dunántúli, majd budapesti és ‑ a saját városom példáját is figyelembe véve ‑ kelet-magyarországi fogorvosi rendelők is szívesen vártak helyi betegeken kívül Nyugat-Európából érkező, jól fizető, fogorvosra váró pácienseket, akiknek a társadalombiztosítása vagy a saját lehetősége megengedte azt, hogy Magyarországon fogászati beavatkozásokat, implantációkat vagy bármilyen más beavatkozást finanszírozzanak. Ez nagyon sok fogorvos számára részben szakmai kihívást jelentett, részben természetesen boldogulási lehetőséget is.

– Magyarországon, más országokkal ellentétben az orvosi, illetve a fogorvosi alapképzés és képzés messze az európai átlagon felüli. Szeretném hinni, hogy minden parlamenti párt kiemelten támogatja a magyar fogorvos-társadalmat, amely támogatásra érdemes. A magyar állam az adófizetők pénzéből rendkívül sokat invesztál az orvosképzésbe, és kifejezetten előnyös az ország számára, hogy nemzetközi hírű és kapacitású fogorvosaink vannak.

– A magyar kormány meghallgatta a fogorvosok véleményét, köztük Bátorfi Béláét is, akiről fogalmam sincs, hogy a miniszterelnök fogorvosa-e vagy sem. Nem tudok arról, hogy fogászati problémái lennének a miniszterelnök úrnak, elég jó állapotban vannak a fogai, jól harap, mint ahogy ezt politikailag megtapasztalhatták. Ilyen problémája nincs. Ha jól tudom, az NFM a GOP-os pályázatok keretében a turisztikai célelőirányzatban 26 fogorvost támogatott. Szó nincs arról, hogy egy fogorvoshoz került volna a pénz.

***

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): – Miniszter úr, nem oszlatta el azokat a kételyeket, amelyeket felhoztam, és amelyeket egyébként a fideszes szavazók is állítanak, és úgy vélekednek, hogy ha Orbán Viktor tudna ezekről a gazdagodásokról, akkor megállítaná. De inkább úgy tűnik, amit a miniszterelnök fogorvosának példája mutat és bizonyít, hogy a miniszterelnök, pártelnök nemcsak tud ezekről, hanem ő maga is ezeknek a bizniszeknek a Fidesz háza táján az egyik indikátora és kezdeményezője.

– Úgy látszik, hogy Orbán Viktor jutalmazza a körülötte állókat. Illetve arra is emblematikus példa, hogy miként lehet egy egyébként jó célt pénznyelővé vagy pénznyerővé fordítani.  Ebben az esetben, jó fideszes szokásnak megfelelően nemcsak a fogtündér jeleskedik, hanem a Magyar Triatlon Szövetség országos elnöke is. Tehát a politikához már nemcsak a fogorvosi biznisz, hanem a sportmutyin keresztül turizmus is kapcsolódik, illetve próbál kapcsolódni és olyan  busás falatokban fürdőznek, amelyre a magyar lakosság 33,5 százalékának nincs lehetősége, ugyanis ők a szegénységi küszöb alatt élnek, míg ezek az emberek az állami pénzeket fejik.

***

LÁZÁR JÁNOS: – Képviselőtársam! Bár nem vagyok a Jobbiknak sem fogadott, sem fogadatlan prókátora, mégiscsak azt mondanám: irigységre politikát építeni nem lehet. Véleményem szerint ez egy nagy tanulság, és nem javasolnám, hogy bármely magyar fogorvossal szemben a Jobbik kampányt folytasson. Nem, mert a fogorvosok betegeket látnak el, akár hazaiakat, akár külföldieket, velük szemben kampányolni talán nem helyes dolog. Több tucatnyi olyan fogorvos van Magyarországon, aki a több ezer milliárdos európai uniós pénzekből egymilliárd forint felosztásához jutott és ezzel a fogorvosi rendelőjét fel tudta szerelni.

– Képviselőtársam! Ne legyen irigy! A magyar orvostársadalom és a magyar fogorvosok megküzdöttek ezért a támogatásért az elmúlt 25 évben. Azt tudom önnek mondani, hogy az a dolgunk, hogy újabb támogatásokat nyissunk meg mindenki előtt. Nem jelenthet sem versenyelőnyt, sem versenyhátrányt az, ha valaki éppen Fidesz-tag és az sem, ha valaki az ironmant képes megvalósítani, mint ahogy úgy olvastam valahol, hogy Bátorfi Béla talán ezt le tudja futni. Én sajnos nem tudom lefutni.

