„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Működő rendőrőrsöt Káposztásmegyerre!

HORVÁTH IMRE  (MSZP): – Államtitkár Úr! Korábban írásbban már felhívtam a miniszter úr figyelmét a káposztásmegyeri rendőrőrs tervezett szervezeti leépítésének hátrányos következményeire. Magyarázatot vártam arra, hogy milyen szakmai megfontolások, felmérések és hatástanulmányok alapján döntenek a rendőrőrs sorsáról. A miniszter úr a válaszában tagadta, hogy napirenden lenne a káposztásmegyeri rendőrőrs leépítése. A válaszával szemben azonban a káposztásmegyeri lakosok által jól ismert valóság az, hogy a rendőrőrs ténylegesen már ma sem működik. Épülete szemlátomást üresen áll. Az odaérkező, segítségre szoruló embereket csupán egy tájékoztató felirat fogadja, miszerint a bezárt épület kaputelefonján keresztül bejelentést lehet tenni a kilométerekkel távolabb lévő újpesti rendőrkapitányságra. A magyarázat szerint a rendőrőrs azért kong az ürességtől, mert mindenkit járőrszolgálatra vezényeltek.

– Államtitkár Úr! Az nem tekinthető működő rendőrőrsnek, ahol csupán egy távoli kapitányságra kicsöngő kaputelefon működik. Az is pontosan ismert, hogy a rendőrőrs állománya igen gyakran Káposztásmegyeren kívül teljesít járőrszolgálatot, miközben a lakótelep rendjét a készenléti rendőrségtől kampányszerűen odavezényelt járőrökkel próbálják fenntartani.

– Államtitkár Úr! Káposztásmegyeren közel 30 ezer ember él, akiknek a biztonsága nem csupán egy segélykérő telefon, hanem valódi rendőrőrs működését igényli,  - egy olyan megerősített rendőrőrsét, amelynek az állománya valóban Káposztásmegyeren teljesít szolgálatot. Ezért is kérdezem:

– Mikor lesz valóban működő rendőrőrs Káposztásmegyeren? 

 

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Jó hírt tudok mondani önnek és a káposztásmegyerieknek, hiszen a káposztásmegyeri rendőrőrs jelenleg is működik 25 fővel 8-tól 16 óráig. A 16 órát követő időszakban két fő kmb-s és két fő járőr, tehát összesen négy járőr teljesít szolgálatot. És valóban van egy olyan lehetőség, hogy kaputelefonon a szolgálatirányító parancsnokkal kapcsolatba lehet lépni, aki azonnal tudja értesíteni a járőröket, akik a területen vannak. Ez az új rendelkezés is azért született, hogy a káposztásmegyeriek biztonságát tudjuk javítani.

– Képviselő Úr! Ha az elmúlt tíz év adatait nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy Budapest IV. kerületében jelentős mértékben csökkentek az egyes kiemelt bűncselekmények, így a súlyos testi sértés, garázdaság, lopás, gépkocsilopás, gépkocsifeltörés és rongálás. Ezek a tényadatok. Szeretném elmondani: ha a közbiztonsági helyzet azt kívánja, akkor még jobban megerősítjük a káposztásmegyeri rendőrőrs személyi állományát, technikai ellátottságát, hiszen az a célunk, hogy Magyarország valamennyi településén – Budapest fővárosban, a IV. kerületben és Káposztásmegyeren is – még nagyobb biztonságban éljenek az emberek. Kérem önt, hogy az erről szóló törvényjavaslatok megszavazásával ön is támogassa ezt a törekvésünket!

Génmanipulált termékek a magyar üzletek polcain?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – Képviselőtársaim! Sajnálatos módon az utóbbi évtizedekben a génmanipulált szervezetek felhasználása dinamikusan nőtt, így mind a növények, mind a belőlük készített termékek jelen vannak a mindennapi kereskedelemben világszerte, ott díszelegnek az áruházak polcain. Az Európai Unió rendeletben szabályozza a nyomonkövethetőség érdekében, hogy amennyiben egy termék 0,9 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz génmanipulált szervezetet, akkor azt fel kell tüntetni rajta. Mindezek ellenére a Greenpeace a közelmúltban lehozott egy listát, amely nagyon tanulságos a magyar emberek és a magyar politikusok számára is. Ez a lista a génmódosított növények felhasználásával készült termékeket tartalmazza. 18 gyártó és azok termékei találhatóak rajta. közöttük a nálunk is népszerű csokoládén, szénsavas üdítőitalokon kívül még bébiételt is találunk.

