Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az aggódást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi ülésen elhangzott szónoklataikat.

Miért nem lehet egyszerűbben, kedvezményesen megoldani a 20-30 éves tapasztalattal rendelkező gépkezelők új jogosítványának megszerzését?

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): – Egy korábbi jogszabály eltörlése következtében a mustársárga gépkezelői jogosítványok érvényessége ez év végén lejár, jövőre már új típusú jogosítványt kell szereznie azoknak is, akik 20-30 éve kezelik hiba nélkül ezeket a gépeket. Ráadásul ehhez az új jogosítványhoz új OKJ-vizsga is kell, az OKJ-s képzettséghez pedig egy tanfolyamot kell elvégezni. Korábban, aki targonca-gépkezelő jogosítványt szerzett, annak elég volt egy 32 órás képzést elvégeznie, most egy 90 órás OKJ-tanfolyamon kell részt vennie. A probléma ott van, hogy ez 100-150 ezer forintba kerül, amihez igazából semmilyen támogatást nem kapnak a dolgozók, önerőből kell mindenkinek ezt megoldania.

– Az addig rendben van, hogy a gépkezelői igazolványokat egységesíteni kell, hiszen az EU-ban ez megkönnyíti az érintettek munkavállalását, a probléma ott van, hogy azokkal is elvégeztetik ezt a tanfolyamot, akik már több évtizede a pályán dolgoznak. Más országokban ezt egyszerű cserével  megoldották. Ráadásul a szabályozás egy furcsa képet mutat, hiszen a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság egy írásos állásfoglalásában hivatalosan is megerősítette, hogy a rendelet hatálya csak a közúti áruszállítást végző járművek rakodásához, illetve ennek előkészítéséhez alkalmazott rakodógépekre terjed ki. Aki például állványra rakodik vagy egy raktárban történik a rakodás, akkor rá nem terjed ki a rendelet hatálya, tehát nem kell új jogosítványt szereznie és nem kell OKJ-vizsgát tennie. Már ezt sem értem:

– Mi különbség van ugyanazon munkavégzés között?

– Miért nem lehet megoldani az új jogosítvány megszerzését akár egy egyszerű cserével, hiszen itt 20-30 éve ebben a szakmában dolgozó emberekről van szó?

– Miért jelent más munkavégzést ugyanazon gépen egy raktárban történő anyagmozgatás, mint például egy kamion rakodása?

– Mitől eltérő a szabályozás?

– De ha már végképp új igazolványt szükséges szerezni, akkor ehhez valamilyen kedvezményes támogatást vagy valamilyen pályázati lehetőséget miért nem biztosítanak?

***

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A korábbi szabályozás módosításának alapvető célja a gépkezelői jogosítvány megszerzésével kapcsolatos költség csökkentése volt. A közúti közlekedési ágazatban használt, az önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló, még 2009. évi 40. számú KHEM-rendelet – a Bajnai-kormány idejében fogant a rendelet egyébként - szabályozza már ennek érdekében, hogy gépcsoportokra tömörítve határozzák meg a képzés és a vizsgáztatás feltételeit. Az új gépkezelői jogosítvány tehát az eddiginél több gép kezelésére jogosít föl, így a régi jogosítvány nem fedi le teljes egészében az új jogosítványokban rejlő képzettséget, ezért szükséges a vizsgáztatás.

– Az új szabályozás a hatálybalépésétől számított 6 év felkészülési időt biztosított azzal, hogy a régi jogosítványok érvényesítése és annak érvényességének megszerzése 2015. december végéig szól. A tapasztalatok szerint a szakemberek nagy százaléka a vizsgát még nem újította meg, ezért egyértelmű, törekednünk arra, hogy meghosszabbítsuk a lehetőséget legalább egy fél évvel. Úgy nézzük, hogy a szabályozás lehetőségei ezt megengedik teljes egészében, és az is nyilvánvaló, hogy érdemes megfontolni, a vizsgadíjat milyen módon lehetne csökkenteni. Tehát én ezt meg fogom vizsgáltatni, mert kicsit erősnek tartom én is ezt a vizsgadíjat, úgyhogy ha ennek a végére értem, mindenképpen fogom tájékoztatni.

