„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker azonban  egyik oldalon sem marad el: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Mégis, kinek a pénze?

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): – Elnök Úr! Az elmúlt hetekben egészen elképesztő, különös és gigantikus pazarlásba kezdett a Magyar Nemzeti Bank, amelynek ön a vezetője. Csak kapkodtuk a fejünket. Először nyilván úgy döntött a Magyar Nemzeti Bank vezetése, hogy fellendíti az ingatlanpiacot, az ingatlanbizniszt, ezért nagybevásárlóként megjelenik ezen a fontos piacon. Ennek keretében rögtön vásárolt egy kastélyszállót. Amikor ebből a sokkból magunkhoz tértünk, akkor azt láttuk, hogy itt nem álltak meg, hanem rögtön vásároltak egy luxusirodaházat is Budapesten, amely minden bizonnyal a legdrágább irodaház a fővárosban.

– Különösen felháborító az utóbbi esetben az, hogy annál az árnál, amely egy honlapon nyilvánossá vált, jóval drágábban vették meg egy offshore-hátterű cégtől. Nyilván ehhez kellett a szakértői becslés, nehogy olcsóbban meg tudják vásárolni. De ez még mind nem volt elég! A szerződést Trócsányi miniszter úr ügyvédi irodája készítette. Jobb európai országokban, ha ilyen kiderül, a miniszter azonnal távozik. És amikor mindez még nem volt elég, akkor kiderült: önök 200 milliárd forintot elkülönítettek, alapítványok rendelkezésére bocsátották, annak érdekében, hogy úgymond az ön gazdasági nézeteit, közgazdasági gondolkodási nézeteit taníthassák.

– Szeretném jelezni: a Magyar Nemzeti Bank egyenlege része az államháztartásnak, minden egyes fillére közpénz. Ezért is kérdezem:

– Mégis, hogy képzelik, hogy ilyen horderejű pénzköltésbe kezdenek?

+

MATOLCSY GYÖRGY, Magyar Nemzeti Bank elnöke: – Képviselő Úr! Először is, engedje meg, hogy elmondjam: a Magyar Nemzeti Bank működését a jegybanktörvény szabályozza, és ez egészen világosan kimondja, hogy a magyar jegybank - ahogy minden uniós ország jegybankja – függetlenül, önállóan működik. A függetlenség azt jelenti, hogy egyetlen horgonya van a működésének és ez a középtávú inflációs cél.

– Képviselő Úr! Amit ön említ, az szerencsére, nem úgy van. A magyar jegybank mérlege nem része a költségvetés, a magyar államháztartás mérlegének. Egészen egyszerűen azért, mert a magyar jegybank pénzteremtésből származó jegybanki pénzzel gazdálkodik, egyetlen adófizetői forintot sem használ fel. Így tehát a jegybank pozitív eredménye – ha van, reméljük, ebben az évben lesz – nem kerül befizetésre osztalékként a költségvetésbe. Ezzel szemben a magyar jegybank vállalta alapokmányában, hogy arra törekszik, hogy egyetlenegy évben sem halmoz fel veszteséget. Az ön által említett példák pontosan jelzik, hogy helytelen beavatkozni a jegybank független működésébe. Ugyanis a jegybanknak korábban 22 ingatlanja volt, most egy üdülőt vásárolt. Horribile dictu: egyet. Ingatlant vett és nem vállalatot. Ez az alapvető különbség!

+

BURÁNY SÁNDOR: – Elnök Úr! Ez a válasz meglehetősen különös, legalább annyira, mint az ön közgazdasági nézetei. Szeretném a figyelmét felhívni arra, hogy ön kérdezhető itt az Országgyűlésben, ez nem csorbítja a jegybank függetlenségét, és önnek természetesen minden döntéséért felelnie kell, adott esetben itt az Országgyűlésben.

– Nézzük csak meg, miből is származik az ön által említett nyereség! Abból, hogy először miniszterként, aztán jegybankelnökként hathatósan közreműködött a forint gyengítésében. 2010-ben, mielőtt ön még miniszter lett volna, egyetlen euróért körülbelül 265 forintot kellett fizetni, napjainkban ez kicsi javulás után, de még mindig a 310-es sáv közelében van.

