KDNP: Eredményessé változtattuk az előző kormányok előnytelen elkötelezettségeit!

Az uniós források felhasználása ma érdemben hozzájárul ahhoz, hogy fenntartható gazdasági növekedés legyen Magyarországon! Ezt a pénzt az Európai Unió nem ajándékba adta, adja. Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, a kötelező befizetések révén jelentős mértékben korlátozta saját társadalmi gazdasági és társadalmi mozgásterét annak érdekében, hogy az Európai Unió egységes piac, egységes közösség, egységes gazdasági erő lehessen.

Maratoni hosszúságú vitaként szerepelt a héten  Tisztelt Házban a  „2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról” szóló politikai vita. Három kérdést kellett  megválaszolni: Mikor pályáztatják, hogyan  és kinek fogjuk kifizetni a pénzeket? A „mikor?”  kérdésre adott  egyértelmű  félreérthetetlen választ a beszámoló, a kormány ugyanis bejelentette: 2017. március 31-éig a teljes keretet, tehát a 8921 milliárd forintot március 31-éig megpályáztatja.

A KDNP fontosnak tartja az ilyen vitanapok megtartását, melynek révén minden képviselő negyedévenként  teljes körű áttekintést kaphat az európai uniós források felhasználásokról. Felszólalói az éjszakába nyúló parlamenti vitában félreérthetetlenül hangsúlyozták: Magyarország fejlődése, felemelkedése, az ország gyarapodása a fő célunk és törekvésünk. Ennek érdekében az uniós források hatékony felhasználásának a gazdaságfejlesztést kell szolgálnia, hazánk versenyképességének növekedését, az ország erősödését, a területi különbségek csökkentését, s mindezt azzal a céllal, hogy a magyar emberek mindennapjainak jobbá tételét eredményezze. A magyar emberek életkörülményeinek jobbá tételét, a közösségi és abban az egyéni érdekek érvényesülését, a gyarapodást kell szolgálnia, a legnemesebb értelemben vett közérdeket. A felhasználás hatékonysága és célravezető eredményessége ezért közös felelősség!

 

Fontos, hogy a jövőképességünket is növelni tudjuk!

HOLLIK ISTVÁN: - Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP és a kormány is az európai uniós források felhasználására stratégiai ügyként tekint. Úgy gondolom, erre nagy szükség van, hiszen azt láthatjuk, hogy ma semmi sem biztos a körülöttünk lévő világban, csak a bizonytalanság. Az instabilitás korát éljük. Meglepő gyorsasággal változik a társadalom, a gazdaság is, a politika is. Éppen ezért nagyon fontos stratégiai jelentőséggel bír az, hogy minden országnak és országcsoportnak meg kell tudni határoznia a saját helyét, pozícióját ebben a változó világban és a saját érdekeit is. Ezt az ázsiaiak jól láthatóan már megtették, az angolszász világban pedig éppen most végzik. Mi viszont még e munka előtt vagyunk, nekünk, kontinentális európaiaknak is szükségszerűen meg kell határoznunk a helyünket ebben az új világrendben. Mindezt azért mondtam, mert ez nagyon szoros összefüggésben áll a mindenkori magyar gazdaságpolitikai irányokkal, annak egyik elemeként pedig az uniós források felhasználásával is. Nekünk az uniós forrásokat, ha helyesen cselekszünk, akkor nem pusztán arra kell elhasználni, hogy a meglévő hátrányainkat, mondjuk, a nyugat-európai országokkal szemben meglévő hátrányainkat dolgozzuk le, hanem arra kell felhasználni, hogy a jövő kihívásaira való válaszadás képességét Magyarországon, a magyar gazdaság szereplőiben is ki tudjuk építeni. Tehát összefoglalóan: fontos, hogy a jövőképességünket is növelni tudjuk!

- Örömteli azt látni, hogy a 2014-2020-as tervezésnél, ellentétben a korábbi ciklussal, az uniós forrásokra a kormány annak eszközeként tekint, hogy a források felhasználásával növekedjen hazánk versenyképessége, szélesedjenek a gazdaság növekedésének a lehetőségei, tovább erősödjön Magyarország, és a Magyarországon belül tapasztalható területi különbségek csökkenjenek. Összességében tehát azt lehet mondani: 2007-2013-as tervezéssel ellentétben az uniós források nem mint önálló kis világ, mint önálló szakpolitikák jelentkeznek, hanem szervesen összefüggenek a kormány társadalompolitikai és gazdaságpolitikai vízióival is.

- Fontos leszögezni: 2015-ben sikeresen és eredményesen, forrásvesztés nélkül zártuk le az előző fejlesztési ciklust. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást és még komoly és nagy esélye volt annak, hogy uniós pénzek ragadjanak be, most azt láthatjuk, hogy a munka annyira jól sikerült, hogy nemhogy forrásvesztés nem történt, de majdnem 10 százalékkal nagyobb mértékben, 9200 milliárd forintot meghaladó összegben tudta támogatni a kormány a pályázókat. Összesen majdnem 71 ezer projekt jutott támogatáshoz, forráshoz. Tehát azt lehet mondani, hogy a 2007-2013-as, egyébként rosszul megtervezett ciklust is ki lehetett igazítani 2010 után!

