Interpellációk: nem csak propaganda!

Meddig falaznak a Századvégnek? Meddig kell még az út szélén várni? Miért akarja megsemmisíteni a kormány az állami természetvédelmet? A babakötvényre vonatkozó új szabályozás ösztönzi-e a szülőket a gyermekük jövőjéről való gondoskodásra?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbb, október végi szónoklataikból szolidan stilizálva- udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Meddig falaznak a Századvégnek?

TÓTH BERTALAN (MSZP): – Miniszter Úr! Ugye emlékszik: két héttel ezelőtt megvádolt minket, hogy amerikai érdekeket képviselünk, és meggyanúsított vele, hogy több százezer kormánytisztviselőt vádoltunk meg azzal, hogy szerepelnek azon a listán, amit az Egyesült Államok állított össze. Mint utólag kiderült, Vida Ildikó és a NAV vezető tisztségviselői rajta vannak ezen a listán, tehát a feltételezésünk, a gyanúnk megalapozott volt. Azok a személyek vannak ezen a listán, akikről az Egyesült Államok szerint hiteles információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak.

– Miniszter Úr! A Hazai sajtóhírek nemcsak a NAV-ot és a hozzá köthető személyeket emelték ki, hanem a Századvéghez köthető vezető személyeket is. Sem Heim Péter, sem G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója sem cáfolta, hogy a cég egyes tulajdonosai rajta lennének azon a listán, amit az Egyesült Államok állított össze.

– Miniszter Úr! Tudja, ez az a Századvég, amely 2010 óta 4 milliárd forintos állami megrendelést kapott, amely 1,4 milliárd forintos közbeszerzést nyert most el, és mint kiderült, a kormány kapcsolattartója korábban a Századvégnél dolgozott. Ez az a Századvég, amely naponta 10 millió forintot költ el olyan tanácsok megfogalmazására, ami a kormányzat tisztségviselőinek feladata. És ez az a Századvég, amit a volt kutatási igazgatója, Mellár Tamás pécsi professzor egy interjúban pénzmosodának nevezett, mivel állítása szerint tanácsadói érdemi munka nélkül markolnak fel pénzt a minisztériumi megrendelések után. Állításai, azt gondoljuk, nem nélkülöznek minden alapot, és azok a személyek, akik a Századvéghez köthetők, nem cáfolták ezeket az állításokat. A kialakult helyzetben így joggal kérdezem:

– Van-e alapja a kitiltási botránnyal összefüggésben a Századvéghez köthető személyek érintettségének?

– Van-e alapja a pénzmosodás vádnak?

– Megfelelően tudja a Századvég képviselni az Egyesült Államokban a magyar érdekeket, miután a hozzá köthető személyeket -  nem cáfolt sajtóhírek szerint-  korrupciós cselekmények miatt kitiltottak az Egyesült Államokból?

– Tudja-e, milyen cégcsoportoknak fizet a kormány milliárdokat?

– Mikor hozza nyilvánosságra a Századvégtől rendelt tanulmányokat, koncepciókat, hogy kiderüljön, valódi munka folyt-e, vagy csak a miniszterelnöki tanácsadók kifizetőhelye-e a Századvég?

Meddig falaz még  a Századvégnek?

