MSZP: 24 férőhely 150 millióért, – drága a faház Tusnádfürdőn? Jobbik: Mikor védik meg a kisembereket is végre? KDNP: Biztonságban vannak-e az astrások? LMP: Paks II. ‑ dolgozik-e a kormány az alternatívákon, vagy mindent egy lapra tesz föl? Fidesz: Mire tanít és miről ad bizonyítványt az az iskola, amelyik szakmai, jogi és pénzügyi visszaélések soráz követi el?
kdnp.hu – Bartha Szabó József
„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”
Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi ülésen elhangzott szónoklataikat.
24 férőhely 150 millióért, – drága a faház Tusnádfürdőn?!
KISS LÁSZLÓ (MSZP): – A tusnádfürdői kemping nagyon híres a Kárpát-medencében, hiszen emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr nyaranta az ott ácsolt színpadon szokta megfogalmazni világmegváltó gondolatait. Azonban ez a tábor más miatt is nevezetes. Nevezetes arról, hogy a tábor szervezőjeként ismert Németh Zsolthoz köthető Pro Minoritate Alapítvány kétszer olyan drágán épít ott kempingházakat, mint ahogy egy most épülő minősített passzív ház.
– Miről is van szó? A Bethlen Gábor Alap egy kétoldalas egyedi kérelemre 150 millió forint támogatást ítélt meg a Pro Minoritate Alapítványnak a tusnádfürdői kemping felújítására. Tekintsünk el attól a ténytől persze, hogy ebben a levélben mindösszesen öt sor szerepel a projekt leírásáról, már az is kérdéseket vethet fel, hogy három darab, nyolc fő befogadására alkalmas faházban hogyan férnek el 180-an, hiszen a projekt valójában 8, és nem 180 főről beszél. A három faház kérelemben szereplő költsége 48 millió forint. Ehhez képest az önkormányzathoz beadott építési engedélyben csak 21 millió forint szerepel, azaz kevesebb, mint ennek a fele.
– Ténylegesen mennyiért építik ezeket a faházakat? Vagy mennyiért akarták építeni, merthogy ezek nem készültek el? A 2015. májusi határidőre semmi sem készült el, sem az említett faházak, sem pedig a 102 millió forintért építendő konferenciaterem és étkező. Sőt, az építési engedélyt is a projekt lejárta után két hónappal kérték meg. Állítólag a pályázó kérelmére a támogatást nyújtó Bethlen Gábor Alap több mint egy évvel, 2016. augusztus 31-ig is meghosszabbította a projekt megvalósulási határidejét.
– Az igazi probléma azonban itt van! Eddig ugyanis csak az derült ki, hogy a Fideszhez közel álló alapítvány egy túlárazott beruházási projekt segítségével pénzt akar lenyúlni, de ennél súlyosabb, hogy a BGA részéről ez az eljárás a hűtlen kezelés gyanúját is felveti a döntéshozók részéről. Ez az állami vagyonnal való visszaélés. Súlyosan aggályos ez a pályázati gyakorlat a többi pályázóval szemben is, hiszen ez alapján bármilyen pályázó akár bármilyen jogcímen, bármilyen pályázaton nyert BGA-tól való pénzért azt mondhatja, hogy ezt nem használtam fel ezen a jogcímen, kifutottam a határidőből, semmi probléma, én is kérek hosszabbítást, nem akkor számolok el. Úgy gondolom, hogy ez az intézkedés súlyosan ássa alá a BGA egész pályázati rendszerét. Éppen ezért kérdezem:
– Ezek után bármilyen pályázó kaphat 150 millió forintot egy kétoldalas kérelemre?
– Ha bármely oknál fogva nem valósítja meg ezt a célt, akkor gond nélkül meghosszabbítják egy évvel az elszámolási határidőt?
***
POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, Miniszterelnökség államtitkára: – Vissza kell utasítanom képviselő úr vádját, miszerint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jogtalanul járt volna el a támogatás során. Szó sincs ugyanis arról, hogy a szerződés meghosszabbítására a futamidő lejárta után két hónappal került volna sor. A Kisebbségekért ‑ Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnöke még a május 30-i futamidő lejárta előtt fordult a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felé, hogy az építési engedélyek beszerzésének elhúzódása miatt szeretnék módosítani a szerződésben megjelölt futamidőt. Az alapkezelő a kérelem alapján hozzájárult ahhoz, hogy a projekt megvalósulási határideje ekkor 2015. november 30-ára változzon. Az alapkezelő a támogatott újbóli szerződéshosszabbítási kérelmére tekintettel döntött arról, hogy a projekt befejezésének határideje 2016. augusztus 31. legyen, ebben egyébként semmi törvényellenes nincsen.