– Államtitkár Úr! A lista azért is megdöbbentő, mert itthon bármelyik terméket megvásárolhatja bárki. Bemegy a legközelebbi bevásárlóközpontba – persze nem vasárnap –, leemeli a polcról, hazaviszi és elfogyasztja. Bár szerencsére a magyar emberek közül egyre többen odafigyelnek arra, hogy mit fogyasztanak, de ha nincs rajta jelölés, ha nem kapnak kellő tájékoztatást, akkor nem tudhatják, hogy akár kedvenc ételük, italuk is ilyen mérget tartalmaz. Kérem, nyugtasson meg, hogy ezen listán szereplő termékek hazai felhasználását folyamatosan vizsgálják, és nem találtak bennük génmódosított anyagokat. Kérdezem tehát:

– Létezhet-e az, hogy Magyarországon génmanipulált szervezetet tartalmazó termék kerül a boltba jelölés nélkül?

– Megoldható-e, hogy a génmanipulált szervezetet bármilyen alacsony mennyiségben is tartalmazó terméket teljesen kitiltsák a kereskedelemből?

+

ZSIGÓ RÓBERT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Alaptörvényünk rögzíti a magyar mezőgazdaság génmentességét mint stratégiai célkitűzést. A hatósági mintavételi és vizsgálati terv alapján GMO-vizsgálat céljából évente több száz élelmiszer-, valamint takarmány-mintavétel és laboratóriumi vizsgálat történik. 2012 és 2014 között 1113 élelmiszermintát vizsgált a hatóság. Az ellenőrzéseknek köszönhető, hogy évek óta egyetlenegy élelmiszerminta GMO-tartalma  nem érte el a jelölési határértéket, sőt, ha ki is volt mutatható a GMO-tartalom, akkor annak mennyisége a 0,1 százalékot sem haladta meg.

– A minisztérium következő tervezett lépése, hogy a GMO-mentes takarmányok és élelmiszerek jelölési lehetőségének jogi keretét is megteremti, hiszen vannak olyan élelmiszerek - például a hús, a tej, a tojás -, amelyek nemcsak hogy GMO-mentesek, de még az azokat előállító állat is GMO-mentes takarmányt fogyasztott. Az ilyen termékeket GMO-mentesként kívánjuk jelölni. Ez nemzeti szabályozás keretében fog megvalósulni, a tervezet egyeztetése már zajlik.

– Képviselő Úr! 2015. április 2-án hatályba lépett a GMO-k termesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós irányelv módosítása, amely óriási lehetőség a magyar mezőgazdaság számára. Magyarország a GMO-mentesség zászlóvivője az Európai Unióban. Fazekas Sándor miniszter úr kezdeményezte uniós GMO-mentes övezet létrehozását is. A kormány lépései is tehát azt bizonyítják, hogy mindent megteszünk azért, hogy minél több család asztalára kerüljön egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszer. 

Miért szorul vissza a pedagógusképzés?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Államtitkár Úr! A gyakorlóiskolák a magyar közoktatás kiemelkedő szereplői. Az eötvösi hagyományokra épülő intézmények kiváló eredményeket érnek el, a legjobb iskolákról van szó. De nem csupán az átlagon felüli minőséget nyújtó képzésekkel, hanem sok esetben felzárkóztató, tehetséggondozó és innovatív tevékenységükkel is kitűnnek. Ezek az iskolák nemcsak a diákok, hanem a leendő magyar pedagógusok színvonalas képzése terén is rendkívül fontos feladatot látnak el; sajátos szegmensét jelentik egyszerre a köznevelés és a felsőoktatás rendszerének.

– Államtitkár Úr! Csak autonóm és szabad környezetben érvényesülhetnek azok a hagyományok és szellemiség, amelyet a gyakorlóiskolák képviselnek. Az a nyitott és befogadó közeg, amit egy gyakorlóiskola megtestesít, jelenti számára és diákjai számára is a siker kulcsát. Ezért okoz komoly veszélyt, hogy a kormány kilenc gyakorlóiskolát elvenne az egyetemektől, s őket is a KLIK fennhatósága alá vonná. Jogosan tartanak ettől a diákok, szülők, pedagógusok. Mindenhol komoly felháborodással fogadták az erről szóló terveket.

