Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

 

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Íme, – tallózva - a legutóbbi ülésen  „főszereplést” kínáló kérdez-felek  témái.

Valóban ránk kényszeríti-e az Európai Unió a menekültek kvótaalapú befogadását?

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): – Miniszter Úr! Magyarországra soha nem látott migrációs nyomás nehezedik. Az illegális határátlépők száma az utóbbi hónapokban drasztikusan megemelkedett, a mai adat szerint pedig Magyarország határait átlépte a 312 ezredik bevándorló is. A Fidesz-kormány intézkedéseit igazolja, hogy míg a szerb határnál szeptember 14-én több mint 9 ezer tiltott határátlépővel szemben kellett intézkedni, addig két nappal később ez a szám 266-ra esett vissza. Bebizonyosodott, hogy a Fidesz-kormány az, amely egyértelmű, határozott bevándorláspolitikát folytat, hiszen az MSZP még júliusban is álproblémának nevezte a bevándorlást, a Jobbik elnöke, Vona Gábor szerint az iszlám az emberiség utolsó védőbástyája, a Demokratikus Koalíció szerint pedig a bevándorlás csupán kormányzati gumicsont.

– A kormány sikeres nemzeti konzultációt folytatott, amely során több mint 1 millióan küldték vissza a kérdőívet. A magyar nép akaratával összhangban új jogszabályok születtek, ideiglenes műszaki határzár épült a magyar-szerb határon, valamint a rendőrség csapatainak munkáját már 4300 katona is segíti, továbbá a határ törvénytelen átlépése, a határzár megrongálása és az embercsempészet is bűncselekménynek minősül, az elkövetők börtönbüntetésre vagy kiutasításra számíthatnak.

– A kialakult helyzetért nagymértékben felelős az európai baloldal, amely támogatja bevándorlást. Ha rajtuk múlna, bármennyien és bárki beléphetne az országba és Európába. Az Európai Unió elhibázott bevándorláspolitikája miatt pedig a jelenleg még távoli szegényebb országokból is bevándorlók milliói vagy éppen tízmilliói indulhatnak meg Európa felé lavinaszerűen. Ki kell mondanunk, hogy felelőtlen minden európai politikus, aki a jobb élet reményével kecsegtetve arra bátorítja a bevándorlókat, hogy mindent hátrahagyva, életük és gyermekeik életének kockáztatásával Európa felé vegyék az irányt.

– A bevándorlási helyzet kezelésére az európai uniós belügyminiszterek tanácsa megszavazta azt a rendkívüli műveletet, amely 120 ezer menedékkérőt helyez majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. Habár Románia, Szlovákia és Csehország mellett Magyarország is nemmel voksolt, a szavazatok minősített többségével azonban átment a javaslat. Az önkéntesség ellenére, ha egy tagállam vonakodna befogadni a neki szánt menedékkérőket, kötelezettségszegési eljárás során felelhetne érte. A döntés több problémát is felvet. Mi alapján döntjük el, hogy kit illet meg nemzetközi védelem, ki az a menedékkérők közül, aki valóban menekült? Fontos kérdés, hogy azokat a menekülteket, akik elsősorban nem Magyarországon, hanem más európai uniós tagállamban kívánnak letelepedni, kötelezhetjük-e maradásra, és ha igen, hogyan. Mi alapján döntjük el, hogy ki melyik európai uniós tagállamban köteles tartózkodni, szétszakítva családokat, barátságokat? Hiszen ha valaki Németországba akar menni, mert ott vannak a rokonai, nem fog Magyarországon letelepedni. Mindezt alátámasztja, hogy a menekültek elosztását célzó kvótarendszer ellentétes valamennyi uniós tagállam érdekeivel. Kérdezem ez alapján:

– Valóban ránk kényszeríthet-e az Európai Unió egy Magyarország által elutasított menekültkvótát, és az új intézkedésnek lesz-e hatása a magyar kormány sikeres menekültpolitikájára?

***

SZIJJÁRTÓ PÉTER, külgazdasági és külügyminiszter:  – Először is, magát a kötelező kvótáról szóló vitát károsnak tartottuk, mert időt vitt el a lehetséges megoldások keresésétől, politikai feszültséget szült a tagállamok között, ráadásul 120 ezer bevándorlóról szólna, miközben csak a vita időtartama alatt több mint 120 ezren érkeztek az Európai Unió területére. Mindaddig semmi értelmét nem látjuk a kötelező kvótákról meg általában bármifajta kvótáról szóló vitának, amíg az Európai Unió nem tudja visszaszerezni az ellenőrzést a saját határai felett. Márpedig világosan látszik, hogy Görögország nem képes saját határainak a megvédésére a jelenlegi körülmények közepette. Tegyük hozzá a korrektség kedvéért: ez nem bírálat Görögországgal szemben, mert sok száz vagy ezer kilométernyi tengeri határszakasz megvédése, valamint a szigetek megvédése nyilvánvalóan egy borzasztóan komplikált feladat, ugyanakkor azt is meg lehet oldani. Ezért azt javasoltuk, hogy egy európai uniós erő jöjjön létre annak érdekében, hogy a görög külső határ védelme megoldott legyen. Egyszerű listát kell összeírni, hány rendőrre, hány határőrre, hány katonára, hány hajóra, hány repülőgépre, hány helikopterre van szükség annak érdekében, hogy biztosítani lehessen. Azt gondoljuk, itt helye volna annak, hogy a tagországok kötelező hozzájárulásokat tegyenek egy ilyen erő létrehozására.

