Hogyan született e törvényjavaslat? ? - Először fosztogatunk, aztán osztogatunk? Tán egy szorgos és megbízható propagandista javasolta, emlékezve még ifjúkori olvasmánya hősére, Robin Hoodra, a sherwoodi erdő szegényeket segítő vezérére, - hátha róla Gyurcsány Ferenc jut majd az emberek eszébe.
Megkezdte a Tisztelt Ház a köznyelven csupán Robin Hoodnak becézett törvény tárgyalását. Hivatalos címe: „a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat.” Szemtől szemben, egy az egyben a még a korábbi Kis Testvér (SZDSZ) sem támogatja. A Fidesz, a KDNP, az MDF még ennél távolabbról sem. Molnár Béla elemezte, s tolmácsolta a Kereszténydemokrata Néppárt és az Országgyűlés gazdasági bizottságának kisebbségi véleményét.
| Hogyan született e törvényjavaslat? - Először fosztogatunk, aztán osztogatunk? Tán egy szorgos és megbízható propagandista javasolta, emlékezve még ifjúkori olvasmánya hősére, Robin Hoodra, a sherwoodi erdő szegényeket segítő vezérére, - hátha róla Gyurcsány Ferenc jut majd az emberek eszébe. |
- A távhő-szolgáltatás mai problémái az energiaszektor problémáiból erednek, melynek gyökerei 1995-96-ra vezethetők vissza! Az egész úgy kezdődött, hogy a Horn-kormány az államcsődöt elkerülendő áron alul kiárusított mindent, amit lehetett, köztük az energiaszektort is. Az energia-liberalizáció a másik előzmény, amely egész Európában súlyos következményekkel járt: a fogyasztói energiaárak az indokoltnál sokkal nagyobb mértékben emelkedtek és emelkednek. Ennek alapvető oka, hogy a piaci árakat ma már nem az önköltség, hanem a tőzsde, a kereslet-kínálat határozza meg. Az eredménye, még a nálunk lényegesen gazdagabb országokban is új jelenséget hozott felszínre, amelynek összefoglaló uniós neve: energiaszegénység.
| A távfűtéses lakásokban élők kiszolgáltatott helyzetben vannak a távhő-szolgáltatókkal szemben, a távfűtő művek pedig az energiaárak kiszolgáltatottjai. Az elmúlt két-három év gazdaságpolitikája az energiapiac rapszodikus alakulása következtében jelentős áremelkedést hozott az energia nagyfogyasztói részére. A távhőszolgáltatás ma is és főként a következő években drágább lesz, mint a szomszédos Ausztriában. |
- Az energiaszolgáltatások egyre szélesebb rétegeknek számára váltak, válnak megfizethetetlenné! A kormány most vette észre, hogy közelednek a hideg napok, és ebben az energiaszegény világban a távhőszolgáltatás megfizethetetlen árakkal szalad neki a télnek. De, nem a 2 millió távhőt felhasználó érdekeit próbálja meg képviselni, hanem csak egy újabb adót vet ki! Ezt az adót meg kell fizetni még az önkormányzati tulajdonban lévő cégeknek is, továbbá olyan termelőknek is, akiktől támogatott áron veszik át a villamos energiát. Tehát a kormány az egyik kezével ad, a másik kezével elvesz.
| Környezetvédelmi szempontból sincs átgondolva: nemcsak azért, mert a megújulóenergia-termelőnél is extraprofitot vélelmez felfedezni, hanem mert semmit nem tesz annak érdekében, hogy ez a szolgáltatás hatékonyabb, versenyképesebb legyen. |
- „Azért” azon el kéne gondolkodni, hogy egyetlen szakmai szervezet sem tudja elfogadni ezt a törvénytervezetet! Miként az érintettek adóelkerülő lehetséges reakcióit is figyelembe kéne venni. Azt gondoljuk, hogy ez a törvény nem jó! Nem jó, mert csorbítja az ágazatsemlegességet! Nem jó, mert, mert diszkriminatív, hiszen csak az energiaszektort érinti! Nem jó, mert, mert torzítja a versenyt, duplán adóztatja az energiaár-növekedést, bünteti a hatékonyságnövelést, permanens áremelésbe viszi a távhő-szolgáltatókat, ráadásul a fogyasztót sem ösztönzi arra, hogy kevesebbet fogyasszon! És egyáltalán: a Miniszterelnöki Hivatal is teljesen felkészületlen a végrehajtására!
|
Honnan lesz 30 milliárd? - A szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző kőolajtermék-előállító cégeknél a 8 százalékos adóval számítva 25,5 milliárdot, a villamosenergia-termelési szektortól 4,4, a szabadpiaci gázkereskedőktől 0,4, az üzemanyag-kiskereskedelemtől 0,6, a villamosenergia-kereskedőktől 0,6 milliárdot prognosztizál a kormány. |
- A javaslat pénzügyileg sem lett előkészítve! A kormány 30 milliárdos bevételről beszél, és amikor az államtitkár úr levezeti, hogy ez miből jön ki, kiderül, hogy a MOL 400 milliárd fölötti nyereségével még csak nem is számolt! Ha ezt hozzáadjuk, 30 helyett máris 60-80 milliárdról van szó. A kormánynak ez nem probléma, hisz’ nagyobb lesz a bevétele. A lakosságnak viszont igen. Igen, mert ha 8 százalék adót kivetünk, akkor a vállalkozások ezt áremeléssel visszaterhelik a lakosságra! És nem csak a 30 milliárdot, hanem sokkal többet is!