– Államtitkár Úr! A kormány arra hivatkozik, hogy ezek az intézmények nem teljesítettek bizonyos feltételeket. Ezzel gyakorlatilag a kormány elismeri a vidéki felsőoktatás, az egyetemek és a hozzájuk kapcsolódó pedagógusképzés hanyatlását, hiszen a fenntartóváltással érintett iskolák mindegyike vidéki intézmény. Az átvétel a vidéki pedagógusképzés visszaszorulását jelzi, amiben viszont nem megkerülhető a kormányzat felelőssége. Kérjük, fejtse ki számunkra a valóság minden részletét!

– Milyen feltételeket nem teljesítenek ezek az intézmények?

– Mi a baj a nyíregyházi, a debreceni, a soproni, a bajai, a kaposvári vagy éppen a pécsi gyakorlóiskolával?

– Miért van az, hogy a 25 gyakorlóiskolából 9, amelyet átvesz a KLIK, mind-mind vidéki intézmény?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Amióta a Fidesz-KDNP az oktatás területére is lépett, az óvodapedagógus-képzés 2013-hoz képest 1855-röl 3084-re emelkedett. Ha a tanítóképzést nézzük, akkor az elsőhelyes jelentkezők száma 2013-tól mostanáig 1030-ról 1663-ra emelkedett. A tanárképzés tekintetében pedig szintén az elsőhelyes jelentkezők száma az elmúlt két évben 5330-ról 6970-re emelkedett. Elindítottuk a pedagógus-életpályát, amely 30-40 százalékkal emeli a pedagógusok illetményét, ez vonzóvá tette a pedagógus szakmát sokak számára, és jóval többen jelentkeznek most, mint jelentkeztek évekkel ezelőtt.

– Képviselő Úr! A pedagógusképzésnek fontos része a gyakorlóiskolák rendszere. Bizonyára ön is olvasta itt a parlamentben, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiai dokumentumot, amelyet az LMP talán egyedüliként az ellenzéki pártok közül támogatott is. Ebben a stratégiában is leírtuk: meg kell nézni, hogy azok a gyakorlóiskolák, amelyek felsőoktatási intézményhez kapcsolódva végzik gyakorlóiskolai tevékenységüket - tehát minden gyakorlóiskola esetében -, megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. Megfelel-e  az ottani oktatás minősége, színvonala, hiszen ön is tudja: 11 különböző szempont van, amelyek alapján gyakorlóiskolává válhasson. Ennek a 11 szempontnak az áttekintése zajlott az elmúlt hetekben-hónapokban, és zajlik napjainkban is.

Milyen intézkedésekkel biztosítja a kormány a pécsi fejlesztések megvalósulását?

CSIZI PÉTER (Fidesz): – Államtitkár Úr! Orbán Viktor kormányfő a múlt héten Pécsre látogatott, hogy a város elkövetkezendő ötéves fejlesztéseiről tárgyaljon. Az irányt természetesen nem a miniszterelnök úr határozta meg, hanem maguk a pécsiek, hiszen az elmúlt hónapok során egy helyi konzultációt tartottunk Pécs 2020 címmel. Így 6500 válaszoló család véleménye alapján elmondható, hogy a pécsiek elsősorban új munkahelyeket, gazdaságfejlesztést és egy akvaparkkal is rendelkező szabadidőközpontot szeretnének. Ennek érdekében megállapodás született, hogy a kormány elő fogja segíteni a befektetőket is fogadó, már kész üzemcsarnokok megépítését.  A tapasztalataink szerint ugyanis a nemzetközi befektetők elsősorban már meglévő iparterületeket és ipari épületeket keresnek új munkahelyteremtésük céljára. Fontos továbbá a jelenlegi ipari parkunk bővítése legalább 90 hektárral, mert így olyan nagyságú, egybefüggő területet kaphatunk, amely lehetőséget ad egy-egy nagy gyártó fogadására is, és ez nemcsak munkát, hanem piacot is jelenthet a helyi kis- és közepes vállalkozóknak.

– Szóba került, hogy a kormány a következő években megépíti az M6-os autópályát a határig, és folytatja az M60-as autópálya építését is. Pécs Magyarország első egyeteme, tehát megállapodtunk abban is, hogy közeledve az alapítás 650. évfordulójához, növelni kell az egyetem versenyképességét, többek között úgy, hogy a jelenleg városunkba érkező 2300 külföldi hallgató számát rövid távon 5 ezerre szeretnénk emelni. A miniszterelnök úr hangsúlyozta: becsületbeli ügynek tekinti, hogy Pécs sikeres várossá váljon. Éppen ezért kérdezem:

– Milyen intézkedésekkel biztosítja a kormány, hogy az ígéretekből valóság legyen?

