„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

–Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Az esztendő utolsó összecsapásaiból szolidan stilizálva - udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Az atom nem játék!

TÓTH BERTALAN (MSZP): – Miniszter Úr! Ma már megállapítható, hogy a paksi bővítésről kötött Orbán-Putyin-paktum hazugságokra épül, és a paksi bővítést önök csak a Fidesz gazdasági hátországa magánügyének tekintik. Önök hazudtak arról, hogy a paksi bővítés az egyedüli megoldás Magyarország energiaellátására a jövőben. Önök hazudtak, amikor azt mondták, hogy 2009-ben már eldőlt ez a kérdés, hiszen az országgyűlési határozat csak arra adott felhatalmazást, hogy vizsgálják meg ennek lehetőségét. Hazudtak arról, hogy a bővítést előkészítő tanulmányok megvannak, hiszen a mai napig nem látjuk őket. Orbán Viktor itt a parlamentben hazudott, amikor azt mondta, hogy nemzetközi tender kerül kiírásra. Aradszki András államtitkár úr pedig itt a parlamentben szintén hazudott, amikor azt mondta, hogy közbeszerzés lesz, nyílt eljárás lesz, hiszen az önök által beterjesztett törvény szerint erre nem kerül sor. És hazudtak akkor is, amikor azt mondták, hogy az államadósságot nem érinti majd ez a hitelfelvétel, hiszen érinteni fogja. És arról is hazudtak, hogy ezt az áramdíjat nem a magyar embereknek kell megfizetni, holott ha nem is áramdíjban, de adó formájában mindenképpen meg kell fizetniük.

– Miniszter Úr! Az 1966-os szovjet-magyar államközi szerződés alapján a verseny kizárásával megkötött Orbán-Putyin-paktumon alapuló paksi bővítés nemcsak hazugságokra, hanem álláspontunk szerint törvénysértésre is alapul. Az ön által felügyelt MVM Paks II. Zrt. úgy írta alá december 9-én a bővítési projekt három megvalósítási megállapodását, hogy az választottbírósági eljárást köt ki - illetve nem tudjuk, hiszen nem ismerjük ezt a szerződést - vagy nem köt ki, holott maga a nemzetközi szerződés, az Orbán-Putyin-paktum arról szól, hogy választottbírósági eljárást kell kikötni.

– Miniszter Úr! Az az adatmennyiség, amely felmerül ezeknek a megvalósítási megállapodásoknak a végrehajtása során, nemzeti adatvagyonnak minősül, ezért nem vonatkozhat rá választottbírósági eljárás. Ezért azt gondoljuk, hogy ezek a szerződések vagy attól törvénytelenek, hogy sértik az Orbán-Putyin-paktumot, amelyet az Országgyűlés elfogadott, vagy attól törvénysértőek, hogy sértik a magyar nemzeti vagyonról, illetve a választottbíróságról szóló törvényeket, hiszen az önök miniszterelnöke és az önök minisztériuma is folyamatosan azt állította és törvényben rögzítették, hogy választottbíróság magyar vagyon kérdésében nem járhat el. Kérdezem tehát:

– Hogyan írhatott alá az ön tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó gazdasági társaság törvénytelen szerződést?

– Tudott-e arról, hogy törvénybe ütköznek a megvalósítási megállapodások?

– Hogyan akarnak atomerőművet építeni, ha a hatályos jogszabályokat sem tartják be?

– A terveket utólag akarják majd hozzáigazítani a legyártott blokkokhoz?

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Meglehetősen durva hangvételű interpellációval fordult hozzám a képviselő úr, amelyben a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartása iránt kérdez. Azért csodálkozom az Orbán Viktor miniszterelnökre és a kormányra vonatkozó minősítésén, mert tegnap ön találkozott Orbán Viktor miniszterelnök úrral az európai főbizottság ülésén, ahol az európai ügyeket tárgyalták az Európai Tanács előtt. Ha ennyire bátor ön, és ha ennyire sok problémája van a Paksi Atomerőmű bővítésével, kapacitásfenntartásával kapcsolatban, akkor miért nem fordult bizalommal ott szemtől szembe Orbán Viktorhoz, és hazugozta ott le mindenki előtt?

