Hosszú hetet köszöntött a héten a Tisztelt Hát. Kimerítő költségvetési viták bemelegítéseként még pihenten, napirend előtt is kétszer szónokolhattak. Híven a hagyományokhoz, szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózzuk második nekifutásukat. 

Tisztességes és emberséges végrehajtás!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ  (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! A bírósági végrehajtás alapjaiban érinti a polgárok jogait és érdekeit, mind az adósokét, mind a végrehajtást kérőkét. Az állam alkotmányos feladata az, hogy biztosítsa a követelések érvényesítését, a bírósági határozatok kikényszeríthetőségét. E célból egy hatékony, de emberséges végrehajtási rendszert kell működtetnie.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években nagyon sok panasz érkezett a végrehajtási ügyekkel kapcsolatosan: a végrehajtót megillető behajtási jutalék 10 százalékos mértéke irreálisan magas, a kamatterhek, egyéb költségek elviselhetetlenül magasak, a végrehajtók visszaélnek hatalmukkal. A KDNP-frakció, felkarolva az ügyet, számos civil szervezettel egyeztetett végrehajtási ügyekkel kapcsolatos panaszok miatt. 2013-ban a KDNP képviselőjének önálló indítványára a kormánynak sikerült módosíttatnia a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt. Ezzel egyidejűleg módosult a bírósági végrehajtási díjszabásról szóló 14/1994. IM-rendelet a végrehajtói díjazás csökkentése érdekében.

– A kormány intézkedései 2014-ben is folytatódtak: Trócsányi László igazságügyi miniszter 2014 decemberében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához miniszteri biztost nevezett ki. Feladata kiterjedt a panaszügyek kivizsgálására, a fegyelmi rendszerre, az ellenőrzések lefolytatására, valamint a gazdasági jogszerűség felügyeletére. A kamara bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez is a jóváhagyására volt szükség. Az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörében eljárva a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara teljes körű átvilágítását és működésének auditálását rendelte el, amelynek során az Igazságügyi Minisztérium több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amelyek kapcsán felmerült bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Az Igazságügyi Minisztérium mindezek alapján 2015. március 27-én ismeretlen tettes ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen.

– Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten a kormány benyújtotta a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. A törvénymódosítás célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása. A végrehajtói kinevezés hét évre szól, amit pályázat útján lehet majd meghosszabbítani. A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében a végrehajtónak, a végrehajtó-helyetteseknek jogi végzettséget kell szerezniük 2022-re. A kamara megszűnik, jogutódlással átalakul Magyar Bírósági Végrehajtói Karrá. A végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a jövőben a kar hivatali szervezete, a kar hivatala látja el, amelynek vezetőjét a miniszter nevezi ki hét évre. A hivatali szerv rendelkezik az általános végrehajtási költségátalány felhasználásáról, rendelkezik továbbá a kamarai vagyonnal. A javaslat alapján módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai is. A törvény lehetőséget biztosít a feljelentőnek arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles lesz megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse rendeltetését.

– Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedekben rengeteg panasz fordult elő a végrehajtással kapcsolatosan Magyarországon, és egyedül az Orbán-kormány hallotta meg ezt a sok-sok panaszt. Mind az eddigi, mind pedig a mostani intézkedések azt a célt szolgálták és szolgálják, hogy tisztességes és emberséges végrehajtás, végrehajtási rendszer jöjjön, jöhessen végre létre Magyarországon. A KDNP itt a parlamentben és a parlamenten kívül is támogatni fogja a kormányzat azon erőfeszítéseit, hogy valóban tisztességes és valóban emberséges végrehajtási rendszer jöjjön létre Magyarországon.

