Dárdák és pajzsok

Több százezer lakossági számla tűnt el!? Folyamatos önfeladás a Fidesznél? Miért nem biztosítja a kormány a mentés valódi biztonságát? Mikor kezdődhet meg az M44-es út építése? Habonynak jár a közjogi tisztségviselői igazolvány? Nem a letelepedési kötvénnyel üzérkedők jelentik-e a valódi veszélyt?Ismét felelőtlenül ígérgettek fontos útfejlesztésekkel kapcsolatban?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Több százezer lakossági számla tűnt el!?

SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! Önök az embereket adóztatják, nem a bankokat. Tényeket tudok mondani a fizetési rendszerről, és nemcsak én, hanem a Magyar Nemzeti Bank jelentése is. Itt van egy ilyen kiadvány, amely leírja, hogy mennyibe kerül az önök bankadója a magyar embereknek, akik számlával rendelkeznek a pénzintézetekben, a bankokban. Illetve azt is leírja, hogy ezt egyébként ezek a pénzintézetek, bankok teljes egészében közvetlenül, a kártyás vásárlások esetében pedig közvetett módon áthárítják az ügyfelekre. Ebből önök tavalyelőtt 260 milliárd forintot, tavaly nagyjából ugyanennyit és idén 262,2 milliárd forintot kívánnak beszedni a magyar emberektől. Most már önök is tudják, hogy önök drágították meg Magyarországon a bankszámlák nyitását, és minden egyes emberre 25 ezer forintnyi pluszkiadást róttak a rezsicsökkentés jegyében. Ez természetesen az átláthatóságot is csökkenti, hiszen közel 3 milliárd forintnyi készpénz van ma a magyar embereknél. Nyilvánvalóan, ha ez az érdek, hogy ne legyen átlátható és készpénz legyen ugyanúgy, mint 50-100 évvel ezelőtt a sublót aljában vagy a párnába bevarrva, akkor jó úton járnak önök, de szerintem a XXI. század önöktől is mást várna el. Ez a fajta adónem és ennek a beszedése ékes példája annak az átgondolatlan, meggondolatlan, mindenfajta. hatásvizsgálatot mellőző kodifikációnak, amely ezt a kormányt jellemzi. Azt szeretném megkérdezni:

– Tervezik-e eltörölni ezt az adónemet?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ön valószínűleg összekeverte a bankadót és a tranzakciós illetéket, de végül is ez nem olyan nagy probléma, csak a kérdés komolyságára utalok ezzel. Illett volna utánanézni, hogy mi a bankadó és mi a tranzakciós illeték, ha már ilyen kérdéseket feszeget. Ugyanis a kérdésében azt veti fel, hogy több százezer lakossági számla tűnt el. Valóban, lakossági bankszámlák szűntek meg, ennek ellenére még mindig 9,4 millió van belőle Magyarországon, ez pedig alig néhány százalékos csökkenést jelentett. Egyébként pedig: a tranzakciós illetékek, illetve az akciók száma így is 25 százalékkal növekedett. Az pedig, hogy magas a készpénzállomány, nem biztos, hogy úgy van, hiszen egy dolgot kifelejtett, mégpedig azt, hogy mennyi a magyar állampolgárok állampapírba fektetett összege. Ez most már meghaladja a 2200 milliárd forintot. Tehát valószínűleg ennek az összegnek egy jelentős része éppen az állampapírokban rejlik.

A tranzakciós illetékek felülvizsgálatát és megszüntetését ennek kapcsán semmiképpen nem tervezi a kormány, mert az ön által felvetett, de el nem mondott problémának, ha egyáltalán létezik, nem ez az oka. Köszönöm!

