„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Balek vagy bűnöző?

TÓTH BERTALAN (MSZP): – Államtitkár Úr! Látom, a miniszter úr elmenekült a kérdés elől, ezért önnek fogom megfogalmazni. Ez az év az adó- és a pénzügyi világ botrányairól szól. Tehát azokról a botrányokról, ahol egyes vezetők, fideszes háttéremberek sok száz milliárdos nagyságrendben tüntették el adóforintjainkat, kisbefektetők megtakarításait. A mai napig él az emlékünkben a NAV-botrány. Vida Ildikót és az adóhatóság más vezetőit korrupciós cselekmények gyanúja miatt nemkívánatos személynek nyilvánították az Egyesült Államokban. De emlékszünk még a Szijjártó Péter külgazdasági miniszter úrral és más vezető fideszes politikusokkal szoros kapcsolatot ápoló Quaestor-vezérre, Tarsoly Csabára is, aki éveken át tudott a pénzügyi felügyelet és Matolcsy György szeme előtt százmilliárdos károkat okozó piramisjátékot irányítani. De emlékezhetünk a Buda-Cash-botrányra is, ahol tízmilliárdok tűntek el, és egyes kormánypárti politikusokhoz családi szálakkal kötődő brókerek tették ezt. Botrányos a Hungária Értékpapír Zrt. ügye is, ahol több száz millió forint közpénz ragadt benn, amikor kormánytisztviselők törvénysértő módon ilyen szélhámosokra bízták mindannyiunk pénzét.

 – És nem mehetünk el Töröcskei István legendás Széchenyi Bankjának története mellett sem. Ez az az ügy, amelyben az állam legalább tízmilliárd forint közpénzt bukott el azért, mert valakik gondatlanul és nagyon is tudatosan nem jól végezték a dolgukat. A Széchenyi Bank ügyében igen sok a véletlennek tűnő egybeesés, én pedig az ilyen véletlenekben nem hiszek. Ha úgy tetszik, megint át vagyunk verve. Töröcskei úr fideszes kötődése közismert. Tudjuk, hogy miatta született a lex Töröcskei, amely alapján összeférhetetlenül az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatójává történő kinevezésével együtt megtarthatta a Széchenyi bankos érdekeltségeit is. Ismert, hogy Matolcsy úr és Varga miniszter úr hozták össze azt az ügyletet, amelyben 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Széchenyi Bankban a magyar állam 3 milliárd forintért. Mindezt annak ellenére tette meg, hogy a Széchenyi Bank működésével kapcsolatban szabálytalanságokat már 2011-ben is talált a pénzügyi felügyelet, de 2014 novemberéig minden szélhámosság, törvénytelenség fölött szemet hunyt érdemben a felügyelet. Amit pedig a Széchenyi Bank ügyében eddig a nyilvánosság elé tártak, az büntetendő törvényszegés. Ezt mifelénk szélhámosságnak, csalásnak hívják. Ebben az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztérium - mint az ügyletet előkészítő és a Széchenyi Bankban az államot képviselő – felelőssége megkerülhetetlen. Államtitkár Úr, kérem, válaszoljon!

– Miért kellett a magyar államnak belépnie a szabálytalanul, gazember módra működő bankba?

– Hogyan maradhat néma a minisztérium?

– Mennyire érzik magukat felelősnek a Széchenyi Bankban elpanamázott tízmilliárdos nagyságrendű közpénzért, vagy csak egy félrevezetett, megtévesztett szereplőnek érzik magukat?

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Bevallom őszintén, csodálkozva nézem és hallgatom önt, hiszen gondolkodás nélkül vádol meg fideszes kormánypárti politikusokat korrupcióval, lopással vádaskodik fennhangon. Azonban felhívom a figyelmét egy dologra, ami az ön közéleti tevékenysége során megtörtént. Biztosan hallotta már, ugye, hogy Pécsen 2009-ben eladták az ön alpolgármesterségének idején a buszokat 2,4 milliárd forintért, közgyűlési határozat nélkül egy kézzel írott számlán. Az ügy szereplői azt állítják, hogy ön erről tudott és alpolgármesterként nem akadályozta meg Pécsen, hogy többmilliárdos kárt okozzanak a városnak. Mielőtt vádaskodik ilyen bátran, gondolkodás nélkül és a tényeket nélkülözve, akkor előbb számoljon el a saját közéleti tevékenységével is. Így is százmilliós kárt hagytak hátra, Pécs fideszes önkormányzatának kellett ezt rendezni.

