Dárdák és pajzsok

Mi lesz a becsapott devizahitelesekkel? Növeli, ki elfödi a bajt! A legendás magyar tehetség nem közhely, valóság, de az is maradhat? A kaszinókat bezárják, ugye? Hogyan változott a gyermekvállalási kedv a családbarát kormányzásnak köszönhetően? Felebaráti segítség Fidesz módra! Miért nem láthatunk tisztán?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

 „Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a nyaralás előtti legutolsó rendkívüli ülésen elhangzott szónoklataikat

Mi lesz a becsapott devizahitelesekkel?

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): – Tisztelt Országgyűlés! Mára minden érintett láthatja, hogy a Fidesz nem megmentette, még csak nem is cserbenhagyta, hanem egyenesen árokba lökte a devizahitelesek egy jó részét. Közvetlenül a kormányváltás előtt, 2010 áprilisában a svájci frank árfolyama 185 forint volt, 2014 tavaszára azonban elérte a 257 forintot. Tehát a 2010-2014-es kormányzati ciklus végére a forint gyengülése közel 40 százalékos volt. Ezt a brutális, 40 százalékos árfolyamveszteséget az adósokkal fizettették meg, miközben e Ház falai között az adósok terheinek csökkentéséről szónokoltak.

– Államtitkár Úr! Immár két hónapja, hogy az elszámolásokat kipostázták, minden devizahitelesnek papírja van róla, hogy önök becsapták őket. Itt tartom a kezemben egy teljesen átlagos devizahiteles papírját., az erről szóló elszámolást. Eszerint az adós 2008 őszén felvett 12 millió forintnak megfelelő frankot, majd hat és fél éven keresztül tisztességesen fizette a törlesztőrészleteket, és így befizetett összesen több mint 9 millió forintot. Mit gondolnak, 2015 nyarán, az önök adósmentő akciója után, mekkora tartozása van ma? 16 millió forint! 12 millió forint adósságból hat és fél év alatt az önök közreműködésével 16 millió forint lett. Ne mutogassanak se az előző kormányra, se a svájci jegybankra, senki másra, mert ez az önök felelőssége!

– Saját magukat és a tehetősebb, pénztartalékokkal rendelkező adósokat sikerült valóban megmenteniük a 180 forintos végtörlesztéssel. Mindenki mást azonban feláldoztak, amikor Matolcsy tudatosan tovább gyengítette a forintot. Az árfolyamgátban részt vevőket csapták be a leginkább, akik a kedvezményes időszak végeztével, 2017-től még a törlesztőrészleteik brutális megemelkedésével is fognak találkozni. Joggal kérdezem tehát:

– Miért a legnehezebb helyzetbe került devizahitelesek százezreivel fizettetik meg az elmúlt négy év elhibázott gazdaságpolitikáját?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Magyarországnak a 2010-es évekre, Európában a legnagyobb társadalmi problémával, nehézséggel kellett hogy megbirkózzon. A devizahitelesek szereződéseinek száma meghaladta a 2 milliót, az érintett családok száma pedig az 1 milliót, amiben a Fidesz-kormánynak semmilyen felelőssége nincsen. Ha valakinek van felelőssége, az éppen az önök kormánya; ha tetszik önnek, ha nem, ha részt vett ön benne, ha nem, akkor is az MSZP-kormány idején vették föl az emberek ezeket a hiteleket.  Nemhogy fölvették, hanem ösztönözték őket, hogy menjenek bele. Nem figyelmeztették őket arra, hogy micsoda árfolyamkockázata van. Nem figyelmeztették önök az embereket arra, hogy ennek micsoda kamatkockázata van, mert a bankok folyamatosan átverték, becsapták az embereket, és aztán bajban hagyták. Bajban hagyták, de hála Istennek, ekkorra jött a kormányváltás, és a Fidesz-kormány és a kétharmados parlamenti többség felismerte, hogy ez nem mehet így tovább, ezért lényegében megszüntette Magyarországon a jelzálog-devizahitelezést, és az embereknek segített lépésről lépésre.

– Képviselő Úr! Olyan megoldást kellett találni, ami egyrészt jogilag megállja a helyét, nem perek százezrei következnek. Olyan lépésnek kellett következni, amely igazságos, és nem jár rosszabbul az, aki forintban vette föl még ebben az időben is a hitelt. Olyan lépésnek kellett következnie, amely közgazdaságilag és pénzügyileg is megállja a helyét: mondjuk, az állami költségvetést nem viszi csődbe, és nem közpénzeket költünk magáncélokra az önök hibájából. Úgy gondolom, hogy a Fidesz-kormány és a parlamenti többség olyan megoldást talált, amely minden társadalmi elvárásnak megfelel!

+

HARANGOZÓ TAMÁS: – Államtitkár Úr! Senki nem kétli, hogy 2 millió hitelszerződés volt 2010-ben és 185 forintos svájcifrank-árfolyam,  amin tudták törleszteni a részleteket különösebb megterhelés nélkül az emberek. Az a helyzet, hogy önök az előző ciklusban 180 forintos végtörlesztéssel itt a parlamentben lehetőséget nyújtottak a tehetősebbeknek, tegyük hozzá, saját maguknak, Kósától, Rogánon keresztül – a vagyonbevallásokból tökéletesen látszik -, hogy ezen az árfolyamon, ami még az MSZP-kormány alatt volt utoljára, szépen visszafizessék a pénzt. Miközben azokat az embereket, akiknek nem volt lehetőségük, a múlt évben azzal a törvénnyel, amit valóban nem szavaztunk meg, azért mert követeltük, hogy ott is 180 forint legyen az árfolyam, önök belökték az árokba.

