„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Miért támogatják a pénzmosást?

TÓTH BERTALAN (MSZP): – Államtitkár Úr! Magyarország olyan ország lett az önök kormányzása alatt, ahol az átlagemberek adóemeléseket, a gazdagok viszont adócsökkentést kaptak, mert az adójóváírás megszüntetésével az alacsonyabb jövedelmű családoktól vettek el több száz milliárd forintot, hogy azt a gazdagoknak adhassák. Magyarország olyan ország lett, ahol az adóhatóság vezetőit – nem cáfoltan – korrupciós ügyek miatt kitiltották az Egyesült Államokból. Egy olyan adóhatóságról beszélünk, ahol apró adminisztrációs hiányosságokért azonnal lecsapnak, azonban egyes körök zavartalan áfacsalását, több száz milliárdos áfacsalását pedig nem vizsgálják ki. Magyarország olyan ország lett az önök kormányzása alatt, ahol a kormány azokat segíti, akik a korábbi években akár legális, akár illegális eszközökkel kivonták magukat a magyarországi közteherviselés alól, és a megszerzett vagyonukat külföldre vitték, míg az itthon becsületesen dolgozó emberekre újabb és újabb adóterheket vetettek ki.

– Államtitkár Úr! Önök most egy olyan törvényjavaslatot, kezdeményezést akarnak átvinni a magyar Országgyűlés által, amely az ügyeskedőknek és nem a becsületesen dolgozó magyar átlagembereknek segít. A Fidesz oligarchái az elmúlt években több száz milliárd forintnyi közpénzt lapátoltak ki külföldre, különböző offshore-cégeken keresztül. Önök most egy újabb adóamnesztia-törvénnyel akarják őket segíteni, hogy egy év múlva 10 százalékos adó megfizetése után ezt felvehessék itt, Magyarországon anélkül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálhatná azt, hogy ezek a pénzek honnan származnak. Ez az Orbán-kormány saját pénzmosó törvénye, amelyet önök el akarnak fogadtatni.

– Államtitkár Úr! Az önök pénzmosó törvénye tehát csak 10 százalékos adót vet ki azokra az adóelkerülőkre, akik offshore-cégekbe mentették ki a kétes forrásaikból származó pénzeiket. Ez elárulja, kiket támogat az Orbán-kormány: nem a tisztességes embereket, hanem az ügyeskedőket, hiszen most is nekik akarnak kedvezni. Szeretném egy másik szempontra is felhívni a figyelmet. A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban önök árulják ezeket a kötvényeket, amely alapján, akik ezt megvásárolják, jogot szereznek arra, hogy behozhassák a jövedelmüket, és egy év múlva 10 százalékos adómérték megfizetése után ehhez legálisan hozzájuthassanak. Ezzel teszik Magyarországot Európa pénzmosási központjává. Kérdezem tehát:

– Miért akarja jutalmazni 10 százalékos adóval az adóelkerülőket, miért garantál nekik büntetlenséget egy pénzmosást segítő törvénnyel?

– Miért támogatja az Orbán-kormány a pénzmosást?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Illő lenne felkészülni egy interpelláció előtt, mielőtt egy kormányt számon kér és elkezd bírálni. Ugyanis engedje meg nekem, hogy a szocialista kormányok ilyen irányú tevékenységéből, gyakorlatából idézzek. Például 2006-ban önök szabályt hoztak arra, hogy a cégekben fennálló tagi kölcsönök után kedvezményes adózást lehessen véghezvinni. Ezt meg is tették, 2006. június 9-én lépett hatályba a törvényjavaslat, amely éppen 10 százalékkal kedvezően adóztatta azokat a negatív pénztárakat, amelyek adózatlanul kerültek be a cégek könyveibe. Tehát 2006-ban már volt az önök kormányzása alatt ilyen gyakorlat. Most akkor én is kérdezhetném: az is pénzmosás volt?

– Képviselő Úr! A következő ilyen törvényt 2008-ban fogadta el az Országgyűlés. A frakciótársai itt ülnek önök mellett, akik megszavazták, a LXXXI. törvényt, amely 2009. január 1-jétől eredetileg július 1-jéig tette lehetővé azt, hogy a külföldről Magyarországra érkező pénzeket, ha hiszi, ha nem, éppen 10 százalékos kedvezménnyel legalizálni lehetett az országban. Úgy látszik, annyira jól vagy nem jól sikerült ez a törvény, hogy végül meghosszabbították a hatályát, és egészen 2012-ig cikluson átívelő törvényt fogadtak el. Tehát amikor ön pénzmosással vádolja a jelenlegi kormányt vagy a parlamentet, először ezt a kérdést saját magának, saját pártjának, a Magyar Szocialista Pártnak kellene feltenni, mert az önök kormányzása alatt ez gyakorlat volt. Ami pedig a külföldre menekített vagy külföldre küldött dolgokat illeti, azt gondolom, hogy ebben is inkább az önök pártja jeleskedik, hiszen emlékszik még Gyurcsány Ferenc mondataira: ő külföldre küldte ebből az országból a magyar fiatalokat. De ha tovább folytatjuk a sort, akkor beszélhetünk Simor Andrásról is, aki kapcsán szintén most ön számon kéri, hogy ez a gyakorlat pénzmosásnak minősül. Simor András, még a Magyar Nemzeti Bank elnökként is külföldön tartotta a befektetéseit, és szintén egy törvényt kellett hozni annak érdekében, hogy haza tudja hozni a külföldön tartott befektetéseit.

– Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy a magyar kormánynak, a magyar parlamentnek, a jelenleginek nincs szégyenkeznivalója a magyar családok előtt, hiszen például a személyi jövedelemadó-kedvezményt, a gyermekek utáni adókedvezményt, amit lényegében önök eltöröltek, a jelenlegi kormány teljes egészében kiteljesítette. A jövő évi adókedvezménnyel együtt 2010 óta már több mint 3600 milliárd forint kedvezményt tudnak a magyar családok igénybe venni. Úgy gondoljuk, hogy mi, amikor nem büntetlenül adózottan, azt mondjuk, hogy hozzák haza a külföldi jövedelmeket, akkor az országnak is jót teszünk, beforgathatja a magyar állami költségvetés finanszírozásába. Azt gondolom, ez egy nemzetközileg is elfogadott gyakorlat, és mint ahogy elmondtam, az önök kormánya is élt ezzel a lehetőséggel. 

+

TÓTH BERTALAN: – Államtitkár Úr! Nem tudom elfogadni az ön válaszát, hiszen nem a jelenből indul ki. Hol volt olyan, hogy állami kormányzati segítséggel egy MET gáz offshore-cég több mint 100 milliárd forintot hordhatott ki Magyarországról? Hol volt olyan, hogy a Quaestor liechtensteini tulajdonosa egy offshore-cég, ahol 150 milliárdnyi fiktív kötvény ellenértéke tűnt el? Említhetném az Eiffel Palace-t is, ahol több tíz milliárd forint jutott offshore-céghez, és ami mai hír, hogy a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore-cégek 50 milliárd forintnyi hasznot zsebelhettek be. Tehát a jelenről kéne beszélni. Hol volt ilyen a korábbi időszakokban? Ezek a pénzek most egy év után 10 százalékos adózással tisztára moshatók, és senki nem fogja vizsgálni, hogy honnan eredtek.

A képviselő úr nem, Országgyűlést viszont az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 45 nem ellenében, tartózkodások nélkül  elfogadta.

Határtalanul a Kárpát-medencében!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): – Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti összetartozás napját követően fontos a már évek óta töretlen sikerrel működő Határtalanul! programról is szót ejteni itt az Országgyűlésben, hiszen fontos köznevelési és ezzel egy időben nemzetpolitikai céljai is vannak a programnak. A Kárpát-medencei szomszédos országok magyar kisebbség által lakott területeire, településeire irányuló utazások által a hazai tanulók nyelvi akadályok nélkül képesek határainkon túl nemcsak szakmai tapasztalatokra szert tenni, de ezzel egy időben még meg is ismerhetik a kisebbségi létbe szorult és külhoni magyarság életét is. A nemzetpolitikai célt úgy szolgálja a program, hogy a minél több és tartalmasabb, határokon átívelő program elő tudja mozdítani azt a törekvést, hogy a 95 évvel ezelőtt meghozott tragikus trianoni döntés a fiataljaink emlékezetében megmaradjon, ugyanakkor felül tudjanak emelkedni ezen a történelmi tényen, melynek köszönhetően ma a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe; de mégis az egységes, határokon átívelő magyar nemzet valóságát is megismerjék és éljék.

– Államtitkár Úr! A program keretében 2010 óta több mint 30 ezer magyarországi diák vehet részt a határon túli régiókat, így az Erdélyt, Felvidéket, Délvidéket, Kárpátalját, Szlovéniát, Muravidéket és Horvátországot célzó tanulmányi utakon. A Határtalanul! program az indulásakor két prioritást határozott meg: olyan projektek kezdeményezése, amelyek a határon túli magyarság magyarországi diákokkal és tanáraikkal való megismertetését célozzák, illetve olyan, határokon átívelő személyes találkozások létrejöttének elősegítése, amelyek egymás megismerését közösen végrehajtott cselekvések által érik el. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

– Milyen lehetőségeket kínál a Határtalanul! program a diákoknak és tanáraiknak a jövőben? 

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Ház! Itt az Országgyűlésben közösen döntöttünk 2010. október 21-én a 101/2010. országgyűlési határozatról, amely a kormány számára írta elő feladatként, hogy mindenki számára, aki Magyarországon leérettségizik, még az érettségi előtt biztosítsa a lehetőséget arra, hogy egy határon túli magyar közösséggel megismerkedhessen. Legfőképpen arra koncentrált az elmúlt években a Határtalanul! program, hogy 7. osztályos diákok számára biztosítson ilyesfajta utazási lehetőséget, és ismerkedjenek meg ne csak egy-egy határon túli fiatallal, hanem teljes közösségekkel, így építsenek ki hosszan tartó, talán élethosszig tartó ismeretséget határon túli magyarokkal.

