Hogyan újult, újul meg az egészségügyi alapellátás?

Szászfalvi László (KDNP) az egészségügyi fejlesztésekről kérdezte Rétvári Bence kereszténydemokrata államtitkárt a napokban a parlamentben.

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - Államtitkár Úr! A kormányzat az utóbbi években sikeres egészségügyi ágazati fejlesztést hajtott végre. Gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt öt évben 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügy fejlesztésére, mind intézményfejlesztésre, mind az ellátórendszer szakmai megerősítésére és béremelésre is. A visegrádi országok közül például Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, 40 százalékos béremelés.

- A következő négyéves béremelési program keretében tovább emelkedhet az egészségügyi szakdolgozók bére, amely 2011-hez képest 2019-re reményeink szerint megduplázódik. Ez azért is fontos, mert az egészségügy, azon belül az egészségügyi alapellátás megújítása azt a célt szolgálja, hogy olyan betegellátó rendszer jöjjön létre Magyarországon, amelynek köszönhetően nő a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma. Ennek megfelelően, ha az ellátórendszert nézzük, akkor az alapellátásban érintettek köre, a mintegy 5 ezer fős háziorvosi létszám, az ugyanennyi tagot számláló védőnői hálózat, a mintegy 1500 fős házi-gyermekorvosi kar, 238 főállású iskolaorvos és az alapellátást végző 2800 fős fogorvosi közösség tagjai.

- Államtitkár Úr! Mindannyian nagy örömmel üdvözöltük a most ősszel, ágazati szintű egyeztetést követően megkezdődött jelentős béremelési folyamatot. Az alapellátás területén a védőnők finanszírozásával kapcsolatos problémákhoz hasonlóan további teendők adódnak az alapellátó fogorvosoknál, iskolaorvosoknál vagy az egészségügyi tevékenységet végző, de nem egészségügyi besorolásban dolgozó munkavállalók helyzetének javításában is. Éppen ezért kérdezem:

A háziorvosi szolgálatok finanszírozásának növelésére, fogorvosi ellátás megerősítésére, a védőnők havi díjazásának emelésére és az iskolaorvosi ellátás támogatására mekkora többletforrást fordít a kormányzat az idén?

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára):  - Képviselő Úr! 2010 óta hangoztatott elképzelése a kormányzatnak, mivel a legtöbb beteggel az alapellátásban a háziorvosok találkoznak, ahol még meg előzhető számtalan betegség, ezért minél több forrást az alapellátásban kell biztosítani. Ehhez képest a magyar egészségügyi rendszerben nyilván egy fordított piramis van:  ott a legkisebb finanszírozás, ahol a legtöbb orvos-beteg találkozás, pedig utána már az ellátás sokkal intenzívebb és sokkal drágább, ott sokkal magasabbak a finanszírozási számok. Ezért mondtuk az, hogy vigyük az alapellátás szintjére a minél szélesebb körű finanszírozást, és ezzel biztosítsuk a magyar embereknek az egészség megőrzését, adott esetben a betegségek megelőzését is.

- Évről évre 10 milliárd forinttal többet fordítottunk az alapellátásra. Összességében, ha megnézzük, 2010-hez képest most már 50 százalékkal nagyobb az alapellátás finanszírozása, közel másfélszer annyit kap egy háziorvos is. Az idei év is ennek része volt, hiszen 14 milliárd forinttal költünk többet. Ebből 10 milliárd forintot a háziorvosi és házi-gyermekorvosi ellátás többletfinanszírozására, a fogorvosi többletfinanszírozásra további 2 milliárd forintot, és a védőnői szolgálatok finanszírozására ismételten 2 milliárd forintot fordítunk többletként az előző évhez képest.

- Amikor az ágazati tárgyalásokon ennek a formáját kialakították, onnantól kezdve természetesen január 1-jéig visszamenőleg kapták meg azt a 130 ezer forintot a háziorvosok többletként havonta. Ez összességében, ahogy mondtam, 10 milliárd forint. A fogorvosi ellátásnál ez 7,7 százalékos emelkedést jelent, és nemcsak a fix díjakba építettük ezt be, hanem az ügyelet havi alapdíja is megemelkedett. Az 5 ezer fős védőnői szolgálat díjazását pedig szintén 2 milliárd forinttal növeltük. Ez 2010 óta 25 százalékos emelkedést jelent most már összességében.

***

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Megítélésem szerint az egészségügy alfája és ómegája az alapellátás. Az alapellátás megújítása és megerősítése lehet egy jól működő magyar egészségügynek az alapja. Ennek eléréséhez mindezek a kormányzati lépések elengedhetetlenül fontosak, ugyanakkor nyilvánvalóan tudjuk és látjuk, hogy további lépésekre, további eszközökre van és lesz szükség. Kiszámítható intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy hosszabb távon is mindez a terület fejlődhessen.

- Legfontosabb kihívás a személyi feltételek biztosítása, hiszen enélkül lehetetlen bármekkora lépést is előre tennünk. Mindennapi gyakorlat vidéken, hogy nagyon nehéz pótolni a nyugdíjba menő idős háziorvosokat. Azt gondolom, hogy ennek érdekében is nagyon fontos lépéseket kell tennünk még a következő időszakban!

***

RÉTVÁRI BENCE: - A képviselő úr által is említett probléma, az elöregedő háziorvosok kérdésköre évtizedek óta ismert. Ugyanakkor csak az elmúlt három-négy évben adott rá választ a kormányzat azzal, hogy elindította a praxisprogramot, amelyben vissza nem térítendő támogatást kapnak azok, akik egy éve üresen álló praxist foglalnak el. Itt 4-6 millió forintos összegekről beszélhetünk, illetve akár 10 millió forint is lehet a letelepedési támogatás összege. Míg a praxispályázatra a praxis megvásárlásához adunk pénzt, addig ez szabad felhasználású forrás.

- Képviselő Úr! Engedje meg, hogy kiemeljem azokat az operatív programon belül indított konstrukciókat is, amelyek szintén segítenek az alapellátás megerősítésében. Méghozzá elég magas összegekkel, hiszen 22 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztésére. Magyarul: a háziorvosi rendelők fejlesztésére a következő években 22 milliárd forintra, az alapellátás és a népegészségügy rendszerének az átfogó fejlesztése további 18 milliárd forintra lehet pályázni, 40 milliárd forintra.

kdnp.hu – Bartha Szabó József