– Képviselő Úr! Gondolom, önnek bátorságot segítőre van szüksége egy ilyen interpellációhoz, hiszen az előbb még Józsa István képviselőtársa, aki néhány milliárdot szakított a Paksi Atomerőműből az elmúlt években, ön mögött ült, hogy megfelelő hátteret és támaszt tudjon biztosítani. Ez az első válaszom arra, hogy a Fidesznek vannak-e anyagi érdekeltségei a Paksi Atomerőmű jelenlegi vagy jövőbeni működésében. Egyelőre az MSZP-s érdekeket látjuk közelről, hiszen Józsa István nem is tagadta, hogy ő maga szakértő, és nagyon örül, hogy cégei megbízást kaptak a Paksi Atomerőműből. Azt nem ígérem, hogy ez a jövőben is így lesz, már csak azért sem, mert szeretném tájékoztatni az Országgyűlést arról, hogy a kormány úgy döntött, hogy a Paks I. Atomerőmű, a jelen pillanatban működő atomerőmű vonatkozásában nemzetközi menedzserek segítségét kéri. Meg fogunk bízni egy nemzetközi fejvadászcéget, annak érdekében, hogy minden transzparens és átlátható legyen. Nyugati menedzserekre fogjuk bízni - lehetőség szerint többségben - a Paksi Atomerőmű I., jelen pillanatban működő részének üzemeltetését, mert úgy ítéljük meg, hogy jó néhány szerződés áttekintésére és a működési költségek csökkentésére van szükség.

– A másik megjegyzésem az, képviselő úr: elfelejti, hogy egy ilyen atomerőművi beruházás, kapacitásfenntartás a nemzetközi atomerőművi szabályoknak, atomszabályoknak a teljes betartása és a nemzetközi szervezetek kontrollja mellett zajlik. A magyar kormány lényegében az elmúlt évtizedekben kötött atomenergetikai megállapodások és nemzetközi szerződések következtében semmit önállóan nem tehet. Először is, január 14-én Putyin elnök és Orbán Viktor megállapodásához az Európai Bizottság a notifikációs eljárást követően hozzájárult írásban. Ennek az írásos dokumentumnak a birtokában írta alá a nemzetközi megállapodást Orbán Viktor.

– Képviselő Úr! Önök titkokról beszélnek, miközben két törvényt is elfogadott az Országgyűlés a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásával kapcsolatban. Ez lassan már nevetséges, le van írva a törvényben minden. Ha ön a 2014. évi II. törvényt méltóztatott volna elolvasni - tudom, hogy év végén fáradtabb, de azért mégiscsak el kellett volna olvasni a törvényt -, abban benne van, hogy ez az ügy hogyan kerülhet, milyen esetekben és milyen feltételek mellett választottbírósági eljárás alá. Másrészről az Európai Bizottsággal folyamatos konzultációban vagyunk. Az Euratomnak kell a hozzájárulása a jövőben az üzemanyag-beszerzéshez, tehát a szerződés az Euratom aláírásával válik hatályossá, másrészről az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága is folyamatosan egyeztet a magyar kormánnyal, zajlik a notifikáció. Megnyugtathatom, képviselő úr: a beruházás megvalósítása szempontjából - amely beruházás kétségtelenül a magyar gazdasági növekedés egyik fontos pillére lesz a következő tíz esztendőben, hiszen 12,5 milliárd euró elköltéséről van szó Magyarországon -, ennek a beruházásnak minden euróját nyílt közbeszerzési eljárás keretében kell elköltenünk az Európai Bizottság hatályos döntése és az Európai Unió jogszabályai alapján.

– Erre azt mondani, hogy törvénytelen, erre azt mondani, hogy titkos eljárás lenne, az egy rosszhiszemű dolog az önök részéről, akik ennek a beruházásnak az előkészítését elkezdték. Kétségtelen, hogy az előkészítő dokumentumokban a Miniszterelnökség irattárában benne van, hogy önök tárgyaltak az amerikaiakkal is, és tárgyaltak a franciákkal is; ehhez képest az oroszok adták a legkedvezőbb ajánlatot, és ezért döntött így a magyar kormány.

+

TÓTH BERTALAN: – Miniszter Úr! A tegnap egy zárt ülés volt, abszolút nem a Paksi Atomerőmű volt a téma, de azért ott is elmondtam Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, hogy az MSZP minden olyan kérdésben nyitott a párbeszédre, ami a magyar nemzet és Magyarország érdekeit érinti, de soha nem lesz nyitott, ha csak és kizárólag a kormánypárt érdekei lesznek terítéken.

– Szeretném még elmondani azt is, hogy ön hivatkozott a képviselőtársamra, bár tudomásom szerint ő nem vásárolt a gyermekének 70 milliós lakást. És amit ön elmondott a nyilvánosságról és a nyitottságról, azt sem tudom elfogadni, hiszen a megvalósítási megállapodások titkosak. Ezek önök szerint nem tartoznak a nyilvánosságra, mi viszont csak akkor tudjuk tisztázni azt a kérdést, hogy törvénytelenek-e a megállapodások vagy sem, ha önök ezt nyilvánosságra hozzák. Tegyék meg!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 102 igen szavazattal, 20 nem ellenében, 8 tartózkodás kíséretében a miniszteri választ elfogadta.

Dilettantizmus vagy szándékos dezinformáció: miért torzít a KNBSZ?