– Jegybankelnök Úr! Önök elsősorban a forint védelmével kellene hogy törődjenek. De nemhogy nem tudták megvédeni, hanem kifejezetten gyengítették szakmai tevékenységükkel, miközben ilyen horderejű költekezésbe kezdtek. Ez egészen egyszerűen elfogadhatatlan!

+

Dr. MATOLCSY GYÖRGY: - Képviselő Úr! Amit ön mond, az a legvilágosabb példája annak, hogy milyen jó, hogy független a jegybank. Ugyanis a jegybanknak nincs árfolyamcélja, a jegybanknak nincs mérlegcélja, a jegybanknak nincs kamatcélja, a jegybanknak semmilyen más célja nincs, mint a középtávú inflációscél-követés. Ezért, ha önre hallgatnánk, akkor a magyar pénzügyi rendszer a legnagyobb bajban lenne, hiszen arra törekednénk, hogy vagy erős vagy gyenge legyen a forint, és ebből a költségvetésnek osztalékként befizessük a nyereségünket. Ez nagyon nagy hiba lenne, ez óriási hiba lenne.

Éppen ezért helyesen a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó jegybanktörvény kimondja, hogy függetlenül a kormánytól, függetlenül a pártoktól és függetlenül a pénzpiaci lobbicsoportoktól önállóan és függetlenül dönt minden egyes kérdésben.

Támogatja-e a kormány egy egészségügyi szűrőközpont felállítását Devecser városában?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – Államtitkár Úr! Orbán Viktor miniszterelnök a választások eredményét értékelve kiemelte: a választópolgárok ítéletet mondtak. Így van! A választópolgárok ítéletet mondtak a Veszprém megyei Devecser településen is. Ítéletet mondtak arra a tevékenységre, amelyet a kormánypárt az elmúlt években, a kormánypárti vezetésű város az ő érdekükben kifejtett. Tegnap óta jobbikos vezetése van Devecser városnak, és a fideszes vezetést lecserélték a választópolgárok.

– A vörösiszap-katasztrófa után önöknek addig volt fontos Devecser, amíg abból politikai tőkét lehetett kovácsolni, azonban a kártérítések és az egészségügyi hatások ügye egészen hosszan elhúzódtak. A mai napig is, hiszen a vörösiszap-tározókból szálló por hatásai sok-sok éven keresztül akkumulálódnak a szervezetben, sokkal később jelentkeznek a megbetegedések, és a devecseri állampolgárok továbbra is aggódnak az egészségükért. Aggódnak, mert sok a légúti megbetegedés, amely nyilvánvalóan összefüggésbe hozható a vörösiszap-tározók kiporzásával és a vörösiszap-katasztrófa utáni időszakkal.

– Államtitkár Úr! Határozottan gondolom: megérdemlik a devecseri polgárok, hogy az állam, a kormányzat együttműködésben a devecseri városvezetéssel egy egészségügyi állandó szűrőközpont felállítását kezdeményezze. Nyilvánvaló, hogy Devecser városnak önmagában erre nincs meg a megfelelő forrása, a kormánnyal együttműködve tudja csak ezt végrehajtani. Ezért Ferenczi Gábor frissen megválasztott polgármester úr üzenetét is tolmácsolva kérdezem:

– Partner-e a kormány abban, hogy egy folyamatosan működő egészségügyi szűrőközpont álljon fel Devecserben, és így biztosítsuk az ottani emberek egészségét,  nyugalmát a vörösiszap-katasztrófa és az azóta is elhúzódó szállópor-szennyezéssel kapcsolatos félelmeik terén?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! A devecseri egészségügyi szűrőközpont a kormányhatározat alapján 2010. december 15-től 2011. december 31-ig a területi illetékességű ÁNTSZ szakmai felügyelete mellett működött. Ez idő alatt Devecser város és az iszapkatasztrófa által sújtott nyolc település lakosait látta el. A szűrőközpont fő feladata a vörösiszap feltételezett hatásaival kapcsolatosan felmerült kérdések vizsgálata, az iszapkatasztrófa által érintett lakosság egészségi állapotának figyelemmel kísérése, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet részére történő folyamatos, pontos adatszolgáltatás, valamint az általános szűrések elvégzése volt.

