Felhők és esernyők

A tisztes munka világnapja! Mikor kerül parlagfű kezelésére az a pénz, amit az adófizetők arra szántak? A munkavédelmi akcióterv javította-e a pályakezdők, az 55 év felettiek, a tartós álláskeresők és a kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatását? Magyar érdek-e a szabad kereskedelem? Az IMF is elismeri: működik a magyar modell!

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze. 
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Szónoklataikból szolidan stilizálva - udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallózunk.

A tisztes munka világnapja!

GÚR NÁNDOR (MSZP):  – A Magyar Szakszervezetek Szövetsége úgy két héttel ezelőtt tüntetést tartott a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt, miközben Orbán Viktor a parlament falai között papolt a munka világáról. A szakszervezetek nem véletlenül tiltakoznak. Megpróbálják felhívni az  önök figyelmét, emlékezőtehetségüket például arra, hogy a munkaadóknak és a kormánynak együttesen kell, kellene állnia a szavát. Azt a szavát, amelyet a korábbiakban adott a munkavállalói jogok érvényesülése érdekében. És tudják, miért fontos ez? Egyszerűen azért, hogy munkabéke legyen ebben az országban. Azért, hogy az emberek tisztes jövedelemhez jussanak, és a normális megélhetésük adott legyen. Nos, ez hiányzik az elmúlt négy esztendőből nagyon sok ember esetében! Nem tíz-, nem százezer ember esetében; hanem milliós nagyságrendben.

– A szakszervezetek az emlékezésen túl figyelmeztetnek. Figyelmeztetnek arra például arra,  hogy a korkedvezményes nyugdíjazás vagy a közalkalmazotti bértábla, vagy a köztisztviselői illetményalap hogyan és miképpen alakul. Tudják, önök azoktól az emberektől veszik el  például az engedményeket, akik melegüzemi, sugárveszély keretei között, bányákban és sok egyéb más helyen élik a mindennapjaikat. Tudják, önök azoknak sem adják meg a lehetőséget, akik helyett a munkaadók átvállalják a többletterheket. El kellene gondolkodni, hogyan és miképpen kell, kellene ezen is változtatni. Itt a parlament falai között önök azonban zsigerből elutálják. Szóval a kérdés igazából az:

– Miért csinálják mindezt?

– Miért nem akarják azt, hogy a 38 650 forintos, lassan öt éve befagyasztott, önök által működtetett köztisztviselői illetményalap változzon és nőjön?

– Miért nem akarják azt, hogy a kollektív szerződések normálisan az emberek érdekeit szolgálják?

– Miért nem akarják azt, hogy a kedvezmények - korengedmény, korkedvezmény - működőképesek legyenek?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ha csak a statisztika javult volna, akkor most a Fidesz-KDNP nem ülne itt kétharmaddal 2014 után is. Kormányra lépésünk óta a legfőbb célunk, hogy tisztes munkát, értékálló fizetéseket és nyugdíjakat biztosítsunk a magyar embereknek. Gazdaságpolitikánk sikerének köszönhetően mára elmondhatjuk, hogy ma Magyarországon több embernek van munkája, mint 22 éve bármikor. Jobban teljesítünk a bérek és a nyugdíjak értékének megőrzésében is, mint korábban, és mint más európai országok általában.

– Képviselő Úr! A nyugdíjrendszer fenntartható és stabil, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor 3 millió ember nyugellátása volt veszélyben. Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol az elmúlt években sikerült megőrizni, sőt növelni a nyugdíjak és a fizetések értékét, csökkenteni a családok terheit és Európában a legnagyobb mértékben mérsékelni a munkanélküliséget.

– Képviselő Úr! Engedje meg, hogy helyesbítsem állítását. A tény ugyanis az, hogy a közalkalmazottak jelentős részének van kollektív szerződése. Sőt, tavaly sikerült elérni azt is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a közoktatásban érintett szakszervezetek többsége is megkötötte a kollektív szerződést. Ez mintegy 130 ezer közalkalmazottat érint. Tehát azt, amiről a korábbi szocialista kormányok csak álmodtak, mi megvalósítottuk. Ami a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerét illeti: természetesen fontosnak tartjuk az érintett munkavállalók helyzetének rendezését. Ezt támasztja alá például az is, hogy az év elején olyan javaslatot terjesztettünk az Országgyűlés elé, amely extrakedvezményt nyújt a fokozott igénybevétellel járó munkakörben dolgozó bányászoknak. Ennek köszönhetően ők az általános szabályoknál kedvezőbben élhetnek a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségével.

