Az európai értékekről?

 BÁRÁNDY GERGELY  (MSZP): – Tisztelt Országgyűlés! Jól tudjuk, hogy a holokauszt csak kirekesztő szavakkal kezdődött, a zsidótörvényekkel folytatódott, és végül eljutott a tervszerű, az üzemszerű, a faji alapon történő népirtásig, amelyben sok százezer magyar honfitársunk és több millió európai polgártársunk vesztette életét a haláltáborokban. Amellett, hogy a legnagyobb tisztelettel fejet hajtunk az áldozatok és a túlélők előtt, amellett, hogy emléküket megőrizzük, álljuk el a közös tiltakozás és ellenállás erejével az ilyen jelenségekhez vezető út első lépéseit is! Nekünk nem elég emlékezni és megemlékezni. Aki csupán ezt teszi, a nemes gesztuson túl nem tett többet. Pedig lehet és kell! Nekünk, az Országgyűlés tagjainak kiemelten nagy felelősségünk van abban, hogy ilyen többet ne történhessen meg.

– Tisztelt Országgyűlés! Minden frakciónak és minden képviselőnek el kell döntenie, hogy közös európai értékeinket követi vagy szembefordul azokkal. Igen, el kell döntenie, hogy valóban más pártot kell-e keresniük azoknak, akik az antiszemiták közé kívánnak csatlakozni, és nemcsak a szavak szintjén, hanem tettekkel bizonyíthatóan. Mert az a frakció, amelyik megtűr a soraiban egy olyan cudar frátert, aki a holokauszt áldozatait, a nyilasterror áldozatait megcsúfolva, megalázva a Duna-parti cipőkbe köp, és mindezt annyival elintézettnek tekinti, hogy az érintettet arra kötelezi, hogy vigyen a köpet tetejére egy szál virágot is, addig hiteltelen és álszent elhatárolódnia az antiszemitáktól álszent európai értékekre hivatkozva.

– Tisztelt Országgyűlés! Közös európai értékeink közül ugyanis a legfontosabbakat az emberi jogi charta tartalmazza, amely az elsők között említi a faji és vallási megkülönböztetés tilalmát, az emberi méltóság tiszteletét, a szabadságot és a kisebbségek védelmét. És ahogy a bölcs mondás tartja, cinkos, aki néma. Cinkos, aki ilyenkor csak lehajtja a fejét és sunnyog. Cinkos, aki nem mondja ki hangosan, hogy ilyet nem tűr el. Cinkos, aki nem kényszerít nyílt színvallásra minden politikai döntéshozót, hogy miként is vélekedik az annak idején közösen vállalt emberi és európai értékeinkről.

– Tisztelt Országgyűlés!  Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz tudatos értékválasztás és felelősségvállalás alapján történt. Azt, hogy ezeket az egyetemes emberi jogokat, azt, hogy közös európai értékeinket mindannyian tiszteletben tartjuk, időről időre deklarálni kell. Nem elég azt mondani, hogy a csatlakozásunkkal egyszer már hitet tettünk ezek mellett, és az ma is él. Amikor az egyik párt képviselője kidobja az ablakon az ülésteremből az Európai Unió lobogóját, a kétharmados kormánypárt pedig ahelyett, hogy megbüntetné ezért, még csak vissza sem hozza oda, sőt megerősítésképpen még a Képviselői Irodaház homlokzatáról is száműzi az európai uniós zászlót, eredményessé téve ezzel az akciót. Bizony van tennivalónk! Megjegyzem: ma van olyan parlamenti párt, amelyik még nem tett hitet soha az európai értékek mellett sem.

– Tisztelt Országgyűlés!  A XX. század történelmét elemezve látnunk kell, hogy amikor nem vették észre, hogy komolyabbá váló politikai erők elkezdtek ezektől az értékektől eltérően gondolkodni és működni, tragédiába torkollt a folyamat. Kell egy közös alap, amit mindannyian tiszteletben tartunk! Kell hogy ezt deklaráljuk is! Ezért előterjesztettünk egy politikai nyilatkozatot az európai értékekről. Arra kérünk minden képviselőt, hogy tegyünk hitet közösen az abban foglaltak mellett ma és a jövőben is, újra és újra, hogy ami a haláltáborokban történt, ne ismétlődhessen meg soha, de soha!

+

RÉPÁSSY RÓBERT, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Április 16-án emlékeztünk közösen a holokauszt magyarországi áldozataira. Ezen az emléknapon több politikai párt, az Országgyűlés és a kormány tagja is részt vettek. Képviselő úr azonban olyan megjegyzéseket tett, amelyek ennek a megemlékezésnek az egységét kicsit megbontják. Őszintén szólva, én arra gondoltam, itt az ideje annak, hogy a Magyar Szocialista Párt elhatárolódjon Szanyi Tibornak, az MSZP európai parlamenti képviselőjének vallásgyalázó megnyilvánulásától. Mint bizonyára emlékeznek rá - és biztos, hogy emlékeznek, mert még egy közleményt is kiadott az MSZP ebben az ügyben -, Szanyi Tibor bibliás aktfotót rakott a Facebook-oldalára, amivel vallásgyalázást követett el. Valóban úgy van, ahogyan Bárándy Gergely mondta, a szavakkal kezdődtek a dolgok, és a szavak legalább olyan veszélyesek, mint a tettek. A szavak ebben az esetben is azt mutatják, hogy az MSZP európai parlamenti képviselője nem tiszteli mások vallását. Ez pedig elfogadhatatlan.