– A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. minden szerződés megkötése esetén ügyel a törvényes keretek betartására, így történt ez ebben az esetben is, az alapkezelő ugyanis nem tesz kivételt a támogatottak között. Bármely pályázó a támogatott cél megvalósításának meghiúsulása, tartós akadályba ütközése, késése, illetve valamely lényeges körülmény megváltozása esetén kérheti a futamidő módosítását. A futamidő módosítására tehát minden esetben az elszámolási útmutatóban rögzített szabályok szerint kerül sor és került itt is sor.
– A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a projekt megvalósulását a támogatási szerződésben foglaltak szerint a benyújtott szakmai és pénzügyi beszámoló alapján fogja ellenőrizni. A tusnádfürdői kemping fejlesztése kapcsán az alapkezelő és a támogatott háromoldalú szerződés keretében műszaki ellenőrt bízott meg azzal, hogy a munkálatokat a helyszínen felügyelje, és a beruházás előrehaladásáról az alapkezelőt jelentés formájában tájékoztassa.
Egyébként ez a fejlesztés egy 180 fős kempingnek az egyik fejlesztése. A 150 millió forintos fejlesztési összeg tartalmazza a házak építési költségeit, az előkészítő talajmunkálatokat, a házakban lévő berendezéseknek beszerzését, a szükséges bútorzat beszerzését, ezenkívül a tábor területén található vizesblokkok felújítását, fejlesztését is tartalmazza ez a pénzösszeg. Természetesen bármi törvénytelenséget vélünk felfedezni, akkor a törvényeknek megfelelően fogunk majd eljárni.
***
KISS LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! A válaszából is világossá vált, hogy nem akkor és nem arra kapták a pénzt az alapítvány beruházásakor, mint amire kérték. Nem válaszolt arra az apróságra sem, hogy akkor innentől kezdve bárki, aki az utcáról bejön, néhány oldalas pályázatra 150 millió forintot kap az államtól. Amikor arról beszél, hogy bútorokkal és talajmunkákkal együtt kell érteni a területen fölépített táborhelyet, ahol nyilván nagyon komoly talajmunkákat kell végezni, akkor nyilvánvaló valami aranyozott, reneszánsz puttókra gondolhatott, ami ennyire feldobja ennek az épületkomplexumnak az értékét. Úgy gondolom, hogy irreális összegekről beszélünk, és az eljárás maga is irreális. Irreális az, hogy azért kell egy évvel meghosszabbítani egy „pályázatot”, mert egyébként, aki pályázik – megint csak mondom idézőjelben –, az meg sem kérte a beruházáshoz szükséges engedélyeket a pályázat lejáratakor.
***
Az Országgyűlés az államtitkári választ 101 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Mikor védik meg a kisembereket is végre?
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – A vácszentlászlói borosgazda esete ismert mindannyiunk előtt: egy ember végső elkeseredésében, azért, hogy megvédje a saját tulajdonát, rossz döntést hozott. A közvélemény jelentős része úgy tekint az ügyre, mint az igazságszolgáltatás és a jogszolgáltatás közti párharcra, hiszen egy saját tulajdonát védő ember védekezésébe halt bele egy bűnöző életmódot folytató, kábítószer- és alkoholfüggő tolvaj. Ám hiába lepleződött le egy egész bűnbanda, akik már hosszú ideje és folytatólagosan több betörést és lopást követtek el a településen, a törvény ökle mégis a borosgazdára csapott le, és a bíróság első fokon hét év börtönbüntetésre ítélte. Érthetetlen, hogy miért csak a tulajdonát védő embert terheli felelősség az ügyben. Ő senkit nem hívott a portájára, és azzal, hogy az elkövető az ingatlanra jogellenesen hatolt be, törvényen, a jog keretein kívül helyezte önmagát saját akaratából.
– A kialakult helyzet legfőbb felelőse a kormány, amelynek közbiztonságot hazudó, az állampolgárait védtelenül hagyó politikájának köszönhetően ilyen igazságtalanságok, személyes tragédiák történhetnek hazánkban. Önök azt ígérték, hogy két hét alatt rendet tesznek. Hányszor két hét telt el azóta?! A közbiztonság helyzete a 2010-es pintéri ígéret óta nemhogy jobb lenne, hanem folyamatosan romlik. És ne a kozmetikázott statisztikai számok mögé bújjanak, hanem a valós helyzetet értékeljék reálisan! Menjenek le egy vidéki faluba, és kérdezzék meg az embereket, hogy biztonságban érzik-e magukat és a javaikat, ha van még nekik egyáltalán bármijük.
