„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

 A lencse és a különleges jogok

TÓTH BERTALAN (MSZP): – Miniszter Úr! Bizonyára ismeri a bibliai Ézsau történetét. Ézsau volt az, aki elsőszülöttségével járó különleges jogairól lemondott Jákob javára, egy tál lencséért cserébe. És bizonyára ismeri most már az MVM Partner Zrt. offshore gázmutyijának részleteit is, amely sokban hasonlít az előző történethez. Ez az állami cég volt az ugyanis, amelyik az olcsó ausztriai gázimporttal kapcsolatos különleges jogairól és ezzel akár százmilliárd forintról mondott le a miniszterelnök kötélbarátságába tartozó egyik üzletember tulajdonában is lévő cég számára pár száz millió forintért cserébe. Mindkét történet közös jellemzője, hogy minimális rövid távú haszonért cserébe lemondtak a hosszú távú nagy haszonról. Országgyűlési képviselőként feladatom és felelősségem felhívni a figyelmet arra, hogy az említett időszakban a közpénzekkel garázdálkodó MVM átlagosan 10 százalékkal magasabb áron segítette a magyar piacra a METI gázát, ezzel pedig mesterségesen magasan tartotta a gáz árát, és így a magyarvállalkozások versenyképességét rontotta, és a háztartásoktól, vállalkozóktól akár havi 3000 forintot vont el.

– Miniszter Úr! Korábban itt, a parlamentben azt mondta: „Ez a kormány egyetlenegy érdeket szolgál ki, a magyar választópolgárok érdekeit szolgálja ki minden egyes döntésével, azzal a döntésével is, ami a Magyar Villamos Műveknél születik.” Ma már biztosan láthatjuk, hogy ez nem így történt. Ebben kétségtelenül felelős a korábbi nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné és az MVM akkori menedzsmentje is, Baji Csabától Horváth Péterig.

 – Miért bízta a kecskére a káposztát?

– Miért bízta meg azokat az embereket az állami közműszolgáltatási rendszer kialakításával, akik korábban is az állam érdekei helyett egy offshore hátterű magáncég érdekeit juttatták érvényre?

***

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter:  – Képviselő Úr! Ha megengedi, először is minden képviselőtársam nevében megnyugvással nyugtázhatjuk és állíthatjuk azt, hogy a Szentírás idézete rendkívül előremutató az ön szájából. Van az MSZP-ben ennek már hagyománya, és ön mint nagy reménységű MSZP-s képviselő, azt hiszem, hogy jól teszi, ha sűrűn forgatja a Szentírást. Ugyanakkor az MSZP-s képviselők Szentírás-forgatása sem feledtetheti azt a tényt, hogy a szocialista kormány alatt hány százalékkal emelték fel a gáz árát és az áram árát. A Szentírás forgatása nem mentesít ettől a felelősségtől, kedves képviselő úr.

– Az MVM Partner és a Közműszolgáltató céggel kapcsolatos kérdésével kapcsolatban hadd jegyezzem meg: ez a kormány, MVM ide vagy oda, ezermilliárd forinttal csökkentette a választópolgárok által fizetendő gáz és áram árát. Itt erről kell beszélnünk, képviselő úr, nem pedig másról. Ráadásul a kormány kufártevékenységet nem folytat, tehát konkrét üzleti tranzakciókkal nem foglalkozik, így az MVM Partner által megkötött gázszerződésről sem tudok önnek érdemi felvilágosítást adni sem most, sem a jövőben. Egyet azonban tudok mondani: minden hatósági jogszabálynak megfelelően kellett eljárniuk és ha ön mást feltételez, akár az energiahivatal, akár más hatóságok állnak az ön rendelkezésére, ha hűtlen kezeléssel vádolja meg akár a minisztériumot, akár a céget.

