„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Becsukta a szemét vagy maszatol?

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): – Alelnök Úr! 82 önkormányzat és több mint százezer család - többnyire kispénzű család és kispénzű önkormányzat - pénze tűnt el a DRB bankból, abból a bankból, ami egy évvel vagy másfél évvel ezelőtt még takarékszövetkezetként működött, megbízható, jó bankként ismerték Somogy megyében.  Az önök bábáskodása mellett, az önök engedélyével, az önök átvizsgálása után született meg ez a bank, és önök adták meg az engedélyt arra, hogy a takarékszövetkezetből létrejöjjön. Egy olyan tulajdonosi háttérrel rendelkező bankot hoztak így létre, akikről önöknek tudniuk kellett, hiszen megvizsgálták:

– 2010. szeptember 17-én az önök jogelődje, Szász Károly írta alá azt a határozatot, amiben elmarasztalták a tulajdonosok a Buda-Cash működését. Nem kisebb szabálysértéseket írtak le, mint hogy a megbízások felvételénél jogszabályokat sértenek, a nyilvántartási rendszerben jogszabályokat sértenek, a kockázati fedezethez szükséges tőke a jogszabályoknak megfelelően nem áll rendelkezésre, az adatszolgáltatás nincs rendben, a dolgozók saját ügyleteinek nyilvántartását összemossák az ügyfelek ügyleteivel, nem felelnek meg a pénzmosás elleni törvény jogszabályi követelményeinek, kiszerveztek egy csomó mindent, ami nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, miként az informatikai rendszer sem, a házi és az ügyfélpénztár nem volt elkülönítve. Ezek egyenként is külön-külön olyan dolgok, ami miatt akár föl lehetett volna függeszteni ennek a csoportnak a tevékenységét. Ezzel szemben nem felfüggesztésre kerültek, hanem egy határozatot hoztak, hogy negyedévente számoljanak be róla, hogy hogyan fogják helyrehozni ezeket a hiányosságokat. Azt kérdezném:

– Mi történt ezekkel a negyedéves beszámolókkal?

– Önök tudtak-e róla, hogy mi folyik a bankban - hiszen asszisztáltak ezekhez a negyedéves beszámolókhoz -, vagy le se folytatták ezeket a negyedéves ellenőrzéseket?

+

BALOG ÁDÁM,  Magyar Nemzeti Bank alelnöke:  – Tisztelt Képviselők! Először is szeretném tisztázni azt a félreértést, hogy a kispénzű háztartások bajba kerülnének, hiszen az OBA megfelelő garanciát nyújt arra, hogy senkit, aki ebben a bankcsoportban kisebb pénzeket tartott – mely ráadásul 30 millió forintig terjed -, ne érjen kár. Pár napos várakozás ezt még természetesen megelőzi, ami nem kellemes, de azért korántsem olyan rossz a helyzet, mint ahogy képviselő úr ezt jelezte.

– Azt, hogy a bankokban azért történhettek visszaélések, mert engedélyt kaptak tőlünk valami másra, visszautasítom. Ezekben az intézményekben sajnos a takarékszövetkezeti idejükben is ugyanaz a tulajdonosi kör volt jelen, mint az engedélyezés után, és ezek a visszaélések sajnos már akkor is folytak és folyamatban vannak. A mi átvizsgálásunk, ami az engedélyezést megelőzte, formai vizsgálat lehetett csak. A tőkekövetelményeket kellett megvizsgálnunk, a működés módját kellett megvizsgálnunk. Ezek a takarékszövetkezetek, majd bankok amúgy jó belső működési mechanizmusokkal rendelkeztek. Sajnos azt, hogy a mögöttük álló pénzügyi csapat bűncselekményt követ el feltehetőleg, sajnos nem tudtuk kivizsgálni.

