A  hagyományokhoz híven, hangos felszólalások színesítik a napirend előtti pillanatokat. Nem  történt másként a T. Ház  nyári szünet előtti utolsó napján sem. Minden párt hálásan megtapsolta a szónokát. 

A tavaszi ülésszak margójára.

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): – Két hónappal ezelőtt a parlament megalakulásakor Kövér László házelnök egy kiszámíthatóbb, nyugodtabb, a kormányzást kontrollálandóbb, lassabb és kiérleltebb törvényhozást ígért. A miniszterelnök kétharmados parlamenti többsége nevében a háromharmad társadalmához kívánt szólni és az ő politikáját a nemzet egészére kívánta megvalósítani. Áder János köztársasági elnök úr, idézem: „25 év múlva az akkori Országgyűlés tagjai ne pironkodva álljanak a nemzet ítélőszéke előtt, magyarázkodva, hogy a jólét ügyében miért is nem tudtak élni a szabadság adta lehetőségeikkel.”

 – A szabadság az önrendelkezés, a saját sorsáról való döntésnek a lehetősége. Az elmúlt két hónap parlamenti működése viszont azt igazolja, hogy az önrendelkezéssel, kvázi a szabadsággal csak önök akarnak élni. Az eddig elfogadott törvények egyike sem a közjót kívánja szolgálni! Ha megnézzük a törvényalkotás menetét, az új házszabályt, látható: egyéni képviselői indítványok alapján tömkelegében elfogadott törvények azonnali módosításában öltenek testet. Ha egy államtitkár, aki előterjesztője például egy törvénynek - L. Simon László úrról beszélek - maga sem tudja, hogy milyen törvényt nyújtott be, és egy kvízműsorban kell telefonos segítséget kérnie, hogy mi is az, amiről dönteni kellene, arra azt kell mondanom önöknek: méltatlan, és szembemegy mindazzal, amit lelkiismeretes közjogi méltóságok megfogalmaztak e Ház falai között.

– A paksi hitelszerződést úgy fogadták el, hogy a mai napig nem tudjuk,  van-e hatástanulmány vagy nincs. A bíróság azt mondja, hogy nem tud dönteni, mert nem ismert a hatástanulmány. A fejlesztési miniszter, Seszták Miklós viszont pontosan tudja, hogy van, csak nem hajlandó senkinek megmutatni. Az oktatási törvényt úgy módosították a közjó érdekére hivatkozva, hogy elvették a tudás autonómiáját. Nem az intézményekét, hanem a szabad gondolkodás autonómiáját vették el.

– És megérkeztünk egy másik gyöngyszemhez: ez a reklámadó bevezetése. Egy dolog világos: amikor nem gazdasági érdekek motiválják önöket, hanem kizárólag politikai szempontok alapján hoznak törvényt, majd rájönnek, hogy hibáztak, mert nem tudták eldönteni, ki legyen a nyertese, ki legyen a vesztese, rögvest benyújtják az újabb módosítást. Legyen vesztes az, aki még bizonyos internetes felületen vagy egy szabadkereskedelmi média világában önálló gondolatokat akar megfogalmazni. Nota bene: ha még a kormányra is kritikát mer mondani, az meg egyenesen főbenjáró bűn, legott újabb törvényt kell hozni, hogy meg ne szólalhassanak.

 – A választási törvényről. Amikor három hónappal a választások előtt a saját maguk érdekei szerint módosítanak egy törvényt, arra azt kell hogy mondjam: nem az a kérdés, hogy hogyan lejt a pálya az ellenzék irányába, az a kérdés, hogy nem a közjót, hanem  csak kizárólag az önök hatalmi érdekeit szolgálja.

– Végezetül. Ma Magyarországon mindenki áfát fizet. Aki a boltban vásárol, aki terméket vásárol, mind megfizeti az áfát. Viszont önök hoztak olyan jogszabályokat is, hogy vannak kivételek. Mégiscsak vérlázító, hogy miközben közjóra hivatkoznak, aközben a szerencsejáték ügyében már kijelölt bizalmasoknak - Andy Vajna és cégtársai - a megnyert koncessziók után most már még áfát sem kell fizetniük a szerencsejáték-bevételei után.