A függőség veszélyei, avagy miért nincs esélye a magyar gyártóknak a hazai személyszállítási cégek fejlesztési pályázatain?

ANDER BALÁZS (Jobbik): – Magyarország a járműgyártás fellegvárává vált - büszkélkedett vele oly sokszor a kormány. Valóban, a számok magukért beszélnek, hiszen a 90 százalékban exportra dolgozó járműgyártás a GDP tizedét teszi ki. A mérlegnek azonban két serpenyője van! Tény, hogy a 10 milliárdokkal megtámogatott autóipari gyárak nagyon sok embert foglalkoztatnak, de ki is talicskázzák a profitjukat. Ha viszont marad a lebutított oktatás és a nyomott bérek rendszere, akkor a súlyos szakemberhiány is konzerválódik, és a végén már az sem biztos, hogy lesz kivel megtermeltetni ezt a bizonyos profitot. A Volkswagen körüli botrány, ami megrengetheti az egész hazai szektort is, rámutatott az egyoldalú függőség veszélyeire. Itt lenne a jó alkalom arra, hogy a kormány felismerje: másként kellene bánni az eddig mostohagyerekként kezelt, valóban magyar érdekeltségű járműgyártókkal.

– 2017, amikor meg kell nyitni Magyarország közúti személyszállítási piacát, vészesen közeleg, a Volán-társaságok elöregedett flottáját addig korszerűsíteni kell. A hazai gyártók reménykedve várják a tendert, habár, ha az elmúlt évek szégyenletes gyakorlatát nézzük, akkor továbbra is páriák maradnak saját hazájukban. 1400 buszra lenne sürgősen szükség ahhoz, hogy a géppark átlagéletkorát a még versenyképes tíz évre lehessen csökkenteni. Ennek a mennyiségnek a felét a hazai szereplők számára szőnyegbombázással felérő, rideg itthoni viszonyok ellenére is a talpon maradt magyar gyártók még ki tudnák elégíteni. A kérdés az:

 – Csak a focira igaz-e az Orbán Viktor-féle kitétel, amely szerint, ha már voltunk a világ legjobbjai között, akkor újra ott a helyünk, vagy pedig vonatkozik ez a buszgyártókra is?

– Kapnak-e egyáltalán megrendelést a hazai közlekedési társaságoktól, avagy állami akarat híján vége a hazai buszgyártásnak, ugyanúgy sírba száll, mint sok másik, korábban sikertörténetet produkáló magyar gazdasági ágazat? .

– Van-e esély arra, hogy a patrióta gazdaságpolitika ne csak szavak szintjén jelenjen meg?

***

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A magyar ipar és a magyar gazdaság nemcsak a járműgyártás révén megy előre, hanem az összes jelentős feldolgozóipari ágazatban fejlődési pályára álltunk, és növekedési számokat olvashatunk mindenhol. Ezt a sokszínűséget a jövőben is meg kell őriznünk, hiszen a több lábon álló ipar kevésbé sebezhető. Mindemellett nemzetgazdasági érték és érdek is, hogy a közösségi közlekedés hazai igényeit a lehetőség szerinti legnagyobb mértékben hazai gyártókkal és gyártásból elégítsük ki. A közösségi közlekedés modernizációs igénye kiemelt lehetőséget teremhet erre. Állítom, hogy a magyar vállalatok - legyen az Rába, Kravtex vagy éppen NABI - modelljei jól illeszthetők a Volán-társaságok igényeihez, és megvan még mellé az igényekhez igazodó darabszám is, amit tudnának gyártani. Sőt, úgy látjuk, hogy a szakember-garnitúra is rendelkezésre állna egy magasabb gyártási fokozat esetén is.

