Nem volt meglepetés, hogy a napirend előtti szónoklók e héten is ugyanazt egészen másként látták, másként értékelték. A kormánypártok táltoson ültek, az  ellenzék soraiban viszont percig sem hitték, hogy szárnya nőtt a rozzant gebének. Összeállításunk félreérthetetlenül jelzi,  miről is értekeztek a napirend előtt a frakciók szónokai.

Éhezők Magyarországon!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): – Képviselőtársak! Nem lehet eleget beszélni a gyermekszegénységről azért, mert a gyermekéhezés felszámolása az egyik legfontosabb közös nemzeti ügyünk. Már egy hónap sincs a téli szünet megkezdéséig, és a kormány megint nem oldja meg a rászoruló gyermekek téli szüneti étkeztetését. Ha legalább annak a 140 ezer gyermeknek, aki nyáron részt vett a szociális étkeztetésben, ha legalább nekik biztosítanák a most következő 16 napos téli szünetben az étkezést, az csupán 985 millió 600 ezer forintba kerülne. Ha az összes gyermekvédelmi kedvezményre jogosult félmillió gyereknek a téli szünetben megoldaná a kormány a napi egyszeri meleg étkezést, az 3,5 milliárd forintba kerülne.

– Sokan vitatkoznak arról, hogy a gyermekek megfelelő ellátása kinek a felelőssége. Mennyiben okolható például a szülő a gyermek alultápláltságáért? Okolható-e kizárólag, amikor a legszegényebbek juttatásai már nyolc éve nem emelkednek? Miből vegyenek több ételt, ha még így sem futja megfelelő fűtésre, elegendő élelmiszerre? Okolható-e minden munkanélküliségben élő szülő akkor is, ha közel s távol nincs más, csak az 51 ezer forintos időszakos közmunka? A mélyszegénységben élők helyzete az adósságspirál miatt teljesen kilátástalan. Nincs hosszú távú céljuk, nincs is miből félretenni. Egy friss felmérés szerint már a háztartások 76 százaléka, háromnegyede nem tud egy váratlan kiadást megfinanszírozni.

– Ha Magyarország jobban teljesít, akkor miért nem emelkedik jövőre sem a családi pótlék? Miért nem emelik a rászoruló gyermekek évi kétszeri 5800 forintos juttatását? Ha Magyarország jobban teljesít, akkor a több százezer forintot kereső szülőknek miért adnak havi több tízezer forintos adókedvezményeket? Az elmúlt hetek megmutatták: a kormánypártok, ha kell, a gyermekekért érzett felelősséget is elárulják. Bebizonyosodott, hogy a kormány nem akar foglalkozni a gyermekéhezéssel, mert az szerintük csak baloldali kampánytéma, és csak ott maradnak éhesek a gyerekek, ahol felelőtlenek a szülők. Ehhez képest az Európai Unió Parlamentje plenáris ülésen napirendre veszi a gyermekszegénység kérdését. Szerintük ez az egyik legsúlyosabb probléma Európa országaiban. Bár az arányok nagyon eltérőek, minden tagállamban élnek gyerekek nehéz körülmények között. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék. Ezzel az ország a harmadik az uniós tagállamok között, csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második gyermek érintett valamilyen módon a szegénységben ma Magyarországon.

– A szakemberek szerint a gyermekéhezés problémájának megnyugtató megoldása nem csak pénzkérdés, szükséges hozzá a döntéshozók szemléletének megváltoztatása is. Ez az, ami sajnos hatodik éve nem sikerült Magyarországon annak ellenére, hogy meglehetősen széles körű egyetértés van erről. Felszólítjuk a kormányt, hogy hat év kormányzás után hagyják abba a megelőző nyolcévezést. Ne jöjjön ön sem az elmúlt nyolc évvel, ne hozza fel megint, hogy mennyit költöttek eddig gyermekétkeztetésre, ez engem már nem érdekel. Oldják meg a most következő téli szünetben a rászoruló gyermekek étkeztetését! 