Hogyan segíthetjük a fogyatékos személyeket?

HOFFMANN RÓZSA (KDNP): – Tisztelt Ház! 2011-ben a bajba jutott lakáshitelesek kapcsán mondta a következőket Orbán Viktor miniszterelnök úr: „mi senkit sem hagyhatunk az út szélén”. Ugyanez az elv érvényesült az elmúlt négy évben sok-sok olyan emberrel és minden olyan réteggel kapcsolatban, akik valamilyen formában bajba jutottak vagy segítségre szorultak, szorulnak, lett légyen szó családokról, kísérő nélkül érkezett migráns gyerekekről vagy a hajléktalanokról.

– A Kereszténydemokrata Néppárt azokat az intézkedéseket, amelyek a bajbajutottak segítését szolgálták, mindig teljes mellszélességgel támogatta, és így lesz ez a jövőben is. Azonban van egy olyan réteg, amely születésétől fogva vagy valamilyen baleset, betegség folytán különös segítségre szorul, ez pedig az úgynevezett fogyatékkal élők rétege, akiknek problémát jelenthet a közlekedés, akinek problémát jelenthet a közmédiumok figyelése, esetleg egy telefonálás vagy éppen a parlamenti közvetítés figyelése. Segítség nélkül nem tudnak teljes életet élni. Ezért az ő támogatásuk kiemelt figyelmet érdemel. Tudomásom szerint mind a köznevelés, mind a felsőoktatás, mind a felnőtt élet területén a kormány nagyon sok segítséget nyújt meg nyújtott eddig is ennek a rétegnek. Mindazonáltal szeretném hallani államtitkár úrtól:

– Milyen egyéb intézkedések vannak folyamatban?

– Miket tervez a kormány a fogyatékkal élők életének megkönnyebbítése céljából?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Valóban egyfajta minőséget jelent egy jóléti állam működésében vagy gondoskodó állam működésében, hogy miként bánik azokkal, akik a legnehezebb helyzetben vannak, miként tudja őket segíteni, ad hoc döntésekkel vagy pedig egy jól meghatározott stratégia mentén, vannak-e ebben eredményei, visel-e ebben különböző anyagi áldozatot, vagy más módon hogyan segíti akár a fogyatékkal élőket. Az egyik legfontosabb, hogy a megváltozott munkaképességűeknek az új támogatási rendszerében sikerült azt elérnünk, hogy 40 ezer körüliről 80 ezer körülire, tehát közel kétszeresére nőtt azoknak a száma, akiket sikerült munkához juttatni. ikerült a hétköznapjaiknak értelmet, célt adni, és mindemellett pedig pluszbevételre is szert tesznek, amivel az életüket is könnyebbé tudják tenni. Mindazok előtt, akiknek erre készségük, képességük van, immáron megnyitottuk sokkal nagyobb mértékben a munkavégzés lehetőségét. Nyilván ez nekik is jelent életminőségbeli változást.

– Fontos, hogy minél többen tudjanak bekapcsolódni a társadalom vérkeringésébe, és azokat a hátrányaikat, amelyeket a fogyatékosságuk jelent, az állam valamelyest csökkenteni tudja. Egy nagyon hosszú távú intézkedési tervet, stratégiát fogadtunk el, hiszen az országos fogyatékosságügyi program 2015-től 2025-ig szól, tehát összességében 11 évre szóló programot fogadtunk el, amelynek nyilvánvalóan a megelőző négy év jó próbája volt, hiszen ott láthattuk, miként tudunk segíteni. Ez a hosszabb időtáv természetesen új struktúrát is jelent, van itt szó korai fejlesztésről, rehabilitációról, képzésről, foglalkoztatás segítéséről, önellátás képességének növeléséről, többszörösen veszélyeztetett csoportokról, és természetesen azokról a családtagokról is, akik maguk is fogyatékossággal élő személlyel egy családban élnek, nekik is próbálunk segíteni  ennek a helyzetnek a kezelésében.