– Képviselő Úr! Az a rendszer, amelyhez ön is ragaszkodik, nem a munkavállalók egészségvédelmét szolgálja, hanem az elszenvedett ártalmakat vagy egészségromlást próbálja ellentételezni a korábbi visszavonulás lehetőségével. Jelenleg folyamatban van az erre vonatkozó szakszervezeti javaslatok értékelése. Változatlanul fontosnak tartjuk a korkedvezménnyel összefüggő kérdéseket, de erről csak az egyeztetéseket követően születik majd döntés.

– Nézzük a tényeket a közszféra állítólagos bérbefagyasztásáról! Önök a minimálbér és a garantált bérminimum kivételével nem emelték a közszféra egyetlen ágazatában sem a béreket. 2010-ben, sőt 2010-ben csökkentették is a 13. havi bér elvételével. Ezzel szemben mi, amint sikerült leszorítani a költségvetési hiányt, változatlan illetményalapok és közalkalmazotti bértábla mellett is számos intézkedést tettünk a közszférában foglalkoztatottak jövedelmi helyzetének javításáért. .Az egészségügyi ágazatban két ütemben - ’12-ben és ’13-ban - jelentős illetményemelést hajtottunk végre. A pedagógusok is kimagasló illetménynövekedésben részesültek ’13-ban, ami négy éven át tovább folytatódik 2017-ig. 2014-től kezdődően a szociális ágazatban dolgozók is részesültek bérpótlékban.

– Ezeken a százezreket érintő illetményemeléseken túl számos intézkedés - minimálbér, garantált bérminimum évenkénti emelése, a családi kedvezmény bevezetése, a rezsicsökkentés, a devizahitelesek terheinek mérséklése - javította a közszférában dolgozók jövedelmi helyzetét. A kormány tehát nem a saját tisztviselőinek béremelését helyezte előtérbe, mint ahogy azt képviselő úr állítani szeretné. Lépésről lépésre kívánunk előre haladni a bérek emelésével, ahogy azt a gazdaság teljesítőképessége  és a költségvetés egyensúlyi helyzete lehetővé teszi.

+

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár Úr!  Ez egy csomó badarság. Időszakosan becsaphatók az emberek, a kiszolgáltatottság viszont nő Magyarországon. Ha csak a béreket nézzük, az átlag alatt keresők, a minimálbéresek, a közfoglalkoztatottak kevesebb értékű pénzhez jutnak hozzá, mint korábban. A közfoglalkoztatottaktól ez a kétharmados kormány az egyharmadát elvette a pénzük vásárlóerő-értékének. Eltagadott, torzított, szemtől szembe hazudott statisztikákkal mennek előre, miközben a minimálbér és a létminimum között nyílik az olló. 18 ezer forintot elvettek ezektől az emberektől.

– Államtitkár Úr!  4,5 millió ember a létminimum alatt él, 770 ezer gyermek szegénységben él. Mit mondjak még? Kell ehhez még több statisztikai adat? Ébredjenek már fel! Csinálják már azt, ami a dolguk!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 103 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Mikor kerül parlagfű kezelésére az a pénz, amit az adófizetők arra szántak?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Államtitkár Úr! Mélységesen felháborító az a hír, hogy az állampolgárok személyi jövedelemadójának parlagfűirtásra befolyt összegeit a felajánlók megkérdezése nélkül, nemes egyszerűséggel átcsoportosították más kiadásokra. Itt a Ház falai között is nemegyszer beszéltünk már arról, hogy az állampolgárok bizalmát növelni kellene az 1 százalékos felajánlások irányában. Nagyon komoly segítségek lehetnének ezek a nem csak gesztusértékű befizetések egy-egy célzott programnak,  hiszen több mint egymilliárd forintról van szó. 

– Államtitkár Úr! Csak gratulálni tudok önöknek: újra tönkretették évekre a bizalmat!  Sokan éppen a nyomon követhetőség hiánya miatt nem ajánlották fel eddig sem az 1 százalékukat, erre most kiderül, hogy maga az állam veri át őket, maga az állam az, aki visszaél a bizalmukkal. Egy bírói döntés eredményeként ma már világosan látható az a mélységesen elszomorító, egyben felháborító tény, hogy a minisztérium felélte a több mint 1,1 milliárd forint kétharmadát működési költségekre, a maradék egyharmadát pedig átcsoportosította. A bíróság által elrendelt beszámolóból kiderült - egyáltalán azért volt szükség erre a beszámolóra, mert önök sunnyogtak, és nem vallották be az első kérdésekre azt, hogy mire is költötték a parlagfűirtás helyett ezt az összeget -, hogy önök többek között végkielégítésekre, sütikre, konferenciákra költötték ezt a pénzt.

