Hegyen-völgyön át

MSZP: Változatlanul gúzsba kötve lesz kénytelen táncolni az új egészségügyi államtitkár? Jobbik: Hányszor két hét kell még a rendhez? KDNP: Mutatkoznak-e a migránshelyzet kedvezőtlen hatásai a beutazó turizmusban? LMP: Kinek az érdekeit szolgálja a vasút és a közösségi közlekedés elleni ismételt támadás? Fidesz: Hogyan segíti a kormány a fiatalok boldogulását a 2014-2020 közötti pályázati időszakban?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

 „Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

 

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk

Változatlanul gúzsba kötve lesz kénytelen táncolni az új egészségügyi államtitkár?

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Képviselőtársaim! Az egészségügy kétségbeejtő helyzetben van. Kétségbeejtő helyzetben, amelyet a tárca előző egészségügyi államtitkára úgy jellemzett, hogy egy olyan rendszerről van szó, ahol már nincsenek belső tartalékok ahhoz, hogy abból fedezzék a rendszer fenntartásának többletköltségeit, bérfejlesztéseket és minden mást. A bajok számosak: orvosok és ápolók elvándorlása, növekvő várólisták, 5-6 hónapra kapott diagnosztikai eljárások és egyszerű szűrések, olyan területi egyenetlenségek, amelyekben sokkal kevesebb eséllyel gyógyul, aki távolabb van a fővárostól és viszont, és persze az egészségügynek az a nagy gondja, amit úgy lehetne megfogalmazni, hogy méltatlanul alulfizetettek azok, akik gyógyítanak minket.

– Az új államtitkár úr azonban azt mondja, hogy ezt a rendszert nem érdemes pénzzel tömni, meg kellett próbálni átszervezni, és az abból felszabaduló pénzből lehet majd béreket emelni, lehet majd jobban és színvonalasabban működni. Én ezt kétlem. A kérdésem úgy szól:

– Mi az érvényes egészségügyi álláspontja önöknek, és hol van az a pénz, amiből majd javítható lesz a rendszer?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Ha ennyire stratégiai ügynek tartotta a Magyar Szocialista Párt az egészségügyet, miért engedte át az SZDSZ-nek? Mennyivel egyszerűbb helyzetben lett volna ez a kormány is 2010-ben, de önök is 2002 és 2010 között, ha nem engedik át az SZDSZ-nek, ha nem engedik be a HospInvestet, ha nem engedik be a kórházi széfeket, a privatizációs elképzeléseket! Sokkal egyszerűbb helyzetben lett volna, sokkal kevésbé eladósított egészségügyet láttunk volna, ha ezt az MSZP nem teszi meg. Utána vagyunk ezeknek az időknek, ezeknek a döntéseknek, de ez a Magyar Szocialista Pártnak nagyon nagy hibája volt, amit nem kell hogy itt nyilvánosan elismerjen, de azért lássuk be, hogy sokkal kevésbé lennénk rossz helyzetben, ha nem az SZDSZ garázdálkodott volna ezen a területen ciklusokon keresztül.

– Hogy külső forrásra van szükség, az egyértelmű. Ezért biztosított a kormányzat 60 milliárd forintot a kórházak adósságcsökkentésére az idei évben. Ezért biztosítottunk plusz 6 milliárd forintot a várólisták csökkentésére. Ön is tudja, hogy Pár évvel ezelőtt még 70 ezer beteg volt a várólistán, a tavalyi év végére körülbelül 44 ezerre csökkent, most pedig 35 ezerre. Ha összeszámolja, hogy a jövő évi költségvetésben mennyivel fog többet kapni egy háziorvos, 40 százalékos többletet tapasztal. De ha megnézi az E-alap költségvetését, az is körülbelül másfélszerese a korábbinak. Vagy ha megnézi a mentőszolgálat költségvetését, bő 40 százalékkal többől gazdálkodik a mentőszolgálat jövőre, mint gazdálkodott 2010-ben. Ezek mind-mind érezhető külső források, és azt az OECD is leírta a tanulmányában, hogy míg a korábbi időszakban 2,3 százalékos forráskivonás volt az egészségügyben, most forrástöbblettel számolt. Ez az, amire lehet alapozni a javuló egészségügyet.