– Képviselő Úr! Ezek szerint a hírek igazak: ön mégiscsak beszállt az MSZP miniszterelnök-jelölti castingjába. Valószínűleg az a feltétel, hogy minél nagyobbat mondjon, minél több valótlanságot állítson. Én azt mondom, hogy ön ebben jó. Valótlanság állításában, hazugság állításában lehet, hogy az MSZP-ben elég lesz a miniszterelnök-jelöltséghez, de az országban biztosan nem. Mielőtt vádaskodik, azt gondolom, a tényekre alapozza azt.

– Ami a konkrét kérdést illeti:  a Széchenyi Bankra vonatkozóan, azt tudom elmondani, hogy ellentétben önökkel, az önök kormányzásával a jelenlegi kormánynak az a célja, hogy a hazai bankrendszert megerősítse, és a stabilitását fenntartsa. E stratégia szellemében vásárolt a Széchenyi Bankban kisebbségi tulajdont az állam, és így kívánta a Széchenyi Bankot megerősíteni. A kisebbségi tulajdonszerzést követően kerültek olyan információk napvilágra, ami a kormányt, az államot arra késztette, hogy figyelmeztesse a többségi tulajdonost, hogy rendezze a bank tőkehelyzetét. Ezt többször megtette. Felhívta a figyelmet a szabálytalanságra, arra, hogy a bank stabilitását állítsa helyre és hozza rendbe. Miután ez a többszöri kisebbségi tulajdonos felhívása ellenére nem történt meg, a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a bank működését. A magyar állam pedig a tulajdonosi arányoknak megfelelően 49 százalékban, mint jó és felelős tulajdonos helytállt a kártalanítás tekintetében, és az OBA által kártalanított százezer eurós összeg felett a magyar állam kifizette a károsultakat.

A bank jelenleg felszámolás alatt áll, a felszámolást követően derül ki, hogy a magyar államot érte-e, éri-e kár e tekintetben. Természetesen a magyar állam mindent meg fog tenni azért, hogy ez a károkozás kevés legyen, vagy egyáltalán ne történjen meg. Ha pedig jogszabálysértések vagy törvénytelenségek történtek, nyilvánvalóan a felszámolás során ki fognak derülni, és a hatóságok meg fogják tenni a megfelelő intézkedést.

***

TÓTH BERTALAN:  – Nem kívánok személyeskedésbe belemenni, ahogy ezt ön államtitkár úrként állandóan teszi, de egyet szeretnék rögzíteni: ha valaha én miniszterelnök leszek, ön biztos nem lesz államtitkár és NAV-elnök sem. Amúgy a részleteiben adott válaszáról egy párbeszéd jut eszembe a hét mesterlövész című filmből, ami így hangzott el: „Ismertem egy embert El Pasóban, egyszer meztelenre vetkőzött és beleugrott egy kaktuszbokorba. Meg is kérdeztem tőle, hogy miért. És mit válaszolt? Azt, hogy pillanatnyilag jó ötletnek tűnt.”  Önök így szálltak be a Széchenyi Bankba, viszont 10 milliárd forint kárt okoztak a közpénzekben. Ezzel számoljon el, államtitkár úr, és erre adjon választ, ne csak nekem, hanem a magyar állampolgároknak, hogy történhetett, hogy fordulhatott elő? És milyen következményei lesznek ennek?

 A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 100 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Hajlandó a kormány igazi megoldások alkalmazására, vagy továbbra is csak húzza az időt?

RIG LAJOS (Jobbik): – A jelenlegi, egyre erősödő bevándorlási hullámok számos problémát hordoznak magukban. Az illegális határátlépők száma csúcsokat döntöget, és egyértelművé vált, hogy a Fidesz nem képes kezelni a helyzetet. Sajnos, az elemzések azt mutatják, hogy a bevándorlási hullámnak csupán még az elején vagyunk. A kormány által nem megfelelően kezelt helyzet túlzás nélkül katasztrófához vezethet Magyarországon, hiszen a közegészség mellett a közbiztonság és az államigazgatás is súlyos fenyegetettségnek van kitéve. Eredményes megoldási javaslattal a kormány nem tudott előállni, és mint beigazolódott, a határ menti kerítés felhúzása is csak pénzpocsékolás volt: a menekültáradatot ez nem képes megállítani, pedig rendkívüli helyzet áll fenn, így rendkívüli, azonnali intézkedésre van szükség.