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): – Miniszter Úr! Az Országgyűlés Külügyi bizottságának tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól az ukrán válság fejleményeivel kapcsolatosan. Egy november 24-én kelt jelentésében a KNBSZ a Washington Postban Sauli Niinistö finn államelnökkel készült interjú kapcsán a következőt írja: „A finn államfő elmondta, hogy az ukrajnai orosz beavatkozás figyelmeztetés országa számára, és az orosz agresszió megakadályozásának egyik lehetősége Finnország esetleges NATO-csatlakozása. Niinistö az utóbbi hónapokban elkövetett orosz légtérsértésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a finn légierő megfelelő reagálásával és a készenléti repülőgépek bevetésével megfelelő választ adtak az orosz provokációra, hogy elejét vegyék a további légtérsértéseknek.” A jelentés tehát úgy állítja be, mintha a finn elnök párhuzamot vonna Ukrajna és Finnország helyzete között, és a vélt orosz agresszió és provokáció ellen harcias fellépést sürgetne, és Ukrajna példáján okulva a NATO-tagságban látná hazájának egyedüli védelmi garanciáját.

– Miniszter Úr! Elolvastuk a hivatkozott interjút a Washington Postban, ám abban nyomát sem láttuk annak, mint amit a KNBSZ a finn államelnök szájába adott. Az egész interjú szövegében az „orosz agresszió” kifejezés még meg sem jelenik; a „provokáció” szó pedig kizárólag az újságíró felvezető kérdésében. Niinistö az utóbbi hetek orosz légtérsértéseivel kapcsolatban kizárólag annyit jegyzett meg, hogy Oroszország minden lépését követik, észreveszik, jegyzik, és nagyon óvatosan átgondolják, hogy valóban mit is jelenthetnek. Finnország emellett folyamatosan növeli a hadi kiadásait, gondoskodik saját védelméről, és folyamatosan egyezteti a lépéseit nyugati szövetségeseivel. Ami pedig a semleges Finnország NATO-tagságát és az abból fakadó védelmi garanciákat illeti,  Niinistö határozottan leszögezi: bár a NATO-tagság Finnország számára húsz évvel ezelőtt dilemma tárgyát képezte, ez ma nem lehet időszerű kérdés, a finn NATO-tagság ma kétségkívül ártana Oroszország és Finnország kapcsolatának, és bár elméleti síkon a NATO-tagság egy lehetőség, az kizárólag az ország egyensúly-politikája szempontjából értékelhető.

– Miniszter Úr! Önök vagy teljesen értékelhetetlen munkát végeznek akkor, amikor a nyugati szövetségesek dezinformálására is sok energiát fordító partnerszolgálatok jelentéseit kritikátlanul és ellenőrzés nélkül átveszik, vagy pedig - és ez a súlyosabbik lehetőség - szándékosan dezinformálják az Országgyűlés képviselőit az ukrajnai válsághoz kapcsolódó események ügyében, és ennek során még külföldi vezetők nyilatkozatainak manipulálásától sem riadnak vissza. Kérem, tájékoztasson,

– Mi áll a szakszolgálat durva hamisítása mögött?

– Mit kívánnak tenni a képviselők hiteles tájékoztatásának, illetve a dezinformációk kivédésének érdekében?

+

HENDE CSABA, honvédelmi miniszter: – Képviselő Úr! Az ön interpellációjának már a címét is kénytelen vagyok visszautasítani, és azt kérem, hogy a jövőben forduljon a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál dolgozó honvédek, tisztek és altisztek felé nagyobb tisztelettel.

– Képviselő Úr! A KNBSZ havi rendszerességgel - általában zárt üléseken - tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságait minden olyan ügyben, amely a hatáskörébe tartozik. Ez is mutatja, hogy a katonai titkosszolgálat mindenben támogatja az önök, így személyesen az ön munkáját is. Ugyanezt a célt szolgálja az interpellációjában hivatkozott jelentés is, amit egyébként roppant szűk körnek, mindösszesen 6, azaz hat országgyűlési képviselőnek küldenek meg. Természetesen, amennyiben képviselő úr elégedetlen ezzel a plusz-információforrással, úgy egyetlen szavába kerül, és nem kap több összefoglaló jelentést.

– De térjünk rá a konkrét jelentésre! Mint azzal ön is tökéletesen tisztában van, a hivatkozott jelentés nyílt, bárki által hozzáférhető információkat dolgoz fel. Hogy mindenki számára világos legyen: sajtóhíreket! Erre az anyag bevezető részében még külön fel is hívják minden olvasó figyelmét: Idézem:  „Az orosz-ukrán konfliktusban mindkét fél intenzív információs hadviselést folytat, amelynek keretében az írott és az elektronikus sajtó számos dezinformációt tesz közzé, ezért a nyílt forrású információkat fenntartásokkal szükséges kezelni.”