– Államtitkár Úr! Az úgynevezett kisemberek, akikre önök oly sokszor hivatkoznak, hiába mennek a rendőrségre, ha betörés vagy lopás kárvallottjai lesznek, hiszen a nyomozás a legtöbb esetben kimerül a jegyzőkönyv felvételében és az ügy pár hónappal későbbi lezárásában, „a tettes ismeretlen” indoklással, ha nem beszélik le őket már rögtön a rendőrök a feljelentés megtételéről az „úgysem lesz semmi eredménye” mondattal. A nyomozás során pedig általában nincs nyomrögzítés, nincs ujjlenyomat-rögzítés, csak tessék-lássék módon foglalkoznak az ügyükkel. Éppen ezért mérhetetlen düh foghatja el ezeket az embereket, amikor azt látják, hogy az övékénél kisebb súlyú esetekben a nyomozó hatóság mindent bevet, és semmi sem drága neki. Így volt ez például, amikor Orbán Viktor lányának esküvőjén eltűnt egy telefon, és a rendőrség mindent megtett a tettes felderítésére, még DNS-vizsgálatok tömegét is elvégeztette, mindezt egy telefon miatt. De így volt ez legutóbb Kubatov Gábor esetében is, amikor a házával szemben kifeszített egy darab kiírás miatt a nyomozó hatóság 378 DNS-vizsgálatot végeztetett el, közel 3 millió forint értékben. Joggal kérdezem tehát:
– Mikorra kívánják beváltani az ígéretüket, mikorra lesz végre rend Magyarországon?
– Mikorra kívánják megteremteni azt a világot, ahol a kisemberek ügye ugyanolyan fontos lesz az államnak, mint az uraké?
***
KONTRÁT KÁROLY, elügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Magyarországon ma rend van. Magyarországon az emberek nagyobb biztonságban élnek, mint öt és fél évvel ezelőtt. A kormány beváltotta az ígéreteit, helyreállította a rendet és a biztonságot Magyarországon. Ezt nemcsak a számok bizonyítják, hanem az emberek megnyilvánulásai is.
– Képviselő Úr! Szeretném leszögezni itt is, a Jobbik támadássorozatának közepén, amikor a mai ülésnapon a rendőrséget, a rendet támadják, hogy mi soha nem ígértük azt, hogy egyetlen bűncselekmény nem lesz Magyarországon. Szeretnénk, ha így lenne, örülnénk ennek, de nem ígértük, és az a célunk, hogy a rendőrség minden bűncselekmény elkövetőjét elfogja és bíróság elé állítsa.
– Ma Magyarország valamennyi településén a rendőrség évente beszámol a közbiztonság, a közrend alakulásáról, és ezeket a beszámolókat a képviselő-testületek, minden alkalommal. legtöbb esetben egyhangúlag, elfogadták. Nem mindig volt így. Volt olyan, például 2003-ban, amikor az akkori Veszprém megyei közgyűlés Veszprém megye helyzetét tárgyalta, az akkori főkapitány elmondta, hogy olyan kevés eszközük van, hogy nem tudnak mást tenni, mint kiadják a végvári vitézek jelszavát a rendőröknek: térdre, imához! Tehát, amikor baj volt, amikor nem volt rend az országban, akkor nemcsak a testületek, az emberek mondták ezt el, hanem a rendőrök, a felelős rendőri vezetők is.
– Képviselő Úr! Magyarország demokratikus jogállam, ahol senki nem állhat a törvények fölött, aki megszegi a törvényeket, annak ezért felelnie kell. A magyar reformok működnek, Magyarországon nagyobb rend van, nagyobb biztonság van, mint öt évvel ezelőtt. A rendőrség kiemelt figyelmet fordít a települési önkormányzatokkal, a polgármesterekkel, a képviselő-testületekkel, az ott élő emberekkel való kapcsolattartásra. A rendőrség a nyomozás során a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben foglaltak rendelkezéseiknek megfelelően jár el, és minden esetben a tényállás tisztázására, ennek körében a bűncselekménnyel kapcsolatos valamennyi terhelő és enyhítő körülmény, bizonyíték feltárására, felkutatására törekszik.