- Képviselőtársaim! A 2014-2020-as fejlesztési időszak minőségileg új korszakot és új szintet képvisel! Itt nem csupán arról van szó, hogy hogyan költsük el a forrásokat, hanem végre arra koncentrálhatunk, hogy mire használjuk fel és hogyan tudjuk a magyar gazdaság jövőképességét növelni? Tehát hosszú távon nem a pénzek kiszórására, hanem a helyes felhasználásra tudunk fókuszálni. Nem volt ez mindig így! Emlékezzünk arra,  hogy 2007-2013-ban az egyik legfontosabb uniós forrást is felhasználva végbement fejlesztés a 4-es metró ügye volt, aminek nemrég Brüsszel elkészítette a szocialista-liberális kormányok és a budapesti városvezetési mérlegét. Eszerint, most már kimondhatjuk: Magyarország 13 éves európai uniós történetének ez volt a legnagyobb fejlesztése, valószínűleg a legfeleslegesebb is, de ami ennél is fontosabb, hogy egyben ez volt a legnagyobb korrupciós ügye is Magyarországnak. Ugyanis a négyesmetró-beruházásnál a rendszerváltás utáni legnagyobb lopás zajlott Magyarországon! Négy éven át tartó nyomozás zárult le 2016 végén, melynek eredménye szerint a kifogásolt szerződések egy kivételével a Medgyessy-, a Gyurcsány-, a Bajnai-kormány, illetve a Demszky Gábor-féle városvezetőség regnálása alatt születtek. Éppen ezért szimbolikus ügye a 2007-2013-as ciklusnak a 4-es metró ügye. E felesleges beruházásra nagyon sok pénzt költöttünk el, háromszor annyit, mint amennyi az elején be volt ígérve, a beruházás összértéke végső soron 452 milliárd forintra növekedett. Ebből az OLAF állítása szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárd forintot pedig elloptak!

- Miket állapít meg az OLAF jelentése az uniós felhasználások rossz végrehajtása, illetve rossz felhasználása tekintetében? Azt mondja: a leggyakrabban  előforduló szabálytalanság az volt, hogy a megállapodások egyszerűen nem feleltek meg a törvényeknek és általában a magyar közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak, illetve azt is megállapította, hogy súlyos összeférhetetlenségek voltak a 4-es metró beszerzése kapcsán. Az Eurometro Kft. például a projekt teljes idején projektmenedzsment tanácsadójaként vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában, majd a projektmenedzsment megbízásából főmérnöki ellenőrző feladatokat is ellátott. Teljesen egyértelmű összeférhetetlenség! Úgy látszik, a szocialistáknak ez nem volt az, tehát amikor barátokról meg korrupcióról beszélnek, akkor nem csodálkozom, hogy Szakács László képviselő úr éppen most hagyja el a termet. Nem csodálkozom hiszen 2005-2006-ban az Eurometro Kft. tervezési és tanácsadói feladatokat végzett három vállalkozó alvállalkozójaként ugyanannak a projektnek a megvalósítása során. De vannak még példák a visszaélés formáira. Az OLAF például megállapította, hogy belső információért pénzt kaptak az állam, illetve a főváros nevében eljárók. Így lehet rosszul felhasználni az európai uniós forrásokat, vagy például volt olyan állami kifizetés, amely mögött egyáltalán nem volt valós teljesítés. Továbbá: előfordult, hogy ugyanaz volt a teljesítést igazoló az állam képviseletében, mint az általa igazolt vállalkozó tanácsadója. Teljesen egyértelmű összeférhetetlenség! Úgy látszik, a szocialistákat ez akkor nem zavarta. Ez tipikus példája a rossz uniós forrásfelhasználásnak!

- Képviselőtársaim! Ezzel kapcsolatban mondanék még egy dolgot. Én dunakanyari képviselő vagyok, és mi, akik Pest megyében élünk, tudjuk, hogy a négyesmetró-beruházás tulajdonképpen odáig vezetett, hogy Pest megye, egész Pest megye az elmúlt húsz év fejlesztéspolitikájának a legnagyobb vesztesévé vált. Mindez történt azért, mert Demszky Gábornak szüksége volt uniós forrásokra a 4-es metró megépítéséhez. Ezért hozták létre a közép-magyarországi régiót, hogy Pest megyével együtt az Európai Unió átlagos fejlettségi szintje alá tudják beszuszakolni Budapestet, viszont ami kevés forrás érkezett a közép-magyarországi régióba, azt szépen mind elszívta a 4-es metró. Tehát az az agglomerációs rész, az a Pest megye, aminek a leginkább szüksége lett volna a forrásokra, és valószínűleg a leginkább hozzá tudott volna járulni Magyarország gazdasági növekedéséhez, éppen ez a Pest megye nem jutott semmilyen forráshoz a négyesmetró-beruházásnak köszönhetően. Tehát azt lehet mondani: a négyesmetró-beruházás egy szimbolikus ügy, a rossz uniós forrásfelhasználásnak és a korrupciónak a szimbolikus ügye!

- Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban elkezdődött egy vita az Európai Unión belül, hogy vannak olyan országok, akik nagyon határozottan kiállnak a nemzeti érdekeikért ‑ ebbe a körbe tartozik Magyarország vagy például Lengyelország is ‑, és sokszor elhangzik egyre több uniós elöljárótól, hogy ezeket az országokat úgy kéne megbüntetni, hogy a kohéziós forrásokat megvonjuk tőlük. Nagyon érdekes éppen ezért megnézni, hogy tulajdonképpen kik járnak jól ezekkel a kohéziós forrásokkal. 2016-ban született egy lengyel tanulmány, nagyon érdekes következtetésekre jutott: a V4-országokba irányuló támogatások 80 százaléka végső soron valamilyen formában a nyugat-európai nagyvállalatoknál landol. Tehát tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a kelet-közép-európai országoknak juttatott kohéziós forrásoknak a nyertesei, a legnagyobb nyertesei a nyugat-európai cégek. Az viszont ugyanakkor megnyugtató, hogy Oettinger biztos nemrég beszélt erről a problémáról, és ő is megerősítette,  szó szerint idézném: „Annak a pénznek a nagy része, amelyet az EU Lengyelországnak vagy például Magyarországnak ad, visszaáramlik Németországba. Tehát a magyarok és a lengyelek úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, a német gépeket és kamionokat vesznek. Így tehát a nettó befizető tagállamok, mint például Németország, érdekeltek a strukturális és a kohéziós támogatásokban.”  Gazdasági perspektívából nézve Németország tehát nem nettó befizető, hanem nettó haszonélvező. Ezt fontos leszögeznünk, amikor ilyen vitákat kell folytatnunk az Európai Unió illetékeseivel.

- Képviselőtársaim! Végezetül engedjék meg, hogy a 2014-20-as időszakot összehasonlítsuk néhány perc erejéig a 2007-13-as fejlesztési ciklussal, hiszen nagyon sokatmondó, hogy itt mit látunk. Azt láthatjuk, hogy azonos idő alatt mind a kifizetések, mind a meghirdetések terén jóval meghaladjuk a 2007-13-as ciklus eredményeit. Azt láthatjuk, hogy azonos idő alatt a kormány az uniós keret nagyobb arányát hirdette meg, hiszen 97 százalékot hirdetett meg a kormány, míg az előző időszak alatt azonos időben ez még csak 74 százalék volt. A megítélt támogatások aránya közel másfélszerese a 2009-ben mért adatoknak, 53 százalék most, akkor 34 százalék volt, a kifizetett támogatások értéke pedig több mint négyszerese a 2009-ben mért adatoknak. Tehát 21 százalékon állunk most, 2009-ben, az akkori szocialista kormány, illetve az általa működtetett intézményrendszer csak 5 százalékát tudta a támogatásoknak kifizetni. Mindezek mellett a heti kifizetések átlagos értéke is négyszeres különbséget mutat.

- A V4-ek tekintetében is messze jobban áll Magyarország, mint az összes többi állam, hiszen a meghirdetett forráskeret 93 százaléka nálunk az adat, Szlovákiában 67, Csehországban 76, Lengyelországban csak 64. Vagy ami ennél is fontosabb: a kifizetett támogatások tekintetében többszörösét teljesítette Magyarország, mint az összes többi állam: Csehország például 4 százaléknál tart, Lengyelország 6 százaléknál, de Szlovákia is még csak 4 százaléknál. Azt láthatjuk tehát, hogy az uniós források felhasználásában a 2007-13-as fejlesztési források felhasználásához képest lényeges és egyértelmű a különbség. Ezek a számok is azt mutatják, hogy a kormány a 2014-20-as fejlesztési ciklus elérhető forrásait a társadalmi és gazdaságpolitikai célok eléréséhez szervesen hozzákötötte, azaz az uniós források felhasználása ma érdemben hozzájárul ahhoz, hogy fenntartható gazdasági növekedés legyen Magyarországon, és a magyar vállalatok az őket ért, a jövőben őket érő kihívásokra fel tudjanak készülni!

 

A felhasználás hatékonysága és célravezető eredményessége közös felelősségünk!