– Az országunkban tartózkodó illegális bevándorlók nagyon sok esetben nem rendelkeznek azonosításukra szolgáló okmányokkal, így azt sem tudjuk, hogy honnan jöttek, milyen egészségi állapotban vannak, kaptak-e már bármilyen védőoltást vagy sem. Persze szépen és jól hangzik, hogy minden határátlépő egészségügyi vizsgálaton kell hogy részt vegyen, és szükség esetén a megfelelő oltásokat megkapják; a gyakorlatban azonban ezeknek a vizsgálatoknak csak kis százalékát végzik el ténylegesen. Az erősödő migráció miatt járványügyi kockázat áll fenn, ha járványveszélyről egyelőre nem is beszélhetünk. A Magyarország határát átlépő menekültek hazájában vannak olyan fertőző betegségek, amelyek nálunk nem fordulnak elő, továbbá figyelembe kell venni, hogy az országunkban tartózkodó több mint százezer migráns más kultúrából és higiénés környezetből származik. Az ellenőrizetlenség, a rosszul kezelt helyzet miatt a közegészségügy biztonsága veszélyeztetett.

– A migránsokat nem lehet teljesen izolálni az ország lakosságától, hiszen ugyanúgy használják köztereinket, tömegközlekedési eszközeinket, játszótereinket. Igenis komoly közegészségügyi kockázatot jelentenek a lakosságra. Az adófizetők pénzén kialakított tranzitzónák létrehozása elhibázott lépésnek bizonyult, valódi megoldást azok sem nyújtanak. Az Európai Határőrizeti Ügynökség adatai szerint a magyar határon történik a legtöbb illegális határátlépés az Európai Unió területére. Szerencsére jelenleg Magyarország még egyelőre csak tranzitországként szerepel a bevándorlók számára. De így is nagy problémát jelent, hogy a menekültstátusért folyamodó migránsok nem jelennek meg a kötelező vizsgálatokon. A szűrésre kötelezett 14 ezer menedékkérő mindössze 5 százalékán tudták elvégezni. Kérdezem államtitkár urat:

 – Hogyan kíván fellépni a kormány a járványügyi kockázatok csökkentése érdekében?

– Ugye, nem ülnek tétlenül egy esetleges járványveszély kialakulásáig?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Jelen pillanatban azt mondhatjuk: a rendkívüli mértékben megnövekedett migráció miatt járványügyi kockázat van Magyarországon, amit a hatóságok megfelelően kezelnek. Az ÁNTSZ és minden más egészségügyi szerv, ugyanakkor mindenkinek felhívhatjuk arra a figyelmét, hogy a határátlépők által hátrahagyott vérrel vagy testváladékkal szennyezett tárgyakhoz, eszközökhöz, ruhadarabokhoz csak gumikesztyűben szabad nyúlni, és azokat lehetőség szerint el kell égetni, hogy ne maradjanak sokáig a közterületen. A migránsokat segítő önkénteseknek, civileknek is fokozott körültekintéssel kell eljárniuk, az alapos kézmosás, az alkoholos bedörzsölhető kézfertőtlenítő készítményeknek, illetve szükséges esetben gumikesztyű használata is indokolt lehet.

– Nyilvánvalóan a nagyszámú bevándorlással a járványveszély kockázata is megnövekedik. A szűréseken az illegális bevándorlóknak nagyon kis része vesz részt. 10 százalék alatti azoknak a száma, akik megjelennek az egyébként előírt és az ő érdekükben is zajló és a teljes magyar társadalom és az európai polgárok érdekében is zajló egészségügyi szűréseken. Nyilván sokkal jobb lenne, ha magasabb számban vennének részt ezeken. A különböző utazási körülmények között ideérkező illegális bevándorlók esetében a baktériumflóra sokkal magasabb, mint a megszokott. Azokban a járművekben, amelyekben az ÁNTSZ mintát tudott venni, ahol korábban embercsempészek illegális bevándorlókat szállítottak, nyilvánvalóan sokkal magasabb baktériumflórával találkoztak, mint amit rendesen, hétköznapi körülmények között találnánk egy BKV- vagy egy Volán-buszon, vagy egy autóban. Azt mondhatjuk, hogy a gyomor- és bélrendszeri, valamint a bőrbetegségek azok, amelyek gyakrabban előfordulnak a bevándorlók körében. A gyermekeknek a kötelező oltása sok esetben hiányzik. Ezt itt Magyarországon az egészségügyi intézményrendszer beadja, hiszen nagyon fontos, hogy védettséget szerezzenek azon fertőző betegségekkel, járványokkal szemben, amelyekkel szemben az itt született magyar gyermekek már megszerezték a védettséget.