– A Közműszolgáltatóval kapcsolatban pedig azt szeretném remélni, képviselő úr, hogy értelmes párbeszédet tudunk folytatni arról, hogy hogyan tudjuk még olcsóbbá tenni Magyarországon a közművek használatáért, illetve az áramért és gázért fizetett lakossági hozzájárulást és díjtételeket. Szeretném, ha ebben ön is segítene. Az MSZP-nek nagy tapasztalata van, hiszen a közműcéget azért kell most létrehoznunk, hogy visszaszerezzük mindazt, amit önök, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselői eladtak 1995-ben és ’97-ben. Ezen dolgozik Németh Lászlóné és az összes munkatársam, hogy az önök hibáját jóvátegye.

***

TÓTH BERTALAN: 2 Engedje meg, miniszter úr, hogy ne vegyem magamra, hiszen 1995-ben még a jogi tanulmányaimat kezdtem meg az egyetemen. De szeretném egyértelművé tenni: nem az a legnagyobb probléma ebben az ügyben, hogy egy offshore hátterű, Fidesz közeli magáncég hazaszaladt az állami talált pénzzel, hanem az, hogy az állam hogyan és miért hagyta ott nála ezt a pénzt; pontosabban miért engedte át az állam az üzleti lehetőséget egy magáncégnek, ha az állam maga is meg tudta volna oldani ezt az üzletet, hiszen egy miniszteri rendelet volt az, amely ezt lehetővé tette. Én mégis azt kérdezem öntől, hogy biztos-e a bizalmában Németh Lászlóné irányában a Közműszolgáltató kialakítása kapcsán, aki ezzel a miniszteri rendelettel folyamatosan, éveken keresztül lehetővé tette azt, hogy több tízmilliárd forint magánzsebekbe vándoroljon.

***

LÁZÁR JÁNOS:  – Igen, töretlen a bizalmam Németh Lászlóné államtitkár asszony jelenlegi munkájával kapcsolatban. Már csak azért is, mert azt az ármegállapítási hatósági eljárási rendet és azt a rendszert, amelynek eredményeképpen ma Magyarországon sokkal kevesebbet fizetnek a lakossági felhasználók az egyetemes szolgáltatók által szolgáltatott gázért és áramért, mégiscsak Németh Lászlóné minisztersége alatt sikerült kialakítanunk, tehát bizalmam nemcsak hogy töretlen, hanem meg is erősödött. Ráadásul a volt minisztertársunk kiváló munkát végez abban, hogy 2016 végére Magyarországon 3,5 millió háztartásban a magyar állam fogja a gázt és az áramot szolgáltatni, amire 1995 óta nem volt példa. És Magyarország energiafüggetlenségében, az ország szuverenitásában az, hogy kié a gáztározó, kié a hálózat, ki végzi a kereskedelmi szolgáltatást a lakosságnak és az iparnak, vagy ki termeli az áramot Magyarországon, ez kulcskérdés, ehhez keresünk szövetségeseket. Németh Lászlóné kiváló szövetséges, és önre is szövetségesként tekintek.

Sikeresnek mondható-e az 'Otthon melege' program mosógépcsere-alprogramja?

FIRTL MÁTYÁS  (KDNP): – Július 1-jétől nyújthatták be a pályázataikat azok, akik az „Otthon melege” program mosógépcserét támogató alprogramjában kívántak részt venni. A programnak ez már az ötödik alprogramja, amit a korábbiakhoz hasonlóan komoly érdeklődés kísér, amit az is jól mutat, hogy a félmilliárd forintos pályázati keret négyszeresére érkezett igénylés. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a beérkező igényeknek megfelelően bővítette a programra szánt keretet, ezzel biztosítva, hogy minél többen részesülhessenek támogatásban. Ahogyan a program korábbi pontjai, úgy a mosógépcsere-program is azt a célt szolgálja, hogy a háztartások energiahatékonyságát növelje és ezzel egy időben csökkentse a kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget. A mostani programot megelőző időszakban pályázni lehetett homlokzatszigetelésre, kazáncserére, hűtő- és fagyasztógépcserére, valamint társasház-felújításra.