FIRTL MÁTYÁS: - Képviselőtársaim! Magyarország fejlődése, felemelkedése, az ország gyarapodása a fő célunk és törekvésünk. Ennek érdekében az uniós források hatékony felhasználásának a gazdaságfejlesztést kell szolgálnia, hazánk versenyképességének növekedését, az ország erősödését, a területi különbségek csökkentését, s mindezt azzal a céllal, hogy a magyar emberek mindennapjainak jobbá tételét eredményezze. A magyar emberek életkörülményeinek jobbá tételét, a közösségi és abban az egyéni érdekek érvényesülését, a gyarapodást kell szolgálnia, a legnemesebb értelemben vett közérdeket. A felhasználás hatékonysága és célravezető eredményessége ezért közös felelősségünk! Ennek a felelősségnek megfelelően a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy negyedévente jelentse a parlamenti képviselőknek azt, hogy Magyarország számára a 2014-2020 között biztosított uniós források felhasználásának rendje hogyan halad, másrészről pedig parlamenti vitanapot is rendszeresített , hogy az észrevételek megtétele mellett mindenki számára áttekinthető legyen, hogy a fejlesztéspolitika milyen folyamat és hol tart.

- Képviselőtársaim! Miután az európai uniós források felhasználásáról szól a vita, fontos arra is emlékeztetni, hogy az eredeti szándék szerinti, az értékrenden alapuló közjó és gyarapodás volt a legfontosabb kötőszövet, amely az Európai Unió egységét, működőképességét annak alapításakor meghatározta. Ebből a szemszögből közelítve az uniós forrásfelhasználás területeinek és eredményességének vizsgálatához fontos, hogy a forrásfelhasználás úgy támogassa érdemben Magyarország gazdaságfejlesztési törekvéseit, hogy az minőségileg egy új időszakot jelentsen a magyar és az európai értékek és közös érdekek szolgálatában. Ez az új minőség a felhasználás céljaira, irányaira és ütemére, de eredményességére is egyaránt vonatkozik.

- A maihoz hasonló parlamenti vitanapok célja az is, hogy megteremtsék annak lehetőségét, hogy átlássuk, akár átértékeljük a pénzfelhasználást, annak szabályozórendszerét, működését és törvényi hátterét, amelyen belül Magyarországnak mint tagországnak pontosan meghatározott a mozgástere, amely meghatározza a forrásfelhasználás lehetőségét. A 2013 előtti időszakban a nagyon kötött mozgástér alapvetően határozta meg a forrásfelhasználás lehetőségét, csak 14-16 százaléknyit fordíthattunk gazdaságfejlesztésre. Az ország, a gazdaság, a vállalkozói szféra, az önkormányzataink, a kormányzat és mindannyiunk közös eredményének tartjuk azt, hogy a 2007-13-as ciklust végül is eredményesen zártuk le. Úgy is fogalmazhatnék, hogy eredményessé tettük az előző kormányok előnytelen elkötelezettségeit! Így ahhoz képest, hogy 2013-ban még úgy tűnt, hogy a forrásoknak csak a 60 százalékát leszünk képesek lehívni és nettó vesztesek leszünk, Magyarország a teljes forrást le tudta hívni, mi több, csaknem 110 százalékon zártunk. Ez jelzi az országnak a teljesítményén is alapuló erejét, érdekérvényesítő képességét. Ehhez képest a 2014-20-as fejlesztési ciklusban egy új mozgástér nyílt meg azzal, hogy a kormány a gazdaságfejlesztésre helyezte a prioritást, amit csaknem konszenzusosan fogadott el mindkét oldal. Így a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell költeni, tehát a 2014-20-as ciklusban az Európai Uniótól érkező 7800 milliárd forint támogatás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Ez természetesen az agrártámogatások nélküli forrás. Azt követően a kormány minden nehézség és negatív ellenérzés ellenére sikeresen és eredményesen, forrásvesztés nélkül zárta a 2007-13-as ciklust.

- Képviselőtársaim! Magyarország a jelenlegi költségvetési időszakban jelentős fejlesztési forráshoz azért juthat, mert a ’14-20-as időszakra vonatkozó tárgyalásokat sikeresen folytatta le, és a megkezdett költségvetési időszakban a forrásfelosztásban Magyarország a nyertesek közé tartozik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vidékfejlesztési támogatásokkal, forrásokkal, illetve a különböző agrártámogatásokkal együtt Magyarország 12 ezer milliárd forint felhasználására jogosult 2014-20 között. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a forrásfelhasználás akkor lesz igazán eredményes és sikeres, amennyiben a 2020-at követő időszakban ez a magyar gazdaság teljesítményében is megmutatkozik majd oly módon, hogy stabil, fejlődőképes gazdaság megteremtését érjük el. Ez azt jelenti, hogy akár külső források nélkül is képes lesz megállni a saját lábán.