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselő Úr! Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy tájékoztassam az Országgyűlést, hogy az elmúlt években a kormány milyen típusú szakértői munkát vett igénybe, amely összefüggésbe hozható a feltett kérdéssel. 2010 előtt a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején a közvélemény-kutatás 2 milliárd 436 millió forint, stratégiai és szakpolitikai tanulmánykészítési feladatok 10 milliárd 276 millió forint, kommunikációs tanácsadás 4 milliárd 153 millió forint; közel 17 milliárd forint volt. Ehhez képest 2010 után nyílt közbeszerzési eljárás keretében kapott a Századvég-csoport közvélemény-kutatásra, stratégiai és szakpolitikai tanulmánykészítési feladatokra és kommunikációs tanácsadásra megbízást. Ezekért a tevékenységekért 2010-14 között összesen 3,9 milliárd forint kifizetésére került sor. A 3,9 milliárd forintért a magyar kormány minisztériumainak 29 500 oldalt tett le az asztalra háttértanulmányként, illetve előzetes kormány-előkészítő anyagként a Századvég-csoport; és körülbelül még háttérszámításokat, elemzéseket és összehasonlító tanulmányokat 20 ezer oldalnyi terjedelemben, összesen tehát 50 ezer oldalnyi terjedelemben. Jelen pillanatban folyamatban van több polgári peres eljárás is, amelyben a polgári perek arra irányulnak és arra vonatkoznak, hogy a kormány hozza ezeket a döntés-előkészítő, döntéstámogató lépéseket, illetve tanulmányokat nyilvánosságra. Szeretném jelezni, hogy a legközelebbi elsőfokú eljárásnak november 20-án lesz vége itt, Budapesten. Várjuk a bíróság ítéletét. Három tanulmányt már becsatoltunk a bíróságnak - mintegy 500 oldal terjedelemben - annak érzékeltetése céljából, hogy ezek valóban döntés-előkészítő adatok.

– Képviselő Úr! Nincs annak törvényes akadálya, hogy a magyar kormány a Századvéggel és a Századvég szakértőivel együttműködjön. Ismétlem: a 17 milliárddal szemben 4 milliárd forintért kapott megbízást a kormány tanácsadó cége, semmiféle törvényes ok nincs, hogy kizárjuk őket a tanácsadói munkából. Egyébként pedig a munkájuknak lett eredménye, hiszen 2014-ben megnyertük a választásokat és kétharmadot kaptunk, az önök munkájának, a 17 milliárd forint elköltésének pedig az lett az eredménye, hogy 2006 és 2010 között csődbe vitték az országot. Ez a Századvég és az önök tanácsadói között a különbség! Ami pedig a politikai megjegyzését illeti: a magyar kormány egyetlenegy magyar állampolgárt sem szolgáltat ki egyetlenegy idegen hatalomnak sem mindaddig, amíg az idegen hatalom nem tudja tételesen bizonyítani a fölhozott vádakat és információkat. Vida Ildikó bement az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére, és szégyen, gyalázat módjára az Amerikai Egyesült Államok semmilyen  hiteles információt nem tudott átadni a NAV működésével kapcsolatban.

+

TÓTH BERTALAN: – Miniszter Úr! Nem értem, hogy mit mond, – tolmácsot szeretnék kérni!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 115 igen szavazattal, 48 nem ellenében, tartózkodások nélkül a miniszteri választ elfogadta.

Meddig kell még az út szélén várni?

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Államtitkár Úr! Miközben az utcán egyre többen gyülekeznek a devizahitel-károsultak, akiknek a helyzetét messze nem sikerült teljeskörűen rendezni, a kormányzat banki elszámoltatásinak nevezett csomagja lényegében annyit takar, hogy 6-8 százalékot visszaad a terhekből, eközben 90-100 százalékkal növekedtek a törlesztőrészletek átlagosan az érintettek esetében. A kettő közötti különbözetről ugyanakkor a kormány nem akart semmit sem mondani.

– Államtitkár Úr! Remélem lesz mondanivalója, hogy a 6-8 százalékos teherkönnyítés hogyan találkozik azzal, hogy a törlesztőrészletek 90-100 százalékkal emelkedtek átlagosan. Hol a különbözet? Ki nyelte le ezt a kölönbözetet, és ha ez a kormányzat rendezési csomagja, ami előttünk van, az azt jelenti-e – mert álláspontom szerint azt jelenti –, hogy legalizálja a mostani kormányzat a rablásnak ezt a különbözeti részét. Ott hagyja az indokolatlanul elvett pénzt azoknál a bankoknál, amelyeket nemhogy nem számoltat el, de háttéralkut kötött velük, paktumot kötött velük. Látható, hogy az úgynevezett elszámoltatásuk 1000 milliárdos nagyságrendű tételt csoportosítana vissza az emberekhez, nagyon kis részét érinti csak az orvul elvitt javaknak. Ha 2010-ben a Jobbik első felszólítására az akkori árfolyamon engedik forintosítani az úgynevezett devizahiteleket, akkor több mint 1000 milliárddal beljebb lettek volna a károsultak, annyival lett volna kedvezőbb az akkor az árfolyam. Tehát amit most önök látszólag adnak, még az sem ér semmit ahhoz képest, ha 2010-ben tisztességes módon és azonnal cselekedtek volna.

