„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Miért lett jóval drágább a vízóracsere Miskolcon?

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! A Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője, Németh Szilárd 2014 februárjában a választási kampányban bejelentette, hogy a közszolgáltatások mérőóráit a jövőben a lakosság számára ingyenesen a szolgáltatók fogják kicserélni. Bejelentésekor azt mondta, hogy e kérdésről, azaz az ingyenes óracseréről már döntött a kormány, amit a sajtótájékoztatón a szóvivő is megerősített. Tulajdonképpen mindketten arra utaltak, hogy elegendő már csak a Fideszre szavazni, és ez a történet megvalósul.

– A bejelentés óta lassan másfél év telt el, és nemhogy ingyenes lenne az óracsere, hanem esetenként brutális drágulással szembesülhetnek a lakosok. Így van ez a választókerületemben Miskolcon, Diósgyőrben is. A rezsiharc előtt Miskolcon egy vízórát körülbelül 6 ezer forintért cseréltek, mely költségben benne volt a plombálás is. Mostanra viszont a város vízszolgáltatásáért felelős MIVÍZ Kft. egyetlen vízórát közel 19 ezer forintért cserél, a szimpla plombálás díja pedig 13 460 forint. Ezek az összegek egyetlen vízórára vonatkoznak. Egyes panellakásokban akár négy vízóra is lehet, tehát jóval drágább lehet ez a díj. A drágulás nagyon megterheli a miskolciak pénztárcáját. Én azt tapasztalom, hogy ebben az ügyben általános a közfelháborodás a városban. Kérdezem államtitkár urat:

– Mikor felelnek meg a választási ígéretüknek?

– Mikor lesz ingyenes a vízóracsere Miskolcon?

+

SZABÓ ZSOLT, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni a kérdését; a legaktuálisabb időpontban tette fel. A víziközmű-szolgáltatásban általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a bekötési vízmérőkön mért fogyasztást maga a szolgáltató az elszámolás alapján veszi figyelembe, és egyben ingyenesen biztosítják a felhasználók részére. Így van ez a villamos energiánál is, és így van ez a gázszolgáltatásnál is.

A hazai szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a bekötési vízmérő mellett mellékmérőket helyezzenek el. A mellékmérő azonban a fogyasztó tulajdonában van. A hiteles mérés valamennyi előfeltételét, így a mérőcserét is a tulajdonjoghoz igazodva a fogyasztónak szükséges biztosítania.

– A víziközmű-szolgáltató által külön díj ellenében végzett szolgáltatások esetében - ilyen például a szünetelés, a korlátozás, a csőtörés és egyéb dolgok - az ország különböző részein ugyanazokért a munkákért teljesen más-más árat számítanak fel a szolgáltatók. A képviselő úr kérdésében kifogásolt vízmérőcsere szintén e körbe tartozik. A kormány 2015. június 18-án törvényjavaslatot nyújtott be a tisztelt Háznak a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról. Olyan hatósági árszabályozást vezet be, amely meghatározza a felhasználók részére és azok számára a külön díj ellenében kizárólagosan végzett szolgáltatásokat és azok díjait. A tervezett árszabályozás hatálya a vízmérőcserére is ki fog terjedni. A jogszabályi változás kedvezően fogja érinteni a lakossági felhasználókat, így a miskolciakat is, ezért őszintén remélem, hogy azt az MSZP-frakció is támogatni fogja.

Tilosban a turul?

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): – Államtitkár Úr! A kerecsensólyom nemzeti jelképünknek tekinthető, a magyar solymászat pedig egy több évezredes kultúra, amely túlmutat a vadászati tevékenységen. A természetvédelmi törvény megfogalmazása szerint a solymászat hagyományos vadászati mód és kulturális hagyományápolás, pedig a kerecsensólyommal tilos vadászni vagy azt tenyészteni, de bármilyen célú tartása is jogszabályba ütközik. Ennek indoka, hogy a kerecsensólyom természetes állományának nyugati határa a Kárpát-medence, és ezért is fokozott védelemben részesül.