–Második pontként azt gondolom: nagyrabecsülés és tisztelet illeti Törökországot, Jordániát és Libanont, amiért aránytalanul sokat viseltek mindeddig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában kialakult instabil helyzetek kezeléséből. Több millióan tartózkodnak ebben a három országban. Azt gondolom, a helyes politika az, hogy nem meghívást küldünk kvóta álnéven a bevándorolni szándékozóknak, hanem abban segítjük a menekülteket, hogy az otthonaikhoz a lehető legközelebb tudjanak tartózkodni mindaddig, amíg a menekülésük okául szolgáló fegyveres konfliktus véget nem ér. Azt gondoljuk, abban kell segítenünk a menekülteket, hogy Törökországban, Jordániában és Libanonban megfelelő ellátásban részesüljenek. Ezért is javasoltuk azt, hogy az Európai Unió vegye át az ezen országokban található menekülttáborok finanszírozását, és ha új menekülttáborokra van szükség, akkor finanszírozzuk meg azokat is.

– A kvótával kapcsolatban, azt gondolom: végrehajthatatlan döntés, amit a belügyminiszterek tanácsa meghozott, tekintettel arra, hogy még nincs megállapodás arról, hogy a letelepítés alapjául szolgáló hotspotok hol jönnek létre; végrehajthatatlan, mivel a másodlagos migrációra semmifajta megoldás nem született; harmadrészt pedig végrehajthatatlan azért is, mert ha nem teszünk semmit a határvédelem érdekében, akkor olyan elképesztő nyomás lesz az Európai Unión, ami nem százezrekben, hanem milliókban lesz mérhető. Végezetül pedig tájékoztatom képviselő urat és az Országgyűlést, hogy a kormány szerdai ülésének napirendjére tűzte a kötelező kvótákkal kapcsolatos lépésekkel foglalkozó napirendi pontot, amikor is döntést fog hozni arról, hogy milyen módon tud fellépni azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió egy ilyen fenntarthatatlan és végrehajthatatlan, ráadásul a bevándorlók és az embercsempészek szempontjából is meghívásként értelmezett döntést hozott.

 ***

GYOPÁROS ALPÁR: – Ki-ki vérmérséklete szerint szomorúan vagy éppen mérgelődve olvasta, olvassa Juncker európai bizottsági elnök úrnak azon szeptember közepi szavait, miszerint „itt az ideje, hogy megkezdjük egy valóban európai migrációs politika kialakítását”. Mondta ezt elnök úr szeptember közepén. Nem kell politikai zseninek lenni ahhoz, hogy tudjuk, ez a kérdés már hónapok óta feszíti az európai közvéleményt, a nemzetbiztonságot és egyebeket. Ugyanakkor továbbra is örülünk, hogy a Bizottság végre napirendre tűzi, de továbbra is nyitott kérdések maradnak a biztonságos származási országok jegyzékével kapcsolatban, a visszatérési intézkedésekkel és az ösztönzőrendszerrel kapcsolatban, a belső mobilitás ösztönzésével kapcsolatban, vagy éppen annak a matematikai nonszensznek a feloldásával kapcsolatban, hogy hogyan lesz 120 ezer illegális bevándorlónak az elosztása, hogyan történik meg úgy, hogy tudjuk, csak Magyarországon keresztül a mai napig 312 ezren érkeztek már be az Európai Unió területére. Kormányközi és parlamentközi nyomás alá kell helyezni az Európai Bizottságot, hogy mielőbb hatékony válasz szülessen.

***

Képviselő úr a miniszteri választ elfogadta..

Minden mindennel összefügg?