– Ezt tudták önök az elmúlt két hónapban végrehajtani. Fényesen bizonyították: nincs út arra, amit önök járnak, amit az elmúlt négy évben tettek! A közjó szolgálata felelősség: ezért minden olyan kérdés, legyen a hazai állami vállalatok adójáról szó, legyen az élelmiszer áfájának csökkentéséről szó, legyen a paksi hitelszerződés megismeréséről szó, mindnek a közjót  kell, kellene szolgálnia. Térjenek vissza a közjogi méltóságok által megfogalmazott elvekhez és értékekhez!

Emlékezés a páneurópai piknik és határáttörés 25. évfordulójára.

 FIRTL MÁTYÁS (KDNP): – Tisztelt Ház! Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én került sor Sopron közelében a páneurópai piknikre, amely a XX. század végi magyar történelem egyik kiemelkedő eseményeként alakult határáttöréssé. A határáttörés része a berlini fal leomlása és az európai újraegyesítés történelmének; amint azt Kohl kancellár is megfogalmazta: itt verték ki az első téglát a berlini falból.

– A 20. évfordulóra méltó emlékparkká alakította Sopron városa az esemény helyszínét. Ma már zarándokhellyé vált, ahol talán különböző szándékkal, de egy akarattal a korabeli politikai vezetés és a frissen szerveződő ellenzéki pártok, a civilek, de még a határőrség tagjai is a szabadság felé menekülők sorsát segítették, azokét, akiknek akkor életkérdés volt a kapun való átjutás.

 – Ismertek a megrázó erejű felvételek, amint a keletnémet nők, férfiak, apák és gyermekeiket karukon ölelő anyák, szabadságvágyuk minden félelmét legyőzve egy pillanat alatt szétfeszítették, áttörték a két világrendszert elválasztó kaput. Ezzel a tettükkel a közeljövő európai történelem első mondatát írták le.

– Tisztelt Ház! Körülmények, szándékok, lehetőségek konstellációja állt úgy ’89 augusztusában, hogy egy, a vasfüggöny lebontását, a határok nélküli közös Európa-eszmét hirdető esemény, a páneurópai piknik, a szabadság beteljesítésének tettévé válhatott. Az akkori ellenzéki pártok, a debreceni és a soproni fiatalok „Bontsd és vidd” akciója több száz NDK-s állampolgár határáttörése révén a XX. század végi európai történelem egyik legjelentősebb eseményévé vált. Szervezői közül még ma is sokan köztünk vannak, akiknek ma is köszönetet kell mondanunk a szabadság melletti elszántságukért, bátorságukért, kiállásukért.

– A határáttörés a vasfüggöny múlandóságán túl az emberek szabadságát, alapvető jogait korlátozó diktatúrák által emelt falak múlandóságára, a zárt határok, a posztsztálini korszak múlandóságára mutatott rá. Az emberek szabadságvágyának elemi megnyilvánulása volt a nagypolitika taktikus lépései, olykor kényszercselekvései sorában és az egyre jobban recsegő-ropogó, tarthatatlan rendszerben. A csak néhány órára megnyitott határt az esemény után újból lezárták, de az évtizedekig ránk kényszerített kommunizmus embertelen rendszeréből való megszabadulás lehetőségének, a szabadságjogok érvényesíthetőségének élménye visszafordíthatatlan teret nyert, és a beteljesedett szabadságélmény erejéből tovább táplálkozott. Ezért is mondhatjuk, hogy az esemény történelmi jelentősége ’56-hoz mérhető. A páneurópai piknik és határáttörés felgyorsította az azt követő folyamatokat. Az NDK-soknak hamarosan megnyíltak a határai, és mindez a német újraegyesítéshez, Európa egyesüléséhez, majd a határok végleges eltűnéséhez vezetett. Így lett Sopron, a leghűségesebb város, a szabadság városává.

– Tisztelt Képviselőtársaim! A történelmet egyes emberek bátor lépései írják, mondta Angela Merkel a 20. évfordulón a helyszínen tartott ünnepi beszédében. Az idei 25. évforduló erősítsen meg minket, magyarokat minden olyan bátor ország- és nemzeterősítő lépésünkben, amely további megerősödésünket és felemelkedésünket szolgálja. Bízom benne, hogy megtisztelik Sopront, a leghűségesebb várost és a szabadság városát azzal, hogy a 25 éves évfordulón részt vesznek. És bízom abban is, hogy a kormány is magas szinten képviselteti magát.

Magyar csapda!