– Tisztelt Ház! Mindezt együtt azért kellett hogy elmondjam, mert a Szocialista Párt felszólalásában a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja mellett kiosztott még két pofont két másik parlamenti pártnak. Nem kellene erre reagálni, ha az MSZP a saját soraiban nem tűrné meg a vallásgyalázó képviselőket. Ezért kérem őket, nagyon kérem, hogy azoknak az európai értékeknek szellemében, amit ideidéztek, most már tegyenek valamit Szanyi Tiborral. Tegyenek valamit, mert elfogadhatatlan, amiket tesz! Gój motorosokat utaztat Brüsszelbe, Angela Merkel elleni tüntetésre hív fel, a székely zászló eltávolítását követeli a Parlamentről, és ez az utolsó tette, ez a vallásgyalázó tette pedig tényleg mindennek az alja. Azt gondolom, hogy ha önök az európai értékeket tisztelik, akkor Szanyi Tibornak nincs helye a közéletben. Azt nem tudom megítélni, hogy az Európai Parlamentben van-e helye, azt inkább ítéljék meg az Európai Parlament képviselői, de a magyar közéletben szerintem nincs helye!

Kecskére káposztát?

HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): – Tisztelt Képviselőtársaim! Mindnyájan jól emlékszünk az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentésre, amely, úgy vélem, hogy az előző kormányzati ciklus egyik legcinikusabb, legfelháborítóbb politikai terméke volt, ami az Európai Unióból érkezett. Amit a jelentés megszületésénél még csak sejtettünk, az később egyértelműen beigazolódott: az Európai Parlament fent említett képviselője úgy készített Magyarországról - idézőjelbe téve - „pártatlan” jelentést, hogy kizárólag baloldali képviselőket, a 2002-től 2010-ig tartó szocialista kormányzás egykori prominenseit kérte fel konzulensnek. Láttuk azt, hogy a jelentés készítésekor jelentkezőből nem volt hiány, hiszen többen mondtak tollba minden alaptalan rágalmat, kritikát. És láttuk azt, hogy hogyan próbálták meg ellehetetleníteni Magyarországot csak azért, hogy saját napi politikai előnyöket szerezzenek. De minderre nem volt vevő a magyar nép, mert jött 2014, amelyben három választás zajlott le Magyarországon. A mérleget mindnyájan jól ismerjük, és Európa előtt is ismert. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy kudarc volt a magyar baloldal európai hecckampánya, és kudarcra van ítélve minden olyan politika, amely külföldi zsoldosoktól, ha úgy tetszik, tavarisoktól vár segítséget, és nem képes meghallgatni a magyar embereket.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy ezt Magyarországon mindenki tudja és látja - de Brüsszelben nem. Ugyanis az elmúlt hetek eseményei világosan mutatják, hogy a felszínen mutatkozó jó politikai kapcsolatok ellenére az Unió továbbra is aktívan dolgozik a magyar kormány ellen. Kezdődött mindez azzal, hogy támadást intézett a Bizottság a magyar kormány rezsicsökkentés-politikája ellen. Egyszerűen nem tudják elfogadni, hogy egy nemzetállam kormánya az őt megválasztó polgárok oldalára álljon a nemzetközi tőke ellenében. És az is látszik, jól láttuk, hogy milyen kitörő kárörömmel fogadta ezt a magyar baloldal.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondoltuk, hogy ezzel Magyarország vesszőfutása véget ér. De nem így történt, ugyanis a napokban bejelentették, hogy az Altus fogja végezni a 2014-2020-as fejlesztéspolitikai ciklus tervezési dokumentumainak elemzését, értékelését, és a megbízás kiterjed a fejlesztéspolitika gerincét alkotó partnerségi megállapodásra és az operatív programokra is. Jól tudjuk azt, hogy ez a cég egyértelműen Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozik. Világos tehát, hogy az Európai Bizottság azzal bízta meg Gyurcsány Ferencet, hogy véleményezze a mostani kormány időszakát. Egy olyan ellenzéki párt elnökét bízta meg, aki a korábbi magyar miniszterelnök volt, aki saját bevallása szerint is nemcsak a teljes magyar nemzet, de az európai szövetségesei szemébe is gondolkodás nélkül belehazudott. Annak a baloldalnak a prominens személye, amely korábban azért kardoskodott, hogy Magyarországtól vonjanak el minden európai uniós pénzt, mert így talán elzavarhatják a demokratikus versenyben megválasztott polgári kormányt. Úgy vélem, hogy ezek után a korrektség legkisebb jelét sem várhatja el a kormány Gyurcsánytól, de azt gondolom, hogy egész Magyarország sem! Igaza van Kósa Lajos képviselőtársamnak: ez az eset pontosan olyan, mintha Demszky Gáborra bízták volna vagy bíznák a 4-es metró beruházásának az ellenőrzését.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy nem lehet legitim és nem lehet érvényes az a vizsgálati dokumentum, amelyet politikai motivációból, megrendelésre készítenek. Azt gondolom: minden felelős magyar politikus feladata az, hogy jelezze az Európai Bizottság felé, hogy döntésük elfogadhatatlan. Attól, hogy a magyar fejlesztési politikát korrekt, tényszerű vizsgálat alá vessék nem tartunk és nem kell tartanunk. Az viszont elfogadhatatlan számunkra, hogy Gyurcsány Ferenc véleményét tolják a kormány elé diktátumként. Tisztelettel kérjük az Európai Bizottságot, az Európai Uniót, hogy kecskére ne bízzanak káposztát! 