***

TUKACS ISTVÁN: – Államtitkár Úr! Ahhoz, hogy komoly változás legyen, 100 milliárdos nagyságrendben mért pluszpénzekre van szükség az egészségügyben. A helyzet katasztrofális. Méltatlanul alacsonyak a bérek.

– Államtitkár Úr! Nem 6 milliárdos várólista-csökkentésekről van szó, hanem például olyan beavatkozásról, amely a várólistákat kérdőjelezné meg, hiszen az nem Istentől való, hogy várólisták legyenek. Ezért is elfogadhatatlan az a hozzáállás, amivel az egészségügyet kezelik. És  ezt a betegek és orvosok is tudják!

***

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP csak az egységes elektronikus várólista-nyilvántartást vezette be, magát a várólista intézményét a szocialisták vezették be. Mi átláthatóvá tettük ezt a rendszert, és pluszforrást biztosítottunk arra, hogy ezeket csökkenteni lehessen. Ugyanúgy igyekeztünk a bérekben az emelkedés irányába lépni. Nyilvánvalóan óriási a feladat, hiszen nem is a rendszerváltástól, hanem az előttről lemaradott bérekről beszélünk az egészségügyben. Ezért emeltük a háziorvosok bevételeit, ezért emeltük mindenkinek a jövedelmét, aki az egészségügyben dolgozik, és idén még ráemeltünk azoknak, akik több műszakban a betegágy mellett dolgoznak. Hogy ezt folytatni kell, ezt senki sem vonja kétségbe, de a magyar reformok működése teremtette meg az eddigieknek is az anyagi alapját, és bízunk benne, hogy ez jön a következőkben a chipsadóból és másból is.

Hányszor két hét kell még a rendhez?

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY: (Jobbik): – Általánosan romló közbiztonsággal nézünk szembe a mostani időkben az országban. Erre bizonyíték az, ami az egészségügyi szolgáltatók területén is zajlik, ugyanis az egészségügyi szolgáltatók, legyenek azok kórházak, rendelőintézetek vagy például a mentők, egy újfajta bűnözési formával állnak szemben, és ez lényegében nem más. mint hogy ezeket az egészségügyi szolgáltatókat gyakorlatilag szétlopják. Nem elég, hogy gyakorlatilag 60 milliárd forint ismételten az egészségügyi intézmények tartozása, egy újabb adósság nyomja, ha úgy tetszik, a nyakukat, a vállukat, ez pedig az, hogy irritáló módon az ott lévő közvagyont, amely a gyógyításhoz szükséges, ellopják, elcsalják, illetve megkárosítják. Erre adat ‑ egyébként ami a kormány tétlenségét is mutatja ‑, hogy míg 2013-ban 131 millió forint volt a vagyon elleni bűncselekmények által okozott kára az egészségügyi szolgáltatóknak, ez 2014-re 451 millió forintra nőtt, és 2015 nyár közepéig már 478 millió forintra, azaz majdnem félmilliárd forintra rúgott, talán év végére egész milliárd forintra fog emelkedni a nekik okozott kár.

– A tendencia jól mutatja, hogy nemcsak alulfinanszírozottak az intézmények, hanem már szét is lopják az ott lévő vagyont, és olyan vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, amelyek sok esetben akadályozzák a gyógyítást. Lopják már gyakorlatilag a csaptelepeket, az egyéb, mosdóba tartozó tárgyakat, de volt olyan, hogy valahol egy egész LCD-vezérlőt, illetve tévéegységet loptak el egy képalkotó diagnosztikai eszközről, ami szintén nem lett meg. És mit tesz a kormány? Úgy tűnik, hogy a kormány jelenleg tétlenül figyeli mindezeket, hiszen 2013 óta folyamatosan emelkedett a nyomás az intézményeken. Kérdezem tehát:

– Mit fog tenni a kormány, vagy továbbra is csak tétlenül akarja nézni, hogy Magyarországon szétlopják a kórházakat?