– Nem tudja megmagyarázni, államtitkár úr, hogy 16 millió forint hogy maradhat fönn hat és fél év törlesztés után az önök csoda megmentő csomagja után! Nem tudja megmagyarázni ezeknek az embereknek, meg azoknak sem, akik már az autójuk részleteit sem tudják törleszteni. Ma 302 forint a svájci frank, államtitkár úr, ez 64 százalékkal több, mint 2010-ben, és erről önök tehetnek!

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Senki nem beszél csoda megmentő csomagról, de azt viszont hadd mondjam el, ha nem haragszik, hogy a környező országokban a svájci frank árfolyamának januári elszabadulása után elismeréssel szóltak a megoldásról Ausztriában is, Horvátországban is és Lengyelországban is, és más európai országban is.

– Egyébként pedig lehet példákat mondani: 2 millió érintett ügyfél volt, akiknek a bankok az elszámolást kipostázták. 82 százalékuknál jelentősen csökkent a fizetendő törlesztőrészlet, 12 százalékuknál közepesen, és 1-2 százalék az a szám, akiknél emelkedett a törlesztendő részlet valamilyen szerződéses ok folytán. Egyébként ilyen példákat lehet mondani, mert a 2 milliós számot tekintve az 1 százalék 20 ezer. A 20 ezerből mindig el fog tudni mondani mindennap egyet. Azt gondolom, hogy ismerje el inkább ebben az ügyben a kormány tevékenységét!

Növeli, ki elfödi a bajt!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – Államtitkár Úr! Illyés Gyula szavainak megszívlelésére kérem a kormányt, és azt kérdezem, hogy hajlandó-e felhagyni a népesedéspolitikai sikerpropagandával, mivel a magyarság demográfiai állapota válságos. A félmegoldásnak is kevés látszatintézkedések, amelyek sajnos jellemzik ezt a kormányt is, kétségkívül némi előrelépést mutatnak, de végeredményben oda fognak vezetni, hogy a század végére a magyarság kisebbségbe kerülhet a saját hazájában, hacsak nem következik be gyökeres radikális népesedéspolitikai fordulat. Ennek hiányában ugyanis nem várható, hogy megváltozik az a tendencia, ami a KSH által legutóbb közzétett, az EU-tagállamok népesedéspolitikai összehasonlításában is látszik. Eszerint már csak három országot előzünk meg a 28-ból az ezer lakosra jutó élveszületések tekintetében, ráadásul minden rangsorban visszaestünk.

– Tudom, hogy államtitkár úr képes olyan statisztikákat is keresni, amelyekben valamiféle hajszálnyi növekedést ki lehet mutatni: például a termékenységi ráta 1,3-ről 1,4-re emelkedett, de ez még mindig édeskevés, és hadd ne örüljünk, hogy a népességfogyás üteme egy minimálisan, hajszálnyival lassult, miközben robogunk a nemzethalál felé. Ráadásul, ez a bizonyos, 1,4-es termékenységi ráta is csak akkor érvényes, ha a törvények szerint is kisebbségként, nemzetiségként nyilvántartott például cigányságot - de említhetném a 13 nemzetiség bármelyikét - beleszámoljuk ebbe a statisztikába. Ha nem számoljuk bele, akkor viszont ki kell mondani: szembe kell nézni azzal, hogy egy magyar nőnek átlagosan már egy gyermeke sem születik. Ezért mondhatjuk azt, hogy a magyarság generációnként megfeleződik, miközben a cigányság generációnként megduplázódik. Mondta ezt, ugye, Pokol Béla alkotmánybíró, akit itt az Országgyűlésben választottunk alkotmánybíróvá az előző ciklusban, de volt benne ilyen felelősség. Kérdezem a kormányt:

– A kormánynak van-e felelőssége nem elfödni a bajt, hanem szembenézni ezzel a problémával?

– Ki meri-e mondani, hogy a magyarság legnagyobb problémája a népességfogyás?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Ház! Először is csodálom, hogy a Jobbik frakciója megtapsolta ezt a felszólalását. Ha komolyan vették volna azt, amit Vona Gábor mondott a párt vadhajtásainak lenyeséséről, akkor nyilvánvalóan ez nem hangozhatott volna el.

– Képviselő Úr! A magyar kormány számára teljesen mindegy, hogy valaki milyen származású, cigány vagy nem cigány származású. Ha valaki gyermeket vállal Magyarországon, ha valaki dolgozik Magyarországon, akkor a legnagyobb mértékű támogatásokat veheti igénybe a kormányzattól. Mi nagyon örülünk annak, hogyha minél több cigány ember dolgozik, ha minél több magyar ember dolgozik, ha minél több magyar ember, cigány ember gyermeket vállal, mind a kettőnek örülünk. És az a fajta retorika, amit ön itt elmondott a Házban ismételten, immáron sokadszorra, lehet, hogy elmegy a kuruc.info-n, de nem fogadható el egy demokratikus parlamentben, úgyhogy ezt szeretném teljes mértékben visszautasítani.

– Képviselő Úr! Úgy látszik, ön szereti a lehetetlen küldetéseket, mert erről a kormányzatról azt bebizonyítani, hogy nem családbarát politikát folytat, az igencsak nehéz, szerintem nem nagyon fog önnek sem sikerülni, mondhatnánk azt is, hogy mission impossible. Ha volt lehetősége a kormánynak akár a családi típusú adórendszer bevezetésével, a gyed extrával, a gyes három évre való kiterjesztésével, óvodaépítési, bölcsődeépítési program sebességének másfél-háromszorosára emelésével, a szülők számára, pontosabban a szülésből visszatérő nők számára a munkahelyvédelmi akciótervben adókedvezmény biztosításával, részmunkaidős lehetőségek biztosításával és minden más eszközzel is mindent megtett annak érdekében, hogy kijöjjenek a pozitív számok, mert nem véletlenül emelkedik most a termékenységi arányszám a 2010-11-es mélypontról, az 1,21-ről 1,41-re. Ezeknek az intézkedéseknek a következménye az, hogy Magyarországon 30 éve nem látott mértékben fordulnak meg a születési arányszámok.