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Először is szeretném megnyugtatni képviselőtársaimat és az Országgyűlést is, hogy az Európai Unió fejlesztéspolitikája tekintetében is a magyar kormány áll minden vizsgálat elé, és bárki bármikor bármit vizsgálhat Magyarországon. Semmiféle akadályát nem látjuk annak, hogy az Európai Unió a 2007-13 közötti időszak elszámolásával kapcsolatban a jelenleginél is sokkal több és részletesebb vizsgálat alá vonja az országot, tekintettel arra, hogy mi is úgy gondoljuk, 2007-10 között bőségesen van mit vizsgálni, sőt tudunk jó példát is szolgáltatni arra, hogy a 2012., a 2013. és a 2014. évben hogyan sikerült megmenteni az országot attól, hogy elveszítsük a rendelkezésre álló mintegy 8200 milliárd forintnak egy nagyon jelentős részét. Szeretném elmondani önöknek, hogy 2010 előtt ebből az európai uniós fejlesztési politikából kifizetés lényegében alig valósult meg. A kifizetések pedig sok esetben nem állták ki a nyilvánosság és az átláthatóság próbáját.

– Tisztelt Képviselőtársam! Ami a tényeket illeti, azok valóban izgalmasak. Az a hír érkezett Magyarországra, hogy az Európai Bizottság Gyurcsány Ferencet és annak cégét bízta meg Magyarország ellenőrzésével. Egy olyan embert, akiről azért a történelemkönyvek azt az egy mondatot - ha többet nem is - biztos, hogy megemlítik: „Hazudtunk reggel, délben, este és nem csináltunk semmit.” Ez nem komolytalan, tisztelt képviselőtársaim, mert az Európai Unió Regionális Főigazgatósága a hírek szerint 5 millió eurónyi megbízást biztosít annak az Altus Zrt.-nek, amelynek magyarországi nyilvántartások szerint négy munkatársa van, és ennek a négy embernek kell majd objektíven véleményeznie a magyar fejlesztéspolitikai rendszert. Egyelőre még tisztázatlan, hogy ez valami júdáspénz lenne-e, tekintettel Gyurcsány Ferenc elévülhetetlen, a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött érdemeire, esetleg a visszavonulását készíti elő, azért van szükség erre az 5 millió euróra. Vagy pedig arra kell készülnünk, hogy kedves felesége, a fejlesztéspolitika szakavatott szakértője, Dobrev Klára asszony egy aktatáskával bevonul majd a fejlesztéspolitikai államtitkárságra, és ott megkezdi az Európai Unió megbízásából a vizsgálatokat és az ellenőrzéseket.

– Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy az Európai Unió nem gondolta végig a döntést. Mi tájékoztatni fogjuk arról, hogy bizonyára elkerülte a figyelmüket az, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr ma is aktív közszereplő, részt vesz a pártpolitikában. Azt gondolom, hogy az Európai Bizottság egy aktív pártpolitikában részt vevő közszereplőtől, volt miniszterelnöktől, aki láthatóan időnként sértődött állapotban szennyezi a magyar közéletet szavaival hogyan várhatja el az Európai Bizottság, hogy objektív véleményt mondjon Magyarország gazdasági-társadalmi helyzetéről vagy éppenséggel a fejlesztéspolitika aktuális állásáról. Tisztázatlan, hogy ez miért ér meg ez 5 millió eurót?