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Nagyon érdekes félmondatot mondott képviselő asszony, amikor azt mondta, hogy önt nem érdekli az, hogy a szocialista kormányok mit tettek vagy mit mulasztottak el megtenni , és az sem érdekli, hogy a Fidesz-KDNP mit tett ebben a kérdéskörben. Érdekes módja ez a politikai hozzáállásnak. Önnek az nem fontos, hogy az MSZP időszakában, negyedmillióval duzzasztották a munkanélküliek és a szegénység számát, míg a Fidesz-KDNP csak az elmúlt 12 hónapban 134 ezerrel növelte azoknak a számát, akiknek van munkája. Az önök idején 11 százalék volt a munkanélküliség, most pedig 6,7 százalék, ez azt jelenti, hogy közel a felére csökkent azoknak a családoknak a száma, ahol a munkanélküliség miatt áll fenn a szegénység veszélye, és ez annak köszönhető, hogy a magyar reformok Magyarországon működnek  és egyre több embernek van munkája. Vagy ha azt nézzük, hogy a bruttó átlagkereset hogyan alakult, az is most már 243 400 forintos értéken van.

– Ön is nagyon jól tudja, hogy akiknek gyermekük van, tehát a gyermekek étkezéséről gondoskodniuk kell, azok esetében nemcsak családi adókedvezmény, hanem a tavalyi év január 1-jétől családi járulékkedvezmény is van. Tehát sok esetben ez nemcsak a bruttó, de a nettó keresetük is, éppen ezért tudnak gondoskodni gyermekeiknek az ellátásáról. S ez talán az egyik legfontosabb, amit mondhatunk: a szülőknek legyen annyi keresetük, hogy ezt megtegyék. Ezt szolgálja az a célkitűzésünk is, amit a Magyar Szocialista Párt soha nem támogatott itt a parlamentben, hogy felmenő rendszerben ingyenesen adjuk az iskolás gyerekeknek a tankönyvet.

– Azzal egyértelműen vitatkoznék, hogy közép-európai viszonylatban rosszul állnánk ebben a körben. Sokkal jobbak a számok, mint amit ön mondott, tisztelt képviselő asszony. A gyes időtartamát visszanöveltük két évről három évre. Ez másfélszeresére növelte a gyesnek azt az összegét, amit egy család megkaphat. A gyermekétkezési célokat is szolgálhatja, ha családnál van ez az összeg biztosítva. Miért nem tették meg önök ezt korábban, miért csökkentették háromról két  évre a gyest? Azt hiszem, arra sem OECD-, sem Európa tanácsi, sem európai uniós példát nem fog találni, hogy van-e még egy olyan ország, ahol a kisgyerekek esetében, akik bölcsődébe és óvodába járnak, 90 százalék lenne azok aránya ‑ 90 százalék! ‑, akik ingyenesen kapnak napi többszöri étkezést. Mondjon még egy országot Európában képviselő asszony, ahol ezt a kisgyerekek esetében 90 százaléknak biztosítják. Ez az idén szeptember 1-jétől 318 ezer gyermeket jelent. Ha még mindig szocialista kormány lenne, akkor még mindig csak 92 ezer kisgyermek kapna ingyenesen enni. A Fidesz-KDNP teremtette meg annak a lehetőségét, hogy 225 ezerrel több gyermek kapjon ingyenesen enni.

– A szünidei étkezés esetében idén volt először olyan év, hogy minden önkormányzat, amely támogatást kért a nyári gyermekétkeztetéshez, kapott is. Ez azért volt lehetséges, mert kétszerese volt az idén a szociális étkeztetés általános összege is, mint 2010-ben a szocialista kormány idején, 29 milliárd helyett 58 milliárd forint.  És ön is nagyon jól tudja, mert ellene szavazott itt a parlamentben, hogy a jövő évben 71 milliárd forint fog járni ezeknek a gyermekeknek. De ha azt nézzük, hogy 50 óra hiányzás után a családi pótlék, az iskoláztatási támogatás összege megvonható, ez 20 ezer gyermeket vonzott vissza az iskolába, és ezzel a 20 ezerrel is kevesebb gyermek van kitéve az éhezés kockázatának.

Ezt gondoljuk mi!

