Magyarország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út

 „A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről” címmel éjszakába nyúló politika vitában mondta el a kereszténydemokraták álláspontját Szászfalvi László a paralmentben.

 

kdnp.hu – Bartha Szabó József

Ma Magyarországon 3155 települését  alkotja 142  tízezer lakos fölötti város, 204 tízezer alatti  lakossal bíró város,  2809 község vagy nagyközség, amely falunak számít. A községben és nagyközségben 2,9 millió ember él, a városban lakók száma 5,2 millió.

A vitában a kormánypártok szószólói felidézték azt „az egészen kétségbeejtő liberális megközelítést, amely Mihályi Péter szavaiban fogalmazódtak meg 2006-ban, aki azt merte mondani ‑ mint az akkori kormány meghatározó ideológusa az SZDSZ képviseletében ‑, hogy Magyarországon sincs már szükség falura, hiszen évezredek alatt a falu mint létforma, mint létezési forma meghaladott dolog, ezért a falvak fölszámolásával és egy új életforma létrehozásával kell számolnunk; nincs értelme falvakat működtetni, üzemeltetni, fönntartani és faluba szervezni a magyar társadalmat. Ez jól mutatja, hogy a politika liberális oldalán az elmúlt évtizedekben kialakultak egészen hajmeresztő megközelítések a magyar társadalmi valóságot illetően.”

- Magyarország felemelkedéséhez csak a vidék felemelkedésén keresztül vezethet az út! Ez nem is lehet kérdés a mi számunkra! – hangsúlyozta a kereszténydemokraták vezérszónoka. 

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): - Tisztelt Országgyűlés! Nekünk, a Kereszténydemokrata Néppártnak a család jelenti a nemzetünk és társadalmunk alapját és jövőjét, hisszük és tudjuk, hogy a családok megerősítése és támogatása nemzetünk felemelkedését szolgálja. Mindez igaz a magyar vidék megerősítésére nézve, hiszen erős családok, erős vidéki települések nélkül ‑ legyen szó falvakról, kisvárosokról, megyeszékhelyekről ‑ nem lehet erős Magyarország.

- 2002 és 2010 között eladósodott az állam, GDP-arányosan 53 százalékról 83 százalékra nőtt az államadósság, az önkormányzatok adóssága radikálisan 1400 milliárd forintra nőtt, a családok adóssága 2002 és 2010 között megötszöröződött, a munkanélküliség pedig két és félszeresére nőtt. Az akkori baloldali-liberális kormányok nem tettek semmit, sőt tehetetlenségükkel, cselekvésképtelenségükkel még tetézték is a bajt, és a kilátástalanság érzete lett az uralkodó érzés!

- Tisztelt Ház! Az egész ország, a magyar vidék legnagyobb kihívása, a magyar politikum legnagyobb, ciklusokon átívelő feladata, hogy a negatív demográfiai folyamatot megállítsa és megfordítsa! A polgári kormány 2010 óta számos reformot hajtott végre, amelynek köszönhetően a gazdaság megerősödött és növekedési pályára állt. A munkanélküliség folyamatosan csökkenőben van, a kormányváltás óta 700 ezer új munkahelyet teremtettünk. A családok védelmében rezsicsökkentést vezettünk be, Erzsébet-programot indítottunk, az ingyenes étkeztetési és az ingyenes tankönyvprogramot rendkívüli módon kiszélesítettük, családi adórendszert vezettünk be, jelentős mértékű béremelési és adócsökkentési programot indítottunk. Ezek mind-mind a vidéken élő magyar lakosság többségét is pozitív módon érintették.

- Tisztelt Ház! A kormány dolgozik az új demográfiai, családtámogatási programon, amely reménység szerint még inkább hatékonyabbá fogja tenni a családtámogatási rendszert. A kormány kiemelten kezelte és kezeli a magyar vidék helyzetét. Elkészült a nemzeti vidékfejlesztési stratégia, amely a vidéki Magyarország megújítását tűzte ki céljául. Ezen túlmenően számos hazai, illetve uniós forrás lett elkülönítve a vidéki Magyarország felemelésére és élhetőbbé tételére.

