Csendélet a Tisztelt Házban. Üres a karzat, tévéknek, újságíróknak híre-hamva, öten-hatan lézengenek a padsorokban. Elérkezett a napirend utáni felszólalások ideje. Olyan mintha a Dunába vizet öntenének! Hír nem lát róla napvilágot. Mégis, mégis! Hétről hétre sorakoznak a szólásra emelkedők. A mentelmi jog birtokában mondhatnak bármit, szidhatnak bárkit, szabadon dicsérhetnek, elmélkedhetnek, tanácsot is adhatnak, öt percben. Rosszmájú feltételezések szerint, így legalább a jegyzőkönyvben nyoma marad, hogy egykoron bátor, múltba s jövőbe látó képviselőként is megfordultak a Parlamentben. –Szolidan stilizálva, tallóztuk  legutóbbi szónoklataikat.

Tíz éve árulták el Erdélyt Orbán Viktor és társai!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – 2005. szeptember 26-a fekete hétfőként vonult be a magyar történelembe. Óriási lehetőséget szalasztott el az akkori parlamenti garnitúra, amikor Gyurcsányék fideszes dumaellenzéke, Orbán Viktor egy évvel korábbi ígéretét felrúgva, a kormánypártokkal karöltve feltétel nélkül szavazta meg Románia EU-csatlakozását. A kétharmados többséget igénylő hazaárulást sunyiban akarták elkövetni, de többek közt az MVSZ felhívása, illetve különösen a Jobbik országgyűlési demonstrációja ráirányította a figyelmet. Többek közt egy három méter széles „Ne legyetek hazaárulók!” feliratú transzparenst lógattam le a parlamenti ülésterem karzatáról a Románia uniós csatlakozási szerződésével kapcsolatos szavazáskor. A váratlan demonstráció keretében egy 10 méter széles nemzeti színű szalag, valamint 386 piros, fehér és zöld színű röplap is hullott jóvoltunkból a képviselők nyakába, amely felhívta a figyelmet arra, hogy az EU számos feltételt állított a csatlakozó országok, így Románia elé is, és a Jobbik szerint a magyar Országgyűlésnek is kellene szabnia egyet: autonómiát az erdélyi magyarságnak! Az ülésterem karzatáról magamhoz ragadtam a szót; a mai napig erre a parlamenti felszólalásomra vagyok egyébként a legbüszkébb, még ha nem is képviselőként szóltam. Hiszen Orbán Viktor lapítása közben fennhangon figyelmeztethettem a honatyákat, hogy a kezükben van Erdély jövője, hiszen egy ország vétója is elég. Lelkiismereti szavazásra kértem őket. Végül az Országgyűlés levezető elnökének megköszönve a szót visszaültem a helyemre. A karzatra ekkor felérő kormányőrök ezután elvezettek, majd persze kitiltottak a Parlament épületéből.

– Nem is tehettem be ide a lábamat egészen 2010-ig. Akkor azonban a választók felülbírálták kitiltásomat, és komoly elégtételként már mint hivatalos képviselő jöttem a nemzet templomába a Jobbik honatyái közt, ezért is érzem szükségét a 10. évfordulón erre emlékeztetni. 2005-ben azért kényszerültem ilyen házszabálysértő eszközökre, mert a Jobbik e nemzetstratégiai kérdésben megfogalmazott álláspontját szinte teljesen agyonhallgatta a média, pedig óriási hiba letenni a diplomácia legkomolyabb fegyverét a soviniszta román hatalommal szemben. A mamelukok végül, a függetlenek 6 ellenszavazata és 1 tartózkodása mellett, óriási többséggel, 257 igennel Románia uniós integrációjának feltétel nélküli támogatása mellett foglaltak állást. Bár a szavazás előtti napokban a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség és számos közismert személyiség, köztük például még Kárpátalja autonómiájának elpuskázója, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is kérte, hogy csak az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak törvényekben való biztosítása esetén járuljanak hozzá a román csatlakozáshoz, a Fideszből mégsem akadt egyetlen képviselő sem, aki nemet mondott volna a nemzeti érdek feladására.