– Államtitkár Úr! Most önök azt mondják, hogy aki állítólag 8 millióval tartozik statisztikailag, az ezután csak 7-tel vagy 6-tal fog. De itt nagyon sok olyan emberről van szó, aki már kifizette a tartozását, aki már többszörösen törlesztett azoknak a pénzintézeteknek, amelyeknek önök most jóvá akarják írni az orvul elvett pénzt. Azt akarják mondani, hogy legálisan van és marad náluk. Annak ellenére mondják ezt, hogy maga Orbán Viktor 2010-ben elmondta, hogy igenis, a bankok becsapták az embereket. Annak ellenére mondják ezt, hogy elhangzott még június 30-án is, hogy kedvezményesen lehet majd forintosítani ezeket az hiteleket. És annak ellenére, hogy egy arcátlan kettős mércével a gazdagok kormánya 180 forinton engedte végtörleszteni a jobbmódúakat, a nehezebb sorsúaknak meg idevág egy 250 forint fölötti árfolyamot! Arcátlan kettős mérce ez! Nemcsak szociális érzéketlenségről tanúskodik, de most már azt is állíthatjuk, hogy el sem kívánják önök játszani azt, hogy Magyarországon a nehezebb sorsú embert bármiféle egyenlő mércével mérik a többiekhez képest. Adódik tehát a kérdés:

– Ez lenne a kormányzat rendezése, vagy pedig a megoldás kivívása azokra vár, akiket önöket ott hagytak az út szélén?

+

RÉPÁSSY RÓBERT, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Nagyon köszönöm a kormány nevében, hogy önök eddig megszavazták azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány a devizahitelesek helyzetének segítése, könnyítése érdekében terjesztett az Országgyűlés elé. Emlékszik arra, hogy már 2010-2014 között is több alkalommal foglalkozott az Országgyűlés a devizahitelesek helyzetének könnyítésével. Az egyösszegű végtörlesztés ügye nagyon sok családot érintett, százezrek tudtak élni ezzel a lehetőséggel. Ezt követően az árfolyamgát tekintetében is előrelépett az Országgyűlés. Tehát azoknak, akik beléptek az árfolyamgátba, nem kellett az időközbeni devizaárfolyam-változások terhét elszenvedni.

– Képviselő Úr! Itt volt ön is az Országgyűlésben, amikor az eszközkezelőről döntöttünk, és ön is hallotta, hogy több ezer családnak tudott segíteni az állami eszközkezelő. Most, ebben az új ciklusban, a 2014-gyel kezdődő Országgyűlés munkájában is közösen vettünk részt, amikor megalkottuk a bankok visszafizetési kötelezettségeiről szóló törvényt, amelyben a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenné nyilvánításáról döntött az Országgyűlés. Tehát e tekintetben vissza tudom önt igazolni. Azt mondta, a bankok becsapták az embereket, valóban becsapták, közel 1000 milliárd forinttal rövidítették meg a deviza- és forinthiteleseket. Ezeknek a tisztességtelen szerződési feltételeknek az érvénytelenné nyilvánításáról szólt az Országgyűlés által júniusban elfogadott első devizahiteles törvény.

Ezt követően a bankok elszámoltatásáról hoztunk törvényeket. Ebben a bankok elszámoltatása úgy történik meg, hogy részben a tőketartozása csökken a fogyasztói kölcsönnel érintett személyeknek, részben pedig azok, akik már törlesztették a hitelüket, visszakapnak egy jelentős összeget a bankoktól. Ez körülbelül 1000 milliárd forint, nem kis összeg, amelyet a bankok visszaadnak a családoknak.