– A szűrőközpontban tüdőgyógyászati, belgyógyászati, gyermekgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, sebészeti és nőgyógyászati vizsgálatokat végeztek. Az elvégzett vizsgálatok több részből álltak: korábbi betegségekre, gyógyszerszedésre, panaszokra, káros szenvedélyekre, a káresemény alatt vagy után jelentkező panaszok felmérésére irányultak.  Részletes fizikális vizsgálat történt, különös tekintettel az esetleges marással kapcsolatos sérülésekre, a tüdő, valamint a felső légúti irritatív és/vagy hurutos tünetekre. A légzésfunkciós vizsgálat az egyik legmodernebb típusú mérőeszközzel történt. 2011. március 1-jétől a vizelet nehézfémtartalmának meghatározását is bevezették. A  klinikai laboratóriumi vizsgálatok a Máltai Szeretetszolgálat mobil tüdőszűrő-állomásának közreműködésével, a 25 különböző paraméter meghatározásával, havonta végzett tüdőszűrést,   és egyéb szakorvosi vizsgálatok is történtek. A bármilyen okból kiszűrt beteg további ellátásáról a szakorvosi rendelő gondoskodott. Az ismételt megjelenéseket is figyelembe véve a szűrőközpont szolgáltatásait összesen 4677 alkalommal vették igénybe. A legtöbben Devecserből és Kolontárról, a két leginkább elöntött településről érkeztek, kétharmadában nők.

+

KEPLI LAJOS: – Államtitkár Úr!  Amit ön felolvasott, abból is látszik, hogy a szűrőközpontra igény volna, és nemcsak abban az egy évben, amíg működött, hanem most is. Önök egy évvel a vörösiszap-katasztrófa után levonultak a területről, levették a kezüket Devecserről, a devecseri emberek azonban ott maradtak, és továbbra is elszenvedik a hátrányos hatásait ennek a katasztrófának. Még egyszer mondom: sokszor csak évekkel később jelentkezik a hatása ezeknek a légúti megbetegedéseknek, illetve ennek a maró, lúgos vörösiszappor folyamatos belégzésének, hiszen a szél hordta a port. Az ott élő emberek biztonsága és egészségügyi felmérése érdekében szükség volna arra, hogy ez a szűrőközpont folyamatosan működjön, és rendszeres időközönként szűrje a Devecserben élő embereket.

+

RÉTVÁRI BENCE: – Tehát folytatnám: a laborvizsgálatokon volt a legnagyobb arányú a megjelenés. Biztosítva volt a lehetőség az egészségi károsodás kiszűrésére és időben történő kezelésére mindenki számára. A szűrőközpont ötezer vizsgálata a kormányhatározat sikeres végrehajtását tükrözi. A devecseri lakosságnak – ebből az ötezer vizsgálatból kiderül – az egészségügyi állapota, ahogy azt a szűrőközpont működési tapasztalatai, komplex eredményei is bizonyítják, mutatják, nem rosszabb, mint az ország más térségeinek átlaga. Mindezekből adódóan új egészségügyi szűrőközpont létesítésére nincs szükség, viszont az azóta is működő egészségfejlesztési iroda hosszú távon is biztosítja a szükséges szűrések megszervezését, tehát a helyi lakosság egészsége és védelme biztosítva van.

Minden gyereknek lesz lehetősége megtanulni úszni?

SIMON RÓBERT BALÁZS, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Mindnyájunk előtt ismert: a kormány az elmúlt időszakban komoly erőfeszítéseket tesz és tett annak érdekében, hogy a testnevelést hangsúlyossá tegye az iskolákban. A mindennapos testnevelés felfutó rendszerben történő bevezetése a közoktatási intézményekben azzal is jár, hogy egyre több tornateremre, tornacsarnokra és uszodára van szükség. A kisebb városokban és a kistelepüléseken élő gyermekek közül csak kevesen járnak úszásoktatásra. Jelenleg harminc olyan járás van, amelyben nincs megfelelő létesítmény, a legközelebbi uszoda ugyanis több tíz kilométerre van. Balassagyarmatról például inkább a határ túloldalára, a szlovákiai Nagykürtösre járnak, mert a legközelebbi hazai uszoda 50 kilométerre, Salgótarjánban található. Ezeknek az iskoláknak az utaztatás miatt több nehézséggel is meg kell küzdeniük, egyrészt a pluszköltségekkel, amelyek elsősorban a szülőket terhelik, másrészt pedig az idővel.