| Az idén négy alkalommal volt gázáremelés. Tévedés azt hinni, hogy az új adót nem hárítják át a lakosságra. 2008. szeptemberi adat: 1606 forintjába kerül egy családi háznak egy négyzetméter fűtése évente, 309 forintjába kerül a melegvíz-ellátása négyzetméterenként évente, ezzel szemben a távfűtés 5186 forintjába kerül négyzetméterenként évente, és 1300 forintjába kerül a melegvíz-ellátás. Egy átlagos területű panellakást alapul véve, mindez 60-al megszorozva. |
- Lehet milliárdokkal dobálózni, de még az sem látható, hogy mennyi fog az adókból bejönni! Nem ez lenne az első, hogy nyílik az olló a realizált bevétel és a kifizetett támogatások között...
| Hallatlan fontos dologról beszélünk, hiszen mintegy 650 ezer lakásban élő, 1,5-2 millió ember napi megélhetését alapvetően befolyásoló és gyakorlatilag ma már szinte vállalhatatlan és elviselhetetlen távhő-díjakról van szó. Az alanyi jogon lehetővé váló támogatási rendszer a szociálisan rászorulók helyzetében sem hoz érdemi javulást, hiszen a támogatásként megkapott összeget mindjárt az új árképzési módszer belépésével egyidejűleg a bekövetkező újabb jelentős áremelések elnyelik. Vagyis a ténylegesen rászoruló, szociálisan is kiszolgáltatott lakók helyzete hosszú távon nem változik. Elfogadhatatlan ez a támogatási rendszer azért is, mert olyanok is megkapják, akik erre egyáltalán nem szorulnak rá. |
- Hosszú évek mulasztását kell felszámolni! A támogatási rendszerek működtetésére sok kísérletet tett már a kormány, a korszerűsítésre is, azonban nem voltak sikeresek. A lakótelepi lakásokban élők számára minden ilyen próbálkozás túl nagy önrészt kíván.
- 2010 lesz, mire itt valami megmozdul!
|
Az új jövedelemadóra kétszer kell befizetést teljesíteni: a várható adó 90 százalékát az adóév utolsó hónapjában, a különbözettel pedig az adóbevallással egyidejűleg kell elszámolni. 2010 január első napjaiban kiírják a pályázatokat. 36-60-90 nap, míg elbírálják. 2011. január 1-jén a hatályát veszti a törvény, az adó is, a támogatások nyújtása is. |
- A kormány, az MSZP, nem a fűtésszámlát csökkenti, nem a lakótelepen lakóknak a valós problémáit akarja megoldani! Becsapják mindazokat, akik valóban valami jót várnak! Becsapják őket, mert szembesülni fognak decemberben egy olyan számlával, amit nem biztos, hogy ki fognak tudni fizetni! Ezért sem lehet ezt a törvényt elfogadni!
| Senki nem vonja kétségbe, hogy a törvényjavaslat átmeneti időre egyfajta szociális problémát kíván megoldani. A kegyúri osztogatás azonban továbbra sem oldja meg az alapproblémát, csak elodázza. A piaci viszonyokba való durva beavatkozás helyett célszerűbb lenne a távfűtés áfájának 20 százalékosról 5 százalékosra történő csökkentése, - ez hosszabb távon sokkal inkább mérsékelné a távfűtést igénybe vevők terheit. |
- A valódi megoldást mi egészen máshol látjuk! A liberalizációval szemben az önköltségen alapuló hatósági ármegállapítást szeretnénk elérni. Az energiatermelés externális költségeinek figyelembevételével kialakított energiaadónak komoly szerepet kellene betöltenie az energiatermelés struktúrájában, a társadalmi érdekek és értékek szerinti befolyásolásában, például a távfűtés környezeti előnyeinek elismerésében. Vagyis az adó komoly dolog, de csak kiérlelt, integrált stabil adórendszer oldhatja meg a közösség említett érdekeit. Nem lenne szabad aktuálpolitikai ötletek mentén adókat módosítgatni, időszakos, majd állandósuló adókat kivetni.
| Ez egy pántlikázott törvény. Kiérleletlen, megfogalmazásaiban pontatlan. Még a címe is hamis, „versenyképesebbé tételéről” beszél, holott egyáltalán nem foglalkozik a versenyképesség javításával. Lehet, hogy valahol a távolban él a vágy a versenyképességre, de ez a jogszabály pontosan ellene dolgozik, ugyanis a fogyasztó támogatásával, és sarc típusú adóval nem lehet versenyképessé tenni semmilyen szolgáltatást. Az egész rendszerrel kellene foglalkozni! |
- Egy adómódosítás csak akkor lehet indokolt, ha társadalmilag hasznos, találkozik a közösség igazságérzetével! Ez az adó viszont nem felel meg ennek a követelménynek. Ez a 8 százalékos adó nem csökkenti, hanem emeli a távfűtéssel élőknek a terheit. Könnyen belátható: deklarált célját ez a törvény nem fogja elérni, - ismét csak újabb terheket rak a lakosságra.