– Valóban, a következő év végével lejárnak a közszolgáltatási szerződések, és természetszerűleg erre figyelemmel kell összeállítanunk a pályázati kiírást. Az NFM a felelőse ennek a kiírásnak, és én állítom, hogy úgy állítjuk majd össze a kiírást, hogy mindenképpen vegyék figyelembe azt, hogy a hazai járműgyártók egy kicsivel előnyösebb helyzetbe kerüljenek, természetszerűleg a lehetőségek adta mértékben. Egy biztos: a kérdéseivel ellentétben mi azt mondjuk: jó esélye van a magyar, a hazai járműgyártásnak arra, hogy ha árban és minőségben, illetve minden más feltételrendszerben tudják állni a versenyt. Bízom benne, hogy a magyar gyártóknak lesz lehetőségük igen nagy arányt és hányadot kivenni ebből a műveletből. 

Gazdasági-politikai érdekcsoportok nyomulása miatt áldozták fel a Neptun Iskolát?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – A tanév végéhez közeledve, tavasszal derült égből villámcsapásként sokkolta a hír a XV. kerületi Neptun Általános Iskola pedagógusait, diákjait és a szülőket, hogy az intézményt meg akarják szüntetni. Hiába küzdöttek példás elszántsággal és kitartással, az iskolát végül csak bezárták.

 – A speciális nevelési igényű diákokat is fogadó intézmény megszüntetéséért kéz a kézben dolgozott a kerületi Gyurcsány-párti polgármester, a fideszes országgyűlési képviselő, a KLIK és végül a döntést meghozó Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az LMP helyi és országos szinten is kiállt a Neptunért, konkrét javaslatokat tettünk le az asztalra az intézmény megmaradása érdekében. A több száz diák és a tanári kar életét megkeserítő döntés ellen hangosan tiltakoztunk, azt teljesen elhibázott lépésnek tartottuk. Hiábavaló volt minden érvelésünk, süket fülekre talált. Hát, végre kiderült, hogy miért. Igazak voltak a pletykák, amik akkor elhangzottak, hogy nem a tanulói létszám csökkenése miatt kell megszüntetni, igaz volt a szóbeszéd, hogy a Neptun épületébe a kínai-magyar iskolát telepítik be. Kiderült az is, hogy 750 millió forint központi forrást szánnak a felújításra, pedig egy kerületi előterjesztés szerint ez 300 millióból megoldható lenne. Sőt, a pletykák arról is  szólnak, hogy a Neptun Iskola feláldozásáért cserébe a kerületben jöhet létre az új kínai egészségügyi gyógyászati központ.

– Vajon a Neptun bezárásán dolgozó fideszes expolgármester milyen módon érdekelt ennek a beruházásnak a megvalósulásában?

– Kinek az érdekeit szolgálja valójában az oktatáspolitika?

– Milyen ingatlanbizniszhez asszisztált az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a KLIK? - Valóban gazdasági-politikai érdekcsoportok nyomulása miatt áldozták fel a XV. kerületi Neptun Iskolát?

 ***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Képviselő Úr! A Neptun Iskola tanulói a Kontyfa utcai iskolában kezdték meg az új tanévet, melyet az elmúlt években jelentős felújítással sikerült korszerűsíteni, mind esztétikai, mind pedig energetikai szempontból kedvezőbb feltételek között tanulnak a diákok. Az osztályok és tanulói csoportok egyben maradtak, a pedagógusok továbbfoglalkoztatása akadály nélkül lezajlott, tehát sem a gyermekek osztályai nem estek szét, sem pedig a pedagógusoknak nem tűnt el a munkahelye.

– Egy 42 százalékos kihasználtságú iskoláról volt szó, ami tehát messze nagyobb kapacitásokkal tudott volna működni abban az épületben, mint ahogy ezt tette. A kormány mindemellett döntött a magyarországi, kínai nyelven folytatott, alapfokú oktatás feltételeinek fejlesztéséről és a középfokú oktatás kialakításának céljaira fordítandó források biztosításáról; többek között ennek az iskolának a felújítására is lehet fordítani. Ha képviselő úrnak ellenvetése van azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon kínai szülők gyerekei kínai nyelven általános iskolában tanulhassanak, akkor azt kérjük, hogy jelezze, de bízom benne, hogy nem ez motiválta a felszólalását.