+

NOVÁK ELŐD: – Államtitkár Úr! Számunkra igenis nem mindegy, hogy a Kárpát-medencét magyarok fogják belakni, vagy a 13. a törvény által is nemzetiségként, kisebbségként nyilvántartott cigányság, németség, ukránság, románság vagy esetleg a koszovói albánok, azok, akik elárasztanak minket. Hiszen többen érkeznek már a bevándorlók hazánkba, mint ahány gyermek születik, és azt gondoljuk, hogy igenis ezzel szembe kell nézni, és nem mindegy, hogy magyarok fogják-e belakni a Kárpát-medencét. Mi alapvetően a magyarsággal szeretnénk foglalkozni, nem Facebook-rajongókkal, ezért vetünk fel ilyen nemzetstratégiai, a választók számára lehet, hogy még nem fontos kérdéseket, de számunkra azonban mégis fontos, hogy ki merjük mondani, hogy ez a nemzetstratégiai kérdés fontos.

– Államtitkár Úr! Mi igenis láthatjuk az ellentmondásokat a kormányzat  családpolitikájában is, hiszen például a hároméves gyest is csak munkavállalási korlátozással egészítették ki, a Ptk.-ba beemelték az élettársi viszonyt, fizetőssé tették a bölcsődei szolgáltatást, tehát sok olyan példát tudnánk mondani, ami igenis negatív. Ezért kérem, hogy fontolják meg a Jobbik családpolitikai javaslatait, amelyekből tucatnyit ismertettem már itt azOrszággyűlésben, de sajnos még annak az alapvetésnek a kimondására sem hajlandók, hogy a magyarság legnagyobb problémája a népességfogyás.

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő Úr! Számomra hitelességi kérdés lesz, hogy a Jobbik ezek után, hogy ön ilyen felszólalást ejtett itt meg a parlamentben, indít bármiféle eljárást házon belül, van-e önöknek valamilyen etikai vagy fegyelmi bizottsága, amelyik vizsgálja azt, hogy ön milyen retorikát alkalmaz itt, a Parlament falai között, vagy nem. Ha nem, akkor ez annak a bizonyítéka, hogy a Jobbik maradt ugyanannál a retorikánál, ami Magyar Gárdával és minden mással együtt behozta őt a parlamentbe, és tökéletesen és továbbra is azon a fenyegető úton halad tovább.

– Ami pedig a gyermekvállalásnak a területét illeti: 1100 - 1100! - milliárd forint az a többletforrás, amit ott hagytunk a családoknál, 40 százalékkal növeltük a családok támogatási lehetőségeit, mindenki számára, aki dolgozik és gyermeket vállal, ma már sokkal több lehetőség és állami támogatás vehető igénye, mint korábban. Én azt hiszem, hogy ezeket a javaslatokat jobb lenne itt, a Parlament falai között megszavazni, és nem pedig utána elemezni, vagy ezt kevésnek tartani. Pontosan ma beszélhettünk arról, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye eddig soha nem látott lehetőséget nyit, akár 3 millió forintot meghaladó támogatással is a gyermekszobák vásárlásához a családoknak.

A legendás magyar tehetség nem közhely, valóság, de az is maradhat?

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): – Államtitkár Úr! A tehetség erőforrás, amely nem végtelen és nem hasznosul magától. Azzal, gondolom, egyetértünk, hogy a tehetségsegítés, tehetséggondozás nemcsak pénzkérdés, de pénz nélkül ugyancsak nehézkes. Ki tehetséges és ki kevésbé? Kiben van meg képességben, szorgalomban mindaz, ami révén területének jövőt formáló személyiségévé válhat? Egy szárnyait bontogató fiatalról aligha lehet ezt teljes bizonyossággal megmondani, ennek eldöntéséhez, kibontásához van szükség a tehetséggondozásra.

– Államtitkár Úr! Nem mehetünk el szó nélkül a tehetséggondozás társadalmi értéke mellett sem. A tehetség és annak hasznosítása a közösség értékrendjének, normáinak, lelki egészségének, gondolkodásának, fejlődésének, életminőségének, Magyarország nemzetközi megítélésének, hírnevének pozitív befolyásolási képességét mutatja. A tehetség újító erő, a megvalósítás képességével párosuló alkotó kreativitás, akár egy tradicionális terület megújítását, akár egy új irányzat megteremtését szolgálja. Tisztelettel kérdezem:

– Mit tett, mit tesz a kormány azért, hogy a legendás magyar tehetség ne csak legenda legyen, hanem továbbra is valóság maradjon?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Ház! A nemzeti tehetségprogramról itt az Országgyűlés döntött, és időről időre a kormányzatnak kell kétéves cselekvési programokat elfogadni. A 2015-2016-os cselekvési programot a kormány 2015 júniusában tárgyalta, és kormányhatározatban rögzítette. Nagyon fontos, hogy erre ez a kormányzat többet fordít, mint elődei, ráadásul nem is kicsivel többet. Ha megnézzük a 2015-ös költségvetésben szereplő 2,8 milliárd forintos összeget, akkor azt láthatjuk, hogy ez a tavalyi összeg kétszerese, a 2013-as előirányzatnak pedig háromszorosa. Tehát jóval több forrást fordítunk tehetségek felkutatására, tehetségek segítésére, gondozására, mint a megelőző időkben fordított Magyarország. Már csak azért is, hiszen az új Alaptörvényünk sokkal erősebb kötelezettségévé teszi ezt az országnak és a kormánynak. Azt írja a Nemzeti hitvallásban, hogy a magyar nemzet tagjaiként büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira, hogy népünk évszázadokon át tehetségével, szorgalmával gyarapította Európa közös értékeit.