– Képviselő Úr! Most tessék figyelni! „A megjelenített tartalom nem tükrözi a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatalos álláspontját.” Ami pedig a tartalmat illeti: a jelentés készítői a Washington Post „Finnország sérülékenynek érzi magát az orosz provokációk közepette” című cikkét, tehát egy cikket, továbbá egy, szintén a Washington Post által készített interjút és az erről szóló MTI-tudósítást foglalta össze. Tehát három különböző forrás három mondatban, amely mondatok mind általában, mind pedig egyes elemeikben megfelelnek a hivatkozott médiumokban megjelent hírek tartalmának. Ön egyedül az interjút olvasta el, így könnyen jutott téves következtetésre. El kellett volna olvasni a másik két anyagot is, képviselő úr.

– Foglaljuk tehát össze, képviselő úr! A november 24-i jelentés tehát helyesen képezte le a történteket és a megjelenteket. Ön egy szűk körben terjesztett anyagra hivatkozik az Országgyűlés nyilvánossága előtt, amely anyagban külön jelzik az ön számára, hogy az információkat fenntartásokkal kezelje, és amely jelentés mellesleg nem is tükrözi a készítő hivatalos álláspontját. És ön ezek után itt betámadja a katonai titkosszolgálatot.  Akkor most hogy is van ez, tisztelt képviselő úr? Ki is dezinformálja itt a nyilvánosságot? Egész véletlenül nem ön teszi ezt? És ezt vajon kinek az érdekében teszi? Egyébként áldott karácsonyt és boldog új évet kívánok önnek!

+

GYÖNGYÖSI MÁRTON: – Sajnos nem tudom miniszter úrnak a drámaira sikeredett válaszát elfogadni, hiszen ha valaki olvassa ezeket a jelentéseket, akkor kénytelen lesz megállapítani, hogy egyáltalán nem egy elszigetelt jelenségről van szó, hanem szinte minden alkalommal, amikor megkapjuk ezeket a jelentéseket, akkor csúsztatásokat és dezinformációt találunk benne. Az sem mentesíti a készítőit, hogy odaírják, esetleg dezinformáció céljából készültek ezek a jelentések. Ezek nem egyszeriek, hanem tendenciózusak. És valóban létezik többféle publicisztika, amire hivatkozik ez a jelentés, ugyanakkor ezek mégis össze vannak ollózva.

– Miniszter Úr! Három dolgot tehet! Bocsánatot kérhet a képviselőktől és a döntéshozóktól, akiket félrevezetnek ezekkel. Bocsánatot kérhet a finn államelnöktől vagy a nagykövetségtől, mert ez diplomáciai botránynak is minősül. És bocsánatot kérhet a KNBSZ munkatársaitól is, akik eszközül szolgálnak az önök politikai céljai alatt, és eszközök az önök politikai kezében.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 102 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében a miniszteri választ elfogadta.

Hogyan segíti a kormányzat a rászorulókat és a hajléktalanokat a téli időszakban, illetve milyen hosszú távú tervei vannak a területet érintően?

VEJKEY IMRE (KDNP): – Államtitkár Úr! A tél ez évben is beköszöntött, és a hideg ismét fokozott veszélyt jelent az utcán élő hajléktalan honfitársaink számára. Ennek a fokozott veszélynek a minimalizálása mindig is nagy kihívást jelentett a mindenkori magyar kormány számára. A teljes lakosságot érintő rezsicsökkentésen felül a 2014. év telén is komoly segítséget nyújt a hajléktalanok és a szociálisan rászorulók számára. A megelőző időszak hajléktalanügyeket érintő intézkedéscsomagjait, mint például a „Fűtött utca” programot, a Lélek-programot vagy a „Vissza az utcáról” programot az idei évtől egy, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló operatív program is kiegészíti.

– A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban megvalósuló, rászoruló személyeket támogató operatív programban külön fejezet foglalkozik a hajléktalan sorsra jutottak helyzetének javításával, illetve létszámuk csökkentésével. A program nemcsak az akut helyzet azonnali orvoslására fókuszál, hanem a helyzet hosszabb távú konszolidációját is célul tűzte maga elé. A magyar állam a 2012. évben megkezdett és mind a mai napig tartó rezsicsökkentés mellett kilakoltatási moratórium meghosszabbításával is az elesett embertársainkon kíván segíteni, ugyanúgy, ahogy a szociális tüzelőprogrammal, szintúgy, ami a téli fűtőanyag biztosítását teszi lehetővé a rászorulók számára. Jelentős könnyebbséget jelent a szociális ellátásban részt vevő szolgáltatások eszközparkjának fejlesztése is, amellyel hatékonyabban és pontosabban tudják ellátni feladataikat. Mindezek alapján kérdezem:

– Hogyan készül a kormány a tél beköszöntével a hajléktalan emberek védelmére?

– Milyen lehetőséget kínál számukra a hideg ellen?

– Mit tartalmaz a rászoruló személyeket támogató operatív program?