– Képviselő Úr! Önök rendszeresen támadják a rendet, a rendőrséget itt az Országgyűlésben. Ha önöknek valóban fontos lenne Magyarország rendje, Magyarország közbiztonsága, akkor elfogadták volna, megszavazták volna azokat a törvényeket, amelyek ezt a célt szolgálják. a rendőrségi törvényt, a szabálysértési törvényt, az egyes rendészeti tárgyú törvényeket, mindazon törvényeket, amelyek a rendőrség megerősítését, a rend megerősítését szolgálták. Nem fogadták el, nem szavazták meg. Sajnálom, hogy önök rendért kiáltanak, de a rendetlenség mellett vannak. Arra kérem képviselő urat, ha önnek valóban fontos a rend, a biztonság, akkor a jövőt illetően változtassanak álláspontjukon, és támogassák a rendet, a közbiztonságot, a rendőrséget tárgyaló és támogató törvényjavaslatokat.
***
SZILÁGYI GYÖRGY: – Hogy is fogadhatnám el ezt a választ a mellébeszélés nagymesterétől, amit itt éppen hallhattunk?
– Államtitkár Úr! Ki kellene szállni a bársonyszék, a kozmetikázott statisztikai számok bűvköréből. Menjen már le egyszer vidékre, kérdezze meg az embereket, akiket kár ért, hogy ők is azt vallják-e, amit ön jelen pillanatban mond! Ráadásul ezeknél az embereknél nem egy telefont lopnak el, vagy nem éppen egy molinót feszítenek ki a házukkal szemben, hanem az életük egy kis részét lopják el tőlük, hiszen az a jószág, amit nevelgettek, az a termény, amit saját kezük munkájával termeltek meg, az életük egy bizonyos része, és önök nem foglalkoznak ezekkel az emberekkel. Ott hagyják prédának a bűnözőknek ezeket az embereket.
– Államtitkár Úr! Amikor egy molinót kitesznek, hogy Orbán Viktortól elloptak egy telefont, akkor 3 millió forint értékben 378 DNS-vizsgálat történt. Egy molinóért 378 DNS-vizsgálat 3 millió forint értékben! Ön szerint ez arányban áll azzal, hogy vidéken meg nem foglalkoznak a lopásokkal, betörésekkel? Szégyellje magát, azt mondom!
***
A képviselő úr nem az országgyűlés viszont az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Biztonságban vannak-e az astrások?
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): – Mint ismert, az év augusztusában csődbe jutott a romániai székhelyű Astra Biztosítótársaság. A társaságnak közel 200 ezer magyar ügyfele volt, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon pedig mintegy 4 százalékos részesedéssel bírt. Szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank felügyeletével elindulhatott a csődbe jutott cég ügyfeleinek átszerződése, amelyet össze kellett hangolni a piacon működő más biztosítóknál történő új szerződések megkötésével is. A probléma gyors rendezését hátráltatta, hogy nincs egységes uniós szabályozás a biztosítási kártalanítási alapokat illetően, tehát mindenképpen azonnali hazai jogszabály-módosításra volt szükség.
– A szeptember végén szinte teljes egyetértésben elfogadott törvénymódosítás alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számla előlegezi meg az Astra-ügyfelek okozta károk kifizetését, valamint rendezi az ügyfelek új szerződéskötését is. Mint köztudott, a Nemzetgazdasági Minisztérium a kártalanítási folyamat lezárásaként a baleseti adó visszaigénylését kívánja rendezni az adóhivatal bevonásával. A napjainkban is zajló kötelező gépjármű-biztosítási évfordulós szerződéskötések kapcsán, valamint az astrás biztosítottak ügyének minél gyorsabb elrendezése miatt kérdezem:
– Rendelkezésünkre állnak-e már adatok az átszerződött ügyfelek számáról, valamint a kártalanítás mértékéről?
– Megtörténtek-e azok a pénzügyi, fogyasztóvédelmet erősítő lépések, amelyek segítenek abban, hogy a jövőben ne kerülhessen több ezer biztosított hasonló helyzetbe az országban?
***
TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ahogy ön is interpellációjában elmondta, ez év augusztus 31-én a román pénzügyi felügyelet visszavonta az Astra Biztosító működési engedélyét, és kezdeményezte a cég felszámolását. Az Astra magyarországi fióktelepe ezen időponttól új biztosítási szerződést nem köthetett. A román felügyelet intézkedésének nyomán, a hazai szabályozással ellentétesen szeptember közepétől a biztosító nem fogad kárbejelentést, a bejelentett károkat nem rendezi, és felfüggesztésre kerültek a fizetési jogosultságok. A Magyar Nemzeti Bank információja szerint a fióktelep december 1-jétől meg is szünteti tevékenységét. A probléma gyors rendezését akadályozta, hogy a román szabályok szerint elhúzódó felszámolásról szóló döntés és bizonytalan jogi eljárások miatt veszélybe kerültek ezen ügyfelek biztosítási összegei és maga a szolgáltatás is, azaz a fogyasztók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Ezért volt szükség a hazai jogszabály gyors módosítására, amit a kormány, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országgyűlés meg is tett.