SCHMUCK ERZSÉBET  (LMP): – Képviselőtársaim! Ebben a pillanatban is országszerte zajlanak a licitálások az állami termőföldekre. Jelenleg, amíg mi itt ülünk, több vidéki városban a Fidesz akaratára privatizálják ki közös vagyonunkat, a magyar földet. Pedig a termőföld olyan közös vagyontárgyunk, melynek nem kevesek profitszerzési vágyát kell kielégítenie, hanem a nemzeti közösség egészét és a jövő nemzedékek fennmaradását kell szolgálnia. A kormány most ezt a vagyont égeti fel alig 60 nap alatt, és még azt sem hajlandóak elárulni, hogy mire kell nekik a pénz. A földrablás, más szóval: földzsákmányolás nem elszigetelt hazai jelenség, hanem egy globális problémakör része. A termőföld, az ivóvíz megőrzése és az élelmiszer-termelő képesség fenntartása az erőforrások szűkössé válásával ma már nemzetbiztonsági ügy, egyre inkább stratégiai fontosságúvá válik. Miközben a kormány szükségesnek tartja, hogy az energiaszektorban jelentős legyen az állami tulajdon, addig a földnél nem érzi így, márpedig élelmiszer nélkül ugyanúgy nincs biztonságban Magyarország, mint energia nélkül. A földprivatizáció azért is nagyon veszélyes, mert az elhibázott területalapú támogatási rendszer miatt a föld mindenhol spekulációs célú befektetések célpontja. Az országszerte zajló földárveréseken éppen ezért vélhetőleg fideszes és külföldi spekulánsok vásárolják föl a földeket, hogy eladják majd 20 év múlva, ki tudja, hányszoros áron.

– A földrablás persze a Fidesz kormányzása alatt nem új jelenség, csak a formája változott. Már az állami földbérletekkel sem a valóban gazdálkodásból élő gazdálkodókat, állattartókat segítette a Fidesz 2011 óta, hanem a klientúráját. Ezt láttuk Kajászón, Bábormegyeren, Babócsán és még számtalan más helyen. Termőföldet meg százhektáros földeket, legelőket korábban csak filmen vagy utazás közben látó műkörmösök, gázszerelők kaptak. A kormány attól sem riadt vissza, hogy a földbérletek újraosztása révén több száz embert foglalkoztató cégeket verjen szét, és a politikai bandaháború megvívására használják az állami földet, a vidékfejlesztési célok helyett.

– A földzsákmányolás azért is ellentétes a nemzeti érdekkel, mert tovább erősíti a vidék elnéptelenedését és a helyi közösségek ellehetetlenítését. A földrablással ugyanis a legtöbb vidéki gazdálkodónak esélye sem lesz az önálló egzisztenciára, marad a közmunka vagy a legyőzhetetlen adósságcsapda, ha meg akarják tartani a földet, amin gazdálkodtak. Nem is olyan lassan pedig mindennek az lesz a következménye, hogy a földbárók ott állnak majd vidéken hatalmas földekkel, munkások nélkül, mert a kistelepülésekről mindenki a fővárosba vagy még inkább Londonba, Berlinbe vándorol. Ez a folyamat már akkor elkezdődött, az elmúlt öt évben, és csak gyorsulni fog. A gazdálkodók átlagéletkora egyre nő, a birtokkoncentrációval pedig a vidék népessége gyorsan csökken. Amíg önök a bandaháborúikat vívják, hét magyarországi régióból hatnak a népsűrűsége folyamatosan csökken. A politikai korrupció és a rövidlátás 25 éve mérgezi az ágazatot, újabb és újabb csapásokat okozva a benne működő vállalkozásoknak, magánszemélyeknek, végső soron pedig az egész országnak.

– Önök most talán a végső csapást mérik a vidékre és a magyar emberekre. A XXI. század az élelmiszerről és az ivóvízről fog szólni, ezek az alapvető cikkek már most is stratégiai jelentőséggel bírnak. És ha ez így van, márpedig ezt tények bizonyítják, az államoknak közvetlenül indokolt a beavatkozás lehetőségét fenntartani maguknak az élelmiszer-termelésben annak érdekében, hogy mindakkor biztosítani lehessen a lakosság számára feltétlenül szükséges élelmiszer-mennyiség előállítását, valamint a minél magasabb foglalkoztatást. Az állam a saját földjein olyan feltételrendszert alakíthatna ki, amelyekkel mindezt biztosíthatná. Önök rövidlátóan gondolkodnak. Mindent alárendelnek rövid távú érdekeiknek, az országot szétszakították kevés gazdagra és egyre több szegény, kiszolgáltatott emberre, és hűbéri sorsba taszítják a teljes magyar vidéket.

