„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a nyaralás utáni  legelső rendkívüli ülésén elhangzott szónoklataikat. 

A lakosság már nem fontos?

TÓTH CSABA (MSZP): – Miniszter Úr! Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nincs lehetőség uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008-2013 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására. Az új, 2014-ben kezdődő időszakban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését EU-s forrásokból. A magyar kormány a Brüsszelnek leadott operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrást különített el energetikai korszerűsítésre, köztük a lakóépületek felújítására.

– Miniszter úr azonban a hónap elején, egy gazdasági konferencián közölte, hogy 2020-ig a kormány nem ad uniós pénzt lakossági energia-korszerűsítési programra, az energetikai korszerűsítéseket, a bürokráciacsökkentés, az állam dologi kiadásainak csökkentése érdekében, az állami intézményeken kell kezdeni. Tehát európai uniós pénzből lakossági energia-korszerűsítési program nem lesz. Ez azonban ellentétes a kormány által elfogadott nemzeti épületenergetikai stratégiával, amelyben hangsúlyos szerepet kap a lakossági energia-korszerűsítés. Ezeket a terveket, az operatív programokban meghatározott célszámokat nem lehet az Európai Unió beleegyezése nélkül megváltoztatni. Ez egy közös megállapodás, ami létrejött a kormány és az Európai Unió között arról, hogy ezeket a pénzeket lakossági, vissza nem térítendő, energiahatékonysági beruházásokra fogják költeni.

– Miniszter Úr! A kis- és középvállalkozásoknál munkahelyek tízezrei kerülnek veszélybe az elmaradó beruházások miatt. 2020-ig évi 40 ezer lakás rezsicsökkentő felújításával több tízezer új munkahely jönne létre, és évi 70 milliárd forint költségvetési többletbevétel keletkezne. Továbbá évente közel 100 milliárd forint energiaköltséget takarítana meg az ország, a földgázimport 4 százalékkal csökkenhetne. Ezek alapján kérdezem:

– Lesz-e lakossági energia-korszerűsítési program uniós forrásból?

***

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Először is arról szeretném az Országgyűlést tájékoztatni, hogy a kormány megtárgyalta annak a lehetőségét, ami a lakossági energia-korszerűsítésre vonatkozik, illetve annak a forrásnak a felhasználását, amely 300 milliárd forintos nagyságrendben a magyar kormány mozgástere a 2014-2020 közötti EU-s ciklus időszakában energia-korszerűsítés tekintetében. A magyar állam tulajdonában lévő, közösségi célokat szolgáló, elsősorban oktatási, köznevelési, felsőoktatási, közigazgatási szolgáltatásokat biztosító vagy egészségügyi szolgáltatásokat, tehát közszolgáltatásokat biztosító intézményeket és létesítményeket szeretnénk korszerűsíteni annak érdekében, hogy növekedjen az ügyfelek felé nyújtott szolgáltatások színvonala. Nyilvánvalóan szeretnénk csökkenteni a dologi költségeket, kifejezetten fontos dolog a költségvetés egyensúlya szempontjából, hogy  minél olcsóbb, minél hatékonyabb legyen dologi értelemben az intézmények üzemeltetése. Ez az elsődleges cél több százmilliárd forintot igényel jelen pillanatban Magyarországon. A másik cél, hogy a lakosságnak képesek legyünk segíteni. 

– Az Európai Bizottságnak sajnos van egy speciális szabálya, ami azt mondja, hogy magántulajdonba az Európai Unió adófizetőinek forrásai nem invesztálhatóak. Tehát magántulajdonban álló, függetlenül attól, hogy ipari technológiával épített lakás vagy kertes övezetben meglévő lakóház, felújítására a tulajdonosnak forrást biztosítani a magyar kormánynak 2014-2020 között a jelenleg hatályos európai uniós szabályozás szerint nincs lehetősége. Más eszközt kell találnunk. Körülbelül 150 milliárdot kell az intézményekre költenünk, és körülbelül 350-400 milliárdot kellene minimum a lakosságnak biztosítanunk.