***

HOFFMANN RÓZSA: – Örömmel hallgattam a válaszát, kedves államtitkár úr, annál is inkább, mert mint hallottuk, a napokban a katolikus egyház meghirdette a Szent Márton-évet, Ferenc pápa pedig az irgalmasság évét, és ezek nélkül az értékek nélkül, amit Szent Márton is képviselt, aki a köpenyét megosztotta a szegény és nyomorult helyzetben levő koldussal, ezen a problémán nem tudunk segíteni, és jó úton haladunk, hogy itt ilyen hosszú távú programot fogadott el a kormány. Azt hiszem, nagy lépést tettünk előre, a magyar közvélekedés pozitív irányban változott az utóbbi években a megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők irányában. Ma már nem csodálkoznak rá annyira egy ilyen emberre, mint 10-20 évvel ezelőtt, és az emberek, fiatalok és idősek szemében a segíteni akarás és a segíteni tudás komoly érték lett. Kívánom, hogy csak így folytassuk tovább.

***

RÉTVÁRI BENCE: – Tisztelt Képviselő Asszony! Ahogy mondtam önnek is: a 11 éves országos fogyatékosságügyi program időszakos intézkedési tervekre bontható, összesen háromra, ebből az elsőt, a 2015-18. évekre szólót a kormány szeptember 14-én fogadta el, 80 konkrét intézkedést tartalmaz; ez nagyságrendekkel több feladat, mint amit a korábbiak tartalmaztak, és sokkal részletesebbek is. Különböző projekteket fog támogatni a kormányzat egészségügyi fejlesztéssel, oktatással, képzéssel, foglalkoztatással, szociális szolgáltatásokkal és ellátásokkal, komplex rehabilitációval, önrendelkezéssel, önálló életvitellel, fogyatékos személyek családtagjaival, közlekedéssel, sporttal, kultúrával, turizmussal és a többszörösen veszélyeztetett csoportok számára a hozzáférhetőség kérdésével is foglalkozik mindez. És hogy legyen egy testület, amelyik nyilván őrködik ennek a betartásán, ezért hívta életre a kormány a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottságot, amely az ENSZ-egyezményekből eredő feladatainknak és a családstratégiánknak is a civilekkel közös ellenőrzését, végrehajtását fogja koordinálni.

Miért változtatták meg a paksi kivitelezési szerződés titkossági besorolását?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Miniszter Úr! Azt látjuk, hogy Magyarország történetében a Paksi Atomerőmű bővítése talán a legtitkosabb beruházás. Még az atomtörvényt is módosították annak érdekében, hogy gyakorlatilag az adófizetők egyetlen fontos részletet se ismerhessenek meg a 12 000 milliárd adóforintot felemésztő projektről vagy 30 évig. Ez finoman szólva is egy hungarikum, az egész világon csodájára jártak, és magunk is értetlenséggel fogadtuk, hogy vajon miért van erre szükség.

– Annál meglepőbb volt, hogy néhány hónappal ezelőtt, legalábbis sajtóinformációk szerint, a titkosított iratok egy részének a minősítését megváltoztatták, méghozzá az EPC-szerződésekről van szó, ami az építésről, a tervezésről szól. Egyharmadára csökkentették a titkosítás időtartamát, és a titkos minősítést korlátozott terjesztésűre változtatták. Úgy gondolom, hogy ha e szerződés titkosítási besorolását enyhítették, akkor láthatóan nem áll meg az az érv, amit önök korábban használtak, hogy itt nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdonhoz kapcsolódó okok miatt kell mindent titkosítani 30 évre, mert láthatóan ez olyan része a dokumentumnak, amely ugyancsak sűrűn tartalmazhat ilyen szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat.  Úgyhogy ezért kérdezem:

– Igaz-e ez a sajtóhír, amit olvashattunk, illetve hogy mikorra várhatjuk, hogy a szerződés többi részének titkosításán is enyhítenek?

– Minek a hatására következett be ez az enyhítés?

– Ki jelezte ezzel kapcsolatban önöknek, hogy problémás?

– És ez vajon egy általános felülvizsgálatnak a része, vagy valamilyen más módon került ennyire fókuszba a szerződéseknek ez a részlete?

