„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.
– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Hajlandóak-e intézkedéseket hozni a területi nemzetiségi önkormányzatok megerősítése érdekében?

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! A Fidesz-kormány korábban többször ígéretet tett a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának megerősítésére. Ezzel szemben az elmúlt időszakban nemhogy a finanszírozás tekintetében nem történt előrelépés, de a helyi szintű együttműködések koordinálásában sem vállaltak semmilyen szerepet. Különösen elszomorítónak tartom a helyi települési és területi szintű nemzetiségi önkormányzatok helyzetét. Meggyőződésem, hogy át kell gondolni a helyi települési önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat közötti feladatmegosztást, aminek eredményeként növelni kell a nemzetiségi önkormányzatok szerepét.

– A nemzetiségi önkormányzatok elhelyezése, infrastruktúrájának kialakítása, működési feltételei a megyében ma sem megoldottak, holott a területi nemzetiségi önkormányzatoknak kiemelten fontos feladata lenne abban, hogy a kulturális és nyelvi önazonosság-fejlődés megvalósításra kerüljön. Ehhez azonban elengedhetetlen a működési feltételek maradéktalan biztosítása. A romák esetében kulturális és a nyelvi önazonosság-tudat mellett a megyei szint is azért fontos, mert a területi nemzetiségi önkormányzatok feladata az oktatási, foglalkoztatási esélyegyenlőség biztosítása is. Ma már az is látható, hogy a területi nemzetiségi önkormányzatoknak az egészségügyi prevencióban is szerepet kell vállalniuk.

Kérdezném:

– A jövőben hajlandóak-e több figyelmet fordítani a helyi és a megyei szintű nemzetiségi önkormányzatokra?

– Ezekkel a kérdésekkel mikor akarnak konkrétan foglalkozni?

– A feladatalapú támogatás finanszírozási elvét hogy akarják megváltoztatni, mert jelen pillanatban a feladatfinanszírozás nem megoldott a települési helyi kisebbségi önkormányzatok számára?

+

 RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Ön is nagyon jól tudja, hogy az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el a nemzetiségek jogairól szóló törvényt, amely bővítette a nemzetiségi önkormányzatokat megillető jogosítványok körét. A korábbi kisebbségi törvény szerint a kisebbségi önkormányzatok csak a szorosan vett kisebbségi kulturális autonómia, tehát a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott, elektronikus sajtó, hagyományápolás és közművelődés területén láthattak el feladatot. Ezzel szemben az új szabályozás szerint már lehetőség lesz a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, a közfoglalkoztatás területén, valamint a településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében történő feladatellátásra is.

– Megjegyzem: ezek az új feladatok kifejezetten a roma nemzetiségi önkormányzatok kérésére kerültek be a szabályozásba, azzal a céllal, hogy a település a helyi önkormányzattal együttműködve, és a roma nemzetiség érdekeit képviselve részt vehessen a településen jelentkező ezen kibővített feladatok ellátásában is. Ebből következően a lehetőség adott, hogy a helyi közösségek és természetesen ezek összefogásában és segítésében a megyei szinteken is tevőlegesen kivehessék részüket a fentebb említett feladatok megoldásában, és ehhez a kormánytól minden segítséget megkaptak. Ezen a területen az aktivitást jelzi, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvényi rendelkezésnek köszönhetően már az eddigiekben is lényegesen tovább bővült az egyes közösségek kulturális autonómiáit megjelenítendő intézmények köre. Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények száma elérte a 70-et, továbbá növekszik a helyi nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények száma is, melynek száma jelenleg 7 darab.

– Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra is: direkt pályázatot is meghirdettünk a nemzetiségi önkormányzatoknak programokra, nyári táborokra, kiadványokra, nemzetközi kapcsolattartásra. Összege:  314 millió forint. Feladatalapú támogatásra pedig két év alatt a roma önkormányzatok 346 millió forintot kaptak a korábbi 316 helyett.

Mit tesz a kormány a gépjármű-vezetői vizsgák körül tapasztalható korrupció felszámolása érdekében?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár Úr! Jó néhány alkalommal bebizonyosodott már, hogy a magyar fiatalság problémáival nem törődik megfelelő módon a kormány, valamint az is, hogy az egyetlen politikai erő, amely felveti ezeket a problémákat a parlamentben, az a Jobbik. Most is egy ilyen jelenségre szeretném felhívni a kormány figyelmét, amely lehet, hogy apróságnak tűnik, de mégis nagyon sok fiatalt érint Magyarországon. Az elmúlt időszakban több személyes megkeresés érkezett hozzám azzal kapcsolatban, hogy a gépjármű-vezetői engedély, a jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgák előtt a vizsgázók olyan jelzést kapnak, amely szerint egy bizonyos pénzösszeg megfizetése esetén fogják csak átengedni a vizsgán. Szeretném leszögezni: természetesen nem általánosítani szeretnék, hiszen ezek a bűncselekmények csak a területen dolgozók egy részét érintik, de ezáltal a tisztességben lévő többségi oktatókat és a vizsgabiztosok hírét is rontják. Ugyanakkor a korrupció már annyira elharapózódott ezen a területen, hogy sokszor még csak nem is virágnyelven, hanem nyíltan is kimondják, hogy egy sikeres vizsgának mennyi az ára. Sőt, a bukások egy része nem feltétlenül a tanulóvezetők alkalmatlansága miatt történik, hanem amiatt, hogy sokszor az oktatóval is összejátszó vizsgabiztos így próbál magának pluszbevételt teremteni.

