Naprend előtti szónoklatok

MSZP: Cserbenhagyás! KDNP: Újabb védelem az eladósodott családoknak! Jobbik: Közbeszerzés magyar módra, – Urambátyám, te vagy a nyerő! LMP: Szörnyű, hogy már egyetlen közalkalmazott sem lehet biztonságban! Fidesz: Az adócsökkentés költségvetése tovább mérsékli a magyar családok terheit!

kdnp.hu – Bartha Szabó József

Híven a hagyományokhoz, képviselőink zengzetes napirend előtti felszólalásai  nyitották e héten is azOrszággyűlést. Szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózzuk szónoklataikat.

Cserbenhagyás!

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): – Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt azt várja és várta a kormánytól, hogy szakít az eddigi gazdaság- és társadalompolitikájával, szakít azzal a politikával, amely a kevesek javát szolgálja, miközben az ország többségét sújtja. Ebben a várakozásunkban csalódnunk kellett. A kormány által benyújtott adótörvények és költségvetési törvényjavaslat cserbenhagyta a magyarok többségét, fenntartja ugyanis azt a csalárd társadalom- és gazdaságpolitikát, amely elsősorban azoknak kedvez, akik a legjobban keresnek, akik a legnagyobb vállalkozások tulajdonosai, azok a cégek, amelyek a kormánnyal különalkut kötnek és azok a cégek, azok a tulajdonosok, akik a Fidesz haverjainak számítanak. Múlt hét óta sajtóhírek alapján már nem titok, hogy ez olyannyira így van, hogy a kormány egy minisztere és maga a miniszterelnök is beismerte, hogy igen, a pályázatokon a nyertesek névsorát lényegében a kormányfő hagyja jóvá. Ez tarthatatlan állapot! Tarthatatlan állapot, mert ezért cserébe a munkavállalók zöme, a jövedelemmel nem rendelkezők, a kisvállalkozók szorult helyzetbe kerültek, és ebben a szorult helyzetben maradtak.

– Tisztelt Ház! A benyújtott költségvetési törvényjavaslat súlyos mulasztásokat tartalmaz. Cserbenhagyta az egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat, cserbenhagyta az oktatás területét, cserbenhagyta a szociális szférát, cserbenhagyta az önkormányzatokat. Az MSZP ezért olyan módosító indítványokat fog kidolgozni, amelyek ezen változtatnak és a gazdaság- és társadalompolitikát a helyes irányba indítja el. Olyan javaslatokkal fogunk élni, amelyek elsősorban a közepes és alacsony keresetű munkavállalóknak kedveznek, akiket szintén cserbenhagyott a kormány. Cserbenhagyott, mert a benyújtott, mindössze 1 százaléknyi szja-mérséklés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakinek kevés a jövedelme, akkor számára ez ezer forintos adócsökkentést jelent, annak viszont, akinek kellően magas jövedelme van, az ő esetében ez havonta akár a 20 ezer forintot is elérheti. Pont fordítva kellene hogy legyen!

– Mi a nettó béreket akarjuk növelni adócsökkentéssel, úgy, hogy ez a nettó bérnövekedés nem hozza nehéz helyzetbe a kis- és közepes vállalkozásokat, nem hozza nehéz helyzetbe a munkaadókat, legyen szó akár a versenyszféráról, legyen szó akár a közszféráról. Mert igen, ma már a versenyszférában és a közszférában is olyan keveset keresnek az emberek, hogy a dolgozói szegénység terjed az országban. Míg korábban, akinek volt munkajövedelme, arra számíthatott, hogy boldogul, ez mára gyökeresen megváltozott. Gyökeresen megváltozott, mert miközben a szocialista kormányok alatt a minimálbér után nem kellett személyi jövedelemadót fizetni, addig az Orbán-kormány a minimálbért 16 százalékos adóval sújtotta.

– Tisztelt Ház! Ezen a politikán változtatni kell! A mi módosító indítványaink csomópontjában a nettóbér-emelés fog állni. Az ország többségének kedvez majd ez a javaslat, ezt adócsökkentéssel fogjuk elérni, ez nem hozza nehéz helyzetbe, sőt könnyíti a kis- és közepes vállalkozások helyzetét. A módosító indítványainkban pedig a cserbenhagyott egészségügyet, az oktatáspolitikát és a szociálpolitikát, valamint az önkormányzatokat kívánjuk támogatni. Kérem, hogy a benyújtott módosító indítványokat majd támogatni szíveskedjenek!