***

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Először is arról szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a törvényhozás 2015-ben a 2015. évi VII. törvénnyel rendezte a projekttörvénnyel ennek a beruházásnak az adatkezelését, amelyre korábban nem volt lehetőség. A program 2013-ban egy kétoldalú magyar-orosz megállapodással indult, amelyhez az Európai Bizottság 2013-ban kapta meg Magyarország notifikációs kérelmét. 2014. január 14-én került kiállításra az a dokumentum, amelyben Barroso elnök úr aláírásával Magyarország megkapta az engedélyt a szerződés megkötésére. 2014-ben még a Paks II. törvény megszületése előtt döntöttem úgy, hogy a finn példához hasonlóan, Finnországgal teljesen azonos módon rendelkezzen arról a Miniszterelnökség, hogy milyen adatok kerülhetnek nyilvánosságra, és milyen adatok érdemelnek a magyar nemzetbiztonsági és gazdaságvédelmi okoknál fogva garanciát, illetve védelmet.

– Amikor a Paks II. törvényt a magyar Országgyűlés elfogadta, és a magyar törvényhozás elrendezte az adatvédelmi és az adatbiztonsági kérdéseket, akkor nyílt meg a lehetősége annak, hogy mérlegelje az önök, mások felvetését, amely a titkos adatkezelésre vonatkozik. A beruházó partnerrel való konzultáció alapján ‑ meghallgatva az Európai Bizottság véleményét, tehát jó néhány véleményt figyelembe véve ‑ döntöttem arról, hogy a titkosításnak az időtartamát csökkentem, de nem szüntettem meg. Tehát továbbra is titkos adatokról beszélünk, amelyek 2025-ig titkosak, a korábbi hosszabb titkosítással szemben. Az Európai Bizottság először jóváhagyta az üzemanyag-szerződést, majd a műszaki notifikáción is túlestünk. Jelen pillanatban zajlik a versenyjogi notifikáció, amely a tiltott állami támogatás kérdését vizsgálja, és még legalább két kérdést meg fog vizsgálni az Európai Bizottság, ami a közbeszerzésre vonatkozik, illetve a környezetvédelmi adatok hozzáférhetőségére. Mindenben az Európai Bizottsággal való konzultáció alapján jártunk el.

***

SZÉL BERNADETT: – Köszönöm a választ, amelyből alapvetően azt szűrtem le, hogy akkor csak egy szerződésnek a titkosítása feloldására vagy enyhítésére került sor az elmúlt időszakban. De akkor én szeretném látni, hogy a többi szerződéssel kapcsolatban várható-e még hasonló fejlemény; illetve érdeklődni szeretnék, hogy továbbra is fennáll-e az a helyzet, hogy akár még a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai sem tekinthetnek be ezekbe a dokumentumokba, merthogy korábban ilyen helyzet állt fenn, amit én borzasztóan problémásnak látok.

– Miniszter Úr! Ön a finn példát említette itt az előbb, de én szeretném önt arra emlékeztetni, hogy az egy piaci konstrukció, Magyarországon pedig minden közpénzből folyik, az adófizetők pénzéből. Ezért én problémásnak látom a kettőt ilyen módon összevetni egymással, hiszen momentán egy olyan helyzetben van a magyar Országgyűlés, beleértve a Nemzetbiztonsági bizottság tagjait is, hogy semmilyen módon nem tudjuk ellenőrizni azt, hogy ezek az adóforintok milyen módon kerülnek elköltésre. Kérdezném, hogy például a közbeszerzések és a környezetvédelmi adatokkal kapcsolatos nyilvánosság ügyében várhatóan mikor lesz új információ?

***

LÁZÁR JÁNOS: – Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, minden lépésünket az Európai Bizottsággal egyeztetjük ebben a kérdésben is. Szeretném aláhúzni: miután Magyarország sok évtizeddel ezelőtt végzett nem demokratikus, hanem antidemokratikus körülmények között egy ilyen beruházást, ezért mérlegeljük annak a lehetőségét, módszer- és mintatanát is, hogy milyen adatok vannak, amelyek a nyilvánosságot talán megérdemlik, illetve mérlegelés tárgyát képezhetik.