Aktuális ügyekről

TÓBIÁS JÓZSEF  (MSZP): – Tisztelt Ház! Az aktualitását a napirend előtti felszólalásomnak az adja, hogy a mai napon kezdi meg a 2016-os költségvetés tárgyalását a Ház. Most azon nem nagyon szeretnék hosszan adomázni, hogy 2015 májusát írjuk, és már a 2016-os költségvetésről tárgyalunk annak ismeretének a hiányában, hogy hogyan és miképpen zárul ez az év. De hogy valójában a benyújtott javaslatról és annak a társadalompolitikájáról, valamint az elosztórendszereket érintő kihívásokról szót ejtsek: a cserbenhagyás költségvetését nyújtotta be a kormány. Ez nem meglepő, mert az elmúlt négy évben szisztematikusan bontotta le mindazt a szociális, mindazt az önkormányzati, egészségügyi és oktatási intézményrendszert, amely hétköznapjainkban a médián keresztül, a felszínen világosan mutatja, hogy a mélyben való átalakítások valójában nem segítették sem Magyarország kettészakítottságának mérséklését, sem a jövedelemkülönbségek mérséklését.

– Az egészségügyi intézményrendszerből az elmúlt négy évben már 300 milliárd forintot kivontak, és ennek ellenére ma - ha intézményi oldalon nézzük - minden egyes kormányzati ígérgetés valójában csak tűzoltás, az intézmények működését szolgáló adósságok rendezését szolgálja. Most ott tartunk, hogy már a saját maguk által meghozott jogszabályt sem képesek betartani, hiszen törvényben rögzítették, hogy a GDP növekedésével arányosan növelik a költségvetésben az egészségügy területére szánt forrásokat. A benyújtott 2016-os költségvetés tervezetében világosan kiütközik, hogy már ezt sem tudják tartani. A 2016-os költségvetésben az egészségügyi elvonásokkal, az alapellátásokra fordított összegekkel, a háziorvosi rendszer megerősítésével kapcsolatban a jelenlegi költségvetésben semmit nem tesznek. Kapargatják a felszínt, de valójában arra az érdemi kihívásra nem adnak választ, hogy hogyan lehet ma az, hogy Nyugat-Dunántúlon az átlagéletkor 63,5 év, miközben Kelet-Magyarországon ez 54,5 évre szorult, és ennek milyen összefüggése van az egészségügyi ellátórendszerre vonatkoztatva.

– A másik ilyen téma, amely szorosan összefügg ezzel, a szociális ellátórendszer kérdése. Önök az elmúlt években szintén 300 milliárdot kivontak a szociális ellátórendszerből, és a benyújtott konvergenciaprogramjukban jelzik előre, hogy a következő években is 300 milliárd forinttal csökkentik a szociális ellátórendszer kiadásait.

– És nézzük meg az önkormányzati rendszert! Milyen szoros összefüggés van egy önkormányzati működés és a szociális ellátórendszer átalakítása között? Amit önök tettek: szétverték a szociális ellátórendszert, és megfosztották az önkormányzati polgármestereket és testületeket attól, hogy képesek legyenek a társadalmi krízist kezelni. Azt a forrást, amit önök kivontak a szociális ellátórendszerből, vissza kell adni az embereknek; azért, mert ha nem voltak képesek felismerni, hogy az egykulcsos adórendszer csak az igazságtalanságot és a jövedelemkülönbségeket fogja konzerválni Magyarországon, akkor biztosítani kell az önkormányzatoknak a kistelepüléseken, hogy képesek legyenek az alapellátások mellett szociális, egészségügyi és oktatási területeken is forrásokat biztosítani. Ezért vissza kell adni a személyi jövedelemadó 10 százalékát az önkormányzatoknak, a gépjárműadó helyben maradó részét növelni kell, és az iparűzési adót nem lehet beszámítani a költségvetésük normatívájába. Ezzel lehet mérsékelni a területi egyenlőtlenséget és ezzel lehet mérsékelni a jövedelemkülönbséget Magyarországon!

A XX. század pártjainak közös nevezője!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – Tisztelt Országgyűlés! A brókerbotrányba belesüppedt Fidesz lemondott a korrupt szocialista politikusok, köztük Simon Gábor elszámoltatásáról, aki ezért – a kormánypárti Napi Gazdaság információi szerint – várhatóan szabadon távozhat, mi több, meg is tarthat több mint 100 millió forintot a lopott pénzből. Kéz kezet mos, a korrupció a közös nevező, ami összeköti a XX. század két pártját, hiszen valóban nemcsak az MSZP folytatta azt a politikusbűnözést, amit láthattunk itt a lassan már elmúlt nyolc évben a Fidesz részéről is, hiszen Simicska-talicskával és Nyerges-vontatóval hordták szét a közpénzt, olykor közbeszerzési eljárásnak nevezve ezt a szerintünk egyébként köztörvényes lopást.

