„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Az Orbán-Simicska-háború következő áldozata a kelet-magyarországi vasútfejlesztés lesz?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): – Miniszter Úr! 2013-ban indultak meg az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatai. A megkötött szerződés szerint az alig 29 kilométeres hosszúságú szakaszt mintegy 160-180 milliárd forintért valósítja meg három konzorcium, melynek egyikében a miniszterelnök korábbi jó barátja, Simicska Lajos nevéhez fűződő Közgép is közreműködött. A sajtóhírek szerint már az 5 milliárd forintos kilométerenkénti árat is meghaladó beruházást a kormány mindvégig védte. Ön, miniszter úr, semmi kivetnivalót nem látott a költségeket sokalló kérdésekre adott válaszaiban. Mindvégig azt kommunikálták, hogy a sietségre azért is szükség van, hogy a lehető legtöbb uniós forrást vehesse igénybe hazánk. Ezzel hitegették a kelet-magyarországi embereket, akik a halálútnak nevezett 4-es főúton kénytelenek nap mint nap közlekedni, elképesztő kamionforgalom közepette.

– Miniszter Úr! Egyenesen sokként érte az embereket, amikor ön leállíttatta a beruházást. A pálfordulás iskolapéldáját mutatva hirtelen túlzónak találta a költségeket, és arra hivatkozott, hogy brüsszeli források kartellgyanúja miatt nem hajlandóak beszállni az építésbe; magyarán, uniós forrás nélkül ment az építés lassan két éve. Egy nap nem telt el, de a média máris cáfolta a szavait. Az Európai Bizottság nem is kérdőjelezte meg a pályáztatást, sőt kartellgyanú sem merült fel, hiszen ezzel kapcsolatban az Unió Csalás Elleni Hivatala vizsgálódhat csak, és EU-s források hiánya miatt ők bizony nem mondhattak semmit.

- Miniszter Úr! Kormányzati források tényként kezelik, hogy az Orbán-Simicska-háború áldozatává lett az M4-es autópálya, mivel új, feltétlenül lojális oligarcháknak kell megkapni a pénzt. Azzal már nem törődnek, hogy az építésen munkát vállaló több száz emberrel mi lesz, vagy hogy mit veszítenek mindezzel a kelet-magyarországi emberek, akik továbbra is a halálúton lesznek kénytelenek közlekedni. Mindezek önöknek nem számítanak, csupán szükséges áldozatok az emberek.

– És ha már a keleti nyitás politikájáról beszélünk, tisztelt miniszter úr, akkor nézzenek már keletre, és legyen fontos Kelet-Magyarország a kormány számára! Nem kell a határon túlra menni, Kelet-Magyarországon is emberek élnek, és joggal félnek most attól, hogy az összes beruházásba belenyúl a kormány, amelyet Simicskához köthető cégek valósítanak meg. Joggal kérdezem tehát:

– Mikor jutott a kormány tudomására, hogy az Európai Bizottság nem fogja támogatni a beruházást?

– Milyen beruházások válhatnak még bizonytalanná Kelet-Magyarországon?

– Mi lesz a következő áldozata az Orbán-Simicska-háborúnak?

– Tervezi-e a kormány, hogy a Közgép részvételével megvalósuló vasútfejlesztést is leállítja? - Nem utolsósorban: ki a felelős a 100 milliárdos nagyságrendű színjátékért?

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselőtársaim! A kormánynak fontos célkitűzése, hogy 2018-ig minden megyei jogú város, így Szolnok megyei jogú városa is összeköttetésbe kerüljön a gyorsforgalmi úthálózattal, valamint az autópályák elérjék a határátlépési pontokat. Ennek érdekében a magyar költségvetésből 600 milliárd forintos fejlesztési alapot különítettünk el. A Fejlesztési Minisztérium múlt szerdán arra kapott utasítást a kormánytól, hogy tegyen javaslatot az Országgyűlés számára arról, hogy Szolnok megyei jogú városa hogyan köthető be a gyorsforgalmi úthálózatba. Tehát megnyugtatom önt, képviselőtársam, hogy Szolnok megyei jogú városa bekötésre kerül a gyorsforgalmi úthálózatba. Miután erre hazai költségvetésből kerülhet sor, így több nyomvonal is számításba jön, ezt nyilván a megyei választópolgárokkal és a szakemberekkel társadalmi egyeztetés keretében kell megvitatni.

– A második megjegyzésem: bizonyára tudja, hogy az Abony-Fegyvernek-szakasz nagy része Szolnokon túli szakasz, ahogy ön mondja, a megye keleti részét köti össze Szolnok megyei jogú városával, amit természetesen folytatni szándékozunk, akár az eredetileg Debrecen irányába tervezett nyomvonal vonatkozásában, akár a megye hátrányosabb régióját föltáró nyomvonal tekintetében. Mindez azonban csak a törvények betartásával és a költségvetési fedezet megtartásával lehetséges. Itt szeretném tájékoztatni önt arról, hogy 2015. március 29-én zárult le az Európai Bizottsággal az a tárgyalássorozat, amelynek keretében kétéves küzdelem után világossá vált, hogy az Európai Bizottság nem kívánja támogatni a beruházást, amire három okot nevezett meg. Először is, nem látja értelmét annak, hogy Szolnok megyei jogú városa a brüsszeli bürokraták szerint bekötésre kerüljön a gyorsforgalmi úthálózatba. Tehát a kérdésének egy részét Brüsszelnek kell címeznie, hogy vajon ott miért nem találnak indokot. Másrészről fontosnak tartotta az Európai Bizottság - mint ezt a múlt héten írásban is dokumentálta -, hogy közölje: szerinte aránytalanul magas áron vállalná a kivitelezői konzorcium mintegy 100 milliárd forintért ennek az útépítésnek a megvalósítását.