- Képviselőtársaim!  2020-ra a magyar gazdaságnak olyan helyzetben kell lennie, olyan erővel kell rendelkeznie, hogy a gazdasági növekedés nem külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvényeként legyen meghatározó, egyben fenntartható!  Az uniós forrásfelhasználásnak ezt az elérendő célt is szolgálnia kell! A rendelkezésre álló uniós források felhasználásával kapcsolatban fontos elemként hangsúlyozzuk azt is, hogy nemzeti érdekeink erős képviselete érdekében az európai uniós jogszabályi keretek között, a transzparencia betartása mellett, hátrányos megkülönböztetés nélkül, de kötelességünk érvényt szerezni a magyar gazdasági szereplők azon jogos elvárásának, hogy az európai uniós vagy a hazai fejlesztési források döntő mértékben a magyar gazdasági szereplők megerősítését segítsék elő! Mindezek értelmében a versenyképességi előny megteremtését eredményezheti, ha a hazai kkv-k minél nagyobb arányban vehetik igénybe a forrásokat, külön tekintettel az exportképes kis- és középvállalkozásokra, illetve mindazokra, akik a foglalkoztatásban részt vállalnak. Ezért fontos és elsődleges az új pénzügyi ciklus uniós forrásainak a munkahelyteremtésre mint gazdasági növekedést előmozdító beruházások céljaira történő felhasználása. Ami szoros összefüggésben áll aztán a családtámogatással, az otthonteremtéssel és a közjó szolgálatával.

- Képviselőtársaim!  Az előző uniós pénzügyi ciklus tapasztalatai alapján fontos elem a forráslehívást és -felhasználást hatékonyabbá tenni és a rendelkezésre álló eszközeinkkel tökéletesíteni. Ez a beruházások és a kifizetések gyorsítását jelenti, tekintettel arra, hogy várhatóan 2020 után jelentősen átalakul a kohéziós politika, és az is előfordulhat, hogy a britek ’19-es uniós kilépése miatt akár csökkenhet is a fejlesztésekre szánt keret. A 2016. és a 2017. év kifizetési kötelezettségvállalási adatai, a 2016. évi zárás adatai értelmében, a fejlesztéspolitikában sikeres évet zártunk. Az adatokból világosan körvonalazódik annak szükségessége s egyben lehetősége is, hogy előmozdítsuk az uniós források intenzitásának növelését, illetve ezt megfogalmazzuk önmagunknak teljesítendő célként is. Zárójelben jegyzem meg: a többek által több helyen jelzett, aránylag gyengébb beruházási mutatókkal számolni lehetett, hiszen a korábbi uniós forrásokból finanszírozott beruházások nagy része 2015-ben befejeződött, az új fejlesztések pedig tavaly még nem indultak be. Egyébként a pénzügyi ellenőrök szerint 2017-ben a beruházásoknál akár kétszámjegyű növekedéssel is számolni lehet. A jelen folyamatok értékelésében egyértelmű, hogy felértékelődik a jövőben a régió szerepe a kétsebességes Európában, ezért fontos, hogy a jelenlegi uniós források a gazdasági versenyhátrány leküzdését szolgálják.

Képviselőtársaim! Az elmondottakat aláhúzva néhány, a választókerületemre vonatkozó fejlesztésről is szeretnék számot adni, hiszen a regionális fejlesztések, az egymást erősítő, egymásra épülő projektek megvalósítását szolgálja érdemben és hatékonyan, megfelelően a koncentrált forrásfelhasználás. Így, az előző ciklusban Sopron önmaga 19,9 milliárd forintos támogatás igénybevételével 22,4 milliárd forint összköltségű fejlesztést valósított meg, a térségbe további 15-16 milliárdos támogatás is érkezett, természetesen a TÁMOP-on, KIOP-on, KEOP-on, KÖZOP-on, ÁROP-on keresztül.

- 2017 márciusáig 10 milliárd forint európai uniós támogatást nyert a városunk és választókerületem. Folyamatban van további 2,2 milliárdos támogatás, és a jelenlegi tervek alapján még további 15 milliárd forint értékű uniós pályázat benyújtására kerülhet sor. A térségben nagyvonalú fejlesztések valósultak meg, amelyek az egész régióra vonatkozóan a turisztikai, idegenforgalmi vonzerőt fokozták. Csak egy példa, hogy egy kicsit a kastélyprogramra is emlékeztessek: az Esterházy-kastély és kulturális központ megfelelően szolgálta, miként a Fertőrákosi Barlangszínház is ennek a térségnek a turisztikai vonzerejét. Az elmúlt időszakban a nagycenki kastélyfejlesztési program is elindult, és bízom abban, hogy nemzeti zarándokhellyé avanzsál, ezzel is segíti a Fertő-táj térségét a turizmus, az idegenforgalom, illetve a gazdasági fejlesztés érdekében.