SCHIFFER ANDRÁS (LMP): – A múlt héten egyes ellenzéki erők részéről némi kárörvendés fogadta azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másodmagával egyedül maradt az Európai Bizottság jövendő elnökének jelölésén. Azt gondoljuk, hogy Jean-Claude Juncker jelölése rossz hír Magyarország számára, és legalább ilyen rossz hír, amiért és ahogyan nemmel szavazott a magyar miniszterelnök Brüsszelben.

– Legalább az európai színtéren, nem illik hazudni. Orbán Viktor az európai parlamenti választás előtt két nappal nyilatkozta: útját fogja állni a volt luxemburgi kormányfőnek. Azért nem fogadja el a személyét, mert ezt megígérte a választóinak. Ehhez képest itt van a Fidesz március 8-i közleménye, mely szerint a Fidesz EP-képviselői, rendes néppárti pártkatonaként, támogatni fogják a kampányban Jean-Claude Junckert. Magyarul: a magyar miniszterelnök nem mondott igazat akkor, amikor érvelt.

 – Három fő kifogást hozott föl a magyar miniszterelnök ezen kívül. Egyik sem igaz. Az egyik kifogás az, hogy az Európai Parlament - amelyik legalább az európai polgárok által közvetlenül választott szerv - hatásköre nőni fog az Európai Tanács, a miniszterelnökök kárára. Az a helyzet, ha bíráljuk és okkal bíráljuk az Európai Unió működését, hogy hatékonytalan, annak az egyik oka az, hogy az európai bürokrácia kevéssé átlátható és kevéssé ellenőrizhető az európai polgárok számára. Az Európai Néppárton belül volt egy jelölési folyamat, a Fidesz akkor kevésbé volt harcias. , mint azt követően. Éppen ezért, ha intézményi kifogása volna a magyar miniszterelnöknek, ezt a csatát tetszettek volna a saját pártcsaládjukon belül megvívni!

– Azonkívül problémája volt Orbán Viktornak azzal is, hogy Viviane Reding párttársát jelöli az Európai Néppárt az Európai Bizottság élére, jóllehet Viviane Reding nem tett mást, mint Orbán Viktor önkényuralmi törekvéseit bírálta az elmúlt években. Hamis továbbá az a szembeállítás is, hogy Juncker a föderális Európa híve, míg a magyar kormány a nemzetállamok függetlenségének pártján áll. Az a helyzet, hogy Juncker és Orbán párttársai, az Európai Néppárt, minden esetben a nagyobb integráció hívei akkor, amikor a tőke szabad áramlásáról van szó, amikor a termőföld szabad forgalmáról van szó. Akkor szorosan Európa hívei. Abban a pillanatban, viszont, amikor a munkahelyteremtésről vagy a környezetvédelmi normákról van szó, az Európai Néppárt vezetői minden esetben a szuverenitás hívei.

 – Nem beszélt ugyanakkor a magyar miniszterelnök arról, hogy ami az igazi probléma Magyarország számára Jean-Claude Juncker jelölésével kapcsolatban. Először is tisztázzuk: a luxemburgi miniszterelnök tavaly azért bukott meg a saját hazájában, mert korrupciós és lehallgatási botrányba keveredett. Jean-Claude Juncker gyakorlatilag nem más, mint az európai offshore lovagrend egyik nagymestere. Európa elsőszámú adóparadicsomának volt másfél évtizeden keresztül a miniszterelnöke.

 – Luxemburg ráadásul a multinacionális nagyvállalatok transzferárazási központja is, érdemes azt is megnézni, hogy ez mit jelent Magyarország számára. Az elmúlt 25 évben a magyar államadósság 2,5-szeresének megfelelő összeg áramlott ki a magyar nemzetgazdaságból offshore paradicsomokba. Éppen ezért nagyon érdekes, hogy Orbán Viktor azzal a Cameron brit miniszterelnökkel kötött szövetséget az Európai Tanácson belül, amely Nagy-Britannia 1973-ban úgy volt hajlandó csatlakozni az Európai Közösséghez, hogy előírta például, hogy a Csatorna-szigetekre nem vonatkoznak az európai uniós előírások, tehát megmaradhatnak offshore paradicsomnak.