Újabb védelem az eladósodott családoknak!

HARRACH PÉTER (KDNP): – Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen a héten a kereszténydemokrata frakció benyújtja a családi csődvédelemről szóló törvényt, vagy ha valakinek jobban tetszik ez a cím, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslatot. Miért van erre szükség? Mindnyájan tudjuk: korunk nagy problémája, hogy nemcsak az államok, de a családok is eladósodtak, és ez sok esetben odáig vezetett, hogy fizetőképtelenné váltak. Ennek persze több oka van. Egyrészt az anyagi helyzet változása, másrészt a pénzintézetek profitéhsége és a devizahitelesek esetében az árfolyamváltozás. Persze, a táptalaj mindenképpen az a fogyasztói világ, amelynek előnyeit mindnyájan élvezzük, amelyben benne élünk, de bizony az a hátránya, hogy van egy fogyasztási kényszer.

– Tisztelt Képviselőtársaim! A családi csődvédelem a második esélyt biztosítja a rászorulók számára. Tudjuk azt, hogy csaknem minden európai ország már évtizedekkel ezelőtt bevezette ezt az intézményt. A magyar jogrendszerben ez egy koherens rendszert alkot az eddig elfogadott adósmentesítő törvényekkel, és azt is tudjuk, hogy egyetlen célja van ennek a törvénytervezetnek: a fizetőképesség helyreállítása, amin keresztül az adós törleszteni tudja adósságát. A törvénytervezet hosszú egyeztetési folyamaton ment át a Nemzeti Banktól kezdve a Bankszövetségen keresztül a különböző tárcák szakértőiig.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány mondatot mondanék arról, hogy milyen előnyt jelent ez azoknak, akik ebbe bekapcsolódnak. A végrehajtás, ha már elkezdődött, felfüggesztetik, és új végrehajtás nem indítható el. Minden hitelező, hiszen az esetek többségében nem egy hitelezőről, hanem többről van szó, ennek az eljárásnak a keretében tudja csak érvényesíteni követeléseit.

– Részletes fizetési moratóriumot tartalmaz az eljárás. És ami talán a legfontosabb: az ötéves futamidő végén egy komoly összeg elengedésre kerülhet, kivéve a jelzáloghitellel érintett ingatlant; a többi esetben ez akár 60 százalékig elmehet. Egy kötelezettség persze hárul az adósra, hogy őszintén tárja fel a helyzetét, és fegyelmezetten együttműködjön a másik két szerződő féllel, az állammal és a pénzintézettel. Kizárólag az adós kezdeményezhet tehát, ez egy önkéntes társulás, ami azt jelenti, hogy sem a pénzintézet, sem az állam nem indíthatja el az eljárást. Vannak feltételei. Mik ezek? A tartozásállomány 2 és 60 millió forint között kell legyen. Egy túladósodottságról van szó, ami azt is jelenti, hogy a vagyon, amibe beleszámít a törlesztésre fordított ötéves összeg is, kisebb, mint az adósság, aminek aránya 100 vagy 200 százalék között lehet. Szükséges feltétel az is, hogy legalább 90 napja lejárt, 500 ezer forint feletti adósságról legyen szó.

– Tisztelt Képviselőtársaim! A családi csődvédelemről szóló törvény bevezetése két ütemben történik. Első lépésben azokra kerül sor ebben az évben, az ősz folyamán, akiknek az otthonuk került veszélybe. A második lépés pedig jövőre történik: egy év múlva azoknak, akiknek az otthona ugyan még nem került veszélybe, de már felmondott szerződésük van, vagy hosszú ideje lejárt a törlesztés.  Ahogy említettem, három fél, az adós, a hitelintézet és az állam között történik a szerződés vagy a bírósági döntés. Az államot a családi vagyonfelügyeleti szolgálat képviseli. Köszönöm figyelmüket!