– Államtitkár Úr! Hogyan gondolja a kormány, hogy szembemegy 177 ezer ember jóhiszemű akaratával? Miért nézik le azokat, akik önöket egyébként a hatalomra juttatták? Azzal is törvénysértést követtek el, hogy a zárszámadási törvényben elfelejtettek beszámolni a pénz elköltésének módjáról - nyilván nem véletlenül -, de a Vidékfejlesztési Minisztérium nemcsak a törvényt sértette meg, hanem saját rendeleteit is. Az még ugyan nem derült ki, hogy szándékosan, cinkosságból vagy mulasztás miatt, mert az adóhivatal sem ellenőrizte eddig ezt a költést.

–Természetesen, én az ügy napvilágra kerülését követően azonnal feljelentést tettem különösen nagy vagyoni hátrányt okozó sikkasztás miatt, de úgy gondolom, hogy ellenzéki képviselőként nem feltétlenül az én feladatom lett volna a felgöngyölítését elindítani.

Csak megjegyezném: csekély három évet kaphat az is, aki az előírt elszámolási, számadási vagy tájékoztatási kötelezettségnek nem vagy csak hiányosan tesz eleget. Úgy gondolom, hogy elég súlyos ez az ügy, és érdemes lenne itt a parlament falai között is tisztázni.

Néhány kérdés, amire most azonnali és őszinte választ várok államtitkár úrtól.

– Mikorra várható az, hogy helyükre kerülnek ezek az adóforintok, és valóban parlagfűirtásra lesznek elkötve, amit arra szántak az állampolgárok?

– Hogyan próbálják ezt a megrendült bizalmat helyreállítani?

– Mikor indul a Kehi-vizsgálat?

– Illetve a legfontosabb: ki viseli az azonnali politikai felelősséget?

+

ZSIGÓ RÓBERT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Kellő tisztelettel jelzem önnek, hogy interpellációjában több számot, történést és összeget is összekevert, éppen ezért engedje meg, hogy tájékoztassam a tényekről.  A parlagfű elleni akciótervet a kormány 2012. július 6-án fogadta el. Az akcióterv tartalmazza a parlagfű elleni védekezés célkitűzéseit, valamint az elvégzendő feladatokat és felelősöket; az érintett tárcák a feladatok végrehajtásáról évente beszámolót készítenek, amelynek alapján kormányjelentés kerül összeállításra. A parlagfű elleni állami szerepvállalás fő iránya a prevenció, a megelőzést elősegítő kommunikáció, az érintett társadalmi szervezetekkel együttműködve. Az eddig megtett intézkedések eredményeként a 2010. évi legmagasabb pollenkoncentrációhoz képest a mért adatok 2011-ben 20,5 százalékkal, 2012-ben 48 százalékkal, 2013-ban 63,4 százalékkal csökkentek. A parlagfű-érintettségi hatósági eljárások aktuális állása szerint több mint 3,5 millió hektár mezőgazdasági terület ellenőrzése mára megtörtént, a kiszabott növényvédelmi bírság összege meghaladja az 50 millió forintot, a végleges adatokról az ellenőrzések befejezésekor tudok beszámolni.

– Képviselő Úr! A Gyurcsány-, Bajnai-kormányok idején, 2006 és 2009 között a parlagfű elleni védekezésre közvetlen és közvetett módon nagyságrendileg 3,5 milliárd forint jutott. Ezzel szemben a jelenlegi kormány időszakában 2011 és 2014 között a parlagfű-mentesítésre fordított összeg körülbelül 52 milliárd, még egyszer mondom, körülbelül 52 milliárd forint, ami az előző összeg 14-szerese. Megállapítható tehát, hogy közvetlen és közvetett módon a jelenlegi kormány idején sokkal több pénzt költünk erre. Folyamatosan kiemelt figyelmet fordítunk a parlagfűpollen-koncentráció csökkentésére, különösen a közfoglalkoztatási programokban, ahol közvetlenül és közvetve is szerepet kap a gyommentesítés és a parlagfűirtás. Szeretném azt is kiemelni, hogy 2014-ben a tervezett háromszori kaszálást követően az erős parlagfű-fertőzöttség miatt sor került a negyedik kaszálási ütem elrendelésére is.