– Közép-Európában egyedülálló módon hazánkban működik egy nyolcosztályos Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, amelyben jelenleg 70 százalékos a magyar tanulói létszám. Az iskola 2004 szeptemberében kezdte meg működését Kína és Magyarország oktatási miniszterének megállapodása nyomán. Az oktatás kínai és magyar nyelven zajlik, de az angolra is kiemelt hangsúlyt fektetnek. A jelenlegi iskolaépületük a Kavicsos közben található, az épületkomplexum korszerűtlen, jelentős felújításra szorul, mérete pedig már most kicsi a benne lévő tanulólétszámhoz viszonyítva. Mind a hazánkban letelepedett családok számára - Magyarországon 12 ezer főt meghaladó kínai származású ember él, többségük a fővárosban –, mind az érdeklődő magyar és egyéb nemzetiségű tanulók számára is nagy lehetőséget biztosít egy középfokú nevelési-oktatási intézmény, ahol a kínai nyelv elsajátítására és a kultúra megismerésére a tanulóknak egyaránt lehetőségük lesz. A meglévő, tíz éve sikerrel működő magyar-kínai iskola 12 évfolyamos intézménnyé történő fejlesztése a magyar-kínai kapcsolatok szempontjából prioritást élvez, és remélem, hogy semmilyen más két tannyelvű iskolát sem támad majd  az LMP, és bízunk benne, hogy ezt se fogja.

Hogyan erősödnek a vásárlói jogok?

BENCSIK JÁNOS (Fidesz): – Hazánk társadalmi és gazdasági fenntarthatóságának alapvető feltétele az olyan fogyasztóvédelem működése, amely elősegíti a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását, a fogyasztói bizalom és a tisztességes piaci működés erősödését. Az új szemléletű fogyasztóvédelem egy olyan fogyasztói környezet létrejöttét támogatja, amelyre a jól tájékozott fogyasztó, a jogkövető vállalkozások és a hatékony jogi környezetet biztosító, erős hatóság kölcsönös együttműködése a jellemző.

– Az Országgyűlés a tavaszi ülésszak során módosította a fogyasztóvédelmi törvényt, amelynek a rendelkezései már hatályba is léptek. A módosítás több ponton érinti a békéltető testületek eljárását, továbbá bővül a vállalkozások fogyasztók irányába meglévő tájékoztatási kötelezettsége. Beillesztésre került a törvénybe az online adásvételi, illetve szolgáltatási szerződés fogalma is. Mindezekkel kapcsolatosan kérdezem:

– Miként erősíthetők tovább a vásárlói jogok?

– Milyen változtatásokat tervez a kormány a 15 éve működő békéltető testületek eljárásrendjében a hatékonyabb fogyasztói jogérvényesítés érdekében?

 ***

KARA ÁKOS,  nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A békéltető testület bevonása főként az eljárás egyszerűsége, gyorsasága és nem utolsósorban, mondjuk ki, az ingyenessége miatt vonzó megoldás a vásárlók számára. A fogyasztók, vásárlók különösen a kisebb értékű árucikkek, szolgáltatások esetében fordulnak gyakran a költséges, időigényes bírósági pereskedések helyett a békéltető testületekhez. 2015 szeptemberében életbe lépett új előírások alapján a vállalkozás köteles a békéltető testület ülésén a személyes megjelenést biztosítani olyan képviselője által, aki a vállalkozás nevében jogosult egyezséget kötni.

– A személyes részvétellel növekszik a fogyasztók, vásárlók egyéni jogérvényesítési lehetősége, illetve összességében a békéltetőtestületi eljárás eredményessége és hatékonysága. Abban az esetben, amikor a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve  a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztói igényeknek megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

– A vásárlók, fogyasztók számára adtunk többletjogosítványokat, ugyanakkor arra figyeltünk, hogy a kicsi és közepes magyar vállalkozásokra aránytalan terhet ne tegyünk. Valóban fontos cél, fontos szándék a részünkről, hogy abban tudjunk segíteni, hogy a békéltető testületek internetes honlapot tudjanak fenntartani, elérhetőek legyenek a vásárlók számára. Ez jó megoldás, jó lehetőség a vásárlók, illetve a kereskedők közötti viták rendezésére, fontos, hogy  még inkább elterjedt legyen.