Közbeszerzés magyar módra, – Urambátyám, te vagy a nyerő!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - Tisztelt Ház! Orbán Viktor a felülről irányított közbeszerzések beismerésével nem tett mást, mint megfogalmazott egyfajta őszödi beszédet. A nagyobb volumenű, sok esetben milliárdos üzletek elosztásával kapcsolatosan lényegében elismerte azt, amit mára már mindenki pontosan tud az országban, nevezetesen: az állami megrendelések odaítélésénél nem a vonatkozó jogszabályok szerint jártak el, hanem a miniszterelnök kénye-kedve szerint döntöttek. Egyszerű szemfényvesztés az a magyarázat, hogy a magyar vállalkozásokat kívánta helyzetbe hozni, valójában az urambátyám viszonyok alapján kerültek eldöntésre a közpénzeket sok esetben elherdáló megbízások. Látszik ez abból is, hogy négy éven keresztül kiváló volt mindenféle zsíros megbízásra a korrupt rendszer jelképének is tekinthető Közgép, de ma már más szelek fújnak, újabb cimborák érkeztek, immáron azokat a zsebeket kell kibélelni, most éppen Orbán Viktor vejének a zsebeit.

– Tisztelt Ház! 2010-ben, amikor a Fidesz kétharmaddal kormányra került, ezt a „rendszerváltás”, a „valódi rendszerváltás” és a „forradalom” jelszavával nyerte meg, és olyan társadalmi igényt tükrözött, amely bizony szeretett volna leszámolni a két évtizede zajló mutyik, háttéralkuk, kartellezések rendszerével. Ehhez képest az elmúlt öt évben nem láthattunk olyan hetet, hogy ne lenne hír a Fidesz körüli korrupciós botrányokról. A miniszterelnök lényegében nem tett mást, mint bűncselekmény elkövetésével vádolta meg saját magát ország-világ előtt. Ez még akkor is így van, ha utóbb, az elszólás nyomasztó súlyát felismerve, igyekeznek tompítani annak élét, próbálják beállítani az elhangzottakat oly módon, hogy nem is a közbeszerzésekkel, hanem egyes uniós pályázatokkal kapcsolatosan születtek meg a legfelső körökből származó döntések.

– Tisztelt Ház! Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy ez a taktika sem fog célra vezetni, hiszen éppen a Jobbik volt az, amely leleplezte a több mint 30 milliárdos törvénytelen offshore-támogatásokat. Ha tehát a miniszterelnök azt állítja, hogy ezeket a döntéseket ő maga, illetve a szűkebb stábja hozta meg, akkor nem mond mást, mint hogy ő akarta a Cipruson, a Marshall-szigeteken, a Gibraltáron, a Brit Virgin- és Korall-szigeteken, illetve egyéb egzotikus országokban jegyzett, ismeretlen tulajdonosokkal bíró szervezeteket helyzetbe hozni. Egyszer már önök is belátták, hogy ez az irány zsákutca, hiszen sorra távolították el a fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárokat, az NFÜ elnökét, majd a nemzeti fejlesztési minisztert is.

–A jelenlegi botrány már egy újabb dimenziót jelent: ugyanis nem arról van szó, hogy a miniszterelnök vagy szűkebb környezete meghatározta a fejlesztési irányokat, a támogatásban részesülő projekteket, hanem arról, hogy miniszterelnöki szinten döntöttek, döntenek arról, hogy a beruházásokat mely kivitelezők valósíthatják meg. Ez teljesen nyilvánvaló volt az amerikai nagykövet asszony által leírtakból, ő ugyanis kifejezetten az útépítésekről és a mai magyar közvélemény előtt is széleskörűen ismert Közgép-botrányról beszélt, mert – mint tudjuk – a Közgép éppenséggel a közbeszerzések, az építési beruházások terén aratta kétes sikereit.

– Fél éve sincs, hogy Orbán Viktor itt a nyilvánossága előtt a következőket mondta az amerikai ügyvivő és a NAV elnöke, Vida Ildikó közötti afférral kapcsolatosan: „Van egy állítás, az amerikai ügyvivő azt állítja, hogy személyes korrupciós részvétel történt. Sőt, azt állítja az ügyvivő, hogy a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárás a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani.” Most pedig van egy újabb, kísértetiesen hasonló állítás. Az egykori amerikai nagykövet a kormány egykori miniszterére hivatkozva azt állítja, hogy személyes korrupciós részvétel történt. Sőt, azt állítja a volt nagykövet, hogy a miniszterelnök személyesen követett el korrupciót. Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, ezért pert kell indítani. Ez az elvárás Magyarország miniszterelnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai nagykövettel szemben, akkor pedig érezze magára nézve is irányadónak mindazt, amit a NAV elnökével szemben megfogalmazott, és érezze kötelességének, hogy lemond a hivataláról. És akkor még egy idézet a miniszterelnök úrtól: „Ha valakiről bebizonyosodik, hogy korrupciós bűncselekményben érintett, akkor azt az embert Magyarországon nem leváltják, hanem bezárják. Itt is világosan fogalmaz a magyar jogrendszer, a tét tehát nagy.”

