Kérdezz-felelek

Mi a kormány szándéka a korkedvezményes nyugdíjazással? Mi a kormány szándéka a korkedvezményes nyugdíjazással? Négy év múlva megszűnnek a munkaügyi központok is? Miskolc és Kassa között autópálya épül, új utakon a magyar-szlovák kapcsolatok?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mi a kormány szándéka a korkedvezményes nyugdíjazással?

SZABÓ SÁNDOR(MSZP): – Államtitkár Úr! Ez év végén a törvény szerint megszűnik a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége. Ezt – tudjuk pontosan – azok vehették igénybe, akik korábban valamilyen veszélyes munkakörben dolgoztak, és az egészségük védelme érdekében korhatár előtt mehettek nyugdíjba.

– Államtitkár Úr! A Fidesz-kormány a 2010-es ciklus elején kihirdette, hogy megszünteti a nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét. Aztán ez az elv is megdőlt, hiszen a nők számára 40 éves munkaviszony után lehetőséget adtak a korhatár előtti nyugdíjazásra. Ugyanakkor a nyugdíjkorhatárt betöltők esetében a korábbi nyugdíjat ellátássá silányították le, ami adható és el is vehető. A kormány 2012-ben ez év végéig meghosszabbította e rendszer működését, azaz ez időpontig lehet a kedvezmény igénybevételéhez az éveket gyarapítani, valamint a munkáltatók is ez ideig gyarapíthatják extra bevétellel a központi költségvetést, ami közel 20 milliárd forint.

– Államtitkár Úr! A hatályos szabályozás szerint a korkedvezményes jogvesztés az év végéig változatlan feltételekkel történik, azaz jövőre már változhat. Ezért is kérdezem, és kérem, ne beszéljen mellé:

– Miért nem tárgyalta a parlament ebben az időszakban a korkedvezményes nyugdíjazás kérdését?

– Mi a szándéka a kormánynak ezzel a nyugdíjazással?

 Miért tartanak bizonytalanságban közel 50 ezer embert?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, a korkedvezményes rendszer 2012. január 1-je óta nem a nyugdíjrendszer része, tekintettel arra, hogy fő szabályként csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet öregségi nyugdíjat megállapítani. A korhatár előtti nyugdíjak, így például a korkedvezményes nyugdíjak is 2012-től korhatár előtti ellátássá alakultak át. A korhatár előtti ellátások kiadásainak forrása a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, és az ellátások folyósításához szükséges forrás a továbbiakban is biztosításra kerül. Tehát ezek a juttatások semmiféleképpen nincsenek veszélyben, hanem garantáltak! Ezzel a 2015. évi költségvetés tervezése során is számoltunk. A megszerzett korkedvezményes jogosultság természetesen időbeli korlát nélkül továbbra is érvényesíthető, sőt a hatályos szabályozás szerint a korkedvezményes jogszerzés az év végéig változatlan feltételek szerint történik.

– Képviselő Úr! A kormány ugyanakkor most is fontosnak tartja, hogy a legnehezebb munkát végzők számára biztosítsa a kedvezményt. Extra kedvezmény nyújtására vonatkozó javaslatot terjesztettünk az Országgyűlés elé a szervezet fokozott igénybevételével járó munkakörökben dolgozó bányászok javára. Az általános szabályoktól eltérően 2014. január 1-jétől az a bányász is jogosulttá válik erre a kedvezményre, aki legalább három évig korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