Mikor kapnak kafetériát az oktatásban dolgozók?

KISS LÁSZLÓ (MSZP): – Amikor még a KLIK hatáskörén túl, az államosítás előtt az oktatásban dolgozók az önkormányzatok hatáskörébe tartoztak, és az oktatás is az önkormányzatok hatáskörébe tartozott, akkor ezek az önkormányzatok nagyon sok esetben pluszjuttatásokkal ismerték el a pedagógusok és a technikai dolgozók teljesítményét, ezzel is motiválták őket. Így volt ez a főváros III. kerületében, a választókörzetemben, de így volt ez valamennyi iskolában, ahol eddig én magam is tanítottam.

– Gyakorlatilag ezek a juttatások eltűntek a fenntartóváltással, eltűntek, pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezeknek a kafetériajuttatásoknak milyen fontos szerepe volt. Ezek a juttatások ugyanis gyakran életmentő szerepet töltenek be. Mindez annak fényében különösen fontos, hogy a mai napig rendezetlen a nem pedagógus munkakörben dolgozók fizetése, és lassan-lassan, de olvadozik a pedagógusbér-emelés hatása is. A jelenlegi szabályozás szerint is lenne lehetőség természetesen ezekre a juttatásokra, lenne lehetőség étkezési hozzájárulásra, utazási támogatásra vagy év végi jutalom adására. A KLIK költségvetése azonban nulla forintot tartalmaz a pedagógusok kafetéria juttatásának költségeire. Éppen ezért kérdezem, hogy kiderüljön:

– Mennyit tervezett a KLIK a tanárok különjuttatására?

– Mikor kapnak kafetériát az oktatásban dolgozók?

Mikor kívánja a kormány a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kafetériajuttatását rendezni?

– Mikor kíván a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak is kafetériajuttatásokat adni?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Ha a képviselő úr megkérdezne bárkit, akár pedagógust, akár mást, hogy mit szeretne inkább kapni, kafetériajuttatást vagy fizetésemelést, akkor szerintem az emberek elsöprő többsége azt mondaná, hogy inkább fizetésemelést szeretne kapni. Hiszen a több fizetésből, a több készpénzből arra költ, amire akar, arra fordítja, amire akarja, semmifajta behatárolás nincs. Mi is így gondoltuk: ezért lett a pedagógusok fizetésére fordított bértömeg nagysága 32 milliárd forinttal nagyobb 2013-ban, mint 2012-ben, ezért lett 120 milliárddal nagyobb 2014-ben, mint volt a megelőző évben, és ezért nagyobb idén 38 milliárd forinttal, mint amekkora volt a tavalyi esztendőben. Azt mondtuk tehát, hogy nem kafetériajuttatásban adunk a pedagógusoknak pluszjuttatásokat, hanem 40 százalékos béremelést hajtunk végre, amelyik beépül az állandó bérükbe, amelyik biztosan évről évre ott lesz garantálható módon, és amelyik sokkal jobban el tudja ismerni a pedagógusoknak azt a munkáját, amit végeznek az iskolákban.

– Igen, vannak olyanok, akik nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. az ő részükre a szakszervezetekkel való tárgyalás után idén egyszeri 50 ezer forintos plussz kafetériajuttatást gazdálkodott ki a KLIK a saját költségvetéséből. De ez természetesen teljesen független attól, hogy a pedagógusok idén is, jövőre is és még 2017-ben is szeptember 1-jén is számíthatnak a béremelésre. Most szeptember 1-jén is közel 4 százalékos béremelés volt a pedagógusok számára, október elején kapták meg a megemelt fizetésüket, és garantált, hogy a következő évben szeptember 1-jétől és az azutáni év szeptember 1-jétől is nő a fizetésük, –  nem csupán kafetériáról van szó, hanem konkrét fizetésemelésekről.

Remélhetnek-e a ligetvédők? 