***

TÓTH CSABA: – Értem, amit most mond, miniszter úr, csak 2014. június 4-én, amikor miniszterjelölti meghallgatása volt, azt mondta, hogy környezet-energiahatékonysági fejlesztésekre 1117 milliárd forintot szán a kormány, ennek az összegnek 27 százalékát szeretnék lakossági kiadásokra fordítani, ami a lakosság energetikai korszerűsítését jelenti. Ha akkor is tudták, hogy ezt nem lehet, akkor miért kellett ezt mondani? Egyébként meg nem tudom, hogyan gondolják, hogy az emberek majd önerőből tudják ezt bármilyen módon finanszírozni. Bizonyára ön is tudja, hogy a lakosság 85 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, és a felújítandó házak 11 százalékának esetében nyilatkozik úgy, hogy hitelt sem képes felvenni. Úgyhogy nehéz lesz ezt így megmagyarázni. 

***

LÁZÁR JÁNOS: – Azt gondolom, hogy megmagyarázni egyszerűbb, mint megoldani. Önök azért ülnek itt, mert jól meg tudnak mindent megmagyarázni, ez az alkalmasság egyik feltétele. De igazából a nehézség a megoldásnál van, nem a megmagyarázásnál. Az Európai Bizottság ahhoz ragaszkodik, hogy közösségek számára képesek legyünk vissza nem térítendő támogatást adni, azaz abból a feltételezésből kéne kiindulnunk, hogy például az ön településén egy utca közössége képes valami közösségi formát létrehozni, amit az Európai Bizottság támogat. Ennek a működőképességét én gyöngén tartom esélyesnek, ezért sokkal inkább azt gondolom, hogy az állami bankrendszeren keresztül visszatérítendő, kamatmentes, európai uniós támogatást kell biztosítani 50 százalékban, és 50 százalék önerő bevonását pedig lehetővé kell tenni. Tehát 50 százalék önerő a lakostól és 50 százalék visszatérítendő támogatás. Az is egy fontos kérdés, hogy azok az adófizetők, akik kimaradnak ebből a felújítási programból, hogyan gondolnak arra, hogy az állam jelentős mértékben támogatja magántulajdonban lévő ingatlanok felújítását.

  Milyen célokra és mekkora forrást kapnak a hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek?

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): – A tél közeledtével ismét fokozott veszélyt jelent a hideg idő beállta az utcán élő hajléktalan emberek számára. Az ő védelmük mindig is nagy kihívás elé állítja a mindenkori kormányt. A kormány több intézkedéscsomaggal segítette a rászorulókat: a 2012-13-as évhez képest több mint 10 százalékkal, 8,2 milliárd forintról 9,2 milliárdra emelte a hajléktalanok ellátására fordított összeget. Az előző évekhez hasonlóan idén is új intézkedéseket vezet be, hogy segítse a nehéz körülmények közt élőket a téli időszakban, így többek között megerősíti a hajléktalanokat ellátó utcai szociális szolgáltatásokat.

– Fontosnak tartom megjegyezni: a téli hajléktalanellátás kapcsán olyan, valódi eszközöket biztosító szabályozásra van szükség, amellyel nemcsak az elhelyezés elvi lehetősége valósul meg, hanem a gyakorlatban is hathatós megoldásra ad lehetőséget. Az ellátás biztosítása érdekében kívánatos, hogy az utcai szolgálatot végző szervezetek kiszámítható finanszírozásban részesüljenek, tervezhetővé váljon a munkájuk, ezáltal pedig biztosítva legyen a rászoruló embertársainknak nyújtott segítség. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem: 

– Mekkora forrással támogatja a kormány a hajléktalanokkal foglalkozó szervezeteket?

– Milyen módon segíti a télen komoly veszélynek kitett hajléktalan embertársainkat?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Azt hiszem, hogy ez a kormányzat igencsak büszke lehet arra, hogy egy húsz évig tartó, a hajléktalanellátás szempontjából igencsak tragikus időszak után sikerült végre akár az új Alaptörvény és az új szemléletmód alapján, azoknak az embereknek a számát, akik a téli időszakban megfagytak hajléktalanként leszorítani. Ahhoz képest, hogy a korábbi időszakban - főleg Budapesten a Demszky Gábor fémjelezte liberális időszakban - igazából nem történt valódi segítségnyújtás, hanem csak arra hivatkoztak, hogy ezeknek az embereknek a szabadságjogait kell védeni, voltak olyan telek, amikor szerencsére egyetlenegy embernek sem kellett a hidegben megfagynia, kihűlnie.