– Orbán Viktor Tusnádfürdőn is megfogalmazott, sokat hangoztatott nemzetpolitikája tehát színjáték maradt, hangzatos szólamai után magyarok millióit köpték szembe. Idézem őt: „Mit éreznek, kedves barátaim, azok a magyarok, akik székelyföldi autonómiát vagy kettős állampolgárságot szeretnének, de a sajátjaik nem támogatják őket Budapesten?” Ezt a kérdést Orbán Viktor tette fel évértékelő beszédében, persze még 2004 februárjában. A történtekre nem korrekt magyarázat az, hogy az ellenzék nem felelős semmiért. Egyrészt, mert a kétharmados törvényeket, például az EU-alkotmányt is feltétel nélkül és ugyanígy idő előtt szavazták meg, másrészt Románia uniós csatlakozásának feltétel nélküli magyar támogatása 175:173 arányban elutasításra került volna, ha az ellenzéki képviselők nemmel szavaznak. Ráadásul a Magyar Országgyűlés nem volt döntéskényszerben. Hiszen siető másodikként ratifikálta a csatlakozási egyezményt.

– Érdemes még felidéznünk a Demokrata 2004. augusztus 12-ei számát, amely címlapján a nagybetűs VÉTÓ szóval jelent meg. Ebben Szájer József arról beszélt, hogy vétót lehet alkalmazni Románia uniós felvételével szemben, amennyiben nem teljesíti az őshonos magyarság jogos autonómiaköveteléseit. Bencsik András akkori vezércikkében keményebben fogalmazott. Idézem: „Az erdélyi autonómia kérdésében alkalmazandó vétó sorsdöntő lesz a magyarság túlélési esélyeit illetően. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a vétóhoz való viszony feketén-fehéren megmutatja majd, hogy ki az, aki nemcsak üres közhelyekben, de a tettekben is hűséges a nemzetéhez és hazájához, és ki az, aki beszéljen bármilyen tudálékosan vagy mézesmázosan, tulajdonképpen csak egy ócska nemzetáruló.”

– Egy év múlva kiderült, hogy bizony Orbán Viktor is csak egy ócska nemzetáruló. A mai napig nem kért bocsánatot, nem adott magyarázatot gyalázatos szószegéséért, nemzetárulásáért. Románia pedig, azóta csak egyre bátrabb lett. Orbán Viktor pedig 2012-ben Szávay István frakciótársam kérdésére bevallotta, az ő kormánya nem támaszt feltételt a szerb és az ukrán EU-csatlakozáshoz sem. Majd ha belépnek, esetleg utána kérnek valamit. De ezt a maszatolást már senki sem veszi be. Orbán Viktornak és társainak bűnbánatot kell tartaniuk, bocsánatot kell kérniük az erdélyi magyarságtól és egész nemzetünktől a be nem tartott ígéret miatt. Különben marad Orbán Viktor is, amivé vált Bencsik András szerint is: tulajdonképpen csak egy ócska nemzetáruló. (Taps a Jobbik soraiban.)

Elszaporodtak Putyin pincsijei!

KÉSZ ZOLTÁN (független): – Mint egykori fideszes, most elsősorban az új fideszesekhez szólok, akik a polgári értékrendet már nemigen tapasztalhatták meg a Fideszben, hiszen arról 2007-ben mondta el Wermer András egy nagyinterjúban, hogy a Fidesz azt már elhagyta. Fontos év volt amúgy 2007 a Fidesz szempontjából, és el kell ismernem, hogy Orbán Viktornak nagyon jelentős kérdésekben igaza is volt akkor. Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt már mindenki kezdi veszedelmesnek látni, mondta például kemény szavakkal, de kétségtelen, hogy őt igazolta az idő. Oroszország már akkor is rendkívül tudatosan törekedett az Európai Unió megosztására, a Nyugathoz és az európai értékrendhez esetleg csak szavakban vagy még azokban sem hű kormányok megkörnyékezésére és az ingatag államokkal a függőség kiépítésére.

– Ma már nem is tabu, hogy azóta az egykori Szovjetunióból már sajnos Magyarországon is bevásároltak. A nem túl élénk vita inkább csak ennek a nagybevásárlásnak a mértékéről folyik, hiszen korántsem mindegy, hogy milyen hosszú a moszkvai bevásárlólista és pontosan milyen tételek szerepelnek rajta. Mindenesetre aligha vitatható, hogy az Orbán-rendszer alatt az orosz befolyás nyugtalanítóan jelentőssé vált a magyar közéletben és a nyilvánosságban. Magyarországnak nincs semmi keresnivalója Keleten, mert ott semmilyen babér nem terem számunkra, csak alárendeltség és kiszolgáltatottság.  Ezt is Orbán Viktor mondta, igaz, még akkor, mielőtt tető alá hozta volna a hazánkat adósságcsapdába hajtó szupertitkos és magyar szempontból abszolút elsietett Paks II. szerződést az alárendeltség és kiszolgáltatottság legfőbb eurázsiai szakértőjével, Vlagyimir Putyinnal.