– Képviselő Úr! Magyarország kincsét éppen azok a tehetséges gyermekek, fiatalok adják, akik szárnyalni képesek, ha megkapják a személyes figyelmet és szakszerű egyedi támogatást. Ennek hiányában ugyanis elveszne ez a tehetség. Ezért fontos ez a költségvetési keret, ezért fontos ennek megkétszerezése, megháromszorozása, hogy egy tehetségbarát társadalomban egyetlenegy ilyen fiatal se vesszen el, hanem valós esélyt kapjon arra, hogy az átlagon felüli képességeit ki tudja bontakoztatni. Bízunk benne, hogy a nemzeti tehetségprogram kibővült rendszere ezt a célt is hatékonyan tudja majd szolgálni.

+

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ:  – Azt gondolom, államtitkár úr, hogy a tehetséggondozás stratégiai ügy, ezért rendkívül fontos és rendkívül jelentős minden olyan eszköz, amit a kormány ennek érdekében bevet. Különösen fontos a hátrányos helyzetű térségekben ez a fajta stratégiai tevékenység. Választókerületemben, Dél-Somogyban is számos intézmény élt és él a nemzeti tehetségprogram által biztosított lehetőségekkel. Örülünk annak, hogy a kormány valóban stratégiai feladatnak látja, tekinti a tehetséggondozást, a tehetségek segítését, és ezért a 2015. évi költségvetésben megduplázta az előző évi költségvetési keretet.

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő Úr! Ami ebből a kibővült keretből támogatható, az elég széles körű, hiszen nemcsak határon belül, hanem határon túli fiataloknak támogatására is jut ebből. Egyrészről tehetséggondozó személyek tiszteletdíjára, bérére, fizetésére vagy fizetéskiegészítésére tudunk ebből fordítani nagyobb tételeket. Vannak olyan szervezetek, amelyek tehetséggondozással foglalkoznak, felkutatással és az ő segítésükkel, ők is többet kapnak. Illetőleg azok a közösségek is többet kapnak, amelyek különösen tehetséges fiatalokat támogatnak. Magának a nemzeti tehetségprogram megvalósításának segítése érdekében itt szakmai intézményi és információs rendszerek továbbfejlesztésére is sor kerülhet ebből a megemelt összegből. Fontos, hogy a szakképzésben is igyekszünk a kiemelkedő fiatalokat további pályájukon segíteni, a kimagasló tehetségek fejlesztésére pluszpénz áll rendelkezésre. Családoknak szóló szemléletformáló programokat is indítunk, amelyek a tehetséget felismerő és elismerő családokat támogatják.

A kaszinókat bezárják, ugye?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Miniszter Úr! A szerencsejáték-függőség nagyon súlyos betegséggé válhat. Ha a játékszenvedély elhatalmasodik és teljesen kitölti már az egyén életvitelét, olyan súlyos anyagi, családi, társadalmi következményekkel járhat, mint az előrehaladott alkoholizmus vagy a droghasználat. Ez a betegség Magyarországon becslések szerint 200 ezer embert érint. A szerencsejáték-függőség a felelős egzisztenciák tömeges ellehetetlenüléséért, családok ezreinek, tízezreinek széthullásáért, számos emberi tragédiáért, nem egy kóros játékfüggő követ el öngyilkosságot is.

– Miniszter Úr! Ezt a súlyos problémát nem oldotta meg a félkarú rablók kocsmából való kitiltása. A 200 ezer szerencsejáték-függő itt maradt, és ők új lehetőséget kerestek, hogy szenvedélyüket kiéljék. Például semmi sem korlátozza őket, hogy a nap 24 órájában betérjenek egy kaszinóba, semmi sem korlátozza őket, hogy újra és újra elbukják, amit ott bedobnak a játékautomatába, feltesznek a rulettre vagy éppen elkártyáznak. Bármikor és bárhányszor elveszíthetik mindenüket, ezért kellene megfontolni azt, hogy prevenciós jelleggel korlátozzuk a kaszinókhoz való hozzáférést. Ha korlátozzuk a függőséget, azzal 10 milliárdos nagyságrendben spóroljuk meg a játékszenvedély következtében keletkező társadalmi, szociális költségeket. Várom válaszát. Be lehetne vezetni, hogy egy személy egy héten csupán egy adott összegig költhesse a pénzét, vagy lehetne korlátozni a kaszinók nyitva tartását, sőt be is lehetne vezetni a vasárnapi zárva tartásukat. Sok eszköz van a kaszinózás korlátozására ezért is kérdezem:

– Hajlandók-e korlátozni a kaszinókhoz való hozzáférést, ezzel a függők és családok tízezrein segítve?

+

TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ, igazságügyi miniszter: – Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elhangzott kérdés valóban nagyon fontos. Tehát azt gondolom, valóban a játékszenvedély egy betegség tud lenni, és ahogy elmondta, 200 ezer ember  veszélyeztetve van. Nem tudom igazából ezt a számot se megerősíteni, se cáfolni, hisz gyakorlatilag erre nézve kutatások is folynak. Nyilvánvalóan vannak egyetemi kutatóintézetek, akik ezzel foglalkoznak, és kell is ezzel foglalkozni, ezért azt gondolom, hogy a kormány ennek megfelelően lépett is. Az elfogadott törvényben nagyon komoly játékosvédő szabályokat helyezett el. A félkarú rablók kitiltása is ezt szolgálta, hisz ténylegesen, azt láthattuk, hogy a szegénység tünete volt az, hogy nagyon sokan bementek a kocsmába, és eljátszották azt a pénzt, ami gyakorlatilag arra szolgált, hogy éppenséggel a családjukat tartsák el. Tehát lépni kellett, és a félkarú rablók betiltása nagyon fontos, közegészségügyi szempontból is nagyon helyes lépés volt.