– Én nem zárkózom el egyetlenegy adatigényléstől sem, minden adatigénylést részletesen megvizsgálunk, de a beruházás megvalósítását a nyilvánosság sem veszélyeztetheti. Korrekt hozzáférést biztosítottunk itthon és külföldön is a biztonsági és a környezetvédelmi adatokhoz, ráadásul ennek a nemzetközi sztenderdje teljesen nyitott könyv. Az atomerőművek építése az egyik legtranszparensebb üzleti vállalkozás mindenhol a világon. Elfogadom az ön érveit, ami az állami pénzek költésére vonatkozik, rendszeresen fogjuk az Országgyűlést és a nyilvánosságot is tájékoztatni a beruházás előrehaladásáról.

Orbán Viktornak kisvasút, önnek különvonat?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): – Miniszter Úr! 2010 februárjában hagyta jóvá az MSZP-kormány az európai uniós közlekedési nagyprojekteket, a Szajol–Püspökladány vasútvonal szakaszának felújítását is. A 2010-es kormányváltás után, 2011 májusában Orbán Viktor kormányfő saját kezűleg szentesítette azt a határozatot, amellyel a beruházásra fordítható keretösszeget 24,3 milliárd forinttal megemelte. Alig pár nappal később pedig a NIF Zrt. máris a Közgép két konzorciumának adta a vasútvonal szakaszainak építését. A mintegy 70 kilométeres vasútvonal korszerűsítése így 137 milliárd forint helyett 161,7 milliárd forintba került; akkor, ha Orbán Viktor nem rendelkezik a Szajol–Püspökladány vasútvonal költségkereteinek durva megemeléséről, a Közgép konzorciuma nem kaphatta volna meg a megrendelést. Majd 2014-ben az Orbán–Simicska-háború kirobbanásakor komoly aggodalmak fogalmazódtak meg, hogy ez a beruházás is úgy jár-e, mint az M4-es. De szerencsére 2015. november 5-én átadásra került a Szajol–Püspökladány vasútvonal felújítása, melyen ön is részt vett.

– Miniszter Úr! Menetrend szerinti vonat indult volna 2 óra 8 perckor, Püspökladányba érkezett volna 14 óra 52 perckor, és 5 óra 8 perckor felszállhattak volna a menetrend szerinti vonatra, és visszautazhattak volna Törökszentmiklósra, 44 perc alatt  17 óra 52 percre.

– Miért nem volt ott Tasó László államtitkár úr?

– Miért nem volt ott Bodó Sándor képviselő úr?

– Miért nem voltak ott a térség polgármesterei?

– Talán már nem mernek bizonyos emberekkel mutatkozni?

– Miért kellett külön vonattal jönniük a tisztelt uraknak, olyan vonattal, amilyet még a Sárrét lakossága nem is látott, de még reménykedni sem reménykedhetnek abban, hogy az ország keleti régiójában ilyen vonaton utazhatnak?

***

FAZEKAS SÁNDOR, földművelésügyi miniszter: – Képviselő Asszony! Gratulálok ehhez az igazán frappáns hozzászóláshoz, kérdéseihez. Tényleg nagy érdeklődéssel hallgattam azt, hogy miképpen rakja össze egy olyan vasútépítésnek a történetét, amit önök nem méltóztattak megépíteni annak idején, ezért az a kormány birkózott meg ezzel a feladattal. Nyilván ön tudja azt, hogy az építkezés, a fejlesztés részleteiről, hogy az érintett tárca az adatokat rendelkezésre tudja bocsátani.

– Ami a konkrét átadást meg a kérdéseket illeti, meg hogy ez különvonat, és így tovább: nézze, nekem nem volt különvonatom, csak gyerekkoromban, amikor kis makettvasutam volt. Ott volt az én makettvasutamnál is a képviselő asszony?  Azt nem adták át, én építettem még gyerekkoromban, tehát ezt a fogalmat külön nem tudom értelmezni. Nyilván, ha van egy vasúti beruházás, ami az ország legnagyobb vasúti beruházása, bármennyire is fáj önnek, de el is készült, , akkor szerintem egy méltóságteljes átadási ünnepségnek megvan a maga helye. És azon nyilván ott vannak a térség parlamenti képviselői is, ott vannak a cégek vezetői, a MÁV vezetői. Tehát csak azt tudom mondani, hogy ha bővebbre kíváncsi, akkor kérje be a protokoll-listát, interpellálja azt a tárcát, aki ezért felelős, és a tájékoztatást meg fogja kapni.