LEGÉNY ZSOLT (MSZP): – A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórházak állapota az elmúlt néhány évben sokat romlott. A nagy sajtónyilvánosság előtt bejelentett kórházfejlesztések ellenére nem javultak a tárgyi feltételei, épületei, közművei felújításra szorulnak. A kórtermek jelenlegi állapota hátráltatja néha az alapszintű betegellátást is. A kórház írásos beszámolója szerint a padló- és falburkolatok elavultak, a fürdők, WC-k és egyéb szociális helyiségek lelakottak, számuk sem elegendő. Elavult a belső hideg-meleg víz- és a szennyvízhálózat, az orvosigáz-hálózat felújításra szorul, a felvonók műszaki állapota nem megfelelő. Az intézmény műszercseréjéhez 1,5 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az elvárható szakmai igényeket a kor színvonalának megfelelő műszerekkel lehessen kielégíteni, biztosítva a folyamatos betegellátást. Nagy múltú, hagyományokkal rendelkező, a lakosság bizalmát élvező intézményről van szó, amely 2007-ben elnyerte „Az év kórháza” címet, ugyanebben az évben pedig nemzeti minőségdíjas is lett. Minden nehézség ellenére működését ma is növekvő betegforgalom és egyes szakterületen kiemelkedő színvonalú ellátás jellemzi.

– A magas színvonalú betegellátás biztosítása azonban nemcsak a megyében élő lakosság számára fontos, hanem az egyre nagyobb számban magyarországi egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő kárpátaljai magyarság számára is. Az ukrán egészségügyi intézmények állapota és a szolgáltatás hiánya miatt már a fegyveres konfliktus kitörését megelőzően is nagy számban vették igénybe a magyar egészségügyi szolgáltatást a kárpátaljai magyar betegek. A konfliktust követően pedig ez a szám jelentősen emelkedett. A háború, a katonai sorozások, az 50 százalékot meghaladó infláció és az elvándorlás sújtotta kárpátaljai magyarságnak szembe kell néznie a több mint 400 százalékos gázáremeléssel is. Meggyőződésem, hogy a magyar kormánynak felelősséget és szerepet kell vállalnia ennek a közösségnek a jövője érdekében, határozott lépéseket kell tennie, segítséget kell nyújtania a kihívások és nehézségek leküzdése érdekében. Mindezek alapján kérdezem tehát:

 – Mit kívánnak tenni azon magyar egészségügyi intézmények fejlesztése érdekében, amelyeket nagy számban vesznek igénybe határon túli, így kárpátaljai magyar betegek?

– Vizsgálták-e annak lehetőségét, hogy a járulékfizetés kötelezettségét milyen formában és mely rászoruló határon túli közösség számára tudná átvállalni a magyar kormány?

– A tervek szerint magyar kormányzati segítséggel Erdélyben felépülő magánkórház mellett milyen segítséget tud nyújtani a kormány a kárpátaljai magyar közösség számára?

 ***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Talán már ön is tudja, hiszen többször elmondtuk, képviselő úr: az elmúlt években 500 milliárd forintot fizettünk és fizetünk ki egészségügyi fejlesztésekre. Ennek legnagyobb részét, 322 milliárd forintot kórházi infrastruktúra-fejlesztésre, elsősorban építkezésekre, épületrészek felújítására, modernizálására, a maradékból 104 milliárd forintot pedig különböző eszközökre és műszerekre. Képviselő úr azt mondta: hogy ez kevés. Mikor volt Magyarországon olyan időszak, amikor egy kormányzati időszakban ennél az összegnél többet költöttek akár kórházi infrastruktúrára, akár műszerekre, akár gépekre, akár berendezésekre? Nagyon sokáig kell gondolkodnia, mert nem fog ilyen korszakot találni: semmilyen kormányzat alatt nem volt még olyan időszak, amikor 500 milliárd forint került volna az egészségügybe ilyesfajta építkezésekre, felújításokra, korszerűsítésekre. Nyilvánvalóan sok kórház van még vidéken is, Budapesten is szép számmal, ahol van mit javítani az állapotokon, ahol vannak még műszerek, amiket be lehet szerezni. De ha mutat nekem az elmúlt évtizedekből, akár a 25 évből, akár a 60 vagy 70 évből olyan időszakot, amikor Magyarország arányaiban ennél nagyobb összeget tudott volna az egészségügyre fordítani, akkor nyer egy fogadást velem, és kap tőlem egy csomag túrórudit vagy bármi mást. De nem hiszem, hogy nekem meg kell vennem azt a csomag túrórudit, mert ön nem fog találni ilyen időszakot.

– Természetesen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe is megérkeztek ezek a források. A megyei kórházak 23 milliárd forintot kaptak, az egyetemi oktatókórházakkal együtt, infrastrukturális fejlesztésre, pontosan azoknak a problémáknak az orvoslására, amit képviselő úr felsorolt. Ha csak az önhöz talán legközelebb álló felső-szabolcsi kórházat nézem, 4 milliárd forintot tesz ki az a korszerűsítés-fejlesztés, az a forrás, amit ez az egy intézmény kapott. Van ebben ellátórendszeren belüli korszerűsítés, sürgősségiosztály-fejlesztés, eszközparkbővítés, informatikai eszközrendszerek modernizációja, onkológiai diagnosztikai eszközök fejlesztése, de van benne struktúraváltást támogató támogatás, rehabilitációs ellátásokra, határon átnyúló együttműködésekre szóló támogatás, napelemes rendszer telepítéséhez állami közpénzekből támogatás vagy humánerőforrás-fejlesztéshez szintén. A következő fejlesztési időszakban is folytatni kell ezeket természetesen. Két fő irány, amit a kormány meghatározott: a humán erőforrás helyzetének pozitív irányba alakítása, illetőleg az alapellátás és a védőnői szolgálat, tehát a prevenció erősítése ebben a régióban is. Szintén fogja érinteni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét az a nővérszálló-felújítási program, amire, azt hiszem, égetően szükség van.