+

CZIBERE KÁROLY, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a hajléktalanság elleni küzdelem minden egyes eszközével élnünk kell. Így fontos, hogy hangsúlyt kapjon egyrészt a bevezető utak, a hajléktalanná válás kezelése, a prevenció, a megelőzés, a hajléktalan emberek ellátása, és fontos a kivezető utak folyamatos keresése is. A kormány politikája mind a három kérdésre különös hangsúlyt helyez. Az ellátással kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy országosan és éves szinten közel tízezer szálláshely áll rendelkezésre. Ez döntően két ellátási formát jelent: éjjeli menedékhelyet és az átmeneti szállót. Ebből több mint 5 ezer férőhely Budapesten található. Ezenkívül fontos megemlítenünk a téli időszak ellátásában azt a mintegy többlet 1500 szállást nyújtó férőhelyet, amely rendelkezésre áll. Ezenfelül további 7 ezer férőhelyes kapacitást jelentenek a nappali melegedők, ez Budapesten több mint 3800 férőhelyet jelent.

– Képviselő Úr! A hajléktalan emberek ellátása az egész éves működést biztosító normatív finanszírozású férőhelyeken történik, ez 8,2 milliárd forint egy évben. Ehhez a téli megnövekedett igénybevétel érdekében kiegészítő források társulnak: csaknem 400 millió forint ebben az évben. Ez nem normatív úton, hanem pályázati úton jut a szolgáltatókhoz. Nagyon fontos fejlemény ebben az évben, hogy igyekeztünk minden korábbinál hamarabb kiírni ezt a pályázatot, ezért a hajléktalanellátó szervezetek minden korábbinál hamarabb jutottak ehhez a forráshoz, valóban fel tudtak készülni a télre, valóban semmi sem fenyegette a téli krízisidőszak megnövekedett feladataira való felkészülést. Ezt a következő évben is így fogjuk tenni.

– A hideg időszakban közterületen éjszakázó hajléktalan emberek helyzete, ellátási szükségletei jól példázzák, hogy az egy interszektoriális, interprofesszionális jellegű segítő munka. Itt az egészségügyi, szociális szektornak együtt kell beavatkoznia. Azt a fajta interprofesszionális jelleget a jövőben is fokozni fogjuk. Ennek egy fontos megjelenési formája a diszpécserszolgálatok működése, amelyek napi 24 órában fogadják a jelzéseket. Fontos további elem a krízisautók működése is. Fontos tehát a hajléktalanság visszaszorítása, ami nemcsak az utcán élő hajléktalanokat érinti, hanem érinti az idős, magányos embereket is. Ezért fontos felhívni az önkormányzatok, a helyi közösségek figyelmét arra, hogy ilyenkor fokozottan figyeljék a saját közösségeikben a magányos és idős embereket, működjenek azok a jelzőrendszerek, amelyek az elesett embereket segíteni tudják.

+

VEJKEY IMRE: – Államtitkár Úr! Válaszából nyilvánvalóvá vált egyrészről az, hogy a beköszöntött téli időszakban a kormány minden eddiginél több intézkedéscsomaggal kívánja segíteni a hajléktalan rászorulókat, több mint 9 milliárd forintot fordítva a hajléktalanok ellátására. Továbbá nyilvánvalóvá vált az is, hogy a kormány fokozottan figyel a hajléktalanokon kívül a támasz nélkül magukra maradt emberekre. A válaszát köszönettel elfogadom!

Mi kell ahhoz, hogy a kormány is rájöjjön, hogy Oroszország megbízhatatlan partner?.

SZÉL BERNADETT (LMP): – Miniszter Úr! Amikor azt kérdezzük a kormánytól, hogy ugyan miért jó az, hogy minket ezer szálon a putyini Oroszországhoz kötnek, önök rendszeresen azt mondják, hogy Oroszország megbízható partner. Én kíváncsi vagyok arra, hogy azok után, hogy a putyini Oroszország önöket alaposan átejtette a Déli Áramlattal kapcsolatban, hogyan gondolkodnak erről a kérdésről, és egyáltalán milyen módon kívánnak változtatni a stratégiáikon a közeljövőben. Én igazából tényleg már csak annak örülök, hogy a magyar devizatartalék egy részét nem rubelben helyezték el, mint ahogy tavaly szó volt róla, mert azt gondolom, az önök teljes elköteleződése a putyini Oroszország irányába már kezd veszélyessé válni Magyarország számára.Többször céloztak arra, hogy azért kell Oroszországgal ilyen mértékben összeborulni, mert a biztonságos és hosszú távú gázellátás számunkra a legfontosabb, és hogy ezt majd az oroszok fogják garantálni.