– Tisztelt Országgyűlés! A XXI. század pártjaként mi mást szeretnénk. Reméljük, hogy nem kell megvárni a Jobbik kormányra kerülését, ezért bízunk benne, hogy még előtte, a társadalmi felháborodás nyomására is talán végre megfontolják azokat a javaslatainkat, amelyeket eddig olvasatlanul leszavaztak.

– Ilyen például az, hogy mi vagyonelkobzást szeretnénk a politikusbűnözések esetére. Szerintünk nem személyi jövedelemadót kellene fizetni a megtalált, több száz millió forint lopott pénz után, és nem egészségügyi járulékot, hogy aztán a maradékot, a lopott pénz adózás utáni nettóját megtartva szabadon távozhasson Simon Gábor, hanem szerintünk vagyonelkobzásra, mi több, dupla büntetésre volna szükség. Régi alapvetésünk, programbeli – mert nekünk ilyen is volt - alapvetésünk, hogy dupla büntetést szeretnénk a hatályos büntetési tétel kétszeresét, ha azt politikus követi el.

– Szintén régi és sajnos lesöpört felvetésünk, hogy a vagyonnyilatkozathoz, jövedelemnyilatkozathoz és az iskolai végzettséghez, nyelvtudáshoz hasonlóan nyilatkozniuk kelljen a képviselőknek az esetleges más állampolgárságukról is. Ezt önök lesöpörték, pedig ha Simon Gáborról tudtuk volna, hogy egy afrikai banánköztársaságban szerzett magának állampolgárságot, akkor nyilvánvaló lett volna, hogy takargatnivalója van, hogy menekülő útvonalat épített elő, és ezért indokolt lett volna már hamarabb elrendelni a nyomozást. Azonban sajnos önök ezt is lesöpörték, nem tudhatjuk, hogy kik rendelkeznek még ilyen menekülő útvonalakkal, esetleges más állampolgárságokkal.

– De lesöpörték azt is, hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozatát hozzuk nyilvánosságra, így gyermekek nevén – láthattuk, Lázár János esetén is kiszivárgott – akár százmilliós villát dughatnak el. Csak a Jobbik képviselői hozták nyilvánosságra, illetve az LMP-től most kaptunk egy ígéretet, hogy végre a felhívásunkra ők is nyilvánosságra hozzák a hozzátartozók vagyonnyilatkozatát, azonban Rogán Antalnak az az ígérete, hogy majd a tavasz folyamán rendezik ezt a kérdést, úgy néz ki, kudarcot vallott.

– Szintén régi alapvetésünk, és sajnos többször lesöpörték önök, hogy kötelezően kelljen elrendelni minden mandátum megszűnésekor, pláne egy államtitkár, mondjuk, Simon Gábor mandátumának megszűnésekor a kötelező vagyongyarapodási vizsgálatot. Azonban ez sem történt meg. Miként a mentelmi jog szabályozása, eltörlése is várat magára, hiszen ahogy Zuschlag Jánostól is tudjuk, a mentelmi jog nemcsak az elítéléstől véd, hanem már a nyomozástól is. Elképesztő, hogy szabadon távozhat több mint 100 millió forinttal. Nyomozni sem lehet olyan politikus esetében, akit véd a mentelmi jog, ilyen értelemben a bűncselekmények feltárása is várat magára azokban az esetekben, ahol mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő az elkövető. Ezeket kellene akár titkosszolgálati eszközökkel is feltárni, hogy felderítsék az elrabolt nemzeti vagyon útját.

– Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljak két új javaslatot is. Az egyik, amit egyébként már megfogalmaztuk korábban is, hogy a költségvetési csalás, leánykori nevén adócsalás tényállásából törölni kell a korlátlanul enyhíthető kitételt, amire hivatkozva most akár megúszhatja és 100 millió forinttal is távozhat Simon Gábor. Illetve, el kellene gondolkodni azon is, legalábbis önök gondolkozzanak el, akik felszerelték a stadionokban a tenyérszkennereket, hogy onnan le-, a bankokba pedig esetleg felszereljék, hogy a különösen nagymértékű, több millió forintos befizetéseket akár biometrikus úton, utólagosan is azonosítani lehessen, hogy honnan van az a pénz.