– Kárpátaljai magyarság helyzete. Ez olyan kérdéskör, amit örülök, hogy végre az MSZP is felismert és megtalált. Jó lett volna ezelőtt 10-15 évvel is, ha ehhez a kérdéshez már így viszonyulnak, és nem azon a korábbi elutasító módon, ami nagyon sok fájdalmat és szenvedést, lelki sérülést okozott nagyon sok határon túli magyarnak. A kárpátaljai magyarok ügyében, látja, tisztelt képviselő úr, többek között ezért fontos a kettős állampolgárság lehetősége, hiszen az teremti meg a közjogi lehetőséget is a beavatkozásra, a cselekvésre. Abban a pillanatban, ahogy erre szükség volt, a kormányzat a szokásos, a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló rendeleten túli, különböző szociális helyzetre tekintettel történő társadalombiztosítási járulékátvételi eljáráson kívül, további intézkedéseket fogadott el.80 millió forint értékben. Kamionok indultak, amelyekben gyógyszerek is voltak, a karitatív tanács erről is ülésezett a múlt hét keddjén. Az iskolai étkeztetést a kárpátaljai gyermekeknek teljes mértékben átvállalta a magyar kormány, a kárpátaljai magyar pedagógusoknak pedig fizetéskiegészítést biztosít.

***

LEGÉNY ZSOLT: – Államtitkár Úr! Arra kérném, hogy ne komolytalankodjuk el ezt a kérdést, amit én most itt a Ház elé szerettem volna hozni. Meg arra kérném fideszes képviselőtársaimat, hogy ne méltatlankodjanak. Államtitkár úr, nem egy csomag rudival kell ezt a problémát kezelni kettőnk között, mert szerintem nem kettőnk között van a probléma. Ön számokat sorolt fel, akkor én is mondok önnek egy számot, amit ön nagyon jól tud egyébként, hiszen a tárcájához tartozik: Az elmúlt időszakban körülbelül 500 milliárd forintot vontak ki az egészségügyi működésből. Amiért szót kértem és interpelláltam, az pontosan az a kérdés volt, amivel én a kárpátaljai magyarokkal történt találkozásunk során szembesültem, aminek az volt a lényege, hogy fogjuk-e valamilyen módon javítani a határ menti egészségügyi intézmények helyzetét, merthogy ők tömegesen szeretnék ott igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást. Ön nem nekem nem válaszolt ezzel a mellébeszéléssel, hanem annak a durván 150 ezer magyarnak, aki a kárpátaljai térségben él.

 ***

A képviselő úr nem, Országgyűlést viszont az államtitkári választ 100 igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Lesz-e átfogó vizsgálat a KEOP-beruházásokkal kapcsolatban?

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):  – Az elmúlt években többször felmerült a kérdés, amely azonban mostanában vált különösen is égetővé, és ez a 2007-2013-as EU-s költségvetési ciklusban a KEOP-forrásokból megvalósítandó csatornaberuházások ügye. Ezek a fejlesztések egyenként milliárdos nagyságrendűek, és lebonyolításuk elősegítésére a kedvezményezett önkormányzatok víziközmű-társulatokat hoztak létre, amelyek elsősorban a lakossági önerő előteremtéséért felelősek. A több száz, adott esetben több ezer ingatlant érintő és így igen sok tagot számláló társulatok működtetése különösen nagy felelősséggel jár, csakúgy, mint a beruházás pénzügyi és műszaki megvalósítása is.

– Az ország számos településéről érkeznek hozzám jelzések a pályázatok lebonyolításával kapcsolatban. Így előfordul, hogy már a társulat megalakítása is szabálytalanul, adott esetben bűncselekmény gyanúját felvetve történt. A beruházás pénzügyi tervezése legtöbbször inkább szolgálta a kivitelező cég érdekét, mint az érintett lakosságét, így növelték is a végösszegét. Elgondolkodtató az is, hogy függetlenül a települések terepviszonyaitól vagy bármilyen műszaki paramétertől, de még a pályázatok támogatási intenzitásától is, szinte fillérre azonos hozzájárulást kérnek minden tagtól országszerte. A víziközmű-társulatok működésére az érintett tagok vajmi kevés rálátással bírnak, annak ellenére, hogy a vonatkozó jogszabályok egyébként ezt lehetővé tennék számukra. A kivitelezés befejezésekor derül ki így sok esetben, hogy az elkészült infrastruktúra használhatatlan, sok lakó rá sem tud kötni a hálózatra.