– A solymászatra való engedélyeztetés a hatósági vélemény szerint veszélyeztetné a természetes populációt. Ennek ellentmond, hogy a magyar solymászok kizárólag külföldi magántenyésztők által, zárt térben tenyésztett madarakkal alapoznák meg a saját állományt, a természetből való beszerzés tehát kizárt. A tiltás ismételten hivatkozik fél évszázaddal ezelőtti eseményekre, amikor előfordultak illegális madárbeszerzések; ezek még a sólyomtenyésztés megoldása előtt történtek, amikor más beszerzési forrás nem létezett. A természetes állomány alakulása nem hozható tehát összefüggésbe a magánkézben lévő tenyésztett példányok solymászati használatával és zárt téri tenyésztésével. A Magyar Solymász Egyesület többször kezdeményezte a párbeszédet a helyzet megváltoztatására, de érdemi előrelépés mind ez ideig nem történt. Mindezek alapján kérdezem az államtitkár urat:

– Miért akadályozzák az ősi magyar hagyomány kibontakozását?

– Mikor tervezik a szakmaiatlan, a magyar solymászat érdekeivel alapjaiban ellentétes törvény módosítását?

+

V. NÉMETH ZSOLT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! A kerecsensólyom világállományát a 90-es években még 40 ezer párra becsülték, napjainkban meg 6400 párra. A drasztikus csökkenésért leginkább a solymászati célú befogás tehető felelőssé, aminek a legnagyobb felvevőpiaca az arab világ. A hazánkban fokozottan védett faj állománya a természetvédelmi erőfeszítéseknek, a szigorú szabályozásnak, valamint két európai uniós LIFE programnak köszönhetően nő, egyedülálló módon nő.

– A természetvédelmi jelentősége és a solymászati tradíciók mellett a turullegendának, a honfoglalók mondai mítoszának köszönhetően is ez a faj minden hazafi számára nemzeti szimbólum, védelme külön figyelmet érdemel. A kerecsensólyom – veszélyeztetett státusára tekintettel – valóban nem tartozik a solymászati célból tartható fajok közé, ugyanis a solymászati hasznosítás még a tenyésztésből származó példányok használata esetén is potenciális veszélyforrást jelentene a vadon élő állomány számára. A mai napig is több olyan országban tapasztalhatóak visszaélések, fészekből kiszedés például, ahol a faj solymászati hasznosítása megengedett. Részünkről a legkisebb kockázatot sem tartjuk elfogadhatónak.

Mindazonáltal a solymászok részére megvan a lehetőség, hogy hagyományos vadászati módszerüket gyakorolják, hiszen hazánkban hat különböző védett és fokozottan védett ragadozómadár-fajjal végezhető e tevékenység. A Magyar Solymász Egyesülettel rendszeresen egyeztetünk a kérdésben, és úgy látjuk, a hazai solymászok kisebb része az, aki a kerecsensólyom solymászati hasznosítását szeretné elérni.

Mi akadályozzák a magyar gyerekek hazajutását?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Államtitkár Úr! A kormány nemrég elindított „Gyere haza, fiatal!” elnevezésű programja a pénzszórás újabb formájaként külföldön élő magyar állampolgárokat kíván megszólítani. Célja a kivándorolt honfitársaink számára lehetőséget kínálni arra, hogy Magyarországon színvonalas munkát vállalhassanak és egzisztenciát teremthessenek. A program alternatívát kíván kínálni a külföldi élettel szemben és segítő kezet nyújtani a hazatéréshez. Ezek persze önmagukban szép célok, noha finoman szólva sem hitelesek annak a kormányzatnak a programjaként, amely az elmúlt években a legtöbbet tette azért, hogy fiatalok százezrei hagyják el az országot. Különösen nem hiteles az egész a közigazgatás azon működési sajátossága tükrében, amiről az LMP-hez forduló állampolgárok panaszai és a sajtóhírek tanúskodnak. Ez pedig nem más, mint a hazai anyakönyvezés nevű eljárás, amelynek botrányos működése nyomán a külföldön született magyar gyermekek hazatérése elé kerítéseket emel a magyar állam.