Az utcára kell vonulni, hogy a kormány meghallja a dolgozók hangját?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Tisztelt Ház! Úgy tűnik, hogy a szociális dolgozók is megértették, hogy a kormány egészen addig nem foglalkozik velük, amíg nem vonulnak az utcára. Azt látjuk most már hetek óta, hogy a kormány egyetlen dologból ért: ha egy egész ágazat megmozdul, és hallatja a hangját. Csak ez üti át az ingerküszöbét. Korábban az egészségügyi szakdolgozóknak, most a szociális dolgozóknak kell ehhez az eszközhöz folyamodniuk. Ez egyrészről szomorú, hiszen minderre a dolgozókkal szembeni kormányzati közöny miatt van szükség, másrészről viszont pozitív, hogy egyre több munkavállalói csoport érzi úgy, hogy ha megszervezi magát, ha világosan megfogalmazza a követeléseit, és magára irányítja a nyilvánosság figyelmét, akkor azzal eredményt tud elérni.

– A dolgozók önmagukért és az ágazatukért való kiállása mellett a kormány sem mehet el szó nélkül. Már az is óriási eredmény, hogy a kormány egyáltalán tudomást szerez ezeknek az ágazatoknak a helyzetéről. Ugyanis láthatólag nincs tisztában azzal, hogy milyen viszonyok uralkodnak a közszférában, milyen megalázóan alacsony bért keresnek a dolgozók, mekkora a létszámhiány, milyenek a munkakörülmények. A szociális ágazat bérviszonyai katasztrofálisak. Itt az átlagkereset kevesebb, mint a nettó 156 ezer forintos nemzetgazdasági átlagbér fele. A dolgozók háromnegyede keres a létminimum alatt. 30 év munkaviszonnyal még a nettó 100 ezer forintot sem éri el a keresetük.

– Nem lehet elégszer elmondani, milyen fontos munkát végez a szociális munkásként, bölcsődei dolgozóként, gyermekvédelemben foglalkoztatott közel százezer ember. Ezt a kormány is pontosan tudja, legalábbis erre utal a 2010-es kormányprogram. Ebben az áll, idézem: „Ma a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti területen dolgozók megbecsültsége a leggyengébb. Az ágazat bérezése alulmúlja még az egészségügyben dolgozókét is. A jövő szociális biztonságának mértéke és minősége rajtuk is múlik, munkájuk becsületét haladéktalanul vissza kell adni.” Ehhez képest a kormány az elmúlt öt évben ebből az ígéretből semmit sem váltott valóra. Három választással ezelőtt ígérte meg a szociális bérek rendezését: 2010-ben, 2013-ban és 2014 végén is. A választások után mindannyiszor lekerült a kérdés a napirendről, jött az időhúzás. 2014-től pár ezer forintos ágazati bérpótlékkal szúrták ki a dolgozók szemét.

– Legutóbb Czibere Károly ígérte meg, hogy júliustól most már tényleg jön a béremelés, januártól pedig a szociális életpálya. Aztán a kormány úgy terjesztette be a jövő évi költségvetést, hogy abban nincs fedezet a bérrendezésre. Zavarodott indoklások következtek Rétvári államtitkár úrtól Czibere Károly úrig, hogy valós gazdasági teljesítmény nélkül nem lehet béreket emelni, meg hogy az életpálya amúgy is egy sokkal bonyolultabb dolog, mint hogy azt most csak úgy bevezessék. A szociális dolgozók erre tüntetést hirdettek május 29-ére, mire a kormány hirtelen talált 7,5 milliárd forintot az idei és 15-öt a jövő évi költségvetésben. Ez is nyilván csak amolyan hangulatjavító intézkedés, szó sincs valódi béremelésről. Nem jön ki belőle az egészségügyi dolgozókéval megegyező, 35 százalékos béremelés, nem épül be a bérbe, a dolgozók 30 százaléka pedig kimarad belőle, arról nem is beszélve, hogy a szociális életpálya bevezetését megint elhalasztják.