– És ma már egyenesen odajutottunk, hogy a magyar miniszterelnök úgy lobbizik Oroszország érdekeiért a menekültválságról szóló európai uniós csúcson, mintha Moszkva brüsszeli nagykövete lenne. A kardcsörtetésnek pedig az lett az eredménye, hogy elérte, nem visznek el tőlünk 54 ezer embert más országokba. Így védte meg az országot a kormányfő. Szomorú, hogy a magyar diplomácia irányítói nevetségessé teszik hazánkat a világ szemében. A kormányfő háborús retorikája nemcsak átragadt a tekintélyét vesztett Külügyminisztérium vezetőire, de a diplomáciában szokatlanul agresszív és izgatott kapkodást eredményezett. Henry Kissinger pingpong-diplomáciája után Orbán Viktor jobbkeze, Szijjártó Péter feltalálta a futsal-diplomáciát, amit ráadásul öngólra játszik. Mint tudjuk, az orbáni világ hagyományos ellenfele az Európai Unió, az Egyesült Államok, illetve a világ nagyobbik része, de emellett immár sorozatosan kapjuk a gólokat a szomszédainktól és egykori szövetségeseinktől. Az olasz miniszterelnök éppen most mondta, hogy Magyarország az igazi rizikó Európa számára. Történelmi mélypontra sikerült juttatni a magyar-horvát viszonyt is, Ausztriát úgy fenyegetjük, mintha 1848-ban lennénk, pedig akkor nem az oroszokkal voltunk. Romániát naponta próbáljuk móresre tanítani egy infantilis közleményháborúban, amelynek néha már kocsmai hőzöngés jellege van. Még a demokratikus elfogultságokkal nem vádolható Erdogan török államfő is megrótta legjobb tanítványát a szögesdrót-diplomácia miatt. Berlint kinevetjük, hiszen nincs nagy súlya, a lengyelekkel és az ukránokkal pedig már korábban sikerült lebontani a bizalmat a putyini modell iránti rajongással. De emellett kioktatjuk Svédországot, Franciaországot és bárkit, aki szembejön. Egyedül Moszkva és a magyarok nagy barátja, Robert Fico a szövetséges.

– A szomszédokhoz és az Európához fűződő viszony olyan mértékben megromlott, hogy mindez kellő alapot adhat a miniszterelnök további szögesdrótépítési terveinek, amely előbb-utóbb akár teljes, hétirányú határzárat is feltételezhet. Mert egyszerűen ilyen az orbáni gondolkodás logikája és dinamikája. Sajnos nemcsak a magyarok közé emel falakat, hanem teljes mértékben hiányzik belőle az együttműködés kultúrája. Kizárólag a másik lenyomásában hisz, csakhogy, tisztelt hölgyeim és uraim, a szomszédainkkal a menekültválság után is együtt kell majd élnünk.

– Végezetül ismét felhívnám az új fideszes képviselőtársak figyelmét arra, hogy a miniszterelnök nemcsak Putyin pincsijeit látta előre pár évre, de már 2007-ben megjósolta az akkor még meg sem kezdődött kormányzásának gigantikus kivándorlási hullámát. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy tömeges elvándorlás indulhat meg Magyarországról, a legjobb erőink hagynak itt bennünket és azok, akiknek a munkája tartaná felszínen ezt az országot. A szociális válság azt jelenti, hogy Magyarország újra Kelet felé halad. Az olyan országok felé, mint Oroszország, ahol a legtöbb Rolls Royce-ot adják el, de ahol a szegénytenger a legszélesebb. Ezekben a szavakban nyilván nincs semmi meglepő, hiszen önök követni tudják ezt a rekordsebességű és soha meg nem álló pörgést ideológiák, nemzeti érdekek és napi PR-ötletek között. Szédítő utazás ez választásról választásra. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Gyermekvendéglátás Pécsett!