– 2015. április 1-jétől a hazai anyakönyvi ügyekben az eljáró hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala. Az úgynevezett államreform nem kímélte tehát ezt az ügycsoportot sem, az átszervezés után azonban sem elegendő informatikai háttér, sem megfelelő személyzet nem áll rendelkezésre a rengeteg megkésett vagy beragadt ügy kezelésére. A korábbinál – idézem – „összefogottabb, ellenőrzöttebb és költségtakarékosabb területi államigazgatás” működéséről elkeseredett szülők panaszáradata tanúskodik, akik hónapok óta várják, hogy gyermekük hazai anyakönyvezése megtörténjen, s amely nyomán úti okmányra legyenek jogosultak, és végre hazalátogathassanak. Kérdezem államtitkár urat,

– Miért akadályozza az állam a gyermekek és szüleik hazatérését?.

– E z volt netán az átalakítás szándéka?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A „Gyere haza, fiatal!” program kettő hónapja indult. Erre pontosan 100 millió forinttal költ többet a kormány, mint eddig bármely más kormány erre a célra. Eddig közel 1400 fő regisztrálta magát, százan megtalálták a potenciális munkahelyüket, a legelsők már munkába is álltak. A programba együttműködő partnerként bevont több mint ötven vállalkozás mintegy 800 állást kínál az érdeklődőknek, elkötelezetten támogatva a magyar kormány egyik legfontosabb célját, hogy minden magyar állampolgár a lehetőségeihez, képességeihez igazodó megfelelő munkát találja meg itthon, és megszerzett tudásával, tapasztalatával a nemzetgazdaság fejlődését szolgálja.

– Képviselő Úr! Ugye, nem gondolja komolyan, hogy a kormány szándékosan akadályozza a külföldön született magyar gyermekek hazatérését azzal, hogy lassítja az ügyintézés folyamatát? A közigazgatás átszervezése éppen azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok hivatali ügyei rövidebb idő alatt, hatékonyabb módon kerüljenek elintézésre, és a korábbi működés során felhalmozott ügyhátralékokat minél gyorsabban meg lehessen szüntetni. Szeretném tájékoztatni önt, hogy a Fővárosi Kormányhivatal még a szervezeti átalakítás előtt, tehát 2015. április 1-jét megelőzően elkezdett foglalkozni a különböző ügyhátralékok feldolgozásának lehetséges módjával. Ezen belül kiemelt figyelmet kapott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól átvett, az egyszerűsített honosítási eljárásokhoz kapcsolódó anyakönyvezés. Ez alapján megnyugtatom képviselő urat: kihasználva a kormányhivatali rendszerben rejlő lehetőségeket, az ügyhátralékok feldolgozása belátható időn belül meg fog történni, és a gyermekek hazajöhetnek Magyarországra, hiszen mindenkinek ez az érdeke.

Javul a vasút helyzete: javul-e végre Zemplénben is?

HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): – Államtitkár Úr! Kandó Kálmán száz évvel ezelőtti felfedezését sikeresen ültették át az elmúlt XX. század során a MÁV szakemberei a gyakorlatba, azonban az ezredfordulóra a MÁV hálózatán mintha megtorpant volna a villamosításnak ez a dinamikája. Pedig nagy szükség lenne a fejlesztés folytatására, hiszen a vasúti törzshálózat közel 10 százaléka még mindig dízelvontatással járható. Ebbe a 10 százalékba tartozik a 45 kilométer hosszú Mezőzombor-Sátoraljaújhely-vonal is, melynek villamosítása mellett nemcsak a vontatási költségekből eredő megtakarítás szól, például a dízelmozdonyok 45 kilométert tesznek meg Miskolctól a felsővezeték alatt feleslegesen azért, hogy a villamosítatlan szakaszra jussanak.