– A korábbi évek programjai a mostani csereprogramhoz hasonlóan sokak érdeklődését váltotta ki, feltehetően azért is, mert a megvalósult projektek a kormány által bevezetett rezsicsökkentésen felül további megtakarításokat eredményeztek a családoknak. Ezek a megtakarítások segítik a családok életkörülményeinek javítását, és azt is mondhatnánk, hogy egyfajta zöldítést is véghezvisznek a családok energia-háztartásában. Ezek alapján kérdezem:

– Sikeresnek mondható-e az „Otthon melege” program mosógépcsere-alprogramja? 

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Igen, az „Otthon melege” program alprogramjaként meghirdetett, a mosógépek cseréjét szolgáló pályázati kiírás a korábban meghirdetett és sikeresen zárult hűtőgépcsere-lehetőséghez hasonlóan sikeres volt, és óriási érdeklődés övezte. A benyújtott pályázatok száma négyszeresen haladta meg az eredeti lehetőségeket, ezért a kormány az e célra szánt 500 millió forintos keretet mintegy 2 milliárd forintra megemelte. A 2015. július 1-jétől benyújtott 44 ezer pályázat feldolgozása hamarosan befejeződik. 23 ezer pályázó kapta már meg támogató okiratát, így a vásárlások is megkezdődhettek. A következő napokban újabb 9 ezer pályázóhoz juttatjuk el az elbírálásról szóló döntést.

– Eddig mintegy 33 ezer háztartás részesült támogatásban, ez pedig még több ezerrel növekedni fog. Az érvényes pályázatot benyújtók 95 százaléka még az idén megkapja a pályázati portálon keresztül az elektronikus formában biztosított támogató okiratot. Az összesen mintegy 15 milliárd forint keretösszegű „Otthon melege” programsorozat alapvető célkitűzésének megfelelően mára több mint 85 ezer háztartás energiahatékonysága javult.

A mosógépcserék támogatása a rezsikiadások további csökkentését is szolgálja, hiszen az új készülékek beszerzésével a családok éves szinten akár 10-12 ezer forintot is megspórolhatnak a víz- és áramszámlán.

***

FIRTL MÁTYÁS: – Köszönöm az államtitkár úr válaszát, mert valóban, a lakossági visszajelzések mind azt támasztják alá, hogy nagyon nagy sikere volt ezeknek a programoknak. Mi úgy gondoljuk, hogy az energiatakarékosságot, a környezetvédelmet, a környezettudatos gazdálkodást, gondoskodást a háztartásokon belül is szolgálta ez a pályázat, továbbá a rezsicsökkentést is nagyban segítette. Úgy gondolom, hogy egy családpolitikai támogatási rendszert is kiegészített még ez a pályázati lehetőség. Mindenképp célszerűnek tartjuk, hogy hasonló pályázatok a jövőben – ha lehetőség nyílik – valóban segítsék továbbra is a magyar családok boldogulását. 

***

FÓNAGY JÁNOS: צ Előbb említettem, hogy elektronikus úton kapják meg a pályázók a támogatási okiratot. Itt szeretném felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy a támogatói okiratot nem szükséges kinyomtatni, elég, ha a pályázati azonosító és a pályázatban megadott személyazonosításhoz szükséges adatokat valamelyik regisztrált kereskedőnél bemutatják, illetve bemondják, és ott kedvezményesen megvásárolhatják az új, hatékony, korszerű, energiahatékony mosógépüket.

Hol vannak a felelősök?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! Talán nem kerülte el a figyelmét múlt héten, „Nem érdemes megvenni a Mezort földjeit” címmel megjelent egy cikk, amely arról szól, hogy gyakorlatilag a Mezort Zrt.-nek olyan szerződése van a magyar állammal, amely ellehetetleníti annak a feltételeit, hogy a jelenlegi, talán 560 forintos aranykoronánkénti földhaszonbérleti díjjal megváltoztatásra kerülhessen. Ennek a feltételeit az első Orbán-kabinet határozta meg és adta el ezeket a földeket.