– Harmadrészről: 2013. október 31. és 2014 áprilisa között az Európai Bizottság regionális főigazgatósága több alkalommal is jelezte a kartellgyanút. Csak zárójelben jegyzem meg: a Gazdasági Versenyhivatal ma arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy vizsgálat folyik az M4-es autópálya kapcsán az ellen a magyar vállalkozásnál is, amelynek az ügyét láthatóan önök fölkarolták. Én egyébként örülök annak, hogy végre a nemzeti nagyvállalatok és a nemzeti nagytőke mellett tették le a voksukat a multinacionális nagytőke és a multinacionális nagyvállalkozások helyett. Ez egy nagyon komoly evolúciós fejlődés az MSZP történetében az internacionalizmus helyett a patriotizmus irányába, ez tiszteletre méltó dolog még akkor is, ha Simicska Lajosról és a Közgépről van szó.

– Szeretném még fölhívni képviselőtársam becses figyelmét arra, hogy a Közgép a kiírási, pályázati ár alatt vállalta el a beruházást, míg a külföldi kivitelezői konzorciumok 30-35 százalékkal drágábban - a mi meggyőződésünk szerint egymással összejátszva - vállalták el a kivitelezést. Ennek a beruházásnak a leállításáról döntött a kormány. Minden vállalkozóval tételesen el fogunk számolni, minden elvégzett munkát ki fogunk fizetni.

– Meg kell nyugtatnom: a magyar kormány 56 milliárdot már kifizetett a kivitelezőknek, ebből megítélésünk szerint 30 milliárdnyi munka került elvégzésre, és 22 milliárd forint nem került fölhasználásra, amit a vállalkozóknak vissza kell fizetniük. Tehát nem hátra tartunk a finanszírozással, hanem előre. Ami pedig Szajol-Püspökladányt illeti: az Európai Bizottság teljes jóváhagyását bírja a projekt. 2014 májusa óta 88 százalékos készültségben van, és december 31-éig el fog készülni. Egyébként pedig köszönöm, hogy a magyar nemzeti nagyvállalatok között a Közgép ügyét is képviseli.

+

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ:  – Miniszter Úr Én a kelet-magyarországi emberekért állok ki, az ő ügyeiket képviselem, és figyelmeztetném miniszter urat, hogy az elmúlt öt évben 165 balesetben 311-en sérültek meg ezen a szakaszon, és 26-an haltak meg. Mindenki attól fél, hogy a leállítás kapcsán több évre leállnak a beruházások. Nem nyugtatott meg. Nem nyugtatott meg, mert tudja, van egy mondás Magyarországon: az ördögöt ne fesd a falra, mert megjelenik. Csak ez most úgy hangzik, az ördögöt ne fesd a falra, mert Lázár János jelenik meg!

Képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont 105 igen szavazattal, 43 nem ellenében, tartózkodás nélkül a miniszteri választ elfogadta.

Milyen támogatások segítik tovább a fiatal és családi gazdálkodók piaci érvényesülését?

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): – Államtitkár Úr! 2010 óta érezhetően növekszik a vidékfejlesztés érdekében tett kormányzati erőfeszítések száma és minősége is. A helyi termékek, a kézműves és a tanyasi termékek is reneszánszukat élik. Már több mint kétszáz termelői piac került átadásra. A regisztrált kistermelők száma megduplázódott, számuk meghaladja a tízezret.

– Akik piacra járnak, azok láthatják, hogy a helyben előállított alapanyagok értékesítése mellett gyakran találkozhatunk feldolgozott termékekkel is, amelyek előállításához elengedhetetlen, hogy a gazdák beruházzanak. A feldolgozott igényes termékek a cég értéknövelő beruházása után viszont jobb jövedelmezőséggel bírnak, mint a feldolgozatlanok. A kormány 2014-ben egy olyan vidékfejlesztési programot tudott megalkotni, amely teljesen új szemléletű az előző uniós pénzügyi ciklusra jellemző vidékfejlesztési programhoz képest. A családi gazdaságok helyzetbe hozása nemcsak a szűken vett család és vállalkozásuk versenyképességét javítja, hanem a környezetét is, mivel helyi munkahelyek jöhetnek létre a gyarapodás nyomán.

– A magyar családi gazdálkodók és fiatal gazdák számára fontos, hogy átláthatóvá váljon a pályázati rendszer, valamint az, hogy termékeik akár feldolgozott formában is versenyképes minőségben tudjanak piacra jutni a jövőben. Mindezek alapján kérdezem:

- Milyen támogatásokkal segítik a jövőben a fiatal és családi gazdálkodók piaci érvényesülését?

+

KIS MIKLÓS ZSOLT, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselő Úr! A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program a korábbihoz képest még több fejlesztési lehetőséget biztosít mind a családi, mind pedig a fiatal gazdálkodóknak. Kiemelten kívánjuk kezelni ezen túlmenően a fiatal gazdálkodók támogatását és azokat az élőmunka-igényes ágazatokat, amelyek jellemzően a családi gazdaságok körében népszerűek, mint az állattenyésztés, a kertészet, zöldség- és gyümölcstermesztés, és az ehhez kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztését. pályázati rendszerben elérhetőek lesznek ezek a források. A termelés és a jövedelem biztonságának növelése érdekében olyan támogatásokat kívánunk biztosítani, amellyel a családi gazdálkodókat hozzuk helyzetbe. A „rövid ellátási lánc” tematikus alprogram lehetőséget nyújt például azon termelők, kistermelők számára, akik helyben megtermelt élelmiszerrel tudják ellátni a helyi igényeket, ezáltal biztosítva azt is, hogy a jövedelem is helyben maradjon