– Tisztelt Képviselőtársaim! A tét valóban nagy: 25 év után nem halogatható tovább a közélet megtisztítása. Az lenne a feladata a mai körülmények között egy miniszterelnöknek, hogy ezt megtegye, azonban arra mutatnak a jelek, hogy a XX. század pártjainak, így az MSZP-nek és a Fidesznek a miniszterelnökei nem voltak képesek ezt a széles körű igényt kielégíteni. Bizonyos, hogy ha egyszer valóban és nem csak szavak szintjén nemzeti miniszterelnöke lesz az országnak, akkor ez a változás feltétlenül be fog következni. Higgyék el, így lesz!

Szörnyű, hogy már egyetlen közalkalmazott sem lehet biztonságban!

SZÉL BERNADETT (LMP): – Tisztelt Országgyűlés! Egyre több az olyan eset, hogy közalkalmazottakat kirúgnak ebben az országban, és közmunkásokat vesznek fel, vagy őket magukat, csak éppen sokszor fele annyi bérért.  Számos esetet tudok sorolni arra, ami ombudsmani vizsgálattal végződött, de semmi sem változott az elmúlt évek alatt. Most meg már persze értjük, hogy miért. Azért, mert a kormány direkt arra játszott, hogy ezzel a trükkel olcsóbbá váljon bizonyos állami feladatok ellátása.

– De nézzük meg, hogyan is hackelték meg önök a jogszabályokat! Tudni kell, hogy korábban volt garancia arra, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő, méghozzá a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010-es kormányrendelet, amely kimondta, hogy közmunkásokat csak úgy lehet felvenni, ha velük bővül az adott intézmény létszáma. Csakhogy önök stikában hatályon kívül helyezték a rendeletnek ezt a pontját, méghozzá 2013 novemberében, és ez a rendeleti pont volt az, ami előírta, hogy csak úgy lehet közmunkást felvenni, hogy nem rúgnak ki senkit az adott intézménytől. Na, ezt iktatták ki önök. Innentől kezdve szabad volt a pálya a költségcsökkentést célzó intézményeknek, önkormányzatoknak, államigazgatásnak, és az önkormányzatok éltek is a lehetőséggel, tekintve, hogy önök teljesen kivéreztették őket.

– Tisztelt Kormány!  De beszéljünk most egy kicsit arról, ami a jogszabályokon túl van: arról hogy mit tettek azokkal a közalkalmazottakkal, akiket az önök aktív segítségével hoztak olyan helyzetbe, hogy kitették a munkahelyükről, hogy aztán közmunkásként végezzék el. Ezek az emberek a korábbi 100-120 ezer forint helyett 50-60 ezer forintot keresnek, miközben ugyanazt a munkát végzik. És ezt önöknek köszönhetik! És az a szörnyű, hogy manapság már egyetlen közalkalmazott sem lehet biztonságban, hiszen bármikor jöhet egy megszorítás a közszférában, a közigazgatásban, az iskolákban, a művelődési házakban, az önkormányzatokban, és azt mondhatják nekik, hogy viszontlátásra, és ha szerencséje van, akkor egy idő után dolgozhat tovább, csak éppen közfoglalkoztatottként, és csak éppen fele annyi pénzért. És az is előfordul, erre is kaptam jelzéseket, hogy egy úgymond nem szimpatikus közalkalmazottnak kötnek útilaput a talpára, és aztán majd egy úgymond szimpatikus embert vesznek föl helyette közfoglalkoztatottként, és ő elvégzi a korábbi ember munkáját, csak éppen sokkal olcsóbban.