– Magyarország mellett, rejtélyes okoknál fogva, még Bulgária ellenőrzése is az Altus Zrt.-re lett bízva. Valószínűleg a dologban van valami olyan háttér, amit mi nem ismerhetünk, ami az Altus Zrt.-t Bulgáriával összeköti. Mindenesetre szeretném felhívni még egy apróságra a figyelmüket: ennek a cégnek, az Altus Zrt.-nek még két fantasztikus felkészültségű munkatársa van, egy bizonyos Heil Péter, aki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese volt, Gyurcsány miniszterelnök úr bizalmi munkatársa, és Jobbágy Valér, korábbi kolléga, aki szintén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, illetve a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál, valamint a korábbi Miniszterelnöki Hivatalnál végezte a munkáját. Nem lepődnék meg, hogyha ezek az emberek aktív tevékenységet folytatnának, Magyarországgal kapcsolatban ötlettippeket adnának arra nézve, hogy mit kell vizsgálni, milyen ügyeket kell kiszúrni, hiszen szúrópróba szerint zajlik valami rejtélyes oknál fogva az Európai Bizottság ellenőrzése. És nem lepődnék meg azon sem, ha Heil Péter és Jobbágy Valér adnák az ötletet a regionális bizottságnak, feltételezhetően azért kapják az 5 millió eurót, hogy Magyarországról jelentsenek, és feljelentésekkel is biztassák az Európai Bizottságot.

– Nézetem szerint az Európai Unió és a Bizottság érdeke is, hogy szavahihetősége és tekintélye ne sérüljön Magyarországon. Ha az Európai Bizottság azt akarja, hogy komolyan vegyék, akkor kérni fogjuk, hogy ezt a döntésüket felülvizsgálják!

A magyar egészségügy legsúlyosabb problémái!

IKOTITY ISTVÁN  (LMP): – Képviselőtársaim! Mint láthatják, a mai napon a Lehet Más a Politika-frakció tagjai feketében jöttek, ezzel a fekete ruhával szeretnénk kifejezni a szolidaritásunkat azon egészségügyi dolgozók irányában, akik a hétvégén ekképpen demonstráltak a tarthatatlan munkakörülmények és az egészségügy jelenlegi állapota ellen. Azért is tesszük ezt, mert egyetértünk velük abban, hogy a magyar egészségügy és az egészségügyi dolgozók helyzetének rendezése érdekében azonnali és valódi eredményt hozó intézkedésre van szükség. Ezt a kormányon kívül már szinte mindenki látja és érzi Magyarországon. Mit tesz ugyanis ebben az egyre inkább tarthatatlan helyzetben a kormány? Bejelentik, hogy legalizálnák a hálapénzt. Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a kormány elképzeléseinek nincs köze a realitásokhoz. Nem véletlen, hogy kivétel nélkül minden érintett szakmai szervezet világossá tette, hogy a kormány ezen irányú tervei elfogadhatatlanok, és bevezetésük erkölcsi alapon is elítélendő.

– Nehéz megmondani, hogy mit remélhet a kormány a hálapénz legalizálásától. Nyilván arra a 8,3 milliárd forintra vetettek szemet, amely a KSH-becslések szerint az alsó határa annak, amit a lakosság ma költ évente arra, hogy az egészségügy jelenlegi állapota ellenére mégis egy kicsit jobb és gyorsabb ellátást kapjon. A hálapénz legalizálása azonban nem megoldani, hanem éppen felerősíteni fogja a magyar egészségügy és az egészségügyi dolgozók problémáit. Ha ez a javaslat megvalósul, azzal felgyorsítják az egészségügyi dolgozók elvándorlását, hiszen a dolgozók számtalan helyen elmondták, hogy számukra egy ilyen rendszer sértő és megalázó, ráadásul tovább növeli a most is meglévő igazságtalan különbségeket az egyes egészségügyi dolgozók fizetése között.

– Képviselőtársaim! A kormánynak máshol kellene megoldást keresnie. Olyan egészségügyre van szükség, ahonnan sem a munkakörnyezet, sem a bérek, de még a kormány légből kapott ötletei, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság sem üldözi külföldre az orvosokat, ápolókat és más egészségügyi szakdolgozót, ez pedig nem jöhet létre anélkül, hogy nem növeljük az egészségügyre fordított kiadások mértékét. A hálapénzzel nem lehet pótolni, helyettesíteni a béremelést! A kormány most azt üzeni az egészségügyi dolgozóknak: ne is számítsanak rendes béremelésre, legfeljebb hálapénzre, ha meg szeretnének élni valahogy idehaza. Márpedig béremelés nélkül a magyar egészségügy tovább halad a lejtőn,  ha a kormány így folytatja, hamarosan azt is meglátjuk, hogy mi található a lejtő alján. Azt ugyanis már láthattuk, hogy mennyi időbe telik a kórházak adósságának rendezése. Már több mint fél éve csak beszélnek róla, miközben a napi működési zavarok jelentkeztek. A tavaly év végi maradvány szétosztása átmeneti enyhülést hozott ugyan, de megoldást nem jelentett, mára pedig minden pozitív hatása elmúlt. Ennek ellenére a legfrissebb hírek szerint a kormány megint egy semmire nem elég, tartós megoldást nem jelentő összeg kifizetésével szeretné elodázni a probléma megoldását.