– A fiatal gazdálkodóknak 2007 és ’13 között az akkori kormányzat mindössze néhány milliárd forintot kívánt szánni, amelyről már az első támogatási kérelemkor egyértelmű volt, hogy kevés lesz. Ezt figyelembe véve, mi a következő időszakban több mint tízszer ennyi támogatást igyekszünk biztosítani. Egy új tematikus alprogramot terveztünk a vidékfejlesztési programon belül. A több mint 1250 milliárd forintos keretből közel 78 milliárd forintot csak és kizárólag a fiatal gazdák vállalkozásának a beindításához és életképességének növeléséhez szánunk támogatásként. Két része van tehát a fiatal gazdálkodók támogatásának: az egyik, amikor a vállalkozás indításához szükséges összegekre lehet majd pályázni maximum 40 ezer eurós támogatási összegre. Ezen túlmenően külön forráskerettel is rendelkezésükre áll, öntözésfejlesztésre, állattenyésztésre, a kertészet fejlesztésére és élelmiszer-ipari fejlesztésekre.

– Képviselő Úr! Az elmúlt időszak tapasztalatain alapulóan egy többszörös szűrőrendszer is bevezetésre kerül annak érdekében, hogy valóban az alkalmas és a hivatásszerűen gazdálkodást folytató fiatalokhoz kerüljenek ezek a támogatások. És a vidékfejlesztési forrásokon túlmenően is van még lehetősége a kormányzatnak, hiszen a közös agrárpolitika első pilléréből is plusztámogatásokat tudunk biztosítani a fiatalok részére egy maximum öt éven át nyújtható, legfeljebb 2020-ig biztosított intézkedés keretében, amely 90 hektárig többlettámogatást biztosít a fiatalok számára.

– A támogatásokon túlmenően a kormányzat kiemelt célja az is, hogy a családi gazdálkodók adminisztratív terheit is jelentősen csökkentsük, így az előző eljárásrendszert felváltja egy teljesen új. Ennek érdekében egyszerűbb, átláthatóbb és a többi operatív program esetében már egy jól bevált rendszer kerül bevezetésre. A finanszírozást segítendően pedig olyan pénzügyi eszközök, illetve az előleg felvételének a lehetősége lesz biztosítva a vidékfejlesztési programban, amely eléri azt a célját, hogy a kormányzat ezeket a támogatásokat a kis és közepes családi gazdálkodóknak és a fiataloknak tudja biztosítani.

+

FÖLDI LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Számomra megnyugtató, amit tetszett volt mondani a támogatások jövőbeni ügyeit illetően, hiszen én egy olyan tanyás térségből jöttem, ahol a mezőgazdaságban mind a szántóföldi, mind pedig a zöldség- és gyümölcstermesztésnek komoly hagyománya van. Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, hogy ezen a héten fogjuk átadni az első olyan kistermelői gyümölcsfeldolgozót, amely már ebben a rendszerben épült. Ennek a térségnek nagy szüksége van arra, hogy a megtermelt zöldség- és gyümölcsféléket helyben tudja feldolgozni, és így tudja piacra juttatni. Ez nemcsak a családoknak, hanem a környezetnek is nagyon komoly kiugrási lehetőséget biztosít. Hiszek abban, hogy ha ezt megfelelően tudjuk támogatni, akkor a fiatal gazdák helyben maradnak, és a vidék lakosságmegtartó ereje növekedni fog. Köszönöm a választ, elfogadom!

A  földadó súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, sőt egyenesen hazaárulásnak tekinthető!

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): – Államtitkár Úr! A települési adó létrehozásakor a Jobbik többször figyelmeztetett arra, hogy ennek keretében lehetőség nyílik a földadó bevezetésére is. Önök ezt folyamatosan cáfolták, sőt tavaly decemberben egyenesen azt is kijelentették, hogy földadó bevezetésére a települési adó egyik altípusaként nincs is lehetősége az önkormányzatoknak. Egyébként a települési adó intézménye ellen a Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult, hiszen azt Alaptörvénybe és több jogi alapelvbe ütközőnek tartjuk, ennek a beadványnak az elbírálása jelenleg folyamatban van.

– Államtitkár Úr! Leszögezhetjük: a földadó súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, sőt egyenesen hazaárulásnak tekinthető! A kiváltó okok között kell említeni azt is, hogy az Orbán-kormány kivérezteti az önkormányzatokat, hiszen igaz ugyan, hogy 1100 milliárdnyi adósságot átvállalt az állam, csak azt elfelejtik mondani, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó részét lecsökkentette a kormányzat, illetőleg a gépjárműadó 100 százaléka helyett már csak 40 százalék marad a településeken, emiatt a települési kasszák a legtöbb esetben forráshiányosak. Az önkormányzatok tehát kénytelenek további sarcokat, további adókat kivetni, sokszor meglehetősen kreatív módon a magánszemélyekre, a vállalkozókra vagy éppen a gazdákra. Éppen ezért ki lehet jelenteni: önök ugyanazt a sunyi taktikát folytatják, mint korábban balliberális elődeik: nem merik központi adó, állami adó formájában ezt kivetni, hanem a kivéreztetett önkormányzatok számára nem is hagynak más lehetőséget.