– Miniszter Úr! Nézzük meg, pillanatnyilag hogy áll ez az ügy! Ez az ügy pillanatnyilag úgy áll, hogy Oroszország közölte: Ukrajnán keresztül nem szeretne gázt szállítani nagyjából semerre. Most akkor Törökországhoz vagy Görögországhoz forduljunk, vagy az azeri gázzal kezdjünk valamit?  Talán azt gondolják, hogy majd szamárháton fog onnan érkezni? Tudom, hogy önök nagyon szerették volna a Déli Áramlatot, én viszont azt kérdezem: nem lett volna-e jobb ezt az országot elkezdeni leszigetelni? Egyébként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vélekedése szerint is körülbelül az energiafogyasztásunk felét meg lehetne azzal spórolni, ha Magyarország rendesen el lenne szigetelve. Ehhez képest önöknek valami miatt megéri orosz gázzal fűteni a magyar utcákat. Nem tudom, kinek nagy üzlet ez, de hogy nekünk nem, az biztos.

– Ráadásul ott vannak a stratégiai gáztározóink! Ezek azért kerültek magyar állami kézbe, hogy számunkra a nyugodt, meleg telet tudják biztosítani. Ehelyett azt látjuk, hogy bérben tárolják ott az orosz gázt. Ezt mégis hogy gondolják? És ami külön fájó: önök még a legalapvetőbb gesztusoknak a megadására se figyelnek!  Nem is olyan rég, amikor a krízishelyzetről volt szó, a térség kormányainak a képviselői tanácskoztak az Unióban, Magyarország egy felhatalmazás nélküli minisztert küldött erre a tanácskozásra, ezzel is gyakorlatilag az oroszok malmára hajtva a vizet. Bezzeg, amikor a paksi bővítésről van szó, akkor nagyon figyelnek arra, hogy meglegyen a kellő felhatalmazás; hogy idézzem önöket: éjt nappallá téve dolgozzanak olyan szerződéseken, amelyeket majd jó alaposan titkosítanak, hogy még az unokáim se tudják meg azt, hogy pontosan mire költik az adófizetők pénzét. A miniszterelnök úr néhány napja azt mondta, hogy a Nabucco és most a Déli Áramlat elbukása után majd most új tervet kell kidolgozni az energiabiztonság érdekében. Kérdezem:

– Nem késő elkezdeni azon gondolkodni, hogy mi az alternatíva számunkra?

 – Önök tényleg csak most jöttek rá, hogy a putyini Oroszország nem egy megbízható gazdasági partner, és nem egy megbízható partner úgy általában?

– Azt is tudják már, mit tesznek, ha a paksi bővítésnek befellegzik?

– Vagy majd ebben a helyzetben is nekiállnak egy új stratégiát kidolgozni?

– Mikor kezdenek el végre uniós vezetőkként viselkedni?

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselő Úr! A kormány legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzése, hogy most és a következő évtizedekben Magyarország függetlensége garantálásra kerüljön. Mi úgy gondoljuk, hogy a XXI. század első évtizedének legnagyobb magyar kihívása az, hogy az ország hogyan tudja a szuverenitását és a függetlenségét megőrizni akár Oroszországgal szemben, akár a Kelettel szemben, akár a Nyugattal szemben, akár az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.

Az ország nem eladó, sem az oroszoknak, sem az Amerikai Egyesült Államoknak - ez az alaptézise a magyar külpolitikának!

– Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az az ön által nem túlzottan kimunkált interpelláció, hogy vajon az energiabiztonságnak van-e szerepe az ország függetlenségében. Igen, van. Magyarország európai uniós tagként viselkedik. Az elmúlt tíz esztendőben az Európai Unió azonban nem segített semmit sem Magyarországnak abban, hogy gázfüggetlensége megvalósuljon, és ne csak az ukrán vezetéken keresztül lehessen Magyarországra gázt szállítani. Az Európai Unió nem hozta létre a Nabuccót, és megakadályozta a Déli Áramlatot. Nem Magyarország vagy Oroszország akadályozta meg a Déli Áramlatot, nem is Szerbia, nem is Bulgária, nem is a részt vevő országok, hanem az Európai Bizottság.  Súlyos felelősség terheli, hogy Magyarország gázszállítás szempontjából ki van szolgáltatva egy ukrán vezetéknek, amely jelen pillanatban egy háborús övezetben található, mint ahogy az Amerikai Egyesült Államok sem tett semmit sem annak érdekében, hogy Közép-Európa, nemcsak Magyarország, hanem más országok is gázellátás szempontjából képesek legyenek a források beszerzését megosztani és több alternatív forrást felhasználni.

– Ezzel szemben mit tett a kormány? Először is megkíséreltük függetleníteni magunkat az ukrán gázvezetéktől. Ez a kísérlet a Déli Áramlatot illetően nem sikerült, de Magyarország először a Nabucco-projektben volt benne, amit szintén a nyugatiak akadályoztak meg. Szeretném megjegyezni, hogy ezzel párhuzamosan Németország gondoskodott arról, hogy kiépítsen egy északi vezetéket, és magát gázzal lássa el. Itt hagyták Közép-Európát, kiszolgáltatva, történelmében már nem először, ezért a nyugati hatalmakat meggyőződésem szerint súlyos felelősség terheli. Örülnék, ha az önök európai parlamenti kapcsolatai ezt számon kérnék Brüsszelben. Kérem, segítsenek a hazájuknak azzal, hogy felemelik a hangjukat nemcsak Budapesten, hanem Brüsszelben is.