– A PSZÁF-vizsgálatról természetesen tudomásunk volt, hiszen ez alapján dolgozunk mi is, múltbeli cselekményeit mi is átvizsgáljuk. Az észrevételek, amiket a PSZÁF tett, rendezésre kerültek. A bank, illetve a mögötte álló Buda-Cash azokat a szimptómákat már nem mutatta, amiket a PSZÁF feltárt akkoriban. Sajnos, pont ez a jele annak, hogy a jogszabály-ellenőrzési rendszer nem teljesen megfelelő, hiszen úgy tudtak csalni, úgy tudtak visszaélni a pénzügyi rendszerbe vetett bizalommal, hogy ezt a most rendelkezésre álló jogszabályi, illetve ellenőrzési keretrendszer nem tudja felmérni, nem tudja megtalálni.

+

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN: – Alelnök Úr! Ön azt állította, hogy korábban, a takarékszövetkezeti időszakban is folytak ilyen visszaélések. Akkor ezek szerint úgy adták meg a bankká alakuláshoz az engedélyt, hogy tudtak róla, hogy ilyen visszaélések folytak. Vagy nem vizsgálták meg rendesen ezeket a takarékszövetkezeteket, és ennek ellenére adták ki az engedélyeket? Úgy csinálták ezeket a csalásokat, hogy összemosták az ügyfelek pénzét a saját befektetésekkel, és erre az az informatikai rendszer adott lehetőséget, amire már 2010-ben leírták, hogy nem megfelelően működik, és ki kell javítani. Későbbiekben, a negyedéves ellenőrzéseknél ezek szerint önök úgy gondolták, hogy ez már kijavítva, tehát vagy szakmailag alkalmatlanok arra, hogy önök ezeket az ellenőrzéseket lefolytassák, vagy pedig tisztességtelenül asszisztáltak ahhoz, hogy a kispénzű embereknek és önkormányzatoknak a pénzét eltőzsdézzék.

– Alelnök Úr! Az nem válasz, hogy majd az OBA kifizeti! Ezek szerint el lehet lopni a pénzt, mert majd közpénzből ki lesz fizetve? Nem! Le kell mondania az ön főnökének, Matolcsynak, mert ehhez az aljassághoz asszisztált, és alkalmatlan arra, hogy ezt a feladatot ellássa, betöltse.

+

BALOG ÁDÁM: - Képviselő Úr! Azzal, hogy ön a szavakat összevissza dobálja egymás után és ebből úgy érzi, hogy igazat mond, ezzel nem tudok mit kezdeni. Még egyszer mondom: természetesen nem tudtunk róla. Ha tudtunk volna, nem engedélyeztük volna ezt a bankká alakulást. Az pedig, hogy a jogszabályi környezet mire ad lehetőséget és ez alapján mit tudunk megvizsgálni, az egy vizsgálandó kérdés, amit módosítani is kell.

– Azt is visszautasítom, hogy ön azt feltételezi, hogy nem teszünk meg mindent a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalomért. 15 hónapja azon dolgozunk, hogy feltárjuk a Fortress-ügyet, hogy megvizsgáljuk a kis takszöveket, amelyek esetleg nem jól működtek, hogy a bankoknál olyan intézkedéseket alkalmazzunk, amelyek soha nem voltak láthatók a magyar pénzügyi rendszerben, és olyan bírságokat alkalmazzunk, amelyeknek még csak a töredékét sem szabták ki korábban. 15 hónapja tisztítani próbáljuk a rendszert. Most értünk el odáig, hogy ezt is meg tudtuk tenni. Megjegyzem: abszolút meglepetésszerűen és rendkívül gyorsan ellenőriztük ezt a céget, gyakorlatilag napok alatt tártunk fel olyan visszaéléseket, amelyeket mások hosszú-hosszú évek alatt sem.

Mindenki annyit ér?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Államtitkár Úr! Buda-Cash Brókerházhoz tartozó bankok csődje miatt 136 települési és nemzetiségi önkormányzat nem tud hozzájutni a pénzéhez, azaz mintegy 3-4 milliárd forint vesztesége van jelenleg ezen településeknek, önkormányzatoknak. Ők önhibájukon kívül kerültek ebbe a lehetetlen helyzetbe, csakúgy, mint a hozzájuk tartozó intézmények, amelyek oktatási, kulturális, közművelődési, településüzemeltetési, szociális, így például gyermekétkeztetési feladatokat látnának el.