***

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Többször megállapíthattuk, hogy ennek a minden alapot nélkülöző támadássorozatnak az a célja, hogy a Jobbik zuhanó népszerűségét, népszerűségvesztését megállítsa. A támogatói egyharmadát a hírek szerint elveszítette, és ezért próbálnak meg fogást találni a kormányon, eddig úgy tűnik, hogy sikertelenül.

– Képviselő Úr! A kormány, a rendőrség Magyarország valamennyi településén minden bűnözővel szemben határozottan fellép az emberek élet- és közbiztonsága, vagyonának és az életének a biztosítása érdekében. Ha ön olyan cselekményről szerez tudomást vagy olyan jogsértésről, olyan lopásról, ahogy fogalmazott, van tudomása, amely az egészségügyi intézményeket, kórházakat érinti, tegyen följelentést. Erre egyébként mint országgyűlési képviselőnek Btk.-ban rögzített kötelezettsége is van, hogy ezt megtegye. Azt tudjuk ígérni, hogy minden ilyen följelentésre a rendőrség a legnagyobb figyelemmel fog eljárni, és abban bízunk, hogy ha vannak ilyen jogsértések, akkor azoknak a felelőseit meg fogják találni és a bíróság el fogja ítélni.

– Egyébként. a közbiztonság javult az elmúlt években, nagyobb biztonságban vannak az emberek. Nyilván nem szűnt meg minden bűncselekmény, nem ígértük azt, hogy minden bűncselekmény meg fog szűnni a Fidesz kormányra kerülését követően. Jó lenne, ha ilyen helyzet lenne, de ilyet senki nem tudott elérni, nem is ígértük. Mi azt ígértük, hogy mindent megteszünk a bűncselekmények megelőzése érdekében, és ha mégis követnek el bűncselekményt, akkor pedig a rendőrség elfogja és bíróság elé állítja a tetteseket. A jövőben is ezt fogjuk tenni, és azt tudom ígérni, képviselő úr, hogy ha önnek konkrét bejelentenivalója van, konkrét információja van a jogsértésekkel, lopásokkal kapcsolatban, akkor azt kérem, hogy tegye meg.

***

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY: – Államtitkár úr, olyannyira komoly információim vannak, hogy maga Papp Károly kapitány úr küldte meg azokat az adatokat, amelyeket idéztem. Tehát nemhogy csak feljelentési kötelezettségem van, hanem úgy látszik, mások is tettek feljelentéseket ebben az ügyben, és 2013 óta mutatja ez a táblázat  az önök által gardírozott közbiztonság romló állapotát, ami az egészségügyi szolgáltatókat érinti. Úgy gondolom, ahelyett, hogy államtitkár úr itt mellébeszél és a mi feljelentési kötelezettségünkről beszél, meg kellene ismerni azokat az adatokat, amelyek ebben foglaltatnak.

– Tájékozódjon államtitkár úr ezekről, de tájékozódjon arról is, hogy mit lehet tenni az intézmények megvédése érdekében. Jelzem, ezek nemcsak kórházak, hanem a mentőszolgálat vagy más rendelők megvédését is jelentik. Például meg kell fontolni azt, hogy komolyabb fenyegetettségnek kell őket kitenni, olyan Btk.-beli módosításra van szükség, amely kristálytisztán azt üzeni, hogy aki szétlopja az egészségügyi közvagyont, az komoly jogkövetkezményekkel kell hogy számoljon. De lehet például nyomkövetővel, lehet más egyéb technikákkal is megakadályozni, hogy módszeresen, most már milliárdos nagyságrendben lopják szét a magyar egészségügyi szolgáltatókat.

***

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő Úr! Különösen érzékeny területről van szó, és ha az embereket gyógyító intézmények, az emberek egészségét biztosító intézmények biztonságát veszélyeztetik az ön elmondása szerint, akkor különösen fontos, hogy megvédjük ezeket a berendezéseket, ezeket az intézményeket. Hogyha van konkrét javaslata, ami a Btk.-szigorításokkal kapcsolatos, akkor tegye meg. Azt tudom mondani, hogy az Igazságügyi Minisztérium meg fogja vizsgálni.