– Képviselő Úr! Gondolkodik a kormány azon, hogy hogyan lehetne valóban a játékszenvedélyben küzdőknek segíteni, és ez egy nagyon fontos téma. Az más kérdés, hogy az Európai Bíróság előtt meg kell védenünk ezt a pozíciót, hisz nyilván a szolgáltatások szabad áramlása egy nagyon szép eszmerendszer természetesen, de figyelembe kell vennünk azonban, hogy milyen társadalmi hatása van, milyen káros hatásai vannak a játékfüggőségnek. Úgy gondoljuk, hogy ezeket meg tudjuk csinálni, a kormány ezzel foglalkozik, a jelenleg elfogadott törvényben pont egy felhatalmazást kapott a kormány, hogy rendeletben szabályozza a játékszenvedélyben függő személyekkel kapcsolatos kérdéseket. Úgy gondolom, hogy ez a dolog prioritás és a kormány ezzel foglalkozik.

+

IKOTITY ISTVÁN: – Miniszter Úr! Igen, 200 ezres számot mondtam, 200 ezer főt, ez sok tízezer családot érint. Arra kérem, hogy tényleg ezeknek a számoknak tessenek alaposan utánanézni, mert bármiféle tanulmány is foglalkozik ezzel, körülbelül hasonló nagyságrendű számot, hasonló számot fog megjelölni. Nagyon fontos területről van szó, és nagyon fontos az ezzel kapcsolatos prevenció. Éppen ezért szólaltunk fel, mert jelen pillanatban nem látjuk megfelelőnek az intézkedéseket, .bár valóban a félkarú rablók ki lettek tiltva, de ahogy mondtam, nem lett korlátozva semmilyen más módon a hozzáférés például a kaszinókhoz.

– Miniszter Úr! A boltokat bezárták, korlátozták a cigarettákhoz, dohánytermékhez való hozzáférést a trafikok működésével, alkoholt sem lehet sok helyen kapni már az esti óráktól kezdve. Javasoljuk, hogy valamilyen tetteket a  kaszinók ügyében is láthatóvá legyenek, hiszen ahogy miniszterelnök mondta, ne a szavait, hanem a tetteit figyeljük. Mi ezekre a tettekre vagyunk nagyon kíváncsiak és várjuk ezeket!

+

TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: – Annyit szeretnék hozzátenni: a kormány számára rendkívül fontos, hogy az illegális szerencsejátékkal szemben fellépjen,  jöjjön az külföldről vagy belföldről. Ez egy olyan tevékenység, amelyik az őskor óta létezik, szerencsejáték mindig is volt, teljesen betiltani nem lehet. Franciaországban 1836-ban hozták az első törvényt, 1907-ből van a kaszinótörvény, tehát ilyen törvények Európában mindenhol léteznek. Egy biztos: ez egy felelősség, tehát ergo a kormány is nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy ebben a tekintetben a játékosok védelme rendkívül fontos, és a készülő kormányrendeletben, mint említettem, erre ki fogunk térni.

Hogyan változott a gyermekvállalási kedv a családbarát kormányzásnak köszönhetően?

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): – Államtitkár Úr! A Fidesz politikájának középpontjában a gyermek és a család áll, az a célunk, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek, sőt a családok, a párok, ha lehet, még több gyermeket vállaljanak, mint ahogy azt korábban tervezték. Ha visszaemlékszünk a korábbi időszakokra, a 2010 előtti időszakra, akkor azt láttuk, hogy a baloldali kormányok családellenes politikájukkal és megszorító intézkedéseikkel elszegényítették, eladósították a magyar családokat. A munka mellett gyermeket vállalókat magas adókulcsokkal sújtották, megszüntették a családi otthonteremtési lehetőségeket és devizahitelekkel sújtották a magyar családokat. A baloldal kormányzása idején a gyermekvállalás egyenesen szegénységi kockázatot jelentett, nőnek és anyának lenni pedig hátrány volt; hátrány volt a munkaerőpiacon és a megélhetés szempontjából egyaránt.

– Államtitkár Úr! A Fidesz célja ezzel szemben az, és azt valljuk, hogy a gyermekvállalás nem jelenthet szegénységi kockázatot, nem lehet, hogy teher legyen a családok vállán. A család és a gyermek érték, az elmúlt években mindent megtettünk azért, hogy a családoknak biztos hátteret tudjunk biztosítani a gyermekek vállalásához. Ezért vezettük be az alacsony, egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadót, ezért állítottuk vissza a családi adókedvezményt, ezért biztosítjuk a családok számára a gyed extrát, ezért támogatjuk az anyák foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akcióval, ezeket a következő időszakban is tovább szélesítjük, bővítjük. A kérdésem:

– Mindezen intézkedéseknek köszönhetően mennyivel nőtt a magyar családok gyermekvállalási kedve?

– Milyen eredményeket ért el a Fidesz-KDNP eddig az eddigi családbarát politikájának köszönhetően?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Asszony! Sokan ismerhetik már azt az örvendetes tényt, hogy a tavalyi évben 91 500 gyermek született, ami több, mint az elmúlt öt évben bármikor. 1985-ben született Magyarországon utolján ennyi gyermek, mint 2014-ben. Azt hiszem, ez egy örvendetes hír, és ha így folytatjuk tovább, akkor Magyarország nagyon jó úton halad. Az elmúlt négy évben a házasságkötések száma is 10 százalékkal emelkedett, miközben korábban csökkent ez az arány. Tehát nemcsak hogy javítani tudott, hanem már előjelet is tudott fordítani a kormányzat a családalapítások terén. Bízunk benne, hogy ez a gyermekek felneveléséhez a leginkább jó közegként fog szolgálni a következő évben.