 – A legnagyobb probléma viszont az, hogy Jean-Claude Juncker a kettészakadási politika híve. Annak az európai fejlődésnek a jelképe, amelyik elszakítja a magországokat az újonnan csatlakozó országoktól. Egy olyan országot vezet, amelyiknek az eurózóna bevezetése óta a kereskedelmi mérlegtöbblete 1500 milliárd euró, ami azt jelenti, hogy több mint amennyi GDP-t Magyarország a rendszerváltás óta kitermelt. Jean-Claude Juncker jelképe az elhibázott eurózónának, jelképe az elhibázott európai politikának. Erről kellett volna beszélnie a magyar miniszterelnöknek! Az egy dolog, hogy az álbaloldalnak nincs baja egy offshore lovaggal, de úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak sem az volt a baja Jean-Claude Junckerrel, hogy offshore lovag, csupán az, hogy bírálni merészelték az ő önkényuralmi törekvéseit.

– Végezetül azt kell elmondani erről az egész történetről: Orbán Viktor  a saját önkényuralmi és hatalmi törekvéseit és Simicska Lajos gazdasági érdekeit összekeveri a nemzeti érdekkel, – Magyarország ezért került csapdába Brüsszelben!

Miért nem érzékelik, hogy ez mekkora probléma?

FARKAS GERGELY (Jobbik):  – Az elvándorlás ma hazánk egyik legnagyobb problémája, fiatalok és kevésbé fiatalok százezrei kényszerülnek arra, hogy külföldön vállaljanak munkát, elhagyják szülőhazájukat és próbáljanak külföldön boldogulni. Hetente jelennek meg a riasztó statisztikai adatok, elemzések, felmérések az elvándorlás mértékéről. Csak egyet szeretnék idézni: a Népességtudományi Kutatóintézet néhány hónappal ezelőtti adata szerint rövid távon migrációt tervezők aránya 27 százalék, a hosszú távon tervezőké pedig 28 százalék. Ennek a 18 és 39 év közötti korosztálynak, akik között a felmérés készült, több mint fele, 55 százaléka gondolkodik külföldi életben, gondolkodik abban, hogy elhagyja hazáját. Ezek a statisztikai adatok azt mutatják, hogy nagyon komoly probléma van. Az elmúlt hetekben számos cikk, újságcikk foglalkozott azzal, hogy a Balatonon például hiánycikk már a tapasztalt vendéglátós. Tudjuk nagyon jól, hogy sok helyen a szakemberek hiánya is nagy probléma, az orvosok hiányáról pedig már nem is beszélek.

– Az egyik legfontosabb kérdés az elvándorlás témakörében, hogy mikor is gyakorol végre önkritikát a kormány, mert igenis van felelőssége abban, hogy ilyen szintet ért el az elvándorlás és az elvándorlásban gondolkodók aránya. Nagyon fontos ez, mert önöktől eddig csak olyanokat hallottunk, hogy meg kell érteni az idők szavát. Sőt, azt is elmondták, hogy kalandvágyból mennek el a fiatalok és a kevésbé fiatalok, mert ez motiválja őket. Ezzel szemben úgy gondolom: a szomorú valóság az, hogy ma már szinte az nevezhető kalandvágynak, ha valaki itthon próbál fiatalként boldogulni. Ilyen helyzetet alakítottak ki önök Magyarországon! És amíg nem vallják be, hogy igenis, önöknek is van felelősségük ebben, addig kérdéses, hogy elindulnak-e egyáltalán azon az úton, ami a megoldást jelentheti, hogy minél több fiatalt és kevésbé fiatalt haza tudjunk hozni. Nemzetünk jövője szempontjából ez ugyanis nagyon fontos, égető tennivaló.

– Nem mindegy, az sem hogy fenntartható lesz-e a nyugdíjrendszer. Nem mindegy, hogy a demográfiai válság hogyan alakul. Nem mindegy, hogy lesz-e értelmisége még ennek az országnak, a szakmunkásokról nem is beszélve. Ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom, hogy önök a súlyának megfelelő módon kezeljék ezt a kérdést. Önöktől azonban szinte nem is hallani erről a problémáról, úgy tekintenek rá, mintha nem is létezne, mintha csak az ellenzéknek lenne a hóbortja.

– Az új ciklusnak új reményekkel vágtunk neki: bíztunk benne, hogy mégis foglalkoznak ezzel a problémával, ehelyett azt láthattuk, hogy ismételten csak szinte kizárólag a saját problémáikkal foglalkoztak. Megváltoztatták Budapesten az önkormányzati választási törvényt, ezt diktálta az önök érdeke. De azt is láthattuk, hogy a házszabályt is rögtön módosították annak érdekében, hogy mindenképpen meglegyen a kétharmaduk. Csak éppen a fiatalokkal és a kevésbé fiatalokkal nem foglalkoztak. Pedig nagyon fontos lenne! Fontos lenne például beindítani a bérlakásprogramot, ami régi pontja a Jobbiknak, és többen is követeltük már ezt az Országgyűlésben, ami megoldhatná ezeknek a családoknak, ezeknek a fiataloknak az önálló életkezdéshez szükséges lakásproblémáját.

