Azonnali ütközet

Mit kívánnak tenni a több mint 27 ezer rendvédelmi, nemzetbiztonsági és honvédelmi dolgozó megtakarításának visszaszerzéséért? Érettségi 2015! A 24. óra után tarthatatlan az ápolók helyzete! Miért kapott engedélyt a balatonfenyvesi kikötőberuházás? Mit tesz a kormány a teljes foglalkoztatás elérése érdekében?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Mit kívánnak tenni a több mint 27 ezer rendvédelmi, nemzetbiztonsági és honvédelmi dolgozó megtakarításának visszaszerzéséért?

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): – Tisztelt Országgyűlés! Mint emlékezetes, Szijjártó Péter még az utolsó pillanatban is kimenekíthette az egyik külügyes cég vagyonát a bedőlt Quaestorból. Amit Szijjártó Péter megtehetett, az a Honvéd Egészségpénztárnak már nem sikerült, pedig azonnal intézkedtek, amint a médiából értesültek a Buda-Cash csődjéről. A DRB banknál vezetett számlájukról azonnal továbbutalták az egészségpénztár ott elhelyezett mintegy 1,8 milliárd forintját. Ennek következtében ugyan az egészségpénztár egyenlege lenullázódott, azonban az átutalt pénz soha nem érkezett meg a másik számlára. A Magyar Nemzeti Bank magyarázata szerint az átutalás a már elrendelt korlátozások miatt nem teljesült, az egészségpénztár egyenlege visszaállt. Ez első hallásra megnyugtatónak tűnhet, azonban a további kérdésekre adott válaszokból kiderült: az egészségpénztár pénzét eltüntette a Buda-Cash csődje, vagy ahogy önök szokták mondani: odalett. Legfeljebb a távoli jövőben, a felszámolási eljárás végén juthatna pénzéhez, ha lenne miből kifizetni.

– Államtitkár Úr! A milliárdos nagyságrendű összeg hiányában a Honvéd Egészségpénztár működése megbénult. Ez több mint 27 ezer katona, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozó egészségpénztári befizetését érinti, aminek következtében műtétek maradhatnak el, emberek életét és egészségét veszélyeztetve. Ezek az emberek nem tőzsdéztek, hanem a kormány által is támogatott megtakarítási formát választották, és kifejezetten egészségük megőrzése érdekében tették félre pénzüket.

– Államtitkár Úr! Önök a magas hozammal kecsegtető, kockázatos Quaestor-kötvényekbe befektetők kártalanítására külön törvényt alkottak. Eközben azonban tétlenül nézik, hogy a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több tízezer munkavállalójának eltűnik az egészségmegőrzési céllal félretett megtakarítása. Az MNB válaszából világosan kiderül: itt már csak jogalkotással, törvénymódosítással lehet a helyzetet kezelni, ezért kérdezem:

– Kezdeményezi-e a Belügyminisztérium a Quaestor-törvény módosítását akként, hogy a kártalanítási alapból ehhez az 1,8 milliárd forinthoz ez a közel 27 ezer munkavállalójuk hozzájuthasson?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ön 2015. április 20-án a ugyanebben a témában azonnali kérdést adott elő, amelyre dr. Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke választolt  itt a tisztelt Ház falai között. Válaszában alelnök úr elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2013. évi CXXXIX. törvény 80. § (1) bekezdése alapján jár el ebben az ügyben, ez pedig azt jelenti, hogy az érintettek egészen addig nem jutnak hozzá a megtakarításaikhoz, amíg a Dunántúli Regionális Bank és a köré szerveződő bankcsoport felszámolása be nem fejeződött. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi helyzet következtében sok ember került nehéz helyzetbe, de a Magyar Nemzeti Banknak kötelessége a törvény szerint eljárni.