Mutatkoznak-e a migránshelyzet kedvezőtlen hatásai a beutazó turizmusban?

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): – 2010 óta rendre rekordokat dönt a turizmus. Pozitív irányban változnak Magyarország turisztikai forgalmi mutatói. Immár trendszerű, hogy a vendégforgalmat meghaladó mértékű a bevételek emelkedésének üteme. A kormány jó döntést hozott akkor, amikor 2011-ben bevezette a SZÉP-kártyát, amellyel megerősítette és folyamatosan élénkíti a belföldi turisztikai keresletet.

– A belföldi turizmus eredményei mellett arról is fontos szót ejteni, hogy a vendégforgalom bővülésének jelentős részét a külföldről érkező turisták generálják. A migránskrízis tetőpontján, szeptember elején ugyanakkor a sajtóban rengeteg hírben vizionálták a bevándorlási hullám kapcsán Magyarországot kedvezőtlen színben feltüntető tudósítások várható negatív következményeit a magyar turizmusra. A törölt foglalásokra hivatkozva a szakmabeliek közül is többen adtak hangot félelmeiknek, hogy veszélybe sodorhatják a turizmus eredményeit, megtörve növekedési trendjét.  Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

– A KSH-adatok mennyiben igazolták vissza ezeket a félelmeket?

– Sikerrel járt-e a Magyarországot biztonságos úti célként bemutató kommunikációs offenzíva?

– Az első háromnegyed éves adatok alapján továbbra is reálisnak látják-e, hogy az idei év ismét rekordév legyen az ágazatban?

***

CSERESNYÉS PÉTER, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Való igaz, hogy a migrációs krízis tetőpontján, szeptemberben sokan jósolták azt, hogy a beutazó turizmusunk drasztikusan vissza fog esni. Leginkább attól lehetett tartani, hogy a nemzetközi médiában megjelent egyoldalú, a magyarországi helyzetet néha félelmetes képekkel lefestő tudósítások miatt elbizonytalanodnak a hazánkba készülő utazók. De az adatok azt mutatják, hogy nem így történt. Mind a turisztikai szakma, mind pedig az ágazat államigazgatási irányítása megfelelően, higgadtan, de a helyzetet nem elbagatellizálva kezelte ezt a kérdést. Minden lehetséges fórumon és csatornán elmondtuk a fontos küldő piacainknak, hogy Magyarország teljesen biztonságos úti cél; nálunk senkinek sem kell sem a személyes, sem a vagyontárgyainak a biztonságát féltenie. Ebből is látszik, hogy az elmúlt hónapok kormányzati politikája migránsügyben jó volt, eredményes volt. És az is látszik, hogy az EU ezt egyre jobban, egyre határozottabban kezdi elismerni.

– Ezenkívül annak a véleményünknek is hangot adtunk, hogy a migránsválságtól azért sem kell nagyon félteni a turizmust, mert az utazók döntő többsége nem a médiumokra figyel, hanem a saját vagy az ismerősei tapasztalataira hallgatva dönti el úti céljait. A személyes utazói élmények pedig továbbra is egyöntetűen pozitívak Magyarországgal kapcsolatban. Ezt bizonyítja néhány adat, amit szeretnék még elmondani. Ha az év végéig nem történik nagy trendfordulat, akkor jó esély van arra, hogy idén a szálláshelyek vendégeinek száma meghaladja a 10 millió főt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a 25 milliót, a szálláshelyek összes bevétele pedig a 350 milliárd forintot. Ezek alapján a magyar turizmus ismét rekordévet zárhat.