– Láttuk, hogy sok magyar számára sajnos a 2004. december 5-ei népszavazáson nem volt annyira egyértelmű a nemzeti összetartozás tudata, hogy ott az igenek elsöprő többséget arathattak volna, ezért volt mindnyájunk számára fontos, hogy igenis épüljenek ki magyarok és magyarok között összetartó szálak, személyes kapcsolatok. Sok fiatal számára, aki részt vesz a Határtalanul! programban, megdöbbentő, hogy száz kilométereket utazik több órán keresztül, és utána egy olyan területre ér Székelyföldön, ahol színmagyar a lakosság, ugyanúgy gondolkodnak az ottaniak, ugyanúgy beszélnek, ugyanolyan énekeket énekelnek vagy ugyanolyan meséken nőttek föl, mint ő maga. Sokunk számára ez természetes adottság volt, de vannak, akiknek ez az újdonság élményével és felfedezésként hat. Bízunk benne, hogy a nemzeti összetartozást innentől kezdve ők is fontos alapértéknek tartják.

– Azt is mondhatjuk, hogy a Határtalanul! program a nemzeti összetartozás operatív programja, hiszen 2010 óta több mint 90 ezer magyarországi és határon túli diák vehetett benne részt. 2010-13 között 30 ezren, ’13-ban 17 034-en, 2014-ben pedig már 44 ezer diák utazhatott Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre, Kárpátaljára, Szlovéniába vagy a horvátországi területekre. Ez nyilvánvalóan egy oktatási-nevelési jellegű kirándulás, de vannak benne kulturális programok is, illetőleg a nevezetességek meglátogatása. Az idei évi költségvetésben több mint 1 milliárd forint, 1 227 600 000 forint szerepel támogatásként. Éppen ezért várhatóan több mint 40 ezer magyarországi és határon túli diák kap lehetőséget utazásra a Határtalanul! programban. A pályázati felhívások szokás szerint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő honlapján találhatók meg, itt kapják meg azokat az összegeket, hetedik évfolyamosoknál fejenként maximum 35 ezer forintot, gimnáziumok esetében fejenként 40 ezer forintot, szakközépiskoláknál pedig legfeljebb 50 ezer forintot, amit utána az utazás leszervezésére, programok megtartására fordíthatnak.

– Jelenleg több pályázati kiírás érhető el a honlapon. A hetedik évfolyamos diákoknak és kísérő tanáraiknak szinte folyamatos minden évben a kiírt pályázat, sőt minden évben folyamatos. Gimnáziumok közötti együttműködésre is található, de hadd hívjam föl a figyelmüket a kárpátaljai akcióprogramra, amely nyilvánvalóan a kárpátaljai kapcsolatok kialakítására, az ottani diákok fogadására biztosít pluszlehetőséget mindenki számára. Azt hiszem, hogy a Határtalanul! programot egy rendkívül sikeres programnak értékelhetjük, hiszen a legjobb célt tűzte ki célul, hogy a fiatalok számára, az általános iskolába, a gimnáziumba vagy szakközépiskolába járó fiatalok számára nyújtson ismerkedési lehetőséget a trianoni határokon belül, de a mostani határokon túlra került fiatalok számára. Szakmai kapcsolatot is jelent ez. Idén a külhoni magyar szakközépiskolák évét tartjuk, ezért kiemeltek a szakközépiskolák közötti kapcsolatok, hogy mind a tanulás, a tanulmányaik tekintetében, mind pedig az emberi kapcsolataik tekintetében is megismerjék egymást. Bízunk benne, hogy ezek nemcsak virtuális kapcsolatok lesznek a Facebookon, hanem hosszú távú kapcsolatok is, amelyek összekötik a magyarságot a Kárpát-medencében.

+

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! A Nemzeti összetartozás bizottsága alelnökeként, illetve a Kárpát-medencét évtizedek óta járó emberként is rendkívül pozitív tapasztalataim vannak a programmal kapcsolatosan. A bizottságunk nemrégiben egy önálló napirend keretében részletes beszámolót hallgathatott meg. Nemcsak a kormányzati tapasztalatokat ismerhettük meg, hanem a Határtalanul! programban évek óta rendszeresen részt vevő szereplők rendkívül pozitív élményeit is; ezen túlmenően azokat a jobbító szándékú kritikáikat, illetve javaslataikat is, amelyek előrevihetik ezt a programot. Ezeket a javaslatokat egyébként továbbítjuk a kormányzat felé. További építkezés, illetve a költségvetési források lépésről lépésre történő emelése szükséges ugyanis ahhoz, hogy kiteljesedjen ez a Határtalanul! program, határtalanul jó legyen. Köszönöm államtitkár úr válaszát, természetesen elfogadom.

 Vannak egyenlők és egyenlőbbek!