– Van egy olyan mondás, duplán ad aki gyorsan ad. Azt hiszem, azt is mondhatnánk, hogy duplán ad, aki időben ad. Ebben az évben is igyekeztünk már az év közepén, június 5-én megjelentetni azokat a pályázati felhívásokat, amelyekben akár egyházi szervezeteknek, civil szervezeteknek, intézményeknek az öt évvel ezelőtti szinthez képest egymilliárd forinttal nagyobb összeggel biztosítja a hajléktalan ellátáshoz szükséges forrásokat, és így minden hajléktalan lehetőséget kap arra, hogy különböző közszolgáltatásokat vegyen igénybe, ne éhezzen, ne  kényszerüljön arra, hogy az utcán kelljen éjszakáznia. Éppen ezért a különböző kiegészítő források kiírása már megtörtént, és a téli időszak elején ezek már mind rendelkezésre fognak állni. A Hajléktalanokért Közalapítványon keresztül történik ennek a forrásnak a biztosítása. Független szakértők értékelték ki a pályázati anyagokat, amit az EMMI engedélyező okirata révén a Hajléktalanokért Közalapítvány folyósít, és már meg is kezdte a szerződéskötést. Október közepére ez véget is ér. Így kiegészítő étkeztetésekre, egészségügyi szolgáltatásokra, kiegészítő tárgyi eszközökre és szálláshelyek kialakítására, valamint innovatív programokra is lesz forrás.

 ***

MÓRING JÓZSEF ATTILA: – Nyilván a hajléktalanság kiváltó okait kellene szűkíteni, de tudjuk, hogy ez teljes mértékben nem lehetséges, ezért rendkívül fontos, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordítson a hajléktalanok utcai ellátására, együttműködve a települési önkormányzatokkal és a hajléktalanokkal foglalkozó szervezetekkel.

 ***

RÉTVÁRI BENCE: – Az előbb említett pályázati forrásokból a téli időszakban a fővárosban és további 39 településen átlagosan naponta 4700 hajléktalan ember egyszeri kiegészítő étkeztetésére nyertek forrást a pályázók. 5 ezer hajléktalan ember számára egészségügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtására nyertek szintén állami forrást: gyógyszerre, kötszerre, vitaminokra, oltásra, fogászati ellátásra, szemüvegkészítésre, komplex egészségszűrő programokra. Ezenkívül tudtunk forrást biztosítani az utcai szolgálatok megerősítésére, nyilván az ő munkájuk is szükséges, hogy a hajléktalanszállókra minél többen bejussanak, ha erre szükség van. Hat konvergenciarégióban a diszpécserszolgálatok működtetésére is forrást biztosítottunk. Tehát ha valaki bejelentést tesz, hogy valahol hajléktalan embert lát, aki segítségre szorul, a lehető leggyorsabban érkezzen ki a segítség, a diszpécserszolgálat segít ebben. Az ellátás megszervezésére a konvergenciarégióban 141 millió forintot, a diszpécserszolgálatra 45 millió forintot, a közép-magyarországi ellátási feladatra 186 millió forintot osztunk ki október hónapban. 

Miért mindig Orbán Viktor barátai viszik el a zsíros állami és önkormányzati üzleteket?

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): – Nemzetközi felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy Magyarország a korrupció csapdájában vergődik, és regionális összehasonlításban is egyre inkább csúszik lefelé. Az Orbán-kormányok alatt megszokhattuk azt a gyakorlatot, miszerint az állami és önkormányzati megrendelések általában Orbán Viktor környezetében találnak otthonra. Ilyen a 2013 óta elérhető letelepedési államkötvény gyakorlata is, az a konstrukció, amit maga Rogán Antal talált ki. Ezt a konstrukciót az ő nevével fémjelzik. Célja az, hogy 250 ezer eurós kötvénnyel egy Európai Unión kívüli állampolgár tartózkodási, illetve letelepedési engedélyhez juthat itt, Magyarországon, ezzel biztosítva az Európai Unión belüli utazást és tartózkodást is.