+

L. SIMON LÁSZLÓ, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselő Úr! A kérdésében már részben a válasz is benne volt, hiszen felsorolta mindazokat a fontos pontokat, amelyekben Páva Zsolt polgármester úr és Orbán Viktor miniszterelnök úr megegyeztek. A „Modern városok” program, amelyet elindított a kormány, és amelynek keretében a miniszterelnök úr az összes megyei jogú várost végig fogja járni és mindenkivel külön megállapodást fog kötni, olyan módon szerveződik, hogy a helyi emberek, a helyi vezetők igényeit, elvárásait tükrözzék azok a megállapodások, amelyek megszületnek. A miniszterelnök úr már járt Sopronban, járt Miskolcon, járt Egerben és a negyedik helyszín volt Pécs, a közeljövőben pedig Székesfehérvárra fog látogatni.

– Képviselő Úr! Mindenhol felmértük, hogy mire van szükség, és minden egyes esetben kormányhatározatban fogjuk rögzíteni azokat a pontokat, amelyekben a miniszterelnök úr a helyi vezetőkkel megállapodott. A kormányhatározat garancia lesz arra, hogy meg is valósuljanak a vállalások. Ugyanakkor ne felejtsük el: a „Modern városok” program arra is lehetőséget teremt, hogy megfelelő módon tudja a kormány koordinálni az európai uniós források felhasználását és a nemzeti források felhasználását; tehát hogy ténylegesen ott és arra költsük el a rendelkezésre álló forrásokat, ahol és amilyen formában arra szükség van. A kormányra számíthatnak a jövőben is. 

Miért fontosabb a fagylaltozók, a fodrászok, a kozmetikusok, a taxisok, a zöldségesek ellenőrzése, mint a kaszinótulajdonosok ellenőrzése?

SZELÉNYI ZSUZSANNA (független): – Államtitkár Úr! 2010 novemberében Lázár János akkori Fidesz-frakcióvezető a hazai szerencsejáték-iparral összefüggésben az állami költségvetés, végső soron az adófizetők évente több száz milliárdos nagyságrendű megkárosítását és a játékgépek manipulálását tette szóvá, amikor Orbán Viktorhoz fordult az ezzel kapcsolatos kérdésével. Az volt a címe, hogy „Miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a pénznyerő automatákból származó milliárdok?”. Matolcsy György akkori gazdasági miniszter sürgős vizsgálatot indított, amely sajnálatos módon nem hozott semmiféle eredményt. Erre Lázár frakcióvezető úr újabb kérdést nyújtott be még 2011 nyarán a miniszterelnökhöz, mert változatlanul úgy ítélte meg, hogy a szerencsejáték-ipart sokkal fokozottabban kell ellenőrizni és adóztatni. 2012 októberében Lázár János aktív szerepvállalásával nagy gyorsasággal betiltották országszerte a pénznyerő automatákat, csak néhány kivételes helyen, kaszinókban működhettek ilyenek a továbbiakban. Arra hivatkozott a kormány, hogy az elszegényedő családoknak és a szenvedélybetegeknek nem kellene pénznyerő automatákkal foglalkoznia, és természetesen nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek.

– Államtitkár Úr! Ehhez képest 2013-ban a kormány zártkörű koncessziós pályázaton 11, döntően játékkaszinó működtetését engedélyezte, mégpedig a nyerteseknek igen kedvező kondíciókkal, ami azért is volt meglepő, mert korábban az elszegényedő családokra, szenvedélybetegekre és nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozott. Ami igazán meglepő és lényegében indokolatlan, az az – és erre szeretnék most választ kapni:

– Miért fontosabb a fagylaltozók, a fodrászok, a kozmetikusok, a taxisok, a zöldségesek ellenőrzése, mint a kaszinótulajdonosok ellenőrzése, akiket amúgy is megkülönböztetett módon hoz helyzetbe és juttat tízmilliárdos haszonhoz a kormány?