Mikor rendezik már végre a gyógypedagógiai asszisztensek bérét és adják vissza a megérdemelt illetménypótlékokat?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár Úr! 2013. szeptember 1-jétől az iskolákban foglalkoztatottak bér- és pótlékrendszerét egységesen szabályozták. A béremelés és a pedagógus-életpálya már a 2013-as tanévkezdéstől kiterjed a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. Azonban az államilag fenntartott iskolákban és óvodákban 15-20 ezer, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott, valamint technikai dolgozó nem részesült béremelésben, köztük a gyógypedagógiai asszisztensek sem. A kormány már évek óta ígérgeti, hogy az ő bérüket is rendezi, de ez a mai napig nem történt meg. Ők is közalkalmazottak, de rájuk nem vonatkozik a pedagógus-bértábla, mert nem pedagógus munkakörben dolgoznak. 2013 szeptemberétől a gyógypedagógiai pótlékok egységesítése értelmében elvették a pótlékokat a gyógypedagógiai asszisztensektől. Ők mint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők eddig különféle pótlékokban részesültek, például nehéz körülmények után járó, felzárkóztatási, illetve egyéb pótlékokban. A kormány, ahogy a pedagógusok esetében is, csökkentette a pótlékok körét, és ami megmaradt, azt sem terjesztette ki mindenkire, vagyis inkább elvett, mint adott. Más-más mértékben ugyan, de minden gyógypedagógiai asszisztensnek csökkent a fizetése.

– Államtitkár Úr! Az elmúlt évek béremeléseiből amúgy is kimaradó asszisztenseknél a pótlékok elvétele akár bruttó 20 százalékos fizetéscsökkentést is eredményezhetett. A szeptember előtti fizetésük már így is a KSH által meghatározott létminimum alatt volt, vagyis 87 510 forintnál volt kevesebb. Tudomásunk van arról, hogy egyre többen készülnek felmondani, mert - ahogy egyikük fogalmazott - a munkájuk egyáltalán nincs értékelve, semmilyen megbecsülésre nem számíthatnak. Kérdezem mindezek alapján:

– Tisztában van ön azzal, hogy ezek a nagyon fontos és egyre inkább szükséges munkát végző közalkalmazottak milyen rosszul jártak?

– Mikor rendezik már végre a gyógypedagógiai asszisztensek bérét és mikor adják vissza a megérdemelt illetménypótlékot?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! A kormány – ahogy azt néha önök kicsit pongyolán mondják – nem pedagógusbér-emelést tervezett és vezetett be pusztán, hanem pedagógus-előmeneteli rendszert, amelynek egy része az új bértábla, a megemelt bértábla a pedagógusok részére. Az előmeneteli rendszer nem csupán bértáblát jelent, hanem olyan fokozatokat és olyan minősítési eljárást is, amely a pedagógus munkakörökre értelmezhető. A pedagógus munkakörben dolgozó és ezáltal az előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó pedagógusok körét a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása kiterjesztette a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is.

– Képviselő Úr! A jövő generációk nevelése szempontjából természetesen nem kétséges, hogy bármely köznevelési intézményben dolgozó alkalmazott munkája nagyon fontos, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők esetében is ez hangsúlyosan igaz. A pedagógusbér-emelés a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőkre, így a gyógypedagógiai asszisztensekre vonatkozóan is a megfelelő forrás biztosításával a nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzítésre került. 2015. szeptember 1-jétől az előmeneteli rendszer hatálya a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott tekintetében is alkalmazandó.

– Képviselő Úr! Az valóban igaz, hogy egyes korábbi pótlékok megszűntek mind a pedagógusok, mind a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők vonatkozásában a pedagógus-előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetésével. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott, így például a gyógypedagógiai asszisztens közalkalmazott továbbra is jogosult a gyógypedagógiai pótlékra. A gyógypedagógiai pótlék azonban nem feltételes módban adható, hanem kötelezően adandó a munkáltató részéről. De bízunk benne, hogy lesz lehetőségünk a közalkalmazottak szélesebb körének is egy későbbi időpontban a nemzetgazdaság teljesítménye alapján béreket emelni.