– A nem megfelelő higiénés körülmények, a zsúfoltság, valamint az, hogy más higiénés szokásokkal érkeznek ide az illegális bevándorlók, mind-mind további kockázatot jelentenek, mely kockázatokat természetesen az állami hatóságok figyelembe veszik. Ha a szűrések eredményét nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy az elmúlt hetekben körülbelül hetente 1300-1500 szűrés történt: természetesen hepatitis B, hepatitis C, tbc, HIV, szifilisz, tífusz esetében vizsgáljuk a különböző eredményeket. Azt láthatjuk, hogy például rühatkák jelenléte esetében a minták 6,3 százalékában, a szűrtek 0,8 százalékában találtunk pozitív eredményt, tetvek jelenléte esetében a minták 1,3 százaléka, a szűrtek 0,1 százaléka esetében, és egyéb bőrgyógyászati betegségeknél a minták 3 százaléka, a szűrtek 0,2 százaléka esetében kerültek kimutatásra fertőzések. Nagyon fontos tehát, hogy mindenki a higiénés szabályokat betartsa, nagyon fontos ezeknek az embereknek az együttműködése a saját érdekükben és a többségi társadalom érdekében is. Amint ön is látja, képviselő úr, a kormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a szokásostól eltérő helyzetet, védelmi intézkedéseket hajtott végre  az elmúlt hetekben és fog a következőkben is.

***

RIG LAJOS: – Nagyon gyors és tömör leszek. Nem is olyan régen, emlékszik biztos az államtitkár úr is, felröppent a H5N1 madárinfluenza-vírus, és ha egy gép leszállt az Európai Unió bármely országában, akkor azt, aki egyet köhintett és lázas volt, azonnal karanténba zárták, pedig csak egy emberről beszéltünk. 2010-ben már egy európai migrációs egészségügyi konferencián megemlítették, hogy járványügyi kockázatot jelent az illegális bevándorlás. Azt is tudjuk, hogy az észak-afrikai országokban 2006-ban végigsöpört madárinfluenza egy éven belül 60 ember halálát okozta. Nem szeretnénk azt Magyarországon, hogy a magyar állampolgárok kapjanak olyan fertőzést, amelyik számunkra még ismeretlen, és nem tudjuk kezelni.

A képviselő úr nem, Országgyűlést viszont az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

  Privatizáció csúcsra járatva: az állami földvagyon elkótyavetyélése!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Saját megítélésem, benyomásaink alapján a Fidesz mindennel szakított, amit valaha mondott. Szakított a nemzeti vidékstratégiával, amiben az volt, hogy növelni kell az állami földvagyont. Szakított a saját földforgalmi törvényével, amiben még az elővásárlási jogot azért szabta ki magának, hogy ezt a célt meg tudja valósítani. Ez nemcsak elképesztő és nemcsak elkeserítő, de mindenképpen egy jelzés arra is, hogy fenntarthatatlan a költségvetése a kormánynak érdemi privatizációs bevételek nélkül, és elismeri, hogy e nélkül a magánosítás nélkül rátér ugyanarra a nemzetáruló útra, amit az elődei tettek a privatizációk lebonyolítása során.

 – A privatizáció a magyar közbeszédben a közvagyon szabad szétrablásának a definiálásával valósul meg. Most ezt folytatják, ezt valósítják meg, az NFA-törvény módosítása nélkül. Teljesen meg akarják kerülni az Országgyűlést, be se fog kerülni ide ez a téma, csak néhány kérdésként? Milyen terveik vannak az így tervezett bevételek felhasználásával? Ez szintén egy fontos kérdés, hiszen az NFA-törvény meghatározza azt, hogy mire lehet használni ezt, és gyakorlatilag újabb termőföldek megvásárlását kellene ebből megtenni.