– Az előbbiekben felsorolt panaszokat hallottam csak az elmúlt napokban Tápiószőlősről, Simontornyáról, Látrányból, Hajdúböszörményből, Szabadszállásról vagy legutóbb például Nagykőrösről, de szinte az ország összes megyéjéből tudnék még példákat felsorakoztatni. Érdekes módon azokról a településekről beszélünk jellemzően, amelyek éppen a kormány határozatával összefüggésben a kormány beruházásává váltak. Úgy tűnik, mintha egy jól kidolgozott forgatókönyv alapján történnének a visszaélések, amelyek jelentős összegben károsítják meg a keményen dolgozó kisembereket, és egyben kockára teszik Magyarország jó hírnevét is. Joggal kérdezem tehát:

– Lesz-e átfogó vizsgálat a KEOP-beruházásokkal kapcsolatban?

 

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A környezet és energia operatív program keretében megvalósuló szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósítására 2007 és 2013 között összesen 474 milliárd forint állt rendelkezésre, melyből 240 településen valósulhatott meg. A fejlesztések biztosították az uniós és hazai jogszabályoknak való megfelelést, növelték a települések csatornázottságát, és lehetővé tették és teszik az összegyűjtött szennyvizek minél nagyobb arányú biológiai tisztítását.

– A szennyvízhálózatok építése az egyik legköltségesebb közműberuházás, melyet a kedvezményezettek akár 95 százalékos támogatással, önerő biztosítása mellett valósítanak meg. Az önrész a víziközmű-társulatokon keresztül biztosítható, az érdekeltségi hozzájárulások befizetése pedig fedezetet nyújt a kedvezményezettek által felvett hitelre. Az érdekeltségi hozzájárulások mértékét a víziközmű-társulatok jogosultak eldönteni, figyelembe véve az igénybe vett hitelt és az egyéb pénzügyi lehetőségeket. A pályázóknak tájékoztatást kell adniuk a megvalósítandó csatornára történő csatlakozási szándékra vonatkozó nyilatkozatok meglétéről, a rákötési hajlandóságról, de ezen nyilatkozatokat nem kell benyújtani. A támogatást nyújtó intézményrendszer a víziközmű-társulatokkal nem áll jogviszonyban, azok az önkormányzattal szerződtek az önrész biztosítása miatt. A víziközmű-társulat létrehozásáról szóló nyilatkozatok és dokumentáció nem képezik a pályázat részét, az irányító hatóság nem vizsgálja a társulat létrehozásának körülményeit, annak működési és törvényességi felügyeletéért sem felel.

– A pályázatok elbírálásának szempontjait, a szolgáltatásokra fordítható maximális mértéket a hatályos pályázati felhívás és útmutató tartalmazza. A létrejövő közművek megvalósulásáról a kedvezményezett zárójelentést készít, üzemelési paramétereiről pedig a fenntartási időszakban öt éven keresztül köteles jelentést benyújtani. A támogatási szerződésben szereplő célok folyamatos ellenőrzése így biztosított. Amennyiben bármely projekt kapcsán probléma merül fel, például egy lakó nem tud rákötni a hálózatra, először a lebonyolító önkormányzat vagy önkormányzati társulás segítségét kell kérni. Ha ez nem vezet eredményre vagy szabálytalansági gyanú merül fel, akkor az irányító hatósághoz lehet fordulni, bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes hatóságnál feljelentést tenni. A rendszer működése megítélésünk szerint megfelel a jogszabályoknak, az egyedi esetek kivizsgálása pedig eddig is szakszerűen és gyorsan megtörtént. Mindezek alapján átfogó vizsgálatot a KEOP keretében megvalósult szennyvízhálózat-építési beruházásokra nem tervez a minisztérium.

***

HEGEDŰS LORÁNTNÉ: – Megmondom őszintén, nagyon reméltem, hogy erre a felvetésemre érdemi választ fogok kapni, mert amit itt most önök elé tártam, az egy valós társadalmi probléma, nagyon sok embert érint. Kiemelten magas ennek az operatív programnak a költségvetése, ezért is gondoljuk, hogy fontos lenne egy átfogó és érdemi vizsgálatot megtenni ebben a kérdéskörben. Minden részletes megvalósíthatósági tanulmánytervben szerepel az úgynevezett költség-haszon elemzés, aminek része a lakosságtól beszedett önerő, illetve az, hogy ezt mire fordítják. Így én úgy gondolom, hogy igenis, minden mindennel összefügg, nemcsak a műszaki megvalósítás hiányosságai, de például az is, hogy a lakosságtól beszedett önrészt mire fordítják.