Folyamatos önfeladás a Fidesznél?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Képviselőtársaim! Önök éveken át miniszteri és államtitkári szinteken hangoztatták, hogy a Fidesz a garancia arra, hogy nem lesz Magyarországon földadó. Aztán természetesen a Fideszre jellemző módon ezt sem tartották be. Egy tavaly év végi törvénymódosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok földadót vessenek ki. Ugyan próbálják ezt az önkormányzatokra kenni, már ahol a bevezetése megtörtént, de ez egy abszolút hibás hozzáállás, hiszen az önkormányzatok ki vannak véreztetve, így sok esetben nincs is módjuk mérlegelni azzal kapcsolatban, hogy bevezessék-e a földadót. Bizony ezt egy bajból való kivezető útnak tekintik, és gyakorlatilag rá vannak kényszerítve azért, hogy egyáltalán a feladataikat el tudják látni. Államtitkár úrral az utolsó decemberi parlamenti ülésen már összecsaptunk ebben a témában, és akkor megköszönve a kérdésemet azt mondta: nagyon jó, hogy felvetettem ezt az ügyet, tehát a gazdák karácsonyfája alá azt tudja tenni a kormány, hogy nem lesz Magyarországon földadó, és eloszlathat mindenféle korábbi kételyt. Hát, akik ezt elhitték, azoknak, úgy gondolom, hogy elég szomorú lett a karácsonya.

Azonban a kormányban sincs ez ügyben minden rendben. Egymásnak ellentmondó, zavaros híreket tesznek közzé ezzel kapcsolatban, és egymást szólítgatják fel arra, hogy a földadó éppen legyen vagy ne legyen. Jó lenne, ha végre tisztáznák ezt a kérdést.

De sajnos történt más is az önfeladás területén, hiszen a múlt heti mezőgazdasági bizottsági ülésen leszavazták azt az indítványomat, ami változatlan formában hozta volna a parlament elé a nemzeti vidékstratégiát. Ugye, ez az a stratégia, amit még Ángyán József államtitkársága idején fogadott el a kormány, és ez az a stratégia, ami 2020-ig meg kellett volna hogy határozza Magyarországon a vidékfejlesztést. És sajnálattal azt tapasztaljuk, hogy nem merik a parlament elé hozni, nem merik a nyilvánosság elé hozni, nem vállalják korábbi ígéreteiket. Joggal kérdezem tehát:

– Folyamatos az  önfeladás a Fidesznél?

+

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A Földművelésügyi Minisztérium és a kormány álláspontja végig ugyanaz a települési adóval kapcsolatosan: az önkormányzatok 25 éves tapasztalata, az önkormányzatok forrásigénye és a településen élők teherbíró képessége között összhangot kell teremteni, és összhang is van. Az a 25 éves tapasztalat, ami az önkormányzatiság során kialakult az önkormányzatoknál, kellően bölcsen kezeli azt a kérdést, hogy hozzá lehet-e nyúlni a föld megadóztatásához. A kettős adóztatás tilalmának elve alapján azt kell mondjam képviselőtársamnak, hogy sok aggodalomra nincs ok a jövőben sem. Ráadásul tájékoztatni szeretném: az önkormányzatok bölcsessége pont azt mutatja, hogy csak 11 önkormányzatnál van jelen pillanatban bevezetve a 3200 önkormányzat közül. Tehát azt kell mondjam - az aggodalmát eloszlatva -, nem szükséges, hogy ezt többször megfogalmazza. A nemzeti vidékstratégiában foglalt célok megvalósulásához kapcsolódóan meg kívánom jegyezni: a vidékstratégia hosszú távú koncepció, és programjainak megvalósítása folyamatosan, ütemezetten történik. Az eltelt időszakban számos eredményt máris rögzíthettünk. Csak néhány példát említenék: az Ős-Dráva-program elindítása, a falusi vendégasztalhoz kapcsolódó intézkedések, vidéki örökségek megőrzése Új Magyarország vidékfejlesztési programokból, a Darányi Ignác-terv intézkedései számos lehetőséget biztosítottak a pályázati összegek igénybevételére a vidékstratégiai célok eléréséhez. A tanyafejlesztési program pályázati forrása eddig már négy alkalommal került megnyitásra.