– Ami a Belügyminisztériumot illeti: 1023 rendvédelmi hivatásos érintett ebben az ügyben. Szeretném azt is elmondani: a Belügyminisztériumnak se irányítási, se felügyeleti jogköre nincs a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztár fölött. Ez a pénztár az 1993. évi XCVI. törvény alapján önállóan működő, önkormányzatisággal bíró szervezet. Azonban a tárcához és más tárcákhoz és a társszervezetekhez kötődő nagy taglétszám miatt munkáltatóként fontos szempont a pénztártagok megtakarításának megőrzése, ezért természetesen nem mindegy a Belügyminisztériumnak sem, hogy hozzájuthatnak-e a pénzükhöz. A Belügyminisztérium a jelenlegi jogszabályok alapján ebben a helyzetben a Magyar Nemzeti Bank álláspontját osztja. Bízunk abban, hogy a felszámolási eljárást követően az érintettek a pénzükhöz hozzájuthatnak.

+

HARANGOZÓ TAMÁS: – Államtitkár Úr! A Magyar Nemzeti Bank alelnöke itt, ebben a teremben mondta, és valóban önökre mutatott, hogy ezt a jelenlegi törvények szerint nem, törvénymódosítással azonban lehetne kezelni. Az volt az egyszerű kérdésem, hogy önök a Quaestor-alapot, a Quaestorról szóló törvényt módosítják-e annak érdekében, hogy a BM és a HM több tízezer vétlen munkavállalója hozzájusson ehhez a pénzhez, vagy nem kezdeményezik ezt. Erre nem tudott választ adni.

– Államtitkár Úr! Nekem úgy tűnik a válaszukból és a viselkedésükből, hogy az Quaestor-törvény és az a Quaestor-alap nem szólt másról, mint hogy maguknak, a haverjaiknak, esetlegesen a családtagjaiknak kifizettessék a pénzt, miközben mindenki mást az út szélén hagynak. A válasza elfogadhatatlan, és úgy vélem, hogy érdemes lenne még egyszer átgondolniuk a kérdésemet, még egyszer végiggondolni a belügyminiszter úrnak is, hogy hajlandóak-e a kisujjukat megmozdítani, és egy törvénymódosítást behozni a Ház elé, hogy a munkavállalóik életét is könnyítsék és segítsék. 

+

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő Úr! Először is visszautasítom ezt a hangnemet meg azt a feltételezést, amit a hozzászólásában állított, hogy itt a Belügyminisztérium vezetői vagy a haverjaik megtakarításait helyezi előtérbe, és az út szélén hagyunk bárkit is. Szeretném hangsúlyozni: erről szó sincs, teljesen megalapozatlan és alaptalan. és ezt a feltételezést   visszautasítom.

– Ami pedig a jelenlegi helyzetet illeti: a Belügyminisztérium a hatályos jogszabályok alapján jár el. Április 14-én fogadta el a parlament az önök támogatásával is - amit köszönünk egyébként - az életpályatörvényt. Bízunk abban, hogy hogy ebben a nagyon fontos kérdésben is együtt érzünk az érintett pénztártagokkal  és olyan megoldás születik, hogy hozzájutnak a pénzükhöz.

Érettségi 2015!

HOFFMANN RÓZSA  (KDNP): – Megszólalásomban először is tisztelegni szeretnék azon 18 év körüli fiatalok előtt, akik az elmúlt hétvégén ünnepélyes keretek között elbúcsúztak a középiskolájuktól, elballagtak, hiszen életük jelentős fordulópontjához érkeztek. Úgy vélem, hogy kevesen vagyunk ebben a teremben olyanok, akiknek gyermeke, unokája, ismerőse, rokona ma ne nagy izgalommal ment volna be a középiskolájába, hiszen megkezdődtek az érettségi vizsgák. Én magam is izgulok, egykori, meg jelenlegi tanárként is, tudom, hogy milyen jelentős esemény ez életükben.