– Képviselő Úr!  Magyarország, az ön állításával szemben, „ azért” sokat tett az ország energiafüggetlenségéért. Támogatta az észak-déli áramlat megvalósítását, létrehozta a szlovák-magyar gázvezetéket, létrehozta a szlovák-román gázvezetéket, és létrehozta a magyar-horvát gázvezetéket. Szeretném elmondani, hogy a magyar-horvát és a magyar-román gázvezeték esetében az Európai Bizottság semmit nem tett annak érdekében, hogy Romániából és Horvátországból is gáz jöhessen Magyarországra. Románia és Horvátország szakszerűen elszabotálja a vezetékek, a kiépített hálózatok kétirányúsítását. Nekünk Brüsszel semmilyen segítséget nem adott, csak kritizált bennünket.

– Azzal kapcsolatban pedig, hogy az oroszok Magyarországon gázt tárolnak, vajon kinek tárolják ezt a gázt Magyarországon? Természetesen Magyarországnak tárolják a gázt Magyarországon, amiben lehetőség szerint nem kell költségvetési forrást tartanunk. De, Magyarország arra is képes, hogy adott esetben Szerbiának is segítséget nyújtson, hiszen Magyarországról látható el egyedül Szerbia.

– Képviselő Úr! Amennyiben gázvásárlásról van szó, fontos megjegyzést tennék: mi attól veszünk gázt, aki a legjobb áron szolgáltatja, és aki el tudja hozni az országba. Mindegy, hogy orosz vagy amerikai!

+

SZÉL BERNADETT: – Miniszter Úr! Hát, én azt gondolom, hogy viszonylag olcsón megúsztam, biztos azért, mert karácsony van. Legutóbb, amikor beszélgettünk, akkor nem tudta eldönteni, hogy CIA-ügynök vagy KGB-ügynök vagyok. Ahhoz képest most egész kulturáltan bírt válaszolni. Nézze! Van valami, amiben egyetértünk: abban hogy a szuverenitás és a függetlenség a legfontosabb. Amiben viszont nem értünk egyet, az az, hogy ezt hogyan kell elérni.

– Miniszter Úr! Amíg ilyen mértékű korrupció van az országban, addig Magyarország nem fogja tudni megvédeni magát a nemzetközi porondon. Az országot leszigetelni kell és nem elszigetelni! Azt gondolom, hogy nem az Európai Unióra kell mutogatni, miután a második ciklusukat töltik most már kétharmaddal. Az Unió tiltotta meg önnek, hogy szélerőműveket építsen. Az Unió tiltotta meg önnek, hogy leszigetelje ezt az országot. Nem az Unió hajszolta bele önöket a paksi projektbe, és az Unió mondta, hogy vegyenek fel Putyintól hitelt, amit soha nem fogunk tudni kifizetni!

+

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont 117 igen szavazattal, 18 nem ellenében , tartózkodások nélkül a miniszteri választ elfogadta.

Mennyi pénzt takarítanak meg a magyar családok karácsony előtt a rezsicsökkentésnek köszönhetően?

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): – Államtitkár Úr! Az elmúlt évek során a polgári kormány egyértelművé tette, hogy döntései és intézkedései rendre a magyar családokat kívánják támogatni. A számos pozitív intézkedés közül az egyik legjelentősebbet, a rezsicsökkentések politikáját szeretném kiemelni. 2010-ig azt tapasztalhatták a magyar fogyasztók, hogy a szocialista-szabad demokrata kormányok velük fizettették ki Európa második legmagasabb villamosenergia-árát és legmagasabb lakossági gázárát. A sorozatos áremeléseknek köszönhetően 2010-ig a külföldi állami tulajdonban lévő anyacégek közel 1100 milliárd forint extraprofitot vittek ki a magyar családok zsebéből. A második Orbán-kormány 2012 őszén meghirdetett rezsicsökkentési programja azonban jelentős mértékben csökkentette a lakossági fogyasztókra rakódó rezsiterheket. 2013 januárjától kezdve több alkalommal összesen kilenc közszolgáltatás ára csökkent jelentős mértékben. A lakossági gázárak közel harmadával, a villamos energia több mint negyedével, a távhőszolgáltatás díja pedig több mint 23 százalékkal csökkent. Ezen kívül minimum 10 százalékos csökkentés volt tapasztalható a hulladékszállítás, a kéményseprés, az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízszippantás, a palackos gáz és a csatornaszolgáltatás díjaiban is.