***

FÖLDI LÁSZLÓ: – Számomra igen megnyugtató és örömmel tölt el, hogy Magyarország továbbra is kedvelt úti célja a külföldieknek. Nyilván ezen belül Budapest természetesen, hiszen a legtöbb turista itt fordul meg, a fővárosban, de azt gondolom, hogy ezek a tények, amiket az államtitkár úr elmondott, megerősítik azt, hogy a magyar kormány lépései a turizmus- és a migrációs kérdésben jók voltak, amik meghozták az eredményüket. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a mi városunk, Cegléd környéke is komoly fejlesztések előtt állhat akkor, ha az M4-es autópálya megépül, és a meglévő termálfürdőnk, szállodánk valóban szintén kedvelt turisztikai helyszíne lesz az ideérkezőknek. Köszönöm a választ, és bízom benne, hogy ez a trend, ami elindult, nem fog megváltozni.

***

CSERESNYÉS PÉTER: – Csak nagyon röviden néhány számot, néhány adatot szeretnék mondani annak alátámasztására, amit megfogalmaztam az első két percben. Néhány küldő ország vendégéjszakáinak a növekedését szeretném százalékosan ismertetni. Az Egyesült Királyságból a vendégéjszakák száma 23 százaléknál magasabb értékben növekedett. Csehországból is közel 10 százalékkal többen jöttek és töltöttek itt vendégéjszakákat. Az USA-ból több mint 15 százalékkal növekedett a vendégéjszakák száma, de növekedett Hollandia, Románia, Lengyelország és Olaszország tekintetében is. Tehát azt lehet mondani, hogy komoly növekmény van. Természetesen a vidék is kivette a részét ebből a növekményből, de azt kell mondani, hogy a főváros talán a legjobban. Egy nagyon érzékletes adat: a fővárosi szálláskihasználtság szeptemberben 90 százalékos volt.

Kinek az érdekeit szolgálja a vasút és a közösségi közlekedés elleni ismételt támadás?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Az elmúlt napokban újra járatritkításról lehetett olvasni, a szocialisták után most önök is ettől várják a költségek csökkentését. Pedig helyrehozhatatlan kárt okoz, ha a kormány az egységes közösségi közlekedés rendszerének kialakítása helyett ágazati szinten hajt végre romboló intézkedéseket. A Kóka-korszakot idézve alacsony kihasználtságra hivatkozva vasúti járatritkításról döntenek, miközben akár azon is dolgozhattak volna, hogy növeljék a kihasználtságot. Ráadásul az biztos, hogy néhány vonat törlésével érdemi költségcsökkentést nem lehet elérni.

– Államtitkár Úr!  Érthetetlen, hogy miért nem az eszközök hatékonyabb kihasználását és az utasok jobb kiszolgálását tartják szem előtt. Mostani intézkedéseikkel nem a hatékonyságát növelik, nem a szolgáltatás minőségét javítják, hanem egyszerűen leépítik a tömegközlekedést. Márpedig jó minőségű tömegközlekedés nélkül nincs sikeres vidék, sikeres vidék nélkül pedig nincs sikeres Magyarország. Államtitkár úr, kérem, adjon magyarázatot arra:

– Miért csökkent ismét az utasszám a vasúti közlekedésben, miért voltak képtelenek elérni, hogy vonzóbb legyen a szolgáltatás?

– Ki tette a javaslatot az egyes vonatok leállítására?

– Van-e még ilyen javaslat a tarsolyban, terveznek-e hasonlót év közben is?

– Készültek-e tanulmányok arra vonatkozóan, hogy az intézkedéseik kapcsán mennyivel fog ismét csökkenni az utasok száma?

– Pontosan miből tevődik össze az önök által hangoztatott másfél milliárd forintos költségcsökkentés?

– Szeretném végül megtudni, hogy az integrált ütemes menetrend és az egységes közösségi közlekedés rendszerének kialakítása hivatalosan is elvetésre került-e?

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Gyakorlatilag minden szavával egyetértek, ami a vasút feladatát, célját, lényegét érinti, és úgy gondolom, hogy a kormány az elmúlt ötévi munkájával azt bizonyította, hogy ezek érdekében dolgozunk. A kormány intézkedései, pontosabban a vasút intézkedései, mert nem a kormány állapítja meg a menetrendet, hanem a Magyar Államvasutak, 47 járatot érintenek. Ilyen változás hat hónap múlva megint lesz. Egyébként, ami a ritkítást illeti, tisztelettel felhívom a figyelmét arra, hogy ott, ahol a legnagyobb a forgalom, például az elővárosi vonalakon, jelentős mértékben bővítettük mind a járatokat, mind az utasforgalmi lehetőségeket.