– Államtitkár Úr! Míg önök hevesen tagadják a földadó létezését, addig többek között a Hajdú-Bihar megyei Mikepércsen azt már be is vezették. Mikepércs község önkormányzatának képviselő-testülete tavaly november 28-án elfogadott 15/2014. számú rendeletével kivetette a földadót, melynek mértéke 10 ezer forint/hektár/év, és csak az 1 hektár alatti kisgazdák vagy minigazdák nem kötelesek fizetni. Ezt természetesen elemi erejű felháborodás követte, mert jóval túl volt már a gazdák teherbíró és tűrőképességén. Gazdafórumot hívtunk össze március végén: a szokásos fideszes udvariasság jegyében nem biztosítottak hivatalos épületet, éppen ezért Isten kék ege alatt a város vagy a község főterén kellett ezt 60 felháborodott gazda jelenlétében megtartanunk. Ennek az elemi erejű felháborodásnak a hatására az önkormányzat némileg visszakozott. Némileg, de nem megfelelő mértékben, ugyanis nem a rendelet hatályon kívül helyezését választják, hanem sávos rendszerben akarják kivetni az adót, amivel a települések gazda és nem gazda lakói után most már a kisgazdákat, a közepes és a nagygazdákat akarják majd egymás ellen hangolni, egymással szembefordítani.

– Államtitkár Úr! Vérlázító, amit művelnek! Korábban kijelentették, hogy megvédik a külföldi tulajdonszerzéstől a magyar földet, - régóta tény, hogy ez nem sikerült. Kijelentették, hogy földadót nem lehet kivetni ,- 14 önkormányzat már kivetette , és  a TÖOSZ felmérése szerint még 1500 tervezi a közeljövőben. Várom mellébeszélésektől mentes, érdemi válaszát:

– Meg tudják-e védeni a magyar földet legalább a földadótól?

– Végre kiállnak-e a gazdák mellett, igen vagy nem?

+

CZERVÁN GYÖRGY, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valamilyen rejtélyes okból a Jobbik vesszőparipájává vált, hogy Magyarországon terjed a földadó, az önkormányzatok többsége bevezetheti. Mikepércs község amúgy számos sebből vérző rendelete által látja bizonyítottnak a koncepciójukat. Földadó tehát van, vagy legalábbis lennie kell, hiszen Mikepércs jegyzője ezt így írta le, - vélik önök.

– Képviselő Úr! Bizonyára ön előtt is ismeretes, a települési adó bevezetésének célja, hogy az önkormányzatok a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthassák ki finanszírozási rendszerüket, amire csak meghatározott korlátok között kerülhet sor. Nem terhelheti települési adó a mezőgazdasági társas vállalkozások által használt földterületeket, továbbá a földterület tulajdonosát, aki azt vállalkozóként hasznosítja. Így az egyéni vállalkozón túl azt az őstermelőt sem, akinek a tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 ezer forintot meghaladja. A termőföldet vállalkozóként haszonbérlő mezőgazdasági termelő magánszemélyre, jogi személyre szintén nem vonatkozhat ez az adó. Mindezek alapján a képviselő úr azon állítása, hogy a kormány az önkormányzatoktól elvonja a forrásokat, és ezért a vállalkozásokat sarcolja meg, helytelen.

– Képviselő Úr! A kormány több mint 1400 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzatoktól, – ez lenne a kivéreztetés? Ezúton kérem, hogy mellőzze az olyan rémhírkeltést, miszerint akár 1500 település követheti a rossz példát. A külföldiek földtulajdonszerzésével kapcsolatos pedig hőbörgés helyett javaslom a hatályos földforgalmi törvény fellapozását. Fontosnak tartom megemlíteni: a 3197 hazai önkormányzat közül mindösszesen 13 önkormányzat vezetett be a termőföldre települési adót. Sajnos, azt is látni kell, hogy ezen néhány település közül nem mindegyik van tisztában az említett jogszabályi korlátokkal, – lásd Mikepércs.Tájékoztatom, hogy a jogszabályba ütközően kivetett települési adó esetében a kormányhivatal törvényességi felhívást intézhet az érintett önkormányzat felé, továbbá az adófizetésre kötelezett ügyfél fellebbezéssel élhet a határozatot hozó jegyzőnél, amelyet a kormányhivatal köteles kivizsgálni. Kedvezőtlen döntés esetén lehetőség van bírósághoz fordulni. További intézkedésként a kormányhivatal az Alkotmánybírósághoz is fordulhat, ha az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja kérdéses, vagy más jogszabállyal való ütközés esetén a Kúria eljárását kezdeményezheti.

– Képviselő Úr! Remélem, ön előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a települési adó nem jelentheti a gazdák adóztatását, állításával ellentétben az nem sújthatja a hazai agrárvállalkozókat, földműveseket. Az önkormányzatok döntését a településen élők és az általuk megválasztott képviselők tudják leginkább befolyásolni, míg az Országgyűlés és a kormány a működésük kereteit szabhatja csak meg.

+

APÁTI ISTVÁN: – Államtitkár Úr! Nagyon, de nagyon szerettem volna elfogadni a választ, ennek egy feltétele lett volna: ha azt mondta volna, egyetlen mondattal, határozottan, egyértelműen, félreértelmezésektől mentesen kinyilatkoztatta volna, hogy települési adó keretében földadót kivetni nem lehet. Ezt azonban nem tette meg. És újabb zavart érzek a centrális erőtérben is: amit ön elmondott az nagyon messze áll a valóságtól, ugyanis a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ezt a felháborító rendeletet a szűrőjén átengedte, tehát nemhogy az Alkotmánybírósághoz nem fordult, hanem még csak kifogást vagy jelzést sem adott Mikepércs önkormányzata felé.