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Államtitkár Úr! A magyar mentőszolgálat dolgozói életet mentenek, megélhetésükkel és megbecsülésükkel mégsem foglalkozik a kormány. Egy mentőszolgálatnál dolgozó férfi, aki nem oly rég megosztotta bérfizetési jegyzékét az interneten, kommentként ezt írta: „Itt tartok 21 év mentőzés után. Hol vannak az illetékesek, akiknek az lenne a dolguk, hogy ez ne így legyen?” A férfi bére 101 263 forint volt. Majd hozzátette: „25 éve hitegeti a mindenkori hatalom az embereket, hogy rendbe teszik az egészségügyet, mégsem történik semmi.”

– Államtitkár Úr! A kivonuló mentődolgozók végzik el a munkát hóban, fagyban vagy éppen embert próbáló hőségben. Ők cipelik a hordágyat, látják el a sérülteket és mentik az életet. Teszik ezt úgy, hogy folyamatosan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ki vannak téve a fenyegetésnek, hiszen nem egy esetben támadják meg őket, vagy kell olyan veszélyes környezetben végezni munkájukat, mint például egy forgalmas kereszteződés. Lift helyett sokszor szűk lépcsőkön cipelik le a magatehetetlen betegeket. 12 órás műszakban dolgoznak, ebédszünet helyett rohannak, hiszen egy ember élete múlhat akár egyetlen perc késlekedésen is. Mindezt teszik 485 forintos órabérért.

– Államtitkár Úr! Ma Magyarországon egy privát lakásban egy takarítónő óradíja 700 és 1500 forint között mozog. A szakemberek kiszállási díja 2500 és 5000 forint között mozog. A kiskunhill.hu munkatársának egy mentő szakápoló azt nyilatkozta: „Azt fogom kérni a főnökeimtől, hogy vegyenek el a fizetésemből, mert az éhenhaláshoz sok, viszont a megélhetéshez kevés.” Az alacsony fizetés miatt a mentőegység tagjainak legtöbbször két-három másik állásuk is van, ugyanis nekik is ki kell fizetniük a számlákat, a törlesztőrészleteket, ezenkívül szeretnének ők is enni és a családjuk is, ruhát venni, nem a legújabb trendnek megfelelőt, nem a legmárkásabbat. Szeretnék gyermekeiket taníttatni, mert bár tandíj nincs, a költségtérítést, az utazást, a kollégiumi elhelyezést és a tankönyveket csak meg kell vásárolni. Különösen jogos tehát a kérdés:

– Vannak egyenlők és egyenlőbbek?

– Tényleg ennyit ér egy mentős dolgozó munkája?

– Hogyan lehetséges az, hogy az Országos Mentőszolgálat négy vezetőjének fizetése annyi, mint 27, életet mentő dolgozóé?

– Érthetetlen, hogy miért ilyen megalázóan alacsony a terepen dolgozók bére, és miért nem emelkedik a fizetésük.

- Mikor ismeri el végre a kormány az egészségügyben, a mentőknél dolgozók munkáját?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Az elismerésnek csak egyik módja az anyagi megbecsülés, ettől függetlenül a kormányzat részéről az egyik legfontosabb. Ebben kell megnyilvánuljon, hogy azok munkáját mennyire becsüli, akik a mentőszolgálatnál dolgoznak. Azt hiszem, az elmúlt időszakban, ha előfordulnak olyan esetek, amelyekre ön itt célzott, az nyilvánvalóan sokak számára tűnik nagyon méltánytalannak. De a kormány, amit tudott emelni a mentőszolgálat központi költségvetési támogatásán és itt megszavazni – természetesen ezt a Jobbik anno nem támogatta egyik alkalommal sem –, azt igyekezett meg is tenni.

– Képviselő Úr! Ha megnézzük, hogy 2010-ben honnan indult az Országos Mentőszolgálat, 23,4 milliárd forintos volt az OMSZ költségvetési kiadási előirányzata, tehát 23,4 milliárd forintról indultunk, és 2014-ben ezt 33 milliárd forintra növeltük, sőt, utána az évközbeni módosításokkal 37,5 milliárd forintra emelkedett a mentőszolgálat költségvetési támogatása. 23-ról 37 milliárdra. Ez volt az, ami többek között a béremelésre is lehetőséget biztosított, hiszen 2012-ben és 2013-ban az orvosoknak, mentőtiszteknek, mentőápolóknak és mentőgépkocsi-vezetőknek is tudott a kormány béremelést biztosítani. Ez körülbelül havonta átlagosan 40 ezer forint pluszjuttatást jelentett a mentőszolgálatnál dolgozóknak. Nagyon sok más probléma is van, tudjuk, hiszen a mentőállomások korszerűsítése, a mentőautók folyamatos új vásárlása és korszerűsítése szintén fontos, de ami közvetlenül érinti a családi gazdálkodásukat, az nyilvánvalóan a fizetések 40 ezer forintos emelése. Emellett az oxiológia-sürgősségi orvostan szakképesítés 2010 óta hiányszakmának minősül, éppen ezért azok, akik ezt választják és ezt tanulják, azoknak 2013-ban Gábor Aurél-ösztöndíjat hirdettünk, amely szintén 200 ezer forintos adómentes juttatást biztosít mindazoknak, akik vállalják, hogy a későbbiekben utána a mentőszolgálatnál fognak dolgozni.