– Kérem, engedje meg, hogy néhány élethelyzetet röviden bemutassak, mivel is jár vidéken egyes pesti brókerek felelőtlensége, illetve, hozzáteszem, a felügyeleti rendszer gyengesége. Told községben egy közösségi kertprogram valósulhatott volna meg 20 új munkahelyet teremtve, ha az erre szánt pályázati keretet március 15-ig fel tudták volna használni. Sajnos, ez a projekt most veszni látszik. Nagybajom településen EU-s projektből finanszírozták volna a csatornaberuházást, amelynek önrészét a lakosság fedezte, azaz mintegy ezer háztartás vesztette el az általuk befizetett összegeket. De nemcsak önkormányzatok, hanem más közfeladatot ellátók, alapítványok is érintettek ebben az ügyben. Így például a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány által fenntartott iskola léte is megkérdőjeleződik.

– Tudjuk, hogy a vonatkozó törvény szerint az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az önkormányzatok betéteire, így kizárólag állami segítségre számíthatnának. A károsult önkormányzatok hetek óta fennmaradásukért küzdenek, de a kormányzat csak a kárösszeg 6 százalékát fedező 245 millió forintot nyújt számukra. Csak Bodrogkeresztúr település többet veszített ezen a bankcsődön. Államtitkár úr, arra válaszoljon:

– Mikor kapják meg végre a teljes kártalanítást az önkormányzatok, a közfeladatot ellátó szervezetek?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! A legsürgősebb intézkedést meghozta a kormány, az pedig az, hogy az emberek a februári járandóságukat megkapják. Megkapják a fizetést a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a segélyezettek, és megkapják a családi pótlékot. Ez megtörtént. Tessenek leellenőrizni, körzetükben! Az elmúlt hét péntekjéig minden ember, aki érintett volt, és önkormányzaton keresztül járt neki a járandóság, megkapta. Ehhez egyébként elég keményen kellett dolgozni, mert a Kincstár dolgozói este 8-ig dolgoztak, és a Posta is rendkívüli nyitva tartást tartott. Tehát, úgy gondolom, amit lehetett ebben a helyzetben, azt megtette a kormányzat, az illetékes szervei és a minisztériumok.

– A következő lépés az, hogy felmérjük, mekkora a kár. Napokkal ezelőtt indult el a felszámolás, és a felszámoló most fogja kipostázni, hogy a bankban mennyi pénzük ragadt. Most fogják felmérni, megkérdezni, hogy van-e problémája a víziközmű-társulatoknak, az alapítványoknak, a sportegyesületeknek, a civil szervezeteknek, az egyházaknak. Tehát a következő lépés, ami most történik, az az, hogy felmérjük, mekkorák a károk, hogyan is érinti az adott önkormányzatot és szervezeteit az adott településen.

+

HEGEDŰS LORÁNTNÉ: – Államtitkár úr, ön elmondta, hogy mit kaptak eddig az önkormányzatok ez alatt a körülbelül két hét alatt, és ez mennyi sok munkával járt. Én meg elmondom önnek, hogy mit kaptak a fideszes haverok, amikor a Széchenyi Bank csődbe ment. Önök gyakorlatilag azonnal kárpótolták őket. Megmondom: több százmillió forintot kapott négy ember, négy fideszes magánszemély csak azért, mert önökkel jó kapcsolatot ápoltak. Nevezzük meg őket: jó sógor, koma, retyerutya, erről a négy emberről beszélünk, és ők már most többet kaptak azzal az egyetlenegy pénzügyi döntéssel, amit a kormányzat végrehajtott. 6 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésből azért, hogy ne járjanak rosszul, szemben azokkal az önkormányzatokkal, akiknek szégyenteljes és arcpirító módon a kormányzat csak annyit képes segíteni, hogy a kárösszegük 6 százalékát adja át, és valószínűleg azt is csak visszatérítendő kölcsönként. Szégyen!