– Teljesen egyértelmű, hogy ezek csak látszatintézkedések. A kormány egyetlen célja, hogy ha már nagyon muszáj, akkor néhány hónappal, nappal elodázza a rendszer teljes összeomlását, de megoldani nem tudja, vagy nem is akarja, holott egy jól működő egészségügy az egész országnak hasznára lenne. Az LMP azt várja a kormánytól, hogy ne elfedni akarja a problémákat, hanem nézzen szembe velük, és végre kezdjen a rendbetételéhez. Az egészségügy évek óta tartó kivéreztetése, az infrastruktúra lepusztulása, az alulfizetett dolgozók kihasználása nem folytatható tovább. A szakdolgozók tömeges elvándorlását meg kell állítani, mert a szakképzett munkaerő elvándorlása miatt már a biztonságos betegellátás van veszélyben! 

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr!  Nyilvánvalóan 2010-ben sem nulla forint volt a kórházak adósságállománya, de szerintem nem volt olyan év az elmúlt évtizedekben, amikor ilyen mértékű keret állt volna rendelkezésére az egészségügynek. MMMMMintegy 60 milliárd forintos keret van a költségvetésben erre félretéve, hogy a kórházaknak az adósságállományát rendezzük. Ezt a költségkeretet, pénzügyi keretet arra fogjuk fordítani, hogy a kórházak adósságállományát nagyobb mértékben rendezzük, mint a korábbi időszakban bárki. Önök persze nem szavazták meg ezt a 60 milliárd forintot az egészségügyi ágazatnak.

– Képviselő Úr!  Ön is nagyon jól tudja, hogy már hónapokkal ezelőtt létrejöttek a megyei egészségügyi egyeztető fórumok, tanácsok, ezekben vitatták meg a helyi kórházigazgatók, a helyi közigazgatás vezetői, az OEP szakemberei vagy az oda tanácskozási joggal delegált Magyar Orvosi Kamara szakemberei, hogy hogyan kell a megyében a kapacitásokat szervezni. Ennek van most már egy továbbélése, hiszen az egyeztetések nagyrészt lezajlottak. Ezért szavaztuk mi meg az önök tiltakozása, költségvetési ellenzése mellett ezt a 60milliárd forintos keretet, amely az idei évben el fog jutni a kórházakhoz; akárcsak a múlt évben, augusztusban az a 10-15 milliárd forint, amelyet már az akkori égető tartozások kifizetésére fordított a kormány.

– Képviselő Úr!  Abban konszenzus van mindenki részéről, hogy az egészségügyben jóval több bért kell adni orvosoknak és ápolóknak egyaránt. Összesen 95 ezer embernek növekedett az illetménye az elmúlt négy évben; 76 milliárd forint többletkiadást fordítottunk erre. Ez szintén egy olyan összeg, amelyet ön nem tud megtalálni az előző ciklusok költségvetésében. Mégpedig azért nem, mert ez  a kormányzat volt az, amely a chipsadóval, a népegészségügyi termékdíj bevezetésével igyekezett egy új forrást bevonni az egészségügybe. A kormány elindult a béremelések politikáján az egészségügy területén is. Persze, bőven van még mit emelni ezeken a béreken.

– Képviselő Úr! H végre kibírják bekiabálások nélkül, bár mi meghallgattuk önöket békésen, az elvándorlásról is tudok önnek válaszolni. Valóban, ez az elvándorlás egy nagyon nagy probléma az egészségügyben is. Ezért volt fontos, ha megnézi az elmúlt idők tendenciáit: az orvosok esetében 2012-13 táján, majd 2014-ben az ápolók esetében is csökkent azoknak az a száma, akik engedélyt kértek ahhoz, hogy külföldön folytassák a tevékenységüket. Ebben sok minden segít, ez nem magától van így, hanem azért, mert elindítottuk a rezidensek számára a rezidens-ösztöndíjprogramot, mivel 100 vagy 200 ezer forinttal többet tudnak nettóban keresni és talán jobban itthon maradnak. Ez 2500 rezidens számára jelentett megoldást. 2500 rezidens! Ennek örülhetnének is, nem csak sopánkodhatnának! Örülhetnének, hogy orvosok itthon maradnak. Önök azonban, úgy látom, annak örülnek, ha elmennek és akkor sopánkodnak, amikor itthon maradnak. 2500 rezidensnek, fiatal orvosnak az itthon maradását segítettük elő, és ez, azt hiszem, közös sikerünk.

DRB- bankügyben történt önkormányzat-kártalanítások!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): – Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban kirobbant brókerbotrányok sok ezer ügyfelet károsítottak meg. A Buda-Cash esetében csaknem 100 milliárd forintot tüntettek el, köztük a Dél-dunántúli Regionális Bankcsoporthoz tartozó magánszemélyek, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak és vállalkozások pénzét is. A települési önkormányzatok mellett a térségi, illetve önkormányzati társulások forrása is számos helyen áldozatául esett ennek a brókerbotránynak. A Buda-Cash-ügyben összesen 84 önkormányzat pénze ragadt be, az érintett önkormányzatok közül 67 település kilátástalan helyzetbe került, mivel minden pénzét, minden forrását a DRB-bankcsoport kezelte. Ez azonnali likviditási gondot okozott számukra.