– A cél természetesen egy jó cél, amely a munkahelyteremtő befektetések növekedését célozta meg. Ehelyett azonban azt láthattuk, hogy offshore-cégek támogatásával a magyar állami pénzek kijátszását valósította meg a kormány verseny nélkül és a piac felosztásán keresztül. 51 milliárd forintra tettek szert két és fél év alatt azok a cégek, amelyeket Rogán Antal ügybuzgalmával közvetítő cégekként jelölt meg és vert keresztül azon a Gazdasági bizottságon, amelyet ő elnökölt még korábban, és természetesen az ezt alátámasztó törvényt is ő maga nyújtotta be. Ezért is kérdezem:

– Kinek az érdekét szolgálja a Rogán Antal által megalkotott letelepedési államkötvény?

– A cél a befektetések vonzása-e, vagy pedig egy újabb panama, a haveri cégek kistafírozására állami pénzen?

– Milyen kapcsolatban áll Rogán Antal ezekkel a cégekkel?

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Először is szeretném visszautasítani azokat a demagóg, nemtelen rágalmakat, amelyekkel Magyarország miniszterelnökét illette. Ami pedig azt a mondatát illeti, hogy „a magyar állam a pénzének kijátszásával”, megtisztelne azzal, ha kifejtené, hogy milyen magyar állami pénzt játszanak ki a letelepedési kötvénnyel, amelynek a lényege az, hogy magyar államkötvényt vásárolnak, tehát a magyar államháztartást ezáltal finanszírozzák, és olyan államkötvénnyel, amelyet öt évig nem lehet értékesíteni. Tehát a magyar államnak nem kell attól tartania, hogy kivonják a finanszírozásból, ez stabil értékpapír, stabil pénzbevonás a finanszírozásra.

– Egyébként pedig a letelepedési kötvény konstrukció nem magyar találmány, hiszen működik Ausztriában, Cipruson, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Máltán, Portugáliában, európai uniós országokban. Ott elfogadott, hogy pénzbevonással természetes személyek érkezhetnek az országba, a későbbiekben állampolgárságot is szerezve és ezáltal hozzájárulva az adott ország gazdaságához, befektetői tömegéhez. Úgy gondolom, hogy ez a konstrukció is megfelel ezeknek a céloknak. A Gazdasági bizottság honlapján megtalálható a nyilvánossággal kapcsolatos elvárások szerint, hogy ennek a folyamata hogyan zajlik. Olvassa el!

 ***

GYÖNGYÖSI MÁRTON: – Természetesen a külföldi példákat mi is ismerjük, ami alapján Magyarország megalkotta ezt a jogszabályt és ezt a törvényt. Ön is említette a görög és nagy-britanniai példát, de azért szeretném itt rögzíteni a jegyzőkönyv kedvéért és az ön kedvéért is, hogy Nagy-Britanniában 405 millió forintnyi összegért lehet brit vízumot venni; tehát nem letelepedési engedélyt, nem tartózkodási engedélyt, vízumot 405 millió forintért, szemben Magyarországgal, amelyik 23 millió forintért ad letelepedési engedélyt a külföldieknek. Görögországban is ingatlant kell vásárolni vagy legalább tíz munkahelyet teremtő beruházást foganatosítani.

– Van némi különbség az önök gyakorlata és a külföldi példák között. Ha a cél az, hogy Magyarország profitáljon ezekből a kötvényekből, akkor jellemzően nem gyanús hátterű külföldi offshore-cégekre kellene bízni ezeknek az árusítását, ráadásul olyan offshore-cégekre, amelyek a piacot egymás között felosztották és még versenyezni sem kötelesek. 

***

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Azt kértem öntől, indokolja meg, hogy milyen magyar állami pénzek kijátszásáról van szó. Nem tudta megindokolni. Nem igaz az, hogy 23 millió forint értékű kötvényt kell vásárolni, - 100 millió forint értékű kötvényt kell. Azonkívül az sem igaz, hogy gyanús hátterű cégekről van szó. Ugyanis a valódi tulajdonosi hátterüket a megalkotott jogszabály szerint fel kell tárni, és csak akkor indulhatnak, akkor nyújthatnak be az Országgyűlés Gazdasági bizottságához kérelmet. A cél pedig egyértelmű, és örülök, hogy alátámasztotta: nemzetközi példákból vettük át a gyakorlatot, olyan emberek jöhetnek ezáltal Magyarországra, akik tőkét hoznak ide, akik munkahelyet teremtenek, és erősítik a magyar gazdaságot, erősítik ezáltal az országot.