– Igyekeztünk a bent dolgozók esetében is a továbbképzésre, szakmai felkészítésre nagy hangsúlyt fektetni. 18 készségfejlesztő központot, úgynevezett skill-labort állítottunk föl, ez összességében Szegeden, Debrecenben, Pécsen és Székesfehérváron 586 millió forintos támogatásból jöhetett létre; a sürgősségi akadémia pedig további félmilliárd forintos támogatásból. A mentőautók korszerűsítése szintén tudja javítani az itt dolgozók munkakörnyezetét. Több mint 300 új mentőautó állt forgalomba 2011-14 között. 2015-ben 500 millió forintból 21, utána a második ütemben 32 új mentőautó beszerzésére került sor 770 millió forint értékben. 22 új mentőállomást építünk idén év végéig, 60-at pedig felújítunk. Ezek egy része már folyamatban van. Erre 11 milliárd forintot költünk. A mentésirányítási rendszer megújítására, amely egyaránt szolgálja a betegek biztonságát és az ott dolgozók számára is a kiszámíthatóbb munkavégzést, 4,1 milliárd forintot fordítottunk, 2015 januárjától fokozatosan vezettük ezt be. Mint ahogy a mentőgépjárművekbe is fokozatosan építettük be az intelligens fedélzeti terminálokat, ezek használatáról a képzések folyamatban vannak, és hamarosan a teljes személyi állomány kiképzett lesz, aki ezzel foglalkozik.

– Szintén fontos rész volt – ön is itt volt talán a parlamentben, amikor arról beszéltünk, hogy a mozgóbérelemeket alapbéresítjük, beépítjük az alapbérbe. Ez összességében a teljes egészségügyi szektor számára több mint tízmilliárdos, 12,8 milliárd forintos plusz beépülő juttatást jelent. Ez a mentősök esetében is nagyobb jövedelmet fog jelenteni.  Így bízom benne, hogy mindamellett, hogy nyilván erkölcsileg ki kell hogy fejezzük mindig az elismerésünket az életmentő mentősök irányában, ezzel valamelyest sikerült, sőt, ha a mentőszolgálat költségvetésének 23-ról 37 milliárdra emelkedését nézem, viszonylag nagyobb mértékben az anyagi megbecsültséget is megerősíteni. 

+

SNEIDER TAMÁS: – Államtitkár Úr! Ez a 101 ezer forintos fizetés ezekkel az úgynevezett emelésekkel jött össze, ami öt év terméke volt, és igencsak alacsony mértékű emelést jelentett ezen a területen. És nemcsak ezen a területen, hanem egyébként a közszféra minden más területén. Az alapvető probléma az, hogy ha gyorsan nem változtatnak a béreken az egészségügyben, a mentősöknél, akkor innen is hatalmas elvándorlás lesz. Ahogy már alig jelentkeznek rendőrnek, kérem szépen, a legújabb adatok szerint a magyar fiatalok, egyre kevesebben mennek egészségügyi pályára, lassan nem lesz, aki elvégezze ezeket a feladatokat. És a megbecsüléshez hozzátartozik az is, hogy egy mentősnek ne kelljen majd 65 évesen is 120 kilós beteget a negyedik emeletről hordágyon lehoznia. Amíg ezeket nem orvosolja a jelenlegi kormányzat, addig semmilyen változás, illetve csak negatív változás várható a mentődolgozók körében, és elindul a kivándorlás közülük is. Ne várjuk meg, amíg összeomlik ez a rendszer is, kérem! Ezért nem tudom elfogadni ezt a választ.

A képviselő úr nem, Országgyűlést viszont az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Miért törvényesíti a kormány az adócsalást?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Államtitkár Úr! A kormány által beterjesztett 4884. számú törvényjavaslat, az úgynevezett megalapozó salátatörvény 4. §-ában módosítja az úgynevezett stabilitás megtakarítási számlára vonatkozó adószabályokat. Korábban is létezett úgynevezett adóamnesztia, de nem volt rendesen végiggondolva. Az offshore-vagyont haza lehetett hozni kedvezményesen, ám az adóamnesztiákra jellemző, hogy lejárta után az adóhatóság szigorú vizsgálatokat indít, a lehetőséggel nem élők szankciókra számíthatnak, és ehhez megvan az infrastrukturális és intézményi háttér is. A 2013 júniusában bevezetett Stabilitás megtakarítási számla a helyzetet annyiban súlyosbította, hogy a pénzmosás lehetőségét is folyamatossá tette, azaz az adóamnesztia feltételei közül már a váratlanság és a korlátozott idejűség sem teljesül. S most még ezt a rendszert is kedvezőbbé teszik. Már az egy éven belüli kivét is csak 20 százalékkal adózik, ami alacsonyabb, mint az átlag társasági adókulcs Európában. Egy drogkereskedőnek már ez is ajándék.