Néhány konkrét eredményre, illetve intézkedésre is szeretném felhívni tisztelt képviselő úr figyelmét. A kistermelői rendelet módosítása: a kistermelői termékek piacra jutásának elősegítése érdekében egyszerűbb élelmiszer-biztonsági követelményrendszer kidolgozása, amelynek köszönhetően a kistermelők száma is emelkedett; a közbeszerzési törvény módosítása által pedig a kistermelők közvetlenül értékesíthetik terméküket a közétkeztetésben. És számos hasonló példát tudnék még mondani, az idő rövidsége azonban csak ennyit tett lehetővé. Köszönöm kérdését!

Miért nem biztosítja a kormány a mentés valódi biztonságát?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Államtitkár Úr! Az újabb hibák és a korábbi felszólalásom ellenére sajnálattal meg kell állapítanom, hogy a mentők helyzete nem változott, illetve a helyzet még rosszabb is lett. Már az is kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a közeljövőben nem is várható semmilyen változás, hiszen a kormány tétlenségét látjuk. Önök azt mondták, hogy minden rendben van, és szinte dicsekedve számoltak be arról, hogy hány mentőautót vásároltak. Mégsem lehetett minden rendben, mert szinte azonnal mentőket vezényeltek át Budapestre és Pest megyébe, illetve az év végén visszavonták a mentőautók maximális életkorát tíz évben meghatározó rendeletet. Így továbbra is járnak a 13 éves, több mint félmillió kilométert megtett autók. Bezzeg a kormánynak nem jók a nyolcéves és feleennyi kilométert megtett autók sem, ezért újabb félmilliárd forintot költenek a minisztérium autóira. Mi sem bizonyítja a még mindig létező problémát a legutóbbi szigetszentmiklósi eset, amikor pár száz méterre a mentőállomástól valaki életét vesztette, amíg Pesterzsébetről megérkezett egy másik mentőautó. Ha rendelkezésre állna elegendő szervezett mentőautó és mentődolgozó, el lehetne kerülni az ehhez hasonló eseteket. Nemhogy megoldás nincs, de a kormány nem is teszi meg az elvárható minimumot, amikor hagyja, hogy az EU által finanszírozott 11 milliárdos fejlesztések ne valósuljanak meg időben. Újra megkérdezem:

– Miért nem áll rendelkezésre elegendő mentőautó?

– Miért költenek százmilliót az őrezred autóira ahelyett, hogy a mentőszolgálat kapacitásait növelnék?

– Miért hagyja a kormány, hogy még a kétségtelenül sürgős riasztások esetén is akár egy órával később tudnak csak kiérkezni a helyszínre?

– Biztosítva lesznek az időben be nem fejezett beruházások költségei?

– Számtalanszor azért nem tudnak elindulni a mentőautók, mert nincs elegendő mentődolgozó, hogyan fognak újabb 22 mentőállomást üzemeltetni?

– Mikor kerül végre összhangba a mentősök leterheltsége és a munkájuk megbecsülése?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Valóban komoly kérdés, amit a mentőszolgálattal kapcsolatban feltett. Itt ön igyekezett csak úgy beszélni erről, mintha a mentőszolgálat története 2010-ben kezdődött volna, de hát ez egy sokkal régebbi szervezet. Ön is nagyon jól tudja, hogy a szocialista kormányzás utolsó két évében nem történtek új mentőautó-beszerzések, és ezt a hátrányt kellett ledolgozni az elmúlt esztendőkben. 4 év alatt nem 4 évnyi, hanem 6-7 évnyi mentőautót kellett megvásárolnunk. Ha ön megnézi az Országos Mentőszolgálat költségvetési fő számait, akkor 2010-ben 23,4 milliárd forintot lát ezen a soron. 2014-ben ez a 23,4 milliárd forint 33 milliárd forintra emelkedett, majd további módosításokkal ezt felemeltük 37,5 milliárd forintra. Tehát semmiképpen nem mondhatja, hogy a kormányzat kevesebbet költött volna a mentőkre, sőt érzékelhetően többet. Az elmúlt év végén 500 millió forintból 21, majd az idei év áprilisáig további 700 millió forintból 32 új mentőautót vásároltunk, és négy koraszülött-mentőautó is hadrendbe állt. 22 új építésű mentőállomás felállítása és 60 korszerűsítése pedig szintén most zajlik, és még tudnám sorolni a Gábor Aurél-ösztöndíjat és másokat is. Annyit azért még korrigálnék felszólalásán: 13 év volt mindig is a mentőautók futási időtartama, ez továbbra is ugyanennyi, mi ezt nem emeltük, nem csökkentettük.