– Október 7-én kihirdetésre került a kötelező gépjármű-
– Az Astra a Mabisznak 3720 darab rendezetlen kárügyet adott át, s a Mabisznak 1127 kárigényt nyújtottak be. Az 1127 bejelentett káresetből 1055 rendezése folyamatban van. Ennek jelentős része tisztázásra, elbírálásra vagy hiánypótlásra vár. A baleseti adó visszafizetésére is törvénymódosítás született. A NAV honlapján kell jelentkezni az érintett ügyfeleknek, és amit az Astra Biztosító nem teljesít, a magyar állam a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon keresztül teljesíteni fogja a károsult ügyfeleknek. Arra a kérdésére pedig, hogy mit tett a kormány annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő, kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság felé, hogy a szabályok módosuljanak és európai uniós szinten egységesítésre kerüljenek. Ugyanezt megtette a Magyar Nemzeti Bank is az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság irányába.
***
FIRTL MÁTYÁS: – Köszönöm államtitkár úrnak a választ, elfogadom, különösképpen azért, mert a kormány valóban megtett mindent annak érdekében, hogy az európai uniós szabályozások is valahogy megoldásra kerüljenek. Az is fontos, hogy a kárfizetési számla is beindult, és a kártalanítások valóban meg tudtak történni.
Paks II. ‑ dolgozik-e a kormány az alternatívákon, vagy mindent egy lapra tesz föl?
SZÉL BERNADETT (LMP): – Miniszter Úr! Amikor a kormány moszkvai atomalkuja ismertté vált, akkor azt állították, hogy Brüsszel mindent tudott és mindent jóváhagyott. Azt már tudjuk, hogy ebbe a „mindenbe” sok minden nem értendő bele: nem értendő bele a közbeszerzési szabályok megsértése, a beruházás finanszírozásának a módja vagy éppen a környezeti adatok titkosítása. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. Tiltott állami támogatás gyanúja kapcsán mélyreható vizsgálat indult, és úgy hallani, hogy a környezeti adatokkal kapcsolatos titkosítási lázat is felül fogja bírálni a Bizottság. Háromból három sárga lap a magyar kormánynak várhatóan kijár, de a folyamat vége akár piros lap is lehet. Méghozzá az, hogy az Európai Bizottság azt mondja majd önöknek, hogy bontsák fel a szerződéseket, állítsák le a projektet, és kezdhetik az egészet elölről, ha ugyan önöknek még valaki akkor bizalmat fog szavazni.
– Miniszter Úr! Igazából nagyon sajnálom, hogy beleszaladtak ebbe a triplának kinéző pofonba. Hogyha az LMP-re a kezdetektől fogva hallgattak volna, akkor nem így állnának, ugyanis két dolgot kell itt látni. Önök a kezdetektől fogva titkolják az adófizető polgárok elől a paksi bővítéssel kapcsolatos legkézenfekvőbb tényeket is. Nem tudjuk, hogy mit kapunk, mikorra kapunk, mennyiből kapjuk, semmit nem tudunk. Méltatlan, hogy erről a projektről Moszkvában is és Brüsszelben is többet tudnak, mint mi, magyarok, akik az önök nukleáris kalandozásait finanszírozzuk. Én arra kérem önöket, hogy végre vegyék komolyan a magyar embereket, a mi érdekeinket képviseljék, és ne csak Brüsszelnek meg Moszkvának akarjanak kényszeresen megfelelni.
– Miniszter Úr! Egy ilyen helyzetben egyáltalán nem észszerű az, hogy önök kataton módon azt ismételgetik, hogy Paks megy tovább, Paks megy tovább, Paks megy tovább, holott itt a kormány láthatóan teljes mértékben lyukra futott, és ha nem képesek leállítani magukat meg a paksi projektet, akkor ebben a lyukban sok milliárdnyi közpénz fog eltűnni. Önök valahogy nem érzik ezt a XXI. századot. Bevállalják ezt a szánalmas atomprojektet; megadóztatják a napelemeket; letiltják a szélerőművek engedélyezését; megígérik, aztán mégsem adják oda a magyar embereknek a vissza nem térítendő támogatásokat arra, hogy az otthonaikat leszigeteljék, a nyílászárókat kicseréljék. Pont azokat a lehetőségeket nem látják, amikkel a lehető legtöbbet tudnánk elérni annak érdekében is, hogy a klímát védjük. Ezért nagyon szánalmasnak tartom, hogy önök a klímacsúcson gyakorlatilag csak a szocialista nagyipar összeomlását tudják mint érdemi klímavédelmi cselekedetet felmutatni, nagyjából 25 évvel az események után.