A kormánynak miért ér ötvenszer többet az állami cégvezetők munkája, mint a minimálbérért dolgozóké?

SCHMUCK ERZSÉBET  (LMP): – Államtitkár Úr! Két hete már próbáltam szembesíteni önöket azokkal a kijelentésekkel, amelyeket még ellenzékben tettek az elfogadhatatlanul magas fizetések radikális csökkentésének szükségességével kapcsolatban, és amelyek nyilvánvalóan ellentmondásban vannak az állami cégvezetők nemrég bejelentett fizetésemelésével egyes területeken: a bankszektorban havi 5 milliós, máshol 3-4 milliós fizetésekkel. Államtitkár úr, ön azzal indokolta a 180 fokos fordulatot, hogy az ország jobban teljesít, az állami cégvezetők pedig sokat tettek a javuló gazdasági teljesítményért, és azért kellett először a vezetők fizetését emelni, mert ha ők nincsenek megfizetve, akkor az ország elveszíti a jó szakembereket.

– Csakhogy mindez arra a több millió munkavállalóra is igaz, akik az elmúlt években mindent megtettek azért, hogy az ország jobban teljesítsen. Köztük is vannak jó szakemberek, gondoljunk az egészségügyi, a szociális vagy a bölcsődei dolgozókra, akik ezrével hagyják el az országot az alacsony fizetések miatt. Abból a növekedésből, amire hivatkozva önök emelik a vezetői fizetéseket, az emberek 80 százaléka semmit nem érzékel. A nettó minimálbér alig nőtt az elmúlt öt évben, a közszféra bérei hetedik éve vannak befagyasztva, a reálkeresetek máig nem érték el a közszférában a válság előtti szintet. A dolgozók fele keres a megélhetési küszöb alatt, a létminimumnál is kevesebbet. A kérdésem az:

– Valóban ötvenszer többet ér a kormánynak egy állami cég vezetője, mint egy minimálbéres közalkalmazott?

– Mikor tesznek érdemi lépéseket a több százezer, létminimum alatt kereső dolgozó érdekében? 

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Úgy gondolom, hogy ön alantas ellenzéki módszert alkalmaz akkor, amikor minimálbéren dolgozók és állami cégvezetők munkabérét, jövedelmét hasonlítja össze. Azért mondom ezt, mert adott esetben egy iskolázatlan, képzetlen, munkagyakorlattal nem rendelkező ember bérét hasonlítja össze egy magasan kvalifikált, nagy tudású, jelentős munkatapasztalattal bíró, több ezer embert irányító, több milliárd forintért felelő embernek a teljesítményével. Ön akkor járna el helyesen és igazságosan, ha az állami cégvezetőnek a bérét a piacon meglévő ugyanolyan beosztású emberével hasonlítaná össze, de akkor meglepődne, mert az állami cégvezető 3-4-szer kevesebbet keres. Akkor járna el egyébként helyesen és igazságosan ellenzékiként is, ha ennek az embernek a jövedelmét nemzetközi szinten hasonlítaná össze a Csehországban lévő bérekkel vagy a Lengyelországban, Szlovákiában lévő bérekkel. De ezt nem teszi, mert ha összehasonlítja akkor láthatja, hogy a magyar állami cégvezetők jövedelme lényegesen, többszörösen alacsonyabb, mint ezekben az országokban.

– Igenis azt állítom: abban, hogy Magyarország az elmúlt évben 3,7 százalékos gazdasági növekedéssel Európa élvonalába tartozik, benne van az állami cégeknek a teljesítménye és benne van az állami cégvezetőknek a teljesítménye is. Éppen ezért öt év kenyéren és vízen élés után az ország teljesítményével együtt ők is megérdemlik azt, hogy magasabb jövedelmet szerezzenek.