– Tisztelt Ház! A kormány a kialakult helyzetet nem nézte tétlenül. Az állam felelőssége ugyan nem állt fenn a Buda-Cash-ügyben érintett önkormányzatok esetében, a kormány mégis szolidaritást vállalt a károsultakkal. A bajba jutott települések megsegítése érdekében a március 4-ei határozatával 67 önkormányzatot majd’ 250 millió forintos gyorssegélyben részesített annak érdekében, hogy a februári segélyeket, illetményeket, közfoglalkoztatotti béreket határidőre ki tudják fizetni. Ennek a gyorssegélynek hála, az érintett települések egy rövid időre fellélegezhettek. Tekintettel a kialakult válságos helyzetre, a kormány felállított egy munkacsoportot, amely felmérte az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, ennek alapján készült el egy előterjesztés, amelyről a kormány az elmúlt héten döntött. További intézkedések is történtek, hiszen az Országgyűlés Költségvetési bizottsága mellett megalakult az az albizottság, amelynek feladata a brókerbotrány körülményeinek kivizsgálása. Ezen túlmenően aktív törvénykezési munka indult el az igazságos és méltányos kárpótlás tekintetében.

– A választókerületem, Dél-Somogy is nagymértékben érintett a DRB-ügyben, mivel a települések majd’ felének ragadt bent a megtakarítása. Ezen települések közül 24 önkormányzat részesült gyorssegélyben márciusban. Az érintett települések polgármesterei bizakodnak abban, hogy a DRB banknál bent ragadt önkormányzati forrásaikat, megtakarításaikat hamarosan visszakaphatják, hiszen segítség nélkül a települések működése kerülne végveszélybe. Megnyugtató hír, hogy napokon belül a kormány múlt hét szerdai döntése alapján az önkormányzatok számláján lehet az a pénz, amelyet megítélt a kormány ezen önkormányzatok számára. Örvendetes dolog, hogy a kártalanítás folyamata gyorsan elindult. Ez az emberek, a magánszemélyek, gazdálkodók, civil szervezetek és egyházak tekintetében már megtörtént, az önkormányzatok esetében napokon belül megtörténhet.

– Választókerületemben, a barcsi székhelyű dél-somogyi térségben nagyon sokan kerestek meg választópolgárok, gazdálkodók, civil szervezetek a gyors kártalanításért köszönetükkel. Ezen túlmenően pedig számos polgármester kérte és jelezte, hogy tolmácsoljam a kormány felé köszönetüket azért, mert a kormány ilyen gyorsan és hatékonyan reagált az őket ért tragédiára. Ezzel a hátrányos helyzetű térségben a kormány több tízezer családon, illetve az őket képviselő önkormányzaton segített gyorsan, hatékonyan és korrekt módon. Hátravan még a kistérségi társulások, illetve számos futó európai uniós pályázat kármentése. Kérem a tisztelt kormányt, hogy továbbra is segítse ezen ügyek végleges megoldását, hiszen ezzel a települések, illetve a térség fejlesztései és működése kerül megoldásra. Kérjük, hogy a fennmaradó problémákra is találjanak megoldást!

+

POGÁCSÁS TIBOR, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! A Buda-Cash Brókerház összeomlása valóban nemcsak magánszemélyeket és nemcsak pénzügyi befektetőket érintett, hanem a tevékenységi engedélyének visszavonása azokat az önkormányzatokat is érintette, amelyek az egykori takarékszövetkezeteknél, amelyek a Buda-Cash Brókerház tulajdonosi körébe kerültek, vezették a számlájukat. Amikor a tevékenységi engedély visszavonásra került, akkor ezek a számlák is hozzáférhetetlenné váltak, így az önkormányzatok gazdálkodása néhány napra valóban bizonytalanná vált. Ezt a helyzetet érzékeltük, érzékelte a kormány, és első lépésként a Kincstár a Kincstár által vezetett lebonyolítási számlára utalta február 25-ét követően a segélyeket, illetve azt a finanszírozást, ami 25-e után indult el, így legalább ezek a pénzek nem szorultak be a számlavezetőknél. Nagyon fontos volt az, hogy a fizetéseket időben mindenki megkapja, ezért a Kincstár közvetlenül utalta a béreket, és azok az önkormányzatok, amelyeknél a nettó finanszírozás nem lett volna elegendő arra, hogy az aktuális bérek, segélyek kifizetésre kerüljenek, azok valóban előleget kaptak 244,7 millió forint értékben azért, hogy a kötelezettségeiket teljesíteni tudják. A Kincstár egyfelől közvetlenül folyósított, másfelől azt is figyelni kellett, hogy a béreket a számlatulajdonosok ne a DRB-nél vezetett lakossági folyószámlájukra kapják, hanem postai úton biztosítottuk, tehát a posta segítségével juttattuk el mindenkihez a fizetését. Köszönet illeti a postát, akik az extra terhelést megszervezték: mind nyitva tartásban, mind munkatársakkal segítséget biztosítottak ahhoz, hogy ne legyen csúszás.