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Sajnálatosnak tartom, hogy ön és az ön pártja az igen nehéz helyzetbe került önkormányzatok és emberek sorsát is politikai előnyök megszerzésére használják. A kormányzat nem így tesz, mert a kormányzat, akárhogy is ordít a hátam mögött a Jobbik-frakció, igenis végzi a munkáját. Önök követelhetnek itt bármit törvényen kívül, az első lépés mégiscsak az, hogy miután felmértük, hogy mekkorák a károk, a kormány maga fog dönteni az önkormányzatokat érintő és más egyéb kérdésekben, a kárpótlásról és a rendkívüli támogatásról.

Miért csak a milliárdosokkal kivételezik a kormány?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Államtitkár Úr! Ma már többször elhangzott, hogy visszaélések és bűncselekmények tömege juttatta csődbe a Buda-Cash Brókerházat, de ugyanez elmondható a Töröcskei István 51 százalékos tulajdonában álló Széchenyi Bankról is, arról a Széchenyi Bankról, amelybe a csődje előtt nem sokkal állami milliárdokat pumpáltak. A betétesek számára nyilván szerencse, hogy pénzintézetek csődje esetén az Országos Betétbiztosítási Alap egységesen 100 ezer euróig kártalanítja a betéteseket, bár ma már azt is hallottuk, hogy az OBA kiürült. De azt is látni kell, hogy a kártalanítás mértékénél is vannak kivételek – feltételezhetően, ha Fidesz közeliek az érintettek.

– Államtitkár Úr! Míg a kormány múlt év decemberében extra gyorsasággal és szinte korlátozás nélkül kártalanította a fideszes kifizetőhelyül szolgáló Széchenyi Bank milliárdos ügyfeleit, addig a Buda-Cash kisbetétes, nonprofit és önkormányzati ügyfelei messze nem kapják meg azt a figyelmet és támogatást. Miközben a Buda-Cash-botrányban érintett 67 önkormányzat kára meghaladja a 3 milliárd forintot, a miniszterelnök és Varga Mihály alig 245 millió forint rendkívüli támogatást ítélt meg a részükre. Azt üzenték nekik: a többire még várjanak. Ehhez képest a kormány a fideszes kifizetőhelyül szolgáló Széchenyi Bank milliárdos ügyfeleivel kivételt tett. Az adófizetők pénzéből, konkrétan a közszféra bérkompenzációs keretéből 6 milliárd forinttal soron kívül kártalanította a Széchenyi Bank azon gazdag ügyfeleit, akiknek a banknál elhelyezett pénze meghaladta az Országos Betétbiztosítási Alap által garantált összeget. Így a szerencsések - alig négy fő magánszemély – 30 millió forintos kárenyhítés helyett fejenként több százmillió forinthoz is juthattak. Azt szeretném megtudni:

– Kik azok a milliárdos magánszemélyek, ki az a négy fő?

– Meddig kell várni a Buda-Cash-botrányban érintett önkormányzatok teljes kártalanítására?

– Gondolkodik-e a kormány a Buda-Cash-botrányban érintett, közcélokat szolgáló nonprofit szervezetek teljes kártalanításán? 

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Úgy gondolom, hogy eljött az idő Magyarországon, hogy a pénzügyi rendszert és a bankrendszert képesek legyünk átalakítani, mert nagyszerű dolog az, hogy a növekedési hitelprogrammal a Magyar Nemzeti Bank megsegíti a gazdaságot, de mindannyian tudjuk, hogy ez csak egy átmeneti segítség lehet. A Magyar Nemzeti Bank nem tudja átvenni a kereskedelmi bankok szerepét és feladatát.

– A magyar állam, a magyar kormány azt mondja, hogy az átalakítás kapcsán igenis áldozni kell átmenetileg arra, hogy bankokba tőkét injekciózzunk, és hogy állami tulajdont vállaljunk, állami tulajdont vásároljunk. Erre azért van szükség, hogy valójában kialakuljon egy egészséges kereskedelmibank-rendszer, elinduljon a valóságos hitelezés, elinduljon végre az a feladat, ami a bankoké. Ennek keretén belül történt a Széchenyi Bank 49 százalékos tulajdonrészének a megvásárlása. Határozott elképzelése volt a kormányzatnak arról, hogy milyen feladatokat fog tudni ellátni a Széchenyi Bank a bankrendszeren keresztül. Sajnos, ez nem sikerült, mert a Magyar Nemzeti Bank átvilágította a bankot, és megállapította, hogy ott visszaélések vannak, és a bank lényegében működésképtelen. Viszont a magyar államnak ebben a helyzetben is felelősen, a tulajdonosi felelősségével kell eljárni.