– Államtitkár Úr! Az egy éven túli 10 százalék egyszerűen minősíthetetlen, alacsonyabb, mint az érvényes szja, ami megegyezik az osztalékadóval. Ez minden tisztességesen adózó magyar ember arculcsapása. Emellett a pénzt elhelyező ember nem egyszerűen pecsétet kap, hogy törvényes az összeg, hanem még kamatot is a vásárolt állampapír után. További és feltűnő jellemzője a rendszernek, hogy nemcsak magáncélú, de például az illegális pártfinanszírozást szolgáló összegeket is legalizálná a kormány. Ha Simon Gábor erre a számlára helyezné a pénzét, senki sem kérdezné, honnan s miből van.  Az már csak a jéghegy csúcsa, hogy a Stabilitás megtakarítási számla lehetőségével külföldiek is élhetnek, azaz, ha itt elhelyezik bárhol bárhogy szerzett vagyonukat, 10 százalék megfizetése után egy EU-s ország kormányától kapnak igazolást, hogy a pénz tiszta, adózott jövedelem.

– Államtitkár Úr! Magyarország nem egyszerűen adóparadicsom lehet, hanem a világ pénzmosodája! Ezek után már csak egy furcsaság van, hogy ezzel a lehetőséggel csak azok élhetnek, akik legalább 5 millió forintot helyeznek el a számlán. Ha már egyszer a kormány törvényesíti az adócsalást, miért csak a jómódúak élhetnek vele? Összefoglalva: ezekkel a javaslatokkal a kormány törvényesíti az adócsalást folyamatos jelleggel.

– Mit vár a kormány, milyen hatással lesz az az adómorálra, ha törvényesített, folyamatos lehetőséget kínál az adózás megkerülésére, a pénzmosásra?

– Mindezek fényében mi azt gondoljuk, nemcsak a módosítást kellene visszavonni, hanem az egész rendszert eltörölni, mikor teszik ezt meg?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Akkor előbb tisztázzuk, mi az adócsalás fogalma, mert az arról szól, hogy valaki tudatosan eltitkol, elhallgat az adózás elől bizonyos megszerezett jövedelmeket, és ezáltal csökkenti az állam adóbevételét. Tehát erre a törvényi szabályozásra, amikor befizet lényegében az állam számlájára egy összeget, és azután ráadásul a pénzkezelő pénzintézet fizeti meg az adót, semmiképpen nem mondható az, hogy itt valamiféle adócsalás történik. Olyan forrásnak a bevonása történik az adózásba és az állami költségvetés finanszírozásába lényegében, amely eddig nem vett részt adózási tevékenységben, tehát nem adóztak utána. Ez semmiféle előnyt nem jelent. Ha erről a forrásról kiderült például, hogy törvény megsértéséből, bűncselekményből szerezték, ezután ugyanúgy meg kell fizetni az adót, a normál adót, és természetesen vállalni az egyéb következményeit is.

– Képviselő Asszony! Az ön példája nagyon rossz, mert Simon Gábor hiába fizetne be ide, attól nem mentesülne az adózási és egyéb jogkövetkezményektől sem. Sőt, még az ön által említett külföldiek sem, mert abban az esetben, ha ahol a jövedelmet szerezte, abban az országban kiderül, hogy ez bűncselekményből vagy törvénytelenségből származik, akkor ugyanúgy le kell folytatni ezen összegre vonatkozóan is a feltárást, és a következményeket az adózónak, ha külföldi, akkor is vállalni kell. Sőt, a kezelő pénzintézet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján ügyfél-átvilágítási tevékenységet is folytat ebben a kérdésben, tehát semmiképpen nem egy pénzmosási tevékenységről van szó, hiszen szigorú szabályoknak kell megfelelni annak a személynek, aki ezt vállalja.

– Képviselő Asszony! Szeretném elmondani: nem magyarországi, egyedi példáról van szó. Németországban is ugyanezt a törvényi szabályozást vezették be a 2004. év elején, és ott is a költségvetés elkönyvelhetett jó néhány milliárd euró bevételt. Ugyanezt a szabályozást alkalmazták lényegében Spanyolországban is 2012 áprilisában, 8-10 százalékos adókötelezettség, illetve bírság megfizetésével. De talán a legélőbb példa az olaszországi, ahol a legnagyobb bevételt, jó néhány tíz milliárd forint bevételt tudtak elkönyvelni: 5 százalékos adóval lehetett megtenni ezen jövedelmek befizetését, illetve az adózását.

– Képviselő Asszony! Tehát azt tudom önnek mondani, hogy az aggodalmai nem reálisak és nem valósak, egyrészt a nemzetközi példák, másrészt pedig a magyarországi jogszabályok is védik, hogy olyan emberek, olyan személyek ne mentesüljenek ezáltal az esetlegesen elkövetett bűncselekmények alól, akik tetteinek következményei vannak. Itt egyszerűen egy forrásbevonásról van szó, amit láthatóan az európai gyakorlat, a nemzetközi példák is alátámasztanak.