– Államtitkár Úr! Zemplén és térsége régóta várja a villamosítást. A korábbi szocialista kormányok alatt többször kaptak a választók mindenféle ígérgetést, azonban nemcsak a villamosítás maradt el, hanem a vonal állapota is jelentősen leromlott. Ezért is nagy öröm volt számunkra, hogy az elmúlt évben végre elindulhatott a vonalszakasz rendbetétele, de úgy érzem, hogy valódi eredményt csak akkor tudunk felmutatni, ha a teljes villamosítás megtörténik, mert enélkül a Tokaj-Hegyaljára vonatkozó fejlesztések nem lehetnek teljes értékűek. Mivel az Unió eddig sajnos nem támogatta, nem finanszírozta ezt a projektet, ezért köszönhetően a kormánynak, belső forrásokból, a MÁV belső forrásainak az átcsoportosításával ma már Tolcsváig, remélhetőleg a nyár végéig sikerül felújítani a pályatestet. De a kérdés az:

– Vajon lesz-e folytatás?

– Vajon a most megnyíló 2014-20-as uniós forrásokban, az úgynevezett integrált közlekedési fejlesztési operatív programban lesz-e lehetőség a villamosításra?

– Ha igen, akkor mikor kezdődhet el és mikorra várható annak a befejezése?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A 2014-ben indult uniós költségvetési időszak egyik nagy nyertese mindenképpen a vasúti fejlesztések területe lesz. A kormány tervei szerint a nagyprojektek közül nagyon sokat kiválasztva, mintegy 800 kilométernyi vasúti szakasz újulhat meg. Ennek keretében valósul meg többek között a Budapest-Rákostól Miskolcon át Nyíregyházáig tartó vasúti fővonal és az ehhez csatlakozó, kapcsolódó Mezőzombor-Sátoraljaújhely törzshálózati vonalszakasz felújítása is.Ez a vonal része annak a középtávú tervnek, amelynek során 450 kilométernyi villamosítási program kerül végrehajtásra.

– Az átállás a dízelvontatásról a villamos vontatásra nagyon nagy segítséget jelent a fenntartási költségek világában, hiszen több mint 50 százalékos megtakarítást lehet elérni ezzel a módszerrel. A beruházás tervezési időszaka befejeződött. Tisztelettel jelentem minsitérium elrendelte a NIF Zrt. felé a projekt végrehajtását. A vonalszakasz felújítása hazai forrásból már jelenleg is zajlik, körülbelül kettő évet vesz igénybe a villamosítás további folytatása és a projekt befejezése. A múlt hét előtti napokban elfogadásra is került egy gyorsító csomag, amely segítségével az előkészítés is rövidebb lesz, és a kivitelezésben is hasonlóan számíthatunk a rövidülésre. 2016-ban hozzákezdünk, és 2017-18-ban mindenképpen befejezzük a Mezőzombor-Sátoraljaújhely közötti 45 kilométeres vasútvonal villamosítását. A nagy nyertesek a zempléniek és a térség lakói lesznek. Sok sikert kívánok és jó munkát nekik!

Miért nem hívták meg a kónyi polgármestert az M85-ös főút Győr és Kóny közötti szakaszának átadására?

HORVÁTH IMRE (MSZP): – Államtitkár Úr! Hosszú évek után sor került végre az M85-ös főút Győr és Kóny közötti szakaszának ünnepélyes átadására. Ez a szakasz a térség közlekedésbiztonsága miatt rendkívül fontos, ezért küzdött évek óta Kóny település polgármestere, valamint az érintett térség vezetői és lakossága. Kóny önkormányzata és a polgármester kezdettől fogva segítette a 85 százalékban európai uniós forrásból finanszírozott beruházást, részt vett egyeztetéseken, sőt több hatósági egyeztetést Kóny polgármesteri hivatalában folytattak le.