– Miniszter Úr! Segítek én, szólok önöknek: most kaptak egy újabb lehetőséget Brüsszeltől, most a brüsszeli döntések alkalmat tudnának kínálni a kormánynak arra, hogy végre kihátráljanak a paksi bővítésből. Sokat nem is kellene csinálni, csak azt mondani, hogy bocsánat, ez így most nem jött össze. Úgyhogy arra kérem önöket:
– Legyenek kedvesek, tájékoztassák a magyar parlamentet és a közvéleményt is arról, hogy leállnak-e végre ezzel az ámokfutással?
– Vagy hallgathatjuk tovább, és Paks megy tovább, Paks megy tovább, ‑ és vele együtt az ország is megy tovább a nagy semmibe?
***
LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – A kormány nevében köszönöm azt az aktivitást, amelyet Szél Bernadett képviselőtársunk a Paksi Atomerőművel kapcsolatban rendszeresen kifejt. Magyarország energiaellátása és energiabiztonsága, kedves képviselő asszony, elsősorban szuverenitás kérdése. A magyar szuverenitás a legfontosabb politikai programpont, kihívás, és megvédése a legfontosabb a Fidesz következő tízéves politikai terveiben. A szuverenitás egyik kérdése az energiafüggetlenség kérdése. Akkor tudjuk magunkat függetleníteni, akkor leszünk kevésbé kiszolgáltatottak, hogyha saját magunk tudunk energiát kibányászni vagy saját magunk tudunk előállítani. Ezért abban konszenzusnak kell mutatkoznia, hogy Magyarország hazai energiatermelő, energia-előállító képességét kell erősíteni, és emellett törekedni kell arra, hogy a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek.
– Magyarország szempontjából a legelőnyösebb az atomerőművi kapacitás fenntartása. Ugyanis a kérdés nem az, amit ön feszeget, csak nem mer róla beszélni, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitását hogyan fogjuk fenntartani; a kérdés az, amiben színt kell vallani mindenkinek, hogy vajon az atomerőműre és az atomenergiára szükség van vagy nincs szükség Magyarországon? Elfogadtunk 2010 után egy olyan dokumentumot, amely szerint szükség van az atomenergiára Magyarországon az energiamix keretében, amely az Európai Unió területén belül hazai kompetencia és a magyar állam felelőssége. Biztosítani kell a szuverenitást, a függetlenséget, a környezetvédelmi szempontokat és az ellátás biztonságát.
– Ma a magyar energiafogyasztás 30 százalékát a Paksi Atomerőmű biztosítja. Ettől akarják önök megfosztani a magyar lakosságot? Az olcsó áramtól akarja megfosztani, képviselő asszony, a magyar lakosságot? Tudja ön, mennyit fizet egy német választópolgár az áramért? Tudja ön, hogy 90 forintot kilowattóránként, a magyar lakosság pedig 36-38 forintot fizet kilowattóránként. Ön 90 forintos áramot akar rászabadítani a magyar választópolgárokra? Az a fajta energiapolitika, amit ön képvisel, az a gazdag országok luxusa, és nem Magyarország luxusa! Az az igazi dilemma, képviselő asszony, hogy megmaradjon az olcsó áram a magyar lakosságnak, vagy elfogadjuk az LMP programját, és 90 forint lesz az ár kilowattóránként 36 helyett? Ebben kell felelős döntést hozni, ehhez kérem az önök támogatását és belátását!
***
SZÉL BERNADETT: – Hát, le vagyok nyűgözve a Fidesz szuverenitásértelmezésétől! Ez úgy néz ki, hogy orosz gázzal fűtsük a magyar utcákat, orosz pénzből orosz blokkokat építsünk. Hát, ez elég átlátszó! Az önök Putyin iránti elkötelezettségének sokkal inkább a letéteményese ez a beszéd, mintsem Magyarország szuverenitásának.
– Miniszter Úr! Ön bizonyára nem tudja, hogy Magyarországon a szélerőművek már 9 forintos áron is tudnak energiát termelni. Elképesztőnek tartom azt, hogy egy olyan atomerőművel próbál itt büszkélkedni, amely akkor fogja megérni a magyar adófizető polgároknak, hogyha a jelenlegihez képest 75 százalékkal fog emelkedni az áram ára a 2035 utáni időszakban.