– Miért nem írja elő a kormányzó többség a játékautomatákba építhető korszerű ellenőrző készülék beszerelését és miért nem kell megteremteni a közvetlen elektronikus összeköttetést  az adóhatóság szerveivel, úgy, ahogy a fagylaltosoknak, fodrászoknak, kozmetikusoknak taxisoknak és zöldségeseknek erre sort kell keríteniük?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! A kérdéséből megpróbáltam kivenni a pozitív elemeket, én kettőt találtam benne. Az egyik, hogy most már ön is - mint független képviselő - támogatja az online pénztárgépek bevezetését. Ennek nagyon örülünk, hiszen közel 200 online pénztárgép működik már. Ezáltal jelentősen megnövekedett az áfabevétele a költségvetésnek a kiskereskedelemből, jelentősen fehérítve ezt az ágazatot. A másik pozitív elem, az hogy ön is számít a játékkaszinók bevételére, és azt várja el, hogy egy szigorú adózás következtében a játékkaszinókból származó bevétel növelje az államháztartás bevételeit.

– Képviselő Asszony!  Abban viszont, hogy át kellene alakítani egy online pénztárgépszerű működésre a játékkaszinók bevételkövető rendszerét, már nem értünk egyet. Azért nem, mert a játékkaszinók előbb voltak, és már 2001-ben ki lett alakítva egy nagyon szigorú rendszer. Video-ellenőrzés van a játékteremben, egyébként pedig az, aki belép, személyazonossági ellenőrzésen esik át és azonosítani is szükséges. Zárt bizonylatolási rendszerben kell biztosítani a tételek és a nyeremények nyilvánosságát, nyilvántartását, ezt a hatóságok rendelkezésére kell bocsátani. Tehát megelőzte a korát, már 2001 óta ez a rendszer így működik. Lényegében az, amit ön javasol és számon kér, nem szigorítása lenne a jelenlegi rendszernek, hanem könnyítése, lazítása, mert ha csak így működnének a játékkaszinó-rendszerek, az bizony könnyebb lenne nekik. Úgyhogy nem tartjuk szükségesnek a módosítást. Viszont az ön által is elvárt bevétel a jelenlegi rendszerben is felelősségteljesen biztosított az állami költségvetés számára.

Kiket és miért támogatnak az MVM címmel?

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! Az MVM hirdetési és szponzorációs költségvetése mintegy 10 milliárd forint, ez az egyik legbővebb a hazai vállalatok sorában. Példaként mondhatnám, hogy a MOL is csak mintegy harmadennyit szán hasonló célokra.

Ebben a kalapban számtalan, vitát kiváltó tétel található, milliárdokkal bővült ez az elmúlt időszakban és új irányokat is látni. A legnagyobb, mintegy ötmilliárdos tétel 2013-ban például az Andy Vajna kormánybiztos felügyelete alatt álló Magyar Nemzeti Filmalaphoz került. Az MVM által ’14 áprilisáig megkötött reklámcélú szerződések nemrég napvilágot látott listáján a Mahir, a Hung-Ister és a Vivaki neve is szerepel.

– Az MVM reklámköltése az elmúlt négy év során közel megtízszereződött: 2009-ben listaáron mintegy 165 millió forintot érő hirdetésekben jelent meg, most már ez a szám ezekre a hónapokra gyakorlatilag évi másfél milliárdot ér el. A  legnagyobb hirdetési megrendelések az MVM-csoporttól számtalan olyan orgánumhoz kerültek, amelyek kormány közeliek, annak mondhatók. Számos hazai sportklub életében is részt vesz ,kulturális projekteket, kormány közeli előadókat is támogatásokat.

– Államtitkár Úr! Örülök, hogy ön válaszol, ismert borsodi kötődése, így hadd kérdezzem Miskolcról is, hiszen Miskolcon is vannak jelentős szurkolói bázissal rendelkező csapatok, eredményes sportágak, nívós kulturális rendezvények. A kulturális rendezvényekből csak néhányat, az operafesztivált, az egyre híresebb filmfesztivált említeném. A sportteljesítmények közül pedig a DVTK csapatai mellett megemlíteném a Miskolci Jegesmedvéket is, amely csapat mindent megnyert, ahol idén elindult. Van az MVM-nek több fűtőműve is Miskolcon, ebből  2012-ben 10 milliárdos 2013-ban 7 milliárd bevétel keletkezett, ezt miskolciak adóforintjai adták, adódik tehát a kérdés:

– Hogyan és mi alapján dől el, mit támogat az MVM? 

– Ki dönt az MVM hirdetési és támogatási tevékenységéről, a konkrét keretösszegekről?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az MVM-csoport támogatási politikájának fókuszában 2011 óta következetesen az egyetemes és hazai kulturális értékek támogatása, az oktatás, a tudomány, a verseny- és tömegsport támogatása, karitatív tevékenység, valamint a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés áll. Ebben kétségtelenül nagyon sok minden benne van, benne van a film, de például benne van a Zeneakadémia, a Müpa a maga több mint negyven zongorahangverseny-támogatásával is.