– Államtitkár Úr! Meglehetősen demoralizáló, hogy egy magyar fiatalnak már a felnőtté válás időszakának elején ilyen korrupciós jelenségekkel kell találkoznia. Szeretném tehát megkérdezni:

– Milyen lépéseket tettek eddig e felháborító gyakorlat megszüntetése érdekében?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A járművezetők képzésében és ezt követően a vizsgáztatásban 2010-től bevezetett elektronikus rendszerek jelentősen növelték a közlekedési hatóság ellenőrzési jogosultságát. Ezzel együtt sajnos ön kérdése is aktuális, hiszen az elmúlt időben felmerült, és a széles nyilvánosság számára is a rendőrségi és bírósági eljárások bizonyítják, hogy a korrupció e területen is megvan. Ugyanakkor azt is tanúsítják ezek az eljárások, hogy a korrupcióra való ösztönzés a vizsgabiztos tudtán kívül történik, és az oktató az, aki valójában e módszerrel további haszonhoz jut. Éppen ezért fokozott figyelmet kívánunk fordítani az oktatói tevékenység ellenőrzésére és a korrupció kialakulásának már a megelőzésére is.

– A járművezetői vizsgabiztosok ellenőrzése – összhangban az erre vonatkozó uniós irányelvvel – évente legalább 8 órában, de valójában ennek többszörösében történik. A vizsgabiztosok kizárólag abban az esetben folytathatják tevékenységüket, amennyiben évente továbbképzésen vesznek részt. Ennek egyik célja a vizsgáztatás etikai követelményeinek fejlesztése. Emellett azoknak a járművezetői vizsgabiztosoknak, akik közszolgálati tisztviselők is egyben, kötelező továbbképzésen kell részt venniük, melynek részét képezi a közszolgálati tisztviselői etikával és a korrupció elleni fellépéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítása is.

– Egyébként a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján a vizsgázók száma a korábbi évekhez képest folyamatosan növekszik. Nem tapasztalható, hogy a tanulók elriadnának a jogosítvány megszerzésétől. Ezzel együtt az ön által is felhozott korrupciós jelenségek mielőbbi és teljes körű megszüntetése közös feladatunk és érdekünk.

Mikor rendezik végre a pedagógusok munkáját segítő munkatársak helyzetét? Mikor kapnak végre béremelést 2008 után ismét?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Államtitkár Úr! A második Orbán-kormány nem tudta megtartani eredeti ígéretét: tavaly csupán a tervezett béremelés 60 százalékát biztosították a pedagógusok számára. Az eredeti vállalást csak négy év alatt teljesíti a Fidesz-KDNP-vezetés, ezért az aktuálisan esedékes 10 százalékot idén októbertől kapják csak meg a pedagógusok. Súlyos hiányosság, hogy a nem pedagógus végzettségű, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak most is kimaradnak a béremelésből. A dajkák, pedagógiai asszisztensek, óvoda- és iskolatitkárok, könyvtárosok, rendszergazdák egy fillér béremelést nem kaptak 2008 óta. Hat év alatt a keresetük jelentősen veszített értékéből. Sőt, az iskolákban dolgozó munkatársak közül sokan az átszervezések miatt bérpótlékaikat is elvesztették. Van olyan intézmény, ahol a gyógypedagógiai asszisztensek bruttó fizetése 20 százalékkal csökken az önkormányzati választások után.

– Államtitkár Úr! A köznevelési intézményekben a pedagógusokat segítő dolgozók munkája rendkívül fontos, és elengedhetetlen a minőségi oktatás-nevelés garantálásához. Leveszik a terheket a pedagógusok válláról, segítenek a gyerekeknek a tanulásra koncentrálni. Méltánytalan és igazságtalan, hogy az ő munkájukat nem ismerik el: hat éve nem kaptak semmilyen béremelést. Keresetük ma már mélyen alatta van a létminimumnak, sokan elhagyják a pályát, mert nem tudják eltartani magukat és családjukat. Nem is beszélve arról a komoly munkahelyi feszültségről, hogy a szorosan együtt dolgozók közül van aki kap béremelést, és van aki nem kap semmit. Jogosan kérdezem tehát: 