Mikor kezdődhet meg az M44-es út építése?

DANKÓ BÉLA (Fidesz): – Államtitkár Úr! Az M44-es autóút megépítése Békés megye fejlett közúti közlekedésének alapköve, amely mind gazdasági, mind társadalmi szempontból elengedhetetlen. Szükségessége nem lehet kérdés. Megyénk gazdasági fejlődésének alapvető feltétele a fejlett közúti közlekedés, amely jelenleg nem megoldott. Az itt élő emberek számára biztos életkörülményeket kell teremteni, ami nem sarkallja őket szülőhelyük elhagyására. Az új munkahelyteremtő beruházásokat azonban kizárólag a megfelelő közlekedési infrastruktúra indíthatja el. Az M44-es kétszer kétsávos autóút Kecskemét és Békéscsaba közötti szakasza előkészítettség alapján három részre bontható: Kecskemét-Tiszakürt, Tiszakürt-Kondoros és Kondoros-Békéscsaba közötti szakaszra, melyek közül a Tiszakürt-Kondoros a legjobban előkészített. Ez utóbbi hatályos építési és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, amely hamarosan lejár. A beruházás megvalósításához szükséges földterület több mint 75 százaléka rendelkezésre áll. Mindezekkel kapcsolatban kérdezem:

– Mikor kezdődhet el az M44-es gyorsforgalmi út kétszer kétsávos szakaszának Kondoros-Tiszakürt közötti részének építése, amelynek megépítése megszüntethetné a megye gazdasági elzártságát és csökkenthetné a balesetek számát?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Kedves Képviselőtársam! Örülök annak, hogy megerősíthetem: a három szakaszra bontott igen nagy beruházás közül kiemelkedik a Tiszakürt-Kondoros közötti szakasz mintegy 60 kilométer távolsága. Mindenképpen szeretnénk kiemelten kezelni ezt a szakaszt azért is, mert, mert a források, amelyeket a hazai költségvetés biztosít, rendelkezésre állnak. Ez év második felében a Tiszakürt-Kondoros közötti szakasz közbeszerzése ebben az évben kiírásra kerül és nagyon bízunk benne, hogy 2018-ra a teljes szakasz kiépítése megtörténhet.

Nem a letelepedési kötvénnyel üzérkedők jelentik-e a valódi veszélyt?

DEMETER MÁRTA (MSZP): – Államtitkár Úr! Az utóbbi hetekben Rogán Antal lett a nyomor elől menekülők elleni küzdelem élharcosa, ő az, aki mindennap sulykolja Orbán Viktor üzenetét, mely szerint Magyarországon nem szívesen látottak a más kultúrákból érkezők. Nem mintha a határainkhoz érkezők közül bárki is le akarna telepedni egyre szegényedő országunkban. Ha valakitől, hát Rogán Antaltól különösen álságosak ezek a szólamok. Miközben ugyanis a nyomor elől menekülőkkel szembeni kemény fellépést hangoztatja, addig a vagyonos üzletemberek előtt szélesre nyitja a kapukat, némi pénzkölcsönért cserébe ugyanis sehol az Európai Unióban nem lehet olyan könnyen letelepedési engedélyt szerezni, mint Magyarországon. Aki hajlandó kölcsönt adni a magyar államnak, az anélkül kaphat letelepedési engedélyt, hogy akár egy percet is Magyarországon tartózkodott volna. Ennek birtokában pedig szabadon járhat-kelhet az Európai Unió egész területén. Az európai gyakorlattal szemben a Rogán Antal által tollba mondott törvényi szabályok semmilyen magyarországi gazdasági aktivitást nem követelnek meg. Ráadásul a letelepedési államkötvények értékesítésére beiktatott offshore cégek, valamint az alkalmazott diszkontárak miatt a magyar költségvetés összességében még csak nem is nyer az üzleten, az offshore cégek mögött álló személyek azonban igen busás profitot zsebelnek be. Kérdezem:

– Vajon kik gazdagodnak valójában ezeken az üzleteken?