 – Miniszter Úr! Arra lennék kíváncsi, hogy hol van bármilyen jegyzőkönyv, amit bemutathatnának? Hol van egyetlenegy gazdálkodói egyeztetés? Érdeklődnék továbbá: önök szerint hogyan szolgálja  mindez a kormányzat és a miniszterelnök úr által hangoztatott célokat, hogy ettől majd a kisbirtokok hazája jön el, hiszen a licittel nem a kicsik fognak tudni érdemben érvényesülni. Nyilvános licittel hogyan tudnak élni a családi gazdaságok? Tehát önök szerint a párnába be van varrva 400 milliárd a magyar családi gazdaságoknál? Tehát mi ennek a forrása? Önök szerint, ha egy kisebb családi gazdálkodónak nincs meg ez a saját pénz, akkor hitelt fog felvenni? Ha igen, akkor ez hogyan van összhangban azzal a kormányzati céllal, hogy küzdenek az eladósodás és az adósságspirál ellen? Akárhogy is nézzük, a kérdések csak sorakoznak, és önök ki akarják zárni teljes mértékben az országgyűlési konzultációt. A legfontosabb kérdés a részünkről egyértelmű:

 – Van-e bármilyen észérv, van-e bármilyen olyan nyomás, aminek engedve el tudnának állni ettől a nagyon ostoba, buta, nemzetáruló ötlettől, hogy a magyar földet magánosítsák?

– Van-e bármi remény még?

***

FAZEKAS SÁNDOR, földművelésügyi miniszter: – Jó néhány olyan kérdést tett föl a képviselő r, amire a választ, hogy ha figyelmesen elolvassa a földtörvényt vagy az NFA-törvényt, akkor megkaphatta volna, úgy is, mint aki szeretett volna földet vásárolni az elmúlt időszakban, még védett területeket is. Ugyanis nem kell ahhoz egy nagy közvélemény-kutatás, hogy szembesüljünk azzal, hogy a gazdák részéről van földvásárlási szándék. Elég megnézni azt, hogy a Nemzeti Földalaphoz hány ilyen szándék, ilyen kérelem érkezik be, hányan szólalnak fel gazdafórumokon, hányan nyilatkoznak arról, hogy megvásárolják, mondjuk, azt az osztatlan közös tulajdoni hányadot, amit ha saját tulajdonuknak tudhatnak be, akkor fejlesztéseket tudnak végrehajtani.

 – Szerintem itt a helyzet egyértelmű. Ami nem egyértelmű, az, hogy a képviselő úrnak mi a motivációja? Amikor ön akar földet venni, akkor jó a földtörvény meg a Nemzeti Földalap-törvény, amikor más akar földet venni, akkor már nem olyan jó? Mi ez, hogyha nem politikai hisztériakeltés, személyi tőkefelhalmozás egy olyan képviselő részéről, aki a múltkor még a saját agrárvállalkozása ügyeiben sem tudott eligazodni. Azt sem tudta, hogy mennyi földet használ, hol pályázott, mennyit akar pályázni és mennyi különböző agrártámogatási és vidékfejlesztési támogatást nyert annak a nemzeti vidékstratégiának a keretében, amit rajtunk számon kér annak a Darányi Ignác-programnak a keretében, amit egyébként végrehajtunk  tisztelt képviselő úr. Végrehajtjuk, mert mi hittel valljuk azt, hogy a magyar föld a magyar gazdáknál van a legjobb helyen, a föld nemzeti kincs, és azt illesse a legtöbb földtulajdon, aki azt megműveli. Természetesen az állam is megtartja azokat a stratégiai földtulajdonokat, amelyekre szükség van: erdőket például, a nemzeti parkokat, a védett területeket. Ezekre nem terjed ki a földértékesítés.

– Képviselő Úr! Az árverés piaci áron zajlik. Nem lehet megkerülni. Ott helyben, nyilvánosan kialakul az, hogy mennyi a föld ára, és így nem beszélhetünk állami vagyonra ácsingózó haszonlesőkről, és így tovább, amitől ez az interpelláció szól. Szerintem a magyar gazdatársadalom nevében ki kell kérnünk magunknak azokat a felvetéseket, hogy itt valamilyen sundám-bundám megkerülésről lenne szó, valamilyen mutyiról vagy privatizációról. Tisztességes vételi szándékok fogalmazódnak meg, amelyek egyébként érthetőek, és erre szerintem a kormánynak reagálni kell. Az, hogy ténylegesen megveszik-e majd azt az adott földet vagy sem, nyilván kiderül. Lesznek területek, amelyekre lesz vásárló, lesz, amelyekre nem. De mindegyik a nyilvánosság előtt fog lezajlani.