Négy év múlva megszűnnek a munkaügyi központok is?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Államtitkár Úr! Megdöbbenéssel láttuk a beterjesztett költségvetésben, hogy a kormány 44 százalékkal megvágja azokat a forrásokat, amiket évről évre a munkanélküliek elhelyezkedésére fordítunk. A jövő évi költségvetés egyedüli haszonélvezője a közmunka lesz, ennek kiadásai 46 százalékkal nőnek. Az egyik oldalon felére csökkentik a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, amelyekből a kormány eddig az álláskeresők képzését, munkatapasztalat-szerzését, vállalkozóvá válását vagy a kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtését támogatta, és csaknem harmadára csökken a szakképzési és felnőttképzési sor is. A másik oldalon a közmunka kiadásai a 2011. évi forrásoknak több mint négyszeresére nőnek. Hogy a kép teljes legyen, a kormány bejelentette, hogy négy év múlva megszűnik a segélyezés is, ugyanis mindenki közmunkában fog robotolni. Ennek első lépéseként jövőre a segélyezettek negyedét irányítják át a közmunkába.

– Államtitkár Úr! A brutális forráskivonásból és a közmunka egyre nagyobb térnyeréséből arra lehet következtetni, hogy négy év múlva a munkaügyi központok jelen formájukban megszűnnek. A szolgáltató funkció, az, amivel az emberek valós, személyekre szabott segítséget kaphatnak a továbblépésre, megszűnik. A munkaügyi központok a közmunkát adminisztráló végrehajtó szervvé degradálódnak. Ez szembemegy azzal is, amiről Varga Mihály beszélt a miniszterjelölti meghallgatásán. Ott azt ígérte, hogy átalakítja a munkaügyi hivatalokat, erősíti a munkaerőpiaccal való kapcsolatukat, és a közmunkapályázatok intézetét leválasztja róluk. Sajnos azonban megint más volt az ígéret és más a cselekvés, és ez kevés jót vetít előre az orbáni munkaalapú társadalom hazájában. Az tehát a kérdésem:

– Mivel négy év múlva már, ugye, munkanélküliek sem lesznek, számíthatunk-e a munkaügyi központok megszüntetésére is?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:  – Először is szeretném megnyugtatni képviselő asszonyt: a magyar kormány számára a következő négy esztendőben is az egyik legfontosabb feladat a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése lesz, és elsősorban a versenyszférában szeretnénk számítani a következő időszakban a folyamatos bővülésre. A források tekintetében nem érdemes csak egy-egy sort nézni a költségvetésből. Szeretném fölhívni a figyelmét arra, hogy a magyar kormánynak szándéka, hogy ott, ahol lehet, a hazai források kímélése érdekében uniós forrásokat vegyünk igénybe a foglalkoztatás bővítésére. Az uniós források tekintetében pedig a legvastagabb láb a következő időszakban a foglalkoztatással kapcsolatban, hogy több mint 700 milliárd forint áll rendelkezésre képzésekre, átképzésekre, bértámogatásokra és különböző aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre.

– Képviselő Asszony! A közmunkával kapcsolatban egyértelmű a kormány álláspontja. Ha az a kérdés, hogy segélyt vagy munkát adjunk az embereknek, akkor a mi olvasatunkban egyértelmű az, hogy a munkát, ha máshol nem, a közfoglalkoztatás keretében szeretnénk a következő időszakban biztosítani. Abban önnek egyébként van igaza, és mi is érzékeljük, hogy ha olyan térségben, olyan területen túlzottan nagy közfoglalkoztatás valósul meg, akkor valóban kontraproduktívvá válhat, mert esetleg a versenyszférában nem találnak megfelelő számban és minőségben embereket. Ezért olyan programokat kívánunk indítani a következő időszakban, amelyek a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való kilépés lehetőségét teremtik meg uniós források felhasználásával. A munkaügyi szervezettel kapcsolatban pedig csak annyit szeretnék önnek jelezni: a legsikeresebb tagállamok, ahol kvázi teljes a foglalkoztatás, Németországban, Ausztriában az egyik legerősebb szervezet a munkaügyi szervezet. Tehát nem megszűnik a munkaügyi szervezet feladatköre akkor, ha a munkanélküliség megszűnik, hanem igenis akkor generálja a leginkább az ilyenfajta tevékenységet egy-egy kormány számára.