– Az új köznevelési rendszerben az állam kezébe vette az intézmények fenntartását, így az uszodaépítéseket, a tanterembővítéseket, az új tantermek és tornacsarnokok építését egyaránt. Tudomásom szerint a kormány vállalta, hogy elkészít egy olyan országos fejlesztési tervet, amelynek nyomán jelentősen fejlődhet a köznevelési infrastruktúra. E felelősségvállalás alapján választókörzetemben, Győrben például 3,2 milliárd forint állami támogatásból ez év decemberében kerül átadásra egy modern uszodakomplexum, amely a versenysport mellett kitűnő lehetőséget biztosít majd a győri iskolások kötelező úszásoktatásának lebonyolítására is. A mozgás iránti igényt ugyanis már gyermekkorban fel kell ébreszteni, stratégiai ügyként kell kezelni az ifjúság egészséges életre nevelését szolgáló sportot. Ahhoz, hogy egy nemzet egészségtudatos legyen, célirányos, jól átgondolt beavatkozásokra van szükség. Mindezek alapján kérdezem:

– Minden gyermeknek lesz-e lehetősége megtanulni úszni?

– Mi várható a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programtól?

+

 SIMICSKÓ ISTVÁN, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Nagyon fontos kérdést tett fel. A kormány elhatározott célja az, hogy egészséges nemzedékeket neveljen fel és a sportot használjuk eszközként ehhez. 2010-ben  ezért úgy döntöttünk, hogy bevezetjük a mindennapos testnevelést. Ennek kézzelfogható eredménye már most látszik: 890 ezer gyermek legalább a testnevelésórák alkalmával mozog rendszeresen. A kormányzati döntéseknek egy másik pozitív hatása is érzékelhető: 100 ezerrel nőtt az igazolt utánpótlás-korosztályú sportolók száma, 230 ezerről 330 ezerre. A felnőtt lakosság esetében is lényeges változás történt: 2009-ben mindösszesen 5 százaléka sportolt az embereknek, mára ez a szám megháromszorozódott. Ezek kézzelfogható eredmények.

– Képviselő Úr. Ön azt kérdezte: megtanulhat-e minden magyar gyermek úszni? A kormányzatnak az a célja, hogy a sportolás feltételeit is biztosítsa. Ebben az évben 6 milliárd forint áll rendelkezésre tanuszoda-építésre és tornaterem-építésre, ebből mindösszesen 23 tanuszodát tervezünk felépíteni és 25 tornatermet. Minden járásban lesz tanuszoda, hogy a gyermekeink valóban elsajátíthassák az úszás minden fogását. Az úszószövetséget 300 millió forinttal támogattuk abban, hogy a „minden gyermek tanuljon meg úszni” program elindulhasson, sőt a kormányzat a tanuszodák üzemeltetését is átvállalja.

– Hadd tegyem hozzá: ez csak első üteme a fejlesztésnek. A jövő évi költségvetésben szeretnénk további lépéseket tenni pont azért, hogy minden járásban legyen tanuszoda, hogy ne kelljen sokat utazni a gyermekeknek, és adott esetben lehetőség legyen két testnevelésóra összevonásával az úszásoktatásra is. Az ország számos pontján már épülnek sportcsarnokok, uszodák. Budapesten például Újbudán befejeződik a Tüskecsarnok két uszodával, köztük egy 50 méteres versenyuszoda és egy 25 méteres tanmedence állítható aljzattal, ami jövőre átadásra kerül. A Dagály uszoda is bővítésre kerül, ezt a 2021-es vizes vb-re megépítjük. A Nyéki uszoda még egy medencével bővül a XI. kerületben. De ahogy ön is említette győri emberként: a 3,7 milliárdos kormányzati támogatásból megépülő úszócentrum a győri és a Győr környéki gyermekek számára nagyon komoly lehetőségeket biztosít majd, egyúttal az európai ifjúsági olimpiai fesztivál méltó helyszíne is lesz. Nagyon komoly erőfeszítéseket tettünk és kívánunk tenni tehát a jövőben is pont azért, hogy a gyermekeink sportolhassanak, pont azért, hogy minden gyermek megtanulhasson úszni.

+

SIMON RÓBERT BALÁZS:  – Örömmel hallottam államtitkár úr részletes és pozitív válaszát. Természetesen egyetértek vele. Köszönöm.