– Nem gondolja-e, államtitkár úr, hogy az ilyen kétes üzleti összefonódások nagyobb veszélyt jelenthetnek hazánk biztonságára, mint az éhezés és a nyomor elől Európa nyugati felébe tartó menekültek?

– Nem gondolja-e, államtitkár úr, ha Magyarország biztonsága érdekében valóban a bevándorlási szabályokat akarják szigorítani, akkor talán nem a letelepedési joggal való kufárkodás megszüntetésével kellene kezdeniük?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő Asszony! Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség vizsgálja, hogy egy idegen állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország közbiztonságát vagy a nemzetbiztonságát. Ennek szigorú szabályait kormányrendelet határozza meg, mégpedig a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet. Az eljárás során minden kérelmező egyedi nemzetbiztonsági és közbiztonsági szempontú vizsgálata megtörténik. E nélkül az eljárás lefolytatása nélkül nemzeti letelepedési engedély kiadására nincs lehetőség, és ilyen nem is történik. Tájékoztatom: a nemzetbiztonsági ellenőrzés természetesen a letelepedési kötvényt értékesítő gazdasági társaságok vonatkozásában is megtörténik. A kérdés gazdasági vonzata tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium, minden más kérdésben pedig az Országgyűlés Gazdasági bizottsága illetékes.

Ismét felelőtlenül ígérgettek fontos útfejlesztésekkel kapcsolatban?

BANA TIBOR (Jobbik): – Államtitkár Úr! Orbán Viktor miniszterelnök úr tavaly nyáron így fogalmazott: „Hiába szép és híres város Körmend, ha alig lehet ide elvergődni. A mostani látogatásom alkalmával értettem meg igazán, el is fogadtam V. Németh Zsolt képviselő úr és Bebes István polgármester úr érvelését, hogy a határ felé legalább olyan fontos megépíteni a négysávos utat, mint Budapest felé. Megértettem az érveiket, és úgy látom, hogy valóban a következő egy-két évben meg kell kezdenünk azt a munkát, amely lehetővé teszi, hogy a várost elkerülő út megépüljön, és aztán az osztrák-magyar határig négysávos autóúton lehessen eljutni, miközben egyébként a Budapest felé irányuló szakasznak az építése is zajlik. Dolgozunk azon, hogy az országnak ez a része két irányban is bekapcsolódjék az európai vérkeringésbe, a magyar irányban és az osztrák irányban is.” Nos, a miniszterelnök úr idézett ígéretével szemben, ami az M8-as út érintett szakaszának négysávossá tételére vonatkozott, jelen állás szerint Körmend és Szentgotthárd között kétszer kétsávos helyett csak kétszer egysávos út épül. Különösen felháborítónak tartom, hogy miközben Vas megyében egyetlen kilométer autópálya sincs, a kormány mégis sarcolni akarta a Vas megyeieket az M86-os út Szombathely és Szeleste közötti szakaszának fizetőssé tételével. Ettől az elképesztő ötlettől végül elálltak, bár hozzáteszem, meggyőződésem szerint a megyében élők akár ki is fizetnék az évi ötezer forintot a megyei matricáért, ha megfelelő minőségű gyorsforgalmi utakon biztonságban autózhatnának. Ehhez arra lenne szükség, hogy végre érdemi útfejlesztések történjenek. Orbán Viktor miniszterelnök úr szavai alapján kérdezem:

– Mi várható az M8-as út Vas megyei fejlesztésével kapcsolatban?

– Milyen konkrét vállalásokat tud államtitkár úr megfogalmazni?