– Talán nem mindenki tudja, hogy a közoktatási, köznevelési rendszerünk egyik legrégibb intézményéről van szó: 1851 óta vannak érettségi vizsgák, és a bevezetésének időszakában bizony élénken tiltakoztak ellene a magyarok, aztán annyira szervesült az oktatási rendszerben, hogy ma már elképzelhetetlen enélkül a köznevelés rendszere.

– Érdemes a neveléstörténeti kuriózumokat megemlíteni. Egyet emelek csak ki: éppen tíz éve annak, hogy felismerve azt a szükségszerűséget, hogy az érettségi egyfelől lezárja a középiskolai tanulmányokat, másrészt utat nyit a felsőoktatás felé, kettéválasztották bizonyos mértékig a két funkciót, és kétszintűvé tették az érettségi vizsgát. Arról is érdemes megemlékezni, hogy botrányok sorozata kísérte az érettségi reformokat. Mostanában ilyenek nincsenek, hála Istennek. Kérdezem tisztelt államtitkár urat:

– Felkészültek-e megfelelőképpen az érettségi vizsgára?

– Hányan fognak érettségi vizsgát tenni?

– És ami talán a legfontosabb: hogyan halad az érettségi megkezdett megújítása, egy újabb érettségi reform?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Asszony! Valóban, ilyenkor szinte mindenki figyelemmel követi az érettségi kérdéseket, ki-ki visszagondol tanulmányaira, hogy vajon meg tudná-e ma is oldani, vagy mit tudna írni, mondani irodalom, történelem kapcsán adott tételekről. Azt hiszem, hogy egyelőre a ma elkezdődött érettségi vizsgának duplán is jó a visszhangja, hiszen technikai értelemben sikeresen indultak el az érettségi vizsgák, másrészről pedig, akik véleményt nyilvánítottak a mai kérdésekről magyar nyelv és irodalom kapcsán, általában az életszerűségét emelték ki: ez már egy másfajta érettségi vizsga, mint évtizedekkel ezelőtt, a fiatalok mai gondolkodását vizsgálja, igényes, érdekes vagy okosabb a korábbi rendszernél. Tehát azt hiszem, hogy jól indult el ez az érettségi időszak.

– Örömmel mondhatom el, hogy az emelt szintű érettségi vizsgákra jelentkezőknek a száma emelkedett az elmúlt év május-júniusi vizsgaidőszakhoz képest. Tehát többen tesznek emelt szintű vizsgát. Nyilván ez azt is jelenti, hogy a felsőfokú intézmények iránti érdeklődésük, továbbtanulási igényük magas a fiataloknak, és a kormánynak az elmúlt évekbeli politikáját ért kritikát, amit sokan mondtak, hogy megpróbálja a fiatalokat távol tartani a továbbtanulástól vagy az emelt szintű érettségitől, ezt maguk a diákok cáfolják meg. Tehát a fiatalok igenis szeretnének továbbtanulni. Ha a magyar nyelv és irodalmat, a mai tárgyakat nézzük, akkor 77 975 vizsgázó középszinten, míg emelt szinten 1904 vizsgázó kezdte meg ma reggel a 240 percig tartó vizsgáját.

+

HOFFMANN RÓZSA: – Államtitkár Úr! Ezek a válaszok megnyugtatóak voltak, de önmagában az a körülmény, hogy évről évre többen jelentkeznek emelt szintű vizsgára, azért sok mindent jelent. Számomra például azt, hogy a mai fiatalok között is nagyon sokan vannak, akik képesek és készek arra, hogy igényesen, komolyan vegyék a tanulmányaikat. A vizsgakérdéseknek a minősítése minden évben slágertéma, ismerem én is a kérdéseket, valóban jók voltak.

– Szeretném mindazonáltal megismételni azt a véleményt, hogy az érettségi reform 2005-ben nagyon sok kritikával kísért reform volt, a generális hibái megmaradtak, mindamellett, hogy nagyon sok javítást eszközölt az oktatásirányítás az elmúlt négy évben. És szeretném siettetni és sürgetni hogy a generális felülvizsgálata az érettséginek megtörténjék, hogy ne halljuk azt nap mint nap az egyetemi kollégáktól, hogy egyre rosszabb tudással mennek a fiatalok a felsőoktatásba, ami persze így generálisan túlzás, de hát azért ebben is van valami igazság.