– Másrészt: nem a magánszemélyek, a vállalkozók, hanem a földtulajdonosok oldaláról kell ezt megközelíteni, ugyanis őket akarják megsarcolni. És azt sem tudjuk elfogadni, hogy adott esetben „csak” a haszonbérbe adókra vetnek ki ilyen adót, ugyanis többek között az egyik alapelv, amelybe az egész ütközik, az az, hogy a kettős adóztatás tilalma áll fenn. Valamennyi gazda valamilyen rá vonatkozó adószabály szerint már megfizeti az adót, épp emiatt kétszeresen adóztatni nem lehet. Egyébként, ha nem tudnák vagy nem éreznék, vagy nem értenék, a magyar földet elvi okokból sem lenne szabad adóztatni!

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 110 igen, 35 nem szavazattal 2 tartózkodás kíséretében elfogadta az államtitkár  válaszát.

Mikor lesz XXI. századi a magyar nyelvoktatás?

IKOTITY ISTVÁN  (LMP): – Államtitkár Úr! Hamarosan napirendre kerül a felsőoktatás átfogó módosítása. A felsőoktatási stratégiából következő konkrét intézkedéseket a nyilvánosság ma még nem ismerheti teljeskörűen, de a hírek a képzések és szakok monopolizálásáról, megszüntetéséről vagy egyáltalán a felsőoktatásba való bekerülés szigorításáról szólnak. Azt már lehet tudni többek között, hogy 2020-tól kizárólag nyelvvizsgával lehet majd bekerülni egyetemre, főiskolára. Az LMP szerint ez az előírás diákok tízezreit zárhatja el a továbbtanulástól, hiszen jelenleg óriási különbségek vannak az iskolák között a nyelvoktatás színvonalát tekintve.

– Néhány hete a köznevelési államtitkár is azt mondta a Kulturális bizottság meghallgatásán, idézem szó szerint: „Ahhoz, hogy egy gyermek az érettségi idejére nyelvvizsgát szerezzen, és akár az érettségi számításához, a felvételihez többletpontot kapjon, ahhoz bizony a szülőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlni a külön nyelvórákra, mert az iskolarendszeren belül a nyelvtanítás és a nyelvoktatás nem teremti meg egy olyan szintű nyelvismeretnek a lehetőségét.” Látszik tehát, hogy a kormány is kezdi végre érezni a helyzet tarthatatlanságát. Az államtitkár az LMP felvetésére ugyanakkor már elismerte azt is, hogy az elmúlt 25 esztendőben nem sikerült valós és adekvát választ adni arra, hogy egy iskolából kikerülő diák európai szinten is használható nyelvtudást szerezzen. És valóban nem sikerült, és a diákok kisebbségét leszámítva ma sem sikerül. A Nemzeti alaptanterv előírása szerint még csak középfokú szintre sem kell felhozni a diákokat idegen nyelvből, -  hogy lesz ebből használható nyelvtudás és nyelvvizsga? Drága különórák nélkül bizony sehogy. A miniszter úr a legutóbbi szakbizottsági meghallgatásán az LMP kérdésére úgy fogalmazott: a nyelvvizsga XXI. századi követelmény. Rétvári Bence államtitkár  pedig kérdésünkre tavaly még cinikusan azzal védekezett, hogy a diákoknak van még néhány éve felkészülni a változásokra. Ezért is kérdezem:

– Miért kötik a nyelvoktatás reformja előtt a nyelvvizsgához a felvételit?

– Miért akarják azokat elzárni a továbbtanulástól, akik kevésbé jó színvonalú nyelvoktatást nyújtó iskolába járnak, és nem tudják megfizetni a drága különórákat?

– Mikor részesülhet minden diák minőségi nyelvoktatásban, függetlenül attól, hogy milyen iskolába jár?

– Mikor kerül sor a nyelvoktatás reformjára?

– Mikor lesz XXI. századi a magyar nyelvoktatás ?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Valóban lényeges kérdés a köznevelésben az idegen nyelvnek az oktatása. Bár Magyarországon 25 éve már szabadon lehet oktatni és nyelveket is tanulni, ettől függetlenül ez még majd’ minden közép-európai országban folyamatos feladatokat jelent.

– Képviselő Úr! Alapvetően kijelenthető: a magyar köznevelési rendszer kiemelt helyen kezeli az idegen nyelvek oktatását. A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv megfogalmazza az optimális, korosztályhoz és tanult nyelv óraszámához kapcsolódó követelményeket. Ezen túlmenően hangsúlyozandó: a nyelvi érettségi az öt kötelező érettségi tárgy egyike, a  tanulóknak lehetőségük van akár középszinten, akár emelt szinten letenni. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi B2 nyelvvizsgával egyenértékű.

– A Nemzeti alaptanterv az idegen nyelvi tudás minimumszintjét a középfokú oktatás befejezésére a közös európai referenciakeret B1 szintjéhez igazította. 2015. március 6-án megjelent az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló kormányrendelet módosítása, amely már tartalmazza az idegen nyelvi szint B1-re emelését. Az idegennyelv-oktatás Magyarországon kiemelt helyét bizonyítja többek között az is, hogy nemzetközi összehasonlításban hazánk a köznevelési rendszerben sok időt fordít erre az oktatásra. Ebből látható, hogy nem az óraszámok növelésével, hanem a minőség javításával kell hogy föllépjünk a nyelvtudás javítása érdekében, hiszen a többi országhoz képest Magyarországon óraszámot tekintve nagyobb mértékben tanulnak nyelvet a diákok. Ennek egyik fontos eszköze a XXI. századi technológia nagyobb mértékű használata a nyelvórákon. A különböző számítógépes programok és a digitális tábla megfelelő, célzott használata nemcsak a nyelvoktatás hatékonyságát segíti elő, hanem a diákok motiválásának, érdeklődésük felkeltésének is fontos modern, XXI. századi eszköze.