***

BITAY MÁRTON ÖRS, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Jó néhány dolgot elmondott a képviselő asszony, ami, azt gondolom, egyáltalán nem állja meg a helyét. Az egyik állítása, hogy az egész földprivatizáció a Fidesz akarata. Először is: ez nem privatizáció, ez árverés, az árverést pedig semmiképpen sem tartanám privatizációs tevékenységnek. Árverés van, ahol egyébként a törvényi feltételeknek megfelelő és a legjobb árat adó személy nyer, a privatizációnak ehhez semmi köze. Azt  is szeretném, ha ön is világosan látná, hogy a Magosz, illetőleg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefogott egy eléggé nyilvánvalóan tapintható igényt. Most már majdnem 8 ezer igénynél tartunk, amit a gazdák megfogalmaztak. A gazdák szeretnének földet vásárolni. Mindennél jobban szeretnének földet vásárolni. Ezt látjuk pontosan az eddigi értékesítési programokban is, és látjuk pontosan a „Földet a gazdáknak” programban is.

– Szintén tett néhány megjegyzést a „Földet a gazdáknak” programhoz. 600 földhasználó volt, és most már majdnem 8 ezer földhasználó van. Én azt szeretném öntől kérni, hogy ezt azért legyen kedves, respektálja, hogy mégiscsak annak a kevés földnek, ami állami tulajdonban van, lényegesen több használója lett. És akkor itt térnék át arra, amit felvetett, hogy vidéki elnéptelenedés, illetőleg tulajdonképpen kinek jó ez az egész „Földet a gazdáknak” program. Szeretném önt meggyőzni arról, hogy ha kevesek használtak nagy földet, és most sokan használnak kisebb földterületeket, akkor ez mégiscsak abba az irányba kell hasson, hogy a vidéki munkahelyek számát vagy egyáltalán a megélhetési lehetőséget vidéken támogatja. Azzal, hogy a kormány földet biztosít, földhaszonbérleti jogosultságot biztosított 2010 és ’14 között olyanoknak, akik egyébként korábban nem tudtak földet bérelni, legalábbis sokan vannak ilyenek is ezek között, szerintem az mindenképpen abban az irányban hat, hogy a vidék megtartóképessége nőjön, és egyre többen megtalálják. Csak egy számot szeretnék kiemelni: majdnem 1200 fiatal gazda nyert most már a „Földet a gazdáknak” programban, és több mint 70 ezer hektárnál tartunk. Kifejezetten fiatal gazdák nyertek, ez is kiválóan bizonyítja azt, hogy amit ön elmondott, abban nem biztos, hogy igaza van, mert pont a vidék megtartóképességét erősíti az, ha fiatal gazdák tudnak földhöz jutni.

– Önök, az ellenzék, egy elég komoly gazdaellenes ligába tömörültek. Ha megnézzük azt az alkotmánybírósági beadványt is, amit ön személy szerint is aláírt, tulajdonképpen az arról szól, hogy ne tudjanak a gazdák földet vásárolni, az állam azt az igényt, ami a gazdák felől érkezik, ne elégítse ki, ne adja oda ezeket a termőföldeket, egy nyilvános árverés során. Akkor mit csináljon vele az állam, miután a magyarországi termőföldtulajdonnak nagyjából 10 százaléka az, ami állami. Ezek szántóföldek, Ha nem a gazdáknak adjuk, akkor kinek adjuk? Szerintem nagyon helyes az a kormányzati törekvés, hogy a gazdákat, a vidéken élő családi gazdaságokat próbáltuk 2010 és ’14 között haszonbérleti lehetőségekkel támogatni, és most pedig az ő kérésükre a gazdák elemi érdekeit kielégítve szeretnénk felajánlani éslehetőséget biztosítani arra, hogy egy törvényes, tisztességes eljárásban megvásárolhassák ezeket a földeket. Ez mind a vidék megtartóképességét növeli, mind a magyar agrártermelést, a családi, gazdasági modellt erősíti.