– Mióta a pártunk itt van a parlamentben, több alkalommal próbáltuk kideríteni, hogy mi is van ezek mögött az állami gazdasági privatizációk mögött, milyen feltételekkel, hogyan adták oda ezeket. Megtudtuk, hogy ezeknek a zrt.-k földjeinek egy része kijelölésre került értékesítésre, egy másik része nem, de mindenképpen felmerül, hogy jóformán a hűtlen kezelés fogalmát valósítja meg az, aki az állami vagyonból 148 ezer hektárt messze piacon árak alatt odaad hosszú távú hasznosításra ötven évre, kikötve egy kétoldalú szerződésben azt, hogy még csak emelni sem lehet a díjat. Megértem, hogy nemcsak az Orbán-kabinetet érinti ez a kérdés, hanem a korábbi MSZP-s kormányokat is, de nyilvánvalóan felmerül a kérdés:

– Kik ezért a felelősek?

– Lesz-e olyan helyzet, hogy a magyar társadalom tisztán láthat?

– Kívánják-e rendbe tenni a helyzetet?

– Mitől van az, hogy csak ilyen mezortos közleményekből tudhatjuk meg, hogy mit is rejtenek ezek a szerződések?

– Mire számíthatunk ebben a maffiaháborúban, mennyi csontváz kerül elő, és miket tud még meg a magyar társadalom az elmúlt 25 évéről?

***

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Azt látom, hogy mindent megragadnak azért, hogy elbizonytalanítsák a gazdákat attól, hogy földhöz jussanak. Azt látom, hogy minden eszközt megragadnak azért, hogy olyan tényeket, információkat hozzanak felszínre, amelyek elbizonytalanítják a gazdatársadalmat. De jelzem önnek: a gazdák föld iránti vágya, a gazdák föld iránti akarata, hogy ezt megszerezzék, nagyon erős akarat. Azt is tudom jelezni önnek, hogy semmilyen manipuláció, semmilyen szándék nem tudja eltántorítani a magyar gazdatársadalmat az elől, hogy végre tulajdonba kerüljön az állami földterületek nagy része, hiszen a legjobb helyen a magyar gazdáknál van az a föld. Mindarra a kérdésre, amit ön felvetett, az egyetlen jó válasz az, hogy tulajdonba kerül, ráadásul teljesen átlátható körülmények között liciten, ahol természetes személyként jelen kell lenni, azaz olyan átlátható körülményeket biztosítanak a földszerzésnek, amely az ön számára is a leginkább megnyugtató.

– Képviselőtársam! Ha gazdák között jár, és lenne füle a hallásra, akkor érzékelné azt az akaratot, azt a vágyat a magyar gazdatársadalomban, amely ezt az akaratot hozza felszínre.  Ha mindaz igaz, amit az LMP képvisel, hogy szeretné, ha vidéki megújulás lenne, szeretné, ha életképes gazdaságok alakulnának ki, szeretné a magyar mezőgazdaságot fellendíteni, akkor a legnagyobb támogatójának kellene lennie annak, hogy lebontsuk a nagybirtokot és odaadjuk a kisgazdaságoknak. Mert csak az lehet a jó és helyes cél, ha életképes mezőgazdasági vállalkozásokat hozunk létre, hogy azoknak, akiknek most néhány hektárjuk van, hadd lehessen néhány tíz hektárjuk, akinek pedig még nincs, az el tudja kezdeni a maga vállalkozását ahhoz, hogy ott maradjon, és a magyar mezőgazdasággal életformaszerűen tudjon foglalkozni.