– A főút ezen szakaszának ünnepélyes átadására egy kivétellel valamennyi érintett település polgármesterét a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. meghívta, kivéve Kóny polgármesterét. Gyopáros Alpár, a térség fideszes országgyűlési képviselője, egy üzenetben a nyilvánosság előtt azt állította, hogy meghívták a polgármestert, csak ő nem ment el az ünnepségre. Kóny polgármestere, Aller Imre elmondta, hogy ő nem kapott meghívót sem a NIF Zrt.-től, sem az országgyűlési képviselőtől az avatóünnepségre, és nemcsak ő, hanem egyetlen kónyi képviselő sem. Egyetlen kónyi vendégként a Fidesz korábbi polgármesterjelöltje kapott meghívást, aki a polgármester-jelölti megmérettetésben alulmaradt Aller Imrével szemben. Kérdezem államtitkár urat:

– Miért nem hívta meg Kóny polgármesterét az M85-ös út Győr és Kóny közötti szakaszának ünnepélyes átadására a NIF Zrt.?

– Miért sértették meg Kóny hivatalban lévő polgármesterét?

– Miért akarja Gyopáros Alpár és a Fidesz kicsinyes eljárásával a kónyi embereket megalázni?

– Miért sértették meg a kónyi embereket?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A magyar kormány a vállalásnak megfelelően folytatja és felgyorsítja a megyei jogú városok gyorsforgalmi kapcsolatának kiépítését. Ennek egyik állomása volt az M85-ös gyorsforgalmi út Győr és Kóny közötti szakaszának átadási ünnepsége és átadása is, amire a NIF Zrt. minden érintett számára és részére elektronikus úton küldött meghívót. A Kóny község polgármesteri hivatalának hivatalos weboldalán fellelhető e-mail címére 2015. június 9-én, 18 óra 9 perckor küldték el a meghívást. 297 címre küldték el ugyanilyen módszerrel, tehát az nem fedi a valóságot, hogy nem küldtek volna Kóny polgármesterének meghívást.

– Képviselő Úr! A kormány segíti Kóny és térségének fejlődését: többek között folytatjuk a 16 kilométeres szakasz után az M85-ös építését, és mint ahogy jól tudja, idén ősszel Csornáig el fog készülni a kétszer kétsávos út, növelve az ott élők versenyképességét és komfortérzetét is, és emellett még 68 milliárd forintért hajtunk végre ebben az évben útfelújítási programot is. A tervünk mindenképpen az, hogy a közlekedés feltételrendszere javuljon Magyarországon, aminek mindenki fog örülni. Úgyhogy higgye el nekem, nem az a gyakorlat, mint korábban volt, mert én viszont emlékszem arra, amikor korábban a Hajdú-Bihar megyei MSZP-vezetés kitiltott alkalmanként eseményekről, és valóban nem küldött meghívót a képviselőknek, az egyéni képviselőknek sem, nekem sem több alkalommal. Nálunk ez nem szokás, mi ezt nem vettük át; mi mindenkinek küldünk, így küldtünk Kóny polgármesterének is. Higgye el nekem! Meg kell nézni, van rá bizonyíték!

Elfogult vagy alkalmatlan a nyomozó hatóság?

SCHIFFER ANDRÁS (LMP): – Legfőbbügyész-helyettes Úr! A Bonyhád melletti Cikón több milliárd forint uniós támogatásból épült korszerű hulladéklerakó, amely a rezsiblöff következtében csőd közeli állapotba került, és emiatt gyakorlatilag környezetvédelmi vészhelyzet áll fenn. Ezt a vészhelyzetet ment dokumentálni az LMP szakpolitikusa, Hadházy Ákos az egyik legnagyobb online hírportál újságíróival. Autójukat azonban a telep markológépe megtámadta, a soktonnás munkagép néhány centiméter távolságból, részben felemelt tolólapáttal kényszerítette azt mozgásra. Az esetről videofelvétel készült, azonban a nyilvánvaló tények ellenére a bonyhádi rendőrkapitányság bűncselekmény hiányában akarta lezárni az ügyet. Az ezzel szembeni panasz nyomán igazságügyi szakértőt rendeltek ki, az ő jelentése alapján a kapitányság végül foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés gyanújával vádemelési javaslattal élt.