- A foglalkoztatás területén átalakítottuk és kiterjesztettük a szociális földprogramot, amely egyedi az európai szociálpolitikában. A korábbi évek 3500-4000 támogatottjával szemben immár több mint 7800 család kezdett el gazdálkodni 32 településen. A roma nők foglalkoztatására indult „Nő az esély” programban.  1012 roma nő szerzett szakképesítést valamely területen: óvodai dajka, kisgyermekgondozó, -nevelő, gyermek- és ifjúságfelügyelő, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens.

- A gyermekszegénység megállítása és felszámolása érdekében több területen számos programmal avatkozott be a kormány, amelyek főleg a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket érintették. Ilyenek a gyermekek felzárkóztatását célzó gyermekjóléti programok, mint a „Biztos kezdet” gyermekházak és a gyerekesélyprogramok, a gyermekétkeztetés kiszélesítése. Az integrált gyermekprogramok a gyermekszegénység további visszaszorítása és megelőzése érdekében indultak.

- Lényeges változás az oktatás területén az Útravaló-ösztöndíjprogramok támogatása, tanterem-, tornaterem- és tanuszodaprogram támogatása, a keresztény-roma szakkollégiumi hálózat kialakítása, a tanodák működési programjainak kiszélesítése és támogatásának jelentős növelése. 2012 és 2015 között összesen 178 tanoda segítette több mint 5 ezer hátrányos helyzetű tanuló fejlődését. 2016-18 között 7,3 milliárd forint európai uniós forrásból több mint 270 tanodában zajlik legalább 5400, várhatóan csaknem 7 ezer tanuló komplex személyiségfejlesztése és hátrányainak kompenzálása. A roma szakkollégiumok tekintetében az EFOP 1,4 milliárd forint támogatást biztosít 11 roma szakkollégium fejlesztésére, majd’ háromszáz diák bevonásával.

- A környezeti és energiahatékonysági operatív programot is szeretném megemlíteni: a rendelkezésre álló keret 1161 milliárd forint, amelynek teljes egésze már meghirdetésre került. A központi erőforrásokra építő felhívásokon túl fontosak a helyi erőforrásokra építő KEHOP-felhívások is. Ilyenek a helyi klímastratégia kidolgozását, a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás, felhívás, az épületenergetikai felhívás, aztán a távhő és a helyi hőellátó rendszerek fejlesztésére kiírt felhívás, valamint a szemléletformálási programok támogatása.

- Fölöttébb fontos területként említhetem a turizmust is. Magyarország stratégiai ágazata, A kormány ennek megfelelően kezeli.  A 2007-13-as uniós költségvetési időszakban jelentős attrakció- és szolgáltatásbővítő fejlesztések valósultak meg. Összesen 1239 turisztikai projekt több mint 336 milliárd forint támogatást nyert el. A mostani uniós ciklusban a turizmusra az uniós források mellett korábban soha nem tapasztalt mértékű hazai költségvetési fejlesztési források is társulnak.

- A turisztikai fejlesztésekben 2017-től új irányt jelent a desztinációs szemlélet. Ennek értelmében nem egy-egy települést, hanem egy turisztikai szempontból értelmezhető egységet kell fejlesztési szempontból kezelni. A 2020-ig tartó ciklusban összesen több mint 500 milliárd forint hazai és uniós forrás felhasználását koordinálja, illetve határozza meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelyet a turizmus fejlesztésére lehet elkölteni ezekben a desztinációkban. A turizmus általános erősítése, fejlesztése reménység szerint újabb és újabb térségek bekapcsolódását és fejlesztését is jelentheti, például választókerületemben a Dráva mentének mint kiemelt turisztikai térségnek a turisztikai és ökoturisztikai fejlesztése esetén is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egyéni országgyűlési képviselőként néhány percben a saját választókerületemben történt komolyabb fejlesztésekről is beszámoljak. Választókerületemben, a barcsi központú Somogy 2-es választókerületben két hátrányos helyzetű járás is található. Az elmúlt két esztendőben kis- és közepes vállalkozások a GINOP-pályázatból több mint 3,5 milliárd forintot nyertek a foglalkoztatás bővítésére, eszközbeszerzésre és egyéb beruházásokra. A munkanélküliség aránya jelentős mértékben csökkent mind járási szinteken, mind pedig a városokban, illetve a kistelepüléseken.