A magyarság gyarapodása érdekében!

HOFFMANN RÓZSA (KDNP): – A Rákóczi Szövetség évek óta oroszlánrészt vállal a külhoni magyar kisiskolások beiratkozási programjának szervezésében. Azok a gyerekek, illetve szüleik, akik magyar óvodába vagy iskolába íratják be gyermekeiket, ilyentájt, a tanév elején jelképes ösztöndíjat kapnak. Sok egyéb sikeres intézkedés mellett ezzel az aktussal ismerjük el a nemzet iránti hűségüket. Ebben az évben mintegy 5800 kisdiák vehette, illetve veszi át az ösztöndíjat az elszakított területeken. A finanszírozásban élen jár a civil szféra és számos közéleti ember. Magyarországi önkormányzatok százai és mások mellett a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselői is önként segítik pénzbeli adományokkal, példát mutatva arra az egyszerű igazságra, hogy testvérek, azaz ‑ a népszerű dal refrénjét idézve ‑ egy vérből valók vagyunk!  Erkölcsi kötelességünk segíteni nálunk nehezebb sorsú testvéreinken.

– Magam, mint a KDNP képviselője, három ilyen alkalmon lehettem jelen: Szenczi Molnár Albert szülővárosában, Szencen, a bencés hagyományokat ápoló, Jedlik Ányost és Czuczor Gergelyt sajátjának tekintő Érsekújváron, és a Föl-földobott kő költőóriásának, Ady Endrének a nevét viselő iskolában, Párkányban. Az ösztöndíjátadások az érintett iskolák tanárainak, szülői közösségének és nem utolsósorban a kitűnő szervezőmunkát végző Rákóczi Szövetségnek köszönhetően mindenütt valódi örömünneppé, magyarságunk melletti tanúságtétellé váltak. A kis elsősök magyar versekkel, magyar néptánccal, tréfás jelenetekkel örvendeztették meg a közönséget. Az iskolaigazgatók és a tanítók elismerésre méltó pedagógiai munkát végeztek, hiszen az alig több mint két hónapja iskolába járó gyerekek hiba nélkül szerepeltek, mosolyt csalva mindannyiunk ajkára.

– És szólnom kell a szülőkről is, mert ők döntöttek úgy, hogy minden ellenpropaganda ellenére magyar iskolába íratják a gyermeküket. És nyilvánvaló, hogy döntésükben nem a jelképesnek mondható ösztöndíj játszott hangsúlyos szerepet, hanem magyarságtudatuk, nemzeti elhivatottságuk. És az a tény, hogy egyre inkább belátják: magyarnak megmaradni érdemes! Érdemes, mert a nyelvünk olyan kincs, amely csiszolja az agyat, és mert Magyarország minden tekintetben gyarapszik, amelyhez tartozni komoly előnyöket hozhat majd a gyermeküknek. Megható pillanatoknak lehettünk tanúi az ösztöndíjátadást követő kézfogások közben. Egymás szavába vágva mondtunk köszönetet. Mi azért, mert jól döntöttek, hogy őrzik a magyarságukat, ők pedig, akik az ösztöndíjat átvették, azért, hogy a magyar kormány segítséget nyújt nekik.

– Képviselőtársaim! Tiszta szívvel javaslom, hogy mindenki támogassa önkéntes hozzájárulással a Rákóczi Szövetséget. Jó helyre mennek a forintok, nagy szükség van rá a Felvidéken, Kárpátalján különösen, a Vajdaságban, Erdélyben és a szórványban.

Elbukott a Quaestor-törvény, - hogyan tovább?