– Az iratbetekintés során a hatóság beszerezte a telep dolgozóinak telefonos híváslistáját. Ebből kiderült, hogy közvetlenül az újságírók belépése után a telep munkatársai telefonon háromszor-háromszor hívták „Horváthország” urát, Horváth István akkori szekszárdi polgármestert és Ács Rezső jelenlegi polgármestert, akkori alpolgármestert. A híváslista lekérésének célja pedig nem lehetett más, mint az esetleges felbujtók kilétének kiderítése, azonban a nyomozás során nem hallgatták ki a nevezett személyeket. Hadházy Ákos ez irányú indítványát azzal az indokkal utasította el egyetlen nap alatt a rendőrség, hogy a gyanúsított markolóvezető nem beszélt közvetlenül a politikusokkal - nyilván magától megnyomódott a telefonja –, csak a főnökeivel tárgyalt, akik viszont azonnal keresték a polgármestert. A történetből két következtetés vonható le. Az egyik szerint a nyomozó hatóság abszurd jogértelmezéssel úgy gondolja, hogy bárkit fel lehet bujtani bármire, a lényeg, hogy ne közvetlenül érintkezzenek. A másik következtetés az lehet, hogy a nyomozás politikailag befolyásolt. Kérdezem:

– Melyik az igazság?

+

BELOVICS ERVIN, legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő Úr! Az ön által említett ügyben a bonyhádi járási ügyészség 2015. május 15-én már vádat emelt foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette miatt, tehát az ügy már bírósági szakban van. Megfelel a tényeknek, hogy a nyomozó hatóság beszerezte a telep munkatársainak telefonos híváslistáját, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a terhelt két hívást kezdeményezett. Ezeket a hívásokat senki nem fogadta. Ezt követően a telep környezetvédelmi referense hívta fel a terheltet, és mintegy 26 másodperces beszélgetést folytattak. Ezután a terhelt senkivel, senkivel nem beszélt. Az említett telefonbeszélgetés előtt a telep egyik munkatársa két hívást kezdeményezett a képviselő úr által említett alpolgármester felé, aki azonban ezeket a hívásokat szintén nem fogadta, míg a polgármester telefonos megkeresésére eddig az időpontig egyáltalán, egyáltalán nem került sor.

– Mindebből az következik, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény végrehajtása előtt, illetve az alatt még közvetett módon sem gyakorolhatott hatást a képviselő úr által említett polgármester, illetve alpolgármester a terhelt cselekvőségére; mindez egyértelműen kiderül a híváslista vizsgálatából. Ha azt az érintett személy, aki erre képviselő úr figyelmét felhívta, alaposan elvégezte volna, akkor ez egyértelműen megállapítható lett volna. Nyilvánvalóan tudott képviselő úr által is, hogy a felbujtói magatartás kifejtésére kizárólag a tettesi alapcselekmény előtt, míg a pszichikai bűnsegély megvalósítására a tettes alapcselekmény előtt vagy legkésőbb annak időtartama alatt van lehetőség. Mindezekre tekintettel azt kell mondjam: képviselő úr két állítása közül egyik sem felel meg a tényeknek. Egyrészt, mert bár a felbujtó felbujtója is felelne, erre vonatkozó adatot azonban a nyomozás nem tárt fel, illetve a nyomozás a tényállás tisztázásával kapcsolatos törvényi követelményeknek megfelelően zajlott le.