– Miniszter Úr! Ön bizonyára tudja, hogy színtiszta propaganda volt, amit lefolytatott. Nem mentesíti önt azon kötelezettsége alól, amit rászabadít a magyar adófizetőkre, ami arról szól, hogy önök a pénzüket le akarják nyúlni. Amíg önök itt kormányoznak, az adófizetők pénzén akarnak, Isten tudja, kiket, kistafírozni. Szégyen miniszter úr!
***
A képviselő úr nem az országgyűlés viszont az államtitkári választ 118 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Mire tanít és miről ad bizonyítványt az az iskola, amelyik szakmai, jogi és pénzügyi visszaélések sorát követi el?
PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): – Államtitkár Úr! A polgári kormány konzekvensen elkezdte ellenőrizni a közpénzek oktatási célú felhasználását, a Magyar Államkincstár mintegy 2,2 milliárd forint visszautalására kötelezett több alapítványi fenntartású iskolát. A híradásokból arról is értesülhettünk, hogy közokirat-hamisítások és pénzügyi visszaélések miatt több büntetőfeljelentés is történt.
– A szakemberekben már rég felmerült annak a gyanúja, hogy egyes rendkívül gyorsan terjeszkedő, számos tagiskolát, telephelyet létrehozó intézmények, amelyek némelyike pár év alatt akár országos hálózattá is terebélyesedett, aligha teremthették meg ilyen tempóban az ehhez szükséges feltételrendszert, szakember-ellátottságot, programot, minőségi garanciákat. Különösen igaznak látszott ez, amikor az intézmény speciális oktatási kínálattal jelentkezett, eszközigényes szakképzések sorával, gyógypedagógiai vagy művészeti képzéssel, felnőttoktatással. A visszaélések módja rendkívül változatos. A fiktív tanulóktól és fiktív vagy engedély nélküli képzésektől, az azokról kiállított bizonyítványoktól kezdve, a megfelelő oktatási személyzet hiányát takargató visszaéléseken, csoportösszevonások tiltott módjain keresztül a vizsgacsalásokig és pénzügyi bűvésztrükkökig széles az ötlettár. A fiktív tanulókból, meg nem tartott órákból, törvénytelen csoportösszevonásokból tetemes megtakarítás származott, amelynek felhasználása ugyancsak nem folyhatott törvényes úton.
– Nyilvánvaló, hogy az ily módon folyó oktatás nem tisztességes, és nem szolgálja a tanulók érdekeit sem. Emlékezetes, hogy egyes politikusok is haszonélvezői voltak magániskolák törvénysértő működésének. Elég Vona Gábor pártelnök szégyenletes multilevel marketing ügynöki tevékenységére gondolni, az azóta betiltott, de megtévesztő szerződésekkel tömegesen becsapott, beperelt és több százezer forinttal megrövidített áldozatot maga után hagyó 2F iskolára gondolni, vagy arra a több súlyos visszaélést elkövető Montessori iskolára, amelyikben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fia külön írhatta írásbeli érettségijét, és megkülönböztetett elbánásban részesült. Az akkori Oktatási Hivatal és az akkori oktatási miniszter pedig hallgatólagosan asszisztált is mindehhez.
– Államtitkár Úr! Az alapítványi iskolák jelentős része sokéves, évtizedes múltra tekint vissza. Ezért is kérdezem:
– Hogyan lehetséges, hogy a balliberális kormányzás alatt ezek a visszaélések nem szúrtak szemet, vagy törvényes következmények nélkül maradtak?
– Mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a szülők, gyermekek ne váljanak visszaélések áldozatává? Várom válaszát.
***
RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! A nem állami és nem egyházi iskolákra sokszor úgy tekintünk, mint alapítványi iskolákra, ugyanakkor nagyon sok esetben nem alapítványok, hanem kft.-k vagy zrt.-k, gazdasági társaságok állnak ezen iskolák mögött, és egy jó részük esetében az utóbbi időben egyre több és több visszásságra került sor.
Ahogy ön is említette, elég komoly ellenőrzésnek vannak alávetve egyrészt a kormányhivatalok részéről, másrészt az Államkincstár részéről, és ha másodfokon is folytatódik az ügy, akkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma is ‑ mint döntő szerv ‑ az eljárásba bekerül.