– Másfél év alatt hatezer gazda vett földet 3 hektár alatt. Ez egy beszédes szám. Ez mutatja azt, hogy egy ilyen szándék van a gazdatársadalom részéről. És hogy lesz-e fedezet vagy sem, szerintem ezt bízzuk a gazdákra. 50 ezer földterületről van szó, ezek 41 százaléka 10 hektár alatti. Tehát családi gazdaság számára is elérhető, megvásárolható méretű, különösen, ha az értékét nézzük. Bízom benne, hogy jelentős lesz az igény, és a befolyó összegeket további földterületek megvásárlására, a mezőgazdaság fejlesztésére, gazdaságfejlesztésre tudjuk majd fordítani, úgy, ahogy egyébként a nemzeti vidékstratégiában is ezt megfogalmaztuk. Képviselő úr nem volt 2010-ben a parlament tagja, de azért az ön figyelmét is föl szeretném arra hívni, hogy 2010. június 22-én a Nemzeti Földalapról szóló törvényt a teljes LMP-frakció is megszavazta, benne az értékesítéses lehetőséggel. Schiffer András is így szavazott. Nekünk meggyőződésünk, hogy a magyar föld a magyar gazdáknál van a legjobb helyen.

***

SALLAI R. BENEDEK: – Miniszter Úr! Elsőként ajánlom a  figyelmébe: szeptember 1-jén a Napi Gazdaság sajtópert veszített velem szemben, mert az ön által közölt hazugságokat lehozta. , és ez fog folytatódni ezek omlanak össze. Másodsorban hadd mondjam el: az NFA-törvény, amit az LMP és a Jobbik is megszavazott, nem azt tartalmazza, hogy privatizálni kell a földet, hanem a 18. §-a azt mondja, nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással vagy cserével hasznosítsa. Tehát tessék elolvasni ezt a jogszabályt, ön már itt volt, ismerhetné, hogy mi van benne. Harmadsorban: elmondta azt, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Pont ezzel van a gond. Magyarországon jelen pillanatban a termőföldek túlnyomó többségét nagygazdaságok művelik, és ezek is fogják tudni megvenni. Ez a probléma. Utoljára pedig arra szeretném megkérni miniszter urat, hogy a gazdatársadalom nevében ne kérjen ki magának semmit, mert ön Mészáros Lőrincet, Hubai Imrét és az ehhez hasonlókat és nem a gazdatársadalmat képviseli.

 A képviselő úr nem, Országgyűlést viszont a miniszteri választ 102 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Családbarát kormányzás!

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): – A Fidesz és a KDNP számára a gyermek és a család a legelső. Velük szemben a baloldal a kormányzása idején az adóemelések és a megszorítások politikáját folytatta. A gyermekeket nevelők ellen elkövették az egyik legnagyobb főbűnt: elvették tőlük a családi adókedvezményt, valamint megszüntették a kedvezményes otthonteremtési lehetőségeket is. 1 millió 700 ezer család zsebéből húztak ki jelentős összeget, és még ennek tetejébe devizahitelekbe is hajszolták a családokat. A baloldali kormányzás a gyermekvállalást szegénységi kockázattá, a szülők többségét munkanélkülivé tette, a dolgozó szülők adóját pedig megduplázta, ezenkívül lehetetlenné tette a kisgyermekes anyák munkavállalását.