– Képviselő Úr! Az MVM minden esetben figyelembe veszi a művészek, sportolók munkásságát, szakmai és közönség általi elismertségét, és az adott produkció reklámértékének megfelelő, azzal egyenértékű szponzorációt nyújt. A kampányok megvalósítása széles körű tapasztalattal, az ügynökség által javasolt stratégia szerint, maximális szakmai és pénzügyi hatékonysággal történik. A rendezvényszervezést és kreatív feladatokat ellátó szerződött partnereket is pályáztatási úton választja ki az MVM. Reklámköltsége nem tízszereződött meg az elmúlt négy év során, bár kétségtelen - és ez örvendetes -, hogy 2011 óta az MVM-csoport mind tartalmilag, mind kreatív megjelenésében lényegesen intenzívebb kommunikációt folytat a korábbi, kizárólag szűk szakmát célzó kommunikációhoz képest. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a tevékenység növelte az MVM Zrt. és a vállalatcsoport ismertségét és elfogadottságát. A rendelkezésre álló hirdetési, támogatási tevékenység-keretösszegét az MVM Zrt. közgyűlése hagyja jóvá, üzleti terv részeként. Miskolcon az oktatási, tudományos, valamint karitatív területhez kapcsolódóan az elmúlt években a Miskolci Egyetem Oktatásának Fejlesztéséért Alapítványt, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt és a Bláthy Ottó Alapítványt is támogatta az MVM.

Mi lesz veled, ETO, avagy a Fidesznek miként sikerül tönkretenni egy újabb nagy múltú magyar futballklubot?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Képviselőtársaim! Tarsoly Csaba és a Quaestor-cégcsoport pénzügyi botrányai által kilátástalan anyagi helyzetbe került a Győri ETO Futball Club. Ez tény. A következő idényt már biztosan nem az NB I-ben fogja kezdeni. Úgy tűnik tehát, hogy a legújabb Fidesz-MSZP pénzügyi mutyi ezúttal egy újabb nagy múltú sportklubot tett teljesen tönkre, mert hagyta, hogy évek óta fedezze a politika azt a fajta pénzügyi machinációt, ami a háttérben zajlott. Köztudott a barátságuk Tarsoly Csabával, de ide vagy oda ez a barátság, mindenképpen tisztázni szükséges ezt a helyzetet. Nem megnyugtató az sem, hogy Győr polgármestere egy érdeklődő kérdésre csak ennyit tudott mondani: „De ha semmire nem találunk megoldást, akkor nem tehetünk mást, be kell szántanunk a pályát.”

– Államtitkár Úr! Elkeserítőnek tartom, hogy a zűrös anyagi hátterű vállalkozók komoly politikai hátszéllel hazánk nagy múltú klubjait tönkretehetik. A profi futballklub mellett veszélybe került az utánpótlás jövője is. Győr életében nemcsak az ETO mint első osztályú klub játszott fontos szerepet, hanem meghatározó a fiatalok és gyermekek utánpótlás-nevelése is. Több mint 400 fiatalról beszélünk ebben az esetben, és az ő jövőjük is bizonytalan. Jó néhány kérdést felvet ez a történet:

– Milyen lépések várhatók most és a jövőben annak érdekében, hogy még egy ilyen eset ne történhessen meg?

– Lesz-e elszámoltatás, és ha lesz, akkor kiket fog érinteni, esetleg a politikusokat is végre elérheti ez az elszámoltatás?

– Mi lesz a Győri ETO-val, az utánpótlással?

Mikor tisztítják meg végre a magyar futballt a kétes maffiózóktól és az őket fedező fideszes politikusoktól?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Először is szeretném leszögezni, hogy eddig a sportkérdés, az utánpótláskérdés azon kevés kérdések közé tartozott itt a magyar parlamentben, amely párthovatartozástól függetlenül került mindig napirendre. Én azt hiszem, az lenne a jó irány, hogyha ezt továbbra is tartanánk, és a sport kérdését nem próbálnánk meg átpolitizálni, és mindent belerángatni. A Quaestor-üggyel kapcsolatban pedig el kell mondani: a kormány számára a legelső feladat nyilván a károsultak megsegítése volt. Ön is tudja, sürgősséggel nyújtottunk be törvényjavaslatot, hogy a tőkét biztosan vagy a kötvényének az értékét vissza tudjuk juttatni, amivel megkárosodtak volna. 32 ezer befektetőt sikerült körülbelül megmenteni  ezzel a törvényjavaslattal. Külön követeléskezelő alapot hoztunk létre pontosan azért, hogy a kisbefektetők hozzájussanak ahhoz a pénzükhöz, amit a havi bérükből spóroltak meg. Ez meg is történt, hiszen a 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni a Quaestor-károsultak kárrendezési alapjánál.