– Betartják-e a szavukat, vagy ismét felelőtlenül ígérgetnek?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Megerősítem, hogy a kormány és a minisztérium számára is nagyon fontos fejlesztés az M8-as autóút országhatárig tartó szakaszának a kiépítése. Ezt támasztja alá az augusztusban elfogadott nemzeti közlekedési, infrastruktúra-fejlesztési stratégiánk is, amelyben - bizonyára már többször hallotta - kiemelt prioritás a megyeszékhelyek, megyei jogú városok bekötése a gyorsforgalmi hálózatba és az autópályák, autóutak kiépítése az országhatárokig. Az M8-as autóút Körmend-kelet és országhatár közötti szakaszának előkészítése és akárcsak az ettől keletre eső szakaszok tervezése is folyamatban van. A megvalósíthatósági tanulmány, a közlekedésbiztonsági hatásvizsgálat és az engedélyezési terv már rendelkezésre áll. A műszaki tartalmát tekintve és a forgalmi adatokat mérlegelve az előrejelzések alapján kétszer kétsávos autópályát építünk ki két ütemben. Tavaly év végén volt egy megbeszélés az osztrák féllel, akik azt jelezték hogy az S7-es, amely kapcsolódik a magyarországi szakaszhoz, kétszer egy sávval kerülne kialakításra általuk. Ők ’2018 és ’20 környékére tervezik egyébként a kiépítését. Mi most is, ebben a pillanatban is úgy gondolkodunk és úgy tervezzük, hogy kétszer két sávval építjük meg a hiányzó szakaszt, így készülnek el a csomópontok műtárgyai és a csomóponti ágak is. Tehát mi a kétszer kétsávos autópályára készülünk. Az engedélyezési eljárás elindult már, és azt merem mondani önnek, hogy az év végére készen lesznek a kivitelezési engedélyek is. Egyébként egyértelmű számunkra, mivel fontos és tényleg szükséges beruházásról van szó, képviselők, polgármesterek, gazdasági szereplők egyaránt támogatják. Mindenképpen hamarabb kell megkezdenünk a kiépítését, nagyon bízom benne, hogy ez minél  hamarabb fog megtörténni.

Habonynak jár a közjogi tisztségviselői igazolvány?

SZABÓ SZABOLCS, (független): - 2014 decemberében az Országgyűlés módosította az Országgyűlésről szóló törvényt, amelynek eredményeként kiegészítette azt a közjogi tisztségviselői igazolványra vonatkozó rendelkezésekkel. Teljes meglepetésünkre most ismét módosító javaslatot nyújtottak be ugyanehhez a törvényhelyhez. Holott az Országgyűlésről szóló törvény egyértelműen kijelöli: közjogi tisztségviselő az Országgyűlés által megválasztott személy, e definíció alapján tehát módosítás nélkül is jól meghatározható azok köre, akik számára igazolvány állítandó ki. Érthetetlen tehát e módosító javaslat. Az igazolvány céljáról hallgat.Valójában a taxatív felsorolást kívánják feloldani azzal, hogy a listát a nem túl konkrét, „egyéb törvényben meghatározott személy” kategóriával bővíti.

Kérdéseim az alábbiak:

– Milyen adattartalommal, milyen célból kell kiállítani a közjogi tisztségviselői igazolványt?

– Milyen jogok fakadnak az igazolvány birtoklásából, és milyen jogok érvényesíthetők a felmutatásával?

– Miért szükséges tételesen definiálni, hogy kinek jár a közjogi tisztségviselői igazolvány, ha törvény alapján egyszer ez már egyértelmű?

– Kiket takar a kodifikálni tervezett „egyéb törvényben meg nem határozott személyek” köre, kik tartozhatnak e kategóriába és mely törvényhelyek alapján?

– Habonynak jár a közjogi tisztségviselői igazolvány?

+

RÉPÁSSY RÓBERT, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ön azt kérdezi, hogy Habonynak jár-e a közjogi tisztségviselői igazolvány? Nem jár!

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!