– Képviselő Úr! A nyelvtanulás esetében kiemelkedő szerepe van a motiváció, valamint a támogató környezet megteremtésének és azok fenntartásának. Ebben szakértők, valamint továbbképzések is segítik a nyelvtanárok munkáját. Nem hagytuk tehát magukra a tanárokat, hanem igyekszünk képzésekkel segíteni őket. A pedagógusok módszertani önállósága teljes mértékben biztosított, a szaktanácsadók ugyanakkor komoly szakmai támogatást nyújthatnak a pedagógusok számára. A nyelvtanárképzésben már alapanyag a kommunikatív nyelvtanítás módszertana, vagyis hogy minél többet beszéltessék életszerű helyzetben a nyelvtanulókat, ne csak elmondják nekik a tananyagot, a nyelvtant vagy a szókészletet. Fontos feladat az iskolákban a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése, hogy a diákok a tanóra keretein kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel, akár nyelvi versenyek keretében, színjátszó szakkörökben, csereprogramok vagy nyári táborok révén, akár idegen nyelvi környezetben, amelyek alkalmával a diákok szabadabban, életszerűbb szituációkban fejleszthetik a nyelvtudásukat, és nyilván külföldi diákok között akár növelhetik a motivációjukat is. Ennek elősegítésére az elmúlt években uniós pályázati források is rendelkezésre álltak, de sok múlik nyilván a pedagógusok hozzáállásán is.

– Képviselő Úr! Fontos hangsúlyozni: világosan meghatározott céljaink vannak a középfokú oktatás befejezésekor az elvárt nyelvi tudásszintről. Az érettségi előtt legalább B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a cél, és ez tükrözi a legtöbb középiskola lehetőségeit. Ez a minimumkövetelmény, de a NAT rögzíti a magasabb elvárásokat is az emelt szintű képzésnél. Az a törekvésünk, hogy európai összehasonlításban is helyt tudjunk állni a megszerzett nyelvtudás tekintetében, és megalapozzuk a nyelveket tudó fiatalok oktatását, s mindezt a fokozatosság elve alapján.

– Képviselő úr utalt arra, is  hogy hány év van felkészülni az egyetemi felvételiknél. Hatéves tanulási időt állított be a törvényjavaslat, ami, azt hiszem, igencsak méltányos mindenki számára, hogy megfelelő ideje legyen a felkészüléshez.

+

IKOTITY ISTVÁN: – Államtitkár úr azzal fejezte be a válaszát, hogy 6 év igen méltányos idő. Ha megnézzük, hogy az itt jelen lévőknek a nagy többsége is legalább 8, de valamelyikünk 12 évig tanult oroszul, és átváltana hirtelen ez az ülésvezetés orosz nyelvre, egyesek lehet, hogy örülnének, de egészen biztosan elakadna a dolog.

– Arra szeretném fölhívni még egyszer a figyelmet: el kell jutni egy bizonyos szintig a közoktatásnak. A felsőoktatás pedig elvár egy ennél magasabb belépő szintet. A kettő között űr van. Ezt kellene kitölteni, hogy mindenkinek meglegyen a lehetősége arra, hogy felvételizhessen és felsőoktatási intézménybe kerüljön. Hat év mindehhez nagyon kevés.

Reform nélkül nem fog működni, nem töltődik be ez a különbség.

Képviselő úr nem, az Országgyűlést viszont 108 igen szavazattal, 46 nem ellenében, tartózkodások nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Tisztesség nevében tisztességtelenség?

VARJU LÁSZLÓ (független): – Tisztelt Ház! A képviselők joga, de kötelessége is, hogy a parlament munkájában aktívan részt vegyenek, és a választópolgáraikat képviseljék. 1990-től minden választási ciklusban a képviselők több száz törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyek többsége egy-két paragrafusos indítvány volt. A korábbi időszakban ciklusonként mintegy száz olyan törvényjavaslat volt, amelyek befogadásra is kerültek, és külön ki kell emelni, hogy az elfogadott indítványok sorában akár a Medgyessy-, akár a Gyurcsány-kormány időszakában az ellenzéki indítványok is számosan sikerrel jártak, az Országgyűlés megszavazta azokat. Ez a gyakorlat 2010 után minden vonatkozásban megváltozott. Fontosabb elem, hogy a saját javaslatok mind azt próbálják elérni, hogy a haverok gazdagodjanak, az ellenzéki képviselők indítványát pedig még napirendre sem veszik.

– Államtitkár Úr! Míg eleinte a haverokat hozták kedvezőbb helyzetbe, addig ma már az ellenfeleket sújtó kezdeményezéseik is vannak. Ezek közül említhetjük például azt, amikor az RTL Klubot hozták kifejezetten hátrányos helyzetbe az igen magas reklámadókulccsal. Hadd emlékeztessek még, felsorolás nélkül a legutóbbi jogszabály-alkotási gyöngyszemre, a kereskedelemről szóló törvényre, amelynek címében a tisztességes piaci magatartás megvalósulásáról beszélnek, de tisztességtelenül eljárva a CBA-t hozzák jobb helyzetbe, holott  ezek a célok az előzetesen megküldött programjában sehol nem szerepelnek. Éppen ezért kérdezem államtitkár urat:

– A kormánytöbbség által benyújtott ötletindítványok milyen viszonyban vannak a kormány törvényalkotási programjával?

– Támogatja-e ön a jogszabályalkotás azon formáját, amely figyelmen kívül hagy minden érdekegyeztetési formát?