– Államtitkár Úr! Mára bátran kijelenthetjük, hogy míg néhány évvel ezelőtt a magyar fogyasztókat sújtotta Európa legdrágább gáz- és villamosenergia-díja, addig 2014 őszén a magyar családok fizetik egész Európában a második legalacsonyabb gáz- és áramdíjakat. A rezsicsökkentések politikájának megvédése, illetve teljes összefogás nélkül nem tudtunk volna ebben jelentős eredményeket elérni. A magyar családok nem csupán 2,5 millió aláírással, hanem 2014-ben három alkalommal is hitet tettek a rezsicsökkentés politikája mellett. A kormány és a Fidesz-KDNP továbbra is kiáll a magyar családok biztonsága mellett, és folytatni kívánja 2015-ben is a rezsicsökkentés politikáját.

– Államtitkár Úr! Az elmúlt időszak sorozatos rezsicsökkentésének köszönhetően, ezt gazdasági mutatóink is alátámasztják, jelentős megtakarítás maradt a magyar fogyasztóknál. Mindezekre tekintettel kérdezem:

– Mekkora megtakarítást jelentenek a fogyasztók számára így karácsony előtt a rezsicsökkentéssel kapcsolatos döntések?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kormány minden ember számára érezhető módon segített azzal, hogy a villany, a gáz és a távhő lakossági fogyasztói árát egységesen, sávhatárok nélkül, több lépcsőben csökkentette. Az intézkedés szükségességét indokolta, hogy a családoknak a régióban - és az Európai Unió átlagában is - kiemelkedően magas rezsiköltséget kellett megfizetniük.

– Az Európai Bizottság által 2012-ben készített átfogó energiapiaci elemzés megállapította, hogy vásárlóerő-paritáson mérve 27 tagállam közül Magyarország lakossági fogyasztói fizették a második legmagasabb földgáz- és villamosenergia-árat 2011 második felében. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a helyzetet alapvetően megváltoztatja, és a lakossági fogyasztókra nehezedő terheket jelentősen csökkentve, a háztartások energiaárának szintjét európai összehasonlításban is jelentősen javítja. Ezt a célt sikerült elérnünk.

Egy átlagos lakossági fogyasztó számára a végfelhasználói árak csökkenése a földgáz esetében megközelítőleg 55 ezer forint, a villamos energia esetében pedig 30 ezer forint megtakarítást eredményez évente. A családok a kormány rezsicsökkentési intézkedéseinek köszönhetően csak ezen a két területen évi 85 ezer forintos megtakarítást érhetnek el. A távhőfogyasztók megtakarítása a településenként eltérő távhőárak miatt különböző, ugyanakkor annak mértéke nagyságrendjét tekintve megegyezik a földgázfogyasztók megtakarításával. Az említetteken túl 2013. július 1-jével a víz- és csatornaszolgáltatás, a hulladékszállítás, a kéményseprés, valamint a PB-gáz díjait is csökkentettük. Ennek köszönhetően egy átlagos fogyasztó éves megtakarítása eléri a 100 ezer forintot. A rezsicsökkentésen túl a földgázár-szabályozás 2010 decemberében megvalósított átalakításának köszönhetően további 100 ezer forintos éves megtakarítás jelentkezett egy átlagos fogyasztónál 2010 elejéhez mérten.

– A kormány intézkedéseinek köszönhetően a fogyasztók az elmúlt években több mint ezermilliárd forintot takaríthattak meg. A rezsicsökkentés eredményeképpen a magyar háztartások által fizetett energiaárak szintje európai összehasonlításban is jelentősen javult. A Magyar Energia Hivatal által közzétett statisztikai adatok alapján mára az Európai Unió fővárosai közül Budapesten a második legolcsóbb a földgáz és a villamos energia euróban kifejezett átlagára. A rezsicsökkentésnek a korábban felhalmozott hátralékok alakulására is kedvező hatása volt. A lakosság 30 napon túli összes kintlévősége 95 milliárd forintról 75 milliárd forint alá, mintegy 26 százalékkal csökkent. A 30 napot meghaladó hátralékkal rendelkező villamosenergia-fogyasztók száma 837 ezerről 540 ezerre, a földgázfogyasztóké 548 ezerről 338 ezerre, a távhőfogyasztóké pedig 162 ezerről 126 ezerre csökkent. Úgy gondolom, ezek a számok karácsony előtt különösen meggyőzőek a magyar társadalom és az önök számára.

+

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN: – Államtitkár Úr! Önnek teljes egészében igaza van abban, amikor azt sejteti az adatokkal, hogy ugyan a szegénységet nem sikerült megoldani, de a rezsicsökkentésnek leginkább a legelesettebbeken, a szociálisan hátrányos helyzetben élőkön sikerült segíteni. Mindezt hogyan? Gyakorlatilag 0 százalék közeli infláció van az országban másfél éve. Ez reáljövedelem-növekedést hozott a családok számára, több a szabadon elkölthető pénz. Azt gondolom: ez önmagáért beszél, hiszen ez megmutatja a családok biztonságérzetének növekedését, illetve azt a lehetőséget, amit évek óta eddig nem tudtak kihasználni. Köszönöm a válaszát, természetesen elfogadom!