– Képviselő Úr! A fair bankokról szóló törvény pedig, amely szintén az Országgyűlés asztalán fekszik, javítani fogja a jövőbeni hitelezésben az adósok helyzetét, számos fogyasztóvédelmi szabályt tartalmaz. Úgy gondolom tehát, hogy a kormány mindent megtett, amit a jogi keretek engedtek, minden olyan lépést meghozott, amellyel nagyon jelentős könnyítéseket értek el már eddig is a devizahitelesek. Kérem, hogy ezeket az eredményeket ne vegye semmibe, ne söpörje le egyetlen kézmozdulattal, hiszen ezeket jórészt közösen szavaztuk meg az Országgyűlésben.

+

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár Úr! Nagyon értékelem az igyekezetét. Próbálja menteni a menthetetlent még azáltal is, hogy a kitérő válasz iskolapéldáját mutatta be. Az önök szociális érzéketlenségét bizonyítja, hogy semmilyen elképzelésük nincs azokkal kapcsolatban, akik már elvesztették az otthonukat, akiknél esetleg a gyámügy szétszakította a családot. Éppen ezért azt kell hogy mondjuk: az utcán fogunk találkozni! A károsultak ítéletet fognak mondani az előző kormányok fölött, akik hagyták elszaporodni ezt az elképesztő hitelállományt, elburjánzani a helyzetet, és önök fölött is, akik ötödik éve halogatják az átfogó megoldást!

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 107 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretébenaz államtitkári választ elfogadta.

Miért akarja megsemmisíteni a kormány az állami természetvédelmet?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! Nem értjük, hogy mit keresnek a zöldhatóságok a kormányhivatalokban, miért a természetvédelmi szakértelem nélküli bürokrácia fogja irányítani a nemzeti parkokat, nem tudjuk, mit keresnek a nemzeti parki védett földek az állami földprogramban. A természetvédelmi törvény szerint a nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, amelynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme. Míg az állami földprogramért felelős államtitkárság feladata az, hogy az állami haszonbérlethez juttatja a családi gazdaságokat, megerősítve a kisvállalkozásokat és gyarapítva az agrárközéposztályt. A mi véleményünk és megítélésünk szerint ennek a két célrendszernek nagyon kevés a közös pontja, a gyakorlatban nagyon kevés tapasztalatot látunk erre. Az eddigi példák inkább azt mutatják, hogy az utóbbival ellentétes az előbbi.

Fel kell tennünk tehát a kérdést:

– A kormány valóban megteszi-e azt a lépést, hogy kihúzza a nemzeti parkok alól a földet, valóban át kívánja-e adni a Nemzeti Földalapba, és ez valóban a korábban látott szabad rablásnak lesz-e az áldozata, vagy van esély arra, hogy ettől eltérő legyen?

+

V. NÉMETH ZSOLT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Magyarországon minden állami tulajdonú földnek, tehát a védett természeti területnek minősülő földnek is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolja a tulajdonosi jogait. Emiatt fogalmilag kizárt egyes földek NFA-hoz helyezése, hiszen minden állami föld eleve ott van. Az NFA mint tulajdonosi joggyakorló szerv dönt az állami földek hasznosításáról. A védett természeti területek egy részét nemzetipark-igazgatósági vagyonkezelésbe adja, amelyre egyébként több törvény kötelezi. Más részüket maga hasznosítja. Ez alapján nehezen érthető, hogy a képviselő úr miért kérdőjelezi meg a nemzeti parki igazgatóságok számára a kormány által biztosított 700 millió forintos földvásárlási forrást, amely törvényben előírt földvásárlási feladatainak végrehajtását szolgálja. Azt sugallja, hogy a nemzetipark-igazgatóságok nem adnak haszonbérbe területeket, és a haszonbérbe adás eleve káros. Holott ön is jól tudja, hogy például a legeltetés a természetvédelmi kezelési tevékenység fontos eleme és a nemzetipark-igazgatósági vagyonkezelésű földek mintegy fele, tehát körülbelül 150 ezer hektár így hasznosul.