Miskolc és Kassa között autópálya épül, új utakon a magyar-szlovák kapcsolatok?

HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): – Államtitkár Úr! A közelmúltban Szijjártó Péter külügyminiszter Szlovákiában tett látogatása során többek között Miroslav Lajčák külügyminiszterrel tárgyalt, és arról állapodtak meg, hogy hamarosan autópályával kötik össze Miskolcot Kassával. Ennek érdekében a magyar oldalon Miskolctól az M3-as autópályát úgy hosszabbítják meg, hogy az Tornyosnémetiig, tehát az országhatárig elérjen.

– Államtitkár Úr! Ezt a borsodi, de különösen az abaúji polgárok már régóta várják, hiszen a kétsávos régi 3-as úton naponta több ezer kamion lépi át az országhatárt, és teszi szinte elviselhetetlenné az ott élők mindennapjait, akár Szikszón, akár Encsen. Régóta várják, mert  nemcsak a szlovákiai Abaújban élő magyar kisebbségnek jelent könnyebbséget, hanem a határon átnyúló kereskedelmi és szolgáltatási szektoroknak is, ami remélhetőleg fellendíti a helyi gazdasági lehetőségeket a határ mindkét oldalán. De tulajdonképpen egész Európa is várja ezt az autópályát, hiszen ez nemcsak a történelmi Abaúj magyar és szlovák régióit köti össze, hanem igazi európai tranzitút, mert a Kassa és Miskolc közötti útvonal az E71-es számú európai úthálózat része, ami összeköti a Kárpátokat az Adriával, sőt, a meglévő lengyel útvonalakat is beleszámítva összeköti a Balti-tengert az Adriával is. Nem véletlen, hogy két héttel ezelőtt Hernádvécsén a visegrádi 4-ek európai ügyek bizottsága elnökei is támogatták ezt a projektet.

– Mikorra várhatják az abaúji polgárok, mikorra várhatja Európa, hogy végre megvalósuljon a régi vágy, az M30-as autópálya befejezése?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A magyar és szlovák miniszterelnökök által 2014. március 27-én aláírt megállapodással a két ország történelmének legnagyobb közös infrastruktúra-fejlesztési programja indult el. Ennek alapján a 2014-2020-as európai uniós programidőszakban 21 új közúti kapcsolat megnyitását, két gyorsforgalmi útkapcsolat, köztük az M30-as összekötését irányoztuk elő közös határainkon. Emellett zajlik egy új Duna-híd előkészítése Komárom és Révkomárom között, egy új Hernád-híd előkészítése Abaújvár és Kenyhec között, Esztergom és Párkány között pedig teherkompot építünk.

– Képviselő Úr! Az elmúlt egy év során átadott négy új összeköttetéssel elmondható, hogy megduplázzuk közúti kapcsolataink számát az elkövetkezendő hétéves EU-s programidőszakban. Ezen program keretében a Miskolc-Kassa közötti kapcsolatot biztosító magyar oldali M30-as gyorsforgalmi út megvalósítását a kormány kiemelten kezeli, olyannyira, hogy a nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégiához kapcsolódóan az elmúlt heti kormányülésen tárgyalta a projektlistát, amelyen az M30-as gyorsforgalmi út teljes szakasza szerepel a 2014-2020 közötti európai költségvetési programban. Megvalósítása négy ütemben tervezett, az első a Tornyosnémeti-országhatár, a második ütem Szikszó-Aszaló között, valamint a Forró-Abaújdevecser közötti szakasz, a harmadik ütem Miskolc-Szikszó közötti, valamint az Aszaló és Forró közötti szakasz, a negyedik ütem pedig Abaújdevecser-Tornyosnémeti szakasz. Három ütem esetében rendelkezünk a megvalósítási tanulmánnyal, a beruházás megkezdése időjárástól függően ez év végén vagy jövő év elején, befejezése pedig 2015 végén várható, a többit szakaszosan teljesítjük.

 

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!