– Meddig folytatják az Igazságügyi Minisztérium támogatásával a tisztesség nevében a tisztességtelen törvényalkotást?

+

RÉPÁSSY RÓBERT, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Szeretném most idézni önnek az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdését, amely meghatározza, hogy kik jogosultak törvényt kezdeményezni. „Törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.” Az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy „az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók”.

– A kormány mint a végrehajtó hatalom és az Országgyűlés mint jogalkotó két külön hatalmi ág, és a képviselőnek mint az Országgyűlés tagjának elidegeníthetetlen joga a törvénykezdeményezés. Azaz a kormány és az országgyűlési képviselők csupán a törvényjavaslat benyújtására jogosultak, a törvényalkotás az Országgyűlés hatásköre. Éppen ezért az országgyűlési képviselők által benyújtott önálló indítványoknak semmilyen viszonyban nem kell lenniük a kormány törvényalkotási programjával. A kormány törvényalkotási programja a kormány törvényalkotási elképzeléseit tükrözi. Azért nevesíti ezt a szabályozás, mert a kontinentális gyakorlatban is a kormányok azok a parlamenti szereplők, amelyek a legtöbb törvénykezdeményezéssel élnek. Indokolt tehát, ha a Ház előre értesül ezek tárgyáról, a javaslatok várható benyújtási időpontjáról és az elfogadás iránti igényről. A jogalkotó csak a kormány esetében tartotta szükségesnek, hogy előzetesen tájékoztatást adjon az adott időszakra vonatkozó törvénykezdeményezési tervekről, és hogy ezeket összhangba hozzák a kormány célkitűzéseivel. Az országgyűlési képviselő által kezdeményezett törvény mellett a köztársasági elnök és az országgyűlési bizottság által kezdeményezni szándékozott törvényekről sem kell előzetes tájékoztatást adni.

– Képviselő Úr! A személyre szabott jogalkotást illetően szeretném emlékezetébe idézni, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök 2003. december 22-én küldte meg az Alkotmánybíróság elnökének az önök korábbi képviselőcsoportja által előterjesztett és elfogadott, a köznyelvben csak lex Szászként elhíresült törvénnyel kapcsolatos beadványát. A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványában a személyre szabott jogalkotást és emellett az egyeztetés hiányát is kifogásolta. Az Alkotmánybíróság eltérő indoklással ugyan, de a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette.

– Képviselő Úr! A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény alapján az egyeztetési kötelezettség tehát csupán a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre vonatkozik. Megjegyzem: ön mint országgyűlési képviselő ebben a ciklusban is nyolc esetben élt már törvénykezdeményezési jogával; gondolom, nem akarja a képviselők törvénykezdeményezési jogát megszüntetni. Végezetül, az Igazságügyi Minisztérium az Alaptörvénnyel szólva vallja: a törvények értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

+

VARJU LÁSZLÓ (független): – Államtitkár Úr! Önök a tisztesség nevében tisztességtelenül járnak el. Azok a kezdeményezések és az azok az  eljárások, amit önök tesznek, nem illeszkedik az egységes jogrendszerbe. Éppen ezért, azt gondolom, mindez tükrözi az önök álláspontját, amivel önöknek el kell számolni!

Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont 102 igen szavazattal, 40 nem ellenében, tartózkodások nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Magyarország erősödik, milyen gazdasági kilátások várhatóak az IMF-jelentés tükrében?

BÁNKI ERIK (Fidesz): – Képviselőtársaim! 2015-re mindenki számára világossá vált, hogy helyes volt az az út, az a gazdaságfejlesztési koncepció, amelyet 2010-ben indított útjára a kormány. Legfőbb kritikusaink is, elsőként az IMF, majd aztán az Európai Bizottság elismerték, hogy eredményes volt az a válságkezelő és gazdaságélénkítő program, amelyet a magyar kormány 2010 után indított, és az OECD is javított hazánk értékelésén, amikor bejelentette, téves volt a tavalyi prognózisa, a korábbi 2 százalékos GDP-növekedés helyett 3 százalékra módosította az idén várható gazdasági teljesítményt. A magyar gazdaság teljesítménye 2014 negyedik negyedévében 3,4 százalékos szintet ért el, a tavalyi év egészére vonatkozóan pedig 3,6 százalék volt a GDP növekedése Magyarországon. Mindezek mellett itt vannak azok az elvitathatatlan tények, amelyek a kormány 2010 utáni intézkedési sorozatának az eredményei. Rekordalacsonyságú szinten van a munkanélküliség, a foglalkoztatottság folyamatosan növekszik, immár több mint 420 ezer új munkahelyet teremtett a kormány, a magyar GDP-bővülés pedig tartósan az Európai Unió szintje fölött, az elmúlt két évben annak kétszeresével tudott növekedni.

– Képviselőtársaim! A szocialista kormányok pazarló tevékenysége során kialakult pénzügyi gondokat is sikeresen kezelte a kormány. Visszaállította az államháztartás stabilitását, és tartósan 3 százalékos hiányszint alá tudta leszorítani a gazdálkodást, ezzel megteremtette annak a lehetőségét, hogy a 2004. május 1-jei uniós csatlakozásunk óta a szégyenpadra ültetett országot fel tudta onnan állítani, és megszűnt velünk szemben a kötelezettségszegési eljárás, amelyet az államháztartás túlköltekezése miatt indított ellenünk az Európai Unió.