– Az első segítséget követően, illetően a bérfizetés problémáit leküzdve nyilvánvalóan meg kellett vizsgálni, hogy mi lesz a további lehetőségük az önkormányzatoknak. Ezért egyfelől azt kértük, hogy mindenki új számlavezető pénzintézetet válasszon, és nyisson új folyószámlát. Erre már a Kincstár tudta az átutalásokat teljesíteni. Másrészről pedig megvizsgáltuk, hogy mennyi pénz és milyen céllal elhelyezett pénz ragadt bent a DRB-bankcsoport számláin. Az kiderült, hogy a működéssel kapcsolatos önkormányzati források mintegy 2,1 milliárd forintnyi összeget tettek ki. Az áprilisi kormánydöntés jóvoltából  84 önkormányzat ezt az összeget, amely a folyószámláján rendelkezésre állt vagy kellett volna hogy álljon, megkapta. Így mind a 84 önkormányzat, amely a DRB-nél mint számlavezető banknál vezette a folyószámláját, tovább tud működni, a szükséges működési feltételei rendelkezésre állnak.

– Felmérjük, felmértük azt is, hogy milyen további források ragadtak bent, például az európai uniós pályázatokhoz tartozó, illetve a különböző társulások vagy társulatok által vezetett számlákon. Ennek a vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Ez év július 3-ától a Betétbiztosítási Alap már nemcsak a magánszemélyek esetében, hanem az önkormányzatok számláira is kiterjedve 500 ezer euró összegig biztosítani fogja vagy biztosítani tudja hasonló esetben a kártalanítást. Tehát nem lesz szükség a későbbiekben várhatóan arra, hogy ha egy ilyen sajnálatos esemény ismét bekövetkezik, -  az állam áll jót ezekért a számlákért.

A karcagi Bróker Marcsi az új Tribuszerné, jár-e kártalanítás a károsultaknak?

LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): – Képviselőtársaim! Karcag alapvetően egy csendes, nyugodt kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a maga 20 ezer fős lakosságával. Ebből a nyugalomból és ebből az állapotból rázta fel az az évtizedes pénzügyi csalássorozat a várost, amely egy karcagi brókerbotrányként híresült el, és amely egy helyben köztiszteletben álló hölgyhöz köthető. Amit jelenleg az ügyről tudni lehet: a hölgy brókertevékenységet színlelve betéteket gyűjtött magas hozamot kínálva. Először is a bizalmukba férkőzött, mert köztiszteletben álló személyiség volt. Kisebb-nagyobb összegeket átvett, kitől akár tizen-százmilliós összegeket, de a károsultak legnagyobb többségétől alig pár millió forintot, amely ezeknek a személyeknek minden megtakarításuk volt. Jelenleg azt lehet tudni, hogy a kár közel 10 milliárd forintot ér el, a károsultak száma 700-800 főre tehető. Közel 90 százaléka az átvert embereknek kispolgár, olyan ember, aki a legutolsó befektetését, örökölt pénzét vagy a házvásárlásra kuporgatott összegét tette be, és ezeket forgatta ott valutaügyleteket színlelve Bróker Marcsi.

– Képviselőtársaim! A rendőrség példamutatóan járt el és a 700-800 fő károsultat gyorsan egybefogta. De volt olyan szerv, amely nem járt el ennyire példamutatóan. Így például nem jártak el példamutatóan az ügyben azok, akiknek nyomon kellett volna követniük, hogy ha ekkora összeg bekerül egy számlára, és azzal valaki pénzügyi tranzakciót, pénzügyi műveletet hajt végre.  Egy felügyeletnek, ha megfelelően működik, fel kellett volna tárnia, észre kellett volna vennie, és a felelősöket idő előtt le kellett volna kapcsolnia. Ez veti fel a felügyeleti rendszert működtető Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban álló nemzetgazdasági minisztériumok szerepét is.

– Képviselőtársaim!  A város két fideszes miniszter 25 évi uralkodásának területe. Varga Mihály karcagi miniszter, illetve Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter háborítatlanul végezte az elmúlt 20-25 évben ott a dolgát. Ők döntöttek mindenről, ők ellenőriztek mindent, ők tartottak mindent kézben. Hogy nem tűnt fel az évtizedes pénzügyi csalássorozat a karcagi városvezetőknek? Tisztáznia kell a karcagi városi vezetőknek, a polgármesternek, a karcagi illetőségű megyei közgyűlési elnöknek, de a két fideszes miniszternek is: állnak-e bármilyen kapcsolatban ezzel a betétgyűjtéssel. Hozzák nyilvánosságra, hogy ők, illetve a vagyonnyilatkozat-tételre köteles közeli hozzátartozóik helyeztek-e el és kezeltek-e betétet ennél a vállalkozásnál. Erre azért van szükség, hogy megnyugtassák a jelenleg felbolydult közállapotot és nyilatkozzanak, és végre valljanak színt, hogy melyik oldalon is állnak.