– Azt láthattuk, hogy egyre nőnek azok a problémák, nehézségek, amelyek az alapítványi vagy zrt.-k, kft.-k által fenntartott iskolákat jellemzik. Összességében több milliárd forintos az az összeg, amiről beszélhetünk. Ezért fontos, hogy mindenki, minden szülő azt érezze, hogy a gyermeke jó kezekben van, hiszen nem jó, ha valaki utólag szerez tudomást arról, hogy ahova a gyermeke járt, ott nem megfelelő képzettségű pedagógusok tanították, vagy a működési engedélyen kívüli képzettségre hirdettek tanfolyamot vagy képzést, vagy bármi más okból a gyereke nem tudja ott folytatni a tanulmányait. Emlékszünk az elmúlt évek híradásaiból olyanra is, hogy egyik napról a másikra, szerdáról csütörtökre az egyik iskola bezárt, a továbbiakban nem tudta fizetni a tanárokat, nem tanította a diákokat, és még egy-két napon belül a KLIK-nek kellett 4-5 másik iskolában helyet találni ezeknek a diákoknak. Természetesen a KLIK ellátta ezt a feladatát, és mindenkinek folyamatos volt a képzése, ugyanakkor ezeket a nehéz helyzeteket jobb megelőzni.
– A megyei kormányhivatalok a törvényességi hatósági ellenőrzésüket legalább kétévente kell hogy elvégezzék ezekben az iskolákban, és az ellenőrzés eredményéről és konklúziójáról értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet, ami a Magyar Államkincstár, illetve adott esetben értesíti az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy a működési engedélyben meghatározottak szerint működnek-e. A finanszírozás tekintetében több forrásuk van: az állami költségvetési támogatás, a fenntartói hozzájárulás, az ott lévők térítési díja, a tanuló által igénybe vett szolgáltatások díja, adott esetben van, aki tandíjat is szed, vagy a köznevelési intézmény más jogcímen is szert tesz saját bevételre. A Magyar Államkincstár legalább négyévenként ellenőrzi ezeket az intézményeket, most már helyszíni ellenőrzést folytat és ennek eredményeiről számol be. Nem szabályszerű költség, költés vagy működés esetén felfüggeszti az állami támogatás finanszírozását. Fontos elmondani, hogy egyik intézményben sem alanyi jog az, hogy ilyen állami támogatást kapjanak: ha betartják a működési engedélyben foglaltakat, ha betartják a törvényeket, akkor jár nekik ez a finanszírozás.
– Hogy mik a legtipikusabb hibák? A működési engedélyben nem szereplő tevékenységet folytatnak, elsősorban nem engedélyezett OKJ-s szakképesítéseket és azoknak a megszerzéséhez hirdetnek tanfolyamokat vagy képzéseket, nem a működési engedélyben szereplő helyszínen végeznek oktatási tevékenységet. Van olyan is, hogy nem is Magyarország területén folytatják ezt. Van olyan, hogy nem az igénylésben megadott gyermeklétszám szerinti tanulólétszám a valóságos, olyan gyermekeket jelentenek le, akik valójában nem járnak abba az iskolába, a tanulók számát, adatait nem rögzítik pontosan, nincs oktatási azonosítója a tanulóknak, így nem lehet tudni pontosan, hogy valós vagy nem valós az adatszolgáltatás, vagy pedig a pénzügyi, tanügyi igazgatási vagy egyéb nyilvántartásuk egész egyszerűen nem alapozza meg, hogy alaposan használnák fel a pénzeket. Ilyenkor adminisztratív hibára hivatkoznak, de sokszor mulasztások vannak mögötte. A nyilvántartások általános problémát jelentenek az ellenőrzések során, ezért mindenkinek javasoljuk, hogy az oktatas.hu honlapon mindig ellenőrizze, hogy a képzés, amire jelentkezik, vagy a gyerekét be akarja íratni, valós képzés-e.
***
PÓSÁN LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Azt a tényt, hogy a szabálytalanul működő alapítványi iskolák felülvizsgálata, ellenőrzése elkezdődött és ennek pénzügyi konzekvenciái is vannak, örömmel fogadtam. Ezért a választ elfogadom. Ugyanakkor szeretném megjegyezni azt is, hogy meglátásom szerint bizonyos jogszabályi módosítások indokoltak lennének. Ahogy a gazdasági életben számos szigorítás történt a tekintetben, hogy ne történhessen meg, hogy cégeket tüntetnek el, majd újakat alapítanak és ilyen értelemben egyfajta csalássorozatot művelnek, ugyanígy ne történhessen meg az oktatási területen sem.
Ahogyan a 2F Iskola egyébként 2009-től egyszerűen IFF néven folytatja tevékenységét ugyanazon tulajdonosokkal ugyanolyan formában, csak a nevet változtatta meg, és ilyen értelemben továbbra is díjakat szed be gyerekektől, tanulni vágyóktól, azt gondolom, érdemes végiggondolni, hogy milyen jogalkotási tevékenység ildomos e területeken, hogy ezeket a visszaéléseket el lehessen kerülni.