***

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont 107 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Autóipari válság Magyarországon is?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Varga miniszter úr múlt heti nyilatkozata szerint Magyarországot nem fogja érinteni a dízelbotrány. Ez eléggé kétséges, tekintve, hogy az Audi által gyártott kétmillió motorból 800 ezer dízelüzemű, csak az Audi termelése 40 százalékkal eshet. A bizalom a dízelüzemű járművekben alapvetően ingott meg, így a hatások minden más gyártóra is kiterjedhetnek. Magyarországon az ipari termelés 22 százalékát adja az autógyártás. Az LMP már számtalanszor figyelmeztetett arra, hogy több mint hiba éppen a leginkább válságérzékeny ágazatra alapozni az ország gazdaságát. A miniszter úr azt nyilatkozta, hogy a kormány legfontosabb célja annak a stabilitásnak a megőrzése, amelyet az autóipar ad Magyarországon. Az autóipart éppen nem a stabilitás jellemzi: egy botrány pillanatok alatt változtathatja a húzóágazatot válságágazattá, egy fejlődő régiót válságrégióvá. Most az a kérdés: mit tesz a kormány azért, hogy a várható negatív hatásokat csökkentse. Az export és a GDP csökkenése borítékolható, ennek nyomán pedig elbocsátások, a beszállítók sokaságának csődje is fenyeget.

– Az Audi Hungaria Motor Kft. az elmúlt években 48 milliárd forint támogatást kapott közpénzből munkahelyteremtés címén, ez egy munkahelyre vetítve 25 millió forintot jelent. A kormány stratégiai partnerségi megállapodást is kötött a céggel. Sajnos a megállapodásokban semmi nincs a munkahelyek megőrzéséről, a terhek megosztásáról válságos helyzetek esetén. És az is sajnálatos, hogy nem indítanak vizsgálatot, hogy az emberek egészségét védő és a környezetvédelmi szabályokat betartották-e, így nem tudjuk, milyen mértékben szegték meg azokat, és milyen intézkedéseket kellene tenni. Ez, tekintve a magyar piac méretét, az autógyártókon nem segít, viszont alapjaiban rendíti meg a hatóságok pártatlan működésébe és az állami szervek jogkövető magatartásába vetett bizalmat. Mindezek alapján kérdezem:

– A 48 milliárd forintnyi adókedvezményért és más támogatásért cserébe az Audi vállalt-e garanciát a foglalkoztatásra?

– Ha nem, akkor miért nem kötött ki a kormány ilyen feltételeket?

– Miért nem tartalmaznak a stratégiai partnerségi megállapodások garanciákat a foglalkoztatásra?

– Mit tesz a kormány a várható válsághelyzet elhárítására Győrben és más veszélyeztetett régiókban?

– Változtat-e a kormány azon a veszélyes támogatáspolitikán, ami egyoldalúan az autógyártástól teszi függővé a magyar gazdaságot?

 ***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Úgy látom, tisztázni szükséges önnel, először is, hogy mi a stratégiai partnerségnek a lényege. Tehát ez nem egy szerződés, nem egy megállapodás, ahol a felek kötelezettséget vállalnak. Ez alapvetően egy szándéknyilatkozat, amelyet a kormány és a stratégiai partnervállalkozás ír alá, aminek a lényege az, hogy vállalja a partner azt, hogy tovább bővíti a vállalkozását, új munkahelyeket teremt, új befektetéseket teremt Magyarországon; vállalja, hogy kutatás-fejlesztést és innovációt hoz Magyarországra, de a szakképzés területén is fejlesztéseket vállal, illetve a hazai beszállítói iparral való szorosabb kapcsolatépítést is vállalja a partner. De ez nem egy jogi formula, semmilyen előírást nem tartalmaz, és nincs következménye ennek a szándéknyilatkozatnak. Valójában ez egy kinyilvánítás arra vonatkozóan, hogy a két fél együttműködik.

– A másik kérdés, amit szintén tisztázni szükséges, az a fejlesztési adókedvezmény. A fejlesztési adókedvezmény jogszabály alapján történik, és minden Magyarországon működő vállalkozásra azonos feltételekkel működik. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály alapján az adott cégnek, vállalkozásnak vállalnia kell a beruházás, a fejlesztés megvalósítását és természetesen ehhez munkahelyek létrehozását. Itt a legminimálisabb munkahelyi bővítési létszám 150 fő, tehát aki ilyet vállal, annak legalább 150 fővel kell vállalkozását bővíteni. A támogatási forma egyedi kormánydöntés, amit szintén szigorú feltételek mentén kaphat meg az adott vállalkozás. Itt bérnövekményt kell vállalni, hosszabb periódusra, kisebb vállalkozások esetén három, nagyobb vállalkozások esetén pedig öt évre vonatkozóan.