+

RÉTVÁRI BENCE: – A kormánynak az is feltett szándéka, hogy aki beiratkozik egy gimnáziumba, az el is végezze. A szakközépiskolában szintén, az egyetemekről nem is beszélve, ugyanez a cél, hiszen mindegyik intézménytípusnál akár 30-40 százalékos is lehet azoknak az aránya, akik elkezdik a tanulmányaikat, de nem fejezik be.

– Mi annak örülnénk, ha mindenki, aki elkezdi a gimnáziumot, aki elkezdi az egyetemet, elkezdi a szakközépiskolát, az be is fejezné azt, így 15-20-30 vagy 40 százalékkal nőne az érettségizettek, a szakképzettek vagy pedig a diplomások száma Magyarországon. Ezért fogalmaztuk meg mind stratégiai szinten, mind törvénymódosítási szinten azokat a javaslatokat, amiket a parlament elfogadott az elmúlt időszakban. Még hadd mondjak egy adatot: a mai napon a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi 1074 helyszínen, míg az emelt szintű 50 helyszínen zajlott.

A 24. óra után tarthatatlan az ápolók helyzete!

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): – Képviselőtársaim! Kétségtelenül kijelenthető, hogy az ápolás ügye a 24. óra után jár, az ápolók ügye és helyzete tarthatatlan. Ezt a kilátástalan helyzetet erősítette meg a Magyar Ápolási Egyesületnek a múlt héten tartott konferenciája. Beazonosította a szakma grémiuma azt a három területet, így a munkabérek kérdését, a munkakörülmények kérdését és az utánpótlás kérdését, amelyre alapozva megállapítható: valóban a 24. óra után jár az egészségügyi dolgozók helyzete, így az ápolók helyzete is. Elsődlegesen, ami a munkabéreket illeti, az már szinte köztudomású: az ápolók túlnyomó többsége, 70 százaléka garantált bérminimumból él, és csak 10 százalékkal magasabb ez a bér, mint a minimálbér. Munkakörülményeiket tekintve eszközhiánnyal küzdenek, stresszes, pszichésen, fizikálisan is megterhelő körülmények között dolgoznak, nem kellő biztonságú munkahelyeken. És ami a legsajnálatosabb: egy új kutatás szerint az egészségügyi dolgozók a legkevésbé egészséges dolgozói a magyar társadalomnak.

– Az utánpótlás ugyanilyen kihívást tartalmaz, ugyanis az ápolók átlagéletkora lassan eléri az 50 évet. Tíz év múlva tízezer fő fog hiányozni a rendszerből. A Jobbik úgy gondolja, őszintén kell beszélni ezekről a problémákról, a kormány azonban befogja a fülét, el akarja hallgatni a kérdéseket, nem akarja meglátni a feketében dolgozó ápolókat. Őszintén kell arról is beszélni, hogy a szűkös költségvetési mozgástérben milyen megoldást lehet találni ezekre a problémákra. A Jobbik szolidaritást vállal az ápolókkal, és hív mindenkit a május 12-én tartandó országos demonstrációra.  Kérdezzük ez alkalomból miniszter urat:

– Miért nem kívánják meghallani a problémákat?

– Öt év Fidesz-kormányzás után miért tartunk még mindig itt?