Miért szán kevesebb pénzt a kormány a lakosság széles körét érintő energiatakarékossági beruházásokra, mint a stadionépítési programra?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Államtitkár Úr! A választási kampány hajrájában megjelent egy pályázati kiírás, és állítólag majd ezt követi még másik kettő, melyek keretében 25-35 ezer forintot nyerhetnek új hűtőgép vásárlásához nyugdíjasok és nagycsaládosok, 2200 szerencsés háztartás lecserélheti a nyílászáróját, illetve 1500 a kazánját. Az összesen 2,7 milliárdos keret valószínűleg néhány nap alatt ki fog merülni vagy már ki is merült, pedig borzasztó nagy szükség lenne több nagyságrenddel nagyobb, a lakosság széles körét elérő, energiatakarékosságot ösztönző programra.

- Felmérések szerint a háztartások egyötöde tervez energia-korszerűsítést. A felújítást tervező háztartások 41 százaléka továbbra is a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. Úgy tűnik, az emberek jó része nem hisz abban, hogy energiatakarékosság és az energiahatékonyságának javítása nélkül csupán a kormányzati rezsicsökkentési kampánnyal lehetne tényleges rezsicsökkentést elérni. Ahhoz, hogy a kormány által készített nemzeti épületenergetikai stratégia céljai teljesüljenek, évente legalább 69 milliárd forintot kellene lakáscélú energiahatékonysági programokra költeni. Ezért a kérdésem:

– Mikor jutunk el oda, hogy a lakossági energia-korszerűsítésre legalább annyi pénz jusson, mint a stadionokra?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő Asszony! Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a legolcsóbb energia az el nem használt energia. Éppen ezért a kormány kiemelt célkitűzései között szerepel az energiahatékonyság és az energiatakarékosság javítása és ezzel összefüggésben a megújuló energiák alkalmazásának növelése.

– A lakóépületek energetikai felújításának támogatását még az első Orbán-kormány indította el 2001-ben a panelprogram meghirdetésével. Ezt követően éves rendszerességgel jelentek és jelennek meg pályázatok, melyek finanszírozását a hazai költségvetés biztosította. A panelprogramok keretében eddig felhasznált 68 milliárd forint összegű támogatás 54 százalékát, azaz 37 milliárd forintot a 2010-2014 közötti kormányzati ciklusban kapták meg a pályázók. A lakóépületek energiahatékonyságának és műszaki biztonságának fejlesztése érdekében az elmúlt négy évben összesen közel 50 milliárd forint támogatást folyósított a kormány, melynek köszönhetően több mint 220 ezer család otthonában valósulhattak meg energetikai beruházások.

- Idén szeptember végén a fejlesztési tárca három új pályázati konstrukciót hirdetett meg: A pályázatok keretében lehetővé válik elavult háztartási gépek, kazánok és nyílászárok energiahatékonyságot eredményező cseréje. A társasházak komplex épületenergiai felújítására is 000hirdetünk meg pályázatot, így összesen a közel 13 milliárd forintos támogatásnak köszönhetően további 44 ezer család otthonában valósulhat meg energiamegtakarítást eredményező fejlesztés.

+

SCHMUCK ERZSÉBET: – Államtitkár Úr! Ígéretet, különösen a kampányidőszakokban,  rengeteget hallottunk. Ígértek már 500 milliárd forintos tőkével felállítandó zöldbankot és szén-dioxid-kvótából finanszírozott otthonzöldítési programot. Ami tény: az úgynevezett épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat az idén is nevetségesen alacsony összeggel, 743 millió forinttal gazdálkodik. A hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez címen szereplő 100 millió forintos tétel szánalmasan alacsony összeg. Ez egyúttal meg is mutatja, mennyire érdekli a kormányt, hogy segítsen a lakosság energiaköltségeinek leszorításában.

+

FÓNAGY JÁNOS: – Kérem a tisztelt képviselő asszonyt, azért vegye figyelembe: az elkövetkezendő hét évben tervezendő „zöld-program”, amelyhez az Európai Bizottság jóváhagyása is kell, közel 500 milliárdos támogatásra ad lehetőséget. Kérem, ne becsülje le ezt az összeget!

Mikorra készülhet el Balf és Felsőrákos közötti kerékpárút?