– Képviselő Úr! Az NFA a hatályos jogszabályi előírások alapján csak úgy hasznosíthat védett természeti területet és Natura 2000-es területet, ha ahhoz az illetékes nemzeti parki igazgatóság előzetesen megadja a speciális természetvédelmi előírásokat. Ezek betartását az állami földek haszonbérlőinél mind az NFA, mind a nemzetipark-igazgatóság jogosult és köteles is ellenőrizni. Ellentétben az ön állításával, az állami tulajdonú védett területek hasznosítása, haszonbérbe adása során a nemzeti parki igazgatóságok és az NFA szinte azonos szabályrendszer alapján járnak el. Tehát kiemelt szerepet kapnak az állattartó helyi földműves gazdák, akik a kormány programjával összhangban reményeink szerint egyre nagyobb számban tudnak részt venni az állami tulajdonú védett természeti területek szakszerű kezelésében is.

– Képviselő Úr! Határozottan eloszlatom a természetvédelmi őrszolgálat jövőjét illetően megfogalmazott aggodalmát: a természetvédelmi őrszolgálat változatlan jogosítványokkal és feladatkörrel végzi a feladatát. A zöldhatóságok, illetve a nemzeti parki igazgatóságok kormányhivatalba történő integrációjával kapcsolatban döntés még nem született. Annyi történt, mint arról ön is bizonyára értesült, hogy a kormány határozott az Államreform Bizottság felállításáról, és ez a bizottság vizsgálja a kormányhivatali szervezetrendszeren kívül eső területi államigazgatási szervek integrációjának lehetőségét. Végezetül meg kívánom jegyezni: a nemzeti parki igazgatóságok már régóta nem látnak el hatósági feladatokat: alaptevékenységük mellett gazdálkodnak, földműveléssel, állattenyésztéssel és turizmusszervezéssel foglalkoznak.

+

SALLAI R. BENEDEK: – Államtitkár Úr! Először is az interpellációs kérdésben a tulajdonjog gyakorlásáról szót nem ejtettem, elejétől kezdve vagyonkezelésről beszélünk. Ugye, azt azért nem kell elmondanom, hogy valószínűleg az NFA-földprogramban preferált állattartás- és sertéságazat-erősítés nem annyira jó a védett gyepek esetében, mint mondjuk, a juhtartás. És nem mindegy az, hogy mire adják a pontot, tehát az, hogy összességében milyen jellegű struktúrában kapnak pontokat a pályázók, ez ugye, alapvetően fontos lehetőség. Az pedig, hogy ön úgy ítéli meg, hogy bővült a hatásköre a környezetvédelmi államtitkárságának, akkor azt kell megkérdeznem, hogy milyen hatáskörről beszélünk, mert ha összehasonlítjuk a 2010 előtti költségvetési büdzsét, amit a környezetvédelmi ágazat kapott, a mostanival, akkor azt kell látnunk, hogy feleannyi pénzből kell gazdálkodniuk a nemzeti parkoknak és az intézményrendszernek.

+

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 114 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretébenaz államtitkári választ elfogadta.

A babakötvényre vonatkozó új szabályozás ösztönzi-e a szülőket a gyermekük jövőjéről való gondoskodásra?