- Az elmúlt időszakban, illetve az előttünk álló néhány évben turizmusfejlesztésre 1,4 milliárd forintot fordíthatnak a pályázók, általában az önkormányzatok, illetve magánvállalkozások. A közlekedésfejlesztés területén az elmúlt két esztendőben 3,1 milliárd forintból útépítés valósult meg, illetve az útfelújítások tekintetében 845,8 millió forint került felhasználásra.

- 2017-18-ban megközelítőleg 3 milliárd forintot lehet fordítani útfelújításokra a választókerületemben. Kulturális, egészségügyi és sportfejlesztések területén az elmúlt években 6,7 milliárd forint került felhasználásra, illetve a horvát-magyar határon átnyúló fejlesztések tekintetében az elmúlt időszakban 1,4 milliárd forintot nyertek az érintett önkormányzatok, amelyeket éppen most kezdhetnek el az elkövetkezendő hónapokban megvalósítani.

- Szeretném megemlíteni azt is, bár talán ez kicsi forrást jelenthet egy ilyen nagy politikai vitanap keretén belül, de azt gondolom, nagyon fontos volt, hogy a választókerületem 31 településén a Buda-Cash-botrány időszakban a kormány mintegy 469 millió forintos támogatást adott azoknak a kiszolgáltatott helyzetbe került önkormányzatoknak, amelyek valóban olyan reménytelen helyzetbe kerültek, hogy működésképtelenné válhattak volna.

- Az elmúlt időszakban négy településen mintegy 600 millió forint felhasználására került sor önkormányzati épületek, polgármesteri hivatalok energiahatékonysági felújítására. Csak az elmúlt esztendőben a választókerületemben a Belügyminisztérium támogatásaképpen 720 millió forint került felhasználásra és megvalósításra. A most induló TOP-fejlesztések tekintetében ebben a hátrányos helyzetű választókerületben 12,3 milliárd forint fejlesztés valósulhat meg, amelyből már 8 milliárd forintra megszületett a döntés, és megindulhatnak majd az elkövetkezendő időszakban ezek a fejlesztések.

- Képviselőtársaim! A mai napon számtalan megközelítésben fogunk beszélni a magyar vidék társadalmi-gazdasági felzárkóztatásáról, fejlesztéséről, leginkább anyagi, pénzügyi és gazdasági szempontból. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében engedjék meg, hogy még egy fontos szempontot megemlítsek. Megítélésünk és álláspontunk szerint vidéki településeink felzárkóztatása és fejlesztése nem csak infrastrukturális kérdés. Nem pusztán anyagi, pénzügyi és infrastrukturális felzárkóztatásra van szükség, legalább olyan fontos, hogy lelki, szellemi, kulturális és közösségfejlesztés terén is megvalósulhasson ez a fejlődés!  Ezen a téren is számtalan kezdeményezés, hagyományteremtés és kulturális program indult el, a közösségi élet megpezsdült.

- Szeretném önökkel megosztani azt a piciny hétvégi tapasztalatomat, ami alátámasztja ezt az állításomat. Szombaton egy 5500 lelkes kisváros, Csurgó egyik templomában zeneakadémiai színvonalú, telt házas kórushangversenyen, vasárnap pedig egy kicsiny, 283 fős település, Porrogszentkirály templomában telt házas, fantasztikus orgonahangverseny részesei lehettünk. Ez elképzelhetetlen volt néhány évvel, évtizeddel ezelőtt.

- Meggyőződésem az, hogy erre a szerves, folyamatos lelki, szellemi, kulturális és közösségi fejlődésre van szüksége a magyar vidéknek az anyagi, infrastrukturális fejlődéssel párhuzamosan, évről évre, lépésről lépésre. Erre van szükségünk nekünk a vidéken, nem pedig öncélú forradalmárokra és nihilista anarchistákra! Megragadom itt most az alkalmat, hogy megköszönjem azoknak az ezreknek, tízezreknek és százezreknek, önkormányzatoknak, polgármestereknek, intézményeknek és intézményvezetőknek, civil szervezeteknek, egyházaknak, vállalkozóknak és gazdálkodóknak a munkáját, akik a közösségeinkért áldozatot hozva végzik mindennapos erőfeszítéseiket, munkájukat a magyar vidék, településeink felemeléséért! Mi, kereszténydemokraták, úgy, ahogyan eddig is, a múltban is, ezután is ezen fogunk dolgozni.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!