– Tisztelt Kormány! Ezt mégis hogy képzelik önök? Mond még valamit önöknek egyáltalán az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelve? Vagy mondjuk, a jogbiztonság elve? Vagy az, hogy ne lehessen valakivel diszkriminatív módon eljárni? Arra kérem önöket, hogy ne papoljanak dolgozó kisemberről meg keményen dolgozó kisemberről meg a felső tízezernek kedvező adócsökkentésről, hanem becsüljék végre meg a dolgozó magyar embert. Az LMP becsül minden dolgozó embert és béreket kérünk ahhoz, hogy érezzék is a megbecsülést! Azt kérem önöktől, hogy fejezzék be végre az eszement költekezést. Látjuk már a 2016-os költségvetés tervét, kapásból 500 milliárd forint ott van, amit nyugodtan nevezhetünk ablakon kidobott pénznek, a másik oldalon pedig nincsen 15 milliárd azokra az emberekre, akik egy nagyon kevés, nagyon szerény béremelést kérnek. Gondolok itt a szociális dolgozókra, de említhetem a tízezer bölcsődei dolgozót is, akikkel épp a múlt héten bántak el már sokadszorra, és említhetek minden olyan közalkalmazottat, aki most nincs biztonságban ebben az országban, mert bármikor közfoglalkoztatottként végezheti.

– Tisztelt Kormány! Én ma benyújtom az LMP törvényjavaslatát, hogy ez a jogtalan gyakorlat végre véget érjen ebben az országban, és minden közalkalmazott abban a tudatban dolgozhasson, hogy nem rakják ki egy közmunkásért cserébe. Én azt követelem önöktől, hogy támogassák a Lehet Más a Politika törvényjavaslatát, legyen végre jogbiztonság ezen a területen, és azt is kérem önöktől, és kiállunk azért, hogy a Költségvetési bizottság hozza létre az amúgy kötelezően létrehozandó ellenőrzési albizottságát, és vizsgálják ki az egész országban, hogy hány embert károsítottak meg így, és kárpótolják őket egytől egyig! 

Az adócsökkentés költségvetése tovább mérsékli a magyar családok terheit!

VÖLNER PÁL (Fidesz): – Tisztelt Ház! Az elmúlt években a magyar gazdaságban lezárult a válságkezelés, megvalósult a stabilizáció, és elindulhattunk a stabil növekedés útján. Közös céljaink eléréséhez és a gazdasági felzárkózás biztosításához szükség van az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésre. A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében fel kell használnunk a költségvetés többletforrásait és az európai uniós forrásokat. Az adócsökkentés költségvetése a polgári Magyarország megteremtésének legfontosabb alaptartópillére. Örömteli, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett.

– Tisztelt Ház! A 2016-os költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az államadósság további csökkentése, az államadósság-mutató a tervek szerint 73,3 százalékos GDP-arányos szintre csökken.

Az adósságcsökkentések révén a költségvetés több pénzt hagy a lakosságnál a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban, de a kiadási oldalon is több forrás jut számos területre. 2016-ban a személyi jövedelemadó csökkentése négymillió dolgozó magyar embernek jelent jövedelemnövekedést.

– Jövőre csökken a személyi jövedelemadó mértéke, és növekszik a családi adókedvezmény összege a kétgyermekes családok esetében. Ennek köszönhetően 145 milliárd forint marad a magyar családoknál. Végeredményben az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családok 116 ezer forinttal több jövedelemmel fognak rendelkezni. A jövő évben is megmarad és egyre több családot érint a házasságkötési adókedvezmény; szintén folytatódik a gyed extra, mert bebizonyította, hogy ösztönzi a gyermekvállalást és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását.

– Tisztelt Ház! A kormány döntése szerint az élelmiszerek közül elsőként a sertéshús áfája csökken, hogy ezzel is több pénz maradhasson a családoknak. A kormány célja, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon. Jövőre ezen ellátások támogatása meghaladja a 70 milliárd forintot.

– A gyermekek napközbeni ellátása különösen a hátrányos helyzetű családok esetében nagyon fontos. A korábban elindított, felmenő rendszerű ingyenes tankönyvellátás bevezetése a jövő évben is folytatódik. 2016-ban még többen, így a felmenő rendszerbe jövőre belépő negyedik évfolyamos tanulók is ingyenesen juthatnak majd tankönyvhöz.

– A kormány vállalja, hogy 2016-ban is megőrzi az időskori ellátások értékét. Ennek megfelelően a nyugdíjak és a nyugdíjrendszerű ellátások az infláció mértékével fognak növekedni. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer segítségével őrzi meg.

– Számos más, az idősek érdekében tett intézkedés mellett a kormány folytatja a „nők 40” programot, ami lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulhassanak.

– Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetést méltán nevezhetjük az adócsökkentés költségvetésének, amely jelentős mértékben csökkentheti a magyar családok terheit!

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!