+

SCHMUCK ERZSÉBET: – Államtitkár Úr!  Lassan kezdjük már megszokni, hogy soha semmilyen kérdésünkre nem kapunk választ, és mindig mellébeszélnek. Ráadásul nemcsak mellébeszélnek, hanem azt tapasztaljuk, hogy összevissza is beszélnek. Egyszer azt mondják, hogy a bankokat államosítják, a bankokból részvényeket vesznek, közpénzt fordítanak bele, utána pedig kiderül, hogy három éven belül magánosítani akarják. A Széchenyi Bank esetében is közpénzről van szó. Hogyan gondolhatják önök azt, hogy a törvényes kereteken túl milliárdokat néhány embernek a további gazdagítására fordítanak?! A válasz nem fogadható el, és szeretnénk megtudni végre, ki az a négy jutalmazott személy?

+

TÁLLAI ANDRÁS:  Segítsen elnök úr, mert a bekiabálások zavarják a válaszadásomat. Köszönöm! Tehát a tulajdonosi felelősség az államra is kiterjed. Akkor, amikor az állam a tulajdonosi százaléka mértékéig részt vesz a kártalanításban, igaz, hogy ezt semmilyen törvény nem írja elő, de az állami tulajdonosi felelősségvállalás ugyanúgy vonatkozik rá is, mint egyébként vonatkozik, vonatkozna a Buda-Cash Brókerház tulajdonosaira is, mert nekik is egyébként a magánvagyonukkal kell majd felelni, ha kárt okoztak. Én úgy gondolom, hogy az állami szerepvállalásnak és a felelősségvállalásnak eddig is ki kell tudni terjedni, és ez hozta azt, hogy úgy döntött a kormány, illetve az állam, hogy tulajdonosként részt vesz ezen károsultaknak a kártalanításában.

Újabb százmilliárdos szocialista brókerbotrány!

TUZSON BENCE (Fidesz): – Tisztelt Országgyűlés! Ismét a Buda-Cash!  Bár sokan nevetnek, de mégis arról van szó hogy százmilliárd forint ment el ebben az ügyben. Nagyon sok olyan ember tartotta ezekben a bankokban a pénzét, akinek ez volt a megtakarítása. Szerencsére az Országos Betétbiztosítási Alap helytáll ezekért az összegekért, de mindig fontos, hogy mögé nézzünk az ügyeknek és megnézzük, milyen okok vezethettek oda, hogy ez a botrány bekövetkezzen.

– Ne felejtsük el, hogy 2004-ben, a szocialisták kormányzása alatt volt egy jogszabály-módosítás, ami a kétéves ellenőrzési kötelezettséget megszüntette, és ezt követően pedig, 2009-ben ötéves ellenőrzési kötelezettséget vezettek be. Ezt követően pedig, 2010-ben volt egy ellenőrzés, egy olyan ellenőrzés, amely már az országgyűlési választások után kezdődött, de a helyszíni ellenőrzés befejeződött  még a Fidesz-kormány megalakulása előtt, méghozzá nem máskor, mint egy nappal a Fidesz-kormány megalakulása előtt. Ettől függetlenül a személyi összefonódások is igen érdekesek, hiszen a felügyelőbizottság elnöke a Bajnai-kormánynak a kormánybiztosa volt, aki felelt azért, hogy ez az eset egyáltalán előállhatott. Kérdezzük tehát ennek alapján,

– Hogyan lehetséges az, hogy a 2010-es vizsgálat semmit nem tárt fel?