– Képviselő Úr! Az elvégzett négy ütemben 70 662 fő bevonásával 13 536 hektár parlagfű-mentesítése történt. Ezt az emberi erőforrást és a ráfordított munkát pénzben kifejezni nem lehetséges. A parlagfű-fertőzöttség visszaszorítását elsősorban a földhasználók jogkövető magatartása eredményezheti, de a folyamatos társadalmi szemléletformálás mellett fontos cél a hatósági eljárás erősítése, valamint a hatósági rendszer hatékonyságának növelése is.

Képviselő urat biztosíthatom arról, hogy a kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország parlagfű-fertőzöttsége csökkenjen, ezáltal az allergiás és asztmás megbetegedésekben szenvedők életminősége javuljon.

+

MAGYAR ZOLTÁN: – Államtitkár Úr! Köszönöm, hogy beszámolt arról, hogy mi mindent tett a kormány a parlagfűirtással kapcsolatban, és arról is, hogy ez több volt, mint amit a szocialista kormányok alatt megélhettünk, ugyanakkor egyetlenegy szó nem hangzott el azzal kapcsolatban, hogy mi történt azzal az 1,1 milliárd forinttal, amit az adófizetők parlagfűirtásra szántak. Erre ön nem válaszolt, és arra sem válaszolt, hogy a politikai felelősséget ki fogja ezek után viselni ebben az ügyben. Elképesztőnek tartom, hogy egy ilyen egyszerű kérdésre sem kaphatunk ma az Országgyűlésben választ. Úgy gondolom, hogy Fazekas miniszter úr felelőssége nem megkerülhető, hiszen ő vezette a tárcát, ahogy jelenleg is a szakmai irányításért ő a felelős.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 100 igen szavazattal elfogadta. Meglepetésre senki sem voksolt ellene, és még csak nem is tartózkodott.

A munkavédelmi akcióterv javította-e a pályakezdők, az 55 év felettiek, a tartós álláskeresők és a kisgyermekes munkavállalók foglalkoztatását?

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): – Államtitkár Úr! A 2013. év januárjában indult munkahelyvédelmi akcióterv fő célja a munkahelyek megvédése, megőrzése volt oly módon, hogy a munkáltatók adókedvezmények révén megtartsák alkalmazottaikat, és új munkavállalókat foglalkoztassanak. A munkahelyvédelmi akcióterv által megvalósuló kedvezmények és lehetőségek elősegítik és elősegítették, hogy a foglalkoztatásban az európai uniós átlagnál alacsonyabb aktivitással rendelkező 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szakképzetlenek, a tartós álláskeresők és a kisgyermekes munkavállalók részesüljenek előnyben.

– A nemrégiben közzétett adatok azt mutatják, hogy az akcióterv beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Eddig több mint 890 ezer munkahelyet sikerült megerősíteni, melyek a támogatott csoportokat tekintve: 360 ezer 55 év feletti, minden harmadik munkavállaló alacsony iskolázottságú, minden ötödik munkavállaló, mintegy 170 ezer fő 25 év alatti pályakezdő és 40 ezer kisgyermekes édesanyát sikerült támogatni. Fontos kiemelni: az akcióterv bevezetése 205 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit. A terv közvetett eredményeként a gazdaság fehéredett, a vállalkozások pedig egyszerűbben vallhatják be jövedelmüket. A jövőre pillantva mégis fontos a kérdésem: 

– A munkahelyvédelmi akcióterv mennyiben járult hozzá a munkanélküliség visszaszorításához, illetve várható-e a támogatottak számának további növekedése?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valóban, Magyarországon különösen 2013 második féléve óta látványos javulás következett be mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség terén. Felálltunk a szégyenpadról mindkét területen, ám messze nem tartunk még ott, ahol szeretnénk, de ha ez a tendencia folytatódik, akkor azok a vérmes reményeink, amelyek mind a foglalkoztatásban, mind a munkanélküliségben megfogalmazódtak, reális esélyünk lesz, hogy ne csak remények legyenek, hanem teljesüljenek is.