CSIZI PÉTER (Fidesz): – Múlt héten került átadásra Pécs városának legnagyobb és legsűrűbben lakott városrészében, a Kertvárosban a város legnagyobb közétkeztetési étterme. Napi szinten 1300 gyermek ebédeltetését, étkeztetését biztosítja. A 30 éve felújítatlan korábbi étkezde, ami igencsak a kor és az idő múlása miatt retro hangulatot árasztott, mára már modern étteremként, XXI. századi dizájnnal, hangulattal és nem utolsósorban pedig minőséggel várja napi szinten a gyermekeket. Persze, önmagában kevés lenne egy étterem felújításának és megújításának örülni, és arról itt az Országgyűlésben beszámolni. Mondhatnánk, ha csak ennyi történt volna a városi közétkeztetésben, akkor az olyan lenne, mintha egy üzletben a kirakatot nagyon szépen kicsinosítaná valaki és felújítaná, de bent egyébként a raktárban és az egyéb árusítóhelyeken pedig az enyészet van.

– Pécs városában is gyakorlatilag a megújulás három évvel ezelőtt elkezdődött a közétkeztetés területén, akkor, amikor lejártak a korábbi, közel egy évtizede örökölt szerződések, és Páva Zsolt polgármester úr javaslatára meg tudtuk vizsgálni először a közétkeztetés technikai háttérét és feltételét. Ha azt mondom, hogy a most felújított étteremnél retro hangulat volt, akkor nyugodtan lehet mondani, hogy a konyhák jelentős része lepusztult, volt olyan sajnos, ami első világháborús hangulatot és minőséget árasztott. Éppen ezért már a kiírásnál is kötelezővé tettük, hogy bárki is legyen az új szolgáltató, a konyhákat fel kell újítani, a gépeket le kell cserélni, és modern higiéniai elvárások mentén kell a gyermekekre főzni. Örülök annak, hogy azóta a pécsi közétkeztetést végző cég konyhái nyugat-európai színvonalon is megsüvegelendők és példaértékűek tudnak lenni.

– Önmagában természetesen kevés, ha felújítjuk hátul a konyhákat, kevés az, ha költséghatékony és modern eszközökkel főzünk, ha az ételek minősége és ízvilága nem megfelelő. Nehéz vitatkozni az ízekről az iskolai közétkeztetés kapcsán, hiszen egy háromtagú családban is hosszas vitát lehet arról folytatni, hogy mi finom és mi nem, egy olyan nagy családról pedig, ahol napi szinten 10 800 gyermekre főznek, ezt a vitát szinte lehetetlen lefolytatni és nem is szabad belemenni. Arra azonban törekedni kell, hogy a főzés során milyen és honnan származó alapanyagokat használunk. Ezért már három évvel ezelőtt a kiírásban is kötelezővé tettük, hogy többségében törekedni kell a magyar, illetve a helyi termékek bevonására. Az egész szemléletváltást talán úgy tudom a legjobban példaként felhozni, hogy nem mindegy, hogy egy paradicsomlevesbe egy maréknyi bazsalikomot vagy három evőkanál kristálycukrot teszünk. Ilyen és ehhez hasonló változásokkal ma már azt mondhatjuk, hogy a pécsi közétkeztetés évekkel megelőzte azt az elvárást és iránymutatást, ami szeptember 1-jétől ma már országos szinten is példaértékű.

– Örülök annak és büszke vagyok arra, hogy a szeptemberi változások során az országos rendelet számos pontjába a pécsi minta beépítésre került. Örülök annak, hogy az elmúlt két év tapasztalatait ma már Magyarországon a többi étteremben és a többi közétkeztetésnél is hasznosítani lehetett. És örülök annak, hogy ma már sok önkormányzat törekszik arra, hogy helyi és friss terméket adjon a gyermekeknek a közétkeztetésben.

– Tehát egy hosszas folyamattal, egy modernizációval jutottunk el oda, hogy a konyha után az ételek megújítását követően az éttermek, amikor a gyermekek belépnek oda, szintén modern hangulatot árasztanak, és bízunk benne, hogy a kulturált környezetben az étel minősége is jobb, és az étel is jobban ízlik. Éppen ezért kimondhatjuk: Pécs városában a közétkeztetést felváltotta a gyermekvendéglátás szemlélete, és ezt a szemléletet szeretnénk a többi önkormányzat, a többi döntéshozó figyelmébe ajánlani. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Az állatok világnapjára

KISS LÁSZLÓ (MSZP): – Az állatok világnapját 1931 óta ünneplik világszerte, néhány évtizede Magyarországon is. Ennek az az aktualitása, hogy Assisi Szent Ferenc, aki az állatok védőszentje is többek között, halála október 3-án, 1226-ban következett be, az ő tiszteletére október 4-ére állapították meg 1931-ben az állatok világnapját. Kezdetben a természetvédők általában a vadon élő állatok védelmére koncentráltak, azonban az utolsó néhány évtizedben a háziállatok is nagy hangsúlyt kaptak. Tehát nagyjából, azt lehet mondani, hogy minden állat, a velünk együtt élő, körülöttünk lévő állatok világnapja lehet október 4-én.