– Hogyan lehetséges az, hogy 2010-ben, éppen ebben az időszakban következhetett be vizsgálat, és hogyan lehetséges az, hogy a felügyelőbizottság elnöke nem tudott semmit, vagy ha tudott valamit, akkor tudott-e erről Bajnai Gordon, illetve mi az, amit tudhatott a felügyelőbizottság elnöke?

– Százmilliárd forintról van szó, és a legfontosabb kérdés az, hogy hol van ez a pénz?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Nyilván ezekre a kérdésekre az a vizsgálóbizottság fog tudni választ adni, amelyet a mai bejelentés szerint a Fidesz frakciója kezdeményez.

– Amit tudunk, amikor összerakjuk az nagyon érdekes. Tudjuk, hogy a Buda-Cash vezetői a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány között átjártak: vagy a kormányból mentek a Buda-Cashhez valamilyen feladatot, munkát elvégezni, vagy a Buda-Cashtől mentek a kormányba. Tehát egyértelmű átjárás volt, és ezt nem is lehet letagadni. Az is teljesen egyértelmű, hogy az áprilisi választások ismeretében, tehát látva hogy Fidesz-KDNP-kormány és parlamenti többség lesz Magyarországon, rendelték el a vizsgálatot. A helyszíni vizsgálat páratlanul rövid ideig tartott, alig két hétig. Nagyon érdekes, hogy csak apró hiányosságokat állapított meg ez az ellenőrzés. Hozzáteszem: 3 milliós bírságot és negyedéves adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő, amiről aztán kiderült, hogy az minden alkalommal csalás és hamisítvány volt. Egy biztos, hogy az akkori ellenőrzés nem állította meg a Buda-Cash Brókerház működését, hanem továbbengedte, annak reményében, hogy a következő ellenőrzés és vizsgálat az ötéves szabály alapján majd a 2014-es választás után lesz, és hát ki tudja, milyen kormány lesz akkor, lehet, hogy kedvező lesz számára a vizsgálat.

– Képviselő Úr! A szálak teljesen egyértelműen a volt szocialista kormányhoz, annak az embereihez vezetnek a százmilliárdos hiány és pénzeltüntetés ügyében!

+

TUZSON BENCE: – Államtitkár Úr! A legfontosabb kérdés valóban az, hogy megtaláljuk ezt a 100 milliárd forintot, és utána tudjunk menni, hogy hova tűnhetett el a pénz, és megnézzük azt, hogy kik feleltek ezért. Kik voltak azok, akik esetleg a szavazatukkal, a gomb megnyomásával hozzájárultak ahhoz, hogy itt egy kétéves ellenőrzési kötelezettség helyett ötéves ellenőrzési kötelezettség alakuljon ki, és kik voltak azok, akik feleltek azért, hogy az a 2010-es vizsgálat semmit se állapítson meg. Nagyon sok emberről beszélünk, nagyon sok embernek nagyon sok pénzéről beszélünk, amiért most az Országos Betétbiztosítási Alap fog helytállni. De nem elégedhetünk meg ennyivel: a büntetőeljárásban is tisztázni kell, hogy kik voltak azok a felelősök, akik miatt idáig jutottunk el!

+

TÁLLAI ANDRÁS:  – Képviselő Úr! Folytatva a történetet: letelt az öt év, és eljött az ideje annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank, most már összeolvadva a PSZÁF-fal, megkezdje a vizsgálatot ennél a pénzügyi intézménynél, pénzügyi vállalkozásnál. És hogy-hogy nem, már az első nap minden kiderült, hiszen a bank vezetői vagy tulajdonosai, látva azt, hogy egy más típusú ellenőrzéssel állnak szemben, és hogy az ellenőrzést végzők azonnal rávilágítanak a hiányosságokra, lényegében elismerték, hogy problémák vannak a pénzügyi vállalkozásnál, és ez valóban felgyorsította a tényfeltárást.

– Egyetértünk képviselő úrral és a Fidesz-frakcióval abban, hogy a felelősöket meg kell találni, a felelősöket számon kell kérni. A felelősök el kell hogy számoljanak a 100 milliárddal akár így, akár úgy, és ha ezért büntetés jár, azt pedig meg kell hogy kapják!