***

SCHMUCK ERZSÉBET: – Örülök, hogy államtitkár úr cáfolja a járatritkításokat, fontos, hogy ez valóban így legyen, hiszen tudjuk, hogy a tömegközlekedés rendkívül fontos a vidék, különösen a hátrányos helyzetű vidékiek szempontjából.  Amennyiben a járatritkítások bekövetkeznének, sajnos erősítené azt, hogy a vidék még jobban elnéptelenedik, nem találnak a közelben munkát, és akkor egyre többen fognak arra kényszerülni, hogy külföldre menjenek. Tehát örülök annak, hogy államtitkár úr ezt cáfolja. Az ütemes menetrend megvalósítását pedig kérjük, javasoljuk, hogy a kormány tartsa szem előtt, és kérje számon szigorúan a vasúttól.

***

FÓNAGY JÁNOS: – Csakhogy a válaszom konkrét legyen: sűrűbben közlekednek a vonatok Budapest-Tatabánya elővárosi vonalon, bizonyos időszakokban Budapest-Százhalombatta elővárosi vonalon, a frissen átépített Budapest-Székesfehérvár-vonalon egyes elővárosi járatok útvonala meghosszabbodik. Budapest-Győr-viszonylatban a belföldi intercityvonatok december 13-tól óránként közlekednek, egyik órában szombathelyi, a másik órában soproni végállomással. Összességében tehát a kormány vasútbarát, és a jövőben is igyekszünk, hogy az utasközönség számára jól érzékelhető és növekvő lehetőségeket biztosítsunk.

Hogyan segíti a kormány a fiatalok boldogulását a 2014-2020 közötti pályázati időszakban?

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): – Mindannyiunk számára világos, hogy egy ország jövője a családokon és a fiatalokon múlik. A fiatalok helyzete pedig nem könnyű, hiszen szakmai életútjuk elején még nagyon kevés munkatapasztalattal rendelkeznek, éppen ezért az elhelyezkedésük is jóval nehezebb. A globális válság Magyarországon is megmutatta, hogy a munkaerő-kereslet jelentős visszaesése idején még nehezebb a fiataloknak belépni a munkaerőpiacra, valamint az elbocsátási kockázat is jóval magasabb az ő esetükben.

– Ezért is örömteli minden olyan kezdeményezés, amely a fiatalok helyzetét, boldogulását és elhelyezkedését segíti. Ilyen többek között a napokban elindított fiatalok vállalkozóvá válásának programja, amelynek első részére már most lehet jelentkezni. Az intézkedés lényege, hogy a program keretében mintegy 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre a fiatalok képzésére, amely során elsajátíthatják a vállalkozási ismereteket, majd 2016-ban további 2,9 milliárd forint keretösszeggel meghirdetésre kerülő pályázat keretében a tényleges tőketámogatásokra, vagyis az induló költségekre is lehet pályázni. Az előzetes várakozások alapján ezzel közel ezer fiatal számára lesz lehetőség álmainak megvalósítására.

– A magam részéről nagyon remélem, hogy minél több fiatal érez magában bátorságot arra, hogy a saját lábára álljon és elindítsa a saját sikeres vállalkozását. Tudjuk ugyanis, hogy  egy ország gazdaságának húzóerejét leginkább a globális és nagy cégek adják, de azt is jól tudjuk, hogy a kis- és középvállalkozások elengedhetetlen fontosságúak, hiszen a legtöbb embernek a mikro- és az úgynevezett kkv-szektor ad munkát. Az új uniós pályázati ciklus kezdetén vagyunk még, ezért sokakat érdekel:

– Milyen lehetőségeik lesznek a fiataloknak az elkövetkezendő években?