VOLNER JÁNOS  (Jobbik): – Mögöttünk van az évtized egy nagy botránya, a brókerbotrány, ami 300 milliárd forintot meghaladó károkozással ért véget. 2010 novemberében. Jómagam 24 módosító javaslatot nyújtottam be a pénzügyi felügyeletről szóló törvényhez, amelyben fontos változásokat kezdeményeztem annak érdekében, hogy a következő bank- és brókerbotrányt, a pénzügyi korrupciós bűncselekmény-sorozatot meg lehessen előzni. Magasabb összegű bírságokat, keményebb felelősségre vonást, a szakmai szabályok szigorítását javasoltam. Ezeket akkor a Fidesz és a szocialisták képviselői itt az Országgyűlésben együtt szavazták le, együtt védték meg a csaló brókereket és a csaló bankárokat.

– Mi is történt? A Fidesz vezető politikusaival jó kapcsolatot ápoló Quaestornál 150 milliárd forintban fiktív kötvénykibocsátás történt. Ráadásul erre úgy került sor, hogy ebből a pénzügyi felügyelet semmit nem érzékelt. Idén március 15-én a pénzügyi felügyelet élén végzett kimagasló munkájáért a Fidesz a saját káderét, Szász Károlyt, aki éveken keresztül volt a pénzügyi felügyelet korábbi elnöke, kitüntette. Ennyire voltak elégedettek a szakmai teljesítményével. Az más kérdés, hogy közben egy gigantikus botrány bontakozott ki. Az Alkotmánybíróság november 17-én született határozatában mit is mondott? Hölgyeim és Uraim! Pont azt, amit én mondtam:  a Fidesz úgy rendelkezett a Quaestor-törvényről, hogy diszkriminatív módon határozta meg a károsultak és a kárrendezésre jogosultak körét azért, mert csak egyetlenegy céget érintett a kormány által nyújtott kártérítés. Milyen érdekes, pont azt a Quaestort, ahol kormánypárti politikusok rendszeresen megfordultak, pont azt az üzletembert, akinél jó kormányzati kapcsolatokat fedezhetünk fel. Érdekes az is, hogy miközben a kormány arról beszél, hogy a hitelintézeti szektornak meg a brókercégeknek maguknak kell fizetniük a saját károkozásukat, ezzel szemben mi is történik ténylegesen? A kormány ismét hazudik, ismét átveri az embereket. Teljesen egyértelmű, a bankok a társasági adóból, a bankadóból és a tranzakciós adóból levonhatják a Quaestor-törvény miatti befizetéseiket. Magyarul: az állam az eddig beérkező adóforintokról lemond annak érdekében, hogy a bankok eleget tehessenek a befizetési kötelezettségüknek. Azaz végül is a bankok adókönnyítést kapnak, és a magyar állampolgárok lesznek ennek az intézkedésnek a végső teherviselői.

– A kormány úgy titkolta el a bűnösök kilétét, hogy banktitok mögé bújtatta az erről szóló adatokat. Mi felszólítottunk minden országgyűlési képviselőt arra, hogy a Jobbik képviselőihez hasonlóan nyilatkozzanak arról büntetőjogi felelősségük tudatában, hogy nem menekítettek ki az utolsó pillanatokban, bennfentes információk alapján pénzt a Quaestorból. Érdekes módon, erre csak a Fidesz képviselői nem voltak hajlandóak mind a mai napig, sunyi politikát folytattak. Meg szeretném kérdezni: miért az adófizetőkkel fizettetik meg a bűnös bankárok és brókerek károkozását?

***

VÖLNER PÁL, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – A Quaestor-törvényt az Országgyűlés 2015. április 14-én fogadta el. A törvényjavaslat benyújtásakor a többi jogellenes tevékenységet folytató brókercég által elkövetett visszaélések még nem voltak teljeskörűen ismertek, tehát érdekes lenne, ha a törvény mégis vonatkozott volna rájuk. A Quaestor-károsultak vonatkozásában a jogalkotó azt a körülményt emelte ki, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott kötvények forgalomba hozatalára kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozása érdekében került sor. A cégcsoport másik tagja, a Quaestor Értékkereskedelmi és Befektetési Zrt. pedig egy szabályozott piaci szereplő volt, aki a brókerjellegével visszaélve követte el a visszaéléseket. Ezeknek a kötvényeknek egy jelentős részéről kiderült, hogy fiktív, vagyis ténylegesen értékpapír kibocsátására nem is került sor. Tehát a visszaéléseket külön kellett kezelni, mert a korábbi jogi szabályozás erre nem nyújtott lehetőséget. A Quaestor-törvény értelmében a befektetők dönthetnek úgy, hogy nem a felszámolási eljárásban és egyéb igényérvényesítési eljárásokban próbálják meg követeléseiket érvényesíteni, hanem a törvény szerint a kérelmük alapján, ellenérték fejében a károsultak kárrendezési alapjára száll át a követelés. Az alapfeladat, hogy az átszállt követelésekre vonatkozó igényeket az igénybe vehető valamennyi eszközt felhasználva érvényesítse.

– Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a Quaestor-törvényt, hanem felhívta a figyelmet a törvény egyes szakaszai tekintetében az újraszabályozás szükségességére. A kárrendezésre jogosultak körének módosítására is sor került, mivel a döntés nyomán szükséges pontosítani a jogosultak körét. Nem lehet tételesen meghatározni, hogy mely társaság által kibocsátott, illetve értékesített kötvények tulajdonosai jogosultak kárrendezésre, hanem a törvény tárgyi hatályának megállapítása keretében azt kell rögzíteni, hogy az állam olyan kötvénytulajdonosok esetén végez követelésvásárlási tevékenységet, ahol a kötvények forgalomba hozatalára kizárólag egy vállalatcsoporton belül került sor. Indokolt tehát a törvény hatályát úgy meghatározni, hogy a jogosultság azokra az esetekre terjedjen ki, amikor ez a vállalatcsoporton belüli károkozás történt úgy, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó társaság által kibocsátott kötvényekkel a befektetési, szolgáltatási tevékenységet felhasználva került sor a befektetők megkárosítására.

– Az alap működését a törvény hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással és a Beva-tagok által fizetendő kölcsönelőleg igénylésével biztosítja elsődlegesen. Annak érdekében, hogy a kárrendezési alap minél előbb forráshoz juthasson, szükséges rögzíteni az állam készfizető kezességét a kölcsön felvétele, valamint a kötvény kibocsátása során. A kárrendezéssel érintett követelések összegének meghatározása tekintetében is előírásokat tett az Alkotmánybíróság, amely szerint a káronszerzés tilalmát érvényesíteni kell, tehát a különböző hozamokkal csökkenteni kell a kártérítési összegeket. A kormány feltett szándéka, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján valósítsa meg a jogszabálynak a módosítását. A törvényjavaslat előkészítése folyamatban van.

– Képviselő úr felvetette az MNB felelősségét, viszont nem tanulmányozta, hogy az MNB csak nemrég került abba a helyzetbe, hogy pénzügyi felügyeleti tevékenységet láthasson el. Ehhez képest nagyon eredményesen tárta fel a piacon működő visszaélő cégeket. A képviselőkkel kapcsolatos megállapítására pedig azt tudom közölni: képviselőtársaink vagyonnyilatkozata nyilvános. Ha nyilatkozataikat tanulmányozzák, amennyiben valóban érdekli önöket ez a kérdés, jutnak ismeretekhez.

Csillebérc, a szocialista kádertemető!

KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): – Tisztelt Ház! Tizenöt évre volt szükség a jogerős ítéletig, amely kimondja: a csillebérci úttörőtábor a magyar állam tulajdona. Ezzel a döntéssel a rendszerváltás idején ellopott vagyonnak csak egy csekély, de mind forgalmi, mind szimbolikus értékét tekintve jelentős darabja került vissza a köztulajdonba.

– A magyar kormány 1948-ban hozta létre a csillebérci tábort, amely kezdetben az úttörő-köztársaság, majd csillebérci úttörőtábor nevet viselte. A 4,6 hektáros területen egyidejűleg 1200-1500 gyermek elszállásolására volt lehetőség. A rendszerváltozáskor gyanús körülmények között került az úttörőszövetséghez. Az 1990-94 között hivatalban lévő Antall-Boross-kormány megpróbált ugyan világos elszámolási rendszert kidolgozni, születtek parlamenti döntések is, de úgy tűnik, a kormányzó politikusok nem törekedtek kellő erővel az elszámoltatásra. Kiskapukat hagytak a vagyonátmentésben részt vevőknek, így próbálkozásuk végül alkalmatlannak bizonyult az ügyek tisztására.