– Nyilván szeret belém kötni a tisztelt képviselő asszony, hogy miért kerültem oda: szeretném jelezni, vendég voltam ezen a vasútátadáson. Mint ahogy vendégek voltak az érintett térségek polgármesterei és képviselői is, akikkel különben találkoztam. És nem tudok arról sem nyilatkozni, hogy adott államtitkárok, képviselők vagy polgármesterek miért nem mentek el, miután nem tudom, hogy meg voltak-e híva, és miért maradtak távol. Az viszont tény, hogy az a beruházás elkészült, a magyar vidék, a Sárrét, a Nagykunság számára rendkívül fontos. Akkor is fontos egyébként, hogyha ezt önök vitatják.

***

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ: – Miniszter Úr! Hát, én nem sok polgármesterrel találkoztam, a mieinkkel meg eggyel sem, Dombi Imrénén, a püspökladányi polgármesteren kívül. Amúgy miniszter úr látta-e már a pénteken megjelent menetrendváltozást? De hát hogy is láthatta volna, ha ön utazik, akkor különvonat jár önnek!

– Gondolom, emlékszik még az Ezüst Nyílra; magának még emlékezni kell erre, tudja, hogy miről beszélek. A menetrendváltozás szerint önök most több mint 6 százalékkal csökkentik a közlekedő vonatok számát. Hat százalékkal! Felújítják a vasútvonalakat, utána meg megszüntetik a járatokat. Hát miről beszélünk? Ünnepélyesen odajött, miniszterként jól tette, bár elhangzott egy olyan mondat, hogy Püspökladányban bejelentették, hogy a térség országgyűlési képviselője. Én mondtam ott a háttérben, hogy köszönjük szépen, van nekünk képviselőnk, vigyék vissza a miniszter urat a saját körzetébe. De én azt gondolom, jelzésértékű volt, hogy sem a saját országgyűlési képviselőjük nem volt ott, sem az államtitkár, sem a térség polgármesterei. Valami van a háttérben, és maga ezt nagyon jól tudja, miniszter úr, hogy mi!

***

FAZEKAS SÁNDOR: Képviselő asszony, ne haragudjon, nekem túl szegényes a fantáziám ahhoz, hogy az ön által felvetett hiányokat és sejtéseket most elkezdjem kitalálni és próbáljam körvonalazni. Igazából nem tudom, hogy miről beszél. Ott legalább tíz polgármesterrel találkoztam. Én nem tudom, hogy ki az ön polgármestere. Ne haragudjon, ott voltak polgármesterek, parlamenti képviselők is ott voltak, és azok, akiket egyébként meghívtak erre a rendezvényre, igen nagy számban.

– De látom, hogy az MSZP-s hév olyan mértékig vakítja el az ön figyelmét, hogy nem figyel arra a dologra, hogy itt mégiscsak egy nagyon jelentős beruházásról van szó. 67 kilométeren megújul a vasúti pálya, hamarosan új vasúti kocsik, szerelvények állnak szolgálatba, tehát drasztikusan javul a vasúti szolgáltatás szintje. Én azért visszautalok arra, amikor, önök voltak kormányon, akkor nem épültek vasutak Magyarországon, sőt,  bezárták a vasutakat, fölszámolták a vasutakat. Ez történt. A Karcag–Tiszafüred vasutat is leállították, és mi ezt újraindítottuk. Mi vasutakat építünk, és ezt a munkát nem is fogjuk abbahagyni. Akkor sem, ha ön az elhíresült  berettyóújfalui LEADER-en erősödött aktivitásával próbálja ezt megakadályozni, képviselő asszony.

Nyújt-e segítséget most a magyar háztartásoknak az ’Otthon melege’ program?

VARGA GÁBOR (Fidesz): – Államtitkár Úr! Hazánk számára kihívást jelent, hogy folyamatosan előrelépéseket tudjunk tenni a lakossági energetikai takarékosság és az energetikahatékonyság területén. Az „Otthon melege” program három alprogramja révén 2014 őszétől sikeresen megindultak a lakossági kazán-, hűtőgép- és nyílászárócserék. A 2015 tavaszán indult alprogram a több mint négy-, de legfeljebb 60 lakásos panel- és téglaépítésű házak, lakásszövetkezetek közösségeire koncentrálva, azt célozva, hogy az érintett ingatlanok elérjék a követelménynek megfelelő értéket. Ez a C-kategóriát jelenti, illetve a követelménynek megfelelő épületek energiahatékonysága legalább két kategóriát tudjon javulni.