+

BALOG ZOLTÁN, emberi erőforrások minisztere:  – Képviselő Úr! Akár komolynak is érezhetném az aggodalmát, ha - ha már öt évről beszél - felsorolt volna legalább egyet vagy kettőt azok közül az intézkedések közül, amelyek konkrét segítséget jelentettek az egészségügyi szakdolgozóknak, akiknek a helyzetét természetesen a kormány nemcsak megérti, hanem kötelességének tartja, hogy javítson a munkakörülményeiken és egyáltalán az anyagi helyzetükön. Miért felejtett el arról megemlékezni, ha már öt évről beszélt, hogy 2011-ben az első intézkedések között szerepelt az egészségügyi szolgáltatóknál a fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkakörökben dolgozók esetében az illetménypótlék háromhavi összegének megfelelő juttatás kifizetése?  Ez az egyszeri juttatás a foglalkoztatótól függetlenül valamennyi egészségügyi dolgozót érintett. E három hónapra járó összeget egyszeri kifizetéssel vállaltuk az E-alapból. Ez azt jelentette, hogy akik 150 százalékos pótlékra jogosultak, azok 90 ezer forint, a 120-asok 72 ezer forint, a 35 százalékos pótlékra jogosultak 21 600 forint egyszeri juttatásban részesültek. Ez 68 100 főt érintett, összesen 5,6 milliárd forintot fizettünk ki erre.

– A következő intézkedés: 2012-2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó, ezen belül mintegy 75 ezer egészségügyi szakdolgozó részesült béremelésben. A diplomás egészségügyi dolgozók béremelése meghaladta a havi bruttó 41 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy két évvel ezelőtt 24 százalékkal emelkedett a havi átlagjövedelme az egészségügyi szakdolgozóknak. Az ágazat bérfejlesztéséhez kapcsolódóan összesen 76 milliárd 690 millió forint többletkifizetés történt. Fontos az egészségügyi ágazati előmenetel-rendszer, amit a szakmai szervezetek bevonásával alakítottunk ki. Van még tennivaló, ebben önnek igaza van, de hogy semmit nem tettünk volna az elmúlt öt évben, azért ezt még egy ellenzéki képviselőtől is túlzásnak tartom.

+

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY – Miniszter Úr! Ne a múlt számaival takarózzanak; a jelen adataival és tetteivel hívják fel a figyelmet, a jövőben elvégzendő tevékenységekkel válaszoljanak a probléma megoldására! Önök rendre elvették az orvosok jövőképét, rendre elvették az ápolók jövőképét és az összes szakdolgozó jövőképét. A múlt számaival, eredménytelenségével takaróznak. A viszonválaszában, kérem, beszéljen a jövőről, és mondja el, mit tervez a minisztérium, hogy ezt az áldatlan állapotot, a 24. óra után tartó állapotot végre megoldja.

+

BALOG ZOLTÁN: – Képviselő Úr! Süketek párbeszédére nincs nagyobb bizonyíték, mint ha felolvas valamit anélkül, hogy meghallotta volna, mit mondtam. Tehát önnek a múlt az, hogy másfél évvel ezelőtt 24 százalékkal növekedett a jövedelem ezen a területen. Ha ez a múlt, akkor valóban minden évben lehetne szerintem 10-20-30 százalékos jövedelememelkedést elérni, biztos jólesne mindenkinek. Szerintem az egy felelős kormányzás, ha az ember nem ígérget, hanem megnézi, hogy a gazdasági növekedésmilyen lehetőségeket ad, és nem felvett hitelekből adósítja el az országot, miközben pedig látszatintézkedéseket folytat.

– Képviselő Úr! A következő időszakban az emberi erőforrás fejlesztési operatív programból a felzárkóztató ápolói egészségügyi szakképzési programot indítjuk el azoknak, akik az OKJ-s képzést megelőző régi szakképesítéssel rendelkeznek. 14 ezer szakdolgozó részesül térítésmentesen 440 millió forint állami támogatásból a kötelező továbbképzés térítésmentesítésére. Egy következő programunk 2015-ben a pályaválasztást támogató ösztöndíjprogram: 2,2 milliárd forint. És legalább ilyan fontos a nővérszállók felújítása, amire a programunkat éppen most készítjük.