– Ami a munkahelyvédelmi akciótervet illeti: nem véletlenül született meg ez az akció, hiszen nemcsak általánosságban van baj Magyarországon a munkanélküliséggel és az alacsony foglalkoztatással, hanem óriási területi különbségek vannak az ország egyes részei között. Másrészről pedig a jól szakképzett, diplomás fiatalok vagy idősebbek elhelyezkedési rátája sokkal jobb, mint a szakképzetleneké, és a legnagyobb veszélyben a fiatalok, különösen a pályakezdő fiatalok, a 25 év alattiak vannak;, a nyugdíj előtt, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló 55 év felettiek - hiszen ha ott vesztik el a munkahelyüket, szinte biztosra vehető, hogy esélyük sem lesz újra elhelyezkedni - és a szakképzetlenek azok, akik a leginkább veszélyeztetettek. Az akcióterv nem szól másról, mint az dolgozni akaró emberek védelméről. Tehát egyrészről, akik jelenleg is dolgoznak, azok után tudják igénybe venni. Nem jelentéktelen összeget egyébként, mert ez azért, ha összeadjuk a félszochokedvezményt, ez nagyságrendileg 700-750 ezer forint körüli összeget jelent három évre vetítve, és ugye nem szabjuk meg a munkáltatónak, hogy ezt az összeget mire költi. Tehát magyarul érdekeltté tesszük abban, hogy ha esetleg egy létszámleépítés van, ne ezek az emberek jussanak eszükbe, hiszen az ő elhelyezkedésük sokkal nehezebb lenne. De a védelem mellett van ennek egy másik nagyon fontos lába, a tartósan munkanélküliek, a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák és a pályakezdő fiatalok esetében, mert ott ugye 2 plusz 1 évig jár a kedvezmény, 2 évig kvázi járulékmentesség, a harmadik évben félszocho. Ezt is, ha összeadom, 840-850 ezer forint/fő a három évre, úgy, hogy egyetlenegy pályázatot nem kellett beadni, hanem tulajdonképpen automatizmusként vissza tudja tartani a munkáltató ezt az összeget.

– Úgyhogy azt gondolom: számszerűsíteni, határozottan nem lehet megmondani, hogy az akciótervnek mekkora hatása volt, de hogy nagyon jelentős hatása volt, ebben egészen biztos vagyok. Azért nem tudjuk megmondani, mert emellett a kormány számos egyéb olyan foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert is működtetett, mondjuk, a fiatalok esetében az „első munkahely” garanciaprogram, ahol most is 16 ezren dolgoznak ennek keretében. Diákmunkában a nyáron 20 ezer fő dolgozott, fiatalok vállalkozóvá válását segítettük több mint 1600 fiatalnak, és sorolhatnám még azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt időszakban megtettünk. Tehát szeretnénk, és nemcsak szeretnénk, hanem folytatni is fogjuk a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatos kedvezmények igénybevételének lehetőségeit. Mi több, vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy lehet-e bővíteni, szükséges-e és indokolt-e bővíteni, hogy még több embernek nyújtson a következő években nagyobb biztonságot.

+

FÖLDI LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr!  Cegléd környéke, ahonnan én jöttem, ott a munkanélküliségi ráta 14-15 százalék körül volt, és ma már 8 százalék körül van. Ez a 6-7 százalékos munkanélküliség-csökkenés abban a térségben óriási léptéket jelentett. Ugyanakkor nagyon bízom abban, hogy ha az új szakképzési rendszer beindul, akkor komoly szakemberek fognak kijönni az iskolákból, és talán azt a szakemberhiányt, ami például ma  a fémiparban, vasiparban van, tudják majd pótolni.  Összességében nagyon örülök annak, hogy Cegléd környékén is több ezer ember talált munkát az új akcióterv keretében, és bízom abban, hogy továbbra is ilyen jó módon fog haladni . Köszönöm a válaszát, elfogadom.