– Arról is szólnom kell, hogy a népességfogyásnak az üteme 2010 óta mintegy 2 százalékkal mérséklődött, korábban erre sem nagyon volt példa. Rövid, átmeneti ilyen változások voltak, ismerjük a Bokros-csomagnak az erre gyakorolt negatív hatásait, de most ezeket valamelyest sikerült javítania a kormánynak. Ezt nyilvánvalóan komoly kormányzati intézkedések alapozták meg, ilyen a gyed extra vagy a munkahelyvédelmi akcióterv. De fontos az is, hogy a Fidesz-KDNP támogatásával elfogadta a kormány a költségvetést és az adótörvényeket, amelyek révén négy év alatt megkétszerezzük a kétgyermekes családok adókedvezményét. Ez csak a következő évben, a Fidesz-KDNP által megszavazott törvények nyomán 350 ezer kétgyermekes családnak jelent kedvezményt, és 15 milliárd forinttal több marad a kétgyermekes családok zsebében. Hogyha megnézzük a teljes szja-rendszert, az egykulcsos, családi típusú adózási rendszert, amely 3600 milliárd forintot hagy az embereknél, akkor ebből a családi adókedvezményben 1300 milliárd forint marad a családoknál. Ahogy a képviselő asszony is említette, az előző időszakban a gyermekvállalás sokszor egyet jelentett a szegénység vállalásával. Ez morálisan elfogadhatatlan, éppen ezért hoztuk meg ezeket és még további intézkedéseket, amelyek ezt az igazságtalanságot kiküszöbölik, és a gyermekvállalást ösztönzik.

+

DUNAI MÓNIKA: – Államtitkár Úr! Az egy örvendetes mutató, hogy a gyermekek születési száma az elmúlt évben jelentősen emelkedett., 91 500 gyermek született, és az is jó hír és örvendetes, hogy a gyermekvállalási kedv nőtt a magyar családok körében. Az is nagyon örvendetes szám, hogy a termékenységi ráta 1,41-re emelkedett, ami öt évvel ezelőtt még 1,26 volt. Ezek a számok előremutatóak és jók, de tudjuk, hogy ez még nem elég, és tudjuk, hogy ezeket a számokat tovább kell növelni. A célunk az – és reméljük, ez így is lesz –, hogy a Fidesz-KDNP kormány családbarát intézkedéseinek következtében a magyarok gyermekvállalási kedve tovább nőjön, és ez a tendencia folytatódjon.

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő Asszony! Szerintem abban egyetérthetünk, hogy a magyar társadalom egy gyermekbarát társadalom, és ha 2010-ben is megkérdezte volna az embereket, hogy fiatal korukban hány gyermeket szerettek volna, és végül hányat vállaltak, akkor, a szociológiai kutatásokból kiderült, hogy átlagban mindenki eggyel több gyermeket szeretett volna, mint amennyi gyermeke végül lett. Az államnak tehát az a feladata, hogy ezeket az akadályokat, ezeket a gátló tényezőket lebontsa, amelyek a szándékolt gyermekszületésekhez képest csak eggyel kevesebb gyermeket jelentenek a magyar állampolgárok, magyar családok tényleges életében. Úgyhogy mi ezért igyekeztünk dolgozni az elmúlt öt évben, ennek meg is vannak az eredményei. És azt hiszem: az egy minden kormány által, minden józan gondolkodású európai kormány által támogatott irány, hogy a legnagyobb kedvezményre Magyarországon azok jogosultak, akik gyermeket is vállalnak és munkát is vállalnak, és a saját pénzük egy részét nem önmagukra, hanem a gyermekeikre költik. Ők azok, akik leginkább preferáltak a mostani adórendszerben.

Felebaráti segítség Fidesz módra!

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Államtitkár Úr!  2010-ben szólt a harsona: „Csak a Fidesz!”, „Csak a Fidesz!”, aztán sorakoztak mellé az ígéretek is: olyanok, mint egymillió új munkahely a gazdaságban, nem a közfoglalkoztatás színpadán, meg olyanok is, hogy az ápolási díj majd egyenlő lesz a minimálbérrel, nem lesz gond a szolgálati idővel, á, dehogyis, és az egészségügyi biztosítással sem. Aztán jött az ébredés 2011-ben, elég hamar! Az ébredés arról szólt, hogy az ápolási díjasoknak azzal kellett szembenézniük, hogy nincs minimálbér, ez az első nagy tragédia, majd a folytatás is, hogy a szolgálati idő meg az egészségbiztosítási járulék megkérdőjeleződik.

– Államtitkár Úr!  Tudja, hogy a méltányossági ápolási díjnál, amikor az önkormányzatokra hárították át a terheket, önök meg kivonultak, az állami szerepvállalást megszüntették, csak bizonyos jövedelmi szint felett érhetik el ezek az emberek az egészségbiztosítási juttatásokat, illetve a szolgálatiidő-beszámításokat, pedig ők kvázi állami feladatokat vállalnak át, a zsúfolt intézményeket mentesítik a teher alól. És, tudja, hogy az ápolási díjnak a mértéke 2011-ben sem tért el attól, mint ami 2015-ben, meg ami várható 2016-ban. Ez a cudar, hogy míg egyrészt 23 600 vagy éppen 29 500 forintos mértékkel számoltak ’11-ben, most is ezzel számolnak a 18. életévüket betöltött tartós betegek vagy/és a 18 év alatti, fogyatékossággal bírók ápolása esetén. A házi segítségnyújtásról már ne is beszéljünk. Megpróbálnak olyan rendszert összeállítani, amelyben a támogatás utolérhetősége lehetetlen. Önök ígértek, mondhatom nyugodt lelkülettel, hogy hazudoztak összevissza, és közben nem adtak, hanem elvettek az emberektől.