– A 2010-es kormányváltáskor családbarát fordulat végrehajtását vállaltuk. A Fidesz-KDNP intézkedései a családalapítás és gyermekvállalás becsületének visszaszerzésére irányulnak, anyagi és társadalmi oldalról egyaránt. Munkaalapú és családbarát társadalom felépítésén fáradozunk. Hosszú távú céljaink között a népességfogyás megállítása az elsők között szerepel. Nagyon fontos leszögeznünk: a magyar nemzet demográfiai problémáit nem bevándorlókkal, hanem magyar gyermekek születésével kell megoldani, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a vágyott gyermekek, a tervezett gyermekek megszülessenek. A családi adókedvezmény fokozatos bővítése ennek egyik nagyon fontos eszköze. A 2011-től bevezetett rendelkezés szerint az egy- és kétgyermekes családokban gyermekenként 10 ezer forintot, három vagy több gyermek esetén gyermekenként maximum 33 ezer forintot lehetett levonni a személyi jövedelemadóból. Ez a könnyítés látható ma már a családok pénztárcáján. 2014-től a kedvezmény az szja mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékból is érvényesíthetővé vált. Így már 240 milliárd forint maradhatott a családoknál. Korábban a baloldali kormányzás megszüntette a szociálpolitikai támogatást is. Ezt mi visszahoztuk a rendszerbe, mert látjuk, hogy erre nagyon nagy szükség van. Nagyon szükség van arra, hogy 500 ezer forinttól 3 millió 250 ezer forintig vissza nem térítendő támogatást kapjanak az új otthon megteremtéséhez a fiatal családok. Kérdezem:

– Melyek a családbarát kormányzás eddigi eredményei?

– Milyen további intézkedések segítik a gyermekeket nevelő magyar családokat?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Képviselő Asszony! Folytatva az ön által mondottakat és reflektálva is rá, most már látjuk így több év távlatából, hogy a különböző kormányzati intézkedések miként tudtak a gyakorlatban is segíteni a családokon. A családi típusú adózási rendszer bevezetése sokat lendített az egygyerekes, kétgyerekes, háromgyerekes családok anyagi helyzetén, lehetőségein. Amikor pedig, 2014. január 1-jén, kiterjesztettük a családi típusú adózás lehetőségét a járulékokra is, a kiskeresetű családok még nagyobb mértékben tudták igénybe venni ezt az adókedvezményt.

– Ha megnézzük a KSH adatait láthatjuk: a  2014 január 1-jén bevezetett gyed extrát 47 ezer szülő tudta igénybe venni, 29 ezer szülő tudott akár teljes munkaidőben is gyed vagy gyes mellett gyermeke egyéves kora után dolgozni. 18 ezren részesültek egyszerre több gyermek után is ellátásban, itt egymás után rövid időben született gyermekekről van szó. Közel 400 felsőoktatási hallgatónak, pályakezdő diplomásnak pedig a hallgatói gyed, a diplomás gyed jelentett plusz anyagi lehetőséget. Ez a 47 ezer szülő tehát a mindennapjaiban érezheti a bővülő családtámogatási rendszer adottságait, juttatásait. A kötelező óvodába járás 3 éves kortól történő bevezetése a gyermekek számára, a családok számára szintén rendkívül fontos, hiszen a jövőben az esetleges hátrányokat, tanulási nehézségeket tudja már 3-4 éves korban is leküzdeni, hogy amikor 6-7 évesen iskolába kerül, akkor már ne hátrányból induljon.

– A bölcsődés- és óvodáskorú gyermekek teljes ingyenes étkezése idén szeptember 1-jétől indul. Ez a három- vagy többgyermekes családok mellett a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és testvéreiket nevelő szülők mellett immáron azoknak is lehetőség, akiknél az egy főre eső jövedelem, a minimálbér 130 százalékának nettó értékénél, magyarul 89 408 forintnál nem magasabb. Így az ingyenesen étkező gyermekek száma a bölcsődében, óvodában és iskolában 92 ezerről 320 ezerre emelkedett. Szintén fontos segítség a családoknak, hogy 10-15 ezer forintot is spórolnak azzal, hogy az első három évfolyam most szeptember 1-jén ingyenesen kapta a tankönyveket. A további kedvezményekkel együtt 800 ezer kisiskolásról beszélhetünk. A munkahelyvédelmi akcióterv is járulékkedvezménnyel ösztönzi a kisgyerekes anyák foglalkoztatását, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ez két évig a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet jelenti az első százezer forintnyi bér után, a harmadik évben pedig 50 százalékos kedvezményt.

***

DUNAI MÓNIKA: – Államtitkár úr válaszát elfogadom, hiszen abból az derült ki, hogy a gazdaság erejének egyre nagyobb volumenéből kifolyólag,  egyre több és több területen tudjuk a gyermeket nevelő családokat segíteni. Nagyon jó azt látni, és gondolom, ezt a magyar családok is látják, hogy a mi kormányunk családbarát kormány. Remélem, hogy ez a jövőben is így lesz, hiszen ha a gyermekeket támogatjuk, akkor jövőnket, a közös jövőnket támogatjuk.