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): – Államtitkár Úr! A Fertőrákos és Balf települések közötti kerékpáros közlekedés megoldása több mint két évtizedes probléma, aminek rendezését a magyar kormány magára vállalta. Első körben, még 2012-ben 450 millió forint kormányzati támogatást kapott a térség ahhoz, hogy a meglévő kerékpárutak rekonstrukciója megtörténhessen a XXI. századi minőségi elvárásoknak megfelelően. És ahhoz is, hogy  a hiányzó Fertőrákos és Balf közti szakasz engedélyezési és kiviteli tervdokumentációi elkészülhessenek, megalapozva a további - elsősorban uniós - források bevonását a feladat megoldása érdekében.

– Jelenleg a Balf és Fertőrákos közötti kerékpáros közlekedés a közúton történik, a Fertő tó körbe-kerékpározhatósága ezen az egyetlen szakaszon szakad meg. Ráadásul a Balf és Fertőrákos közti 8526-os útszakasz állapotáról tudni kell, hogy közlekedésbiztonság szempontjából elfogadhatatlanul rossz minőségű, balesetveszélyes, a hiányzó láncszem pedig akadálya a többmilliárdos fejlesztésű turisztikai célpontok gyors, biztonságos és kényelmes megközelíthetőségének. Rendkívüli balesetveszélynek vannak kitéve a helyben lakók, a szőlősgazdák és a kerékpáros turisták, akiknek száma egyre növekszik.

– Az elkészült tervek birtokában a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közös konzorciuma tavaly ősszel sikeresen pályázott a nyugat-dunántúli operatív program rendelkezésére álló EU-s forrásokra. A szükséges pénzeszközök rendelkezésre állnak a kerékpárút kivitelezésére, a megvalósítás során a konzorcium mindent megtett, hogy a tényleges munkák megkezdődjenek. Ezért is kérdezem:

– Mikorra várható, hogy elkészül a Balf és Fertőrákos közti kerékpárút, pontosabban a kerékpározható három méter széles mezőgazdasági út a szőlők között teljes hosszában?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A Fertő menti kerékpáros útvonal, a magyar szakasz kerékpárforgalmi létesítményeinek építésére és fejlesztésére 2013-ban mintegy 450 millió forintot csoportosítottunk át. Ebből a forrásból indult meg a tervezése, valamint egyes, nem építésiengedély-köteles szakaszokon a kivitelezés és a felújítás is.

– A hiányzó szakaszok megépítésére a regionális operatív programban mintegy 700 millió forint áll rendelkezésre. E forrást a kiviteli tervek és a végleges költségvetés ismeretében 2014 tavaszán további 105 millió forinttal egészítettük ki. A nem engedélyköteles szakaszok kivitelezése várhatóan még az idén megkezdődik, 2015 nyarára be is befejeződik. Egy kivétellel az összes engedélyköteles szakasz jogerős építési engedéllyel rendelkezik, az engedélyek birtokában jövő tavasszal megindulhatnak és a nyár végére le is zárulhatnak a munkálatok. A Fertő-parti településeken a fejlesztés keretében többségében belterületi kerékpársávok és kerékpáros nyomvonalak kialakítását tervezzük. A Fertőrákos-Balf és Balf-Fertőboz között osztrák mintára a mezőgazdasági utakat tesszük kerékpározhatóvá.

+

FIRTL MÁTYÁS: – Államtitkár Úr! A kérdést valójában azért kellett feltennem mint a térség országgyűlési képviselője, hogy egyrészt megköszönjük azt a 450 millió kormányzati támogatást, amivel a meglévő kerékpárút fejlesztése megtörtént, másrészt a térségben végrehajtandó nagyfokú fejlesztések - amelyek történetesen a fertődi Esterházy-kastély, a fertőrákosi fejlesztések - mind azt indokolják, hogy ez az út mielőbb megvalósuljon. Ebben a szándékot köszönjük, és azt is köszönjük, hogy az elkövetkező időben erre nagyobb hangsúlyt fognak fordítani.

– Azért fontos ez, mert az itt élő kis- és középvállalkozóknak, akik a turizmusból, az idegenforgalomból élnek, nagyon fontos, hogy valóban európai mintájú kerékpárúton körbe-kerékpározható legyen a Fertő tó. Ha pedig a három méteres mezőgazdasági utat is igénybe lehet venni, az valóban az ott élő gazdáknak, mezőgazdaságból élőknek a létét a segíti. Köszönöm megtisztelő válaszát, és bízunk benne, hogy akkor tavasszal elkészül az út.