Miért kapott engedélyt a balatonfenyvesi kikötőberuházás?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Képviselőtársaim! „Széles a Balaton vize, keskeny a híd rajta, / Nem zörög a nyárfalevél, ha a szél nem fújja.” Megérdemelnék, hogy büntessem önöket, hogy ezt énekben mondjam el, de kihagyom. Ez a széles Balaton-víz most elkezd egyre keskenyebb lenni, és elkezdünk emiatt sokan aggódni, de főleg helyiek, akik 18 évig sajnos nem vették észre azt, hogy mi készül, most viszont, amikor megjelentek ott a gépek hatalmas mennyiségű töltelékkel, hogy megcsinálják a mólókat, egyre többen figyelnek erre.

– Képviselőtársaim! A Balatont mindenki ismeri, és képzeljenek el négy teljes focipályát, négy hektárt, ahogy bemegyünk a Balaton vizébe 500 méterre Balatonfenyvesnél, és elkezdünk egy Monacóban is párját ritkító méretű kikötőt megépíteni. Erről már fotók vannak az interneten, ahogy borogatják befelé a kőtörmeléket a mólóknak a megépítéséhez, ami teljesen jogszerű engedélyek kapcsán zajlik, sőt közel 800 milliós EU-s támogatást is élvez ez a program.

– Nyilvánvalóan a kérdés nem az számomra, hogy miért épül jogszerű engedélyek alapján, hanem az, hogy hogyan kaphatott engedélyt egy ilyen? Hogyan kaphatta meg az engedélyt egy európai uniós madárvédelmi irányelv és élőhelyvédelmi irányelv hatálya alá tartozó, Natura 2000-es területen lévő 4 hektárnyi területen egy ilyen fejlesztésre úgy, hogy a környezetvédelmi hatóságként eljáró nem tudom, micsoda - mert szakmai hatóságnak nem nevezem - mindössze azt mondja, hogy ennek nincsenek környezeti hatásai. Tehát 4 hektáron kikotorják a Balatont, amikor a hatóság előírja, hogy ívási időszakban nem lehet, majd meghosszabbítják ívási időszakra a teljes kotrási tevékenységet, amire a hatóság azt mondja: nincs ennek környezeti hatása. E nyilvánvalóan a környezetvédelmi intézményrendszer összeomlását jelenti, de örülnék, ha nem így lenne. Nagyon kíváncsi lennék:

– Milyen megfontolások alapján adta ki a hatóság az engedélyt?

– Mi alapján gondolta azt, hogy 65 ezer köbméter iszap kikotrása nemcsak környezetvédelmi feladattal és kockázattal nem jár, hanem gyakorlatilag nem is ró feladatot a társadalomra?

+

L. SIMON LÁSZLÓ, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselő Úr! Lelki szemeim előtt megjelentek azok a gépek, amelyek - hogy idézzem önt - hatalmas mennyiségű töltelékkel jelentek meg. Hurkatöltés és kolbásztöltés, amit vizionáltam, de legyünk komolyak, és nézzük végig a tényeket. A vitorláskikötőre a létesítési engedély iránti kérelem 2014. október 16-án érkezett meg a Nemzeti Közlekedési Hatóság hajózási hatósági főosztályára. Az elsőfokú hatósági döntés 2014. november 7-én született. Arról kell tájékoztatnom, hogy a kormányhivatal az első körben nem engedélyezőként vesz részt az eljárásban, hanem mint szakhatóság. A mederkezelő, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki kirendeltsége 2015. február 15-én járult hozzá a kivitelezési munkák megkezdéséhez. Az eljárásban a jogszabályi előírásoknak megfelelően a következő szakhatósági állásfoglalások kiadásánál működtek közre állami szervek: Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, Balatonfenyves jegyzője mint építésügyi hatóság - tehát nemcsak állami, hanem egyéb más szervek is részt vettek -, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala és a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala.