– Fontos lenne a felsőoktatás finanszírozásának növelése is, lévén manapság nagyon sokan azért mennek külföldre, mert ott ingyen tudnak tanulni, itthon pedig az állami helyek szűkös száma miatt nem tudják ezt megtenni. Pedig érdekes módon még egy OECD-tanulmány is rávilágított arra, hogy a felsőoktatás finanszírozása busásan megtérülő befektetés az állam számára. Konkrét tényekkel támasztják alá, hogy megközelítőleg 25 ezer dollár kiadást jelent ez az államnak, ám adó és járulék formájában, sokéves összevetésben 275 ezer dollár bevételt hozhat. Ez tehát nagyon is megtérülne. Változatlanul kérdés tehát: mikor fognak önkritikát gyakorolni, mikor foglalkoznak a kérdés súlyának megfelelően az elvándorlással, és mikor tesznek konkrét lépéseket.

Közös dolgainkról!

ROGÁN ANTAL (Fidesz): – Három, három és fél hónap múlva, valamikor októberben, amikorra a köztársasági elnök úr ki fogja tűzni az időpontját, Magyarországon önkormányzati választások lesznek. Immár harmadszor mondhatnak ítéletet a 2014. esztendőben. a magyar politikai pártokról, azok politikusairól a magyar választók. Kétszer ez már megtörtént, áprilisban április 6-án és május 25-én. Ellenzéki képviselőtársaim ezen a két választáson gyakorlatilag elégtelent kaptak a választóktól. Most visszanézve az elmúlt két hónapra, de akár a mai parlamenti felszólalásokra is,  azt kell hogy mondjam: mi a jövőben sem fogunk megijedni sem a multiktól, sem a bankoktól, és ha kell, akkor a multikkal és a bankokkal szemben is mindig a magyar családok oldalára állunk.

– Nekünk mind októberre, mind a következő hónapokra van határozott üzenetünk. Világossá tettük az elmúlt napokban is, hogy mi minden alkalommal figyelünk és odaállunk a magyar családok mellé, ha megpróbálnak egy újabb bőrt lenyúzni róluk a bankok. Az elmúlt napokban ugyanis pontosan ez történt. Láttuk, hogy miközben a parlament tárgyalta a devizahitelek megoldásáról és kivezetéséről szóló törvényjavaslatot, aközben egyes bankok a következő három hónapban is kamatot szeretnének emelni, azaz egy újabb bőrt szeretnének lenyúzni a deviza- és a forinthitelesekről egyaránt. Nyilvánvaló, hogy nem fogjuk engedni! Magyarországon 2014-ben is folytatódik a rezsicsökkentés. Szeptemberben csökkenni fog a villamos energia fogyasztói ára, októberben pedig csökkenni fog a távhő fogyasztói ára. Mindegyikről korábban döntöttünk, és ezeket a döntéseket következetesen végig is fogjuk vinni.

 – Arra kérem önöket, hogy álljanak mellé! Álljanak mellénk, amikor a bankokkal szembeszállunk a családok érdekében, vagy amikor a rezsicsökkentésért harcolunk, és próbáljuk megvédeni akár az Európai Unióban vagy éppen a különféle magyar bírói fórumokon és a jogszabályok alakításában. Ha ezt teszik, akkor a választók számára is tudnak pozitív üzenetet küldeni. De ha folytatják az elmúlt hónapok politikáját, ami azonos az elmúlt négy esztendő önök által folytatott politikájával, akkor azt kell mondjam, tisztelt képviselőtársaim, ne számítsanak jobb osztályzatra.

– Mi azt fogjuk folytatni, amit elkezdtünk. Ismét a magyar családok mellé állunk, a multikkal és a nagyvállalati érdekekkel szemben. Meg fogjuk védeni a devizahiteleseket és a forinthiteleseket is a bankokkal szemben. Kiállunk a rezsicsökkentés mellett, és folytatni is fogjuk. Ez a mi üzenetünk a választók számára az októberi önkormányzati választásokra.