– A Jobbik képviselői folyamatosan azon dolgoztak a kirobbanást követően, hogy az embereket nyugtassák, és hogy egy olyan törvényjavaslatot nyújtsanak be - ami egyébként pénteken benyújtásra is került -, amely a kártalanításról rendelkezik, méghozzá a Quaestor-károsultak részére létrehozott alappal egyezőleg. De ezen túlmenően a Jobbik egy olyan törvénycsomagot is fog készíteni, amelyben a felügyeletet végző szerveknek, állami tisztségviselőknek a felelősségét meg lehet állapítani, ugyanis elsősorban a csaló mellett ők felelősek azért a kialakult botrányért, ami létrejött. Így maradtak a kérdések: mit tesz a kormány a karcagiak és a Karcag környékiek kártalanítása érdekében? Jár-e nekik egyáltalán kártalanítás? Mikor fogják feltárni, megvizsgálni a pénzügyi felügyeleti rendszer hiányosságait, és mikor fogják felelősségre vonni az itt hibát elkövető államigazgatásban dolgozókat?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valóban újabb különleges eset került a közvélemény elé. A hír szerint egy utazásszervező, budapesti székhelyű, de Karcagon is telephellyel rendelkező gazdasági társaság jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végezve betét gyűjtött magánszemélyektől kisebb és nagyobb összegekben. Ezt a tevékenységét az információk szerint hosszú évek óta végzi. Mihelyt tudomására jutott ez a jegybanknak, azonnal vizsgálatot indított el, és értesítette a rendőrséget, amelyben kijelentette, hogy pénzügyi szolgáltatói tevékenységre az MNB-nél az adott gazdasági társaságnak sem benyújtott engedélykérelme, sem elfogadott engedélye nincsen. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya sikkasztás bűntettének elkövetésének gyanúja miatt elrendelte a nyomozást; a Nemzetgazdasági Minisztérium Engedélyezési Hivatala pedig szintén vizsgálatot folytatott, amelynek következtében bevonta a gazdasági társaság  utazási szervezés végzésére vonatkozó tevékenységét.

– Képviselő Úr! Valóban egy különleges esetről van szó, hiszen olyan tevékenységet végeztek adott személyek, amelyekre semmilyen engedélyük nem volt, és az a tevékenység, amelyet végeztek, semmilyen értékpapír-kibocsátást nem jelentett, egyszerűen egy szerződés alapján átvették az emberektől a pénzeket, és magas hozamokat ígértek, évi 20 százalékos hozammal csapták be az embereket. Itt szeretném elmondani: Karcag város két minisztere, Varga Mihálynak és Fazekas Sándornak semmilyen befektetése nem volt az adott cégről, az adott cég jogosulatlan pénzügyi tevékenységéről nem volt tudomásuk. Viszont, nagyon érdekes hogy ennek a cégnek a politikai kapcsolata, két parlamenti párttal is nyilvánvaló politikai kapcsolata állt fenn. Például a Magyar Szocialista Párt a gyűléseit rendszeresen Karcagon, az adott gazdasági társaság éttermében folytatta. Tizenkét gyűlést tartottak abban az étteremben, amelynek a nevezett személy ezt a bűncselekményt – vélhetően bűncselekményt – elfogadta.

– Képviselő Úr! Önhöz is fordulok, mert azokat az ügyvédi kérdéseket, amelyeket feltett, valószínűleg sokkal jobban tudja a választ. Azért tudja rá a választ, mert Karcagon az ön családjának ügyvédi irodája ugyanarra a címre van bejelentve, mint a Kun-Mediátor Kft. telephelye. Az irodának ön is tagja. Egy épületben végezték a tevékenységüket. Nem létezhet, hogy ön nem tudott vagy önök nem tudtak arról, hogy valójában a szomszéd épületben, irodában mi is történik. Csak felteszem a kérdést: az ön kártalanítási aktivitása nem lelkiismeretének a megnyugtatására szól-e,  esetleg ön is tudott netán ügyfeleinek még tanácsolta is az adott személy betétgyűjtési tevékenységét?

– Képviselő Úr!! Először ön tisztázza magát, hogy volt-e köze ahhoz a bűncselekmény-sorozathoz, amit önnel együtt abban az épületben elkövettek. Elég hihetetlen, hogy ön ügyvédként jogi tanácsokat nyújtva nem tudott arról, hogy mi történt a szomszédos irodában. Azt gondolom, hogy nyilvánvaló pénzügyi visszaélés történt. Azt javaslom, hogy a jogi felkészültségét adja át azoknak az embereknek, akikkel ott abban az épületben találkozott, és védje meg őket attól a kártól, amit ott, a Karcag, Táncsics körút 15. szám alatt önök elkövettek.