– Mikor akarják ezt megváltoztatni?

– Mikor akarják a valódi ígéreteiket teljesíteni?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Négy évvel ezelőtt még valamelyest megértettem volna, hogy miért mondja el ezt a felszólalását, de most, 2015-ben nem értem, hiszen ön azt mondta, hogy 2010-ben a Fidesz ígérgetett, de 2011-ben az emberek kijózanodtak. Akkor miért választották meg 2014-ben elsöprő többséggel ismételten a Fidesz-KDNP-t az emberek? Lehet, hogy mégsem ábrándultak ki a kormányból, hanem újra bizalmat szavaztak neki? Lehet, hogy továbbra is a szocialistákból voltak kiábrándulva, ezért maradtak itt önök a parlamentben egy igencsak szűk frakcióval, és nem sikerült előretörniük, mert azok az állítások nem valósak, amiket ön mond.

– Képviselő Úr! Arról, hogy mi történt 2010-ben, ’11-ben, ’12-ben, ’13-ban és ’14-ben, a választók mondtak ítéletet, és azt az ítéletet mondták, hogy mi, a Fidesz-KDNP képviselői továbbra is nagy többséggel a kormányoldalon üljünk, mert a munkánkkal elégedettek voltak. S talán azért is, mert amit ön itt említett például az ápolási díjjal kapcsolatban, nos, ön is nagyon jól tudja, hogy az ápolási díjban részesülők közel fele, ha jól emlékszem 48 százaléka emelt vagy kiemelt összegű ápolási díjat kap; nem azt az összeget, amire ön utalt, hanem annak a 140 és 180 százalékát. A kiemelt ápolási díjat a Fidesz-KDNP vezette be. Nagyságrendileg mintegy 15 ezer ember részesül ebben. Ők egy olyan szintű ellátást kapnak most, ami korábban nem volt.

– Mi lehet még a Fidesz-KDNP sikerének titka, és mi az, ami az MSZP-t továbbra is az ellenzék stabil középpártjaként vagy kispártjaként tartja itt a parlamentben? Például az, hogy amíg a Fidesz-KDNP a minimálbért az első időszakban 7625 forinttal emelte évente, a második időszakban 6300 forinttal, addig a szocialisták csak 2900 forinttal. Lehet, hogy itt keresendő az a probléma, hogy miért is nem az MSZP-re szavaztak. Vagy mutasson nekem egy kormányt, amelyik a foglalkoztatottak számát a versenyszférában 340 200 fővel emelte a szocialista időszakban! S erre jön rá a 105 ezer közfoglalkoztatott. Melyik szocialista kormány volt képes 340 ezer munkahelyet teremteni négy év alatt?

+

GÚR NÁNDOR: – Na látja, államtitkár úr, ezek újabb hazugságok! Ezek segítették önöket újra hatalomba, de előbb-utóbb kijózanodik a nép. Ezek újabb hazugságok, mert amikor ön 340 ezer fős foglalkoztatás bővülésről beszél, akkor ön is tudja, hogy 200 ezer fő a közfoglalkoztatásból származik, ön is tudja, hogy 100 ezernél több a külföldön munkát vállalók köréből származik. Amikor pedig bérről beszél, akkor ön is tudja, hogy pofátlan módon 47 ezer forintot adtak a közfoglalkoztatottaknak a korábbi 60 200 forinttal szemben, és ön is tudja, hogy a minimálbérnek csak a bruttóját emelték, mert az ma 5 ezer forinttal kevesebbet ér, mint amennyit ért 2010-ben. És ezernyi példát lehetne még mondani mindazok mellett, hogy internetadót akartak bevezetni, vasárnapi zárva tartást csináltak, föld-, trafik-, gáz- és szerencsejáték-mutyit vezettek be. De az ápolási díjra visszatérve, hogy tiszta és világos legyen: önök a felelősséget is elhárítják maguktól. Az önkormányzatokra terhelik, majd ők a segélyezési rendszerben jótállnak önök helyett. Ez az önök politikája, a hazug politika, a hazugság politikája, a becsapás politikája, és az emberektől való forráselvétel politikája!

+

RÉTVÁRI BENCE:  – Képviselő Úr! Az ilyen felszólalásaival devalválja a szavaknak az értékét. Ha mindig mindenkire ezeket a jelzőket használja, akkor az emberek ezt öntől nem fogják komolyan venni, mert kötőszóként használja ezeket a kifejezéseket. Nem olyanokat, mint a jobbikosok, mert van ennek még cifrább válfaja is, de azért mégis, az ön retorikájában ez szerintem teljesen elértékteleníti a szavak értékét. Például a kereskedelmi forgalom folyamatos bővülése elképzelhető úgy, hogy az emberek átlag-életszínvonala nem emelkedik? Nem képzelhető el, mert pontosan az ő napi fogyasztásuk emeli ezt. Aztán az ingatlanpiaci boom, az, hogy sokkal nagyobb most a forgalom az ingatlanpiacon. Az, hogy sokkal többen vásárolnak ingatlant, hogy sokkal hamarabb találnak gazdára az ingatlanok, mind azt jelzi, hogy az embereknek több pénzük van, jobban élnek, mint a korábbi években. Szerintem ez volt az, amiért a Fidesz-KDNP ismételten bizalmat kaphatott.

Miért nem láthatunk tisztán?