- Képviselőtársaim! A vitanap anyagai, a beszámolók, a hozzászólások és főképpen a településeken tapasztaltak megerősítenek mindannyiunkat abban, hogy Magyarország jó úton jár az uniós források felhasználásában, amelynek áttekinthetőségét, átláthatóságát segítik a vitanapok. Segítik azt a végső célt, hogy minden támogatás az ország megerősödését, egy erős, jól működő, dinamikusan fejlődő gazdaság megerősítését szolgálja, amely alapja, motorja a közjó megteremtésének. A szociális ellátásra, az egészségügyre, az oktatásra, a kultúrára, a sportra is több fog jutni, és természetesen mindenekelőtt a családtámogatásra, az idősek támogatására,  az otthonteremtésre is lehetőséget biztosít. Ezen összefüggések alapján a KDNP fontosnak tartja az ilyen vitanapok megtartását, így minden képviselő negyedévenként megkapja a teljes körű áttekintést az európai uniós forrásfelhasználásokról.

 

Az állam is és az egyházak is a közjót képviselik, kell hogy képviseljék!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Képviselőtársaim! Az európai uniós fejlesztési ciklus kicsiny részéről beszélünk, amikor az egyházak támogatásáról beszélünk. Ugyan kicsiny szegmense ez a teljes uniós fejlesztési forrásoknak, fejlesztési keretnek, de számunkra, KDNP-sek számára rendkívül fontos.

- Miért fontos számunkra az egyházakkal való együttműködés, az egyházak segítése és támogatása? Az Alaptörvény néhány mondatára, néhány gondolatára szeretnék apellálni. Idézem a preambulumnak azt a fontos mondatát, hogy „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsüljük országunk különböző vallási hagyományait”. Majd az Alaptörvény VII. cikke a következőképpen fogalmaz: „Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek, az egyházak önállóak, az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.” Az állam és az egyházak alkotmányos szétválasztása tehát védi mind az egyházak, mind az állam autonómiáját, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy közös céljaik, közös céljaink a társadalom javának érdekében, a nemzet érdekében közösen, egymást kiegészítve hatékonyabban működhessenek, mint ha külön-külön tennék.

- Képviselőtársaim! Az állam is és az egyházak is a közjót képviselik, kell hogy képviseljék a maguk sajátos lehetőségeivel és eszközrendszerével. Az egyházak évszázadok óta meghatározó részvevői az oktatásnak, a nevelésnek, a szociális szférának és az egészségügynek. Az a hagyomány, az a felelősség és elkötelezettség, amely a keresztény elvek és értékek mentén fejlődött ki az elmúlt évszázadok során és valósult meg, a mai napig meghatározója a magyar nemzet életének és a magyar társadalom életének. Sőt, az elmúlt évtizedekben ez a társadalmi szolgálat és ez a társadalmi szerepvállalás, illetve elkötelezettség egyre jobban erősödött, erősödik és kiteljesedett!

- Tisztelt Országgyűlés! 2010 előtt a szocialista-liberális kormányzatok sokféle eszközzel diszkriminálták az egyházakat és az egyházi jogi személyeket. Ez a diszkrimináció valósult meg a jogszabályalkotásban, ez a diszkrimináció valósult meg a hazai források és az intézményrendszer finanszírozása tekintetében. Itt utalnék arra a konkrét tényre, hogy 2010-ben és a következő években sok milliárd forintot kellett visszafizetniük az egyházaknak csak azért, mert az előző kormányzatok nem fizették ki az egyházi közoktatási intézmények normatíváit. De ez a diszkrimináció érvényesült az európai uniós források tekintetében is a 2007-2013-as EU-s ciklusban, hiszen alig-alig volt pályázati jogcím, amelyek tekintetében az egyházak, az egyházi intézmények vagy egyházi jogi személyek egyáltalán pályázni tudtak. 2010 után, ha csak az európai uniós forrásokról beszélünk, az volt a feladat, az volt a kihívás, hogy biztosítani kell mind az uniós, mind a hazai források tekintetében, hogy az egyházak és intézményeik ugyanolyan eséllyel tudjanak a forrásokhoz hozzájutni, mint minden más intézmény, illetve minden más közjót szolgáló és közfeladatot ellátó szervezet. Az egységes és egyenlő finanszírozást valamennyi közfeladat-ellátási területen biztosítani kellett, illetve a hátrányos helyzetű térségekben, településeken segíteni és támogatni kellett az egyházak, egyházi intézmények munkáját, többek között ezzel is segítve a falvakban, a kistelepüléseken, a hátrányos helyzetű térségekben a népességmegtartó lehetőséget.

- Az is egy feladat és kihívás volt 2010 után, hogy az egyházaknak a romaintegrációba, illetve a felzárkóztatási és különböző esélyegyenlőségi programokba való bevonását is tudjuk biztosítani. A 2014-20-as európai uniós költségvetési, illetve fejlesztési források tekintetében szinte minden operatív program tekintetében az egyházak, illetve egyházi intézmények, egyházi jogi személyek tudnak pályázni, tudnak a forrásokhoz hozzájutni. Az egyházak tekintetében ez 568 önálló egyházi köznevelési intézményt érint több mint ezer feladat-ellátási helyen az országban, tehát nem igaz ebben a tekintetben sem, hogy az európai uniós források nem érintik a magyar polgárok és a magyar társadalom életét!