***

SALLAI R. BENEDEK: – Államtitkár úr, semmire nem válaszolt, amit kérdeztem. Ki a felelős azért, hogy az állami vagyon, a volt állami gazdaságok, amelyek meghatározóak voltak a vidék foglalkoztatásában, úgy kerültek kiadásra, hogy abból ilyen méltatlan bevételei legyenek az államnak? Hol vannak a felelősök? Nemcsak az önök korábbi elődjeiben, hol van az összes magyar kormányban az elmúlt 25 évben? Ezt kérdeztem. Szerintem itt az idő, hogy a magyar társadalom tisztán lásson! Ennek nincs köze a termőföld-privatizációhoz, hanem az állami vagyonkezeléshez van köze. Itt az idő, hogy tisztán lássunk! Ezért kérdezem, államtitkár úr, ha az LMP most kezdeményezi, és a mai nap folyamán benyújtom, hogy vizsgálóbizottságot hozzon létre a parlament annak érdekében, hogy minden kormánytól függetlenül megvizsgáljuk az állami gazdaságok privatizációit, támogatni fogja-e a kormány, hogy ez a helyzet végre tisztázódjon, és megtudjuk, hogyan adták oda az állami vagyont, kik és milyen feltételekkel.

***

NAGY ISTVÁN: – Képviselőtársam! Azt kell mondjam önnek, hogy mindig mindent a maga korában kell megvizsgálni. Mindig minden helyzetet abban a korban kell megvizsgálni, amikor az megtörtént. Jelzem önnek, hogy az akkori bérleti díjak sokszorosa annak a bérleti díjnak, amit az előző szocialista kormányok hagytak hátra örökül. Úgyhogy meg tudom nyugtatni önt, képviselő úr, hogy a kormány felelősséggel és teljes odafigyeléssel járt el ebben az ügyben. Az pedig, hogy ön milyen vizsgálóbizottságot szeretne, és milyen ügyek tisztázását és felderítését szeretné elvégezni mint képviselő, az ön szíve joga. Kérem, tegye meg, hogy minél tisztábban láthassunk.

A családokra építünk!

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): – A népesedési folyamatok alakulása Magyarország és Európa jövője szempontjából is természetesen kiemelt jelentőséggel bír. Sokan Európát az üres bölcsők kontinensének tartják, mert szinte minden európai országban kevesebb gyermek születik annál, mint amennyi a népesség saját erőből történő fennmaradásához szükséges lenne. Az elégtelen gyermekszám közép- és hosszú távon is veszélyezteti a nemzetgazdaságok működését.

– 2010-ben Magyarországon családpolitikai fordulat következett be, és fontos intézkedésekről döntöttünk. Így például a szocialisták által két évre csökkentett gyes időtartamát három évre emeltük vissza, és a szinte teljesen eltörölt családi adókedvezményt új, megerősített formában léptettük életbe 2011-ben. A kifejezetten alacsony jövedelmű családoknak pedig nagy segítséget jelent, hogy ha az adójukból nem tudják leírni az adókedvezményt, immáron a járulékokból is le tudják ezeket írni, így sokkal több pénz maradhat a szegényebb családoknál. Szintén jelentős változás a 2014. január 1-jén hatályba lépett gyed extra intézkedés is, ez alapján például a gyermekgondozási ellátások mellett korlátlanul lehet dolgozni, és mind a fizetését, mind pedig a gyedet is megkaphatja a szülő. A következes családbarát politikának már látszanak az első eredményei, hiszen 2014-ben már 3,2 százalékkal nőtt a születések száma, és négy éve folyamatosan nő a házasságkötések száma.

– Múlt héten Budapesten került megrendezésre a demográfiai fórum, amelyen 18 ország politikusai, civil képviselői, egyházi és tudományos vezetői vettek részt. Tisztelt Államtitkár Asszony! Kérem önt, hogy itt, a parlament plenáris ülésén tájékoztasson bennünket és a közvéleményt:

 – Melyek voltak a fórum legfontosabb tapasztalatai?