– Ehhez képest egy teljesen másik történet a Quaestor terhes örökségének másik része, a Győri ETO helyzete. Itt nyilván a sportklubnak minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy olyan szponzorokat vonjanak be, olyan támogatót vonjanak be, amivel a Magyar Labdarúgó Szövetség licencét továbbra is meg tudják őrizni. Ez elsősorban a sportklub feladata. A kormányzat első körben a károsultakra összpontosított, de bízunk benne, hogy ott helyben a sportklub vezetése, a gazdasági irányítás vezetése is meg fogja találni a módot arra, hogy tovább tudja a klubot és főleg az utánpótlást is életben tartani és egyre inkább virágzóvá tenni Győrött és országszerte.

Lát-e esélyt a Földművelésügyi Minisztérium a glifozát magyarországi betiltására?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! Gondolom, önök is értesültek arról, hogy az Egészségügyi Világszervezet a rákkeltő, mutagén szerek listájára vette a glifozát nevezetű növényirtó szert. Ez a növényvédő szer az egyik legáltalánosabban, leggyakrabban használt, legszélesebb spektrumú növényvédő szer. Nagyon sok glifozáttartalmú, egyéb növényvédő szer is van. Az eddigi kutatások nemzetközi szinten azt támasztják alá, hogy jelentős mértékben hozzájárulhat akár a magzati korban is ennek a vegyi anyagnak a felhalmozódásához. Magyarországon a glifozát előfordulását az emberi szervezetben sok helyen ki lehet mutatni gyakorlatilag egyszerű vérvételekkel. Minden tíz emberből vett vizeletből háromban jelen van a glifozát hatóanyag. Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban élt, egyikük sem érintkezett glifozáttal, tehát minden bizonnyal a vidéki társadalomban, ahol a fúrt kutak rendszere sok esetben megjelenik még nagyobb arányban fordulhat ez elő.

– Államtitkár Úr! Kevesen tudják, hogy a nagyon rossz hírű és rossz emlékű DDT-t 1968-ban elsőként Magyarország tiltotta be, és elsőként lépett fel ez ellen a humán-egészségügyi kockázatokat is hordozó szerrel szemben. Ugyanígy bizonyos szempontokból legalább szavakban, ha tettekben nem is annyira, de példaértékű az, amit a GMO-mentesség iránt tett az ország. Ez is egy olyan szer, ami a humán egészségre kockázatot jelent, élelmiszer-biztonsági szempontból veszélyes. A kutatási eredmények teljesen egyértelműek, és itt nyilvánvalóan a kérdés:

– Számíthatunk-e arra, hogy a közeljövőben az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedések megszületnek? 

+

ZSIGÓ RÓBERT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Nagyon sok és nagyon szigorú előírásnak megfelelő vizsgálaton kell keresztülvinni egy-egy készítményt a felhasználás engedélyezése előtt. Egy-egy új tudományos vizsgálati eredmény új megvilágításba helyezhet egy-egy növényvédő szert. A glifozát növényvédőszer-hatóanyag európai uniós engedélyezésének felülvizsgálata most zajlik. A hatóanyagok értékelése igen szigorú és egyértelmű adatkövetelmény alapján folyik. A felülvizsgálathoz a kérelmezőnek minden rendelkezésére álló információt be kell nyújtania a Bizottsághoz. A Bizottság felkéri az egyik uniós tagállamot az információ értékelésére és egy jelentéstervezet elkészítésére. A glifozát esetében Németország a jelentéstevő tagállam, amely alaposságáról és szigorúságáról híres.

– A felülvizsgálat során természetesen figyelembe kell venni, hogy a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2015. március 20-án tartott ülésén a glifozátot daganatkeltőnek minősítette. A felülvizsgálat alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleményezi a hatóanyag felhasználásával járó kockázatot. A rendelkezésre álló vizsgálatok és értékelések alapján Németország mint jelentéstevő tagállam nem javasolta a glifozát osztályozását rákkeltőként, nem tekinti a hatóanyagot hormonális károsítónak sem.