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): – Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-szövetség számára különösen fontos a gyermekek és a családok támogatása. Amellett, hogy a kormány az elmúlt években számos családbarát intézkedést hozott, megkülönböztetett figyelmet fordított a gyermekek jövőjéről való gondoskodásra, ezért ösztönzi és anyagilag is támogatja a szülőket abban, hogy gyermekük jövőjéről már a születésüktől fogva gondoskodjanak. Jelenleg minden újszülött számára 42 500 forint állami támogatás jut, amit az állam a gyermekek részére jóváír a Kincstár letéti számláján. Ezenfelül a szülőknek 2013. december 1-je óta lehetőségük van az úgynevezett babakötvény vásárlására is, melyhez a Kincstárnál Start-értékpapírszámla nyitása szükséges. A babakötvény 1 forint alapcímletű, változó kamatozású, 19 év futamidejű állampapír, amelyet a magyar állam évente bocsát ki. A Start-értékpapírszámlával rendelkező gyermekek részére a tárgyévben a számlájukra történő befizetés 10 százalékának megfelelő, de maximum 6 ezer forint összegű támogatás is jóváírásra kerül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy nevelésbe vett gyermekek esetén az állami támogatás 20 százalék, maximum 12 ezer forint. Az életkezdési támogatással, saját megtakarításokkal, a babakötvény után járó állami támogatással és kamatokkal együtt az összegyűlt megtakarítást a 18. életévet betöltött gyermek veheti fel, és a jogszabályban meghatározott célokra használhatja fel, többek között tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalásra fordíthatja.

– Államtitkár Úr! Korábban hallani lehetett arról, hogy a szülők túlnyomó többsége nem élt a Start-számlanyitás lehetőségével, a Kincstár által vezetett letéti számla létezéséről gyakran meg is feledkeztek. Ezért is kérdezem:

– Látni-e a Magyar Államkincstár adataiból, hogy a babakötvény 2013-ban bevezetett szabályai eredményesen ösztönözték a szülőket, hogy éljenek az állam által felkínált támogatási lehetőséggel, nyissanak Start-számlát a gyermeküknek, és ezáltal gondoskodjanak gyermekük jövőjének megalapozásáról?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Sajnos, valóban így van, az Európai Unió legtöbb tagállamában, így hazánkban is demográfiai kihívást jelent az alacsony gyermekvállalási hajlandóság és az ebből eredő öregedő társadalom. 2010-ben a kormánynak azzal kellett szembenéznie, hogy 10 százalékkal csökken a születések száma. A Fidesz-KDNP-kormány mindig is elkötelezett volt a családok mellett, a családok támogatása iránt. Olyan intézkedéseket és olyan döntéseket hozott, amelyek a családokat általában is támogatják. Az egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény rendszerének a megerősítése 240 milliárd forintot hozott a családoknak az elmúlt évben. Július 1-jétől, 700 ezer forinttól 1 millió 170 ezer forintig lehet majd igénybe venni a gyermekes családoknak lakásépítésre, -bővítésre egy újabb állami támogatási lehetőséget.

– Képviselő Úr! A Kincstár mintegy 600 ezer Start letéti számlát hozott létre, várva a befizetéseket. A kedvezmény ma már valóban népszerűbb, és a befizetések felgyorsultak: mintegy 52 ezer értékpapírszámlát vezet most már a Magyar Államkincstár, 7,9 milliárd forint van rajta elhelyezve. Úgy gondoljuk, hogy a családok figyelmét fel kell hívni erre a lehetőségre, mert ahogy képviselő úr is elmondta, sokan nem is tudnak erről a lehetőségről.  Folyamatosan népszerűsíteni kell, a családot alapítókat, a gyermeket vállalókat rávezetni arra, hogy egy ilyen lehetőséggel is bővíthetik a családtámogatási lehetőségeket.

– Képviselő Úr! A kormány elkötelezett abban, hogy a babakötvény rendszerét fenntartja, és amennyiben az ország pénzügyi lehetőségei megengedik, további kedvezményeket fog biztosítani annak érdekében, hogy minél több magyar család vegye ezt igénybe.

+

FIRTL MÁTYÁS: – Államtitkár Úr! Fontosnak tartom, hogy a magyar kormány a családtámogatási rendszert hangsúlyosan kezelte az elmúlt évek során, és az elkövetkező években is központi elemként kezeli, hiszen csak így tudjuk megállítani a népesség fogyását. Mi itt a parlamentben közösen, függetlenül attól, hogy a patkó melyik oldalán állunk, ebben legyünk érdekeltek! Köszönöm, a válaszát elfogadom!

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!