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): – Miközben számtalan szakterület jelentős forrásszűkében van, addig a Városliget Zrt., a Liget-projekt megvalósításáért felelős cég már 2014-ben is milliárdos költségvetésből gazdálkodhatott, 2015-ben pedig több mint 10 milliárd forintot költhet el. Így az eredeti ütemezés szerint már idén egyes múzeumokra milliárdokat kellene elköltenie. Ezzel szemben egyelőre még az eddig lebonyolított tervpályázatok győzteseivel sem kötöttek egyetlen szerződést sem.

 – A Liget-program állandóan módosul. A kormány legutóbbi határozata értelmében az eredeti projektlista jó részét törölte, újabb prioritásokat fogalmaztak meg, ugyanakkor az égetően szükséges zöldterület-rehabilitáció még mindig várat magára. Mióta a Liget beépítésének terve felvetődött, mióta zajlik a háború az építkezés támogatói és ellenzői között, csak abból az összegből, amit a Városliget Zrt. elköltött, már jelentős zöldfelület-fejlesztést lehetett volna végrehajtani. És valljuk be: nemcsak az építész szakma megosztott a projekt szükségessége és indokoltsága miatt, de jelentős civil tiltakozás is kibontakozott az ügyben, ez legutóbb például 20 ezer aláírást tartalmazó petíció formájában öltött testet. A Jobbik is több alkalommal hangot adott tiltakozásának a Városliget építése ellen, mindazonáltal egyben ezzel együtt követeltük és továbbra is követeljük a Regnum Marianum templom újjáépítését.

 – Remélhetnek-e a Liget-védők?

– Remélhetnek-e az egészséges közízlést képviselő polgárok?

– Ugye, a sok programmódosítás egyben azt is jelenti, hogy nem lesz beépítve a Liget, és a Vajdahunyadvárból sem lesz Andy Vajna étterme?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Képviselő Asszony! A Városliget egy különleges park. Ha megnézi akár Magyarország, akár más országok városon belüli zöldfelületeit, különlegessége van a Városligetnek, nemcsak az, hogy a szívünkhöz közelebb áll, hanem objektíve is, hiszen itt mindig is a kulturális funkció és a zöldfelület, a kikapcsolódás összekapcsolódott.

– A Műcsarnokkal, a Szépművészeti Múzeummal, a Vajdahunyad várával vagy akár ezelőtt száz-egynéhány évvel a millenniumi kiállítások kapcsán is mindig kulturális funkciója is volt a Városligetnek. Mi is úgy gondoljuk, hogy ha fejlesztésről van szó, az nem pusztán egy zöldfelület-fejlesztést kell hogy jelentsen. Bár ez is megvalósul, aránya növekszik majd a Városligeten belül, de emellett a kulturális funkciókat is javítani kell, és azokat az épületeket, amelyek mostani állapotukban már inkább csúfítják a Városligetet és környékét, mintsem szépítenék, bontsuk el vagy újítsuk fel. Itt a lebetonozott Felvonulási térre gondolnék, vagy a Hungexpo-irodaházra, a Petőfi-csarnokra, amelyek nem voltak igazán ékei és díszei a Városligetnek.

– Mondhatnánk persze, hogy ne tegyünk semmit, de akkor ugyanazt a hibát követnénk el,  amit a Demszky-korszakban Budapest MSZP-SZDSZ-es városvezetése tett 20-25 éven keresztül, amikor nem tett semmit annak érdekében, hogy szebbé, élhetőbbé kulturális funkciójában is élvezhetőbbé váljon a Városliget. Ezért kell ezt a sok-sok milliárd forintot, amire ön is utalást tett, a Liget e mindkét funkciójának bővítésére fordítani. Az állatkert nagyszabású fejlesztése, a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának megújítása vagy a park zöldfelületeinek felújítása az első ütem, amit meg kell tennünk, és nyilvánvalóan ezután következhetnek a tervpályázatokkal való szerződéskötések, azoknak a megvalósítása. Biztos vagyok benne, ha majd látják az ott lakók is, a budapestiek is, hogy mi valósul meg, akkor rájönnek, hogy ez egy nagyon fontos fejlesztése volt Budapestnek.