– Képviselő Úr! Arról tudom tájékoztatni, hogy a projektben a kotrási iszap elhelyezésével kapcsolatosan a hatóságok környezetvédelmi engedélyezést kizáró okot nem találtak. A tevékenységnek jelentős környezeti hatása állításuk szerint nincs, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem találták szükségesnek. Amit ön elmondott, az az ön véleménye, a szakmai hatóságnak más a véleménye.

+

SALLAI R. BENEDEK:– Államtitkár Úr! Most már kezdem is érteni a dolgot, mert ha államtitkár úr hurka- és kolbásztölteléket vizionált, akkor a hatóságok is ugyanezt tehették. Valószínűleg, ezért mert nem gondolták, hogy ennek környezeti hatása van, nem gondolták, hogy valaki köveket fog hordani és beleteszi a Balatonba.

– Államtitkár Úr  Ön elmondta, hogy hány hatóságot járt meg, és pont ez az, ami aggasztó. Ha ennyi hatóságból senki nem gondolta azt, hogy ennek környezeti hatása lenne, ha ennyi hatóságból senki nem gondolta azt, hogy itt kellene társadalmi egyeztetést folytatni, ha ennyi hatóságból senki nem vette észre azt, hogy a Natura 2000-es hatásbecslés előírt kötelező eleme kellene hogy legyen a fejlesztésnek, akkor ez nyilvánvalóan arra mutat rá, hogy ezek a hatóságok teljes mértékben inkompetensen jártak el. Az, hogy az én állításom és a hatóság állítása mennyire megalapozott, ezt nyilvánvalóan nem lehet itt összehasonlítani, de egyet biztosan állítok: azok a szakhatóságok, amelyekből az egyik azt mondja, hogy a beruházás hatásait a tó vízminőségére és élővilágára csak becsülni lehet, de nem becsüli meg, a másik pedig azt mondja, hogy környezeti hatások nem származnak, azok nyilvánvalóan teljes mértékben inkompetensek, és nem kellene rájuk bízni ilyen döntéseket.

+

L. SIMON LÁSZLÓ: –  Képviselő Úr! Idézem még egyszer: a kotrási iszap elhelyezésével kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merül fel. Ebből nem következik az, hogy nincs környezeti hatása. Már hogyne lenne környezeti hatása, képviselő úr? Csak nem káros! Amit ön vizionál, az nem felel meg a valóságnak! A kikotort anyag a fenyvesi berek területén létesítési engedéllyel rendelkező hulladéklerakóban lesz elhelyezve. A Rigó-árokból befolyó, barna színezetű, úgynevezett berekvíz kémiai összetétele nem jelent veszélyt a Balaton vízminőségére, nincs káros hatással a strand vizére, és a különböző célú felhasználásokat, így a csónakkikötő forgalmát sem korlátozza.

Továbbra is az EU-átlag alatti a magyar munkanélküliség, mit tesz a kormány a teljes foglalkoztatás elérése érdekében?

MENGYI ROLAND (Fidesz): – Tisztelt Országgyűlés! Az emberi élet méltóságának egyik legfontosabb letéteményese a munka. Ahol munka van, minden van. Mostanában sokat beszélünk a szegénységről és arról, hogy hogyan lehetne segíteni, és közben nem felejtjük el, hogy a szegénység elleni leghatékonyabb ellenszer a munka és az ebből származó kereset. Nem a levegőbe beszélünk tehát akkor, amikor a munkaalapú társadalom felépítését tűzzük ki célul. Biztató eredmény, hogy a foglalkoztatási ráta 2010 és 2014 között 6,8 százalékponttal, csak 2014-ben  pedig 3,7 százalékponttal 66,7 százalékra nőtt. Ugyanebben az időszakban az Európai Unió átlagában mindössze 0,6 százalékpontos javulás következett be. A foglalkoztatottak számának növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a kormány célzott foglalkoztatási programjainak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. Látszik tehát, hogy a munkaalapú társadalomért tett erőfeszítéseink nem hiábavalóak. De nem állhatunk meg itt! Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban az eddiginél több fejlesztési forráshoz jut Magyarország, amelynek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre, azaz munkahelyteremtésre, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére és iparfejlesztésre fordíthatjuk. A cél az, hogy a jelenlegi 7 százalékról 3 százalékra szorítsuk a munkanélküliségi rátát.

