Gaal Gergely a logisztikai iparág fejlesztéséről

Mivel segíti a kormány közlekedési szempontból, hogy Magyarország tranzitszerepét az áruk országon belüli hozzáadott-érték gyarapításával is növelje? – ebben a kérdésben interpellált a kereszténydemokrata képviselő a parlamentben.

Magyarország geopolitikai helyzetéből adódóan rendkívüli adottságokkal rendelkezik a logisztika területén. Földrajzi elhelyezkedésünk determinálja azt, hogy térségünkben a külföldi áruk nagy része Magyarországon megy keresztül. Ennek köszönhetően a logisztika termeli a magyar GDP csaknem 6,5 százalékát, az ágazathoz köthető 40 ezer logisztikai vállalkozás pedig 250 ezer embert foglalkoztat, - hangsúlyozta parlamenti interpellációjában a kereszténydemokrata politikus.

GAAL GERGELY (KDNP): - Államtitkár Úr! - Az ágazat a válság óta évről évre gyarapodik, Magyarország a távol-keleti áruk elosztásával új lehetőségekre számíthat. A kormány a tisztességes fuvarozók érdekében szigorúan ellenőrzi a fuvarengedélyeket, és arra törekszik, hogy az ország területén a magyar vállalkozók szállíthassanak. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKÁER 2015-ös bevezetésének célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

- Más szállítási eszköz esetén is vannak kihívások. A vasúti áruszállításban ilyen kihívást jelentett Magyarország számára, hogy Oroszországnak nem érdeke a kínai áruk áthaladása Ukrajnán keresztül, így azok útvonala Magyarországot is elkerülheti. Ettől függetlenül látható, hogy Magyarország tranzitszerepe erős, azonban nem pihenhetünk, az ország földrajzi helyzetéből adódóan ezt tovább kell erősíteni. Sőt, a tranzitszerepen kívül azt is el kell érni, hogy a külföldi áruk ne csak áthaladjanak, hanem meg is álljanak, és hozzáadott belföldi értékkel gyarapodjanak az országban.

- Államtitkár Úr! Mindezek megvalósításához a logisztikai szerep erősítése érdekében a légi, vízi, vasúti és közúti közlekedési infrastruktúra párhuzamos fejlesztésére van szükség. De a fejlesztés itt nem állhat meg, mert a hozzáadott érték növeléséhez olyan komplex beruházások és ösztönzők kellenek, hogy a külföldi vállalkozásoknak érdemes legyen Magyarországon befektetni. Már jelenleg is láthatunk ilyen kezdeményezéseket, de a kormányzati segítség és akarat mindig katalizátorként hat az ilyen fejlesztésekre. Éppen ezért kérdezem:

- Közlekedési szempontból milyen lépéseket tesz a kormány a logisztikai iparág fejlesztése érdekében?

- Mivel segíti a kormány, hogy Magyarország tranzitszerepét az áruk országon belüli hozzáadottérték-gyarapításával is növelje?

***

FÓNAGY JÁNOS (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! A kérdése indokolt és időszerű, hiszen a világpiacon nemcsak egyes ágazatok és egyes országok vetélkednek egymással, hanem az egyes közlekedési fő irányok is. Magyarország földrajzi elhelyezkedése, jelene és jövője szempontjából nyilvánvalóan érdekelt ebben a versenyben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szállítás és a raktározás által éves szinten megtermelt bruttó hozzáadott érték a legfrissebb adatok szerint a 2000 milliárd forintot közelíti. Az ágazat hozzájárulása, elérte a 6,5 százalékot. A logisztika tavaly 250-270 ezer főnek adott munkát; a foglalkoztatásban betöltött szerepét jól jellemzi, hogy az építőipar vagy az egészségügyi és szociális ellátás nagyjából ugyanennyi családnak biztosít kenyérkeresetet.

- Képviselő Úr! A kormány elsősorban a megfelelő infrastruktúra és a szabályozás biztosításával járul hozzá az ágazat nemzetgazdasági és vállalati szintű versenyképességének növekedéséhez, de ezen túl is számos intézkedéssel javítja a hazai fuvarozó, szállítmányozó és logisztikai vállalatok helyzetét. Magyarország a transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó közutak fejlesztésére várhatóan több mint 800 milliárd forintot, a TEN-T vasútvonalak korszerűsítésére pedig közel 1300 milliárdot fordít 2022-ig.

- A tervek szerint e forrásokból fog megvalósulni többek között a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése, a Kelenföld-Pusztaszabolcs vasúti szakasz átépítése, a Déli összekötő vasúti híd felszerkezetének cseréje, a Miskolc-szlovák határ és a Debrecen-román határ közötti autópályák, autóutak korszerűsítése. Az uniós támogatások segítségével fejleszteni fogjuk a tehervonatok határon történő átjárhatóságának körülményeit, a dunai és tiszai hajózás feltételeit, és továbbjavítjuk a regionális repülőtereink infrastrukturális kapacitását is.

- Képviselő Úr! A kormány a szabályozás területén a piaci szereplők számára egyenlő versenyfeltételeket biztosít, támogatva ezzel a normakövető hazai kis- és középvállalkozások működését. Külön munkacsoportot állítottunk fel a közúti árufuvarozás ellenőrzésére, kiépítettük a nemzeti tengelysúlymérő rendszert, amely a jogosulatlan versenyelőnyre szert tevő, túlsúlyos fuvarozók feltérképezése mellett az úthálózat megóvását is szolgálja. Hasonló célokat tölt be a 2015 elején bevezetett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer is.

- Új logisztikai hálózat alapjait teremtettük meg Zalaegerszeg, Békéscsaba, Záhony, Paks kijelölésével, a tavalyi kormányhatározatban a kormány döntött az országos iparipark-koncepció megvalósításáról. Jól példázzák, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a közel 40 ezer hazai logisztikai vállalkozás folyamatos támogatása iránt. Meggyőződésünk, hogy a kormányzati intézkedések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Világbank 160 országról készített logisztikai teljesítményindexében Magyarország a 2012-es 40. helyről tavaly már a 31.-re lépett előre! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

***

GAAL GERGELY: - Államtitkár Úr! A XXI. században is nagyon lényeges, hogy a földrajzi helyzetünkből adódó lehetőségekkel átgondoltan tudjunk élni, és biztató, hogy a kormányzat számára fontos hazánk tranzitszerepének növelése és ezzel a világgazdaság vérkeringésében betöltött szerepünk erősítése, és hogy ebben a vonatkozásban az áruk országon belüli hozzáadottérték-gyarapítását is erősíteni kívánjuk. Válaszát tisztelettel elfogadom! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

kdnp.hu – Bartha Szabó József