+

SCHMUCK ERZSÉBET: – Államtitkár Úr! A beszéde akár buzdító beszéd is lehet, hogy próbáljuk meg valahogyan az adót elkerülni, elvisszük külföldre, és majd akkor később kedvezményesen hazahozzuk. Ön más országokkal érvel, és azzal, hogy akkor újabb forrásokat lehet majd bevonni Magyarországon. Mi azt gondoljuk, hogy az a néhány tízmilliárd forint nem fogja megmenteni a magyar gazdaságot, viszont az egész magyar adórendszer hitelességét aláássa, továbbá rossz erkölcsi magatartást sugall a társadalomnak. Könnyen lehet, hogy sokkal többet veszítünk azon, ha az emberek bátrabban kerülik majd az adókat, mert számítanak majd újabb ilyenekre.

A képviselő asszony nem, Országgyűlést viszont az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében,tartózkodások nélkül elfogadta.

Felülvizsgálja-e az Európai Bizottság az Altus konzorcium 5 millió eurós megbízatását?

TUZSON BENCE  (Fidesz): – Miniszter Úr! Magyarország Alaptörvénye rendelkezik arról, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarország milyen hatásköröket és hogyan ad át az Európai Unió részére. Ez azt is jelenti, hogy az Európai Uniónak nincsenek korlátlan lehetőségei, az Európai Unió nem avatkozhat be bizonyos dolgokba Magyarországon, nem avatkozhat be abba, hogy Magyarországon a pártélet hogyan zajlik, nem avatkozhat be a demokratikus folyamatokba, és különösen kell ügyelni arra, hogy az ilyen lépéseivel, amiket esetleg megtesz, a magyar demokratikus rendszert ne járassa le, illetve az Európai Unió hitelességét ne kérdőjelezze meg.

– Ennek ellenére egy elég furcsa dolog történt: az Európai Unió Bizottsága másfél milliárd forint összegben megbízta Gyurcsány Ferenc cégét, az Altus Zrt.-t, hogy egy konzorcium élén európai uniós fejlesztési pénzeket vizsgáljon Magyarországon. A józan észnek is ellentmond ez, de ellentmond bizonyos európai uniós jogelveknek is. Ki  kell zárni azt, hogy ez előfordulhasson. Nemcsak Magyarországon, hanem bármely európai uniós tagállamban bármely párt elnöke, bármely párt vezetője, olyan párt, ami regnál és működik, ne kaphasson pénzt, és ilyen formában ne valósulhasson meg semmilyen támogatás. Nonszensz és elég furcsa, hogy az összeférhetetlenség kérdése, az elfogultság kérdése e tekintetben nem vetődött fel, hiszen egy ilyen lépéssel, amikor egy pártelnök százszázalékos cégét finanszírozza az Európai Unió, burkolt formában tiltott pártfinanszírozás valósul meg. Elég furcsa, hogy a nyilvánosság kérdése ebben az ügyben nem vetődött fel, illetve az, hogy tudtommal a mai napig a pályázati anyagok nem nyilvánosak, és felháborító az, hogy mind a magyar állampolgárok, mind a magyar kormány ezekhez az adatokhoz mint közérdekű adatokhoz nem férhet hozzá.

– Miniszter Úr! Az átláthatóság különösen fontos. Az átláthatóságnak nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében, az Európai Unió összes tagállamában érvényesülni kell. Ennek megfelelően nemcsak egy pártfinanszírozási botrányról beszélünk, hanem arról, hogy a jogszabályaink betűjét, szellemét, az esélyegyenlőséget és az alapjogokat is tiszteletben kell tartani. Erről is szól ez az ügy. Ennek alapján kérdezem:

– Felülvizsgálja-e az Európai Bizottság az Altus konzorcium megbízási szerződését?

– Elképzelhető-e, hogy Gyurcsány Ferenc cége fogja ellenőrizni az uniós projektek magyarországi megvalósulását?.

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném egy dokumentumra felhívni a figyelmet, amely a jelenlegi magyar kormányzati álláspont első számú hivatkozása. Természetesen mi minden bizottsági döntést, ami a magyarországi elmúlt hétesztendős pályázati rendszer vizsgálatát illeti, és a következő hét év feladatainak a minőségét határozza meg, tudomásul veszünk és tiszteletben tartunk, de próbáljuk felhívni a Bizottság figyelmét arra, hogy érdemes lenne a Bizottság tekintélyét megtartani Magyarországon, mert jelen pillanatban annak lerombolása zajlik, elsősorban az európai bürokraták által.