VOLNER JÁNOS (Jobbik): – Államtitkár 2010-ben én magam 24 darab módosító javaslatot nyújtottam be a pénzügyi felügyeletről szóló törvényhez, olyan javaslatokat, amelyekkel meg lehetett volna előzni a mostani 300 milliárd forintos károkozással járó brókerbotrány kialakulását. Ezeket a módosító javaslatokat önök, a Fidesz képviselői a szocialistákkal nagykoalíciót alkotva leszavazták itt az Országgyűlésben, ezért nem lehetett ebből törvény.

– A későbbiekben öt éven keresztül elfelejtette a pénzügyi felügyelet leellenőrizni ezeknek a brókercégeknek a tevékenységét, egyetlenegy normális ellenőrzés sem valósult meg. A Quaestor-botránynak is az volt a tanulsága, hogy a cégvezető maga tárta fel  - és nem önök -  a miniszterelnöknek írt levelében, hogy komoly problémák vannak a brókercégnél és csődbe fog menni. Amikor elindult az ezzel kapcsolatos találgatás, hogy vajon hány fideszes képviselő, hány politikus, hány családtag, mennyi gazdasági érdekeltség lehetett ebben személyesen érintett, akkor bizony a kormány elkezdett sumákolni, és miközben Orbán Viktor miniszterelnök úr egyes pártokat sunyinak hívott, a mai napig egyetlen olyan párt van, amelyik sunyizik a Magyar Országgyűlésben, és ez az önöké, államtitkár úr! Önök nem hajlandók aláírni büntetőjogi felelősségük tudatában azt a nyilatkozatot, hogy nem menekítettek ki bennfentes információk alapján pénzt a Quaestorból. Kérdezem:

– Miért nem hajlandók aláírni a nyilatkozatot?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ha valamelyik pártnak elszámolnivalója van a közvéleménnyel a brókerbotrány kérdésében, az biztosan nem a Fidesz, hanem éppen a Jobbik. Sajnos ide kell hogy hozzam a pénzügyi szolgáltató rendszer ellenőrzésének szigorításáról szóló törvény júniusi szavazását, amelynek voltak kétharmados részei, amely a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési jogosítványait erősítette volna meg, és azt az önök pártja leszavazta, a szocialistákkal koalícióban. Mi történt 2010  és 2015 között? Mi történt önökkel? Most már nem a szigorítás mellett vannak? Most már amellett vannak, hogy legyen a szabály olyan, mint amilyen eddig volt? Netán a brókerek megkörnyékezték a Jobbikot? Vagy más válasz van erre?

– Képviselő Úr! Amikor kivettük a törvényből a kétharmados szabályokat és újra idehoztuk a Ház elé, önök érthetetlen módon azt sem tudták támogatni. Úgy gondolom tehát, először önöknek kell a közvélemény előtt elmondani, hogy mi történt ebben a kérdésben a pártjukban. Egyébként sok más kérdésben is megváltozott az álláspontjuk, de ezt most hagyjuk. Ami pedig a Fidesz érintettségét illeti: önök ezt már harmadjára vagy negyedjére mondják el itt a parlamentben. Azt tudom önnek újra mondani: ha bármilyen információja van, fáradjon be az igazságszolgáltatás hatóságaihoz, az ügyészséghez, a rendőrséghez, mondja el azt és tegyen feljelentést. De önnek joga van a Magyar Nemzeti Bankot is kérdezni. Kérdezze meg tőlük, hogy van-e ilyen jellegű érintettség. De a sunyiskodást fejezzék be!

+

VOLNER JÁNOS: – Államtitkár Úr! Ön ugyanolyan jól tudja, hiszen már elmondtuk önnek, és nem gondolom, hogy ennyire rövid lenne a memóriája, a Jobbik azért nem szavazta meg az önök brókertörvényét, mert banktitok mögé dugják továbbra is azok neveit, akik az utolsó pillanatban bennfentes információk alapján pénzt menekítettek ki a Quaestorból. Elmondtuk: ha önök erről az egyetlenegy passzusról gondoskodnának, hogy belekerüljön a törvénybe, hogy ne úszhassák meg azok, akik visszaélve a kormányzati hatalommal pénzt menekítettek ki az utolsó pillanatban a bajba került brókercégből, akkor megszavaznánk ezt a törvényt.

– Államtitkár Úr! Az ajánlatunk most is él: önökön áll az, hogy vajon elfogadják-e vagy sem. Sajnos, egyre erősebb az emberekben a gyanú, hogy a kormány azért sumákol ebben a kérdésben, és azért nem akarja ezt a passzust a törvénybe beemelni, mert egyszerűen van takargatnivalója. Van személyes érintettség a fideszes politikusok között. Meggyőződésem szerint. erre ön sem tud elfogadható választ adni.

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Azért is nem tudok, mert a nemzetgazdasági miniszternek a személyek befektetése, pénzkivétele nem felelőssége. Akkor miért a nemzetgazdasági minisztertől kérdezi meg ezt? Miért nem a Magyar Nemzeti Banktól, írásban vagy azonnali kérdés formájában? Mondja meg, hogy miért nem, ha ennyire érdekli? Senki nem bújik banktitok mögé egyébként. Egy törvény elfogadása jövőbeni hatálybalépést jelent, ön pedig, ha jól értem, a múltban matat, kotorászik.

– Egyébként egyetlenegy pártnak van érintettsége a brókerbotrány kapcsán. Itt ül önök között Lukács György képviselő úr. A mai napig nem magyarázta meg, hogy Karcagon a Kun-Mediátorral fönntartott, egy épületben lévő ügyvédi irodájuk kapcsolatban állt-e bizonyos Bróker Marcsival, adott-e neki jogi szolgáltatást, vagy az ügyfelek felhajtásában részt vett-e. Képviselő úr, a Jobbik először erre válaszoljon, aztán jöhet a többi!

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!