 ***

SCHMUCK ERZSÉBET: – Államtitkár úr, rendkívül szeretném és javasolom önnek, hogy amikor majd legközelebb az egészségügyi dolgozók és a szociális dolgozók kimennek az utcára, és azt kérik a kormánytól, hogy emeljék a fizetésüket, és ne csak pótlékokat és kiegészítéseket adjanak, ön álljon ki oda a pulpitusra, és mondja el, hogy Schmuck Erzsébet alantas kérdéssel tette fel önnek ezt a számukra elfogadhatatlan helyzetet. De egyébként ha tovább számolunk, akkor nemcsak ötvenszeres a különbség, mert például a banki szektorban havi 5 millió a fizetés, ehhez jön még a prémium és az egyéb juttatások, tehát akár a 10 millió forintot is elérheti a havi kereset – ez  pedig százszoros különbség. Mi nem hisszük azt, hogy százszoros különbséget ma Magyarországon meg lehet engedni a minimálbéren dolgozók és az állami vezetők fizetése között.

***

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Asszony! Ezt még lehet fokozni, mert azt a képzetet az emberekben kiváltani, hogy kinek sok a fizetése és kinek túl magas, önnel is meg lehet csinálni. Ugyanis önnek a jövedelme legalább tízszer annyi, mint egy minimálbéren élő embernek. Ugye, mit mond erre a minimálbéren élő ember: ön nem érdemli meg ezt a tízszeres jövedelmet. Azonban ha az ön jövedelmét nemzetközi szinten összehasonlítjuk a más országok, nemzetek országgyűlési képviselői fizetésével, akkor az ön jövedelme viszont már érdekes módon szerény és alacsonyabb.

– Ha ön azt mondja, hogy az embereknek magasabb bér kell, és ezt a gazdasági teljesítmény alapján termelje ki az ország, önnek igaza van. Ha azonban az irigységfaktor keresésével teszi ezt, akkor, ne haragudjon, önnek nem tudok igazat adni.

Új esély a magyar gazdáknak, – átlátható a földeladási rendszer!

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): – Ez év nyarán a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ellenszavazat nélkül fordult a kormányhoz, amelyben azt kezdeményezte – meghallva egyébként a gazdálkodók ez irányú kérését –, hogy a kormányzat fontolja meg az állami termőföldvagyon esetleges értékesítését. Miért, miképpen gondoltuk mi ezt? Fontos volt, hogy a hatályos jogszabályok szerint, átlátható módon, a vagyont nem elkótyavetyélve, illetve megfelelő hitelkonstrukció mellett fontolja meg a kormányzat. Úgy gondoljuk, hogy olyan magánszemélyek, akik megfelelnek a földműves kritériumoknak tudjanak termőföldet vásárolni Magyarországon,  – zárójelbe teszem hozzá, honi érdekcsoportok feljelentései nyomán az Európai Unió erőteljes támadást intézett Magyarország ellen azzal a céllal, hogy társas vállalkozások is tudjanak termőföldet vásárolni.

– A mezőgazdaság hosszú távú tervezést igényel, pláne egy olyan szituációban, amelyben most vagyunk, hiszen generációváltás előtt áll az ágazat, és egy fiatalnak nem a húszéves bérlet, hanem a tulajdon jelenti azt a biztosítékot, amivel érdemben tud foglalkozni a gazdaság átvételével. Most kell versenyképessé tenni a magyar mezőgazdaságot, a magyar gazdatársadalmat a 2020 utáni időszakra, amikor is sokkal inkább élesedik majd a verseny. S az állam, szemben az erdőgazdaságokkal, az erdővagyonnal nem gazdálkodik ezeken a területeken, bérbe adja azokat, effektív tőkét von ki az ágazatból. Fontos leszögezni, hogy a gazdálkodók nem kérnek ingyenkenyeret, piaci áron vagy még afölött is hajlandók adni ezekért a területekért. Államtitkár úr, kérek egy tájékoztatást:

–Tudunk-e ilyen formában új esélyt adni a magyar vidéknek?

–Tudjuk-e garantálni, hogy ne strómanok kerüljenek birtokon belülre?

–Tudunk-e olyan pénzügyi segítséget adni a kevésbé tehetőseknek, hogy a kisgazdálkodók is bátran tudjanak tervezni?

– Milyen nagyságú területen és mekkora parcellákon tudjuk ezt a programot elindítani?