– Visszatérni látszik az országgal szembeni bizalom is, ennek legújabb jele, hogy az IMF április 3-án közzétett egy jelentést, melyben rendkívül pozitívan ír a magyar gazdaság helyzetéről. Az IMF delegációja 2015. január 21. és 30. között Budapesten tartózkodott, a megbeszélések során képviselői találkoztak a kormány, a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel, szakértőivel, valamint a pénzügyi piac egyes szereplőivel. A jelentés, melyet ezután készítettek, elismeri a magyar nemzetgazdaság eredményeit, a gazdasági növekedés kiemelkedő szintjét, a kormány erőfeszítéseit a külső és belső egyensúly megteremtésében és megőrzésében, valamint azt is elismerték, hogy jelentősen csökkent a magyar gazdaság sebezhetősége. Éppen ezért optimistán kérdezem:

– Hogy látja ezeknek a folyamatoknak a tükrében a következő időszak várható eseményeit?

– Hogy fog alakulni a magyar nemzetgazdaság teljesítménye 2015-ben és a következő években?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Így igaz, az IMF áprilisban közzétett jelentése igen pozitívan nyilatkozik Magyarország gazdasági helyzetéről. A Nemzetközi Valutaalap elismeri az ország eredményeit, egyúttal javított a magyar gazdaság növekedési kilátásain is, ami igen nagy szó nemzetközi szinten is. Pedig, ha visszagondolunk az IMF magyarországi szerepvállalására, a Fidesz-kormány idején – emlékezzünk csak –, 2010 augusztusában a miniszterelnök úr, a kormány megköszönte az IMF további szolgáltatásait, és azt mondta, hogy saját maga fogja finanszírozni az országot. Ha visszagondolunk, akkor ez mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten hatalmas meglepetést okozott, és nagyon féltették az országot, hogy rossz döntést hozott. Ugyanez az IMF ma elismeri Magyarország gazdasági döntéseit, gazdasági lépéseit.

– Képviselő Úr! A 2010-ben hivatalba lépett kormány a gazdasági és pénzügyi helyzet stabilizálását döntötte el, és tartós növekedési fordulatot kívánt meghatározni célként, amit sikerült is az elmúlt években elérni. Az utóbbi hónap főbb makrogazdasági adatai – amelyek lényegében mind-mind javultak - a kormány erőfeszítéseit és eredményességeit mutatják. A magyar gazdaság teljesítménye 2014-ben számottevő mértékben meghaladta az előzetes várakozásokat és az Európai Unió átlagát is. A 3,6 százalékos bővülés nagyon dinamikus, és valójában ilyen mérvű bővülés csak a válság előtti időszakban volt jellemző. A kedvező növekedési adatoknak köszönhetően hazánk idén év elején sikeresen elérte a 2008-as válság előtti GDP szintjét. A kiugró mértékű növekedés ezen túlmenően a munkaerőpiacra is kedvezően hat, és a jövedelmek bővülésére is jó hatással van. A tartósan magas gazdasági növekedést nagymértékben a 2010-től hatályba lépett kormányzati intézkedések alapozták meg, amelynek köszönhetően 2010 óta a magyar gazdaság növekedési pályára lépett. Következésképp a kedvező magyar GDP-adatok egyben alátámasztják a kormány strukturális intézkedéseit is, amelyeket már területeken hozott. Mindezt a nemzetközi intézmények is sorra elismerik, hiszen az IMF mellett az OECD is, most már a hitelminősítők is, konszolidált európai politikusok is elismerik. Magyarországon is mindenki elismeri, kivéve néhány ellenzéki pártot és ellenzéki képviselőt.

– Képviselőtársaim! Különösen kedvező, hogy a magyar gazdaság úgy halad előre és mutat fel jelentős bővülést, hogy közben a belső és külső egyensúlyt is meg tudtuk őrizni. A növekedésünket nem hitelfelvételből alapozzuk meg, és mindemellett még az ország sérülékenysége is jelentősen csökkent a devizahitelek kivezetésével, illetve a devizahitelek forintra történő átváltásával. Ma már az NGM 2,5 százalékos gazdasági növekedési várakozásait lényegében minden közgazdász, minden előrejelző intézet magasabbra teszi.

– Képviselő Úr! A kormány ezután is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a gazdasági növekedésünk tartós pályán tudjon maradni, egyrészt a jövedelemkiáramlással a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók esetében, másrészt pedig az európai uniós források gazdaságfejlesztést szolgáló átadásával. Összességében tehát úgy gondolom: Magyarország jó pályán van, és a kormány intézkedéseinek köszönhetően jó pályán is fog maradni!

+

BÁNKI ERIK: – Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszában elmondottakat, amely értelemszerűen megnyugtatóan hathat a következő időszakra vonatkozóan is, hiszen, ahogy említette, nem felejti el a kormány azt a kiemelt célt, ami a foglalkoztatás növelését jelenti a későbbi időszakban, amelynek egyértelmű nyertesei azok a leendő magyar munkavállalók lesznek, akik egyrészt most kerülnek ki a képzésekből, illetve más részük a tartós munkanélküliségből a közmunkaprogramnak köszönhetően tud visszakerülni a munka világába. A gazdasági stabilitásnak az az előnye kétségkívül megvan, hogy a befektetői kedv újra Magyarország felé fordult, annak a kiszámítható adópolitikának köszönhetően, amit az elmúlt években követett a kormány: 2010-ben minden korábbi évnél nagyobb volt a működő tőke beáramlása Magyarországra, mindeközben az inflációt gyakorlatilag a harmadik évben sikerül nulla szinten tartani, ami a szegények adójaként a reáljövedelmet növeli a gazdaságban, úgyhogy én is bízom abban, hogy ez a folyamat tovább fog menni. Köszönöm a választ, elfogadom!