- Képviselőtársaim! 22 egyházi felsőoktatási intézményben több mint 20 ezer hallgató tanul. Az állami iskolákba járó tanulók közül a 2015-16-os tanévben közel 206 ezren választották a hitoktatást. Oktatási célú fejlesztésekre a hazai költségvetés is egyre nagyobb arányban biztosít forrást, elsősorban épületfelújításra és –korszerűsítésre. Természetesen az európai uniós források az elmúlt időszakban és az ezt követő időszakban is számtalan pályázati forrás tekintetében oktatásmódszertani, infrastrukturális, digitális kompetencia és pályaorientációs célú fejlesztések megvalósítására biztosítanak forrásokat az egyházi közfeladat-ellátást biztosító intézmények számára. Néhány ilyen pályázati forráslehetőséget hadd emeljek ki! Ilyen az EFOP 4.1.1. pályázati jogcím, egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztésekre 14,4 milliárd forint közvetlenül egyházi köznevelési intézmények fejlesztésére, 23 egyházi intézmény nyert támogatást ebből a forrásból. Az EFOP 4.1.5. jogcím a köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére 16,2 milliárd forint keretösszegű felhívás a nem állami intézményfenntartók részére. Azután ilyen pályázati lehetőség az EFOP 4.1.6. pályázati jogcím a köznevelést támogató szerepének erősítésére, 5 milliárd forint a gyógypedagógiai és pedagógiai szakszolgálati intézmények számára, valamint az EFOP 3.2.3. pályázati jogcím, amely a digitális környezet a köznevelésben, keretösszeg 6,3 milliárd forint a digitális oktatás színvonalának minőségi javításához, a digitális leszakadás megállításához.

- Képviselőtársaim! Az egyházi, civil és nemzetiségi szervezetek részére elérhető fejlesztések az általuk ellátott közszolgáltatások hatékonyabb ellátása érdekében, többek között közösségfejlesztésre, hátránykompenzációra, felzárkóztatási programokra, szociális és gyermekvédelmi intézmények komplex fejlesztésére, iskolák infrastrukturális felújítására, tanodaprogramokra és térségi programok megvalósítására adnak lehetőséget. Ezek közül is hadd emeljek ki néhány pályázati jogcímet: az EFOP 1.3.7. pályázati jogcím a társadalmi kohézió erősítése, az egyházak közösségfejlesztő tevékenységének bővítésével. A felhívás 8 milliárd forintot biztosít az egyházi és civil közösségek számára hátránykompenzációs tevékenységek elvégzésére, amely magában foglalhat többek között prevenciót, társadalmi érzékenyítést, szemléletformálást. Cél a peremen élő közösségek társadalomba való beilleszkedése. Aztán az EFOP 1.9.8. jogcím, ami az egyházi és civil szervezetek szociális közfeladat-ellátásainak támogatásáról szól, 5 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre ezen a felhíváson az egyházi és civil közösségek számára. A felhívás célja a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások komplex fejlesztése. Ebben a szektorban egyre szélesebb körű az egyházi és civil szerepvállalás, és az országos lefedettség az egységes szemléletrendszer minőségi feladatellátását teszi lehetővé részükről. Az EFOP 2.2.15. jogcím a karitatív és humanitárius szervezetek részére tesz lehetővé infrastrukturális fejlesztéseket, a raktározási feltételek javítását, eszközbeszerzést. A felhívás teljes keretösszege 4,5 milliárd forint, a megpályázható támogatási összeg 200, illetve 650 millió forint között van. Az EFOP 4.1.1. felhívási jogcím pedig az egyházi fenntartású iskolák előtt áll nyitva, számos iskola, tornaterem építését, infrastrukturális beruházását tette, illetve teszi lehetővé, összesen több mint 14,4 milliárd forint értékben.

- Képviselőtársaim! Az EFOP-os fejlesztési forrásokon túlmenően, tehát az emberi erőforrás operatív programon túlmenően is megemlíthetem a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programot is mint egy lehetőséget az egyházak, illetve az egyházi jogi személyek számára. Példának okáért már döntés-előkészítési szakaszban van a GINOP 7.1.4., az egyházi kulturális örökség turisztikai fejlesztése jogcím, amely 7,3 milliárd forintot biztosít az egyházak, illetve egyházi jogi személyek számára, de egy ugyanilyen forráslehetőség a GINOP 7.1.6. pályázati jogcím is, a világörökségi helyszínek fejlesztése című felhívás. Ezen túlmenően meg kell említeni a környezeti és energiahatékonysági operatív programot is, a KEHOP-ot is. Példának okáért a KEHOP 5.2.1. jogcím: az egyházi fenntartású kórházak épületenergetikai fejlesztése kiemelt projektben több egyházi egészségügyi intézmény, kórház tud részesülni, több milliárd forint értékben. A KEHOP 5.2.3. jogcímen pedig az egyházak épületenergetikai fejlesztései megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével című kiemelt projektben összesen 12,2 milliárd forint támogatási összegre adnak, adhatnak be pályázati támogatási kérelmet az egyházi jogi személyek. Ezen túlmenően feltétlenül meg kell még említeni a vidékfejlesztési programot is, például a VP 6-7.2.1.-7.4.1.-16. jogcímet, amely a településeket meghatározó épületek külső rekonstrukcióját, többfunkciós közösségi tér létrehozását, fejlesztését, energetikai korszerűsítését támogatja, amely 26,8 milliárd forintos keretben áll rendelkezésre, többek között az egyházak, illetve az egyházi jogi személyek számára is.