***

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Minden egyes feltett kérdésre igennel tudok válaszolni önnek, hiszen a kormány a Magosz és a Nemzeti Agrárkamara javaslatára döntött arról, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében értékesíti az állami tulajdonú földek egy részét. Miért is döntött így a kormány? Azért, mert történelmi igazságtételről is beszélhetünk, hiszen a gazdák jogosan kérik az 1945 óta igényelt és függőben lévő tulajdonukat. Ráadásul földéhség is van Magyarországon, amit abból is látunk, hogy az NFA jelenleg is folyamatosan értékesít három hektár alatti területeket, és három-négy ajánlat is érkezik egy-egy területre. Az elmúlt másfél év alatt közel 6 ezer adásvételi szerződés köttetett mintegy 5300 hektár állami földre. Ez a nagyfokú érdeklődés is bizonyítja, szükség van arra, hogy ne csak bérlők, hanem tulajdonosok legyenek, azaz szükség van arra, hogy a „Földet a gazdáknak” programot végrehajtsuk.

– A kormány egyik célkitűzése, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Kis családi gazdaságok kerülnek kedvező helyzetbe a földvásárlások során, őket kívánja támogatni a kezdeményezés. Az a célunk, hogy az agrárium versenyképességének növelése legyen, és kiszámítható gazdálkodás legyen. Tudjuk nagyon jól, hogy a magyar föld a magyar gazdáknál van a legjobb helyen. Az összes állami föld mintegy 20 százaléka, 300-380 ezer hektár föld kerülne eladásra, többségükben szántók, legelők. Az 51 ezer tételből 41 ezer 10 hektár alatti parcellaméretben fog odakerülni, amely húszéves elidegenítési tilalom, terhelési tilalom, valamint állami visszavásárlási jog bejegyzésével történik. Csak természetes személy, helyben lakó földműves magyar állampolgár vehet részt benne, s mindez garantálja azt, hogy átlátható, tiszta körülmények között történhessen.

***

GYŐRFFY BALÁZS: – Államtitkár úr, megnyugtatók voltak azok a garanciák, amiket felsorolt. Úgy gondolom, a magyar gazdatársadalom egy soha nem látott lehetőség kapujában áll, hogy valóban maguk közül keressék meg azokat a jövendőbeli tulajdonosokat, akik most adott esetben bérlők vagy még azok sem ezeken a területeken.

– Fontos tudni, hogy ezeket az állami területeket nagyobbrészt, kétharmadában társas vállalkozások bérlik, akiknek elővásárlási jogosultságuk nem lesz, hanem majd olyan helybeli gazdálkodók jutnak termőföldhöz, akik más lehetőség híján nem tudják fejleszteni a gazdaságukat. Nyugtasson meg, államtitkár úr, hogy az az értékesítési egység, amit a szocialista kormányok vezettek be – tudjuk, hogy mit terveztek Bábolnán és Kerteskőn -, ebbe a programba semmilyen formában nem lesz bevonva, és egy sokkal átláthatóbb megoldást fog a kormányzat kínálni. Tudjuk persze, hogy több ellenzéki képviselő inkább azt támogatná, hogy az állam minden földet vegyen újra állami tulajdonba, mint hogy eladja azokat. Nos, ilyet már láttunk ötven évvel ezelőtt, most senki nem kér belőle, kedves ellenzéki képviselőtársak. 

***

NAGY ISTVÁN: – 23 megyei jogú városban, a fővárosi és a megyei kormányhivatalok által lebonyolított nyilvános árverések keretében fog a földértékesítésre sor kerülni. Csak természetes személy licitálhat. A versenysemlegességet biztosítja az, hogy egy olyan 2,5 százalékos hitellehetőség áll a vásárlások hátterében, amellyel mindnyájan, mindenki egyforma versenyképességgel tud ezekhez a földterületekhez jutni. Ez egy olyan vissza nem térülő lehetőség, amivel minden magyar gazdának lehetősége és joga van élni.

– Azt kell mondanom önnek, hogy nagyon álszent az ellenzék hozzáállása akkor, amikor állandóan ostorozza a kormánypárti képviselőket és a kormányt azért, mert nagybirtokpárti. Ez a program ugyanis kifejezetten a nagybirtokrendszer lebontását szolgálja, és kifejezetten a kisbirtokok kialakítását segíti elő. Igyekszünk mindent átlátható módon, tisztán a gazdák számára lebonyolítani.