***

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Jó, hogy végre szó van ezekről a kérdésekről. Jó, hogy végre szó van a demográfiáról, az előttünk álló demográfiai kihívásokról, amelyek Európa számára, mindannyiunk számára aggasztóak. Azt gondolom, hogy nem hunyhatjuk be a szemünket, nem tehetünk úgy, mintha az úgynevezett természetes fogyás valóban egy természetes folyamat lenne. Nem tehetünk úgy, mintha nem lenne aggasztó az, hogy Európa demográfiai súlya folyamatosan csökken. Csak két számot mondanék: 1960-ban az európai népesség a világ népességének 13,4 százalékát tette ki,2013-ban ugyanez a szám 7,1 százalék. Azt hiszem, ez a szám is mutatja, milyen fontos az, hogy az előttünk álló demográfiai kérdésekről beszéljünk. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a demográfiai kérdéseket napirendre tűzi és folyamatosan napirenden is fogja tartani Európában. Keressük együtt a válaszokat, és aztán találja meg mindenki a maga-maga válaszait!

– A budapesti demográfiai fórum alcíme az volt: „Fókuszban a család”. Nem véletlen választottuk ezt az alcímet, hiszen mi azt gondoljuk, hogy a családok erejében kell bízni. Mi a magyar családok erejében bízunk. Meggyőződésünk az, hogy bármilyen csábítóan egyszerűnek tűnő megoldás is a demográfiai kihívásokra a tömeges bevándorlás, mi nem ezt a megoldást választjuk, mi a belső erőforrásainkra hagyatkozunk, és ezeknek az erősítésével szeretnénk a demográfiai kihívásokra választ adni. A budapesti demográfiai fórumra több mint 18 ország képviselői jöttek el. A szentatya személyesen küldte el üzenetét, ugyanúgy üzenetet küldött a lengyel köztársasági elnök is. Miniszterek, államtitkárok, politikusok, szakértők, tudósok, a civil szervezetek és az egyházak képviselői is elmondták a véleményüket. A budapesti demográfiai fórum lezárását követően azt állapíthatjuk meg, hogy van értelme családközpontú válaszokat keresni az előttünk álló demográfiai kihívásokra.

***

SELMECZI GABRIELLA: – A válasza megnyugtató volt. Örülünk, hogy a családpolitika területén is sikerült a budapesti demográfiai fórum megrendezésével erősíteni a párbeszédet és az együttműködést az egyes európai országok között. Ugyanakkor még sok teendőnk van, további erőfeszítésekre van szükségünk, annak érdekében, hogy Magyarország migráció nélkül is mérsékelje a népességfogyást és majdan megállítsa azt. Milyen egyéb tapasztalatokkal szolgált a budapesti demográfiai fórum e tekintetben, tehát a migráció kontra népesedés tekintetében, és vannak-e olyan országok, amelyeknek a tapasztalatából érdemes meríteni? Elhangzottak-e olyan gyakorlatok, amelyeket érdemes tovább vitatni és esetleg át lehetne venni Magyarországon is? 

***

VERESNÉ NOVÁK KATALIN: – Sok izgalmas választ kaptunk a budapesti demográfiai fórumon. Számunkra izgalmas tapasztalatokat tartogatott az, hogy igen, lehet és érdemes válaszokat keresni a demográfián kívül is. Nemcsak a politikusok szájából hangzott el, hanem bizony olyan tudósok, nemzetközileg is elismert demográfusok szájából is elhangzott ez a megállapítás, akiknek a szavára érdemes odafigyelnünk. Ahogy a kormányzás többi területén, a családpolitikában is érdemes ezt az irányt követnünk, hogy hallgassuk meg egymást, nemzetközi szinten is beszéljünk ezekről a nem divatos témákról. Tehát a budapesti demográfiai fórumnak lesz folytatása, nemcsak kiadvány formájában. Lesznek még ilyen rendezvények Budapesten, amilyen például a szombati családünnep volt, ahol több mint hatezren vettek részt a kulturális fesztiválon a Millenárison.