– Assisi Szent Ferenc, mint ismert, itáliai származású szerzetes prédikátor volt, a ferences rend megalapítója, és a jelenlegi pápánk is az iránta való tiszteletből vette föl a Ferenc nevet. A legtöbb róla szóló történetből kiderül, hogy nemcsak az emberekért végzett áldásos tevékenységet, hanem az állatokat és a természetet is nagyon szerette. Számos történet fennmaradt róla, az állatokkal való különleges viszonyáról. Egy napon, amikor társaival úton volt, megálltak az út menti fák mellett, amelyen rengeteg madár ücsörgött, Ferenc azt mondta a társainak, várják meg, amíg odamegy testvéreihez prédikálni. Amikor odament hozzájuk, a madarak körülvették őt, mindegyik figyelte a hangját, egyik sem repült el.

– Egy másik legenda Gubbio városához kötődik, ahol Szent Ferenc élt egy ideig. A városkát egy kegyetlen, vérszomjas farkas tartotta rettegésben. Szent Ferenc, hogy megmentse a város lakóit, felment a hegyre, megkereste a farkast, és elbeszélgetett vele, elmondta neki, hogy ne menjen a városba, és ne tartsa rettegésben a városka polgárait. A monda szerint a farkas összezárta az állkapcsát, és lefeküdt Szent Ferenc lábai elé, majd lejött békésen a városkába, ahol mindenki döbbenten állt a csoda előtt. Szent Ferenc elmondta, hogy az állat csak az éhség miatt volt vérszomjas, és innentől kezdve rendszeresen etették. Így már nem támadott meg soha többé sem állatot, sem embert. Ez a történet is jó példája annak, amire most azt mondanánk, hogy felelős állattartás, vagy annak, hogy ha a környezetünkkel megfelelően bánunk, akkor a környezetünk is megfelelően viszonyul hozzánk.  

Jó példa erre, hogy amikor Szent Ferenc haldoklott, akkor a halálos ágyán megköszönte a szamarának, hogy szolgálta, hogy mindenhová elcipelte őt, a szamara pedig mellette sírt, a visszaemlékezések szerint. Nos, tehát ezekből a történetekből is jól látszik az, hogy hogyan és miként is kellene viszonyulnunk a környezetünkhöz, hogy miként kellene viszonyulni a bennünket körülvevő állatokhoz, élőlényekhez.

– A XXI. században is látszik, hogy mennyire igaza volt Szent Ferencnek, hiszen az emberi humánum valahol abból is látszik, hogy miként bánunk a környezetünkkel, a bennünket körülvevő világgal, hogy mennyire érdekel bennünket az, hogy ez a világ rendben legyen, hogy mennyire érdekel bennünket az, hogy a bennünket körülvevő élőlények is jól legyenek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a felelős állattartás kérdését, amilyet, úgy gondolom, hogy akár az iskolákban is a jelenleginél sokkal jobban kellene hangsúlyozni, és el kell mondani, hogy mindenki csak akkor gondoskodjon egy állatról, csak akkor vállalja egy állat gondozását, ha ezt maradéktalanul meg tudja oldani. De állami feladat keményen fellépni az állatkínzás minden formája ellen is, és azt gondolom, hogy ebben is van még mit tenni ma Magyarországon.