– Ami pedig a dízelbotrány kapcsán a magyarországi helyzetet illeti: azt gondolom, az autógyártásnak valóban komoly súlya van a nemzetgazdaságban, hiszen a hazai export 13 százalékát, az ipari termelés 22 százalékát adja, és 145 ezer embernek ad munkát. Különösen nagy szerepe van a győri Audi-cégcsoportnak, hiszen Magyarország legnagyobb exportőre, a  magyarországi export 9,3 százalékát biztosítja. Ma még nem lehet megmondani, hogy a kialakult botrány a Volkswagen-csoporttal kapcsolatban a magyar cégre milyen hatással van. Egy biztos: a kormány abban érdekelt, hogy a cégcsoport mielőbb rendezze a kialakult helyzetet, a kötelezettségeit, a kiszabott bírságokat, és hogy a működésére ez minél kisebb hatással legyen. Ahhoz, hogy ez így legyen, és hogy a magyar emberek munkahelye megmaradjon, a magyar cégek megfelelően működjenek, a kormány minden lehetséges, jogszerű és törvényszerű támogatást megad a cégcsoportnak, mert az az érdekünk, hogy tovább tudja folytatni tevékenységét, hasonló volumenben, mint jelenleg. 

***

SCHMUCK ERZSÉBET: – A stratégiai megállapodással kezdem. Az államtitkár úr azt mondta és felhomályosított, hogy ez egy szándéknyilatkozat. Eléggé szomorú, hogy a kormány szándéknyilatkozat ellenében súlyos milliárdokat ad cégeknek, multinacionális vállalatoknak. Talán akkor ezt nem kellene, meg kellene gondolni, hogy ha adókedvezményeket és támogatásokat kapnak, akkor olyan feltételeket előírni, amelyeket utána számon lehet rajtuk kérni.

– A fejlesztési adókedvezmény. Ma Magyarországon a multinacionális cégek 200 milliárd támogatást kapnak, míg a hazai kis- és középvállalkozások egymilliárd forintot; kétszázszoros a különbség. Az LMP már számos esetben elmondta, hogy nem lehet a gazdaságpolitikát erre alapozni, és a kis- és középvállalkozásokat kellene támogatni.

– A dízelbotrányhoz pedig annyit: már el kellene kezdeni a kormánynak felkészülni arra, hogy hogyan lehet elhárítani, és nem majd súlyos milliárdokkal.

***

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ. választ 110 igen szavazattal, 37 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Megyünk bölcsősébe?

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): – A 2016-os büdzsé ismét a családok költségvetése lesz. Az elmúlt öt évben kialakított családtámogatási rendszert sikeresnek és eredményesnek nevezhetjük. Ezt igazolja a születésszámok folyamatos emelkedése is. A XXI. század Magyarországának kiemelten fontos kihívása, hogy a születésszámok csökkenését megfordítsa, és fenntartható demográfiai fordulatot hajtson végre. Talán ebben a kérdésben is jó úton járunk. E felelősségünk közös, hiszen az állam által nyújtott támogatások összességében még nem vezetnek gyarapodáshoz. A gyermekvállalás elé számos probléma gyűrűzik be, a mai fiatalok szerint is elég, ha csak a munka és a magánélet összeegyeztetésére gondolunk.

– Jövőre, 2016-ban 2010-hez képest már csaknem 40 százalékkal fordít többet a kormány családtámogatásra, ami körülbelül 1000 milliárd forintos többletet jelent a gyermeket nevelő szülőknek az elmúlt öt év összességében. Jelentős mértékben emelkedtek a munkaalapú családtámogatások, bővült a családi adókedvezményre jogosultak köre, és idén januártól már a friss házasoknak is jár adókedvezmény. A munkába visszatérő édesanyák 2016 januárjától a gyermekük féléves korától igényelhetik a gyed extrát, amire eddig csak az újszülött egyéves kora után volt lehetőség. A magyar reformok tehát a családtámogatások területén is működnek.

– A statisztikák szerint sajnos még nem kellő mértékben, de a születésszám is növekedésnek indult. A gyed extra bevezetésével az édesanyák is visszamehetnek dolgozni. Ez így szép és jó, de a munkában töltött idő alatt valakinek a gyermekekkel is kell törődnie. A törődéshez számos egyéb dolog mellett két dologra feltétlenül szükség van: bölcsődei férőhelyre, illetve kiegyensúlyozott, hozzáértő bölcsődei dolgozókra. Ez utóbbi kérdéskörhöz kapcsolódva láthatjuk, hogy a kormány az őszi ülésszakon két törvényjavaslatot is be kíván nyújtani, ami a bölcsődei dolgozók munkafeltételeivel is kapcsolatos. Mindezek alapján kérdezem:

– Hogyan változott a bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt időszakban?