– Mikor rendezik végre a nem pedagógus végzettségű, de a pedagógusok munkáját segítők helyzetét, mikor kapnak végre béremelést 2008 után ismét?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy nagyon kellemes vitában vagyunk más országok más parlamentjeihez képest, amikor arról beszélünk, hogy melyik ágazatban mekkora béremelést tudott adni ez a kormány. Akkor, amikor előtte több mint tíz évig nem emelkedett a pedagógusok bére egy fillérrel sem. Akkor, amikor más országokban leépítésekről, fizetéscsökkentésekről van hír; akkor, amikor a nyugdíjhoz tartozó juttatásoknak a csökkentéséről van hír, akkor, amikor embereknek a tízezrei vagy százezrei úgy dolgoznak Magyarországon a 2008-as válság után, hogy a piaci munkáltatójuk csak hétfőtől csütörtökig fizette ki a bérüket, és pénteken ingyen dolgoztak. Ezzel szemben a mostani kormány olyan anyagi alapot tudott teremteni, amivel megindult a béremeléseknek, fizetésemeléseknek a folyamata.

– Képviselő Úr! Újra mondom: sikerült a pedagógusok a fizetését megemelni, azért, mert mi szeretnénk a pedagóguspályának a presztízsét is megemelni. Ennek fontos része a béremelés, fontos a Klebelsberg-ösztöndíj, amit már az egyetem alatt kaphatnak azok, akik pedagóguspályára készülnek, és nyilván a későbbiekben minden más csoport is sorra kerülhet.

Mikorra és milyen műszaki paraméterekkel készülhet el a dél-balatoni vasútvonal felújítása?

MANNINGER JENŐ (Fidesz): – Államtitkár Úr! A Balaton déli partján fekvő települések, továbbá Keszthely és Nagykanizsa szempontjából is nagy jelentőséggel bír az idén szeptemberben elindult vasúti pálya felújítása, ami a 30-as vonal Lepsény és Szántód-Kőröshegy közötti szakaszát érinti. A vonal ezen szakaszán közel 50 éve semmilyen felújítás nem történt, annak ellenére, hogy a nyári időszakban különösen jelentős forgalmat bonyolít. A pálya állapota napjainkban már annyira leromlott, hogy a vonatok sok szakaszon csak 60 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett haladhattak. Állandósultak a késések, és a menetidő tekintetében már a száz évvel korábbi állapotokkal sem lehetett felvenni a versenyt, ami egy ilyen forgalmú vonal esetén óriási probléma.

– Fontosnak tartom kiemelni: a most elkezdődött felújítás a Kelenföld-Székesfehérvár közötti 30a jelű vonalszakasz felújításával vette kezdetét. Várhatóan a Szántód-Balatonszentgyörgy vonalszakasz felújításával folytatódik. A hosszú távú cél pedig a horvát határtól egészen Budapestig húzódó korszerű vasúti pálya megvalósítása. Mindezekkel kapcsolatban kérdezem::

– Várhatóan mikor és milyen műszaki paraméterekkel fejeződik be a Balaton déli partján a pálya felújítása?

– Mitől függ a következő ütem, a pályarekonstrukció Szántód és Balatonszentgyörgy közötti folytatása?

+

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): – Balaton déli partján futó 30-as számú vasútvonal a nyári időszakban valóban Magyarország második legfontosabb vasútvonala. A legutóbbi jelentős pályakorszerűsítés közel 50 éve történt. A jelenlegi fejlesztés keretében teljes egészében megújul. Így jövő nyártól 60-80 km helyett újra száz, egyes szakaszon 120 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok Lepsény és Szántód-Kőröshegy között. A vasútfejlesztés mintegy nettó 30 milliárd forint értékben, az Új Széchenyi-terv keretében, a közlekedési operatív program részeként valósul meg a kohéziós alap társfinanszírozásával.

– Képviselő Úr! Siófok térségében új, második vágányú szakaszokkal biztosítható a vasúti forgalom zavartalansága. Emellett a Balaton-part zajterhelését jelentősen csökkenti majd, hogy a kritikus helyeken négy kilométer hosszan zajárnyékoló fal, 17 kilométer hosszon pedig zaj- és rezgéscsillapító sínágyazat készül.

– A gyalogosátjárók és útátjárók korszerűsítésével biztonságosabbá válnak a szintbéli átkelési lehetőségek is. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a peronok több megállóhelyen magasperonná épülnek át, ezáltal kényelmesebbé válik az utasok le- és felszállása.

– A Lepsény-Szántód-Kőröshegy között idén szeptember 1-jén vette kezdetét, a mintegy 32 kilométer hosszú szakasz felújítása 2015 nyarára fejeződik be. A Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy állomások közötti 53 kilométeres szakasz átépítésével folytatódik. A Kelenföld-Székesfehérvár közötti rekonstrukció eredményeként várhatóan 25 perccel csökkenni fog a Budapest-Siófok-Zamárdi útvonal.