– Sokan azt gondolják, hogy ez egy marginális kérdés, hiszen ez kevésbé fontos ügy, ennél sokkal fontosabb dolgok is lehetnek előttünk. Ez lehet, hogy így van. Azonban egy percig talán gondolkozzunk el azon, hogy ha jobban bánunk a környezetünkkel, ha jobban bánunk állatainkkal, ha nagyobb felelősséget vállalunk irántuk, akkor egy kicsit az egész ország, az egész világ is jobb lesz ezáltal, nekünk is jobb lesz. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

 Az ökológiai adósság napja

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Már megszokhattuk, hogy minden fontos dolognak szentelünk egy-egy napot az évben. Van Föld napja, környezetvédelmi világnap, madarak és fák napja, víz világnapja, a talaj napja, a biológiai sokféleség napja, hogy csak a környezettel összefüggőket soroljam. Van azonban egy nap, amelynek nincs egy meghatározott napja a naptárunkban, ez a nap minden évben más dátumhoz köthető. Ez a nap a környezeti adósságunk napja, és arra a naptári napra esik, amikor az adott évre szentelt ökológiai kapacitásaink kimerülnek. Ettől a naptól kezdve a jövő generációitól vesszük el a természet erőforrásait, jövőbeni élet- és jólléti lehetőségeiket csökkentjük.  Ennek az alkalomnak a megállapítása ökológiai lábnyomunkhoz köthető. Ökológiai lábnyomunk összegzi az egyes emberek, a különböző társadalmak és a globális emberi társadalom környezeti terhelését, amelyet területnagyságban fejez ki. Az egyes nemzetek területi nagyságban kifejezett környezeti terhelése összevethető a kérdéses ország területi kiterjedésével, ahogyan az egész emberiség területigénye is összevethető a globálisan rendelkezésre álló terület nagyságával.

– A fenntartható fejlődés eredeti értelmezésében azt jelenti, hogy az emberiség által elvett környezeti javakat azok megújulásának mértékén használjuk annak érdekében, hogy holnap és a jövőben bármikor kielégíthetők legyenek az alapvető emberi szükségletek. Az emberiség történelme során az egyes népek számos esetben felélték saját erőforrásaikat, és azokból erőt merve mások erőforrásait is gyarmatosították. Azok pedig, akik kiegyensúlyozottan éltek környezetükkel, nem herdálták el javaikat, legyőzöttekké váltak. Így nem a fenntartható életmód kultúrája bizonyult sikeresnek, hanem paradox módon azok jutottak hatalmi fölényhez, akik fenntarthatatlan módon nyúltak az emberiség közös javaihoz. Voltak ugyan kultúrák, amelyek megsemmisítették önmagukat, de az emberiség egésze soha nem került olyan helyzetbe, hogy túlhasználta volna bolygónk erőforrásait.

– Technikai képességeink gyarapodásával - amit sokan fejlődésnek neveznek - és ezzel párhuzamosan a népesség növekedésével, a múlt század hetvenes éveire eljutottunk odáig, hogy első ízben a történelemben meghaladtuk a bolygónk által adott ökológiai kapacitásokat, vagyis több természeti erőforrást használtunk fel, mint amennyi pótlódhatott. Több üvegházgázt bocsátunk ki, mint amennyit a talaj vagy az óceánok elnyelnének, több fajt pusztítunk ki, mint amennyi keletkezik, több talajt degradálunk, mint amennyi megújul, több vizet veszünk ki a Föld rétegeiből, mint ami pótlódni képes, és még sorolhatnám tovább. Az ökológiai túlkapásaink mérésére hivatott ökológiai lábnyom-számítást a globális ökológiai lábnyom-hálózat gondozza. Ebben az évben egy új modellre alapozva pontosították az ökológiai adósság napjait. Először 1970-ben haladtuk meg az egybolygós életmódot, akkor december 23-a volt az ökológiai adósság napja. 1980-ban már november 3-ánál jártunk, 1990-ben október 13-ánál, 2000-ben október 4-énél, 2010-ben augusztus 28-ánál, 2015-ben, ez évben pedig már augusztus 13-án haladtuk meg bolygónk ökológiai korlátait.

– Amikor egy-egy népesség elhasználta környezetét, akkor odébbállt, más helyet keresett a világban. Amikor az emberiség bolygóméretben éli ki környezetét, akkor vajon hová megy majd? Jelenleg az emberiség éhségét másfél bolygó ökológiai kapacitása tudná tartamosan kielégíteni, és az igények növekedésével 2030-ra két bolygót követelne majd. De ahogy jelenleg ismerjük, jól lakható bolygók nincsenek a közelünkben. Addig azonban itt, a Földön indulnak el embertömegek egy jobb élet reményében, és az általuk okozott probléma elnémítja azokat, akik szót emelnek a jövő nemzedék érdekében. (Szórványos taps az ellenzéki oldalról.)