– Képviselő Úr! Ez a paragrafus úgy szól, amit 2012. október 25-én fogadtak el, hogy amennyiben az Európai Bizottság támogat valakit, vagy példának okáért szerződést köt egy program elvégzésére, akkor nem ítélhető oda olyan részvételre jelentkezőnek vagy ajánlattevőnek, aki az erre a szerződésre vonatkozó közbeszerzési eljárás során összeférhetetlennek minősül, illetve megtévesztő információt szolgáltat, vagy nem szolgáltat információt. A mi megítélésünk szerint az a helyzet állt elő, hogy az Európai Bizottság az elmúlt hét év és a jövő európai uniós fejlesztési politikájának magyarországi meghatározására igénybe kívánt venni egy magyar céget, erre pályázatot írtak ki az európai szabályok szerint, a feladat monitoring, illetve nyilvánvaló vizsgálat, a tanulságok levonása és új irányok meghatározása. Ez egy 5 millió eurós közbeszerzés, amely része egy 20 millió eurós nagyobb csomagnak. Erre a közbeszerzésre pályázott az Altus Zrt. Reméljük, hogy pályázott, nem tudjuk, hiszen az iratokba nem kaptunk betekintési jogot mindeddig.

– Az történt ugyanis, hogy az Altus Zrt.-nek az eljárás során nyilatkoznia kellett a tekintetben, hogy elfogult-e a magyarországi ügyek vitelét illetően, összeférhetetlennek érzi-e magát vagy sem. Az Altus Zrt. vezetése, Gyurcsány Ferenc tulajdonossal a háta mögött úgy nyilatkozott, képes arra, hogy a Magyarországon folyó folyamatokat elfogulatlanul megítélje, nincs összeférhetetlenség. Úgy hiszem, hogy ez nonszensz. Gyurcsány Ferenc mint egy politikai párt vezetője, mint volt miniszterelnök nem hiszem, hogy képes elfogulatlanul megítélni a dolgokat Magyarországon, sem az elmúlt hét év történéseit, aminek alakítója és résztvevője volt, sem a következő hét év kilátásait.

– Az Altus Zrt.-nek mindösszesen négy munkatársa van, akik közül a miniszterelnök úr kedves felesége szülési szabadságon van, ha jól érzékelem, ketten pedig korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség általunk kirúgott munkatársai voltak. Róluk sem tételezhető fel, hogy elfogulatlanok lennének, vagy ne állna fenn összeférhetetlenség. Ezért az a véleményem alakult ki a tárgyalás folyamán, hogy az Európai Bizottságnak elképesztően kínos és kellemetlen, hogy a kollégái nem figyeltek oda erre, illetve hogy az Európai Bizottságot a pályázó nyilvánvalóan megtévesztette. Az 5 millió euróból 400 ezer euró lehívásra került, azt pedig mindannyian tudjuk a Demokratikus Koalíció pénzügyi beszámolójából, hogy az egyik legnagyobb támogatója az Altus Zrt.-ből jövedelmet szerző Gyurcsány Ferenc. Nagyon egyszerű: aki a DK-nak pénzt ad Gyurcsány Ferenc személyében, az  az Altustól kapta a pénzét, az Altusnak pedig 5 millió eurót biztosít keretként, majd lehívott összegként az Európai Bizottság. Ez a német és a magyar jogszabályok szerint tiltott pártfinanszírozásnak minősül, emellett természetesen alkalmatlan a csoport a feladat elvégzésére, hiszen nem képes elfogulatlanul a helyzet megítélésére.

– A legjobban azt tenné a miniszterelnök úr, ha visszaadná ezt a megbízást! Ha a hazája iránt elkötelezett, akkor nem pártfinanszírozást próbál a baloldali haveroktól szerezni, hanem az ország érdekében visszaadja ezt a megbízást! A másik megjegyzésem az, hogy az Európai Bizottságtól kértük az iratokba való betekintés jogát, hiszen az Európai Bizottság vizsgál Magyarországon minden összefüggést, minden hátteret, hogy ki döntött, kinek adott pénzt. Furcsának tartom, hogy ezt ebben a kérdésben elmulasztotta, ezért szeretnénk minden dokumentumba betekinteni. A transzparencia európai szükségessége ellenére az Európai Bizottság ezt egyelőre megtagadta. Úgy látszik, ott nem fontos a transzparencia olyan volumenben, mint Magyarországon. 

+

TUZSON BENCE:  – Miniszter Úr! Válaszát elfogadom. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Európai Unió minden országában átlátható pénzügyek legyenek., és átláthatóak legyenek a pénzügyek az Európai Unió egészében is. Nem vetődhet árnyék az Európai Unió támogatásaira, nem vetődhet árnyék az Európai Unió által kötött szerződésekre, még akkor sem, ha ez arról szól, hogy valamelyik országban európai uniós támogatásokat vizsgáljanak! És különösen furcsa, hogy pont uniós támogatásokkal kapcsolatban vetődnek fel ezek a kérdések, hiszen az Európai Uniónak éppen az a feladata, hogy ezeknek a támogatásoknak az átláthatóságát biztosítsa. Elég furcsa: amikor egy olyan szerződést kötünk, ami arra vonatkozik, hogy a támogatások átláthatóságát biztosítsák, pont annál a szerződésnél vetődik fel, hogy ott vajon tiltott pártfinanszírozás valósul-e meg vagy sem. Ezért is nagyon fontos, hogy ezeket a szerződéseket felülvizsgáljuk. Igen, vizsgálja felül az Európai Unió, és amennyiben szükséges, Magyarország tegye meg a szükséges lépéseket!