– Milyen új intézkedésekkel támogatnák a bölcsődei dolgozók munkáját és annak megbecsülését?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – A családpolitika is egy olyan terület, ahol rombolni könnyű, építeni viszont annál nehezebb. Emlékszünk még a Bokros-csomagra vagy az MSZP-SZDSZ-kormány 2002 és 2004 közötti intézkedéseire, amikor év alatt tudtak egy jól működő rendszer küllői közé bedobni egy-egy fadarabot, és ezzel a demográfiai folyamatokat negatív irányba terelni. Ahhoz, hogy megfordítsuk, és csökkentsük a népességfogyás ütemét – amit sikeresen megtettünk az elmúlt másfél év számai alapján –, ahhoz viszont nagyon sokrétű intézkedésre van szükség. Nincs egy-egy csodafegyver a családpolitika területén, nincs egy-egy intézkedés, amelyik önmagában egyértelműen megfordítja ezeket a negatív trendeket, hanem oda kell figyelni az adórendszerben a családok előnyös helyzetbe hozására, vagy legalábbis a társadalmi, anyagi hátrányaik kiegyenlítésére, oda kell figyelni a munkaerőpiac területén, oda kell figyelni a gyermekek napközbeni ellátása területén, oda kell figyelni a közlekedés területén a kismamabérlettel. És még számos egyéb példát mondhatnék, amelyek összességükben tudják kiadni azt, hogy valóban, a magyar fiatalok elkezdjenek minél hamarabb és minél bővebb családban gondolkozni. Ez a családbarát fordulat a jogszabályainkban 2010-ben megtörtént, családbarát sarkalatos törvényünk van, az Alaptörvény lefekteti az alapvető szabályokat. A családok stabilitását, testi-lelki egészségét, a nők munkavállalását, a gyermekvállalást és a munka összeegyeztethetőségét immár jóval több jogszabály szolgálja, mint korábban.

– Ebben a kérdéskörben fontos, hogy ha valakik gyermekvállalás előtt állnak, és azt szeretnék, hogy az anyuka minél hamarabb visszamehessen dolgozni, akkor két dologra van szükség: egyrészről, hogy megmaradjon a munkahelye, oda vissza tudjon menni, másrészről, hogy a gyereket el tudják helyezni napközben. Ezért volt fontos elindítani a bölcsődefejlesztési programot. Ha 2010-től az idei év elejéig nézzük, hogy hány helyen jött létre bölcsőde, ahol nem volt, vagy hány helyen újítottuk föl vagy bővítettük, azt látjuk, hogy 203 szervezet összesen 28 milliárd forintból 6 ezer új férőhelyet hozott létre bölcsődékben, és 4900 meglévő férőhelyet bővített.

– Mind bölcsőde-, mind óvodaépítésben ez a kormány messze lehagyta a korábbi időszakokat, másfél-, illetve háromszoros a sebesség, amivel az Orbán-kormány bölcsődéket, óvodákat épít a megelőző időszakhoz képest. A 2010-es szinthez képest 20 százalékkal emeltük a bölcsődei férőhelyek számát négy év alatt, és az a célunk, hogy 2018-ig ezt a számot 60 ezerre növeljük. Mindemellett a munkahelyvédelmi akciótervvel pedig a nőknek a munkába való visszatérést tudtuk segíteni, ezáltal is a munkaerő-piaci helyzetét javítani a nőknek. Ezért döntött a női foglalkoztatottság 25 éves rekordokat az elmúlt hónapokban.

– A bölcsődei dolgozók anyagi megbecsültsége is fontos mindemellett, ezért már ők is nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hiszen a 2016-os költségvetés elfogadásával a parlament már a pedagógus-életpálya kiterjesztésének a fedezetét biztosította a költségvetésben a bölcsődei kisgyermeknevelők tekintetében azokra, akik pedagógus végzettséggel rendelkeznek. Tehát a felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei kisgyermeknevelők meg fogják kapni a pedagógus-életpálya alapján járó megemelt fizetésüket 2016. január 1-jével. Bízom benne, hogy ez is növelni fogja azt a fajta biztonságot, amit a családok érezhetnek akkor, amikor bölcsődébe adják a gyereküket.

***

HOLLIK ISTVÁN: - Mi, a Fidesz-KDNP-pártszövetség olyan társadalmat szeretnénk építeni, melynek középpontjában a munka és a családok állnak. Ehhez mindenképpen szükség van a kisgyermekek ellátásához kapcsolódó szolgáltatások bővítésére és a bölcsődei gondozók munkájának további elismerésére. Ha ezzel kapcsolatos kormányzati javaslatok kerülnek az Országgyűlés asztalára, mi biztosan támogatni fogjuk azokat.

***

Képviselő úr az államtitkári választ elfogadta.