– Ez így egyszerűen elfogadhatatlan!  Azt kérjük a kormánytól, hogy teljesítse végre a szociális dolgozóknak tett ígéreteit, terjesszék ki az egészségügyi bértáblát a szociális dolgozókra, mind a szakdolgozókra, mind a kisegítő dolgozókra, kezdjenek tárgyalásokat az ágazati érdekképviseletekkel a szociális életpályáról.  Az LMP költségvetési módosítókban fog javaslatot tenni a béremelésre.

A magyar gazdaság állapotáról!

TUZSON BENCE (Fidesz): – Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság adatai egyre jobbak. Látjuk, hogy azok a törekvések, amelyek 2010-ben elkezdődtek, 2013-tól kezdve beértek, és folyamatosan változtak, javultak a különböző gazdasági mutatók. Ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor látjuk azt, hogy a várakozásokon felül 3,6 százalékos volt Magyarországon a növekedés, és minden gazdasági mutatóban javulás következett be. Javulás következik be várhatóan ebben az évben is, hiszen a korábbi saccoláshoz képest 3,1 százalékos növekedésre is számíthatunk. Óvatos becsléssel a 2016-os költségvetés is  százalékos növekedést prognosztizál. Természetesen nagyon fontosak ezek a számok, de ezek mögött a számok mögött mindig emberek állnak.

– Tisztelt Országgyűlés!  Ma már Magyarországon tartósan több mint 4 millió 117 ember dolgozik. Azt gondolom, hogy amikor erről kezdünk beszélni, akkor nem árt, ha egy kicsit visszatekintünk, és megnézzük azt, hogy honnan indultunk el. 2010-re a magyar állam, a magyar kormányzás szerelhetetlen gépezetté vált, és elvek nélkül irányította az országot. Nagyon fontos volt  tehát, hogy meghatároztuk a legfontosabb célokat, azt, hogy a becsületes emberek munkájára kell koncentrálni, arra kell törekedni, hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon. Egy ország ugyanis akkor fejlődhet, ha a foglalkoztatottsági szint is folyamatosan növekszik, és az emberek nem segélyből, hanem munkából élnek meg. Emellett természetesen nagyon fontos az, hogy a családokra kell koncentrálni, a családokat kell előtérbe helyezni, ennek megfelelően az adórendszert is módosítani kell.

– Ezen az úton indult el a kormány, és ezen az úton indult el a magyar állam is, az Országgyűlés is, és olyan szabályokat alkotott, amelyek ösztönözték, hogy Magyarországra termelő beruházások érkezzenek, növekedjen a munkahelyek száma. Ezen az úton nem állhatunk meg. Ennek mentén a 2016-os költségvetés is tartalmaz majd olyan elemeket, amelyek a munkahelyteremtésről szólnak.

– Csak néhány elemet megemlítve: nagyon fontos az, hogy ettől az évtől kezdődően az adókedvezményeket egész évben igénybe lehet venni. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetése is növekedni fog. Ez is hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarországon a foglalkoztatottság növekedjen, és olyan emberek is munkához jussanak, akik egyébként hátrányosan érintettek a munkaerőpiacon. Ezért a foglalkoztatottsági, képzési támogatások is növekedni fognak mintegy 2 milliárd forinttal. Fontos, hogy azokat a pénzeket, amelyek az Unióból jönnek, elsősorban azt a 12 000 milliárd forintot gazdaságerősítésre, gazdaságteremtésre, gazdaság megerősítésére úgy koncentráljuk, hogy munkahelyek jöjjenek létre.

– Hölgyeim és Uraim! Nekem négy gyermekem van, és azt szeretném, ha az ország, amelyben ezek a gyerekek felnőnek sikerekben gazdag, sikeres emberekből álló ország legyen. Egy olyan ország, amely elsősorban a családjaira tud építeni és munkahelyeket tud teremteni. A csodákban nem hiszek, de abban biztos vagyok, hogy becsületes munkával ezt el fogjuk tudni érni.