– Államtitkár Úr! A 28 uniós tagállam közül Magyarország csökkentette a legnagyobb mértékben a munkanélküliséget az elmúlt évben. Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése alapján pedig a magyarországi munkanélküliség a jelenlegi 7 százalékról a következő egy-másfél évben 6 százalék környékére csökkenhet. Kérdezem:

– Mit tesz a kormány a teljes foglalkozatás elérése érdekében?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Mint ahogyan ön is elmondta felszólalásában, a hazai foglalkoztatási adatok különlegesen jók. Amikor a növekedést vizsgáljuk, nagyon érdekes összehasonlítás az, hogy míg az Európai Unióban 2010 és 2014 között nem nőtt a foglalkoztatottak száma, ezzel szemben Magyarországon ugyanebben az időben, illetve 2015 első negyedévéig mintegy 12 százalékos a növekedés. Nagyon fontos hangsúlyozni: mintegy 440 ezres foglalkoztatás bővüléséből 255 ezer a hazai versenyszférában ment végbe. A munkanélküliek száma is jelentősen csökkent mintegy 150 ezerrel. A kormányváltáskori 11 százalék fölötti munkanélküliség ráta mára 7,4 százalékra esett vissza, ami jobb mutató, mint ami a svédeknél, a belgáknál, a finneknél vagy éppen a franciáknál van. Ez a szép eredmény az ország teljesítményének köszönhető, alapvetően a magyar gazdaság teljesítményének, nyilvánvalóan azért a kormány ösztönző szerepe is benne van.

– Képviselő Úr Úgy gondolom, a magyar foglalkoztatási modell működik, sikere alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Az egyik, hogy olyan foglalkoztatást elősegítő intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek a munkaerőpiac mindkét oldalán hatnak, azaz egyszerre élénkítik a munkaerő-keresletet is és a munkaerő-kínálatot is. Másrészt pedig a foglalkoztatáspolitika, a kormányzati intézkedéscsomag a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatását helyezte a középpontba. Ennek köszönhető az európai szinten is elismert eredmény. 

+

MENGYI ROLAND: – Államtitkár Úr! Ahogy említette: 2010-ben 12 százalék körül volt a munkanélküliség, most 7 százalék körül van, így eredményes és fontos, hogy továbbra sem a munka kerül adóztatásra, és tovább csökken majd a személyi jövedelemadó kulcsa. Így lehetővé válhat, hogy egy olyan országot építsünk, ahol minden ember meg tud élni a munkájából és a fizetéséből. Az ön által elmondott intézkedések és foglalkoztatáspolitikai elvek ebbe az irányba mutatnak, nagyban segítik mindenkinek a megélhetését.

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Szeretnék még egy-két kormányzati intézkedést elmondani, ami elősegítette azt, hogy Magyarországon 7,4 százalékra csökkent a munkanélküliség az elmúlt közel öt évben. A válság idején került bevezetése a munkahelyvédelmi akcióterv, amely még ma is működik, hiszen 2015 februárjában mintegy 800 ezer munkavállaló után vettek igénybe kedvezményt a munkáltatók. Vagy: a fiatalok számára az „Első munkahely” garanciaprogram, a diákmunkaprogram, a lakhatási támogatás, hogy csak a legismertebbeket említsem. Vagy: éppen a parlament előtt van az a törvényjavaslat, ami a mezőgazdasági szektorban dolgozók járulékát csökkenti. Ez 6 milliárdos csomag, mintegy 30 ezer embert fog érinteni. Természetesen a kormány tovább gondolkodik azon, hogy hogyan tudja közvetett módon is elősegíteni a foglalkoztatás bővítését, hiszen ez mindannyiunk, az egész ország érdeke. 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!