– Az 1994-98 között regnáló baloldalnak az elszámoltatás egyáltalán nem állt érdekében, hiszen tagjai között voltak a vagyonátmentési ügyek haszonélvezői. Az úttörőszövetség is kihasznált minden kiskaput. Az eltelt 15 év története tele van kacifántos jogi megoldásokkal, halogatásokkal, bírócserével, párhuzamos perek indításával, törvénytelenül átjátszott tulajdonjogokkal, jelzálogokkal és meghiúsított eladási kísérletekkel, továbbá gyanús sietséggel bejegyzett tulajdoni széljegyzetekkel, amelyeket aztán évekig vizsgáltak a bíróságok, hogy lehet-e törölni. Vélhetőleg további ítéletek szükségesek ahhoz, hogy az állam Csillebérc-birtokon belülre kerülhessen, bár a bíróság már 2004-ben kimondta: érvénytelen az ajándékozási szerződés, amellyel az ingatlan az úttörők tulajdonába került. A korábbi vagyonkezelő, a Kommunista Ifjúsági Szövetség ugyanis 1989. április 22-i kongresszusán oszlatta fel magát, és csak megszűnése után két hónappal, 1989. június 27-én ajándékozta a csillebérci tábort az úttörőszövetségnek. Az ajándékozó fél képviselői között megtaláljuk Gyurcsány Ferencet,  1989-ben ugyanis a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának vezetője, majd a Demisz alelnöke volt.

– Az egykori úttörőtábor 4,6 hektáros, csodálatos budai ingatlanján évek óta nem zajlik gyermeküdültetés. Pénzért kínálják a szolgáltatást céges bulik, konferenciák, leány- és legénybúcsúk szervezésére. A terület tulajdonosa a Magyar Úttörők Szövetsége. A neve: Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ. Üzemeltetője a Csillebérci Szabadidő Kft., ügyvezetője Nagy Nóra, az egykori MSZP-s képviselőnő, akkor vált híressé, amikor kiderült, hogy volt férjével, a szintén képviselő Nyakó Istvánnal ketten négy év alatt 36 millió forint költségtérítést vettek fel. A MÚSZ jelenlegi elnöke, Rácz Péter – az MSZP-színekben volt  ő is országgyűlési képviselő - a MÚSZ nevében eljárva, arról az ellenőrző bizottságot sem értesítve 1999-ben 14,2 millió forintért eladta a Bau-bérc Kft.-nek a tábor területén álló 95 millió forintot érő 200 négyzetméteres vadászházat. 2000-ben pedig az egész területet eladta egy amerikai, liechtensteini bejegyzésű offshore hátterű cégnek.

– A vadászház 1999-es értékesítése nyomán az állam a 2000-ben kezdeményezett perben arra hivatkozott, hogy a KISZ megszűnése és az ajándékozási szerződés megszületése között két hónap eltelt. Vagyis az ajándékozási szerződés aláírásakor a KISZ már nem létezett. Így érvényesen nem rendelkezhetett a csillebérci ingatlan átruházásáról sem. A hivatkozás sikeres volt, a Fővárosi Ítélőtábla 2004 szeptemberében jogerősen kimondta, majd a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette, hogy az ajándékozási szerződés érvénytelen. A tulajdonviszonyok tényleges rendezése kapcsán ugyanakkor az eljárás ismételt lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Azonban csak e döntés után tíz esztendővel, 2010-ben született meg a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete, hogy a csillebérci ingatlant, pontosabban, annak a MÚSZ tulajdonát képező hányadát térítésmentesen vissza kell írni a magyar állam nevére. Az elsőfokú bíróság akkor a Bau-bérc tulajdonjogát a vadászházra fenntartotta. Ezt az állam megfellebbezte, a most megszületett jogerős ítélet szerint sikerrel. A másodfokú bíróság ezt a döntést azzal indokolta, hogy senki nem adhat tovább olyan jogot, amivel nem rendelkezik. A 15 év után megszületett jogerős ítélet azonban bizonyítja, hogy határozottabb fellépéssel, erősebb elszántsággal menthető az elrabolt, magánzsebekbe átjátszott állami vagyon.