- Tisztelt Országgyűlés! Az egyházak, egyházi jog személyek, egyházi intézmények számára megszerezhető fejlesztési források, felzárkóztatási források, mind-mind érintenek szülőket, diákokat, ellátottakat, intézményekben dolgozó pedagógusokat, gondozottakat, szociális szakembereket, akiknek a munka- és életfeltételeit fogják javítani. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az egyházaknak, illetve egyházi intézményeknek juttatott európai uniós pályázati források mind-mind jó helyre kerülnek, és mind-mind hatékonyan lesznek felhasználva az elkövetkezendő években!

 

Az uniós pénzek, amelyek bejönnek Magyarországra, megfelelő helyre kerülnek!

FÖLDI LÁSZLÓ: - Képviselőtársaim! Egy kicsit a közép-magyarországi régióról szeretnék szólni, hiszen az uniós források tekintetében a közép-magyarországi régió, ennek is különösképpen a déli-délkeleti peremvidéke ‑  a mostani Ceglédi járás, Nagykátai járás, Nagykőrösi járás ‑ bizony nem túl sok forrást kapott az elmúlt években. Ugyanakkor azokat a forrásokat, amelyeket sikerült 2010-14 között vagy azután megkapni a településeknek, illetve magánvállalkozásoknak, cégeknek, nyilván igyekeztek a legjobb módon fölhasználni. Itt külön meg kell említsem a KEOP-programot, illetve a VEKOP-programot, amiben, ha csak a KEOP-ot említem, az elmúlt hetekben négy település is több mint 800 millió forintos támogatást kapott vagy kap épületenergetikai felújításra. Ezek a települések a Ceglédi, illetve a Nagykőrösi járás területén találhatók.

- Azt is el kell mondanom, hogy a 2010-14-es időszakban komoly beruházások voltak, főleg uniós forrásból a térségben, elsősorban csatorna-beruházások, amelyek értéke több milliárd forintra rúgott. És itt hadd tegyek egy kitérőt: a korrupció itt elég sokszor elhangzott mint kifejezés, és csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy nyolc évig voltam polgármester, és már a nyolcadik éve vagyok parlamenti képviselő, és érdekes, se polgármester koromban, se képviselő koromban senki nem jött oda, hogy: te, figyelj már, teszek a zsebedbe pár millió forintot, hadd kapjam én meg a munkát! Azt se mondta meg senki, hogy kinek kell odaadni a munkát. Tehát én nem igazából tudom azt, hogy hol vannak ezek a nagy korrupciós dolgok ezekben az ügyekben. Én azt javasolom azoknak, akik korrupcióval vádolnak minket, hogy tegyenek följelentést, hogy korrupcióról tudnak, és akkor nem lesz belőle probléma! Azt gondolom, ha béreket tudtunk emelni pedagógusoknak, rendvédelmi dolgozóknak sok helyen, ott azoknak meg kellett teremteni a gazdasági alapját, és a gazdasági alapok megteremtéséhez uniós forrásokat nyilván felhasználtak azok a vállalkozások, azok a gazdasági szereplők, akiknek eredményei alapján sikerült bizonyos béremelést végrehajtani.

- Még egy témát szeretnék idecitálni a kedves képviselőtársaim elé, amiről még nem is esett szó a mai vitanapon: ez pedig a gyermekek korai fejlesztése. Magyarországon több ezer olyan gyerek él, akinek élete első öt évében szüksége lenne ilyen pedagógiai szolgáltatásra. Az elmúlt években 8 ezer megkésett fejlődésű kisgyermek korai fejlesztésére tudtunk lehetőséget biztosítani, ami nyilván nem kevés, de ennél sokkal többre van szükség. A mostani ciklusban mintegy 5,7 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen fejlesztésekre, ami, azt gondolom, óriási lépés a korábbi évekhez képest.

- Képviselőtársaim! Azt hiszem, az uniós források felosztásáról szóló mai vita meggyőzi az ellenzéki képviselőket is arról, hogy igenis azok az uniós pénzek, amelyek bejönnek Magyarországra, megfelelő helyre kerülnek, nagy részük gazdaságélénkítésre fordítódik, és az ország előrevitelét, az itt élő emberek boldogulását szolgálják!

 

 kdnp.hu – Bartha Szabó József