– Hogyan segíti a kormány a fiatalok boldogulását a 2014-2020 közötti pályázati időszakban?

***

CSERESNYÉS PÉTER, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Egyetértek azzal, hogy az ország jövője múlik a fiatalokon és a fiatalok képzésén. Néhány olyan programot szeretnék ismertetni, amelyek ugyancsak a fiatalok munkahelyen való megmaradását vagy munkahelyi elhelyezkedését segítik, ugyanis a fiatalok foglalkoztatásának növelése, munkaerőpiacra való belépése, belépésének megkönnyítése deklaráltan a kormány egyik legfontosabb feladata.

– Ilyen program a most már három éve futó munkahelyvédelmi akcióterv ‑ pontosabban akció, hisz már nem terv, hanem működik ‑, amely az idén szeptemberben 164 ezer fiatal foglalkoztatását segítette. Ez egy jelentős uniós és hazai támogatással indított, a fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő képzési, vállalkozóvá válást támogató program. Nagyságrendileg körülbelül 50 milliárd forintot áldozott az állam erre a programra 2011-től. Eredményeképpen több mint 71 ezerrel nőtt a 15-24 éves foglalkoztatott fiatalok száma. Ez azt jelenti, hogy 16,7 százalékra csökkentette a munkanélküliségi mutatójukat, a foglalkoztatási rátájuk pedig 26,7 százalékra emelkedett.

– Egy másik ilyen program az ifjúsági garancia, amely idén az év elejétől garantált segítséget jelent a tartós álláskereső 25 év alatti fiatalok számára. 2014-20 között körülbelül 200 milliárd forintot fog fordítani a kormányzat ennek a támogatására, és 180 ezer 25 év alatti fiatalnak fogunk e program segítségével támogatást nyújtani. Az egy percben majd folytatom a továbbiakkal.

***

WITZMANN MIHÁLY: – Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar reformok a foglalkoztatás területén is jól működnek, hiszen 2010 áprilisa óta a foglalkoztatottak száma egyértelműen növekszik, a munkanélküliség pedig csökken. Ma már elmondható, hogy közel 4,3 millióan dolgoznak Magyarországon, és 290 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. A 2010. áprilisi kormányváltás óta a 12 százalék közeli értékről mintegy 6,4 százalékra csökkent a munkanélküliség.

– Fontos kiemelni, hogy ma már nemcsak többen dolgoznak, de 30. hónapja folyamatosan nőnek a bérek, nő a bruttó átlagkereset és a fizetések vásárlóereje is. Csak a versenyszférában mintegy 328 ezerrel dolgoznak többen 2010-hez képest. A fiatalok foglalkoztatása is jelentősen nőtt, jelenleg 26 százalék felett van a munkanélküliségi ráta, az ő esetükben pedig 16 százalékra csökkent. Ezúton is arra kérem Magyarország kormányát, hogy a teljes foglalkoztatás mielőbbi megvalósítása érdekében továbbra is támogassák a foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedések foganatosítását és az eddigi eredmények megőrzését.

***

CSERESNYÉS PÉTER: – Folytatnám akkor: GINOP és VEKOP programok segítségével a fiatalok azonnali elhelyezkedéséhez nyújtunk olyanfajta támogatást, hogy piacképes szakképesítést tudnak e programok segítségével megszerezni. A Foglalkoztatási Szolgálat munkájának eredményeképpen közel 20 ezer fiatal állt munkába vagy kezdte meg a képzését november végéig. Tehát ezek is futó programok.

– És még egy programra szeretném fölhívni a figyelmet, kiemelve a vállalkozóvá válás segítésén túl, hogy gyakornoki program is indul, amelynek keretében 15 milliárd forint felhasználásával támogatjuk az olyan kkv-kat, amelyek közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel rendelkező, nem dolgozó és nem tanuló fiatalok foglalkoztatását vállalják. A felsorolt programok a 2014-2020 közötti időszakban folyamatosan elérhetők lesznek, és segítséget jelentenek majd az arra igényt tartó fiatalok számára.

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!