Magyar érdek-e a szabad kereskedelem?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Államtitkár Úr! Az Orbán-kormány idehaza állandóan a magyar érdekekről, a multik megregulázásáról beszél, miközben lelkes támogatója a TTIP-nak, a világ eddigi legátfogóbb szabad kereskedelmi megállapodásának. A TTIP pontos tartalma nem ismert, mert azt az Európai Bizottság és az USA képviselői a közvélemény teljes kizárásával, de a legnagyobb multinacionális cégek és a vállalati lobbicsoportok közvetlen részvételével készítik elő. Annyi azonban a kiszivárgott információkból tudható, hogy például az Egyesült Államok tárgyalói számára az egyik nagyon fontos cél a szigorú európai GMO-szabályozás feloldása és a génmanipulált összetevőt tartalmazó élelmiszerek, takarmányok kötelező jelölésének eltörlése. Továbbá tudható: az egyezmény lazítana a növényvédő szerek használatának korlátozásain. Idén májusban - megerősített sajtóinformációk szerint - többek között a klórral és peroxisavval fertőtlenített csirkék, a nem terápiás célú antibiotikumokkal takarmányozott marhák húsának európai engedélyezéséről tárgyaltak, hogy Európa itt is átvegye a lazább amerikai előírásokat.

– Államtitkár Úr! Az LMP szerint a magyar kormány nem asszisztálhat egy olyan szabad kereskedelmi megállapodáshoz, amely leépíti a meglévő európai környezet- és egészségvédelmi, illetve munkajogi garanciákat. De nem fogadható el az egyezmény a transzparencia teljes hiánya miatt sem. A magyar kormány az eddigi deklarációk szerint általánosságban támogatja az egyezményt, aminek oka a várt gazdasági növekedés, miközben a kormány által a Corvinus Egyetemtől megrendelt hatástanulmány szerint jó esetben 0,3-0,5 százaléknyi GDP-növekedés várható az egyezménytől, és az is nagyrészt az ipar meg a kereskedelem nemzetközi szereplőinél fog lecsapódni.

– Államtitkár Úr! Az LMP véleménye egyértelmű: szerintünk a magyar élelmiszerpiac, a meglévő élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és munkajogi garanciák megőrzése a nemzeti érdek, nem pedig a szabad kereskedelem. A kormány képviselőitől pedig azt kérdezzük:

– Tudnak-e olyan magyar érdeket említeni, amely indokolttá teszi, hogy mindezt kockára tegyük a már eddig is túlságosan szabadjára engedett világkereskedelem további felszabadításáért?

+

MAGYAR LEVENTE, külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő Asszony! Ha röviden és tömören szeretnék válaszolni azon kérdésére, hogy magyar érdek-e a szabad kereskedelem, akkor azt mondom, hogy abban az esetben feltétlenül és messzemenően magyar érdek, ha az figyelembe veszi és azon túl elő is mozdítja a magyar gazdaság érdekeit. A kormány minden erejével azon van, hogy ez így legyen, de most nézzük a számokat! Az Európai Unió a világ legnagyobb gazdasági szereplője, az USA-val együtt pedig a világ bruttó hazai termékének majdnem felét, a világkereskedelem közel egyharmadát adja. Az EU és USA közötti áru- és szolgáltatásforgalom meghaladja a 2 milliárd eurót naponta. 2013-as adatok szerint az USA-val szemben az EU éves árukereskedelmi többlete 92 milliárd euró feletti, ebből 5,6 milliárd euró a mezőgazdaságból származik. Megjegyzendő: a magyar-USA-kereskedelemben is számottevő és növekvő magyar aktívum jelentkezik, ez ebben az esztendőben, az év első hónapjában több mint 41 százalékot jelentett. E tények fényében eltúlzottnak véljük azt az aggodalmat, hogy főleg az USA profitálna a tárgyalás alatt álló megállapodásból. A kutatók által becsült és ön által bagatellizált 0,3 százalékos európai GDP-növekedésről azért érdemes megemlíteni, hogy ez nem egyszeri, hanem évenként ismétlődően jelentkező növekedési többletet jelent. Szeretném megjegyezni: a magyar kormány által 2013-ban elkészíttetett előzetes hatásvizsgálat - akár 0,5 százalékos éves GDP-bővülés mellett - a magyar-amerikai kétoldalú kereskedelemben középtávon 15-20 százalékos exportnövekedést és 20-30 ezer munkahely teremtését jelzi előre.

– Tisztelt Képviselő Asszony! Nem tartjuk szerencsésnek, hogy interpellációja vélelmeket, félelmeket, állítólagos amerikai szándékokat próbál úgy tálalni, mintha ezekről már megegyezés született volna, és ezt kívánja számon kérni a kormányon. Ráadásul úgy teszi ezt, hogy közben azt állítja: semmit sem lehet tudni a tárgyalási folyamatról. Ön szerint „A TTIP nem kívánságműsor, és nem lehet belőle válogatni, mint egy étlapról.” - ezt idéztem. Ez bizony tévedés: a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások ugyanis éppen azzal indulnak, hogy a felek válogatnak és megfogalmazzák a tartalomra vonatkozó kívánságaikat, hogy mit szeretnének a közös étlapon látni és mi az, amit nem.