– A pályázati úton elnyerhető támogatás hőszigeteléshez, nyílászárócseréhez, fűtési rendszer korszerűsítéséhez és megújuló energia alapú rendszerek kiépítéséhez is igényelhető volt. 2015 májusában jelentette be a kormány az „Otthon melege” program ötödik alprogramja, a mosógépcsere-program indulását, amely 50 százalékos intenzitással támogatja a háztartásokat abban, hogy cseréljék le mosógépeiket energiatakarékosabbakra. Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdezem:

– Nyújt-e segítséget most a magyar háztartásoknak az „Otthon melege” program?

– Sikeres-e a mosógépcsere alprogram?

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselőtársam! Az „Otthon melege” program keretében indított pályázati konstrukció kiemelt célja, hogy gyors, megfelelő intenzitású támogatáshoz juttassa a családokat az ország egész területén. Támogatásuk révén valóban jelentősen javult a lakossági energiafelhasználás hatékonysága, nagymértékben csökkent a hazai szén-dioxid-kibocsátás. A program nemcsak a hazai klímavédelmi és energiahatékonysági célok eléréséhez járul hozzá, de ennek köszönhetően tovább csökkenthetők a háztartásokat terhelő rezsiköltségek is.

– A hűtő-fagyasztó berendezések cseréjét támogató pályázati kiírás folytatásaként ebben az évben a mosógépek cseréjéhez kívánunk támogatást nyújtani, tekintettel arra, hogy a háztartások 96 százaléka rendelkezik mosógéppel, és ezen készülékek 43 százaléka 8 évnél idősebb. Az „Otthon melege” program ötödik alprogramja keretében a május 28-án meghirdetett pályázati kiírást a korábban sikeresen zárult hűtőgépcsere-programhoz hasonlóan óriási érdeklődés övezte, négyszeres volt a benyújtott pályázatok száma a tervezetthez képest. Erre való tekintettel a Fejlesztési Minisztérium az eredeti 500 millió forintos keretösszeget szeptember közepén 1,9 milliárd forintra megemelte.

– A július 1-je óta benyújtott 44 ezer pályázat feldolgozása hamarosan befejeződik, a döntések hozatala folyamatos. A mai napig több mint 37 ezer pályázat részesült elbírálásban, és további 9,5 ezer pályázat támogatói döntésének meghozatala folyamatban van.

***

VARGA GÁBOR: – Úgy gondolom, hogy az „Otthon melege” program, amely 2014 őszén indult, és én is a saját körzetemben próbáltam társasházakat rábeszélni arra, hogy induljanak ezen a programon, sikeresnek mondható, csakúgy, mint a mosógépcsere-program. Megjegyezném: ezzel az energetikai racionalizációval szén-dioxid-kvótapluszt termeltünk. Remélem, hogy Magyarország kormánya ezt a szén-dioxid-kvótafelesleget, pluszpénzt is újabb ilyen programokra fogja az elkövetkezendő időszakban költeni. Az pedig külön öröm számomra, hogy 500 millióról majdnem 2 milliárdra emelték a mosógépek cseréjét támogató programot, és ezáltal több mint 30 ezren jutnak új mosógéphez.

***

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselőtársam! Mint említettem: eddig több mint 37 ezer pályázatot bíráltunk el, 9,5 ezer folyamatban van. Ahol elbíráltuk, ott a támogatói okiratokat is megküldtük a pályázóknak, és azokkal mehetnek a boltba vásárolni. Egyébként számításaink szerint december 31-éig az összes pályázó mintegy 95 százalékának tudjuk kiküldeni a támogatói okiratot, tehát reményeink szerint több tízezer család még karácsony előtt új háztartási berendezést vásárolhat. Az eddig közel 15 milliárd forintos keretösszegű programsorozatnak köszönhetően mintegy 85 ezer háztartásban javult az energiahatékonyság, és számításaink szerint ezzel a családok évente 10-12 ezer forintot megtakaríthatnak.

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!