– Képviselő Úr! A kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a növényvédő szerek engedélyezése és betiltása megalapozott tudományos vizsgálatok alapján történjen, így biztosítva a felhasználók, a környezet és a fogyasztók biztonságát.

Mit tehet a kormány az uniós forrásból nem finanszírozott közutak fejlesztéséért?

VÖLNER PÁL (Fidesz): – Államtitkár Úr! Az Európai Bizottság április 7-én világossá tette azt az álláspontját, amely szerint nem lehetséges az M4-es autópálya uniós forrásokból történő támogatása. A regionális főigazgatóság döntései azonban nem befolyásolhatják negatívan a leállított gyorsforgalmi építésével érintett településeket, hiszen a térség gazdasági erősödése nagyban függ a fővárossal és az országhatárral való összeköttetéstől. A kormány álláspontja világosnak tűnik, hiszen az M4-es kapcsán érintett települések számára már megkezdte a munkát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy új koncepció kidolgozására.. Azonban nem csupán ez a térség érintett a gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolódásban: olyan megyei jogú városok és számottevő ipari központok, mint Sopron, Kaposvár, Zalaegerszeg, Salgótarján, Eger, Ózd, Békéscsaba nem kapcsolódnak a transzeurópai úthálózatba, ezért uniós források erre a feladatra nem használhatók. Az említett települések bekötése a magyar gyorsforgalmi közúthálózatba nemzeti érdek, ezért üdvözlendő, hogy a kormány 600 milliárd forintos keretet biztosít a célra. A gyorsforgalmi hálózat mellett 580 kilométeren főutak útburkolata is felújításra kerül, amire a minisztérium a tavalyi keretösszeg több mint kétszeresét, 68 milliárd forintot fordít.

– Államtitkár Úr! A kormány célkitűzése volt, hogy a ciklus végéig a megyeszékhelyeket csatlakoztassa a hazai gyorsforgalmi rendszerbe, ezért is tartom fontos lépésnek, hogy az EU-források nélkülözése mellett is tartja ezen vállalását. Az építkezések már tavaly is 250 kilométer úthálózatot eredményeztek, és ez a szám 2015-ben további 350 kilométernyi új útburkolat megépítésével bővült. A mihamarabbi megvalósítást egy jogszabálycsomag is segíteni fogja, amely a közlekedési beruházások ütemét hat és fél évről két és fél évre kívánja gyorsítani. Mindezekre tekintettel kérdezem:

– Mit tehet a kormány az uniós forrásból nem finanszírozható közutak fejlesztéséért?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Köszönöm, hogy a kérdésében azt is megemlítette, hogy milyen törekvéseket tudtunk már megvalósítani, és milyen célokat tudtunk már - részben legalábbis - teljesíteni, amiket vállaltunk. Hangsúlyoznám: továbbra is azok a feladatok a legfontosabbakat, amelyek arról szólnak, hogy ki kell épülnie minden autópályának az országhatárig ebben a ciklusban, és bekapcsolásra kell kerüljön minden megyei jogú város és megyeszékhely, ahol még ez a nincsen meg.

– Seszták Miklós miniszter úr kapta feladatként, hogy május 30-ig elvégezze azt a felmérést és azt az előkészítői munkát, aminek során világossá tehetjük, hogy melyik az a jobb és egészségesebb megoldás, ami mindenki számára megnyugtató lehet az M4-es kapcsán. Egyértelmű, hogy meg fog épülni a teljes szakasza az M4-esnek. A gyorsítócsomag - ahogy nevezzük egymás között - nagyon sokat jelentene számunkra és mindenki számára. Azt a még 2006-ban, majd 2007-ben elfogadott, Bajnai által előterjesztett uniós eljárási rendet változtatjuk meg, amely során kénytelenek voltunk elviselni, hogy hat és fél évig kelljen előkészíteni egy-egy beruházást. Ezt most a gyorsítócsomag módosítja, megváltoztatja, és lehetővé teszi azt, hogy a gazdaság élénkítésére, stabilizálására szolgáló beruházási csomag elkészüljön és mihamarabb megvalósuljon. Nagyon bízom benne, hogy minden vállalásunk, amit tettünk, meg fog valósulni, és persze eközben vigyázni kell az utak állapotára, a meglévő hálózat karbantartására, állagmegóvására is, – erre az útdíjból származó bevétel fog adni lehetőséget.