– Mindazonáltal örömmel látom, hogy az LMP is osztja a magyar kormány azon törekvését, hogy a szabad kereskedelmi megállapodás a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen a magyar érdekeknek. Az Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátum - a magyar kormány igényének is megfelelően – rögzíti: az emberi életet és egészséget, az állategészségügyet és állatjólétet, valamint a környezetet, élelmiszer-biztonságot és a fogyasztók érdekeit védő EU- és nemzeti jogszabályok nem képezhetik alku tárgyát, a szabad kereskedelmi megállapodás nem vezethet azok fellazításához. Szó sincs tehát arról, hogy az egyezmény célja vagy eredménye az európai vagy magyar szabályozási vívmányok és jogosítványok ön által tévesen előrevetített feladása lehetne.

– Tisztelt Képviselő Asszony! Biztosíthatom, hogy a magyar kormány aktív fellépéssel a tárgyalások teljes ideje alatt kész és képes lesz a magyar gazdasági és társadalmi érdekek, érzékenységek hatékony képviseletére, a közpolitikai célok eléréséhez szükséges nemzeti szabályozási mozgástér megőrzésére. Erre a végső garanciát az jelenti, hogy a várhatóan még hosszú tárgyalásokat igénylő megállapodás megkötése a magyar kormány egyetértését és a Magyar Országgyűlés megerősítését is igényli majd, erre pedig csak megfelelő tartalmú megállapodás esetén kerülhet sor.

+

SCHMUCK ERZSÉBET: – Államtitkár Úr! Nem, nem  reméljük, hogy tudatában vannak annak, hogy egy olyan egyezmény van előkészítés alatt, amelyet ha aláírunk, és utána jövünk rá, hogy nem éri meg, hogy annak komoly negatív gazdasági következményei vannak a magyar gazdaságra, akkor abból nincs kiszállás. Nincs kiszállás, ugyanis a jelenlegi elképzelések szerint, ha egy ország rájön, hogy nem jó benne lenni, és ki akar szállni, csak akkor tud kiszállni, ha azzal minden aláíró részt vevő ország egyetért. Ki hinné azt, hogy ha itt néhány országnak komoly előnye származik belőle, akkor majd Magyarországot ki fogják engedni ebből az egyezményből? Az LMP szerint ekkora kockázatot a társadalomnak a kárára nem vállalhatunk.

+

A képviselő asszony az államtitkári választ nem, az Országgyűlés viszont 102 igen szavazattal,  29 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az IMF is elismeri: működik a magyar modell!

BÁNKI ERIK  (Fidesz): – Államtitkár Úr! Bizonyára ön is, a Házban ülő képviselők is emlékeznek azokra az időkre, amikor szocialista kormányok irányították a magyar gazdaságpolitikát, amikor a gazdaságpolitikának egyetlen csodafegyvere volt, a megszorítások eszközrendszere. Sokáig az volt a természetes, hogy ha a gáz- vagy áramár emelkedéséről beszéltek, vagy éppen tisztességtelenül számoltak fel kamatokat a bankok, akkor csak feltették a kezüket és azt mondták, hogy nem tudnak beavatkozni a piaci mechanizmusokba. Miközben a végtelenségig adóztatták a magyar cégeket és állampolgárokat, eközben sorra szűntek meg a vállalkozások és csökkentek a munkahelyek.

Ezzel a gazdaságpolitikával szakított 2010-ben az Orbán-kormány, amikor elkezdett kiépíteni egy új magyar gazdaságpolitikai modellt. A nemzeti együttműködés kormánya volt az első Európában, amely a közteherviselés jegyében meg merte adóztatni a bankokat. Ez nemcsak jelképes összeget jelentett, hanem érdemi hozzájárulást a magyar költségvetéshez. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy a bankadó bevezetése után micsoda óriási nyomás érte a magyar kormányt Európából és belföldön egyaránt. Mára érdekes módon Európa több országában is bevezették a közteherviselés jegyében.

– Az új modell részei voltak azok az ágazati különadók is, amelyeket az energetikai cégeknek, a telekommunikációval foglalkozó, valamint a kiskereskedelmi tevékenységet végző társaságoknak kellett fizetniük azért, hogy ők is kivegyék a részüket a közteherviselésből. Eközben a kis- és közepes vállalkozók adóztatása jelentősen csökkent, és Európa legalacsonyabb szintű társaságiadó-mértékét dolgoztuk ki. Az új modell fontos eleme a foglalkoztatás bővítése és az eddig segélyből élők számára a közmunka lehetőségének biztosítása annak érdekében, hogy idővel a versenyszférában is munkába tudjanak állni.

– Sikerült megállítani, majd csökkenteni az államadósság növekedését, az utolsó fillérig visszafizettük a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelt, és az ország 2013-ban, 9 év után kikerült a költségvetési túlzottdeficit-eljárás alól. Eközben bővült a foglalkoztatás, és elindult a nagy elosztórendszerek átalakítása. Hangsúlyozom: minderre a pénzt nem a bérből és fizetésből élők további terhelésével teremtette elő a kormány. Sereghajtóból így Európa éltanulói lettünk. Most már az IMF is kénytelen elismerni, hogy a magyar gazdasági modell működőképes, hiszen az idei évre 2 százalékra prognosztizált GDP-növekedést 3 százalékra módosították még ők is. Mindezekre tekintettel kérdezem:

– Mire számíthatunk a jövőben?

– A magyar gazdasági modell hogyan működik majd a következő évek során?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Amint arra ön is helyesen rámutatott, a 2010-ben hivatalba lépett kormány gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, szakítottunk a megszorításokra épülő, az ország önállóságát korlátozó politikával, és saját gazdaságpolitikát alakítottunk ki. Elég emlékezni arra. hogy a 2010-es bajok mekkorák voltak, hiszen a költségvetés hiánya, ha nincs kormányváltás, 7 százalék fölötti lett volna, a munkanélküliek aránya megközelítette a 12 százalékot, több mint 450 ezer embernek nem volt munkája, az adósság soha nem látott magasságokba szökött, a GPD 80 százaléka fölött volt, több mint 20 000 milliárd forint.

– Valóban: az új magyar modellt először rengeteg kritika érte, sok esetben nagyon erős hazai és külföldi ellenszéllel szemben kellett meghozni a döntéseket, bízva annak hatásában. Kiegyensúlyozott lett, és fenntartható növekedési pályára állt, olyannyira, hogy 2014. második negyedévében az Európai Unióban a leggyorsabban a magyar gazdaság nőtt, mintegy 3,9 százalékkal. De eredményeket tudunk felmutatni a külső egyensúly javításában is. A gazdaságpolitikánk iránti bizalom biztos jele az is, hogy 2014 első és második negyedévében 20 százalék felett emelkedtek a beruházások.

– Csökkent az országkockázati mutató, valamint mérséklődtek a hozamszintek, aminek köszönhetően az államháztartás finanszírozása már a piacról volt biztosítható. Már nemcsak a piac vagy az Európai Unió, de most már maga az IMF új tanulmánya szerint is  a GDP-hez reálértéken mért hazai termék növekedése 2014-ben 2,8 százalék lesz, 2015-ben pedig 2,3 százalék. Jelzem: korábban 2 százalékos és 1,7 százalékos növekedést vártak. De más külső, Magyarországtól független szereplők is pozitívan értékelik Magyarország teljesítményét. Például londoni elemzők azt mondják: ha a magyar gazdaságpolitikai folyamatok így folytatódnak, akkor Magyarországot jövőre, 2015 nyarán fel kell minősíteni.

– Képviselő Úr! A magyar kormány előtt csak egy dolog áll a gazdaságpolitika szempontjából: a magyar embereknek és a magyar családoknak legyen jobb a helyzetük! Ezt pedig úgy lehet elérni, ha gazdasági növekedés lesz és további munkahelyteremtés. A gazdaságpolitikánk középpontjában ezek a célkitűzések állnak, és ezeket, mint ahogy eddig is, a jövőben is teljesíteni fogjuk!

+

BÁNKI ERIK: – Államtitkár Úr! Örömömre szolgál, hogy egy sor olyan adattal tudott szolgálni, amely megnyugtatja a teljes magyar társadalmat a tekintetben, hogy a magyar gazdaság fenntartható fejlődése a továbbiakban is hasonló szintet fog mutatni. Elfogadom a válaszát, köszönöm.

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!